A kísérleti állatok és állatházak higiénés fokozatai, az állatok egészségének védelme Dr. Érces Dániel Sebészeti Műtéttani Intézet 2012-2013. II. félév.

Az előadások a következő témára: "A kísérleti állatok és állatházak higiénés fokozatai, az állatok egészségének védelme Dr. Érces Dániel Sebészeti Műtéttani Intézet 2012-2013. II. félév."— Előadás másolata:

1 A kísérleti állatok és állatházak higiénés fokozatai, az állatok egészségének védelme Dr. Érces Dániel Sebészeti Műtéttani Intézet II. félév TÁMOP-4.2.2/B-10/ projekt

2 Higiénia az állatházban
Higiénia: „Az egészség megőrzéséhez szükséges tisztaság.” 19. § (1) A létesítményekben gondoskodni kell a helyiségek rendszeres és hatékony takarításáról, valamint a megfelelõ higiéniai körülmények fenntartásáról. (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről)

3 Mikrobiológiai homogenitás?
A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti eredményeket. Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei: Egyformán fertőzött állatok gnotobiota állatok A mikroorganizmusok számának csökkentése Barrier alkalmazása

4 Zsiliprendszer („Barrier”)
Célja a paraziták, baktériumok, vírusok kizárása. Elemei: Csíraszegény táp, alom, ivóvíz Sterilizált ketrecek, berendezések Csíramentes, szűrt levegő Az ember „vektor” szerepének csökkentése: Bejutás, mozgás korlátozása Fertőtlenítés A test beburkolása (steril váltóruházat)

5 Higiéniai fokozatok az állatházban
Egy állatházban csak egy higiéniai fokozat van! Csíramentes (GF – „germ free”): Izolátor: Steril belső tér 10-30 ketrec, állat B. Kórokozóktól mentes Zárt építészeti rendszerű állatházban. Zsiliprendszer, de: Sterilizálás helyett fertőtlenítés Ember is beléphet a zsilip mögé C. Konvencionális állatház Nyílt építészeti rendszer Nincs zsiliprendszer Törekedhet az igényesebb higiéniára: Légtechnika Átöltözés takarmány pasztörizálás

6 Csíramentes – „A” szint: izolátor
A higiéniai rendszer csúcsa. A zárt steril térbe csak steril anyag, eszköz kerülhet be. Személyzet a steril téren kívül.

7 Csíramentes környezetben tartott állatok jellemzői
Béltartalom híg, zöldes, megacolon, bélnyálkahártya megújulása lassú, nyirokszervek fejletlenek, az állat szagtalan, vitaminhiány, rezisztencia cytostaticumokkal, rtg sugárral szemben

8 „Specified Pathogen Free” – „B” szint
SPF: meghatározott kórokozóktól mentes állomány Az ilyen állatok esetében megadják, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek jelenlétét NEM tudták kimutatni Ami NINCS, NEM pedig az ami VAN Tartásukhoz zárt rendszerű, higiéniai zsilipekkel lezárt állatház szükséges. Anyagok, eszközök sterilizálása, fertőtlenítése elengedhetetlen. A levegőt szűrni kell. A személyzet a zárt térben dolgozik:személyi higiénia, steril öltözék

9 További, barriert igénylő kategóriák
COBS – „ceasarean derived barrier sustained” Császármetszéssel nyert, barrier mögött tartott (Carworth Farm) A tenyészet ELSŐ nemzedékét császármetszéssel hozták világra. Nem tartalmaznak a placentán át nem jutó mikrobát BR – „barrier reared” ≈ SPF VAF – „virus antibody free” vírus ellenanyagtól mentes. (Charles River Laboratories) Ellenanyag kimutatáson alapul. Ugyanakkor kórokozó jelen lehet kimutatható ellenanyag szint nélkül is. Más esetekben az antitest még azonosítható lehet annak ellenére, hogy a kórokozó már nem található meg. SOPF – „specific opportunistic free” A konkrét vizsgálat céljára, mely mikroorganizmusoktól mentesek az állatok. (IFFA Credo) MD – „minimal disease” Lényegében javított konvencionális. „Clean conventional”

10 Konvencionális – „C” kategória
Nincs kifejezett zsiliprendszer A levegő bejuthat szűrés nélkül. Az almot, tápot nem szükséges kezelni. Átöltözés „szociális jellegű” (saját ruházat megóvása) Változatos higiénia megoldásokat alkalmazhatnak: Fertőtlenítő oldatos felmosás Levegő szűrése Köpeny, állatházi cipő alkalmazása MD (minimal disease) jelzés, ha hosszabb ideig sikerül megóvni a fertőző betegségektől.

11 Ismert mikrobiológiai állapot – „axenikus” állapot
A különböző mikroorganizmusok általi fertőzöttség befolyásolja az állatok általános állapotát, ezáltal a kísérleti eredményeket. Az inhomogenitás csökkentésének lehetőségei: Egyformán fertőzött állatok gnotobiota állatok A mikroorganizmusok számának csökkentése Gnotobiota állapot fenntartása Izolátor

12 GF, gnotobiota, xenobiota
Csíramentes vagy „germ free” Mikrobamentes állatok A csíramentes és az ismert mikrobákkal együtt élő állatok Gnotobiota (régebben axenikus) Konvencionálisan tartott állatok, ismeretlen számú és fajú mikrobákkal Xenobiota („holoxenikus”) A gnotobiota állatokat izolátorban kell tartani, hogy megelőzzük a xenobiotává válásukat !

13 Gnotobiota állatok csoportosítása
Attól függően, hogy az állatok hányféle ismert baktérium törzzsel élnek együtt, lehetnek: Monoasszociált – egyféle törzzsel fertőzött Diasszociált – kétféle törzzsel él együtt Oligoasszociált – három, vagy kevés törzs esetén Poliasszociált – több, de ismert törzs található meg bennük SPF Gnotobiota Azt garantálja, hogy mely kórokozók NEM találhatóak meg az állatokban. Azt tudjuk, hogy mely mikrobák TALÁLHATÓAK meg bennük

14 Gnotobiota állatok előállítása
hiszterotomia, hiszterektomia útján embriotranszfer: beágyazódás előtti embrió átvitele álvemhes nősténybe cryoprezervatió (mélyhűtve tárolható)

15 Az állatház helyiségei
A – szint: maga az izolátor B – szint: sokféle. Mikroorganizmus összetételt tekintve és technikailag is. C – szint: legkevesebb akadály. Változó higiéniai szint. Több-kevesebb zsilipelési lehetőség kialakítása ajánlatos. Állattartó helyiségek: Tenyésztésre Kísérleti állatok elhelyezésére Kiszolgáló helyiségek: Higiénia: mosó-fertőtlenítő helyiség, zsilipterek Műszaki: hőközpont, klímagépház Szociális: pihenő-étkező, öltöző, WC Raktár

16 Az állatház helyiségei II.
B – szint esetében funkcionális kapcsolat alapján kétféle megoldás: Körforgalmú, kétfolyosós Belső forgalmú, nagytermes Munkaszervezés: „tiszta” „piszkos”

17 Tenyésztő- és felhasználói létesítmény viszonya
Szigorúan egyirányú folyamat tenyésztőhely felhasználói intézmény Háromféle modell: Felhasználói intézmény a tenyésztő állatházhoz kötve (pl. tenyésztéssel is foglalkozó intézeti állatházak) Egymástól távol elhelyezett intézmények A kísérleti állatok a laborban kerülnek elhelyezésre (izolátor, légtechnikai polc, -ketrec)

18 Az állatházak építészeti megoldásai
Fal-, padló és mennyezetkiképzés: Moshatóság, fertőtleníthetőség. Ablak nem szükséges Ajtók tokja ideálisan fémből készül A konvex sarkok fém burkolattal védendők A konkáv sarkokat íveltre kell kiképezni a könnyű tisztíthatóság érdekében A padló sima, ellenálló burkolattal legyen ellátva (öntött műgyanta) A rágcsálók szobáiban a padló sík, rajta lefolyó nincs kialakítva Küszöb csak a zsilipsávban, az öltözőnél Falat legalább állványmagasságig csempézni kell B – szintű állatházakban állmennyezet kialakítása tilos!

19 Világítás és zaj az állatházban
Az ablak nélküli helyiségekben a világításnak az állatok igényeinek is meg kell felelnie és lehetővé kell tennie a munkavégzést. Fény-sötétség ciklus Fény erőssége Hullámtartomány Zajszint max. 55 dB lehet. Hirtelen, erős zajok (ultrahang) szervműködés megváltozása Kerülendők, amennyire csak lehetséges Hangszórók alkalmazása zajelfedésre

20 Szellőztetés az állatházban
Megfelelő hőmérséklet Megfelelő páratartalom Hatásos higiéniai eszköz: túlnyomás alkalmazása: Az állatház levegőjét szűrni kell. Több lépcsőben, csökkenő pórusméretű szűrőn át Visszakeringtetés csak akkor, ha a káros gázokat (CO2, NH3) és a port eltávolítják ketrec állatszoba folyosó Külső környezet 5 Hgmm 15 Hgmm

21 Csíraszám csökkentést szolgáló egyéb berendezések
Fekete-fehér öltöző Légzuhany Átadó autokláv: külső („fekete”) ajtó a konvencionális térben. Beépítik a falba. Átadó kamra: formaldehid gázt használ Buktató medence: fertőtlenítő folyadékkal töltött beton kád. A fertőtlenítő mosogatás egyik fázisa. UV-zsilipek: baktériumok számát csak csökkenti. Germicid lámpa. Fertőtlenítőszer porlasztó: falak, nagyobb berendezési tárgyak Alomelszívó gép Mosogató medencék: részes, alkalmazott technológiától függően Állatházi ruházat

22 Az állatházban tartott állatok egészségének védelme – A fertőtlenítés
Dekontamináció: A. szennyező anyagok, toxinok, radioaktív anyagok eltávolítása a felületről. B. jelentősége kiemelendő sterilizálás előtt: a szennyező anyagok csökkenthetik a mikrobás és a fertőtlenítőszer közötti érintkezés mértékét Sterilizálás („csíramentesítés”): A. nincs kimutatható mikroorganizmus (beleértve mikoplazmát, vírusokat, prionokat). B. minden életképes alakot elpusztít, függetlenül attól, hogy kórokozó-e vagy sem.

23 A fertőtlenítés Dezinfekció („fertőtlenítés”):
A. a környezetbe került kórokozók elpusztítása, fertőzőképességgük megszüntetése. B. nem minden mikroba elpusztítása a célja, csak a betegségeket kiváltóké és csak külső eljárás. A szervezeten belüli kórokozók elpusztítása szintén nem célja. C. a csíramentesítéstől csak mértékében különbözik!

24 A fertőtlenítő eljárások jellemzői
Bakteriosztatikus hatás: a baktérium nem pusztul el, de szaporodása, fejlődése gátolt (pl. fagyasztás Szanációs effektus: a csíraszám olyan mértékű felületi csökkentése, amely már nem okoz fertőzést (kézmosás, felmosás, szellőztetés) Baktericid hatás: a baktériumok vegetatív alakjai elpusztulnak. (A spórák azonban NEM!) Sporocid hatás: az ellenálló spórák is elpusztulnak (Clostridiumok, Bacillaceae). Csak néhány fertőtlenítőszer jellemzője! Virucid hatás: a vírusok elvesztik fertőzőképességüket, inaktiválódnak Fungicid hatás: gombák elpusztítása Paraziticid hatás: paraziták és azok szaporító alakjai (lárva, pete) elpusztulnak

25 Fertőtlenítő eljárások
3 fő csoport: Fizikai: hő, UV-, radioaktív sugárzás Kémiai: vegyületek, oldat vagy gáz formában Kombinált eljárások: kémiai és fizikai módszerek együttes alkalmazása

26 Fertőtlenítőszer csoportok
Oxidálószerek: Perecetsav: szúrós szagú színtelen folyadék, legtöbb anyagra, fémre erősen korrozív hatású Hidrogénperoxid: ritkán használt, csak rozsdamentes acél műszerek fertőtlenítésére. Nehézfémek esetén robbanásszerűen bomlik! Jód és vegyületei Jodofórok: az elemi jódnak felületaktív anyagokkal alkotott komplexei. Nem keverhetők szappannal, lúggal. 35 C° felett elbomlanak. Betadin, Braunol, Josan.

27 Fertőtlenítőszer csoportok II.
Klór és vegyületei: a hatásért a hipoklórossav a felelős. Baktericid, virucid, akár sporocid hatás, de gombaölő hatásuk nincs. Nátrium –hipoklorit: „Hipo” Klórmész: Ca-hipoklorit, CaCl2, Ca(OH)2 keveréke. Kloramin-B: Flóraszept. A hipónál stabilabb, csekélyebb a bőrizgató hatása. Glikolok: kétértékű alkoholok, nedvszívó hatással. Trietilénglikol: levegő fertőtlenítés porlasztóból alkalmazva. Fenolok: Karbolsav: 10% víz felvételével fenol keletkezik. Ma már nem használják, csak származékait (Dodesept tinktúra) Krezol: krezol és káliszappan keveréke a krezolszappan (Lysol). Erőteljes antibakteriális hatás.

28 Fertőtlenítőszer csoportok III.
Tenzidek: Felületaktív vegyületek. Segítik a hidrofób szennyeződések eltávolítását. Szappanok, tisztítószerek. Anionaktív: általános tisztítószerek. A kationaktív dezificiens hatását közömbösítik! Kationaktív: bakterio- és fungisztatikus filmet képeznek. Kiemelendőek a kvaterner ammónium vegyületek. (Bradophen, Apesin, Metasept) Nem ionos tenzidek: antimikrobás hatásuk gyenge, de jó zsíroldók. Amfoter tenzidek: jelentős maradványhatás.

29 Fertőtlenítőszer csoportok IV.
Alkoholok: Az etil- és a propilalkohol használatos. Etil-alkohol: leghatékonyabb fertőtlenítő hatása 70 V/V %-os koncentrációban van. Bakteriosztatikus hatású, hosszabb idő alatt baktericid. Influenza vírusra is hatékony. Spórákat tartalmazhat, ezért kézfertőtlenítésre, műtéti terület lemosására csak sterilre szűrve használható! Aldehidek: formaldehid, glutáraldehid. A leghatásosabb fertőtlenítőszerek. Formaldehid: vizes oldata a formalin. Gázosításra használt koncentráció: 0,1 V/V %. Az ammónia közömbösíti. Lysoform: formaldehidet, etilalkoholt és káliszappant tartalmaz. Glutáraldehid: enyhén savas kémhatású. Lúg hatására aktiválódik. Aktiválás után két hétig használható fel. Fémeket nem károsítja, a szappanok nem csökkentik hatását.

30 Fertőtlenítőszerek hatásosságának feltételei
Koncentráció: fontos a megfelelő töménység használata! (70%-os alkohol!) Szelektivitás: szelektívek azok a szerek, amelyek csak néhány mikroba fajra hatásosak (pl. kvaterner ammóniumok: néhány Gram-pozitív baktérium) Csoportszelektívek: baktericid, de nem virucid Széles spektrumú Kapilláraktív hatás: a szennyező anyagok feloldása, fellazítása. A hatás fokozható mechanikus módszerekkel. Hőmérséklet: a hőmérséklet növelése általában csökkenti a szükséges behatási időt. De: jodofórok (35 C°) A fertőtlenítés időtartama: Fertőtlenítő oldat rászárítása. Öblíteni lehet, de letörölni nem szabad.

31 Állatházi tárgyak, eszközök fertőtlenítése
Ketrecek fertőtlenítése: Kétfázisú fertőtlenítés: Kialmozás Előmosás: vízsugár Mosás: meleg víz, detergens, szivacs, kefe Öblítés: külön kádban, meleg víz. FERTŐTLENÍTÉS Öblítés Szárítás Egyfázisú fertőtlenítés: korszerű mosószerek tartalmazzák a detergenst és a fertőtlenítőszert is. Előmosás

32 A takarmány csíraszámának csökkentése
Kíméletes kezelés Aminosavak (pl. lizin) Vitaminok (A, E, K, B6) Autoklávozás: túltelített gőzzel történő hőkezelés 121 C°-on 15 percig Pellet mérettől függ, általában inkább perc Ionizáló sugárzás Csomagolt takarmány sterilizálására is alkalmas SPF: 25 kGy, GF állatok: 40 kGy (Bacillus fajok miatt) Szerves savas kezelés Az ivóvíz kezelése: Klórozás Sósavval pH 3-ra savanyított ivóvíz

33 Helyiségfertőtlenítés
Gázok: formalin-, perecetsav aeroszol, formaldehid. Gázmester végezheti! Fertőtlenítő takarítás: száraz tisztítás (pl. seprés) nem ajánlott. Padlóburkolat: kőagyaglap, kerámia, műgyanta. Felmosáshoz két edény használandó. A felmosáshoz használt eszközöket ki kell mosni, szárítani és fertőtlenítőszerben tárolhatók. Falak: legalább állványmagasságig keményburkolat. Meszelt fal mésztejjel átfesthető. Nyílászárók, átadó eszközök: lemosásos, leáztatásos módszer Hatékonyság ellenőrzése: a kritikus helyek környékéről mikrobiológiai mintavétel.

34 Helyiségfertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése
A kritikus helyek környékéről mikrobiológiai mintavétellel ellenőrizzük a fertőtlenítő takarítás hatékonyságát.

35 Személyi higiénia SPF állatházak gyakorlata (konvencionális állatházakban lehet enyhébb szabályozás) „Fekete – fehér” öltöző Zuhanyozás, hajmosás. Az alkar, kéz fertőtlenítése kombinált fertőtlenítőszerrel. Törölközés steril törölközővel. Steril ruházat felvétele. Ha van légzuhany: nem kötelező az alsóruházat váltása, de speciális védőoverall használata igen (az állatot védi az ember testén lévő mikroorganizmusoktól)!

36 Személyi higiénia II. Kéz- és az alkar fertőtlenítése:
Rezidens- és tranziens flóra Több szakaszos kézfertőtlenítés. Mint a sebészi bemosakodás. Mechanikai tisztítás Ismételt dezinficiálás. A rezisztencia kialakulásának megelőzésére érdemes rendszeres időközönként más-más hatóanyagú kézfertőtlenítő-szert használni az állatházban.

37 Személyi higiénia III. A személyi higiénia oktatása: az SPF térben való viselkedés szabályait tanulni kell. Minden változtatást tanfolyammal kell megismertetni a személyzettel. Az eljárást a Szabvány Műveleti Előírásban rögzíteni kell. Személyi napló (influenza, nátha, köhögés, hőemelkedés, hasmenés rögzítése) Látogatók: belépésük csak nagyon indokolt esetben! A személyi higiéniai előírások rájuk nézve is kötelezőek. adatrögzítés Vendégdolgozó: nem minősül látogatónak. Saját állatházban legalább a megelőző 2 hétben nem járt. Állatokkal foglalkozhat amennyiben rendelkezik megfelelő tanúsítvánnyal

38 Az állatok bezsilipelése
Szállítás egyszer használatos dobozban SPF esetén légszűrő. Rövid szállítás (<2-3h): Elegendő faforgács alommal ellátni. Hosszú szállítás (4-6h): Víz és táplálék ellátás. SPF: folyadékot 2%-os steril agar-agar oldattal lehet biztosítani. Konvencionális: alma, sárgarépa Bezsilipelés (SPF): A gépkocsiból a dobozokat az állatház előterébe (járda, útpadka NEM!). Külső felszín fertőtlenítése. Rögzítőkapcsok kiszedése, de a fedél zárva marad. Átadó ablak Az állatok áthelyezése A doboz eltávolítása a konvencionális tér felé. Egyszerűsíteni csak akkor lehet, ha az állatok magasabb higiéniai szintű helyről érkeznek.

39 Karantén „ 18. § (3) A létesítményekben biztosítani kell az újonnan érkező állatok elkülönítését egészségi állapotuk felméréséig és a már beszoktatott állatokra jelentett lehetséges egészségügyi kockázatok értékeléséig, és minimalizálásáig.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről) Az állatházba bekerült állatokat karanténezni kell. Kivéve: csíramentes állatok akklimatizációs idő Ha magasabb szintről érkeznek az állatok (SPF MD) a karantén lényegében megegyezik a megszokási idővel. Nem SPF állatok esetén a karantén ideje függ: Az állat fajától A távol tartani kívánt betegségtől A karantén nem lehet az SPF állatház területén.

40 Hulladékok kezelése „ 19. § (5) A létesítményekben gondoskodni kell az állati tetemek és hulladékok higiénikus tárolásáról és biztonságos ártalmatlanításáról.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről) Alom: faforgács vizelettel, ürülékkel, táp maradékkal szennyezve. „Minden anyag fertőzött ami az állatházból kikerül.” SPF Kis állatház: kis mennyiségű hulladék, fóliazsákba kell gyűjteni Nagyobb mennyiség: komposztálás (kertészeti hulladékkal keverve Fertőzött, veszélyes hulladék: speciálisan kezelendő. Égetés.

41 Az ember mint környezeti tényező:
Az állatházban tartott állatok egészségének védelme – A szociális környezet Az ember mint környezeti tényező: Szabályozza az állatház hőmérsékletét világítását, a ketrecek méretét (az állatok mozgásterét), takarmányozást, párválasztást. „Handling”

42 Akklimatizáció, adaptálás
Akklimatizáció: az állat szervezetének alkalmazkodása a megváltozott környezethez. Adaptálás: a kísérleti körülményekhez való alkalmazkodás kényszere. Kísérlet megtervezésekor figyelembe kell venni a lehetséges stresszorokat: Szállítás, ketrec-, alom-, táp váltás, gondozó szerepe, mikrobiológiai állapot Szállítás: félelem, zaj, hőmérséklet változás, táplálék- és folyadék megszorítás Kortikoszteroid hormonok plazma szintjének emelkedése.

43 Laborizálás Laborizálás: nemzedékeken keresztül való alkalmazkodás a laborkörnyezethez. Ketreckörülmények Alomanyagon való tartózkodás Takarmány és ivóvíz ellátottság, Sajátos zajok, állatcsoportok (pl. „háremek”)

44 Kezezés („handling”): tartási körülmények és technikák
Az állatok megjelölése Csoportosítás, megfogás Mintavétel, vérvétel, súlymérés Rögzítés Szelídítés, kézhez szoktatás

45 Kondícionálás Kondícionálás: az állatok kiválasztása, kísérletre történő előkészítése. Kísérleti körülményekhez szokatás, kiválogatás: méret, kor, ivar, reakció szerinti válogatás, műtéti beavatkozások (elektróda, kanül beültetés), edzés, gyakorlás (úszás, labirintus), Adaptálás a kísérleti technikához.

46 Fajok közötti és fajon belüli hatások
18. § (2) „Egymással nem összeférő fajok nem tarthatók közös helyiségben, ragadozó és zsákmányállat esetében látó-, szagló vagy hallótávolságon belül.” (A Kormány 40/2013. (II. 14.) Korm. Rendelete az állatkísérletekről) A szagtér, hangtér és mikrobatér nem állatszobát, hanem egymásba vagy közös folyosóra nyíló helyiséget. Minden fajt külön helyiségben kell elhelyezni!

47 Napi ritmus Ultradiális: 1-20 órás periódus Cirkadiális: kb. 24 órás, napi ritmus Cirkannuális: éves ciklus Altatószer-, sugárérzékenység változik. Befolyásolja a hormon szinteket. A naponta vizsgált paramétereket mindig ugyanabban az órában kell vizsgálni.

48 Térigény Törvényben előírt nagyságú területet kell biztosítani a kísérleti állatoknak. Figyelembe kell venni az állatok várható fejlődését, hogy mindvégig elegendő terület álljon rendelkezésükre.

49 Patkány térigénye

50 A helyes laboratóriumi gyakorlat – „Good Laboratory Practice”
9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről (GLP) Jogszabályilag előírt minőségbiztosítási rendszer A GLP rendszer alkalmazási területei: Veszélyes anyagok, készítmények, új anyagok Gyógyszerek (humán, állatgyógyászati készítmények) Növényvédő szerek Ipari/háztartási vegyszerek forgalomba hozatalát megelőzően vagy a forgalomba hozott anyagok új kockázatbecslése esetén. Az anyagok biztonságos alkalmazhatóságát célzó nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok

51 A helyes laboratóriumi gyakorlat bevezetésének célja
megfelelően dokumentált (újraértékelhető) és ellenőrzött vizsgálatok a vizsgálati adatok minőségének és visszakereshetőségének javítása reprodukálhatóság növelése, állandóság, kontrollálhatóság az állattartási körülmények optimalizálása a párhuzamos, ismételt vizsgálatok végzésének elkerülése a regisztrációs idő hosszának csökkentése a vizsgálati adatok országok közötti kölcsönös elismerése (egységesítés) a vizsgálati adatok nemzetközi megbízhatóságának növelése az adatok integritásának megőrzése hozzájárulás a nemzetközileg is elfogadható törzskönyvi dokumentációhoz (engedélyeztetés) egészség és környezet védelme megbízható és validált adatok nyerése

52 Köszönöm a figyelmet!