Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely Budapest."— Előadás másolata:

1 A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely Budapest december 14. Várkuti Anna

2 Tartalom 1. Bevezetés 2. B ilingvis kompetenciák, kognitív elméletek az oktatásban 3. Felszíni és kognitív nyelvi mérés 4. Tanulságok

3 3 A két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban kettős a pedagógia cél : magas szintű idegennyelvtudás (balansz kétnyelvűség?) versenyképes tudás a célnyelven tanított tárgyakból Több vizsgálat, tanulmány igazolja a hatékonyságot, de nagyon keveset tudunk a célnyelven tanulás nyelvi hátteréről és kognitív hatásairól! → bilingvis kompetenciák a kétnyelvű oktatásban 1. Bevezetés

4 4 A két tanítási nyelvű oktatás során a tanulók mindkét tannyelv nyelvi rendszerét elsajátítják valamilyen szinten Bár a cél a balansz kétnyelvűség A hazai két tanítási nyelvű oktatás fő jellemzője: magyar anyanyelvi dominancia a dominancia kontextusfüggő Mi a bilingvis kompetencia? BILINGVIS KOMPETENCIA = két nyelvben való felkészültség 2. Bilingvis kompetenciák, kognitív elméletek

5 5 A bilingvis kompetencia összetevői - a nyelv kettős funkciója alapján - lingvisztikai kompetencia (szókincs, nyelvtani szabályrendszer) kommunikatív kompetencia (szaknyelvi is) kognitív kompetencia A bilingvis kompetencia dimenziói – a nyelv kettős funkciója alapján- Felszíni/kommunikatív nyelvi kompetencia - BICS* Kognitív nyelvi kompetencia - CALP * * * Basic Intercommunicative Skills ** Cognitive Academic Language Proficiency

6 6 A bilingvis kompetenciákhoz kapcsolódó elméletek az oktatásban A Cummins-féle küszöbhipotézis: → A kétnyelvűség hatása az oktatásban a két nyelvben való felkészültség (és a kétnyelvűségi helyzet függvénye). (Forrás: Göncz 1995, 80.)

7 7 A két nyelvben való felkészültség eltérő hatásai HOZZÁADÓ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN → pozitív hatás A bilingvis kompetencia alacsony szintjének túllépése kiiktatja a negatív hatásokat, magas küszöbének az elérése serkenti a kognitív fejlődést A két nyelv elsajátítása során a kognitív adottságok jobban kiteljesedhetnek, mint egynyelvű helyzetben A két tanítási nyelvű oktatás hozzáadó kétnyelvűségi helyzetet jelent → elvárható a célnyelven való tanulás pozitív hatása a kognitív fejlődésre FELCSERÉLŐ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN → negatív hatás ha az iskolai oktatásban a második nyelv úgy válik tannyelvé, hogy az anyanyelvét sem sajátította el megfelelően a tanuló, a kognitív képességek nem alakulnak ki egyik nyelvben sem → szemilingvizmus

8 8 A küszöbhipotézis kritikája nem állapítja meg mi az alsó és a felső nyelvi küszöb kockázatos mesterséges szinteket kijelölni, amikor a nyelvtudás folyamatosan változik (Forrás: Baker 2002, 168.) A két-küszöb hipotézis „három szintes ház” analógiája

9 9 A fejlődési kölcsönhatás hipotézise → Egy második nyelvben elért kompetencia nagymértékben az anyanyelvi kompetencia függvénye "Ha az első nyelvben a kompetencia alacsony, …és beiktatják a második nyelv intenzív tanulását, ez károsítja az első nyelv további megfelelő fejlődését, ami viszont a másodnyelv fejlődését is korlátozza. Ugyanakkor, ha az első nyelvi kompetencia szintje magas … a másodnyelv intenzív tanulása a leghatékonyabb módja annak, hogy funkcionális kétnyelvűség alakuljon ki, és a nyelvi fejlődést ne érje károsodás." (Göncz 2004, 39.). A két tanítási nyelvű középiskolákban kedvező a nyelvi háttér a célnyelvi kompetencia magas szintű elérésére, mert éves korig a tanulók magyar anyanyelvi kompetenciája magas szintet ér el.

