frankliánus szellemben …

Az előadások a következő témára: "frankliánus szellemben …"— Előadás másolata:

1 A bűn(tudat) és (fel)oldozás (kognitív) metaforái a klinikai gyakorlatban Homa Ildikó

2 frankliánus szellemben …
az ember nem redukálható le egyik tudomány szintjére sem

3 le kell vetnünk a “tudomány(osság) saruit”

4 formális: gyóntatószék
Különösen is misztérium az ember akkor, amikor belép a gyóntatószékbe. formális: gyóntatószék nem formális: bűnösség, szégyen, megbocsátás, a feloldozás érzelmi vonatkozásai.

5 Az ember beszélő lény, aki azért született erre a világra, hogy elmondja a történetét.

6 Az emberi élet történetének négy olvasata van:
Minden ember élete történet, események és történések egybefűzése, összeépítése. Az emberi élet történetének négy olvasata van: a publikus történet, a privát történet, az átváltozási történet és a szent történet.

7 1. A bűn(tudat) nyelvi és klinikai vonatkozásai
mint sokaság (annyi van, mint a bűn; több a bűne, mint a hajszála), mint rútság (ronda/rút, mint a bűn; vénebb a bűnnél; utálja, mint a bűnét), mint egy ragacsos dolog (ragad, mint a bűn; úgy ragad, mint az enyv), mint egy olyan dolog, amibe bele lehet esni (bűnbe esik), mint egy út (a bűn útjára taszít, a bűn útjára téved), súlya van, meg lehet tisztulni tőle.

8 A BŰN TEHER A BŰN TISZTÁTALANSÁG
A TEHER nemcsak a bűn sajátja, a szomorúságot is szoktuk eszerint konceptualizálni (a szomorúság nyomja a szívünket). A BŰN TISZTÁTALANSÁG A TISZTÁTALANSÁG viszont a bűn sajátja.

9 Freud: a bűntudat a felettes én fegyvere, amellyel az én döntéseit befolyásolja,
Otto Rank: a bűntudat félelem és szorongás attól, hogy megszakad az anya-gyermek kötődés, behaviorista nézőpont: a bűntudat az internalizált viselkedési standardokat megszegő viselkedés miatti ön-mediált büntetés

10 Az inter-perszonális bűntudatnak két affektív forrása lehet: az empátia és a szociális kirekesztéstől való szorongás.

11 2. A szégyen és bűntudat keveredése
privát- publikus tengely: a szégyen inkább publikus érzelem, a bűntudat inkább privát ügy, specificitás: a bűntudat egy konkrét tettre vonatkozik, a szégyen az egész személyre, különböző viselkedéses reakciókat vonnak maguk után: a bűntudat bűnbevalláshoz, bocsánatkéréshez és a rossz jóvátételéhez vezet, a szégyen menekvéses és titkolásos viselkedéseket motivál.

12 sztereotípiák a lélektan vallás-ellenessége: a vallás árthat a lelki egészségnek a túlzott bűntudat-okozás valamint a bűnösség érzésének fokozása miatt a vallás lélektan-ellenessége: a bűntudat enyhítésére és feloldására irányuló törekvései miatt

13 3. A szégyen nyelvi és klinikai vonatkozásai
kifejezések: szégyenbe esik, szégyenben marad, szégyent hoz rá, megszégyenül, elöntötte a szégyen, elsüllyed szégyenében, a szégyen pírja, ég az arcom a szégyentől, valakinek a szégyene.

14 A SZÉGYEN TARTÁLY (bele lehet esni, benne lehet maradni, ha feltelik, kiönt) A SZÉGYEN TŰZ (éget).

15 a helyzetből való kimozdulás már másképpen történik:
a bűn esetében a terhet le lehet tenni, a szégyenben viszont benne maradunk, mert a szégyen belülről ül ki az ember arcára.

16 a szégyennek személyiségépítő hatása van
egzisztencia-analitikus értelmezésben: a szégyen a személy védőruhája

17 a szégyen véd, a megszégyenülés kiszolgáltatottá tesz
„szégyellni” és „megszégyenülni” megszégyenülés: befele való elmozdulás - aki megszégyenül, az még közelebb kerül önmagához a megszégyenülés a személy határait sérti, az intimitásából hódít el területet

18 a szégyen szerepe: erősség és kiszolgáltatottság

19 A szégyen a mezítelenség elleni ruha
A szégyen a mezítelenség elleni ruha. De kiszolgáltatottá is tesz, mert hát végső soron az ember eredeti hivatása az, hogy mezítelenül járjon.

20 Viktor Frankl: az önmagammal való intimitás, amelyet a szenvedésben élünk meg; a mással való intimitás, amelyet a testi szerelemben élünk meg, az Istennel való intimitás, amelyet az imádságban tapasztalunk.

21 Az intimitás a személy egyedi értéke, a szégyen ennek az egyedi értéknek az őre.
A szégyenérzet tehát saját értékességünk megéléséből ered. Aki önmagát nem értékeli, az szégyentelen.

22 A Jóisten először a szégyennel foglalkozott, megszólította az első emberpárt, vagyis a kapcsolatot igyekezett először helyreállítani, majd utána foglalkozott a tiltás megszegésével, a bűntudattal és a büntetéssel. Valaki saját tetteiért csak akkor fog tudni felelősséget vállalni, már létezik egy olyan személyes értékesség-érzet, amelyet a szégyen védhet.

23 4. A szégyen és bűntudat (fel)oldozása
A bűnbevallásnak és a feloldozásnak csak akkor van értelme, ha a gyónó úgy érzi, hogy kapcsolatban van Istennel és megbízhat benne. Ha ez a kapcsolat nem létezik, a feloldozás szavai mágikus minőséget nyernek. A gyónás formalitása a regresszív igényeket elégítheti ki és ebben az esetben nem segít a személynek, hogy felvállalja a felelősséget a saját élete iránt.

24 5. (Meg)bocsátás és (fel)oldozás
Isten bocsánata nem működik a gyónó ön-megbocsátási folyamata nélkül.

25 A gyónás lélektani funkciói a felsorolt indokokból adódnak: 1
A gyónás lélektani funkciói a felsorolt indokokból adódnak: 1. a bűntudat és szégyen csökkentése, 2. szociális kapcsolat keresése, 3. értelem és koherencia keresése, 4. benyomás alakítása.

26 Ha a gyónás csupán a katartikus szinten marad, nem lesz más, mint a „felgyülemlett gőz kieresztése”.

27 A medikális metafora: diagnózis – beavatkozás – kezelés a gyónás sémája: bűnbevallás – bűnbűnat – feloldozás A jogi metafora: mindannyian bűnösök vagyunk Isten ítélete előtt, a menekvést a hit megvallása adja meg

28 Isten megbocsátása feltétlen, az emberé viszont feltételes
Isten megbocsátása feltétlen, az emberé viszont feltételes. A pszichoterápiában, éppen úgy, mint a gyónásban, a kulcsfontosságú elem az ön-elfogadás, a szégyenérzet által védett személyes érték megvallása és felvállalása. Erről szól az ember eredeti mezítelensége: a személyes értékről, amelynek megvallásához nincs szüksége ruhára.

29 A bűnbevallásra akkor érkezik meg a feloldozás, amikor Isten mellett saját magunk is közbelépünk.

30 A mi feladatunk tehát, hogy KÖZBELÉPJÜNK.