Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Önmeggyőzés, kognitív disszonancia Köszönet Margitay Tihamérnak és Kertész Gergelynek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Önmeggyőzés, kognitív disszonancia Köszönet Margitay Tihamérnak és Kertész Gergelynek."— Előadás másolata:

1 Önmeggyőzés, kognitív disszonancia Köszönet Margitay Tihamérnak és Kertész Gergelynek

2 „Az ajtóba tett láb technikája” „Az ajtóba tett láb technikája” (Jonathan Freedman, Scott Fraser 1966) Akik egy az autóvezetés biztonságáról szóló petíciót aláírták, két héttel később háromszor akkora eséllyel egyeztek bele a kertjükben egy figyelmeztető tábla elhelyezésébe. Bevezető kérés -> attitűdváltozás -> igazi kérés fokozatos, lépésenkénti elköteleződés (vö. elkötelezettség irracionális fokozódása) elég jelentősnek kell lenniük az elköteleződéshez, de elég csekélynek ahhoz, hogy ne utasítsák vissza fenn kell tartani az önkéntesség látszatát Nem mindig működik: előzetes ismeretek, komoly következmények a szisztematikus feldolgozást aktiválnak és ezen keresztül ellenállás alakul ki.

3 Kognitív disszonancia Leon Festinger 1957 Az emberek törekszenek arra, hogy attitűdjeik, gondolataik, tudattartalmaik, cselekedeteik összhangban legyenek. Festinger azt jósolta, hogy az emberek arra motiváltak, hogy az attitűdjükkel egybehangzó információkkal találkozzanak, és elkerüljék az azokkal disszonáns információkat, azért, hogy egy döntést, lépést stabilizáljanak. Ha az emberek észreveszik, hogy attitűdjeik, gondolataik és cselekedeteik egymással nem férnek össze, ez a felismerés kognitív disszonanciát eredményez, ha az összhang hiányának erkölcsi, vagy az önbecsülést, önmagunkról kialakított képet érintő relevanciája van! (Vö. fenyegetésre, jutalomra apellálás) Zimbardo: az őrök saját erőszakos cselekedetei és a pozitív önértékelésük kerül konfliktusba egymással. Ebben a helyzetben a személyek arra motiváltak, hogy attitűdjeik megváltoztatásával csökkentsék a disszonanciát.

4 Racionalizáció Zimbardo kísérletében az őrök attitűdváltozással (a rabok tényleg megérdemlik a sorsukat, tényleg veszélyesek, stb.) első körben akár fel is oldhatták volna a disszonanciát, de a rabokkal való szembesítés, a kívülről rájuk nehezedő társadalmi kritika hatására úgy érzik, további racionális magyarázattal kell szolgálniuk a történtekre, ezért további a cselekedeteiket megideologizáló érveléseket találnak ki. Az ilyen, attitűdök indoklására szolgáló, racionális formájú, de lényegében irracionális magyarázatokat nevezzük racionalizációnak. A racionalizációk megvédik a kialakult attitűdöket a nyilvános kritikával szemben. A racionalizációk „redukálják”, megszűntetik a kognitív disszonanciát és a vele járó szorongást.

5 Hogyan lehet igazán hatékony manipulációt végrehajtani? A befolyásolók célja, hogy a célszemély hosszú távon a szándékainknak megfelelően viselkedjen... -> Az önmeggyőzés igen előnyös megoldása ennek a törekvésnek! Ha felszínes, heurisztikus meggyőzési stratégiát választ a befolyásoló: akkor, ha a célszemély szisztematikusan dolgozza fel az üzenetet, akkor nagyobb eséllyel észleli, hogy meggyőzési szituáció alanya, ennek eredménye pedig lehet bumeráng-hatás, vagyis ha inkorrekt eszközöket, gyenge érveket használt a befolyásoló, akkor éppen a szándékával ellentétes eredményre juthat. akkor, ha a célszemély felszínes feldolgozást választ, a stratégia hatásos lehet, de csak rövidtávú hatással van az attitűdökre. Ha szisztematikus meggyőzési stratégiát választ a befolyásoló: akkor, ha célszemély is a szisztematikus, mélyreható feldolgozási módot választja, a meggyőzés eredménye hosszabb távú attitűdváltozás lehet! akkor, ha a célszemély felszínes feldolgozást választ, a stratégiai hatásos lehet, de csak rövid távon.

6 Hogyan lehet igazán hatékony manipulációt végrehajtani? A felszínes meggyőzési módszerek hátránya lehet, hogy: A siker szempontjából nézve hátrány, hogy könnyen visszaüthet A tartósság felől nézve rosszabb, mint a szisztematikus meggyőzés hatása A szisztematikus meggyőzési módszerek hátránya lehet, hogy: a szisztematikus meggyőzés pozitív hatásai csak akkor tudnak érvényesülni, ha célszemélynek van lehetősége szisztematikus feldolgozásra. Ha nincs lehetősége, vagy nem vehető rá, akkor a feldolgozás heurisztikus lesz, és az egyetlen előny az lesz, hogy valószínűleg elkerülhető a bumeráng-hatás a tartósság szempontjából igen előnyös lehet, de csak akkor, ha a célszemély rávehető a szisztematikus gondolkodásra

7 Kérdés: Hogyan lehetne elérni, hogy a célszemély szisztematikus feldolgozást válasszon, ugyanakkor ne is legyen tudatában, hogy meggyőzési szituáció alanya, vagyis biztosan elkerülhessük a bumeráng-hatást? Vagyis, hogyan egyesíthetjük a heurisztikus meggyőzés és a szisztematikus meggyőzés előnyeit, hátrányaik kiküszöbölésével együtt? – Válasz: Önmeggyőzéssel!

8 Az önmeggyőzés mechanizmusai Miért működik az önmeggyőzés? A szisztematikus feldolgozás tartósabb attitűdváltozást eredményez. Hatásosabbak azok az érvek, amelyeket mi magunk találtunk ki Hatásosabb a meggyőzés, ha a meggyőzés tényének nem vagyunk tudatában. Hogyan lehet rávenni a célszemélyt az érvek keresésére? Lehet egyszerűen úgy keretezni egy szituációt, hogy a befolyásolt ne vegye észre, hogy amit kérünk tőle az átviszi egy önmeggyőzési folyamaton, mivel neki, ha teljesíti a kérésünket, szisztematikus munkában kell megoldania egy feladatot A kognitív disszonancia elvének felhasználása: El kell érni, hogy a célszemély kognitív disszonanciába kerüljön, amiből a kiút a szisztematikus feldolgozáson (racionalizáción) keresztül vezet. Rá kell venni, hogy részt vegyen egy olyan tevékenységben, amelynek igazolására a külső motiváció elégtelen. Ha lehet biztosítsuk a módot a szisztematikus feldolgozásra!

9 Hol segít még a kognitív disszonancia? Az önkép, önbecsülés sérülésének felhasználása: Hogyan gyűjtsünk adományokat? Tegyük föl, hogy valaki megállít bennünket az utcán és arra kér, hogy adakozzunk jótékony célra. Ha nem akarunk adni, azt válaszoljuk, hogy fizetés előtt állunk, nincs nálunk pénz, stb. Ha azonban a kéregető hozzáteszi azt is, hogy 20 forint is segíthet, oda a jó kifogás és máris a zsebünkben kotorászunk. Énképünkkel ellentétes lenne az, hogy olyan önző emberek vagyunk, hogy még 20 forintot is megtagadunk embertársunktól. Veszélybe került önbecsülésünket csak úgy menthetjük meg, ha készségesen adunk egy húszast, vagy akár többet is.


Letölteni ppt "Önmeggyőzés, kognitív disszonancia Köszönet Margitay Tihamérnak és Kertész Gergelynek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések