Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A veszélyeztetett korosztály igényei és szükségletei Békés megyében” című kutatás eredményeinek ismertetése Mező Andrea Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A veszélyeztetett korosztály igényei és szükségletei Békés megyében” című kutatás eredményeinek ismertetése Mező Andrea Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető."— Előadás másolata:

1 „A veszélyeztetett korosztály igényei és szükségletei Békés megyében” című kutatás eredményeinek ismertetése Mező Andrea Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Békéscsaba, szeptember 27.

2 Békéscsaba Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Békéscsabán tanuló veszélyeztetett korú diákok prevenciós igényei és szükségletei Pedagógusok az iskolai egészségnevelésről Támogatóink:

3 Békéscsaba Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Drogprevenciós tevékenység az önkormányzat aktív támogatásával, szervezett formában 1993 óta működik Békéscsabán. A drogproblémával kapcsolatos feladatokat között a Drogprevenciós Munkacsoport fogta össze. A Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum június 16-án alakult meg. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottsága az ifjúsági feladatokra fordítható pénzeszközökből támogatja a drogprevenciós tevékenységet is, amelynek koordinációját 2001 óta városi szinten a Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum látja el.

4 A KEF lehetőségei a lokális droghelyzet felmérésében A KEF tagjai elsőként, a Nemzeti Stratégia ismeretében, a helyi teendők meghatározásával megfogalmazzák „küldetésüket”, legfőbb céljaikat és feladatukat. A helyi droghelyzet feltérképezése nélkül a feladatok kijelölése mindössze hipotéziseken alapulhat, s ez előre vetíti a későbbi beavatkozások alacsony hatásfokát. Így természetesnek tekinthető, hogy a Békéscsabai KEF munkatervében is szerepel a (drogtérkép készítése, drog- érintettségi vizsgálat, a drogok elterjedésének és használatának feltérképezése, a veszélyeztetett populáció attitűdjének, nagyságának megismerése stb.) de végül is azonos tartalmat jelentő helyzetkép elkészítése.

5 Az iskolai prevenciós igények és szükségletek mérése Mi prevencióról, megelőzésről beszélünk, miközben évről évre nő az egészségkárosító magatartással jellemezhető fiatalok aránya. Az iskolákban történtek ellenére nagyon alacsony a prevenciós programok hatékonysága, hiszen folyamatosan nő az alkoholt kipróbálók, rendszeres fogyasztók aránya, s életkoruk is egyre alacsonyabb. Az illegális szerek életprevalencia értéke is – ugyan csökkenő dinamikával – de évről évre nő. Emellett bőven akadnak adatok más probléma mértékére is. Évente átlagosan 160 tizennégy év alatti lány kényszerül abortuszra, a év közötti lányok közül évente átlagosan hétezren esnek át hasonló műtéten, miközben 17 éves korukig a fiatalok csaknem fele túl jutott a nemi élet kezdésén.

6 Alkalmazott vizsgálati módszer Az NDI szakmai támogatásával kilenc településen, majd a dél-dunántúli régió Kábítószerügyi Egyeztető Fórumai által lefedett települések mindegyikében megtörtént a kérdőíves adatfelvétel a es tanévben, s azóta további településeket, megyeszékhelyeken, fővárosi kerületekben. Az alkalmazott kérdőívet – néhány módosítást követően – az eddigiekben csaknem harmincezer diák töltötte ki. A nyert válaszok feldolgozása standard matematikai - statisztikai módszerrel történt, így a nyert adatok összehasonlíthatók.

7 Alkalmazott vizsgálati módszer A kutatás helyszínei A kutatás hátterét 18 békéscsabai és kistérségi középiskola alkotta. Minta A kutatás 2010 őszén kezdődött, tavaszán elkészült a tanulmány. A vizsgálat 1400 fő 16 éves, középiskolai (szakmunkásképző, szakközépiskola és gimnázium) tanulók bevonásával történt. A pályázati lehetőség korlátozottsága miatt nem volt esély arra, hogy a legalább ennyire fontos mintával, a nyolcadik évfolyamos fiatalok körében is megtörténjen az adatfelvétel. A szervezést a MI-ÉRTÜNK Egyesület az adatfelvételt a helyi Fórum tagjai és tagszervezetei végezték. A rögzített adatok elemzése a „sytax file” segítségével történt.

8 Alkalmazott vizsgálat mérőeszközei - Diák kérdőív - Tanári kérdőív 6 kérdésből állt. 24 kérdésből állt db kitöltött 411 db kitöltött kérdőív. kérdőív. Összesen 18 db vizsgált iskola.

9 Eredmények Prevenciós szükségletek A kérdőív egyik blokkjában a különböző egészségkárosító magatartásokra vonatkozó prognózisokat vizsgáltuk.

10 Az egészséges életmód elkötelezettei Az egészséges életmód elkötelezettjeinek aránya a békéscsabai iskolások között megegyező más városokban mért értékhez (átlagosan a tízedikesek negyede volt elkötelezett egészséghívő). A tizennégy és a tizenhat év között nagy változások állnak be a diákok gondolkodásában, attitűdjeikben. Az állítással egyet nem értők aránya összességében 70% - de az iskolák között eltérő mértékben.

11 Az egészséges életmód elkötelezettei A városban kevesebben akadnak olyanok, akik számára a sport nem képvisel értéket. A sport nagyobb szerepet játszik a csabai diákok életében 68 %, mint más – eddig mért hasonló nagyságú városokban élők 36% esetében. Feltehetően ebben a helyi élsport szerepet játszik, de a döntő az iskolai testnevelés szerepe.

12 Az egészséges életmód elkötelezettei „Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem” Az állítással egyetértők kisebbségben vannak, a diákok 60%-a biztosan állítja, hogy nem lesz szempont későbbi életében az, hogy mindig egészségesen táplálkozzon. Ez nem feltétlen kedvezőtlen válaszarány, hiszen már most nehéz betartani azokat a szabályokat, amely az egészségesnek ítélt ételek, italok kizárólagos fogyasztására vonatkoznak.

13 Mások cselekedeteinek megítélése Bármennyire is fontos annak ismerete, hogy vajon diákjaink milyen arányban elkötelezettek az egészséges életmód iránt, esetünkben az egészségkárosító módok iránti toleranciájuk, saját életmódjukra vonatkozó prognózisok nyújtják a legtöbb információt a prevenciós tematika megválasztásához. Először azt kérdeztük meg, hogy mennyire fogadják el, illetve mennyire helytelenítik mások egészségkárosító magatartását. Természetesen ezek az ítéletek erősen összefüggnek, még inkább azonosak a saját hasonló cselekedeteikről alkotott véleményükkel. A legfeltűnőbb a berúgásokkal szembeni tolerancia mértéke.

14 Mások cselekedeteinek megítélése A cselekedeteket elfogadók aránya – az eddigi felvételek tapasztalatai alapján – a 14 éves korosztályhoz képest erősen növekszik. Ez azt jelentheti számunkra, hogy éppen e két év alatt válik az ifjúsági kultúra részévé a dohányzás és az alkalmi, vagy rendszeres alkoholfogyasztás, és az esetenkénti túlfogyasztás állapota is. A biztonságos szexre vonatkozó kérdésünk sem haszontalan, hiszen pontosan tudjuk azt, hogy magabiztosságuk ellenére mennyire tájékozatlanok a helyes szexuális magatartást illető kérdésekben. Békéscsabán a válaszolók 14%–a nem tartja fontosnak a biztonságot.

15 Mások cselekedeteinek megítélése

16 Cselekvési prognózisok A negatívnak ítélt viselkedésmódok lehetséges jövőbeni követését vizsgáltuk meg. Napi tíz cigarettát el fogok szívni – válaszolta a tízedikes diákok 19%-a – ők már valószínű alkalmi vagy rendszeres dohányosok. Várhatóan ennél valamivel többen válnak rendszeres dohányossá, de még nem kísértette meg őket eléggé a kortárshatás, vagy a felnőtté, önállóvá válás kifejezésének vágya. A heti több pohár bor elfogyasztását a fiatalok negyede valószínűsíti most, s ez az arány ebben a korcsoportban kedvezőnek értékelhető, s elképzelhető, hogy ilyen körben már a tényeken alapuló realitás.

17 Cselekvési prognózisok Háromnegyedük harmóniában él környezetével, az emberekkel, s ez is igen kedvező állapot, még akkor is, ha ideális helyzetben kivétel nélkül így éreznek a környezetükben található emberek iránt. „Minden esetben betartom a törvényeket.” A diákok legalább egyharmada (34%) nem gondolja azt, hogy minden esetben törvénytisztelő lesz.

18 Az illegális szerhasználathoz kapcsolódó attitűdök, szándékok és megfontolások A fiatalok 81%-a helyteleníti mások esetében és maga sem tervezi a marihuána kipróbálását. 15%-uk pedig nem helyteleníti a kipróbálást és maga is tervezi. Akad szép számmal olyan válaszoló, aki helytelenítő, de maga kipróbálni szándékozó, valamint mások esetében a szerhasználatot nem helytelenítő, de kíváncsi fiatal. Valójában számunkra az a fontos, hogy milyen arányban tervezik a szer kipróbálását. Ez az arány jóval kedvezőbb eddigi tapasztalatainknál – hiszen hasonló nagyságú településeken ennél magasabb arányokat mértek.

19 A szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek minősült 10.évfolyamos diákok Védett: 64% = 754 fő Köztes: 35% = 491 fő Veszélyeztetett: 11% =180 fő A békéscsabai fiatalok közül veszélyeztetettnek minősült diákok aránya kedvezőbb, mint a hasonló nagyságú településeken mért átlag.

20 A védettnek illetve veszélyeztetettnek minősült diákok aránya (%) a vizsgált iskolákban

21 A szerhasználat szempontjából elkülönült csoportok jellemzői Érdekes összefüggést mutat a szerhasználat iránti védettség és az egészségtudatosság 24%, valamint a szexualitás iránti érdeklődés 54% mértékének kapcsolódása. Ez igazolja azt, hogy a droghasználat szempontjából veszélyeztetettnek bizonyultak egyrészt „érettebbek”, másrészt kevésbé „egészségtudatosak” mint társaik. Vagyis az ártalmak esetükben jellemzően kumulálódnak.

22 A szerhasználat szempontjából elkülönült csoportok további jellemzői Az országos adatfelvételek alapján a legnagyobb mértékű védettség a gimnáziumokban, a legmagasabb veszélyeztetettség a szakmákat oktató iskolákban tanulók között fordul elő. Az elemszám ez esetben is megfelelő ahhoz, hogy ezt a helyzetet igazoltnak, a nyert adatok valószínűségét megbízhatónak nevezhessük. Azonban az itteni iskolák közötti különbségek olyan minimálisak, hogy a békéscsabai adatfelvétel az iskolatípusok közötti differenciákat nem erősíti meg.

23 A diákok prevenciós igényei Új elemként - az eddig megszokott és alkalmazott módszert kiegészítve – arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon az egészségnevelés részterületei, témakörei iránt milyen igények jelentkeznek a diákok körében (%), hiszen a tervezés során erre is tekintettel kellene lenniük a prevenciót irányítóknak, a pedagógusoknak.

24 A diákok prevenciós igényeinek eredménye A társas kapcsolatok, a boldog családi élethez szükséges - inkább képességek és készségek - megszerzése iránti igény mutatkozik a legkarakteresebbnek. Ezt természetesnek is tekinthetjük ebben az életkorban felértékelődnek a társas és párkapcsolatok. Különösen érdekes a „párkapcsolatok és a boldog családi élet” kialakításához szükséges készségek megszerzése iránti igény vágya milyen módon érzékelhető. Látható az, hogy a drogokkal kapcsolatos érdeklődés a legalacsonyabb, itt jelezték legtöbben azt, hogy egyáltalán nem érdeklődnek e téma iránt. Ez esetben a „nagyon érdekel” választ adó 12% érdemel figyelmet.

25 A diákok prevenciós igényeinek eredménye II. A környezetvédelem és a táplálkozás divatos témái, és a bűnmegelőzési programok elterjesztésének vágyai miatt ide sorolt „törvények, büntetések” témakörökre mondhatjuk azt, hogy nem találkoznak a fiatalok érdeklődésével, vagy ha igen, akkor alig jellemző. A szexualitás iránti érdeklődés erősen megnő a 16 éves korra – ez természetes állapot.

26 „Hogy érzed, mennyit tudsz….?” Az eddigi vizsgálatok általános tapasztalata az, hogy az érdeklődés mértéke és a hiányos ismeretek az életvezetési kérdések iránt a legkarakteresebbek. Az érdeklődés és igények jelzése persze itt is fennáll, de nem olyan erőteljesen, mint máshol. El kell fogadnunk a jelenséget, és feltételezni azt, hogy „érettebbek”, magabiztosabbak ezek a fiatalok máshol élő társaiknál, nem jeleznek akkora igényt életvezetési gondjaik enyhítésére, mint hasonló korú társaik, az ország más vidékein. Ez alkalommal a „kevesebbet tudok, mint amennyit szeretnék” válaszok magas értékeit célszerű megfigyelni, hiszen a szexuális ismeretek és a drogismeret témakörén kívül mindegyik felsorolt témában szinte azonos mértékben jelzik a hiányérzetüket, további információkra várnak.

27 „Hogy érzed, mennyit tudsz….?” II. A kiemelkedő kíváncsiság, érdeklődés és a hiányos ismeretek, készségek együttesen azt az igényt jelentik, hogy az iskoláknak is szerepet kell vállalnia a kommunikációs készségek fejlesztésében, a megfelelő önértékelés kialakításában. A prevenciós programok nagy többsége – elsősorban a mentálhigiénés tartalmú készségfejlesztők – tartalmaznak ilyen elemeket. Az iskolai megvalósításhoz a tanárképzések során választható egészségfejlesztő tematikájú akkreditált programok segítenek. Ezekre évről évre kevesebb pedagógus jelentkezik. Érdemes lenne megfontolni azt, hogy az Önkormányzat és a KEF segítse a tanárokat a választásban, legyen iskolánként legalább egy pedagógus, aki járatos a módszerek tekintetében, s képes több évfolyamon és osztályban ilyen szellemű munkát végezni. A befektetés megéri, hiszen a sikeres prevenció hatása egy életre megőrződhet, s segíti a fiatalok szocializációját, problémamentes beilleszkedését a felnőttek társadalmába.

28 „Hogy érzed, mennyit tudsz….?”- eredmények (%)

29 A különböző véleményekkel egyetértők aránya

30 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről A tanárokat megkértük, hogy öt paraméter mentén értékeljék az elmúlt 4-5 év diákjait érintő változásokat. Mind az öt vizsgált területen - magatartás, - szorgalom, - átlagos képesség, - fizikai állapot, - egészségmagatartás romlást érzékelt a legtöbb pedagógus. Javulást ezen öt paraméter mentén csak 4-6 % észlelt. A jelen kutatás számára lényeges egészségmagatartás terén a tanárok 46%-a szerint a helyzet tovább romlott az elmúlt évekhez képest, közel felük pedig nem észlelt változást az elmúlt 4-5 évben.

31 „Változott-e a diákok körében…?”- iskolák szerinti skálaátlag

32 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről A fiatalok viselkedésében megfigyelhető romló tendencia tetten érhető abban is, hogy a tanárok szerint a családi háttér elbizonytalanodik és a káros szenvedélyek előfordulása növekszik. Érdekes, hogy a pedagógusok nem igazán tapasztalják a növekvő alkoholfogyasztással kapcsolatos gondokat. Ezek szerepelnek tanulmányunkban, de az iskolában ennek megjelenése nyilván nem érzékelhető, elsősorban a hétvégekhez köthető tevékenységről van szó.

33 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről Döntő többségükben az oktatási és a nevelési feladatot egyaránt azonos súlyú feladatnak érzik. Ezzel szemben egytizedük már a nevelési feladatok túlsúlyáról nyilatkozik. A tanárok 15%-a a tantestület elsőrendű feladatának a tanítást tartja. Ennek ellenpólusa az az álláspont, mely szerint a nevelésnek ma már prioritása van a tanítás felett, ezt az álláspontot 13% képviseli. Ez a vélemény olyan információ-tartalmat is magában hordoz, miszerint a tanárok erőforrásait számos esetben leköti a fegyelmezés, és emiatt kevésbé kaphat szerepet a tudásátadás feladata.

34 A tantestület feladata az iskolák szerint

35 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről A tanárok alapvetően támogatják az egészséges életmód felé mutató kezdeményezéseket. Az egészséges ételek árusításának igénye 76%, az egészségtan oktatása szinte egyöntetű követelményként rajzolódik ki. Célszerű lenne az esetünkben „egészségtannak” nevezett órákat bevezetni az iskolákban 66%, hiszen ennek eredményessége igazolt. A tanárok fele nem tartja elfogadható megoldásnak a droghasználaton kapott diák kizárását iskolából, szemben az egyharmados egyetértőkkel. A drogozáson kapott diákok kizárása ezzel szemben a tanárok 29%-a szerint lenne szükséges. A csak nemdohányzó tanárok alkalmazásának igénye pedig mindössze 23%.

36 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről Feltettük a kérdést, hogy a tanárok szerint kik, milyen intézmények tudnának a legtöbbet tenni azért, hogy a diákok egészséges, harmonikus életet éljenek felnőtt korukban. Az első helyen a szülők szerepét említették, ezt követték a pedagógusok és az állami szerepvállalás említése. Ugyanígy egyértelmű az a vélemény is, miszerint a rendőrségnek van a legkevesebb tennivalója a felsoroltak közül a diákok egészséges, harmonikus életéhez kapcsolódóan.

37 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről Az iskolai egészségfejlesztési stratégiáról és a cselekvési tervről a tanároknak kisebb hányada tudott csak. A tanárok 41%-a tud arról, hogy lenne az iskolában egészségfejlesztési stratégia, 8% úgy tudja, hogy nincs ilyen. Közel felük nem tudott erre a kérdésre válaszolni. A tanárok harmada tud arról, hogy lenne a stratégiához illeszkedő cselekvési terv is az iskolában. Erre a kérdésre már több mint felük nem tudott válaszolni.

38 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről A tanárok közötti - az egészségnevelésre vonatkozó - alacsony tudásszint számos más paraméterben is tetten érhető. A tanárok 42 % nem tudta, hogy van-e az egészségnevelésnek (egészségfejlesztésnek) kijelölt felelőse a tantestület tagjai között. A tanárok közül sokan nem tudják, van-e drogprevenció az iskolában. A tanárok 11 % szerint nincs drogprevenciós tevékenység az iskolájukban, 29 % bizonytalan ebben az ügyben.

39 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről Nem periférikus kérdés az, hogy milyen mértékben támogatja a testület az iskolai egészségnevelési munkát, hiszen egy-két elhívatott pedagógus, egészségnevelő nem tud csodát tenni, ha az iskola „ethosza” – szellemisége nem tükrözi ezt a szándékot. 57%-uk szerint a tanárok többsége, 14% szerint az egész testület támogatja és részt vesz az egészségnevelési munkában. 29% szerint ez az állapot nem jellemző a testületre, és csak néhány elhivatott pedagógus érzi sajátjának ezt a tevékenységet.

40 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről Az eredmény nem igazán megnyugtatónak, inkább problémásnak mondható, főként azért, mert maguk a tanárok nyilatkoznak diákjaik erősen romló magatartásáról, szociális helyzetéről, a sok tekintetben problémás diákok magas számáról. A pedagógusok 69%-a még nem tud a lokális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum létezéséről. Voltak olyan iskolák, ahol ez az arány %. Ez a vizsgálat remélhetőleg ezt az arányt jelentősen javítja majd. A KEF ismertsége iskolánként

41 Pedagógusok az iskolai egészségnevelés kérdéseiről Mennyire fontos dolog a drogprobléma? Vannak-e fontosabb dolgok a tanárok szerint, melyekre való koncentrálás miatt a drogprobléma perifériális helyzetbe kerülhet? A válaszolókat arra kértük, hogy országos és helyi szinten is állítsanak sorrendbe társadalmi problémákat. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a felsorolt általános problémák közül a drogproblémát csak perifériális jelentőségűnek tartják a tanárok.

42 A KEF-ek lehetőségei A megalakuló KEF-ek, működésük első időszakában kizárólag az illegális szerhasználat elterjedtségével, a drogszcénával kell, hogy foglalkozzanak. Ez a jelenség az, amiről nincsenek információik, vagy ha vannak is, azok szűk körben ismertek. Nincs semmilyen kommunikáció a drogokkal, droghasználókkal kapcsolatba kerülők között, ezért elsőként a párbeszéd lehetőségét kell megteremteni az eredményes beavatkozás érdekében. Előbb-utóbb azonban elkerülhetetlen az, hogy más egészségkárosító jelenséggel is foglalkozzanak a Fórumok, hiszen éppen azok az intézmények, szervezetek, személyek alkotják a KEF-eket, amelyek rálátással, hatással bírnak más egészségkárosító magatartás-formák okozta problémákra is.

43 A KEF-ek lehetőségei Ma már ott tartunk a folyamatban, hogy a mennyiségi növekedést fel kell, hogy váltsa a minőségi – eredményességi mutatók javulása is. Ennek mérése pedig egyelőre nagyon korlátozott. Amit viszont rövidtávon lehetne tenni a javulás érdekében, az a szükségleteknek és igényeknek megfelelő programok kiválasztása az azonos módon és tömegesen végzett „prevencióval” szemben.

44 A KEF-ek lehetőségei Legérzékelhetőbben a prevenciós munkát folytatók esetében igazolható ez, hiszen a droghasználat megelőzését szolgáló prevenciós tevékenység abban az esetben a legeredményesebb, ha nem csak az illegális szerek, hanem a legális szerek és más káros viselkedésformák megelőzését is szolgálja, tehát nem drogmegelőzési program, hanem u.n. egészségfejlesztési program.

45 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "„A veszélyeztetett korosztály igényei és szükségletei Békés megyében” című kutatás eredményeinek ismertetése Mező Andrea Békéscsabai Kábítószerügyi Egyeztető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések