A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely.

Az előadások a következő témára: "A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely."— Előadás másolata:

1 A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely Budapest december 14. Várkuti Anna

2 Tartalom • 1. Bevezetés • 2. Bilingvis kompetenciák, kognitív elméletek az oktatásban • 3. Felszíni és kognitív nyelvi mérés • 4. Tanulságok

3 1. Bevezetés A két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban kettős a pedagógia cél : magas szintű idegennyelvtudás (balansz kétnyelvűség?) versenyképes tudás a célnyelven tanított tárgyakból Több vizsgálat, tanulmány igazolja a hatékonyságot, de nagyon keveset tudunk a célnyelven tanulás nyelvi hátteréről és kognitív hatásairól! → bilingvis kompetenciák a kétnyelvű oktatásban

4 2. Bilingvis kompetenciák, kognitív elméletek
Mi a bilingvis kompetencia? BILINGVIS KOMPETENCIA = két nyelvben való felkészültség A két tanítási nyelvű oktatás során a tanulók mindkét tannyelv nyelvi rendszerét elsajátítják valamilyen szinten Bár a cél a balansz kétnyelvűség A hazai két tanítási nyelvű oktatás fő jellemzője: magyar anyanyelvi dominancia a dominancia kontextusfüggő

5 A bilingvis kompetencia dimenziói – a nyelv kettős funkciója alapján-
A bilingvis kompetencia összetevői - a nyelv kettős funkciója alapján - lingvisztikai kompetencia (szókincs, nyelvtani szabályrendszer) kommunikatív kompetencia (szaknyelvi is) kognitív kompetencia A bilingvis kompetencia dimenziói – a nyelv kettős funkciója alapján- Felszíni/kommunikatív nyelvi kompetencia - BICS* Kognitív nyelvi kompetencia - CALP * * * Basic Intercommunicative Skills ** Cognitive Academic Language Proficiency

6 A bilingvis kompetenciákhoz kapcsolódó elméletek az oktatásban
A Cummins-féle küszöbhipotézis: → A kétnyelvűség hatása az oktatásban a két nyelvben való felkészültség (és a kétnyelvűségi helyzet függvénye). (Forrás: Göncz 1995, 80.)

7 A két nyelvben való felkészültség eltérő hatásai
FELCSERÉLŐ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN → negatív hatás ha az iskolai oktatásban a második nyelv úgy válik tannyelvé, hogy az anyanyelvét sem sajátította el megfelelően a tanuló, a kognitív képességek nem alakulnak ki egyik nyelvben sem → szemilingvizmus HOZZÁADÓ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN → pozitív hatás A bilingvis kompetencia alacsony szintjének túllépése kiiktatja a negatív hatásokat, magas küszöbének az elérése serkenti a kognitív fejlődést A két nyelv elsajátítása során a kognitív adottságok jobban kiteljesedhetnek, mint egynyelvű helyzetben A két tanítási nyelvű oktatás hozzáadó kétnyelvűségi helyzetet jelent → elvárható a célnyelven való tanulás pozitív hatása a kognitív fejlődésre

8 A két-küszöb hipotézis „három szintes ház” analógiája
A küszöbhipotézis kritikája • nem állapítja meg mi az alsó és a felső nyelvi küszöb • kockázatos mesterséges szinteket kijelölni, amikor a nyelvtudás folyamatosan változik (Forrás: Baker 2002, 168.)

9 → Egy második nyelvben elért kompetencia nagymértékben
A fejlődési kölcsönhatás hipotézise → Egy második nyelvben elért kompetencia nagymértékben az anyanyelvi kompetencia függvénye "Ha az első nyelvben a kompetencia alacsony, …és beiktatják a második nyelv intenzív tanulását, ez károsítja az első nyelv további megfelelő fejlődését, ami viszont a másodnyelv fejlődését is korlátozza. Ugyanakkor, ha az első nyelvi kompetencia szintje magas … a másodnyelv intenzív tanulása a leghatékonyabb módja annak, hogy funkcionális kétnyelvűség alakuljon ki, és a nyelvi fejlődést ne érje károsodás." (Göncz 2004, 39.). A két tanítási nyelvű középiskolákban kedvező a nyelvi háttér a célnyelvi kompetencia magas szintű elérésére, mert éves korig a tanulók magyar anyanyelvi kompetenciája magas szintet ér el.

10 FELSZÍNI NYELVI KOMPETENCIA
(BICS) sikeres kommunikációt biztosít a hétköznapi életben, amikor a konkrét helyzet kontextusa is segítheti a megértést Mutatói: kiejtés folyékony beszéd alapvető (konkrét, kevésbé absztrakt) szókincs alapvető nyelvtani ismeretek KOGNITÍV NYELVI KOMPETENCIA (CALP) a nyelvhasználó dekontextualizált, csak verbális elemeket használó helyzetben is képes bonyolult értelmi műveleteket végezni nyelvi eszközökkel Mutatói: bővebb szókincs (elvont, általános fogalmak, szinonimák, analógiák stb.) bonyolult nyelvtani megoldások ismerete és használata

11 A felszíni nyelvi kompetencia
iskoláskorig kialakul L1-ben, viszonylag gyorsan (2-3 év alatt) kialakulhat L 2-ben is A kognitív nyelvi kompetencia lassabban fejlődik (kb. 12 éves korra), szorosan korrelál a gondolkodással és az intelligenciával kialakulása L2-ben is lassú (6-7 év), miközben a felszíni nyelvi kompetencia már kitűnően funkcionál → Verbálisan telített iskolai helyzetben a sikerhez nem elegendő a felszíni kompetencia szint. Ha a tanulók L2 tudása alacsony kognitív kompetencia szintű, alulmaradnak hasonló korú, de anyanyelvükön tanuló társaikhoz képest.

12 A „ kétcsúcsú jéghegy " modell
- a két nyelv viszonyának és mentális folyamataiknak korai ábrázolása - L1 és L2 kognitív jellemzői (CUP) L1 felszíni jellemzői (SUP) L2 felszíni jellemzői (SUP) (Forrás: Skutnabb:Kangas 1984, 115.) A felszínen két csúcs a két egymástól elkülönülő nyelvi rendszer (SUP) A felszín alatt a közös alapkészség (CUP), egy központi operációs rendszer, ahol a kognitív folyamatok mindkét nyelvben lezajlanak

13 A „léggömb" modell - a nyelvek független felszíni kompetenciáinak és a közös alapkészség ábrázolása - A másodnyelvi kognitív kompetencia magasabb szintje az első nyelvben elért függvénye, mert azzal közös verbális gondolkodási képességen alapszik. → a kéttannyelvű oktatás sikeressége szempontjából fontos, hogy csak akkor tanuljanak szaktantárgyakat célnyelven a tanulók, ha már magas szintű anyanyelvi, általános verbális kognitív képességeik vannak! (Forrás: Skutnabb-Kangas 1984, 115)

14 Kommunikatív kompetencia
A „ modernizált jéghegy " modell a felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák kognitív folyamatait, a nyelvi készségeket és azok viszonyát szemlélteti- Felszín Kommunikatív kompetencia Kognitív kompetencia kognitív folyamatok nyelvi készségek kiejtés szókincs nyelvtan tudás megértés alkalmazás analízis szintézis értékelés szemantikai jelentés funkcionális jelentés (Forrás: Baker 2002, 170.) • A kognitív folyamatok lefelé haladva egyre elvontabb és komplexebb mentális tevékenységeket takarnak • A nyelvi képességek is lefelé haladva válnak bonyolultabbá

15 Bilingvis nyelvhasználati jellemzők két dimenzió mentén

16 3. Felszíni és kognitív nyelvi kompetencia mérés
3.1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek Problémafelvetés Jelentkeznek-e a kognitív elméletek alapján elvárható pozitív hatások a hazai két tanítási nyelvű oktatás során? Szignifikánsan lesz-e jobb a kétnyelvű tanulók célnyelvi kompetenciája? Ha igen, akkor milyen téren? A felszíni nyelvi kompetenciájuk lesz jobb? Milyen nyelvhasználati mutatókban? Fejlettebb lesz-e a kognitív nyelvi kompetenciájuk? Ha igen, milyen nyelvi területeken és mutatókban?

17 Célok 3.1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek Megtudni, hogy:
1. A magyar-angol két tanítási nyelvű középiskolai oktatás körülményei hogyan befolyásolják a tanulók célnyelvű felszíni (BICS) és kognitív nyelvi kompetenciájának (CALP) a fejlődését az angolt idegen nyelvként, de intenzíven tanuló magyar középiskolásokhoz viszonyítva. 2. Ha a két tanítási nyelvű középiskolások angol felszíni és a kognitív nyelvi kompetenciái magasabb szintűek, a nyelvtudás mely területei azok, amelyekre ez elsősorban igaz. 3. Milyen kapcsolatban van a bilingvis kompetencia két szintje egymással, és a nyelvi teljesítményt meghatározó egyéb tényezőkkel.

18 Hipotézisek 3.1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek
1. A magyar-angol tannyelvű tanulók angol célnyelvi felszíni és kognitív nyelvi kompetenciái lényegesen fejlettebbek, mint az angolt idegen nyelvként tanuló középiskolásoké. 2. A felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák pozitívan korrelálnak egymással és bizonyos háttértényezőkkel, mint: a tanulók életkora, → a felsőbb évfolyamosok bilingvis kompetenciái fejlettebbek, mint az alsóbb évfolyamosoké, és → a felsőbb évfolyamok felé haladva a kognitív nyelvi kompetencia erőteljesebben fejlődik, mint a felszíni a szülők iskolai végzettsége, a tanulók tanuláshoz való viszonya, a tanulók általános tanulási képessége, a tanulók iskolában mért angol nyelvtudásszintje, és a tanulók angol nyelvhez való viszonya

19 A vizsgálat eszközei 3. 2. Anyag és módszer
Angol nyelvű írásbeli feladatlap: Test I - On English Language Communicative Competence/BICS Test II - On English Language Cognitive Competence /CALP Tanulói kérdőív (személyes adatok, nyelvi háttér, egyéb háttérváltozók) Mit mér? - konkrét, általános szókincs - alapvető nyelvi szabályok (szöveg-koherencia is) - kommunikatív szabályok működését Hogyan mér? - kontextusba ágyazva - integráló teszttechnikák (szövegértés, szövegalkotás) Mit mér? - elvontabb, speciálisabb, árnyaltabb szókincs - bonyolultabb nyelvi fordulatok - metanyelvi tudás Hogyan mér? - dekontextualizált feladatok - diszkrét pontos teszttechnikák

20 A vizsgálat résztvevői
3. 2. Anyag és módszer A vizsgálat résztvevői Alapsokaság: angol nyelvet magas szinten (>mint 5 óra/hét) tanuló középiskolások (1-4. évf.) ahol cél → funkcionális nyelvtudás Rétegezett mintavétel angol nyelvet és angolul tanuló (két tanítási nyelvű) populáció véletlenszerű mintavétel → kísérleti minta/csoport angol nyelvet intenzíven tanuló populáció véletlenszerű mintavétel → kontroll minta/csoport A minták egyenértékűvé tétele a releváns tényezőkben (évfolyamokba sorolás, szociális háttér, tanuláshoz való viszony, ált. tanulási képesség, iskolai angol jegy, angolhoz való viszonyulás) → a két minta tulajdonságai között nincs szignifikáns* különbség → a teszteredmények közti eltérés oka az iskolatípusok hatékonysága *ANOVA teszt (intervallum skálán mérhető adatok) Pearson λ2 próba (nominális adatok)

21 A vizsgálat résztvevői * - 1447 tanuló -
3. 2. Anyag és módszer A vizsgálat résztvevői * tanuló - kísérleti minta: 816 tanuló (8 magyar-angol tannyelvű középiskolából) kontroll minta: 631 tanuló (9 középiskolából) A két kiegyenlített minta tanulóinak évfolyamonkénti eloszlása *kiegyenlítés előtt: 1595 (941 kísérleti, 654 kontroll)

22 A vizsgálati módszer 3. 2. Anyag és módszer
Adatgyűjtés: december március között, írásban, 45 perc A kísérleti és kontroll csoportok kiegyenlítése a releváns tényezőkben Az adatok leíró és matematikai statisztikai feldolgozása (SPSS*) A kiegyenlített kísérleti és kontroll minták teszteredményeinek összehasonlító vizsgálata a BICS tesztre, és a CALP tesztre feladatonként (milyen nyelvhasználati mutatókban van nagyobb eltérés?) évfolyamonként (a tanulmányok előrehaladásával járó nyelvi fejlődés) A teszteredmények nyelvi kompetenciákat befolyásoló háttértényezőkkel való statisztikai korrelációvizsgálata * Statistical Package for the Social Sciences 13.0 szoftvercsomag

23 3. 3. Eredmények, értelmezésük
BICS és CALP teszteredmények a két mintában A kísérleti csoport tanulóinak szignifikánsan jobb (24%-kal) az angol felszíni nyelvi kompetenciája, de egységesebb is. A kísérleti minta, bár heterogénebb, átlagban (23%-kal) szignifikánsan jobb kognitív nyelvi kompetenciájú, mint a kontroll minta, amelyik egységesen gyengébb.   kétmintás t-próba: 95% fölötti valószínűségi szinten, df = 1134,506 mellett t = 24,545, p=0,000  kétmintás t-próba: 95% fölötti valószínűségi szinten, df = 1134,506 mellett t = 24,545, p=0,000, vagyis p<0,05

24 A BICS teszt feladatonkénti eredményei a két mintában
A kísérleti csoport tanulói valamennyi mért felszíni nyelvhasználati mutatóban szignifikánsan eredményesebbek (20-32%-kal), mint a kontroll tanulók. Gazdagabb a hétköznapi szituációban mozgósítható szókincsük (szövegösszefüggést biztosító nyelvi elemek is!), amit helyesebben használnak → jobb a szövegértésük és a szövegalkotási képességük Kiemelkedő a szövegkoherencia felismerő képességük (4. f. 30%-kal jobbak) Könnyedén aktivizálják a szükséges kifejezéseket tartalmilag, nyelvtanilag és szöveg koherencia szempontjából is helyes szövegek alkotására, mint levélírás (1. f.), történet mesélés (2. f.), szójelentés magyarázás (3. f. - 32%-kal jobbak!) vagy párbeszéd (5. f.), amelyben a kommunikatív kompetenciájuk is fejlettebb

25 A BICS teszt feladatonkénti eredményei a két mintában
Az 5. feladat (párbeszéd a zöldségesnél) - mondandójuk nagyobb összhangban van a beszélőpartner közlésével

26 A CALP teszt feladatonkénti eredményei a két mintában
A kísérleti minta tanulói valamennyi mért kognitív nyelvhasználati mutatóban szignifikánsan jobbak (21-30%-kal), mint a kontroll tanulók. Legjelentősebb nyelvi előnyük a lexikális tudásban van jobban ismerik az árnyaltabb, ritkán használt kifejezéseket (2. f.) és az angol nyelvre jellemző, speciális kifejezéseket, nyelvi fordulatokat (6. f.) a produktív feladatokban, dekontextualizált nyelvhasználati helyzetben, sikeresebben aktivizálják az ellentétes jelentésű szavakat (3. f.), és az absztrakt fogalmakat (4. f.) Több a nyelvről való tudásuk (metanyelvi tudatosság) (2., 3., 4., 7. f.) Jártasabbak a komplexebb nyelvtani szabályok ismerete és használata terén is (5., 7. f.)

27 A BICS és CALP tesztek évfolyamonkénti eredményei
A kísérleti minta minden évfolyamán szignifikánsan jobb a felszíni (22-26%-kal) és a kognitív nyelvi kompetencia (17-32%-kal) is, mint a kontroll évfolyamokon. Az első évfolyamosok is jobbak → a két tanítási nyelvű iskolák tanulói előnnyel indulnak (de ezt növelik az évek során). A felsőbb évfolyamok eredményei jobbak mindkét mintában → nyelvi fejlődés Az évfolyamok eredményei a BICS teszten Az évfolyamok eredménye a CALP teszten

28 A BICS teszt évfolyamonkénti eredményei
A felszíni nyelvi kompetencia átlagban (kísérleti 15%-kal, kontroll 13%-kal) jobb lesz utolsó évre, de: a kísérleti minta egységesen jobb a felsőbb évfolyamokon → erőteljes, egyenletes (6,7%, 6,3%, 2,5%) nyelvi fejlődés (felzárkózás) a kontroll minta nagyon heterogén marad: → egyenlőtlen nyelvi fejlődés (5,8%, 8,7%, -1,5%), a felsőbb évfolyamokon két csoport körvonalazódik (leszakadás, bár magas a nyelvi óraszám).

29 A CALP teszt évfolyamonkénti eredményei
A kognitív nyelvi kompetencia magasabb szintű lesz utolsó évre (a kísérleti mintában 29%-kal, kontrollban 13,%-kal), de: a kontroll minta fejlődése lassúbb (4%, 7,7%, 1,8%). a kísérleti minta fejlődése lendületesebb (10%, 7%, 12%) A kísérleti minta utolsó évfolyamának látványos eredménynövekedése (32%-kal jobb, mint a párhuzamos kontroll) → utolsó évre kiteljesedik a kognitív nyelvhasználati képesség! A kontroll minta utolsó évfolyamosai között is vannak nagyon eredményes tanulók, de sok a nagy nyelvi hiányosságú.

30 A CALP teszt évfolyamonkénti és feladatonkénti eredményei
A kísérleti minta szókincse évről évre látványosan jobb(35%-kal), a kontroll mintáé alig változik. A kísérleti 4. évfolyam 40%-kal jobb, mint a kontroll 4. évfolyam → Nagyobb nyelvhasználati tapasztalatuknak köszönhető! A II/6. feladatban szerzett pontok évfolyamonkénti eloszlása

31 A bilingvis kompetencia teszteken elért eredmények évfolyamonként
A felszíni kompetencia szintje mindkét mintában magasabb, ami bizonyítja, hogy valóban könnyebben, rövidebb idő alatt kialakul. A kognitív nyelvi kompetencia szintje lemarad mögötte. Összesítve a kísérleti minta nyelvi fejlődése 22%, (15% a felszíni, 29% a kognitív), míg a kontrollé 13%-os (a felszíni és kognitív is). Rendszeres nyelvhasználattal (tannyelvként) éppen a lassabban kialakuló kognitív nyelvi kompetencia fejlődése lesz lendületes. Csak nyelvtanulással (még ha intenzív is) a fejlődése átlagos (olyan, mint a felszíni nyelvi kompetenciáé).

32 A bilingvis kompetencia teszteken elért eredmények kapcsolata egymással
A bilingvis kompetencia két szintje szoros pozitív korrelációban van egymással: akiknek jobb a felszíni nyelvi kompetenciájuk, azoknak a kognitív is magasabb szintű.  A Pearson korrelációs együttható a kísérleti mintában=0,593, a kontroll. mintában= 0,632 és p=0,000

33 4. Tanulságok A hazai két tanítási nyelvű oktatásban a kognitív elméletek alapján feltételezett pozitív nyelvi hatások egyértelműen, számszerűsítve kimutathatóak. Tannyelvként, vagyis az ismeretszerzés eszközeként is használva a nyelvet erőteljesebben fejleszti a bilingvis kompetenciákat (a felszíni és a kognitív nyelvhasználat minden mért területen), mint „csak” a nyelvtanulás. A legkedvezőbb hatása a kognitív nyelvi kompetenciára van: ez mindvégig jobban fejlődik, mint a felszíni kompetencia. Az utolsó évfolyamon kiugróan nagy az eltérés: a kognitív nyelvhasználati területen mutatott nyelvi fejlődés mintegy hatszor hatékonyabb (a felszíni kompetencia 2%-kal, a kognitív 12%-kal jobb, mint az előző évfolyamé).

34 → A leghatékonyabb út a funkcionális kétnyelvűséghez.
4. Tanulságok A kognitív nyelvhasználat erőteljesebb fejlődésének köszönhetően csökken a két kompetencia közti különbség (elsőben 24%, negyedikben 10%), tehát a kognitív kompetencia felzárkózik a felszíni nyelvhasználathoz, miközben mindkét területen javul a kompetencia. Ilyen felzárkózás nem tapasztalható a kontroll mintában. → A célnyelv szabályrendszerének autentikus kommunikatív és kognitív céllal történő alkalmazása eredményezi. Ha a kognitív nyelvi fejlődés mértékét a nyelvtanulás hatékonysági fokmérőjének tekintjük, akkor kijelenthetjük, hogy a két tanítási nyelvű oktatás számszerűsítve több mint kétszer (2,23-szor) hatékonyabb a kontroll csoportbeli nyelvoktatásnál. → A leghatékonyabb út a funkcionális kétnyelvűséghez.

35 Egyéb tanulságok A tapasztalt kedvező nyelvi hatások alapján megfogalmazható, hogy a két tannyelvű tanulók célnyelvi bilingvis kompetenciája átlagban eléri azt a kognitív szintet (magasabb küszöböt), hogy tannyelvként eredményesen működjön, miközben a célnyelven tanulás további kihívást jelent kognitív szempontból ahhoz, hogy serkentse a folyamatos nyelvi fejlődést. A célnyelven gondolkodás (szaktárgytanuláskor) kognitív funkciókat mozgósít és ennek pozitív következménye, hogy a bilingvis kompetencia szaktárgyi eleme mellett a kognitív elem serkentése erőteljesebb. Bizonyítottan fejlődik a nyelvi elem is, nemcsak szókincs, de nyelvi tudatosság (nyelvtani és kommunikatív szempontból) terén is.

36 Egyéb tanulságok Beigazolódott, hogy: a felszíni nyelvi kompetencia magasabb szintje hamarabb, már alsóbb évfolyamokon kialakul, amikor a kognitív nyelvi kompetencia még viszonylag alacsony szintű; annak a fejlődése a felsőbb évfolyamokon teljesedik ki. → hogy a nagyon absztrakt, elvontabb gondolkodást igénylő tantárgyak célnyelven történő oktatása a felsőbb évfolyamokon célszerű. Köszönöm a figyelmet!