Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak Cox, Walter I.: Wine for Two.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak Cox, Walter I.: Wine for Two."— Előadás másolata:

1 A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak Cox, Walter I.: Wine for Two.

2 Motley, Archibald: Bronzeville at Night, A szociálgeográfiai csoport

3  szociálgeográfiai csoport → „...az egyének bizonyos számú tér- és időbeli koncentrációja, amely a csoportok sajátos magatartása alapján az alapfunkciók megvalósítása során alakul ki és sajátos aktivitási tereket képez...” → „... ezáltal sajátos téralakító hatások jönnek létre, melyek végül a térben is kifejezésre jutó csoport- és funkcióspecifikus halmazt hoznak létre.” Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói I. BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói I. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 113. o.

4  GIDDENS  GIDDENS, A. [1995] → csoport: „... egymással rendszeres interakciót folytató emberek közössége.” → bizalmas kapcsolatok; szolidaritás; közös szokások → sokaság: „...olyan emberek halmaza... akiket nem köt össze közös identitás tudata.” → társadalmi kategória: statisztikai csoportosítás ► csoportképzés a szociológiában  három alaptípus:  „természetes életközösség”  „speciális célra alakított szövetség”  „szándékolt szövetség” ► csoportképzés a szociálgeográfiában  csoportképzés alapja:  térbeli együttélés  munkamegosztás  térbeli cselekvés hasonlósága (...irány, idő, közlekedési mód) Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói II. BERÉNYI GIDDENS Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói II. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. GIDDENS, A.: Szociológia. Budapest, 1995, 286. & 302 – 303. o.

5 Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói III. BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói III. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában I. életforma-csoport – „genre de vie”  életforma-csoport – „genre de vie”  azonos életmód → meghatározza az összes alapfunkcióhoz való viszonyt kultúrtáj → a kultúrtáj jellegében felismerhető (agrártáj; ipari táj; munkás-lakótelep, stb.) BOBEK  „német” irányzatok → pontosan leírható életmód & „...a létezés egészével összefüggő térbeli magatartás” (BOBEK, H. [1948]) SORRE  „francia” szociálgeográfia → társadalmi együttélés (SORRE, M. [1948])

6 Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IV. BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IV. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában II. „primer & szekunderéletformacsoportok”  „primer & szekunder életformacsoportok”  társadalmi munkamegosztás TOTTEN → TOTTEN, H. [1959] → hasonló munkavégzés & térbeli aktivitás → a társadalmi mobilitás hatására értelmüket vesztő kategóriák

7 Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói V. BERÉNYI BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói V. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 11. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában III. települési életforma-csoport  települési életforma-csoport  foglalkozásszerkezet alapján meghatározott településtípusok → gazdasági-társadalmi szerkezet → térhasználat → lakóhely jellege → életkörülmények BUCHOLZ  falusi & városi létformák (BUCHOLZ, H. J.[1970])

8 ► csoportképzés a szociálgeográfiában IV. szociálgeográfiai magatartáscsoport  szociálgeográfiai magatartáscsoport  funkciók működése  térszerkezetbeli változások  „...térfolyamatokkal összefüggő emberi, ill. csoportmagatartás.” → „A magatartáscsoport és a funkcionális térszerkezet együttesen van tehát jelen a kultúrtájban, s alkotja annak karakterét.” Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VI. BERÉNYI BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VI. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 11. o.

9 ► csoportképzés a szociálgeográfiában V. térbeli aktivitási csoport  térbeli aktivitási csoport  adott tér/idő-ben meghatározott funkció működtetése  „telephelyek” térbeli differenciálódása  térbeli mobilitás HOMANS → HOMANS, G. C. [1961] → azonos időben azonos cselekvésben részt vevők → szociológiai csoporthoz tartozástól függetlenül → az adott funkciót a közös cselekvés működteti Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VII. BERÉNYI BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 12. o.

10 Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII. BERÉNYI BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35 – 36. o. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 11 – 12. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában – összegzés életforma-csoport – „genre de vie”  életforma-csoport – „genre de vie” „primer & szekunderéletformacsoportok”  „primer & szekunder életformacsoportok” települési életforma-csoport  települési életforma-csoport szociálgeográfiai magatartáscsoport  szociálgeográfiai magatartáscsoport térbeli aktivitási csoport  térbeli aktivitási csoport

11 A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak Cox, Walter I.: Wine for Two.

12 A szociálgeográfiai tér Escher, M. C.: Relativity, National Gallery of Art, Washington D.C.

13  szociálgeográfiai tér kultúrföldrajz  kultúrföldrajz – passzív térképzet  a szociálgeográfiai tér „lényege” → bizonyos társadalmi csoportok tevékenységének eredménye → „... a szociálgeográfiai térfogalom... határait az aktivitási távolság jelöli ki, amelyben a szociálgeográfiai csoportok t[ev]é[ke]nykednek, tehát társadalmi vonatkozású térrendszer.” → „… a szociálgeográfiai tér azt a telephelyhez kötődő társadalmi tevékenységet fogja át, amely telephelyrendszer a társadalom alapfunkcióival jön létre.” Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 113. o.

