Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Győrfi András: Babilon, 2004. A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Győrfi András: Babilon, 2004. A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI."— Előadás másolata:

1 Győrfi András: Babilon, A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI

2  „európai”  „... individuum felől építkező”  egyéni & csoportérdekek megvalósulása  társadalmi cselekvésre koncentráló  „angolszász – amerikai”  társadalmi „együttélés” sajátosságai & következményei  társadalmi csoportok belső mechanizmusai – működésük → nem földrajzi elkülönülésről van szó → a különbségek: „hangsúlyeltolódások” A szociálgeográfia két fő irányzata A szociálgeográfia két fő irányzata BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14. o. Escher, M. C.: Rajzoló kezek, 1948.

3 Az európai szociálgeográfia Canaletto, G. A.: A kőfaragók utcája, 1728, The National Gallery at London.

4 Gaertner, E.: Unter den Linden. 1853, Oskar Reinhart Foundation, Winterthur. A német szociálgeográfia

5 ► A „müncheni iskola” 1960 – 1980  1960 – 1980  dinamizmus, vitalitás  kísérlet a francia szociálgeográfia & (angolszász) funkcionális földrajz módszertani eredményeinek szintézisére  kiemeli a jelenségek csoportspecifikus jellegét  interdiszciplinaritás (társadalom- & természettudományok) → „A szociálgeográfiai koncepció … a társadalomtudományi szemléletű funkcionális emberföldrajzból alakult ki, mint a társadalom és a társadalmi csoportok létfunkcióival összefüggő térképző folyamatok és területi szervezeti formák tudománya.” → a társadalom térformáló szerepére koncentrál […a táj abiotikus; biotikus & társadalmi alrendszereinek feltárása helyett] A német szociálgeográfia I. A német szociálgeográfia I. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o.

6 ► A „müncheni iskola” BOBEK  „Tisztázandó kérdéskörök” [BOBEK, H.] I. I. A társadalomszerkezet sajátosságainak feltárása → a területi fejlődés szempontjából aktív csoportok meghatározása II. II. A terület funkcionális szerkezetének megismerése → az általános tendenciák rögzítése III.Társadalmi térszerkezeti típusok III. Társadalmi térszerkezeti típusok elkülönítése  A szociálgeográfiai kutatás két fő komponense:  struktúra-;  folyamat-elemzés  integráló szerep A német szociálgeográfia II. A német szociálgeográfia II. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o.

7 ► A „müncheni iskola” szociálgeográfiai térszerkezet [ RUPERT1970]  szociálgeográfiai térszerkezet [ RUPERT, K.,1970] A német szociálgeográfia III. A német szociálgeográfia III. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o.

8 ► A „müncheni iskola”  ellentétek az „angolszász irányzatokkal”  társadalompszichológiai DOWNSSTEAHAMELIN  társadalompszichológiai összetevők a társadalmi magatartáscsoportok meghatározásában [DOWNS, R. M. – STEA, D. (1973); HAMELIN, D. (1974)]  motivációkBARTELS  a motivációk szerepe [BARTELS, D. (1970)]  attraktivitása → „image”  települések attraktivitása → „image”  „mental map” → „A müncheni iskola a tájban létező struktúrák elemzésére összpontosít, s nem a » mental map« -pel megfogott, eléggé szubjektívnek ítélhető információkra.” BARTELS  közelebb áll a tervezési gyakorlathoz → a tájban létező struktúrák elemzésére összpontosít [BARTELS, D. (1970)] BOBEKHARTKE csoportspecifikus  [BOBEK, H. (1948 &1962); HARTKE, W. (1953 & 1959)]: „… a földrajz fő feladata… a térben létező struktúrák kialakulásának kutatása, s a szociálgeográfia mindezt csoportspecifikus szempontból végzi.” → az új irányzatok ezt felfogást túlságosan tradicionálisnak tartják → merev ragaszkodás a „tárgyiasult” társadalmi valóság kutatásához A német szociálgeográfia IV. A német szociálgeográfia IV. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o.

9 ► A „müncheni iskola”  A szociálgeográfia tartalma  az alapfunkciók térszerkezete átalakulásának csoportspecifikus értékelése  a térszerkezet sajátos térbeli rendje; mérete & minősége  társadalmi elvárások & aktivitás  lakás: korábban → morfológia; funkcionális településszerkezet; újabban → a lakással kapcsolatos társadalmi magatartás  munka & ellátás-szolgáltatás: szoros kölcsönkapcsolat → tercier szektor: közösségi létet kiszolgáló funkció  képzés & kultúra: „magatartás-befolyásoló” funkció → képzettségi szint → innovatív képességek  üdülés & idegenforgalom: korábban → tájformáló szerep; területhasználat; újabban → helyi fogadókészség, & elvárások különbözősége  közlekedés & kommunikáció: az alapfunkciók működésének feltétele → személyek; javak; információk cseréje  közösségi élet: az egyéni- & csoport-aktivitást befolyásoló tényezők feltárása → közösségen belüli [lokalitás] & -kívüli hatások [„tágabb” társadalmi környezet] A német szociálgeográfia V. A német szociálgeográfia V. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o.

10 ► A „müncheni iskola” kritikája I. ► A „kölni iskola”  gazdaságföldrajzi szemlélet KRAUS  KRAUS, T. H. [1957] OTREMBA  OTREMBA, E.[1969]  gazdaságföldrajz: gazdaság – ember kapcsolatrendszer → „…a társadalmi tevékenység csoportspecifikus jellege csak részletkérdés…” HOTTES  HOTTES, K. H. [1970]  a szociálgeográfia az emberföldrajz részdiszciplinája; bizonyos szintetizáló feladatokkal (antropogén faktorok társadalmi fejlődési folyamata) WEIGT  WEIGT, E. [1972]  szociálgeográfia: kultúrtáj kialakulása „…a társadalmi viszonyok térformáló hatása alapján A német szociálgeográfia VI. A német szociálgeográfia VI. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o.

11 ► A „müncheni iskola” kritikája II. ► A „bochumi iskola”  szigorú ragaszkodás a „bobeki” koncepcióhoz → „…a szociálgeográfia olyan társadalmi ismeretanyag, amely kereteket ad a gazdaság, közlekedés, település stb. helyzetének megítéléséhez.” SCHÖLLER  SCHÖLLER, P. [1968]  a szociálgeográfia a kultúrföldrajz része  kultúrföldrajz: szociálgeográfia + politikai- + gazdaság- + vallásföldrajz; kultúrtáj-kutatás BARTELS  BARTELS, H.[1970]  nincs különbség a szociálgeográfia & a gazdaságföldrajz között UHLIG  UHLIG, H. [1971]  a szociálgeográfia: „…azon társadalmi erők tudománya, amelyek az emberföldrajz részterületein – népesség-; gazdaság- & településföldrajz – hatnak.” A német szociálgeográfia VII. A német szociálgeográfia VII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 14 – 19. o.

12 Pisarro, Camille: Le Boulevard Montmartre A francia szociálgeográfia

13 A francia szociálgeográfia A francia szociálgeográfia BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 20 – 21. o. VIDAL de la BLACHE  VIDAL de la BLACHE  individuum  falukutatás  problemaorientált elemzések: falukutatás DEMANGEON  DEMANGEON, A. [1947] SORRE  SORRE, M. [1952] GEORGE  GEORGE, P. [1964]  a társadalmi tervezés gyakorlatának megkérdőjelezése  empirikus mikroregionális elemzések  tértípusok a csoport- vagy szubjektum és a tér kapcsolatának szorossága alapján: → „megélt tér” → funkcionális tér → humanizált tér → „kapcsolattér”  „idő-tér” kapcsolat elválaszthatatlansága

14 A magyar szociálgeográfia Szinyei Merse Pál: Léghajó. 1882, MNG

15 A hazai szociálgeográfia I. A hazai szociálgeográfia I. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o.  Három forrás  szociológia  szociográfia  néprajz falukutatás  falukutatás   „… a településkörnyezetben lejátszódó emberi tevékenységgel összefüggő jelenségek& a lokális életforma sajátosságai.” SZABÓ  SZABÓ, Z. [1936] FÉJA  FÉJA, G. [1937] ERDEI  ERDEI, F. [1940] MENDÖL  MENDÖL, T. (1905 – 1966)  [1928] Szarvas földrajza. TITE, Debrecen. → „…a lokalitások belső tértagozódására helyezte a hangsúlyt…”

16 A hazai szociálgeográfia II. A hazai szociálgeográfia II. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o.  1970-es évek   társadalomkritikai szemlélet erősödése a regionális feldolgozásokban  megnő a kisléptékű, empirikus módszerekre építő kutatások száma  kedvezőtlen politikai-hatalmi környezet  KONRÁD GY., SZELÉNYI I., FERGE ZS.  a földrajzi gondolkodás egészében lezajló változás fő vonásai:  a társadalmi tér konfliktusainak kutatása ENYEDI  ENYEDI Gy. körüli csoport;  szociálgeográfiai kutatások kontinuitása MENDÖL – WALLNER – LETTRICH  MENDÖL – WALLNER – LETTRICH

17 A hazai szociálgeográfia III. A hazai szociálgeográfia III. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 21 – 22. o.  1980-as évek   három fő vonulat településszerkezet  „településszerkezet”  települések belső társadalmi tértagozódása KÉRI  KÉRI A. [1983] Társadalomföldrajzi szemléletű vizsgálatok Egerben. Területi kutatások 6. FKI, Bp. BECSEI  BECSEI J.[1988] A településen belüli társadalom és morfológia. Alföldi Tanulmányok XII. Békéscsaba. empirikus  „empirikus”  statisztikai elemző & empririkus társadalomkutatási módszerek kombinációi SÁRFALVI  SÁRFALVI B. [1964] A mezőgazdasági népesség elvándorlásának gazdaságföldrajzi kérdései. FK 12. (88.) SÜLI-ZAKAR  SÜLI-ZAKAR I. [1980] A Hegyköz faluföldrajzi vizsgálata. Studia Geographica 3., Debrecen. MÉSZÁROS  MÉSZÁROS R. [1982] A falusi átalakulás alapvető térfolyamatai az Alföldön. Akadémiai, Budapest. DÖVÉNYI  DÖVÉNYI Z. [1985] AT A munkaerőmozgás területi jellemzőinek alakulása az Alföldön. IX. Békéscsaba. szociológiai  „szociológiai”  intenzív empirikus társadalomkutatás & szoros együttműködés a szociológiával BERÉNYISIMÓ  BERÉNYI I. – SIMÓ T. [1979] Egy falu társadalmának átalakulása (Tard). Területi kutatások 2. FKI, Bp. CSÉFALVAY  CSÉFALVAY Z. [1985] „Szocialista summások” Nagyvisnyón. Területi kutatások 7. FKI, Bp. MÁR  TÍMÁR J. [1985] Társadalomföldrajzi vizsgálatok Orosháza tanyavilágában. (szerk. Tóth, J.), Orosháza.


Letölteni ppt "Győrfi András: Babilon, 2004. A SZOCIÁLGEOGRÁFIA IRÁNYZATAI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések