A bolygók atmoszférája és ionoszférája

Az előadások a következő témára: "A bolygók atmoszférája és ionoszférája"— Előadás másolata:

1 A bolygók atmoszférája és ionoszférája
A bolygók körül légkör alalkul ki, a felső határ: gravitációs energ. = kinetikus e. ez az exoszféra határa Az atmoszféra molekulái ionizálódnak a napfény hatására  kialakul az ionoszféra Az ionoszféra: olyan mint egy ideálisan vezető gömbhéj Mitől van éjszakai ionoszféra? - áramlás - ütközések

2 A BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA
AZ ÉGITESTEK AKADÁLYT JELENTENEK A SZUPERSZÓNIKUSAN ÁRAMLÓ NAPSZÉLBEN. A KÖLCSÖNHATÁS JELLEGE AZ AKADÁLY MINŐSÉGÉTŐL FÜGG. A MEGZAVART TARTOMÁNY: A TEST PLAZMAKÖRNYEZETE HA AZ AKADÁLY ELEKTROMÁGNESESEN SEMLEGES: CSAK GEOMETRIAI KERESZTMETSZETE SZÁMÍT VEZETŐ VAGY MÁGNESES: ELEKTROMÁGNESES KÖLCSÖNHATÁSBA LÉP AZ ÁRAMLÓ NAPSZÉL PLAZMÁVAL, EZ VEZET A MAGNETOSZFÉRA KIALAKULÁSÁRA A PLAZMAKÖRNYEZET SZERKEZETE BONYOLULT, AZ UTÓBBI ESETBEN LEGALÁBB KÉT SZAKADÁSI FELÜLET ALAKUL KI: LÖKÉSHULLÁM, MERT A PLAZMA MÁSKÉPP NEM TUD SZUBSZÓNIKUS SEBESSÉGRE LASSULNI TANGENCIÁLIS SZAKADÁS: A NAPSZÉL KÖRÜLFOLLYA AZ AKADÁLYT AZ ALÁBBIAKBAN A TEST ÉS A NAPSZÉL KÖLCSÖNHATÁSÁVAL FOGLALKOZUNK.

3 GEOMETRIAI AKADÁLY: A HOLD
A HOLD FELÜLETE ABSZORBEÁLJA A NAP-SZELET, DE A MÁGNESES TÉR ÁTDIFFUNDÁL. A MÁGNESES TÉR DEFORMÁLÓDIK, ENNEK SZÖGÉT A MÁGNESES PERTUR-BÁCIÓRA JELLEMZŐ VA ÉS uSW ARÁNYA HATÁROZZA MEG. A PLAZMA “BEFOLYIK” AZ AKADÁLY UTÁNI TÉR-RÉSZBE, NAGYJÁBÓL A HANGSEBESSÉGGEL.

4 “VEZETŐ GÖMB” AKADÁLY: NEM MÁGNESES BOLYGÓK
A BOLYGÓK IONOSZFÉRÁJA JÓ VEZETŐ, IDEÁLISAN VEZETŐ GÖMBKÉNT FOGHATÓ FEL A VEZETŐBE A MÁGNESES TÉR NEM HATOL BE, AZ ÁRAMLÁS FELÜLETRE MERŐLEGES SEBESSÉGE IS NULLA AZ AKADÁLY FELSZÍNE NYOMÁSEGYENSÚLYI FELÜLET BELÜL: KINETIKUS NYOMÁS KÍVÜL: MÁGNESES NYOMÁS A NAP-BOLYGÓ EGYENES MENTÉN A FELSZÍN KÖZELÉBEN B || AZ AKADÁLY ÉRINTŐJÉVEL ÉS AZ ÁRAMLÉSI SEBESSÉGGEL

5 ÜSTÖKÖSÖK: SZERTEÁRAMLÓ IONOK
A SZÉTÁRAMLÓ IONOK HATALMAS KÖLCSÖNHATÁSI ZÓNÁT EREDMÉNYEZNEK: A ZAVAROK AZ ÜSTÖKÖSTŐL TÖBB MILLIÓ KILOMÉTERRE IS ÉSZLELHETŐEK! A KIÁRAMLÓ ANYAG LASSAN BELEÉPÜL A NAPSZÉLBE, E FOLYAMAT: MASS LOADING SPECIÁLIS AKADÁLY, RÉSZLETEIVEL NEM FOGLALKOZUNK

6 MÁGNESES AKADÁLY: PL. A FÖLD
A NAPSZÉL  uSW2 NYOMÁSÁVAL A MÁGNESES DIPÓLTÉR NYOMÁSA TART EGYENSÚLYT:  uSW2 = {BE(R/r)3}2/ 4 DE EZ PONTATLAN, MERT A HATÁR-RÉTEGBEN ÁRAM FOLYIK, ENNEK TERÉT IS HOZZÁ KELL ADNI (CHAPMAN-FERRARO ÁRAM). EZ, ÁTLAGOS NAPSZÉL ESETÉN (~7, u~400) KB. 10 F0LDSUGÁR TÁVOLSÁGOT AD A NAP-FÖLD TENGELY MENTÉN. AZ AKADÁLYON BELÜLI TARTOMÁNY: A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJA

7 LÖKÉSHULLÁM KIALAKULÁSA ÜTKÖZÉSES KÖZEGBEN
A LÖKÁSHULLÁM NEMLINEÁRIS FOLYAMATOK EREDMÉNYEKÉPP ALAKUL KI, EZÉRT CSAK KVALITATÍV KÉPET ADUNK. A MOLEKULÁK AZ AKADÁLY ELŐTT FELGYŰLNEK, VISSZAFELÉ INDULÓ NYOMÁSHULLÁM ALALKUL KI. A TERJEDÉSI SEBESSÉGE ~HANGSEBESSÉG A VISSZAVERŐDŐ HULLÁM EGYES FOURIER KOMPONENSEI ELTÉRŐ SEBESSÉGGEL HALADNAK, EZ A FRONT MEREDEKEBBÉ VÁLÁSÁT OKOZZA. A HULLÁMFRONT DISSZIPÁCIÓ ÚTJÁN STABILIZÁLÓDIK.

8 Töltött részecskék mozgása a Föld mágneses terében
A töltött részecske az erővonalak mentén mágneses csapdába esik. Mozgása: - forgás a tér körül - oszcilláció a tér mentén az É és D pólus között - áramlás az egyenlítő mentén Eredmény: sugárzási övek kialakulása

9 Sugárzási övek (van Allen övek)

10 A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJA

11 A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJÁNAK VIZSGÁLATA

12 SARKI FÉNY

13 ŰRIDŐJÁRÁS

14 A MÁGNESES BOLYGÓK ÁTTEKINTÉSE

15 A PARALLEL ÉS PERPENDIKULÁRIS LÖKÉSHULLÁM MODELLJE

16 RÉSZECSKE ELOSZLÁSOK VÁLTOZÁSA A LÖKÉSHULLÁMON VALÓ ÁTHALADÁS KÖZBEN

17 HULLÁMOK A JUPITER LÖKÉSHULLÁMÁNÁL
A LÖKÉSHULLÁMNÁL A RÉSZCSKEELOSZLÁSOK BONYOLULTAK NAGYON SOKFAJTA HULLÁM GERJESZTŐDIK, KÜLÖNFÉLE FREKVENCIÁKKAL. EZ A JUPITERNÉL A MELLÉKELT ÁBRÁN LÁTHATÓ. A HULLÁM “HALLHATÓ” IS.