Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 2.

Az előadások a következő témára: "Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 2."— Előadás másolata:

1 Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 2.
Az áruk szabad mozgása Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedések 2.

2 A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések határai
A Bíróság hosszú ideig a Dassonville, Cassis de Dijon ítéletek mentén haladt az egyes tagállami intézkedések megítélésekor Idővel azonban felmerült olyan nem diszkriminatív intézkedések megítélésének kérdése, melyek ugyan korlátozták a tagállamok közötti kereskedelmet, de nem jelentettek plusz költséget/terhet az importőrök számára a hazai termékek forgalmazóihoz képest (equal burden rules)

3 A vasárnapi kereskedelem tilalma
145/88. sz. Torfaen ügy: Az angol jogszabályok tiltották a vasárnapi nyitvatartást kiskereskedések számára. A szabály hatására a kereskedelmi forgalom kb. 10%-kal csökkent, de az előírás azonos módon érintette az import és a hazai termékeket. A Bíróság a konkrét előírást nem értékelte, azt a nemzeti bíróságra hagyta, de szempontokat fogalmazott meg

4 A vasárnapi kereskedelem tilalma
A Bíróság megállapította, hogy az import termékek forgalmazását az előírások nem tették nehezebbé, mint a hazai termékekét. Ugyanakkor az áruk szabad mozgásának korlátozása nem megengedett, kivéve ha az igazolható és arányos. Az érintett angol szabályok olyan politikai, gazdasági döntéseket tükröznek, melyek célja, hogy a munkaidő-pihenőidő megoszlását a nemzeti, regionális társadalmi-kulturális jellemzőknek határozzák meg.

5 A vasárnapi kereskedelem tilalma
C-169/91. sz. Stoke-on-Trent ügyben a Bíróság ugyancsak a vasárnapi kereskedelmet tiltó angol jogszabályok kapcsán már egyértelműen megállapította, hogy azok nem minősülnek MEQR-nak

6 A Keck doktrína C /91. sz. Keck ügy: Két francia férfi ellen azért indult büntetőeljárás Franciaországban, mert azok a beszerzési árnál alacsonyabban értékesítettek termékeket, amit a francia büntetőjog tiltott A Bíróságnak azt a kérdést kellett megválaszolnia, hogy az áron aluli értékesítés tilalma MEQR-e.

7 A Keck doktrína Bizonyos értékesítési módokat korlátozó vagy tiltó nemzeti rendelkezések nem tekinthetőek olyannak, mint amelyek közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy eshetőlegesen korlátozzák a tagállamok közötti kereskedelmet a Dassonville ítélet értelmében, feltéve, hogy ezek az előírások a tagállam területén működő valamennyi kereskedőre vonatkoznak és hogy azok mind jogilag, mind ténylegesen azonos módon érintik a hazai és a más tagállamból származó termékek forgalmazását.

8 A Cassis típusú és a Keck típusú ügyek elhatárolása
Cassis típusú ügyek: A termék jellemzőire, összetételére, kiszerelésére vonatkozó, termékhez kötött olyan szabályok, melyek nehezebbé teszik az import termék forgalmazását (dual burden rules). Ezek MEQR-nak minősülnek. Igazolhatóak a 36. cikk, illetve a kényszerítő követelmények alapján Keck típusú ügyek: értékesítési feltételek, melyek meghatározzák, hogy egy adott terméket hol, mikor vagy ki által lehet értékesíteni. Amennyiben nem diszkriminatívak, nem minősülnek MEQR-nak (equal burden rules)

9 A Keck ügyet követő joggyakorlat
C /92. sz. Tankstation ügy: A holland jogszabályok tiltották az üzletek éjszakai nyitvatartását. Ez alól csak a lakott területeken kívül elhelyezkedő benzinkutak boltjai mentesültek, azok is csak bizonyos termékek esetében (motorolaj, gépjárművek tisztításához szükséges eszközök, személyes higiéniához szükséges termékek, snack-ek, jégkrém, alkoholmentes italok

10 A Keck ügyet követő joggyakorlat
Két, benzinkúthoz tartozó bolt tulajdonosai ellen azért indult eljárás, mert azok nem függesztették ki látható módon a nyitvatartási időt, valamint nem tartották elzárva éjszaka azokat a termékeket, amiket nem lehetett volna árusítani A Bíróság a Keck doktrínát követte: a szabály a boltok nyitva tartására, valamint egyes termékek árusításának idejére, módjára vonatkozik (értékesítési feltétel), azonos módon érinti a hazai és az import terméket: nem MEQR

11 A Keck ügyet követő joggyakorlat
Az olyan értékesítési feltételek ugyanakkor, amelyek hatással lehetnek a termékre (összetételére, jellemzőire, stb.) minősülhetnek MEQR-nak C-368/95. sz. Familiapress ügy: Ausztriában tiltották, hogy az újságokban található rejtvényekért az újság nyereményeket kínáljon (sajtótermékek nyereményjátékokkal való támogatásának tilalma). A szabályozás hatása az volt, hogy egyes németországi német nyelvű lapok nem vagy csak tartalmi módosítással lettek volna forgalmazhatóak Ausztriában

12 A Keck ügyet követő joggyakorlat
A Bíróság szerint nem értékesítési feltételről van szó, hanem olyan előírásról, ami a termék tartalmára vonatkozik. Az előírás MEQR Ugyanakkor a tilalom célja az volt, hogy fellazítsa a nagyon koncentrált osztrák sajtóipart (a támogatott termékek nagyon olcsón hozzáférhetőek, a játék vonzalma a minőség rovására megy) Megjelenik a sajtó sokszínűségének elve, mint kényszerítő követelmény (szólásszabadságból levezetve) A korlátozás viszont csak akkor igazolható, ha arányos (ha kevésbé korlátozó eszközzel megvalósítható, akkor nem arányos). Ennek eldöntését a nemzeti bíróságra bízta.

13 Reklámozási tilalmak, korlátozások
A termékhez kötődő, illetve értékesítési feltételnek minősülő előírások megítélése szempontjából problematikusak lehetnek a reklámozási előírások C-405/98. sz. Gourmet ügy: A svéd jog tiltotta az alkohol reklámozását a médiában. A Bíróság szerint ez a tilalom megfosztja az előállítókat és importőröket annak lehetőségétől, hogy megszólítsák a fogyasztókat. Az előírás jobban gátolja az import termékek piacra jutását, mint a hazai termékekét, melyeket a fogyasztók eleve jobban ismernek.

14 A Keck ügyet követő joggyakorlat
A Bíróság a termékhez kötődő, illetve értékesítési feltételnek minősülő előírás elhatárolását nem mindig tudta következetesen alkalmazni. A joggyakorlatban megjelenő új szempont a piachoz való hozzáférés korlátozásának vizsgálata (market access test).

15 Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma
C-322/01. sz. Doc Morris ügy: Németországban tilos volt gyógyszereket gyógyszertáron kívül más helyen vagy módon árusítani, így tiltott volt a gyógyszerek interneten történő árusítása és kiszállítása. A Doc Morris holland cég nem árusíthatott gyógyszert Németországban virtuális patikán keresztül Az előírás értékesítési feltétel volt és egyformán vonatkozott a hazai és import árukra

16 Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma
A Bíróság megállapította, hogy az interneten történő értékesítés tilalma de facto diszkriminatív intézkedés, ezért nem olyan értékesítési feltétel, ami elkerülheti a 34. cikk tilalmát. Az intézkedés MEQR. Az interneten történő értékesítési tilalom ugyanis jobban sújtja a más tagállamból érkező terméket, mert a piacra jutás egy hatékony módjától zárja el az ilyen termékeket értékesítőket, míg a német gyógyszertárak „helyben” könnyebben elérik a fogyasztókat.

17 Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma
A kérdés, hogy a tilalom igazolható-e a 36. cikk kivételei alapján? A Bíróság ennek megítéléséhez kettéválasztotta a gyógyszerek piacát. Vényköteles gyógyszerek A tilalom igazolható közegészségügyi okokból (személyes jelenlét, felvilágosítás) Nem vényköteles gyógyszerek A tilalom nem igazolható (személyes jelenlét nem kell, virtuális felvilágosítás megoldható)

18 Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma
C-106/09. sz. Ker-Optika ügy: Magyarországon kontaktlencsét csak optikai szaküzletben lehetett árusítani, így tilos volt annak internetes értékesítése A Pécsi ÁNTSZ megtiltotta a Ker-Optika számára, hogy kontaktlencsét interneten keresztül forgalmazzon. A Bíróság megerősítette, hogy az interneten történő értékesítés tilalma de facto diszkriminatív értékesítési feltétel. A külföldi termékek piacra jutása nehezebb

19 Az interneten történő értékesítés korlátozása, tilalma
Kérdés, hogy a kontaktlencse esetében indokolható-e egészségügyi korlátozás (megfelelő használat betanítása, rendszeres ellenőrzés) A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a tilalom nem arányos korlátozás, mivel az egészségügyi cél jóval kevésbé korlátozó eszközökkel is elérhető lenne (szakember tanácsadó biztosítása virtuálisan, megfelelő tájékoztatók a neten)

20 Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak
C-110/05. sz. Bizottság kontra Olaszország ügy: Az olasz jogszabályok tiltották, hogy motorkerékpárok pótkocsit vontassanak Nem az áru tulajdonságára, hanem használatára vonatkozó, nem diszkriminatív előírás

21 Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak
A Bíróság szerint a használati előírásoknak két csoportja van A használatot a termék jellemzőihez kötő vagy térben, időben korlátozó előírás A Dassonville formula alapján kell megítélni A használat abszolút tilalma MEQR a 34. cikk értelmében

22 Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak
Az intézkedés MEQR, mivel azzal a hatással jár, hogy akadályozza a kifejezetten a motorkerékpárokhoz tervezett pótkocsiknak az érintett piacra jutását, mivel e tilalom jelentős hatással van a fogyasztók magatartására, és mivel akadályozza e piacon a kereslet kialakulását az ilyen pótkocsik iránt (market access test) Kérdés, hogy a 34. cikkbe ütköző, nem diszkriminatív használati tilalom igazolható-e a 36. cikk vagy kényszerítő követelmények alapján Új kényszerítő követelmény: a közlekedés biztonsága (a tagállamnak kell igazolnia az indokoltságot és arányosságot)

23 Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak
C-142/05. sz. Mickelsson és Roos ügy: Motoros vízi sporteszközöket csak olyan vizeken lehetett használni, ami hajózható vízi út volt vagy ahol a tartományi kormányzat azt engedélyezte. Megsértése büntetőjogi felelősséget jelentett. MEQR-e az ilyen használati korlátozás (nem teljes tilalom)? Mivel hatásában az intézkedés azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem lehetett ténylegesen ilyen eszközöket használni, az intézkedés korlátozta a más tagállami termékek piacra jutását, mivel a fogyasztók nem voltak érdekeltek abban, hogy ilyen terméket vegyenek.

24 Termékek használatára vonatkozó korlátozások, tilalmak
Kérdés, hogy igazolható-e egy ilyen intézkedés környezetvédelmi indokkal (kényszerítő követelmény)? Igen, de csak szigorú feltételek fennállása esetében. Ilyen az intézkedés arányossága a környezetvédelmi célhoz mérten, valamint az, hogy a tartományok éljenek azoknak a vizeknek a kijelölése jogával, ahol ezek az eszközök használhatóak.

25 Összefoglalás Intézkedés típusa Minősítés Mentesülési ok
A külföldi árúra vonatkozó , belföldi áruhoz képest (közvetlenül vagy közvetve) diszkriminatív előírások Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés 36. cikk kivételei A termék jellemzőire, méretére, csomagolására, stb. vonatkozó nem diszkriminatív előírások Amennyiben többletterhet jelent a külföldi termékre nézve: mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés 36. cikk kivételei vagy kényszerítő követelmények Az áru értékesítésére vonatkozó , nem diszkriminatív követelmények Nem mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés Az áru értékesítésére vonatkozó diszkriminatív követelmények Használati korlátozás Amennyiben hátrányosan érinti a külföldi termék piacra jutását, mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés Használati tilalom