14  szociálgeográfiai tér → „... a gazdasági társadalmi fejlődés során kialakult és az emberi szükségletek szerint változó társadalmi alapfunkciók térbeli rendszere...” → „…az ember társadalmi cselekvésének térbeli alaptényezője [Substrat]…” → „… empirikus valóság…. amely magán viseli a cselekvő ember: - gondolkodását, - kulturális meghatározottságát, - társadalmi helyzetét, - akaratérvényesítésének lehetőségeit.” természeti – gazdasági –társadalmi kultúrtáj → „A funkcionális térszerkezet térbeli rendje a társadalmi tér hármas dimenziójában, a természeti – gazdasági –társadalmi tér kölcsönkapcsolatában értelmezhető, ami együttesen adja a kultúrtáj karakterét. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IX. BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IX. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 12. o.

15  az ember és a tér kapcsolata  az ember és a tér kapcsolata [multidimenzionális] MOEWES  öt szempont – MOEWES, W. [1980] → Grundfragen des Lebensraumgestaltung. Berlin – New York fiziológia  fiziológia pszichológia (társadalom-pszichológia)  pszichológia (társadalom-pszichológia) gazdasági-társadalmi tevékenység  gazdasági-társadalmi tevékenység az ember tér- & idődimenziója  az ember tér- & idődimenziója a tér szociálgeográfiai dimenziója  a tér szociálgeográfiai dimenziója → → földrajzi közelség & távolság Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói X. BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói X. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 12 – 13. o.

16  az ember és a funkcionális tér viszonya DARWIN  élettér – DARWIN → „…az adott embercsoport életfeltételeit biztosító…” nagyságú; „…a természeti népek által használt tér.” (szükségleteik kielégítéséhez)  élettér – szociálgeográfia → „…az egyén és a csoport által megélt funkcionális tér, amelyen belül szükségleteiket kielégítik.” → „…történetileg változik, mert a funkcionális rendszer a társadalmi szükségleteknek megfelelően átalakul.” RUPPERT  RUPPERT, K. [1970] – a funkcionális rendszer átalakulásának modellje  individuális és közösségi döntési mechanizmus Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XI. BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XI. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 13 – 14. o.

17  a funkcionális rendszer átalakulásának modellje  RUPPERT  RUPPERT, K. [1970] –  individuális és közösségi döntési mechanizmus szelektív információértékelés  az ember térhasználattal kapcsolatos szándékolt cselekvése → szelektív információértékelés: → észlelt; → élettérből megtapasztalt; → társadalmi miliő által közvetített információk → „A … tapasztalat és a szelektív információértékelés alakítja az egyén alapfunkciókhoz fűződő viszonyának kiformálódását.” → [a funkcionális térhasználattal] „….kapcsolatos emberi magatartást a család, a szomszédság, a kisebb-nagyobb közösségek, valamint a társadalmi nyilvánosság együttesen formálja.” → „Minél zártabb a közösség, annál erősebb a csoportspecifikus hatás az egyén döntéseiben.” Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XII. BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XII. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 13 – 14. o.

18 Szociálgeográfiai térszerkezet [RUPPERT, K.] BERÉNYI Szociálgeográfiai térszerkezet [RUPPERT, K.] BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 14. o.

19 Az információs spektrum összessége Az észlelt és szelektív információk Az információ értékelése Térhatású aktivitás az alapfunkciókon belül Az alapfunkciók szerkezete

20 az információs spektrum összessége elképzelés a környezetről mental map az észlelt és szelektív információk É R T É K E L É S közlekedés oktatás - képzés lokalitás szabadidő ellátás - szolgáltatás az információ értékelése térhatású aktivitás az alapfunkciókon belül az alapfunkciók szerkezete lakás munka

21 az információs spektrum összessége az észlelt és szelektív információk az információ értékelése térhatású aktivitás az alapfunkciókon belül az alapfunkciók szerkezete

22  az ember társadalompszichológiai szükségletei a térhasználatban  DELHEES  DELHEES, K. H. [1975] – Motivation und Verhalten. München.  biológiai és társadalmi helyzetből adódó szükségletek biztonság  biztonság identifikáció  identifikáció önmegvalósítás  önmegvalósítás esztétika  esztétika Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIII. BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIII. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 14 – 15. o.

23  az ember funkcionális rendszerrel összefüggő térelképzelésének dimenziói  BERÉNYI  BERÉNYI, I. [2001] – A kultúrtáj és régió mint kulturális örökség. Piliscsaba.  társadalompszichológiai szükségletek → személyiségfejlődés: alapja „… a környezet megismerése, az élettérben létező dolgok funkciójának érzékelése, értelmezése, majd cselekvésben való hasznosítása.”  tapasztalat és tanulás  dimenziók: természeti (művi) környezet  természeti (művi) környezet gazdasági tér  gazdasági tér társadalmi tér  társadalmi tér az individuum térbeli magatartása  az individuum térbeli magatartása Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIV. BERÉNYI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIV. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 14 – 15. o.


Letölteni ppt "A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak Cox, Walter I.: Wine for Two."

Hasonló előadás


Google Hirdetések