10 10 FELSZÍNI NYELVI KOMPETENCIA (BICS) sikeres kommunikációt biztosít a hétköznapi életben, amikor a konkrét helyzet kontextusa is segítheti a megértést Mutatói: kiejtés folyékony beszéd alapvető (konkrét, kevésbé absztrakt) szókincs alapvető nyelvtani ismeretek KOGNITÍV NYELVI KOMPETENCIA (CALP) a nyelvhasználó dekontextualizált, csak verbális elemeket használó helyzetben is képes bonyolult értelmi műveleteket végezni nyelvi eszközökkel Mutatói: bővebb szókincs (elvont, általános fogalmak, szinonimák, analógiák stb.) bonyolult nyelvtani megoldások ismerete és használata

11 11 A felszíni nyelvi kompetencia iskoláskorig kialakul L1-ben, viszonylag gyorsan ( 2-3 év alatt) kialakulhat L 2-ben is A kognitív nyelvi kompetencia lassabban fejlődik (kb. 12 éves korra), szorosan korrelál a gondolkodással és az intelligenciával kialakulása L2-ben is lassú (6 -7 év), miközben a felszíni nyelvi kompetencia már kitűnően funkcionál → Verbálisan telített iskolai helyzetben a sikerhez nem elegendő a felszíni kompetencia szint. Ha a tanulók L2 tudása alacsony kognitív kompetencia szintű, alulmaradnak hasonló korú, de anyanyelvükön tanuló társaikhoz képest.

12 12 A „ kétcsúcsú jéghegy " modell - a két nyelv viszonyának és mentális folyamataiknak korai ábrázolása - (Forrás: Skutnabb:Kangas 1984, 115.) A felszínen két csúcs a két egymástól elkülönülő nyelvi rendszer (SUP) A felszín alatt a közös alapkészség (CUP), egy központi operációs rendszer, ahol a kognitív folyamatok mindkét nyelvben lezajlanak L 1 és L 2 kognitív jellemzői (CUP) L 1 felszíni jellemzői (SUP) L 2 felszíni jellemzői (SUP)

13 13 (Forrás: Skutnabb-Kangas 1984, 115) A másodnyelvi kognitív kompetencia magasabb szintje az első nyelvben elért függvénye, mert azzal közös verbális gondolkodási képességen alapszik. → a kéttannyelvű oktatás sikeressége szempontjából fontos, hogy csak akkor tanuljanak szaktantárgyakat célnyelven a tanulók, ha már magas szintű anyanyelvi, általános verbális kognitív képességeik vannak! A „léggömb" modell - a nyelvek független felszíni kompetenciáinak és a közös alapkészség ábrázolása -

14 14 A „ modernizált jéghegy " modell - a felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák kognitív folyamatait, a nyelvi készségeket és azok viszonyát szemlélteti- (Forrás: Baker 2002, 170.) A kognitív folyamatok lefelé haladva egyre elvontabb és komplexebb mentális tevékenységeket takarnak A nyelvi képességek is lefelé haladva válnak bonyolultabbá Felszín Kommunikatív kompetencia Kognitív kompetencia kognitív folyamatok nyelvi készségek kiejtés szókincs nyelvtan tudás megértés alkalmazás analízis szintézis értékelés szemantikai jelentés funkcionális jelentés

15 15 Bilingvis nyelvhasználati jellemzők két dimenzió mentén

16 16 Jelentkeznek-e a kognitív elméletek alapján elvárható pozitív hatások a hazai két tanítási nyelvű oktatás során? Szignifikánsan lesz-e jobb a kétnyelvű tanulók célnyelvi kompetenciája? Ha igen, akkor milyen téren? A felszíni nyelvi kompetenciájuk lesz jobb? Milyen nyelvhasználati mutatókban? Fejlettebb lesz-e a kognitív nyelvi kompetenciájuk? Ha igen, milyen nyelvi területeken és mutatókban? 3.1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek Problémafelvetés 3. Felszíni és kognitív nyelvi kompetencia mérés

17 17 Megtudni, hogy: 1. A magyar-angol két tanítási nyelvű középiskolai oktatás körülményei hogyan befolyásolják a tanulók célnyelvű felszíni (BICS) és kognitív nyelvi kompetenciájának (CALP) a fejlődését az angolt idegen nyelvként, de intenzíven tanuló magyar középiskolásokhoz viszonyítva. 2. Ha a két tanítási nyelvű középiskolások angol felszíni és a kognitív nyelvi kompetenciái magasabb szintűek, a nyelvtudás mely területei azok, amelyekre ez elsősorban igaz. 3. Milyen kapcsolatban van a bilingvis kompetencia két szintje egymással, és a nyelvi teljesítményt meghatározó egyéb tényezőkkel. Célok 3.1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek

18 18 1. A magyar-angol tannyelvű tanulók angol célnyelvi felszíni és kognitív nyelvi kompetenciái lényegesen fejlettebbek, mint az angolt idegen nyelvként tanuló középiskolásoké. 2. A felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák pozitívan korrelálnak egymással és bizonyos háttértényezőkkel, mint: a tanulók életkora, → a felsőbb évfolyamosok bilingvis kompetenciái fejlettebbek, mint az alsóbb évfolyamosoké, és → a felsőbb évfolyamok felé haladva a kognitív nyelvi kompetencia erőteljesebben fejlődik, mint a felszíni a szülők iskolai végzettsége, a tanulók tanuláshoz való viszonya, a tanulók általános tanulási képessége, a tanulók iskolában mért angol nyelvtudásszintje, és a tanulók angol nyelvhez való viszonya Hipotézisek 3.1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek

19 19 Angol nyelvű írásbeli feladatlap: Test I - On English Language Communicative Competence/BICS Test II - On English Language Cognitive Competence /CALP Tanulói kérdőív (személyes adatok, nyelvi háttér, egyéb háttérváltozók) Anyag és módszer Mit mér? - konkrét, általános szókincs - alapvető nyelvi szabályok (szöveg-koherencia is) - kommunikatív szabályok működését Hogyan mér? - kontextusba ágyazva - integráló teszttechnikák (szövegértés, szövegalkotás) Mit mér? - elvontabb, speciálisabb, árnyaltabb szókincs - bonyolultabb nyelvi fordulatok - metanyelvi tudás Hogyan mér? - dekontextualizált feladatok - diszkrét pontos teszttechnikák A vizsgálat eszközei

20 20 Alapsokaság: angol nyelvet magas szinten (>mint 5 óra/hét) tanuló középiskolások (1-4. évf.) ahol cél → funkcionális nyelvtudás Rétegezett mintavétel angol nyelvet és angolul tanuló (két tanítási nyelvű) populáció véletlenszerű mintavétel → kísérleti minta/csoport angol nyelvet intenzíven tanuló populáció véletlenszerű mintavétel → kontroll minta/csoport A minták egyenértékűvé tétele a releváns tényezőkben (évfolyamokba sorolás, szociális háttér, tanuláshoz való viszony, ált. tanulási képesség, iskolai angol jegy, angolhoz való viszonyulás) → a két minta tulajdonságai között nincs szignifikáns* különbség → a teszteredmények közti eltérés oka az iskolatípusok hatékonysága * ANOVA teszt (intervallum skálán mérhető adatok) Pearson λ2 próba (nominális adatok) A vizsgálat résztvevői Anyag és módszer

21 21 kísérleti minta: 816 tanuló (8 magyar-angol tannyelvű középiskolából) kontroll minta: 631 tanuló (9 középiskolából) * kiegyenlítés előtt: 1595 (941 kísérleti, 654 kontroll) A két kiegyenlített minta tanulóinak évfolyamonkénti eloszlása A vizsgálat résztvevői * tanuló Anyag és módszer

22 22 Adatgyűjtés: december március között, írásban, 45 perc A kísérleti és kontroll csoportok kiegyenlítése a releváns tényezőkben Az adatok leíró és matematikai statisztikai feldolgozása (SPSS*) A kiegyenlített kísérleti és kontroll minták teszteredményeinek összehasonlító vizsgálata a BICS tesztre, és a CALP tesztre feladatonként (milyen nyelvhasználati mutatókban van nagyobb eltérés?) évfolyamonként (a tanulmányok előrehaladásával járó nyelvi fejlődés) A teszteredmények nyelvi kompetenciákat befolyásoló háttértényezőkkel való statisztikai korrelációvizsgálata A vizsgálati módszer * Statistical Package for the Social Sciences 13.0 szoftvercsomag Anyag és módszer

23 Eredmények, értelmezésük BICS és CALP teszteredmények a két mintában A kísérleti csoport tanulóinak szignifikánsan  jobb (24%-kal) az angol felszíni nyelvi kompetenciája, de egységesebb is. A kísérleti minta, bár heterogénebb, átlagban (23%- kal) szignifikánsan  jobb kognitív nyelvi kompetenciájú, mint a kontroll minta, amelyik egységesen gyengébb.  kétmintás t-próba: 95% fölötti valószínűségi szinten, df = 1134,506 mellett t = 24,545, p=0,000, vagyis p<0,05   kétmintás t-próba: 95% fölötti valószínűségi szinten, df = 1134,506 mellett t = 24,545, p=0,000

24 24 A BICS teszt feladatonkénti eredményei a két mintában A kísérleti csoport tanulói valamennyi mért felszíni nyelvhasználati mutatóban szignifikánsan eredményesebbek (20-32%-kal), mint a kontroll tanulók. Gazdagabb a hétköznapi szituációban mozgósítható szókincsük (szövegösszefüggést biztosító nyelvi elemek is!), amit helyesebben használnak → jobb a szövegértésük és a szövegalkotási képességük Kiemelkedő a szövegkoherencia felismerő képességük (4. f. 30%-kal jobbak) Könnyedén aktivizálják a szükséges kifejezéseket tartalmilag, nyelvtanilag és szöveg koherencia szempontjából is helyes szövegek alkotására, mint levélírás (1. f.), történet mesélés (2. f.), szójelentés magyarázás (3. f. - 32%- kal jobbak!) vagy párbeszéd (5. f.), amelyben a kommunikatív kompetenciájuk is fejlettebb

25 25 A BICS teszt feladatonkénti eredményei a két mintában Az 5. feladat (párbeszéd a zöldségesnél) - mondandójuk nagyobb összhangban van a beszélőpartner közlésével

26 26 A CALP teszt feladatonkénti eredményei a két mintában A kísérleti minta tanulói valamennyi mért kognitív nyelvhasználati mutatóban szignifikánsan jobbak (21- 30%-kal), mint a kontroll tanulók. Legjelentősebb nyelvi előnyük a lexikális tudásban van jobban ismerik az árnyaltabb, ritkán használt kifejezéseket (2. f.) és az angol nyelvre jellemző, speciális kifejezéseket, nyelvi fordulatokat (6. f.) a produktív feladatokban, dekontextualizált nyelvhasználati helyzetben, sikeresebben aktivizálják az ellentétes jelentésű szavakat (3. f.), és az absztrakt fogalmakat (4. f.) Több a nyelvről való tudásuk (metanyelvi tudatosság) (2., 3., 4., 7. f.) Jártasabbak a komplexebb nyelvtani szabályok ismerete és használata terén is (5., 7. f.)

27 27 A BICS és CALP tesztek évfolyamonkénti eredményei A kísérleti minta minden évfolyamán szignifikánsan jobb a felszíni (22-26%-kal) és a kognitív nyelvi kompetencia (17-32%-kal) is, mint a kontroll évfolyamokon. Az első évfolyamosok is jobbak → a két tanítási nyelvű iskolák tanulói előnnyel indulnak (de ezt növelik az évek során). A felsőbb évfolyamok eredményei jobbak mindkét mintában → nyelvi fejlődés Az évfolyamok eredménye a CALP teszten Az évfolyamok eredményei a BICS teszten

28 28 A BICS teszt évfolyamonkénti eredményei A felszíni nyelvi kompetencia átlagban (kísérleti 15%-kal, kontroll 13%-kal) jobb lesz utolsó évre, de: a kísérleti minta egységesen jobb a felsőbb évfolyamokon → erőteljes, egyenletes (6,7%, 6,3%, 2,5%) nyelvi fejlődés (felzárkózás) a kontroll minta nagyon heterogén marad: → egyenlőtlen nyelvi fejlődés (5,8%, 8,7%, -1,5%), a felsőbb évfolyamokon két csoport körvonalazódik (leszakadás, bár magas a nyelvi óraszám).

29 29 A CALP teszt évfolyamonkénti eredményei A kognitív nyelvi kompetencia magasabb szintű lesz utolsó évre (a kísérleti mintában 29%-kal, kontrollban 13,%-kal), de: a kontroll minta fejlődése lassúbb (4%, 7,7%, 1,8%). a kísérleti minta fejlődése lendületesebb (10%, 7%, 12%) A kísérleti minta utolsó évfolyamának látványos eredménynövekedése (32%-kal jobb, mint a párhuzamos kontroll) → utolsó évre kiteljesedik a kognitív nyelvhasználati képesség! A kontroll minta utolsó évfolyamosai között is vannak nagyon eredményes tanulók, de sok a nagy nyelvi hiányosságú.

30 30 A II/6. feladatban szerzett pontok évfolyamonkénti eloszlása A kísérleti minta szókincse évről évre látványosan jobb(35%-kal), a kontroll mintáé alig változik. A kísérleti 4. évfolyam 40%-kal jobb, mint a kontroll 4. évfolyam → Nagyobb nyelvhasználati tapasztalatuknak köszönhető! A CALP teszt évfolyamonkénti és feladatonkénti eredményei

31 31 A bilingvis kompetencia teszteken elért eredmények évfolyamonként A felszíni kompetencia szintje mindkét mintában magasabb, ami bizonyítja, hogy valóban könnyebben, rövidebb idő alatt kialakul. A kognitív nyelvi kompetencia szintje lemarad mögötte. Összesítve a kísérleti minta nyelvi fejlődése 22%, (15% a felszíni, 29% a kognitív), míg a kontrollé 13%-os (a felszíni és kognitív is). Rendszeres nyelvhasználattal (tannyelvként) éppen a lassabban kialakuló kognitív nyelvi kompetencia fejlődése lesz lendületes. Csak nyelvtanulással (még ha intenzív is) a fejlődése átlagos (olyan, mint a felszíni nyelvi kompetenciáé).

32 32 A bilingvis kompetencia két szintje szoros pozitív korrelációban  van egymással: akiknek jobb a felszíni nyelvi kompetenciájuk, azoknak a kognitív is magasabb szintű. A bilingvis kompetencia teszteken elért eredmények kapcsolata egymással  A Pearson korrelációs együttható a kísérleti mintában=0,593, a kontroll. mintában= 0,632 és p=0,000

33 33 4. Tanulságok A hazai két tanítási nyelvű oktatásban a kognitív elméletek alapján feltételezett pozitív nyelvi hatások egyértelműen, számszerűsítve kimutathatóak. Tannyelvként, vagyis az ismeretszerzés eszközeként is használva a nyelvet erőteljesebben fejleszti a bilingvis kompetenciákat (a felszíni és a kognitív nyelvhasználat minden mért területen), mint „csak” a nyelvtanulás. A legkedvezőbb hatása a kognitív nyelvi kompetenciára van: ez mindvégig jobban fejlődik, mint a felszíni kompetencia. Az utolsó évfolyamon kiugróan nagy az eltérés: a kognitív nyelvhasználati területen mutatott nyelvi fejlődés mintegy hatszor hatékonyabb (a felszíni kompetencia 2%-kal, a kognitív 12%-kal jobb, mint az előző évfolyamé).

34 34 A kognitív nyelvhasználat erőteljesebb fejlődésének köszönhetően csökken a két kompetencia közti különbség (elsőben 24%, negyedikben 10%), tehát a kognitív kompetencia felzárkózik a felszíni nyelvhasználathoz, miközben mindkét területen javul a kompetencia. Ilyen felzárkózás nem tapasztalható a kontroll mintában. → A célnyelv szabályrendszerének autentikus kommunikatív és kognitív céllal történő alkalmazása eredményezi. Ha a kognitív nyelvi fejlődés mértékét a nyelvtanulás hatékonysági fokmérőjének tekintjük, akkor kijelenthetjük, hogy a két tanítási nyelvű oktatás számszerűsítve több mint kétszer (2,23-szor) hatékonyabb a kontroll csoportbeli nyelvoktatásnál. → A leghatékonyabb út a funkcionális kétnyelvűséghez. 4. Tanulságok

35 35 Egyéb tanulságok A tapasztalt kedvező nyelvi hatások alapján megfogalmazható, hogy a két tannyelvű tanulók célnyelvi bilingvis kompetenciája átlagban eléri azt a kognitív szintet (magasabb küszöböt), hogy tannyelvként eredményesen működjön, miközben a célnyelven tanulás további kihívást jelent kognitív szempontból ahhoz, hogy serkentse a folyamatos nyelvi fejlődést. A célnyelven gondolkodás (szaktárgytanuláskor) kognitív funkciókat mozgósít és ennek pozitív következménye, hogy a bilingvis kompetencia szaktárgyi eleme mellett a kognitív elem serkentése erőteljesebb. Bizonyítottan fejlődik a nyelvi elem is, nemcsak szókincs, de nyelvi tudatosság (nyelvtani és kommunikatív szempontból) terén is.

36 36 Egyéb tanulságok Beigazolódott, hogy: a felszíni nyelvi kompetencia magasabb szintje hamarabb, már alsóbb évfolyamokon kialakul, amikor a kognitív nyelvi kompetencia még viszonylag alacsony szintű; annak a fejlődése a felsőbb évfolyamokon teljesedik ki. → hogy a nagyon absztrakt, elvontabb gondolkodást igénylő tantárgyak célnyelven történő oktatása a felsőbb évfolyamokon célszerű. Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések