Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Unger féle cellulózteszt módszer a talajbiológiai aktivitás meghatározására (Unger, 1968)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Unger féle cellulózteszt módszer a talajbiológiai aktivitás meghatározására (Unger, 1968)"— Előadás másolata:

1 Unger féle cellulózteszt módszer a talajbiológiai aktivitás meghatározására (Unger, 1968)

2 Biológiai talajvizsgálati módszerek A talaj zselatinbontó aktivitásának kimutatása Unger féle cellulózteszt

3 A vizsgálati eljárás Ritka szövésű szintetikus szövetből (pl. függönyanyag, mintázat nélküli nylon) 8x16 cm-es darabokat készítünk. Ezekbe 5g 105 C o -on súlyállandóságig szárított gyapotvattát (szemészeti vatta) helyezünk egyenletesen elosztva. A pakkokat (8-12 db) levarrjuk és Al vagy Cu lapocskákra vésett számokkal megjelöljük.

4 A zacskókat 15 cm-es mélységben elhelyezzük a talajban Az ásó behelyezése után a nyél mozgatásával helyet biztosítunk a zacskók talajba juttatáshoz vertikális irányban. Fontos: a pakkokat hasonló mélyre helyezzük (a lebontási intenzitása a mélységtől függ) Zacskók felszedése: a növények tenyészidejétől függően 3-6 hónap múltán Kiemelés után: légszáraz állapotba hozás +felületükre tapadt talaj finom eltávolítása biokiskert.postr.hu

5 Tesztzacskókat autoklávban 1%-os sósavoldatban főzzük ◦ cél:depolimerizálódott cellulóz eltávolítása ◦ Főzéskor minden zacskóra 100 ml sósavoldat jusson ◦ forráspont elérésétől számított 1 óra főzés szükséges ◦ Ezután percig nyitva hagyjuk az autoklávot és a sósavat a tesztekről leöntjük. A várakozás után többszöri öblítés szükséges 1) C o -os csapvíz 2) Hideg víz 3) Desztillált víz 4) Végül szárítás

6 Tesztzacskók kinyitása után: cellulózt pergamenpapírra kiöntjük +felesleges részeket csipesszel eltávolítjuk. (pl. növényi gyökér) Táramérlegen lemért izzítótégelyben 105 C o on súlyállandóságig kiszárítjuk, exszikkátorban lehűtjük és mérjük A cellulózt elszívó fülkében denaturált szesszel előégetjük, majd elektromos kemencében 600 C o on 2.5 órán át izzítjuk A visszamaradt hamut 5-10%os (NH 4 ) 2 CO 3 - oldattal kezeljük a karbonátok regenerálására

7 Súlyállandóságig szárítjuk,majd exszikkátorban lehűtve a tégelyeket táramérlegen ismét mérjük. Visszamaradt cellulóz súlyának számítása: 105 C o on szárított és az izzítási súly különbsége alapján Az elbontott cellulóz mennyiségének számítása: a bevitt és a visszamaradt cellulóz mennyisége alapján Ehhez standard cellulóztesztekre van szükségünk: nem tesszük a talajba, de ugyanolyan kezelésnek vetjük alá (mosás, szárítás stb.) Ezek izzítási veszteségéből eredeti, bevitt cellulóztartalom

8 A módszer egy változata modellkísérletekben illetve tenyészedényekben is elvégezhető: ◦ Kisebb zacskók: 5x15cm 3g gyapotcellulóz ◦ 6x6 cmes zacskók 1-1.5g gyapotcellulóz vagy szűrőpapír (egy teszten belül egyfajtát használjunk!) Fontos: ◦ A tesztek felülete 5%ot meghaladó mértékben ne térjen el! ◦ A tesztzacskók és méretének és cellulóztartalmának megváltozásakor úgy kell számolni, hogy a vizsgálati időszak a várható legnagyobb cellulózbontó talajban se mineralizálódjon 70-75%nál több cellulóz!

9 Kisparcellás szabadföldi kísérleteknél (40-50 m 2 ) elegendő 4 tesztzacskó lehelyezése 2 eltérő ponton. Tenyészedényekbe 1-2 teszt helyezhető, lehetőleg kisebb g cellulóztartalommal. 5kg-nál több talajt tartalmazó tesztedényekbe 3g-os teszt is behelyezhető.

10 Forrás: Szegi J. Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1979


Letölteni ppt "Unger féle cellulózteszt módszer a talajbiológiai aktivitás meghatározására (Unger, 1968)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések