Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Legek” a kémiában Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Legek” a kémiában Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI."— Előadás másolata:

1 „Legek” a kémiában Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI

2 Hidrogén Több szempontból is "legnek" számít a periódusos rendszer legels ő, legegyszer ű bb eleme. Az egyetlen olyan elem, amely nem tartalmaz neutront (bár van két olyan izotópja, amelyek tartalmaznak egy, illetve két neutront) A legkönnyebb elem. A leggyakoribb elem a világmindenségben. A Világegyetem 90% a hidrogén. (a Földön csak a 9. leggyakoribb - de így is minden hatodik földi atom hidrogén.)

3 Az IC1396 egy f ő leg ionizált hidrogénb ő l álló felh ő a Cepheus csillagképben.

4 Hélium A következ ő a 2-es rendszámú hélium, több szempontból is a "legek" közé tartozik. A legkönnyebb nemesgáz. A "legnemesebb" nemesgáz. Semmilyen ismert vegyülete nem létezik. Az egyetlen anyag, amelynek normál nyomáson nincs szilárd halmazállapota, még az abszolút nulla Fok közelében sem. S ő t 2 K körül olyat "tesz", amit semmilyen más anyag. "Szuperfolyékonnyá" válik. "Kimászik" akár az edényb ő l is.

5

6 Oxigén A földkéreg fels ő részében a leggyakoribb elem az oxigén (50,5%- a leveg ő t és vízburkot is beleértve). A víz és a légkör mellett a k ő zetek (szilikátok, karbonátok, stb.) is rengeteg oxigént tartalmaznak.

7

8 Legritkábbak A földkéreg legritkább elemére többen is pályáznak: Francium - néhány tucat grammnyi lehet az egész földkéregben. Radon - Nyomokban radioaktív kőzetek közelében található meg a levegőben. Folyamatosan keletkezik a természetes radioaktív bomlás eredményeképpen, és a légkörbe kerül. 1 liter levegő átlagosan 1000 radon atomot tartalmaz. (1 rész a ból.) Xenon - a légkör kb. 0,000009%-át alkotja.

9 Francium Radon Xenon

10 Urán A természetben - a Földön és talán az egész Világegyetemben – el ő forduló legnagyobb rendszámú (92- es) elem az urán.

11 Vas Az atomszerkezetileg legstabilabb elem a vas (26-os). Eddig épülhetnek fel energiafelszabadulás mellett fúzióval az elemek. Az ennél nagyobb rendszámú elemek fúzióval csak igen nagy energiabefektetéssel, a szupernóvákban keletkeznek.

12 A legnagyobb fajsúlyú (22,661 g/cm3) elem az ozmium. A legkönnyebb fém a lítium. S ű r ű sége szobah ő mérsékleten az összes szilárd anyag közül a legkisebb (0,53 g/cm3).

13 Arany A korróziónak legellenállóbb az arany. A természetben is általában elemi állapotban található.

14 Polónium A legsugárzóbb a rövid felezési idej ű, a rádiumnál 5000-szer radioaktívabb polónium. A bomlásakor felszabaduló energia olyan nagy (140W/g), hogy egy kb. fél grammot tartalmazó kapszula 500°C fölötti h ő mérsékletet ér el. Er ő s radioaktivitása miatt a polónium valószín ű leg kiérdemli a legmérgez ő bb "megtisztel ő címet" is. A testbe bekerül ő megengedett polónium mennyiség legfeljebb 0.03 microcurie, ami 6,8x grammnak felel meg. 2,5x szer mérgez ő bb, mint aciánhidrogén.

15 Az elemek közül a legkeményebb a szén egyik allotrop módosulata a gyémánt. A fémek közül talán a kálium a legpuhább. Késsel is könnyen vágható.

16 A legmagasabb olvadáspontú fém (3380°C fölött) a volfrám. A legalacsonyabb olvadáspontú fém (-39°C) a higany. Forráspontja is mindössze 357°C. Az egyetlen szobah ő mérséklete folyékonyként ismert fém.

17 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "„Legek” a kémiában Kémia Hornyák Anett Neptun-kód: XIGGLI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések