Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya.   Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 1.   Bolygónk kialakulása   Szupersűrű.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya.   Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 1.   Bolygónk kialakulása   Szupersűrű."— Előadás másolata:

1 GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya

2

3   Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 1.   Bolygónk kialakulása   Szupersűrű állapotból kiinduló ősrobbanás (Big Bang) kb milliárd évvel ezelőtt   Protoszoláris felhő megjelenése, a részecskék ütközése és tömörödése révén a Naprendszer (csillag és a bolygócsírák) kialakulása kb.5 milliárd évvel ezelőtt

4   Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 2.   A Föld őslégköre redukáló jellegű, a gázkitörések és vulkáni kigőzölgések során keletkezett (CH4, NH3, CO2, H2, H2O). Az oxigén szint a mainak ezred része volt, a CO2 mennyisége a mainál szer lehetett több   Az égitest lehűlésével a légköri páratartalom kicsapódott, esőzések révén kialakult az ősóceán.

5 KOZMIKUS EVOLÚCIÓ  Szupersűrű állapot  Protoszoláris felhő: kozmikus por, gáz, „bolygó csírák”  Erős radioaktivitás, izzó felszín, égési gázok  Becsapódások csökkenése Ősrobbanás M év Ütközések, tömörödés →g nő Fajsúly szerinti diff. gázburok megtartása Lehülés →eső →óceán

6 Kémiai evolúció (prebiotikus szintézis, molekuláris önszerveződés, az élővé alakulás folyamata) 1. A sejtes élet kialakulása Az „őslevesben biológiai monomerek (hidrogéncianidból és aldehidekből aminósavak, nukleotidok és monoszacharidok) képződése agyagásványok segítségével UV sugárzás és elektromos kisülések hatására

7 KŐZETBUROK  KŐZETBUROK=LITOSZFÉRA: óceánok alatt kb km vastag, szárazföldek alatt kb km vastag  KÉREG: Óceánok alatt: átl.5-6(9- 11)km vastag, szárazföldek alatt átl km vastag (hegységek alatt 90km is lehet). A kéreg alsó határa a MOHO, vagy Mohorovicic felület A kéreg alsó határa a MOHO, vagy Mohorovicic felület

8 KÉREG •felső gránitos, sial kéreg kevésbé sűrű, mert kevesebb fémet és több szilikátot (Si+O2 tartalmaz. Ez a réteg az óceánok alatt hiányzik. Szárazföldek alatt kb km vastag átlagosan; •alsó bazaltos, sima kéreg, nagyobb sűrűségű, mert több fémet és kevesebb szilikátot tartalmaz. Ez a réteg kb km vastag.

9 KÉREG 2.  Óceáni kéregSzárazföldi kéreg   átl.5- 6-(11) km vastag átl.35-40km   fiatalabbidősebb (200 m évnél fiatalabb) (3000 m év<) (200 m évnél fiatalabb) (3000 m év<) nagyobb sűrűség kisebb sűrűség (3g/cm3)(2,7g/cm3) (3g/cm3)(2,7g/cm3) több fémet tartalmazgránitos bazalt, gabbró

10 FÖLDKÖPENY 1.   legfelső szilárd része:Kb. 50 km átl. vastagságú, Si, Mg, Fe, Cr építi fel. Radioaktív elemek bomlása jellemző, így a kőzetburok legalsó része megolvad.

11 FÖLDKÖPENY 2.   ASZTENOSZFÉRA rész („gyönge burok”, lágyköpeny)a kb. 100 km vastag, lefelé haladva kb. 250 km mélységig tart ( , 250km- ig terjed), képlékeny (nagy hőm.és nyomás miatt). (földrengéshullámok sebessége csökken) kis sebességgel mozgó hőkiegyenlítő áramlások jellemzik. A vékonyabb óceáni lemez alatt alacsonyabb a hőmérséklet, mint a vastagabb szárazföldi lemez alatt.

12 FÖLDKÖPENY 3.   Átmeneti rész: szubdukciós öv (Benioff zóna) km között.   Alsó részköpeny legnagyobb része, Si, Mg, és Fe építi fel: Fe szilikátok

13 FÖLDMAG 1.   KÜLSŐ MAG, vagy MAGHÉJ: 2900 km-től kb km mélységig a Lehmann határfelületig terjed, vastagsága: 1800km. Folyékony felépítésű, Fe-Ni olvadék. 500km vastag átmeneti zóna választja el a belső magtól.

14 FÖLDMAG 2.   BELSŐ MAG: 5100 km-től a földsugár középpontjáig (Egyenlítőnél 6378 km, sarkoknál: 6357 km, átl km) terjed, vastagsága több, mint 1200 km. Szilárd felépítésű (ezt először Lehmann dán kutatónő állapította meg), Fe és Ni tartalmú.

15 FÖLD BELSEJÉNEK FIZIKÁJAKéreg Geoterm. gradiens szerint 2,7-3,0 g/cm3 1 atm.=1 bar = 105 Pa=102 kPa Köpeny 800 C, 150 km 2000 km 2200 C, alján kb (4000)C 3,0-5,5 g/cm atm=10000 bar=109 Pa=1 GPa köpeny- maghéj határán 1,2 millió atm(1200kb ar) Mag C 5,5-10,5- 12,3-13,3 g/cm3 1,5 millió- (3,5 millió) atm. =1,5x1011 Pa,= 0,15 Tpa,= 1500kbar

16 A FÖLD HŐJE  A Föld belső hője radioaktív anyagok (uránium, tórium) bomlásából származik. Geotermikus gradiens: Kifejezi az 1 C -os hőmérséklet-növekedéshez szükséges mélység-növekedés értékét. Átl. értéke: 33 méter a földkéregben (100 méterenként ez kb. 3 C -ot jelent)  Ősmasszívumokban: méter az értéke, azaz métert lefelé haladva nő 1 C -ot.(Dél-afrikai aranybányák területén 3578 méter mélyen kb.52 C, kb. 100 m-ként nő 1 C-ot)

17 FÖLD HŐJE 2.  Törésvonalak mentén, ahol erősebb a kéregmozgás, pl. fiatal lánchegységek területe:(7) méterenként 1 C (Vezúv 14C/100m= 1fok/7m)  Magyarországon, az Alföldön, vagy Budapest területén: méterenként lefelé haladva nő 1 C - ot.(Budai hévforrások: 6-8 C/100m= 1 fok/12,5-16m, Alföld 6C/100m=1 fok/16m).

18 LEMEZMOZGÁS=FÖLD SZERKEZETI MOZGÁS=LEMEZTEKTONIKA  A litoszféra nem egységes, kőzetlemezekre (kőzetburok-lemezekre) tagolódik A kőzetlemezek mozgásának oka: az asztenoszférában zajló hőkiegyenlítő áramlások  A lemezmozgás sebessége: Távolodás az óceáni hátságoknál átl.: 2-3cm/év, Vörös- tengernél és a Kelet-afrikai ároknál 5mm, a Nasca lemez távolodása a Csendes- óceánitól 17-18cm/év.  Közeledő, alábukó lemezek sebessége átl.: (5)10-11cm/év.

19 Kőzetlemez-mozgások típusai és következményei 1.Egymás mellett elcsúszó kőzetlemezek (elnyíródó lemezszegélyek)  A kőzetlemezek egy törésvonal mentén párhuzamosan elcsúsznak egymás mellett.  A lemezek között keletkező feszültségek földrengések formájában felszabadulhatnak. Szent András-törés (Kaliforniai lemez 5 cm-t halad É felé)

20 2.Távolodó kőzetlemezek (épülő lemezszegélyek, táguló óceáni medencék)  Az óceánközépi hátságok tengelyében hasadék húzódik, s a hasadéktól távolodva a kőzetek egyre idősebbek. Az asztenoszférából magma áramlik fel, s ez szétfeszíti a kőzetburkot. A tengervíz gyorsan lehűti, majd a kihűlő magma a lemezszegélyekhez tapad és óceáni kéreggé szilárdul (riftesedés), miközben tenger alatti vulkáni hegyek (a Föld leghosszabb hegységei, össz hosszuk 80000km!!, esetenként szigetek, pl.: Azori-szk. Galapagos-szk.) képződnek. A bazaltos vulkáni tevékenység, nem jár robbanással. Hasadékvulkánok, pajzs alakú vulkánok jönnek létre. Atlanti-hátság, Kelet-Csendes óceáni-hátság

21 Közeledő kőzetlemezek Alábukó kőzetlemezek, szubdukciós, térrövidüléses terület, BENIOFF zóna /alábukási sáv: km a földrengések kipattanásának helye/, felemésztődő, pusztuló lemezszegélyek, mélytengeri árkok kialakulásának a helye lehet

22 Közeledő kőzetlemezek  3 típusa van: minden esetben hegységképződés, földrengések, és robbanásokkal kísért andezit-típusú vulkáni működés jellemző, melynek során meredek falú, kúp alakú rétegvulkánok keletkeznek. A szóródó törmelékből andezit,- és riolittufa, a megszilárdult lávából andezit és riolit képződik.

23 Két óceáni kőzetlemez közeledése Az idősebb, jobban lehűlt, ezért sűrűbb óceáni lemez bukik a mélybe a mélytengeri árok mentén. A megolvadt kőzetlemez anyaga a törésvonal mentén felszínre tör és heves robbanásokkal zajló, savanyú, andezit-típusú vulkáni működés jellemző, vulkáni szigetívek jönnek létre (az árokkal párhuzamosan). Gyakoriak a földrengések. Mikronézia, Új- Hebridák, Salamon-szk., Fülöp-szk, Kis- Antillák…

24 (az alábukás során az óceánperemi lemez teljesen felemésztődik, így találkozik az óceáni a szárazföldivel) Óceáni és szárazföldi kőzetlemez közeledése (az alábukás során az óceánperemi lemez teljesen felemésztődik, így találkozik az óceáni a szárazföldivel) A sűrűbb (több fémet tartalmaz) és vékonyabb óceáni lemez a szárazföldi lemez alá nyomul, akár km mélyre is, az alábukás vonalában mélytengeri árkok keletkeznek. Az alábukó óceáni lemez anyaga beleolvad a köpenybe, s a törésvonal mentén heves robbanásokkal járó (víztartalmú üledék mélybe kerülése miatt) andezit típusú vulkáni tevékenység és a felgyűrődő üledékből hegységképződés indul meg, (de ez itt alárendeltebb szerepű, főleg vulkáni vonulatok képződnek) melyet földrengések is gyakran kísérnek. Andok, Koreai-hg

25 (ha az óceáni lemezek teljesen felemésztődtek, 2 szárazföldi lemez ütközhet.) Két szárazföldi kőzetlemez találkozása (ha az óceáni lemezek teljesen felemésztődtek, 2 szárazföldi lemez ütközhet.) A két szárazföldi lemez találkozásakor a közöttük lévő óceáni üledék meggyűrődik (ferde és fekvő redők révén takaróredős szerkezetek jönnek létre, vagyis a meggyűrt üledéké a döntő szerep) és hegységként a magasba emelkedik. Az alábukás csak kisebb mélységig jellemző, így a vulkáni működés alárendeltebb szerepű. Ütközéskor mikrolemezek szakadhatnak le, melyek megszabják az új hegység elhelyezkedését (Himalája). Eurázsiai-hegységrendszer tagjai, Himalája, vulkánok közül: Etna, Vezúv, Stromboli, robbanásos, savanyú, andezit típusú vulkánok.

26 Vulkáni működés   Előrejelzésére lézersugarakat használnak (magma- képződés miatt a vulkán megduzzad és a lézersugár hossza változik)

27 Magmatizmus: a mélyben, a földkéregben lejátszódó jelenség. MAGMA : görög kifejezés, kőzetolvadékot jelent. Az asztenoszféra, vagy a kőzetburok megolvadt anyaga, mely a felszín fele tör, de nem éri el a felszínt. A felszín alatt megrekedt és lehűl, kikristályosodik (gránit, diorit, gabbro). (A mélyebb részben kikristályosodó tömbök a plutonok, a kéreg felső részében a lakkolitok keletkeznek, pl.: Ayers Rock).

28 Magmából olvadáspontjuknak megfelelően válnak ki az alkotórészek: mélységi ércképződés  C -on nikkel, platina érceiizzó magmából válnak ki 1000  C -on a vas ércei  C -on képződik az ónérc és az uránérc (tórium) a forró gőzökből, gázokból magmamaradékból válnak ki 350  C alatt a forró vizes (hidrotermális) oldatokból válnak ki a rézérc, cinkérc, ólomérc, az arany és ezüst ércei, s kitöltik a kéreg repedéseit, a teléreket. A fokozatosan lehűlő

29 Vulkanizmus: a felszínen lejátszódó jelenség. LÁVA: a felszínre jutó magma. A kőzetolvadék kémiai összetétele meghatározza a kőzettípust, és a vulkáni működés hevességét, a vulkán formáját

30 Asztenoszféra anyaga kerül felszínre. A bazaltos láva hőmérséklete kb.: C fok, a nyomás kb.: 260 atm., a láva színe sötét, mert sok fémet és kevés szilikátot tartalmaz, bázikus kémhatású, nagyobb sűrűségű (3 g/cm³) viszkozitása („folyóssága”) alapján hígabb anyag (feszítő gázokban szegény). Lapos pajzsvulkánok (lejtés 5  -nál kisebb), párnalávák ( kötéllávák, vánkos lávák) keletkeznek a hasadékok mentén (hasadékvulkánok).

31 Közeledő lemezszegélyeknél : Mélytengeri árkoknál a megolvadt kőzetlemez anyaga jut felszínre. Az andezites típusú (andezit, riolit) láva hőmérséklete kb: ºC, színe világosabb (szürke, fehéres), mert sok szilikátot és kevesebb fém et tartalmaz, semleges, vagy savas kémhatású a SiO2 mennyisége alapján, sűrűsége 2,7 g/cm³, nagy viszkozitású, sűrűn folyó anyag. Heves robbanásokkal jár a vulkán kitörése, és a szóródó törmelékből (piroklaszt, lapilli, hamu) és a megszilárdult lávából meredek kúpok, rétegvulkánok keletkeznek.

32 dagadókúpok (gyorsan kihűlő savanyú láva megszilárdul dóm keletkezik, Magyarországon ilyen a Nógrádi várhegy, ill. a Mt Pelée), csatornás vulkánok ):Indonéz-szk:Krakatau, Andok vulkánjai, Karib-szk: Mt. Peléé (Martini ue szi.), Vezúv, Etna, Stromboli, Mexikó vulkánjai, Fuji… Rétegvulkánok felépítése : magmakamra, csatorna, vagy kürtő, kráter, törmelék (piroklaszt), megszilárdult, kihűlt láva. A vulkáni törmelékből tufa kőzetek, a lávából kiömlési kőzetek képződnek

33 Lemezek területén: Hot spot= forró pont vulkanizmus Mikor a kőzetlemez az asztenoszféra olyan pontja fölött „úszik el”, mely környezeténél jóval magasabb hőmérsékletű, ott a magma utat éget magának a kőzetlemezen keresztül, és vulkán keletkezik. Hawaii-szk.: Mauna Loa, Mauna Kea, kontinentális lemezen belül a Kelet-afrikai árok vulkánjai Kilimandzsáró,Teleki vulkán…

34 Utóvulkáni jelenségek :(vulkáni utóműködés típusai, posztvulkáni jelenségek) Szolfatára: forró kén tartalmú gőzkitörés C fok Mofetta: száraz CO2-os kitörés (100 C fok alatti hőm.) Gejzír: időszakos hévforrás, gőzkitörés (A nagy nyomás miatt a víz 100 C foknál magasabb hőmérsékleten forr) szénsavas vizű források: borvizek, csevice Megtalálhatók: Erdély Hargita, Olaszo. Nápoly környéke, Szicília, Magyarországon a Mátrában két csevice található Parád közelében 

35 Felszínformák  Self  Szigetívek  Ősmasszívumok (fedett, fedetlen)  Hegységek  Síkságok

36 Felszínformák kialakulása  Self: kontinentális talpazat, a 200 méternél nem mélyebb, óceánok (tengerek), és a szárazföldek találkozásánál fekvő tengervízzel borított terület. Jelentősége: kőolaj és földgázkitermelés, halászat Jelentősége: kőolaj és földgázkitermelés, halászat

37  Szigetívek: szárazföldi és óceáni lemezek, ill. 2 óceáni lemez ütközésekor keletkeznek, főleg vulkáni kőzetekből épülnek fel, részei a tagolt partoknak

38 ŐSMASSZÍVUMOK Legidősebb kéregrészek, az ŐS-ÉS ELŐIDŐBEN képződött hegységek  letarolt síkságok: Kanadai, Balti- pajzs  lépcsős felszínek : Brazil-felföld, Guyanai-felföld  hegyvidékek: Dél-kínai-hegyvidék  fennsík: Angara-masszívum, Dekkán-fennsík

39 Fedetlen ősmasszívum (pajzs)  Jégkorszaki több 1000 méter vastag belföldi jégtakaró lepusztította az ősföldre rakódott üledékeket.  Jelentősége: a felszín közelébe került nehézfémek: vas, nikkel, platina, króm  Pl.: Kanadai-pajzs, Balti-pajzs

40 Fedett ősmasszívum  A süllyedő ősmasszívumokra tengeri üledék rakódott főleg a középidőben, s így táblás vidékek alakultak ki.  Óidejű üledékkel borított a Brazil- felföld, ezért jelentős feketekőszén- lelőhely.  Középidejű üledékkel fedett az Ausztrál tábla, Arab-tábla és a Szahara gazdag kőolaj-és földgázlelőhelyek

41 Röghegységek  idős hegységek, ÓIDŐBEN keletkeztek  Mai szerkezetük vetődést mutat, (Kaledóniai, és a Variszkuszi hgr.)  Jelentőségük: vasérc, színesfémércek, nemesfémércek, feketekőszén, az óidejű hegységek medencéiben keletkezett.

42 Röghegységek  Hegységrendszer: azonos időben keletkezett, hasonló felépítésű hegységek összessége.  Kaledóniai-hgr.: Appalache-hg. északi része, Skandinávia-hegyei, Skócia és É-Íro. hegyei, Kelet-Grönland hegyei,

43 Röghegységek  Variszkuszi-hgr.: Appalache-hg. déli része, Dél-Anglia hegyei (Pennine-hg.), Francia-khg., Német-khg., Lengyel-khg., Cseh-medence peremhg.-ei, Rodope, Urál-hg. Nagy-Vízválasztó-hg.

44 Röghegységek  Vetődés: szilárd kőzetanyag két tömbjének töréses elmozdulása (függőleges, vízszintes) ún. vetősík mentén

45 Lánchegységek  100 millió évnél fiatalabb hegységek,  KÖZÉPIDŐBEN, de főleg az ÚJIDŐBEN gyűrődtek fel, ill emelkednek még napjainkban is ( Himalája).  Mai szerkezetük gyűrődést mutat, mert fiatal koruk miatt még nem pusztultak le annyira, mint a röghegységek

46 Lánchegységek  Jelentőségük: színes-és nemesfémércek( vulkáni működés miatt), hegylábi medencékben barnakőszén, kőolaj, földgáz és sófélék felhalmozódása  Tagjai: Eurázsiai- hegységrendszer, Pacifikus-hgr.

47 Lánchegységek  Eurázsiai-hgr.: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári és a Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-med. hegyei, Himalája  Pacifikus-hgr.: Kamcsatka, Kuril- szigetek, Japán hegyei, Kordillerák, Andok

48 Lánchegységek  Gyűrődés: A földkéreg rétegeinek oldalirányú nyomás hatására kialakuló meghajlása. Nagy nyomás és magas hőm. hatására képlékeny rétegekben megy végbe. (álló-, ferde-, fekve redő, áttolt redő)

49 Síkságok   Vízszintes, vagy megközelítőleg vízszintes terültek, ahol a felszín lejtése nem nagyobb, mint 6 ‰ (60cm/100m), és a magasságkülönbség kisebb, mint 200 méter/km 2.

50 Síkságok  Tökéletes síkság: 1 km-en belül a magasságkülönbség kisebb, mint 30m.  Tökéletes síkság: 1 km 2 -en belül a magasságkülönbség kisebb, mint 30m.  Tökéletlen síkság: 1km-en belül a magasságkülönbség nagyobb, mint 30m.  Tökéletlen síkság: 1km 2 -en belül a magasságkülönbség nagyobb, mint 30m.

51 Síkságok keletkezése Feltöltődött terület (tengeri üledék, folyami hordalék): Példák:  Hindusztáni-alf., Kínai-alf., Amazonas-medence, Mississippi-alf., Kelet-európai-síkság, Ny-szibériai- alf., Orinoco-alf., Ausztrál-alf.,  Holland-Német-Lengyel-alf., Pó- síkság, Marica-alf., Szlovák-alf., Román-alf.(Havas-alf.), Alföld, Kisalföld

52 Síkságok keletkezése Lepusztult, letarolt terület (jég által letarolt): Példák:   Kanadai-pajzs, Balti-pajzs részeként: Svéd-és Finn tóhátság

53 Síkságok magassága A tengerszinthez viszonyított helyzet alapján:  Mélyföld: tengerszintnél (0 m.) mélyebben fekvő síkság:Holland- mélyföld, Kaszpi-mélyföld  Alföld: méterig terjedő magasságú síkság  Fennsík: 200 m-nél magasabban fekvő síkság: Tibet, Skandináv- hegység fjelljei, Veszprémi-fe., Bükk- fe.

54 FELSZÍNFEJLŐDÉS   Belső erők, mint a gravitáció, a vulkáni működés, gyűrődés, vetődés létrehozta a kiemelkedő felszínformákat és közöttük az alacsonyan fekvő tájakat.   Külső erők a kiemelkedő formákat főleg pusztították, míg az alacsony tájakat feltöltötték.

55 Külső erők  A külső erők munkájának elvégzéséhez a belső erők által kialakított kőzettömeg megbontása szükséges: 1) APRÓZÓDÁS (fizikai átalakulás) 2) MÁLLÁS (kémiai átalakulás)

56 Külső erők-Aprózódás 1) Aprózódás: 1) Aprózódás: a kőzetek fizikai változása, kisebb darabokra történő szétesése, de kémiai összetételük változatlan marad. a) Hő okozta aprózódás: a hőmérséklet állandó változása miatt a kőzetek hol kitágulnak, hol összehúzódnak, s ezáltal aprózódnak. Hol? Ahol nagy a napi hőingás, forró övezet sivatagi területein.

57 KÜLSŐ ERŐK-Aprózódás b) Fagy okozta aprózódás: fagypont körüli hőingadozásra, fagyváltozékonyságra van szükség. A kőzetek repedéseibe kerülő víz térfogata fagyáskor 9%-kal nő.  Gyakori térfogatváltozás kitágítja a kőzetek repedéseit.  Kőzet széttöredezik.  Növények, fák gyökerei is elősegíthetik,az aprózódást

58 KÜLSŐ ERŐK-Mállás 2) Mállás: a csapadékvíz a levegő alkotóival savat képez, mely megváltoztatja a kőzetek kémiai összetételét. - Hol? Meleg, nedves trópusi, szubtrópusi éghajlatú ter. - Formái: oldásos mállás, szilikátok mállása, oxidációs mállás, biológiai mállás.

59  Csapadékvíz: felületi (areális) erózió jellemzi, esőbarázdák keletkeznek  Mállás: a csapadékvíz a levegő alkotóival savat képez, mely megváltoztatja a kőzetek kémiai összetételét.

60  Karsztvíz: mészkő hegységekben oldó (szénsavas vízként) és eróziós tevékenysége révén karsztjelenségek keletkeznek: víznyelő, barlang, cseppkő, dolina, polje, karr-mező („ördögszántás”), karsztforrás, mészkő- szurdok

61 Folyóvíz munkája: - - Munkavégzés függ: vízhozam, meder esése, áramlási sebesség. - - A folyó felszínformáló munkája a domborzat függvényében: a) a)Felső szakaszjelleg: hegységi, emelkedő térszínen, V alakú völgyet mélyít (szurdok, kanyon) b) b)Középső szakaszjelleg: süllyedő med.-be érve, alacsonyabb lejtésű ter.-en; a folyó kanyarogva halad (meanderező); épít (domború oldalon) és pusztít (homorú oldalon) c) c)Alsó szakaszjelleg: mérsékelt lejtésű területen, a folyó esése, sebessége lecsökken; összes hordalékát lerakja; hordalékkúpot épít, szigeteket, zátonyokat hoz létre

62 Tengervíz munkája: - Felszínformáló tevékenysége = ABRÁZIÓ - Függ: partv. földtani felépítése, part tagoltsága, partok előtti vízmélység a) Mély vizű part: hullámtörés  abráziós fülke, abráziós terasz, abráziós torony, tölcsér torkolat b) Sekély vizű part: hullámmorajlás  hordalékgátak, turzások jönnek létre (turzáskampó – Gdanszki-öböl (Hel-fsz.), turzásháromszög- szántódi turzásháromszög)

63 Szél munkája: - Hol? Száraz égh.-ú, növényzet nélküli ter.-en  elsősorban sivatagokban - Pusztító munka: a) szélkifúvás (defláció) deflációs medencék; szélbarázdák b) szélmarás (szállított homokszemcse csiszolja a felszíni kőzetet) - Építő munka: - Építő munka: dűnéket, buckákat hoz létre; jellegzetes formái: barkánok, parabolabuckák

64 Jég munkája: Hegységekben: gleccser jég pusztító munkája során U alakú völgyet váj, Építő munkája során: moréna rakódik le. Moréna: a jég által lerakott durva szemcséjű hordalék.(Germán-Lengyel-alf. Kelet-európai-síkság…) építő tev. során morénagátakat épít, pl.: gleccsertavak moréna által elgátolt tavak: Genfi-tó, Bódeni-tó, Garda-tó Síksági területen (jégtakaró): pusztító tev. során letarolt síkságok keletkeznek, (Holland-, Német-, Lengyel-alföld)

65 FÖLDTÖRTÉNET 1. IDŐIDŐ-SZAKKO R Millió évFEL-SZÍN- FEJL. MO. kőzet- ásvány Élővilág Archaikum ősidő kéreg légkör ősóceán heter.bakt Cianbakt. Ostoros1s moszatok Prote- rozoi-kum előidő hg. képz. Ősm. előhg-ei, eljege- sedés Vilyvitány Zempléni ÉK-i 900m év

66 FÖLDTÖRTÉNET 2.a IDŐIDŐ-SZAKKO R Millió évFEL-SZÍN- FEJL. MO. kőzet- ásvány Élővilág Paleo- zoikum Óidő Kamb- rium földrész Ős-EU Ős-AM ŐsÁzs Gond- wana Korallok Csigák Trilobiták Ordo- vicium Elje-gese- dés

67 FÖLDTÖRTÉNET 2.b IDŐIDŐ-SZAKKO R Millió évFEL-SZÍN- FEJL. MO. kőzet- ásvány Élővilág Paleo- zoikum Szilur Kaledóniai -hg képz. Devon Ős-Eu Ős-É-Am egybe-forr Harasztok Őshalak

68 FÖLDTÖRTÉNET 2.c IDŐIDŐ-SZAKKO R Millió évFEL-SZÍN- FEJL. MO. kőzet- ásvány Élővilág Paleo- zoikum karbon Varisz- kuszi- hgr. képz. gránit (Velen- cei hg. Mórágy) palák (Soproni- hg) ősrovarok kétéltűek Perm Pangea vörös homokkő (Jakab-h Balaton- felv.) hüllők Élő 1/3 †

69 FÖLDTÖRTÉNET 3. IDŐIDŐSZAKKorMillió év FELSZÍN- FEJL. MO. kőzet- ásvány Élővilág Mezo- zoikum Középidő Triasz Üledék képz. Óc-háts. kial. mészkő dolomit vasércRudabá. Nyitvat. emlősök Jura Pangea szétszakad Laurázsia Gondwana Pacifikus- hgr. Fszén Mecsek Mangán Bakony mészkő Gerecse Őshüllők virágkora, ősmadár Kréta135-67Eurázsiai- hgr Bauxit Bakony,V értes bszénAjka Pálmák, emlősök Élő-75%†

70 FÖLDTÖRTÉNET 4. IDŐIDŐ- SZAK KORMillió év FEL- SZÍN- FEJL. MO. kőzet- ásvány Élővi- lág Kaino- zoikum Újidő Harmadeocén oligocén miocén pliocén ,5 É-Am Euá-elv. Ausztr- Antarkt.- elválás Eurázs. Pacifik. hgr. É-D-Am. összeér b.szén rézérc márga agyag homokkő andezit riolit bazalt, kőol.fgáz emlősök eml.házi áll.ősei főemlő- sök előem- ber Negyedpleiszto- cén holocén 2,5- 0,01 0,01-től jégkor- szak É-i félgöm- bön mai felszín lösz futóho- mok ősem- ber mai ember

71 Magyarországi tájbeosztás kárpáti kitekintésben  Magyarország földje nem különálló természetföldrajzi egység, a Kárpát- medence km²-nyi területének része.  Hat magyarországi nagytáj közül csak a Dunántúli-khg. „ér véget „ a trianoni határokon, a mai országhatáron belül.

72 - -Nyugat – magyarországi peremvidék: a Keleti Alpok nyúlványait (Kőszegi- és Soproni-hg.), és hegylábi előterét (dombsági tájrészek) foglalja magába. - Kisalföld feltöltött síksága átnyúlik a Bécsi- medence és a Szlovák-alföld irányába. - Észak- magyarországi középhegység a Kárpátok belső vulkáni vonulata. - Az Alföld ÉK-en az ÉK-i Kárpátokig, keleten az Erdélyi-középhegységig, délen a Száva-Duna vonaláig terjed.

73 Kárpát – medence kialakulása  Tisia-elmélet: ún. kaptafa elmélet (az Alföld helyén kr. közetű tömb, a Tisia tömb magasodott, a tömb a Kárpátok felemelkedésével a mélybe süllyedt, a „kaptafa szerepét töltötte be; a merev tömb körül gyűrődött fel a Kárpátok)  as évek mélyfúrásai cáfolták az elméletet Mit találtak? - Alföld aljazat nem egységes ( több ÉK-DNY irányú kőzetsáv építi fel) - Különböző ősmaradványokat (nem ugyanakkor keletkeztek), - Paleomágneses vizsgálatok ( különböző irányú mágnesezettséget találtak)

74 Kárpát – medence kialakulása  Kárpát – medence alatt az eurázsiai és az afrikai kőzetlemez találkozott a Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal mentén.  Kb. 25 millió éve az afrikai lemez ékszerűen az eurázsiai lemezbe nyomult. A lemez alábukását andezit vulkánok jelölték ki, peremén pedig felgyűrődött a Kárpátok vonulata.  A medencealjzat Zágráb-Hernád vonaltól délre eső része az eurázsiai, északra eső része az afrikai lemez peremén jött létre.

75 A kőzetburok (litoszféra) építőanyagai

76 Ásvány-kőzettani alapfogalmak  Ásvány: a kőzeteket felépítő egynemű, határozott vegyi összetételű anyagok, melyeket kémiai úton kifejezhetünk: kalcit: CaCO3, gipsz: CaSO4 X2H2O, pirit:FeS, kősó:NaCl  Érc: olyan ásvány, melyből fém olvasztható ki: limonit: Fe2 O3 XH2O,  Kőzet: a kőzetburkot alkotó, heterogén, ásványokból álló anyag

77 Ásványok keletkezése   1. magmából képződő ásványok   2. üledékes folyamatok (mállás) során   3. nagy hőmérséklet és nyomás átalakító hatására (pl. hegységképződés – metamorf folyamatok)

78 Magmából képződő ásványok 1.  1. Folyó magmás szakasz ásványai (előkristályosodás): ºC között kristályosodnak ki – ércek: magnetit (Fe3O4), ilmenit (FeTiO3) - apatit (Ca5(F,Cl,OH)(PO4)3 - egyes szilikátok, gyémánt, platina  2. Pegmatitos szakasz (főkristályosodás): gőz és gáz halmazállapotú illó alkotórészekből válnak ki ºC között válnak ki – csillámok, földpátok, piroxének, amfibólok, kvarc

79 Magmából képződő ásványok 2.  3. Pneumatolitos (utómagmás) szakasz: ºC között az illékony alkotórészekből válik ki a turmalin (bórásvány) és a fluorit, ónkő-kassziterit, uránásványok, gránát  4. Hidrotermális szakasz: 375 ºC-on és alatta a forróvizes oldatokból válnak ki a színes ércek – pirit, kalkopirit, galenit, szfalerit, kvarc és különféle karbonátok.

80 Üledékes folyamatok hatására keletkező ásványok  Vizes oldatból válhatnak ki pl.: kalcit, aragonit  Mállás hatására más ásványokból kémiai átalakulás útján jönnek létre pl.: agyagásványok

81 Metamorfózis útján képződő ásványok  ikerlemezes kalcit és dolomit átkristályosodása  Termometamorfózis – márvány: ikerlemezes kalcit és dolomit átkristályosodása  a szén kristályos módosulata, főleg nyomás hatására kialakult pikkelylemezes szerkezetű  Dinamometamorfózis- grafit: a szén kristályos módosulata, főleg nyomás hatására kialakult pikkelylemezes szerkezetű pikkelyes, Al2O3-at nem vagy kis mértékben tartalmazó olivinból, amfibolból vagy dolomitból képződik talk – pikkelyes, Al2O3-at nem vagy kis mértékben tartalmazó olivinból, amfibolból vagy dolomitból képződik

82 Ásványok keménysége Karcolással szembeni ellenállás – MOHS- féle skála (1-2 körömmel karcolható, 3,4,5 acéltűvel karcolható, 7-től acéllal ütve szikrázik) 1. Zsírkő (talk)grafit 6. Földpát 2. Kősó, barit 7. Kvarc,turmalin 3. Kalcit 8. Topáz 4. Fluorit 9. Korund- rubin 5. Apatit,piroxének,amfibolok 10. Gyémánt

83 Ásványok rendszerezése vegyi összetétel alapján

84 SZILIKÁTOK

85 Földpátok – tektoszilikátok – főkristályosodás- pegmatitos legfőbb Földpátok – tektoszilikátok – főkristályosodás- pegmatitos legfőbb kéregalkotó ásványok Kálium, nátrium és kalcium tartalmú alumínium-szilikátok, keménységük:6  1. AlSi3O8, ált.rózaszín  1. ortoklász* KAlSi3O8, ált.rózaszín  2. KAlSi3O8, gránitban gyakori fehér, rózaszín  2. mikroklin KAlSi3O8, gránitban gyakori fehér, rózaszín  3. (Na, K)AlSi3O8, szienitben gyakori  3. anortoklász (Na, K)AlSi3O8, szienitben gyakori  4. Al2Si2O8 (anortit) NaAlSi3O8 (albit) gránitban, andezitben  4. plagioklászok CaAl2Si2O8 (anortit) NaAlSi3O8 (albit) gránitban, andezitben

86 Csillámok – főkristályosodás - pegmatitos fázis  Víztartalmú alumínium-szilikátok  1. Muszkovit KAl2(AlSi3O10) (OH2) elektromos szigetelő, nemes vakolat, díszítőkő adaléka  2. Biotit K(Mg,Fe)3(AlSi3O10)(OH2)-fekete, mállott formában sárga

87 Piroxének- főkristályosodás- pegmatitos fázis   Mg(Ca-Fe-Mn)SiO3, keménységük: 5-6.   Bronzit- FeO tartalma 5-14%   Hipersztén FeO tartalma több mint 14%   Augit- dioritek ásványa   Diallág – gabbró ásványa

88 Amfibolok – főkristályosodás- pegmatitos  Ca,Na,K,Mg,Fe,Mn, tartalmú szilicium-aluminium-oxidok  Amfiból-azbeszt- 5-6 keménységű éghetetlen (1150 ºC-on olvad), savakkal ellenálló, palák, csempék, tűzálló szövetek, szűrő és szigetelő anyagok készítésére alkalmas  Bazaltos amfiból – jelentős Fe2O3- at tartalmaz.

89 Gránátok – pneumatolitos fázis  Grosszulár zöld  Almandin vörös  Melanit fekete – kristályaik drágakövek, csiszolószernek és csapágykészítésére alkalmas anyagok

90 Zeolitok –hidrotermális szakasz  Víztartalmú alumíniumot, Na-ot, K-ot, Ca-ot tartalmazó szilikátok  Andezitben: •Chabasit – rózsaszínű- vöröses •Dezmin – rostos kötegű fehér vagy sárga színű  Bazaltban :  Apofillit- szürkés színű

91 Egyéb szilikátok  Olivin: Mg-szilikát, 6-7 keménységű, zöld színű, bazaltban, gabbróban diabázban fordul élő, kristályai drágakövek  Turmalin: bórtartalmú Al-szilikát, 7-es keménységű, oszlopos fekete színű, kristályai drágakövek

92 OXIDOK

93 Kovasav módosulatai  Kvarcok – főkristályosodás- pegmatitos fázis  Ametiszt*  Rózsakvarc  Tejkvarc  Füstkvarc  Opál *(achát) * -hidrotermális folyamatok során SiO2XH2O tartalmú féldrágakövek

94 Ércek  Vas ásványai: •Magnetit Fe3O4, vastartalom kb. 72 súly %, 5,5-6,5 keménységű, eruptív folyó magmás kőzetek alkotója •Hematit Fe2O3, vastartalom 70 súly %, karca vörös, keménysége: 5-6,5 •Limonit – vöröses-barnás elszineződést ad a kőzeteknek – barnavasérc 2Fe2O3 X 3H2O – Rudabánya •Sziderit- FeCO3 •Pirit (lúgos oldatokból) – markazit (savanyú oldatokból) FeS2 kéngyártás hidrotermális és üledékes keletkezésű

95 Alumínium ásványai  Korund (rubin-vörös, zafír-kék, sárga-barna változatok) Al2O3 – 9-es keménységű, a kristályok drágakövek  Bőhmit- AlOOH bauxittelepek elegyrésze

96 Színesfémek ásványai  Zn- szfalerit* ZnS sárgás-fekete  Ón-kassziterit-ónkő SnO2 gyantabarna színű pneumatolitos ásvány, bronz, ezüst papír, konzervdoboz előállítására alkalmas  Cu-kalkopirit-CuFeS2 – sárgás-zöld Malachit * (zöld) –azurit(kék) réz-hidroxi-carbonátok /Cu2(OH)2CO3 /

97 Színesfémek ásványai 2. Nemesfémek  Pb- galenit- PbS hidrotermális keletkezésű  Au elemi állapotban vagy tellurral alkot vegyületet AuTe2  Ag-elemi állapotban vagy argentit Ag2S

98 KARBONÁTOK

99 Mészpát- kalcit* - CaCO3 (trigonális rendszer) Keménységük: 3-as Aragonit - CaCO3 (rombos kristályrendszer – termál vizekből válik ki) Dolomit- CaMg(CO3)2 Magnezit – MgCO3 – szürke, szürkéssárga- könnyűötvözetek gyártása (pl. magnaluminium)

100 Egyéb ásványok

101 Vas-ötvözők ásványai  Cr  Krómit- FeOXCr2O3  Mn  Piroluzit MnO2  Manganit- MnO2XMn(OH)2  Rodokrozit MnCO3- málnapát- Úrkút  Ni  Nikkelin NiAs (nikkel-arzén vegyület)

102 Grafit-C- trigonális rendszer- 1-es keménységű Gyémánt C- szabályos rendszer- 10-es keménységű Fluorit CaF2- 4-es keménységű kékes-vöröses színű savanyú magmás kőzetek alkotója- pneumatolitos fázis Apatit- Ca5(PO4)3- fehér-rózsaszín, keménysége:5 folyó magmás szakasz Barit* –BaSO4- leggyakrabban barna színű, keménysége:2,5

103 Fő kőzetalkotó ásványok

104 Magmás kőzetalkotó ásványok  Kvarc – SiO2 •Amorf kvarc változat: kalcedon – szarukő, tűzkő  Földpátok és földpátpótlók •Ortoklász (kálium-Al-szilikát) •Plagioklász (Ca-Al-szilikát)  Piroxének (Mg-Fe- Si2O6=metaszilikátok) – amfibólok (Ca-Na-Mg-Fe-Si4O11)  Olivin MgFe-SiO4- bázisos kőzetekben  Csillámok- Biotit (K(Mg,Fe)3-Al- szilikát, muszkovit (K-Al-szilikát)

105 Üledékes kőzetalkotó ásványok  Limonit- Fe-hidroxid-Rudabánya  Azurit- malachit Cu-karbonát és Cu-hidroxid  Kuprit- vörös-rézérc- Cu2O – szénsavas víz hatására malachittá alakul.  Agyagásványok – földpátokból hidrotermális hatásra keletkeznek – kaolinit, montmorillonit, bentonit  Kalcit, dolomit, diatómaföld  Só-félék: Na, MgSO4-ok, gipsz*CaSO4X2H2O, anhidrit

106 3.Kőzetalkotó metamorf ásványok Metamorfózis : szilárd fázisú átkristályosodás. A kőzetek különféle földtani folyamatok (például orogenezis, szubdukció, utólagos magmabehatolás) hatására, eredeti képződési körülményeiktől jelentősen eltérő nyomás- és hőmérséklet viszonyok közé kerülhetnek, melyek során kőzetalkotó ásványaik kémiai és kristályszerkezeti átalakuláson (átkristályosodáson) mennek keresztül, valamint szerkezetük (például palásodás) és kőzetszövetük is megváltozik. Az ilyen módon keletkező kőzeteket metamorf kőzeteknek nevezzük.

107 KŐZETEK

108 Kőzetek rendszerezése

109 Magmás (eruptív): mélységi: gránit, diorit, gabbró kiömlési: andezit, riolit, bazalt, törmelékes: andezit,-riolit-és bazalttufa Üledékes: törmelékes: homok, kavics, agyag, lösz, homokkő, vegyi: mészkő, dolomit, sófélék szerves: mészkő, szén- félék, szén-hidrogének, Átalakult (metamorf) nagy nyomás, és hőmérséklet hatására: márvány, palák: gneisz, fillit, gránát

110 Mélységi (intruzív) magmatitok   Túltelített, savanyú kőzetek: % SiO2 (szabad kvarc, földpátok, piroxének, amfibolok)   Telített, semleges – neutrális kőzetek: 48-66% SiO2   Telítetlen vagy bázisos: 48%-nál kevesbb a SiO2 mennyisége (földpátpótlók)

111 Mészalkáli GRANITOID magmás kőzetek   Gránit-granodiorit csoport: SIAL táblák alapja, orogén övek magja   Gránit: SiO %   Granodiorit: SiO %   Szienit (ókori helynév Syene- Asszuán mellett): SiO % • •Káliföldpát (ortoklász) • •Kvarc • •Színes elegyrészek, csillámok: muszkovit, biotit Felszíni megfelelői: riolit (obszidián, perlit), dácit (kvarc-plagioklász)

112 Neutrális mélységi magmás kőzetek   Diorit (kvarc-diorit): plagioklász és színes elegyrész amfibol tartalmú, SiO % kiömlési változata az andezit

113 Bázikus mélységi magmás kőzetek   Gabbró: bázikus plagioklász és színes elegyrész, piroxén (olivin) • •SiO % • •Kiömlési kőzete a bazalt, és diabáz   Wehrlit: ultrabázisos FeO 30%- nál több TiO2 15%.

114 Kiömlési (effuzív) magmás kőzetek   Riolit: gránitnak megfelelő kiömlési kőzet, LIPARIT-nak is nevezik a Lipari-szk után • •Riolit változatok: obszidián • •Szurokkő • •Perlit • •horzsakő   Riodácit, dácit: granodioritnak és kvarcdioritnak megfelelő   Andezit: diorit felszíni megfelelője

115 Bázikus kiömlési kőzetek   Bazalt: gabbro-magma neovulkáni kiömlési kőzete   Diabáz: paleovulkáni felszíni gabbró összetételű kőzet

116 Vulkáni tufák Tufa: finomszemű piroklasztit Agglomerátum: durvaszemű piroklasztit   Riolittufa   Dácittufa   Andezittufa   Bazalttufa

117 KŐZETEK 2. Üledékes kőzetek

118 Üledékképződési környezet és folyamatok   A felszíni kőzetek aprózódása, mállása, helyben maradása vagy elszállítását követő földtani folyamatok – üledék- lerakódáshoz, üledékképződéshez vezetnek.   Üledékes kőzettéválás = diagenezis (felszíntől kb. 20 m mélységközben zajlik)- kompakció + cementáció.

119 Aprózódás   Mechanikai változás – aprózódás • •Hőhatás – inszolációs vált. - hőingás, • • fagyhatás (jégnek 9 %-kal nagyobb a térfogata, mint a víznek), • •só kiválások - só kikristályosodások (humid területeken az anhidrit vízfelvétele és gipsszé alakulása repesztő hatású), • •növények gyökérhatása (ozmózisnyomásból eredő gyökérnyomás), • •állatok ásó-fúró élettevékenysége

120 Mállás 1.   Vegyi átalakulás – oldódás • •Befolyásolja:   Kőzet szerkezete, ásványos összetétele   Éghajlat   Domborzat   Vízelvezetés   Élőlények anyagcsere termékei, gyökérsavak • •Esővíz, felszíni és felszín alatti vizek a bennük oldott ionokkal oldják a kőzeteket. • •Savanyú vagy lúgos vizes oldatok az oldat és a tiszta víz pH- különbségének megfelelő mértékben oldanak

121 Mállás 2.   Kémiai mállás folyamatai • •1. Oxidáció   Talajvízben oldott vagy légköri O2 okozza   Vízben oldott sók, savak és baktériumok segítik • •Pirit (FeS2) ferro-SO4ferriSO4 ferri-hidroxid=limonit • •2. Hidratáció   Ásványok vízfelvétele, vízmegkötése CaSO4 – anhidrit CaSO4X2H2O gipsz Hematit – Fe2O3limonit Fe2O3XnH2O   Domborzat   Vízelvezetés   Éllőlények anyagcsere termékei, gyökérsavak • •Esővíz, felszíni és felszín alatti vizek a bennük oldott ionokkal oldják a kőzeteket. • •Savanyú vagy lúgos vizes oldatok az oldat és a tiszta víz pH- különbségének megfelelő mértékben oldanak

122 Mállás 3. • •3. Oldódás, hidrolízis   Legkönnyebben a kálisók oldódnak, természetes kibúvásokban ezért nincsenek   Kősó nehezebben oldódik, ezért száraz, félszáraz helyeken jellegzetes felszíni formákat alkot (Parajd)   Szénsavas víz CO3-kat oldja Ca(HCO3)2 alakjában

123 Mállás 4.   Földpátok alkálifém elemei (K, Na, Ca) kioldódnak és CO2 tartalmú vizekben kaolinit képződik – sziallitos mállással, agyagásványok képződése (agyagosodás) • •Savanyú magmás kőzetekből kaolinit, bentonit • •Intermedier és bázisos kőzetekből bentonit, montmorillonit   Kaolinitból a Si kioldódása révén bauxit-ásványok (böhmit) keletkeznek allitos-laterites mállással   Tengerfenéken sós vízben a vulkáni tufák bentonitosodnak, zeolitosodnak –szubmarin mállás

124 Üledékes kőzetek képződése   1. fizikai aprózódás, kémiai mállás   2. szállítás • •Helyben marad • •Gravitációs • •Folyóvízi • •Szél által • •Jég által   3. lerakódás   4. diagenezis

125 Szemcseméret szerinti osztályozás   < 0,006 mm - agyag agyagpala   0,006-0,03 mm – aleurit aleurolit (iszapkő) 0,03- 1 mm homok homokkő 1 mm< kavicskonglomerátum, breccsa

126 Törmelék-felhalmozódás   Fizikai aprózódás hatására törmelék keletkezik.   Gravitáció, esővíz, olvadékvíz hatására lejtőtörmelék (DELUVIUM) képződik: • •Száraz helyen – karbonátos eolikus kőzettörmelék, kőzetliszt • •Nedves éghajlaton – agyagos alkotók túlsúlya, talajfolyás, kolluviális üledékképződés

127 Folyóvízi üledékképződés   Alluvium = hordalék • •Durva mederhordalék = hordalékkúp szakasz • •Kevert hordalék = középszakasz jellegű folyóknál: folyómedri üledékek (mederfenék, mederzátony) és parti v. övzátonyok a domború parton • •Finom szemcséjű lerakódás = folyami (ártéri) síkság, parti síkság, delta övezet – homokos kőzetliszt, agyagos üledékek   Morotvák- mocsaras területek, folyami teraszok (klímatikus, tektonikus genezis)

128 Tavi üledékképződés 1.   Limnikus üledékképződés – éghajlat és relief függő   Tó táplálása szerinti rendszer: • •Forrástavak • •Átfolyásos tavak • •Lefolyástalan tavak feltöltődés (fertő, mocsár, láp)

129 Tavi üledékképződés 2.   Tó-keletkezési módok: • •Tektonikus • •Gleccser-fjordos tavak • •Deflációs • •Vulkáni: krátertó, iszaptó • •Morotvató • •Laguna-tó • •Duzzasztott tavak • •Karszttavak

130 Tavi üledékképződés 3.   Tavi üledékek típusai • •Tóba hordott folyami lerakódások, terrigén üledékek • •Vulkánok által beszórt tufitok • •Élő szervezetek maradványaiból organogén, biogén üledékek • •Oldott vagy szállított sók és kolloidok kicsapódása révén kemogén üledékek

131 Tavi üledékképződés 4.   Tavi üledékek elrendeződése • •Öves elrendeződés- több oldalról befolyó vízfolyások esetén • •Aszimmetrikus üledékképződés 1 irányú befolyás, pl. delta esetén   Száraz, meleg égh. területeken sós tavak üledékei • •Meszes üledékek • •NaCl-os üledékek • •Szikes tavak üledékei

132 Mocsári és lápi üledékképződés   Tőzeglápok • •Tőzegtelepek, limonit - mocsárérc (gyepvasérc) • •Felláp (kiszáradó láp) oligotróf (oxigénben gazdag, szerves anyagban szegény) • •Mélyláp disztróf (oxigénben és szerves anyagban szegény) Mélyebb oxigén hiányos erősen redukáló környezetben anaerob baktériumok – szapropeli- CH-ek anyakőzete

133 Forrás – és barlangi üledékek   Hideg vagy meleg vizekből mészüledékek válnak ki – forrásmészkő (travertinó) • •30 ºC alatt és 100 ºC felett KALCIT • • ºC között ARAGONIT   Gejzírek kovasavas üledékek - gejzirit

134 Eolikus üledékképződés   Szemcsenagyság szerint: • •Kőzetliszt és agyagból LÖSZ (kvarc 40-80%, mész: 6-15%, csöves szerkezetű, jó vízvezető) • •0,05 mm felett DŰNEHOMOK (70% kvarc, barkán -, félig kötött • •területeken parabola bucka) • •Sivatagi környezet üledékei • •Hammada, szerir, homok és vádi üledékek • •

135 Glaciális üledékképződés   Glaciális – moréna – tillit kőzet képződése • •Drumlin- elnyúlt halmok • •Ózok- kavicsgátak   Fluvioglaciális törmelék (gleccserpatakok hordaléka) • •Kavics és homoksíkságok – szandr • •Áramló vizek közötti halmok - kémek

136 Üledékképződés lagúnákban   Lídó (turzásgát) – lagúna   Túlsós, normál-sós, csökkent- sós édesvizű lagúnák • •Evaporizáció (párolgás) és befolyó édesvizek függvénye • •Evaporit összlet • •Túlsós lagúnákban a sókiválás az oldhatósággal fordított arányban történik (anhidrit, gipsz;kősó, fedősók a medence lefűződésekor válnak ki)

137 Tengeri üledékképződés   Tengerparti – litoralis régió • •Meredek partokon durva abráziós törmelék • •Sekély, lapos homokpart • •Karbonátos self-üledék – korallos-algás zátonyfácies   Sekélytengeri üledékképződés • •Szegély-, sánczátony és atoll   Mélytengeri – pelágikus üledékképződés (óceáni hátságok, mélytengeri árkok)

138 Kőzetté válás   Tömörödés, kompakció • •Térfogatcsökkenés, sűrűségnövekedés   Cementáció – kötőanyag • •Cementanyagok: CaCO3, vasoxidok, sziderit, kova   Diagenetikus differenciáció • •Üledéken belüli oldódás és diffúziós anyagátrendeződés (szaru- és tűzkőgumók mészkőben)

139 Üledékes kőzetek települése   Konkordáns • •Az egymásra települt rétegek csapásiránya megegyezik   Diszkordáns • •Az egymásra települt rétegek csapása, dőlésiránya különbözik

140 Üledékes kőzetek szerkezete   Elsődleges kőzetszerkezetek • •Az üledékképződés mechanikai folyamatát tükrözik • •Párhuzamos, ferde, kereszt és összetett rétegzettség, hullámos rétegzettség (gyors üledékképződés esetén), áramlási rétegzettség   Másodlagos kőzetszerkezetek • •Kémiai folyamatok, oldódás kőzetszerkezetek (főleg karbonátok)   Organikus üledékes kőzetszerkezetek

141 Földtani kifejlődés = fácies   Adott keletkezési hely üledékeinek jellemző kőzettani és őslénytani sajátosságainak együttese • •Kőzettani – litofácies pl. homokkő fácies = anyaga homokkő, képződése parti, sekélytengeri környezetben, posztorogén fácies • •Őslénytani – biofácies (életkifejlődés) • •Keletkezési hely szerint szárazföldi, tengeri (pl.lagúna fácies)

142 Üledékes kőzetek rendszere   Törmelékes üledékes kőzetek • •Kavics, homok - homokkő, agyag, lösz – löszbaba   Vegyi üledékes kőzetek • •Mészkő, dolomit, só-félék, gejzirit   Szerves, organiuks üledékes kőzetek • •Korall-mészkő, szén-félék, CH- ek, tűzkő – kovavázú élőlények vázának felhalmozódása által (kovamoszatok, szivacsok)

143 METAMORF KŐZETEK

144 Metamorfózis   Szilárd fázisú átalakulási folyamat (ásványtani és szerkezeti) nyomás és/vagy hőmérséklet hatására   Osztályozása: • •Kiterjedés szerint (lokális, regionális) • •Kiváltó hatás szerint (kontakt v. termális – hő hatására kisebb területen - lokális, dinamometamorfózis – tektonikus metamorfózis – regionális mértkű)

145 Metamorfózis 2.   Agyagos kőzetből – fillit, csillámpala   Homokkő – kvarcit   Mészkő, dolomit – márvány   Savanyú magmatit – csillámpala, gneisz   Bázisos magmatit – zöldpala, amfibolpala, eklogit (ultrabázisos, földköpeny anyagához hasonló, piroxén, gránát összetételű)

146 Lokális metamorfózis   Kontakt metamorfózis • •Magmás intrúziók olvadékanyagának hőhatása környezetére – szaruszírt – szurokfényű, Al2O3-ban gazdag ásványok, pl. turmalin • •karbonátos kőzetben mész- szilikát • •Vasas metaszomatózis   Tektonikus metamorfózis • •Kéregmozgásokat követő nyírási jelenség – felőrlődő kőzetek

147 Regionális metamorfózis   Betemetődés útján, süllyedéssel jön létre • •A kőzetoszlop súlya okozza, kisfokú átalakulással jár, eredeti kőzetszerkezet marad   Dinamo-termális metamorfózis • •Konvergens lemezszegélyeknél – térrövidülés közben összegyűrődés, palás szerkezet kialakulása

148 Regionális metamorfózis ásványok szerinti besorolása   1. Nagyon kis fokú metamorfózis: palásság még nem alakult ki, zeolit ásványok   2. Kisfokú metamorfózis: már palás szerkezet, zeolit nincs, kis nyomás, alacsonyabb hőm. –OH tartalmú ásványok: kloritpala (bázikus tufák metamorfózisa), agyagpala- szericit, fillit, talk, szerpentinit (ultrabázisos olivin és piroxének átalakulásával)

149 Regionális metamorfózis ásványok szerinti besorolása   3. Közepes metamorfózis: kitűnően palás szerkezet kloritfélék már nincsenek, közepes nyomás és hőmérséklet gránátok, muszkovit, biotit tartalmú csillámpala, gneisz, kvarcpala (kvarcit)   4. Nagyfokú metamorfózis: víz semmilyen formában nincs jelen, piroxének - gneisz

150 Magyarország metamorf kőzetei   Szendrői, Upponyi márvány kisfokú metamorfitok   Kőszegi-hg. mezoz. fillit, csillámpala, kloritpala, talkpala, szerpentinit   Soproni-hg. Gneisz   Velencei-hg. Kontakt pala   Balaton-felvidék: fillit


Letölteni ppt "GEO + LÓGIA (logosz) FÖLD - tudománya.   Kozmikus evolúció (az élet megjelenésének kozmikus előzményei) 1.   Bolygónk kialakulása   Szupersűrű."

Hasonló előadás


Google Hirdetések