Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Balogh Péter docens Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 13. Előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Balogh Péter docens Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 13. Előadás."— Előadás másolata:

1 Dr. Balogh Péter docens Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 13. Előadás

2 A STATISZTIKA A TÁRSADALOM SZOLGÁLATÁBAN

3 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat tevékenységek irányítása döntések meghozatala Egy-egy helyes döntés megalapozásához általában nem elegendő egyetlen információ, hanem számos egymással logikailag összefüggő információra, információ rendszerre van szükség. Az információ előállítása, feldolgozása, tárolása és forgalmazása nagy szerepet játszik a gazdasági fejlődésben és a társadalom életében. információ

4 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A gazdaság és a társadalom szereplőinek információval való ellátásában kiemelt szerepe van a statisztikai információs rendszernek, amely nem más, mint az egymással kapcsolatban álló, logikailag összefüggő információk összessége. A statisztikai adatok önmagukban nehezen értékelhetők. Az elemzés összehasonlítás, például ha egy ország népességét az adott ország lakásállományának nagyságával együtt értékeljük: életszínvonal mutató

5 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A statisztikai információs rendszert működési oldalról azok a műveletek és eljárások jelentik, melyek a rendszert alkotó statisztikai információk keletkezését, rögzítését, regisztrálását, tárolását, szükség szerinti átalakítását és mozgatását teszik lehetővé. A szervezeti oldal az információs rendszer működését lehetővé tevő szervezeti egység, illetve intézmények összessége, valamint azok egymás közötti kapcsolatai.

6 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az információs rendszert alkotó adatok, mutatószámok csak akkor hozhatók egymással megfelelő kapcsolatba, ha azonos fogalmak, osztályozások, statisztikai egységek és módszertan szerint készülnek.

7 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A statisztikai információrendszer azokat a hivatalos statisztikai szolgálat keretében összegyűjtött adatokat tartalmazza, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy a társadalmi gazdasági folyamatokat megbízható módon számba vegye, értékelje és tájékoztatást adjon. Részei: adatszolgáltató adatgyűjtési rendszer adatbázis tájékoztatási rendszer adatfelhasználó Statisztikai információrendszer

8 Alapfogalmak A statisztikai információs rendszer szerkezete és működése

9 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Statisztikai információk iránti igény: kormányzat, más országos szintű vezető testületek Ezt az információigényt a legtöbb országban egy erre specializálódott hivatalos statisztikai szolgálat látja el. Ennek feladatait, működési kereteit és feltételeit külön törvénnyel szabályozzák. Az üzleti döntéshozóknak is van információra szüksége, de ezek statisztikai információigényeit részben maguk a gazdasági szervezetek elégítik ki a saját maguk részére végzett felmérésekkel, részben pedig erre szakosodó cégek vagy kutatóhelyek végzik.

10 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az információs rendszerek által nyújtott tájékoztatás rendelkezésre kell álljon a vállalatok, gazdasági társaságok tevékenységeit valamely szinten irányító vezető számára. Az üzleti alapon statisztikai tevékenységet végző cégek közül külön említést érdemelnek a közvélemény-kutató, piackutató cégek.

11 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A tudományos kutatás statisztikai információigényei részben a hivatalos statisztikai szolgálat adataival, részben az üzleti alapon működő cégektől beszerzett adatokkal, illetve maguk a tudományos kutatók által gyűjtött adatokkal elégíthetők ki. A közvélemény tájékoztatása is a hivatalos statisztikai szolgálat feladata kiadványok

12 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A nyilvántartó rendszerek és a statisztikai információs rendszerek feladata között alapvető különbség van. Egy nyilvántartó rendszer mindig bizonyos egyedekre vonatkozó adott fajta információk teljes körű, naprakész biztosítása. Egy statisztikai információs rendszer funkciója ezzel szemben mindig csak az egyedek összességét jellemző bizonyos fajta információk rendszeres kibocsátása.

13 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az egyedek összességét jellemző információk forrása akár mintavételes adatfelvétel is lehet, ami egy nyilvántartó rendszer esetében kizárt. Az adatbázis az adatgyűjtési rendszeren keresztül kerül kapcsolatba a rendszer outputját képező adatokat szolgáltatókkal, és a tájékoztatási rendszeren keresztül szolgálja ki az adatfelhasználókat. Az adatszolgáltatók és adatfelhasználók között nincsenek merev határok.

14 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az adatgyűjtési rendszeren belül tervezik meg az adatgyűjtés módját és rendszerességét, valamint az adatgyűjtés leggyakoribb eszközét, a kérdőívet is. A tájékoztatási rendszer ezzel szemben azt a célt szolgálja, hogy valamilyen alkalmas módon és formában eljuttassa a felhasználóhoz az általa igényelt információkat. elektronikus formák Az egész statisztikai információs rendszer a felhasználókért van.

15 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az egész rendszert az adatfelhasználók információigényei tartják fenn, illetve hozzák működésbe. A legegyszerűbb esetekben a statisztikai információs rendszer "működtetése" mindössze egy adott tárgyú teljes körű vagy részleges adatfelvétel tervezéséből, gyakorlati kivitelezéséből, illetve az adott felvétellel nyert elemi adatok feldolgozásából-elemzéséből áll. pl: egy kereskedő üzletének megnyitása előtt felmérést készít az általa forgalmazni kívánt termékek iránti keresletről.

16 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A statisztikai információs rendszerek feladata ennél azonban rendszerint jóval összetettebb. A munkanélküliség időbeli alakulásáról és szerkezetéről való folyamatos tájékoztatás már például azonos módon végzett adatfelvételek egész sorozatát tételezi fel.

17 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A bonyolultabb információs rendszerek általában kisebb rendszerekből, ún. alrendszerekből tevődnek össze. Ehhez az egyes alrendszerek koordinációját kell megvalósítani. Több alrendszerben is megjelenő adatokat, mutatószámokat mindig azonos módon határozzák meg. Csak az időben állandó és megfelelően szabványosított fogalmi és osztályozási rendszer, illetve módszertan alapján készült információk tájékoztatják igazán azok felhasználóit. A rendszerekkel szemben is követelmény a nyitottság, a rugalmasság, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak a vizsgálat tárgyának, a külső környezetnek, valamint a felhasználói igényeknek a változásaihoz.

18 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az információs rendszerek vonatkozhatnak: egy kisebb-nagyobb gazdasági egységre (mikroszintre), több egységet átfogó szervezetre (mezoszintre), az egész társadalomra, illetve gazdaságra (makroszintre).

19 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A mikroszintű információs rendszerek általában egyszerűek, kialakításuk nem igényel széles körű adatgyűjtést, s az adatok statisztikai szemléletű feldolgozása sem mindig követelmény. Mezoszint egyre nagyobb szerephez jut. Itt a különféle szakmai kamarák, bank- és biztosítás- felügyeletek stb. statisztikai információs rendszerére kell gondolni, illetve a mezoszintű információs rendszer működtetése szükséges a napjainkban egyre nagyobb jelentőségű regionális információk biztosításához. A legfontosabb makroszintű statisztikai információs rendszer, az ún. hivatalos statisztikai szolgálat.

20 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az egyes speciális információs rendszerek a bármely esetben használható általános statisztikai módszertan mellett és arra építve saját speciális módszertant is kialakítottak. Ezekkel a speciális eszközökkel az ágazati és szakstatisztikák, így például a népességstatisztika, az árstatisztika, a külkereskedelmi statisztika stb. foglalkoznak.

21 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A társadalom- és gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalához szükséges a statisztikai jellegű információk folyamatos biztosítása. Ezeknek az információs rendszereknek a működtetése az ún. hivatalos statisztikai szolgálatok feladata. Ez az információs rendszer elsősorban bonyolultságában és méreteiben különbözik az egyéb statisztikai információs rendszerektől: igényelt adatok nagy tömege, a potenciális adatszolgáltatók hatalmas száma

22 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A társadalomra vonatkozó elemi információk szolgáltatói: az állampolgárok és a háztartások, növekvő számú különféle egyesületek és társadalmi szervezetek A gazdaságra vonatkozó elemi információk forrásait képező különféle gazdasági szervezetek száma jelentős (több mint egymillió). Ezért a társadalom- és gazdaságstatisztikában, napjainkban már elkerülhetetlen a mintavételes adatfelvételek útján történő adatgyűjtés.

23 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Egy ilyen rendszer fenntartása: költséges, kifejezetten erre képzett szakembereket és számítógépes hálózatokat igényel. A rendszer szokatlanul nagy mérete miatt a használt fogalmak, osztályozások és eljárások szabványosítása szükséges.

24 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A statisztikai törvény meghatározza a statisztikai információs rendszer működését. Az első statisztikai törvényt 1874-ben hozták (XXV. tc.), amit 1897-ben, majd 1929-ben követett a statisztikai tevékenység törvényi szabályozásának módosítása, a kor követelményeihez való igazítása. A jelenleg is hatályos statisztikai törvény az évi XLVI. törvény, amelyet április 27-én fogadott el az Országgyűlés, amit utoljára 2006-ban módosítottak, és alapvetően a statisztikai szolgálat működését kívánja szabályozni, összhangban más országos- és helyi hatáskörű szervek statisztikai tevékenységével, valamint az adatszolgálatokra vonatkozó jogokkal és kötelezettségekkel.

25 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Más törvények is befolyásolják az információs rendszer működését. A legfontosabb ezek közül a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvényt emeljük ki, amit röviden adatvédelmi törvénynek szokás nevezni. „A hivatalos statisztikai szolgálat a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségekre és folyamatokra, valamint az államháztartásra, az önkormányzatokra és ezek hatósági tevékenységére vonatkozó statisztikai adatok gyűjtését, feldolgozását, tárolását, szolgáltatását, közzétételét és elemzését végzi.”

26 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A magyar hivatalos statisztikai szolgálat centralizált, de többcsatornás. Részben az 1867 óta folyamatosan működő Központi Statisztikai Hivatal (KSH), részben pedig a minisztériumok és néhány országos hatáskörű szerv feladata. A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv vezetőjének biztosítani kell a statisztikai tevékenység működésének önállóságát és a statisztikai tájékoztatás függetlenségét. A hivatalos statisztikai szolgálat szerveinek tájékoztatási rendszerét - az OST állásfoglalásának figyelembevételével - a szerv vezetője állapítja meg. A tájékoztatási rendszer kiadványokból és más adathordozókon lévő, adatállományokból történő közlésekből áll.

27 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek: Központi Statisztikai Hivatal a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala a Legfőbb Ügyészség a Magyar Nemzeti Bank a Gazdasági Versenyhivatal a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

28 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A KSH nemcsak egyszerűen az adatok jelentős részének összegyűjtésével, tárolásával, feldolgozásával és közzétételével foglalkozik, hanem a hivatalos statisztikai szolgálat egyéb szerveinél folyó statisztikai tevékenység eredményeinek szintetizálásával, összehangolásával, illetve szakmai és egyéb jellegű irányításával is. A KSH felhasználja még a különféle adminisztratív célú nyilvántartásokból nyerhető információkat is.

29 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A KSH ezen kívül a következő főbb feladatokat látja el: összeállítja és jóváhagyásra előterjeszti a hivatalos statisztikai szolgálat országos statisztikai adatgyűjtési programjának (OSAP) tervezetét, majd annak elfogadása után figyelemmel kíséri a program végrehajtását (2007-ben 350 adatgyűjtés-ből 150-et felügyelt a KSH), kialakítja, közzéteszi és a hivatalos statisztikai szolgálat keretein belül kötelezővé teszi az alkalmazandó statisztikai módszereket, fogalmakat, osztályozási rendszereket, országos érvényű számjelrendszereket alakít ki és statisztikai regisztert működtet,

30 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A KSH további feladatai: érvényesíti a statisztika érdekeit más kormányzati információ-rendszerekben és államigazgatási nyilvántartásokban, évente jelentést készít az Országgyűlés és a Kormány számára az ország társadalmi, gazdasági és népesedési helyzetéről, részt vesz a statisztikát érintő jogszabályok előkészítésében, kapcsolatot tart a nemzetközi statisztikai szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival.

31 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A statisztikai törvény értelmében a KSH központi és területi szervezeti egységekből – 6 regionális igazgatóságból - áll. A KSH a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló országos hatáskörű közigazgatási szerv, melynek élén elnök áll. A KSH elnökét és elnökhelyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama 6 év, amely két ízben további 6-6 évvel meghosszabbítható. A KSH elnöke a közigazgatási államtitkárt, a KSH elnökhelyettesei, pedig a helyettes államtitkárt megillető illetményre és juttatásokra jogosultak. A KSH szervezetét a KSH elnöke állapítja meg.

32 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az Országos Statisztikai Tanács (OST) a hivatalos statisztikai szolgálat működésének, munkája összehangolásának elősegítésére, a társadalmi érdekek képviseletének és az adatfelhasználók igényeinek érvényre juttatására, az országos statisztikai adatgyűjtési program tervezetének véleményezésére, a KSH elnökének szakmai tanácsadó, véleményező szerveként működik.

33 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A hivatalos statisztikai szolgálat működését tekintve igen fontos, annak szabályozása, hogy melyek azok a módszerek, amelyek segítségével az adatokhoz hozzájuthatunk. A statisztikai törvény alapján adatgyűjtéseket adatszolgáltatási kötelezettség előírásával vagy önkéntes adatszolgáltatás alapján lehet végezni. Adatszolgáltatási kötelezettség bármilyen természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet számára előírható törvény vagy kormányrendelet formájában, de csak bizonyos szabályok és eljárások betartásával.

34 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy szerv az adatokat a valóságnak megfelelő tartalommal, adott határidőre, meghatározott módon és térítésmentesen köteles szolgáltatni. Természetes személyeket személyes adatok szolgáltatására csak törvénnyel lehet kötelezni. Az ún. különleges adatok (faji eredet, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozás, politikai vélemény vagy pártállás, vallásos vagy más meggyőződés) szolgáltatására azonban csak névtelenül (személyazonosításra alkalmatlan módon) és önkéntes alapon. Az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre és bűntettet előéletre vonatkozó adatok ugyancsak különleges adatoknak minősülnek.

35 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A jogi személyek, valamint a gazdasági tevékenységükre vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek kormányrendelettel kötelezhetők adatszolgáltatásra.

36 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A törvénnyel elrendelt adatgyűjtések kivételével minden adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtésnek szerepelnie kell a hivatalos statisztikai szolgálat országos adatgyűjtési programjában. A program tervezetét a KSH állítja össze a hivatalos statisztikai szolgálat javaslatai alapján, amit az Országos Statisztikai Tanács (OST) véleményez. A tervezetet a KSH elnöke véglegesíti és terjeszti elő jóváhagyásra a Kormány elé. A Kormány az előterjesztés alapján rendeletet hoz a programról és az annak teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségekről.

37 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A hivatalos statisztikai szolgálaton belül elég erős és többszörös szűrés valósul meg annak érdekében, hogy az adatgyűjtések volumene és költségigénye ésszerű határok között legyen tartható. Az adatátvételek részben tehermentesítik az adatszolgáltatókat, részben pedig jelentős költségmegtakarítással járnak. Az eredetileg nem statisztikai célra gyűjtött elemi információk statisztikai célú használatának jó példája az ún. népmozgalmi statisztika, amelynek alapadatait a KSH a népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetőktől, egészségügyi intézményektől, bíróságoktól, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől szerzi be (a statisztikai törvény 10§-a alapján).

38 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A különféle számviteli és adódokumentumok, illetve nyilvántartások ugyancsak felbecsülhetetlen értékű statisztikai adatforrások. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatállományai szintén kiválóan hasznosíthatók statisztikai célokra is. Az adatszolgáltatók személyiségi jogainak védelmét a statisztikai törvény még azzal az előírással is biztosítja, hogy a természetes személyekre kiterjedő adatgyűjtések esetében az érintett személy azonosító adatait csak addig szabad megtartani az adathordozókon, amíg azokra feltétlenül szükség van az elemi adatok teljességének és összefüggéseinek ellenőrzése céljából.

39 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A Központi Statisztikai Hivatal működésének eredményeképpen rendelkezésre álló statisztikai információs rendszer két nagy alrendszerre oszlik. Az egyik alrendszer a gazdaságstatisztikai információk rendszere, a másik pedig a társadalomstatisztikai információk rendszere. Az e két alrendszer közötti határok nem élesek, mert például a foglalkoztatottság statisztikája mindkét alrendszerbe joggal beleérthető. A gazdaságstatisztikai információ-rendszer centrumában a nemzetgazdasági számítások állnak, a társadalomstatisztikai rendszer középpontját pedig a népességi és népmozgalmi statisztika képezi. A gazdaságstatisztikán belül ágazati (a tevékenység jellege alapján), funkcionális (az információ jellege alapján) és területi (területi körzetek alapján) alrendszerek, a társadalomstatisztikán belül pedig például népességstatisztikai, életmód-statisztikai stb. alrendszerek különíthetők el egymástól.

40 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat A KSH a saját és a hivatalos statisztikai szolgálat egyéb szerveinek tevékenysége eredményeképpen előálló adatokat, mutatószámokat rendszeresen vagy esetenként megjelenő kiadványokban, adattárakban teszi közzé. Ma már a statisztikai adatok egyre növekvő hányada elektronikus formában, a KSH honlapján is hozzáférhető. A legfontosabb mutatószámok és elemzési eredmények közzétételében fontos szerepet kapnak a különféle médiumok is. A kormányzat és az üzleti világ számára legfontosabb adatokat, mutatószámokat néhány oldalas gyorstájékoztatókban hozzák nyilvánosságra előre meghirdetett tájékoztatási naptár szerint. Havi, illetve negyedéves rendszerességgel megjelenő kiadványok a Legfrissebb adatok című sorozat füzetei, az A KSH jelenti című sorozat és a Statisztikai havi közlemények.

41 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Az éves rendszerességgel megjelenő kiadványok közül külön említést érdelemnek a Magyar statisztikai évkönyv (2006 óta CD melléklet) és a Magyar statisztikai zsebkönyv. E kiadványok már hosszú idő óta viszonylag stabil szerkezetben és jól összehasonítható módon közlik az ország társadalmára, gazdaságára és természeti környezetére vonatkozó legalapvetőbb statisztikai adatokat és mutatószámokat. E két kiadvány jellegének és méretének megfelelő részletezettségben adatokat közöl a népességről és népmozgalomról, a foglalkoztatottságról, a beruházásokról az egész nemzetgazdaság és az egyes nemzetgazdasági ágak gazdasági teljesítményéről, a háztartások életkörülményeiről, jövedelméről és fogyasztásáról, valamint az árak alakulásáról és a pénzügyi folyamatokról.

42 A magyar hivatalos statisztikai szolgálat Mindkét adattárban megtalálhatók a legfontosabb nemzetközi adatok is. E kiadványokban ma már minden fejezet elején elég részletes módszertani leírás található, ami a legfontosabb mutatószámok tartalmáról és forrásáról ad felvilágosítást, s megadja a részletes módszertani leírások lelőhelyeit is. A KSH számos más rendszeresen és időszakonként megjelenő szakosított zsebkönyvet, évkönyvet, adattárat is publikál. Ilyenek az Ipari és építőipari statisztikai évkönyv, a Demográfiai évkönyv, a Mezőgazdasági statisztikai évkönyv stb. A rendszeresen vagy időszakosan megjelenő adattárakon kívül a KSH sok olyan kiadványt is közzétesz, melyekben az adatok mellett szöveges elemzések, értékelések is szerepelnek. A KSH jelenteti meg emellett a statisztikai tevékenység végzéséhez elengedhetetlen nómenklatúrákat, osztályozásokat, módszertani leírásokat is. A KSH mindezek mellett még szak- és tankönyvek kiadásával is foglalkozik.

43 Nemzetközi statisztikai szervezetek A statisztika nemzetközi szervezetei közül meg kell említeni mindenekelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete New York-i székhelyű Gazdasági és Szociális Tanácsán (ECOSOC) belül működő Statisztikai Bizottságot, ami az ENSZ-ben folyó statisztikai tevékenység általános irányító szerve. Magát az ENSZ- ben folyó statisztikai tevékenységet a Titkárság Statisztikai osztálya, a UN Statistics Division (UNSD) végzi. Az UNSD által összeállított legfontosabb adattárak talán a Statisztikai évkönyv (Statistical Yearbook) és a Nemzeti számla statisztika (National Accounts Statistics).

44 Nemzetközi statisztikai szervezetek Az ENSZ szakosított szervezetei közül az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) végeznek számottevő statisztikai tevékenységet. Nagyon fontos számunkra a Luxemburgban székelő EUROSTAT (Statistical Office of the European Union) is, ami nem más, mint az Európai Unió országainak közös statisztikai hivatala. Az EUROSTAT átveszi, ellenőrzi, feldolgozza, majd összesítés után publikálja a tagországok nemzeti statisztikai szolgálatai által előállított különféle adatokat, s kulcsszerepet játszik a nemzeti statisztikák harmonizálásában, összehasonlíthatóvá tételében és a tagországokban folyó statisztikai tevékenység koordinálásában is.

45 Nemzetközi statisztikai szervezetek Ennek érdekében ajánlásokat fogalmaz meg mind a tagországok, mind a csatlakozni kívánó országok statisztikai szolgálatai számára, és statisztikai vonatkozású jogszabályok megalkotását kezdeményezi. A legfontosabb statisztikai szabványok - pl. az Európai Számlarendszer (ESA95) - használatát az Európai Tanács rendeletei teszik kötelezővé. A statisztika nemzetközi szervezete, a Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI), 1885-ben alakult. A világ mintegy 2000 kiemelkedő statisztikusának tudományos egyesülete. Elsősorban új statisztikai módszerek kidolgozását és alkalmazásának elterjesztését célozza nemzetközi együttműködés útján, de élen jár a statisztikai tevékenység etikai normáinak kialakításában és propagálásában is.

46 A statisztikai tevékenység etikája A statisztikus, az adatszolgáltató és a társadalom közötti viszonyt meghatározó magatartási normák összessége A statisztikai tevékenység szakszerűségének, objektivitásának és pártatlanságának elvárása


Letölteni ppt "Dr. Balogh Péter docens Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék STATISZTIKA I. 13. Előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések