Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fejlesztőműhely TÁMOP-3.2.2./08/A/2 - Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Fejlesztőműhely - A referencia intézmények pedagógusai számára.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fejlesztőműhely TÁMOP-3.2.2./08/A/2 - Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Fejlesztőműhely - A referencia intézmények pedagógusai számára."— Előadás másolata:

1 Fejlesztőműhely TÁMOP /08/A/2 - Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Fejlesztőműhely - A referencia intézmények pedagógusai számára szervezett egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló tevékenységek tervezése Takács István dr. ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék docense

2 2 Jelen műhely feladata, hogy a kollégák ismerjenek meg (elevenítsenek fel) olyan tanulásszervezési eljárásokat, s azok gyakorlati megvalósítását, technikáit, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy valamennyi gyermek/tanuló egyéni szükségleteinek megfelelően fejlődhessen. Feladatnak tekintjük, hogy a műhelymunkák során kollégáink szerezzenek gyakorlati tapasztalatot a fentebb taglalt foglalkozások tervezésében, a foglalkozás, a tananyag egyéni szükségleteknek megfelelő átalakításában.

3 3 Személyiségelméletek, a személyiség fejlesztése Amennyiben a gyermek/tanuló (sni és hhh egyaránt) hosszabb ideig ki van téve a negatív előítéleteknek, a folyamat eredményeképpen a negatív énkép személyiségének részévé válik. Ugyanez csoportszinten is megfigyelhető: a csoport tagjai azonosulnak a sugallt negatív képpel. (Minderről a pszichológia és szociálpszichológia több képviselője (Allport, Bettelheim, Erikson, Jost, Lewin, Mead, Pataki, Tajfel) publikált az elmúlt közel egy évszázadban. Amennyiben a gyermek/tanuló (sni és hhh egyaránt) hosszabb ideig ki van téve a negatív előítéleteknek, a folyamat eredményeképpen a negatív énkép személyiségének részévé válik. Ugyanez csoportszinten is megfigyelhető: a csoport tagjai azonosulnak a sugallt negatív képpel. (Minderről a pszichológia és szociálpszichológia több képviselője (Allport, Bettelheim, Erikson, Jost, Lewin, Mead, Pataki, Tajfel) publikált az elmúlt közel egy évszázadban. Az adaptív nevelési-oktatási koncepció három alapvető pszichológiai szükségletből indul ki. Minden gyermeknek/tanulónak szüksége van arra, hogy a számára fontos személyektől értő figyelmet, támogatást kapjon és elvárásokat támasszanak vele szemben. Az adaptív nevelési-oktatási koncepció három alapvető pszichológiai szükségletből indul ki. Minden gyermeknek/tanulónak szüksége van arra, hogy a számára fontos személyektől értő figyelmet, támogatást kapjon és elvárásokat támasszanak vele szemben.

4 4 A differenciálás feladata A pedagógus tevékenységének alap-axiómájaként fogalmazható meg az a tétel, ami szerint a társadalmi lét és cselekvés individuális formáinak nem csupán adott állapota elfogadásában, hanem annak kiteljesedésében is érdekeltté kell tenni: ez lehet a záloga annak, hogy a differenciálás során képesekké lesznek a másság elfogadására, a tolerancia szükségességének A pedagógus tevékenységének alap-axiómájaként fogalmazható meg az a tétel, ami szerint a társadalmi lét és cselekvés individuális formáinak nem csupán adott állapota elfogadásában, hanem annak kiteljesedésében is érdekeltté kell tenni: ez lehet a záloga annak, hogy a differenciálás során képesekké lesznek a másság elfogadására, a tolerancia szükségességének el-, és felismerésére, a befogadás Max Weber-i aktusára, mely szerint mások viselkedéséhez alkalmazkodik az ember (Weber, M: Gazdaság és társadalom – Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1987:38.o.). el-, és felismerésére, a befogadás Max Weber-i aktusára, mely szerint mások viselkedéséhez alkalmazkodik az ember (Weber, M: Gazdaság és társadalom – Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1987:38.o.).

5 5 Célunk, hogy Önök a műhelymunkát követően az alábbi területeken rendelkezzenek kompetenciákkal:  Legyenek képesek az egyéni tanulói különbségek megismerésére, elfogadására, felhasználására és fejlesztésére az egyéni fejlesztés és a csoport, osztályfoglalkozás során;  Tudjanak kooperatív jellegű folyamatokban részt venni úgy, hogy tanult ismereteik hasznosításával és ezek aktualizálásával a team-jellegű munkavégzésben partnerei lehessenek a más szakmák képviselőinek – de különösen a csoportban, osztályban tevékenykedő pedagógiai- gyógypedagógiai asszisztenciával, - párban nevelve-oktatva - a kollégájával;  Rendelkezzenek a szakmai elvárásoknak megfelelő kommunikációs képességgel, különös tekintettel az óvodai csoportszobai, az osztálytermi környezetben előforduló helyzetekben;  Alkalmasak legyenek a csoporthelyzetekben a helyzetfelismerésre, a helyzetek konstruktív alakítására és az esetlegesen előforduló konfliktusok megoldására;  Ismerjék fel, lássák át, hogy a szemléltető és taneszközök, illetve a gyermek, a tanuló korának megfelelő játékok, játékos tevékenységek közül, az adott feladat megvalósításakor mit kell kiválasztaniuk, alkalmazniuk - szükség szerint legyenek képesek megfelelő eszköz elkészítésére.

6 6 1. A gyermek felé forduló nevelői attitűd Rövid leírás  A nevelési-oktatási folyamatban a partneri viszony, s felelősség a fiatal számára inspiráló. Megtapasztalt felelőssége segíti a nevelési helyzetekben, a tanulás folyamatában. Jól működő társadalom csak a másság, a tolerancia elfogadása révén működhet – erre orientálható a nevelkedő gyermek, ifjú (persze csak akkor, ha nevelőinél is hasonló attitűdöt tapasztal). A modul célja  A kollégák ismerjék fel, értsék meg, hogy a gyermek/tanuló személyiség- állapotának aktuális ismerete, annak folyamatos nyomon követése alapfeltétele az optimális hatású nevelő-oktató eljárásoknak. Háttér  Pedagógiai, pszichológiai, szociológiai vizsgálatok, a személyiség állapota meghatározásában. Igényesség – az interdiszciplinaritás hangsúlyozása. Az én és a társadalom, a közösség kapcsolatának sokoldalú megfigyelése.

7 7 2. A tanulók sokoldalú megismerésének fontossága A differenciálás alapja a tanulók megismerése Rövid leírás  „A tudományos alapokon nyugvó diagnózis orvosi örökségünk legnemesebb része.”- írja Winnicott, amiben a gyermek/tanuló felé fordulás legelső alapesete fogalmazható meg: az egyes ember sajátosságainak a nevelés-oktatás szempontú vizsgálata elengedhetetlen a megfelelő ellátás biztosításához. A gyermek/tanuló felé fordulás nem csupán a Winnicott-i értelemben fontos: a hallgatók előzetes pszichológiai, szociológiai, nem utolsó sorban pedagógiai tanulmányaik alapján már rendelkeznek ismeretekkel a gyermeki élet sajátosságairól, szükségleteiről. Most azt kell meglátniuk, hogy az absztrakt kategóriák miként tölthetőek meg személyességgel, hogy az egyes gyermek élettörténete miként ad fogódzót a pedagógusnak.

8 8 A modul célja  A modul teljesítése során tapasztalja meg a kolléga, hogy a gyermek/tanuló személyisége az adott tudományág szakmai protokollja szerint viszonylag jól megismerhető, s ez a tudás a továbbiakban a nevelés, az oktatás folyamatában vezető személyiségnek, a pedagógusnak segítséget nyújt konkrét aktivitásai eltervezésében, megvalósításában.  A jelentős elmaradásokat mutató gyermek esetében tudjon a hallgató „kérdéseket feltenni” a pedagógiai munkát segítő szakembereknek.  Képes legyen felismerni a kompetenciahatárait meghaladó fejlődési elmaradásokat – s ekkor tudjon adekvát segítséget kérni. Ismerje a reá vonatkozó szabályozókat, eljárásrendet. Háttér  A személyiség fejlődésével foglalkozó lélektani iskolák – a fejlődés folyamatossága és szakaszossága, mint pedagógiailag értelmezendő jellegzetesség.  Releváns pedagógiai válaszok a meghatározott életkori standardokhoz képest tapasztalható eltérésekre.  A fejlesztés lehetőségei és korlátai, az anya-gyermek kapcsolat és a család milyensége – mindez hatása a személyiség alakulására.

9 9 5. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Rövid leírás  A sajátos nevelési igény fogalmának kialakulása. A gyógypedagógiai paradigmák – száz év a magyar gyógypedagógiai gondolkodásban. Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosság, a pszichés fejlődés zavarai, több fogyatékosság együttes előfordulása – a jellemzők leírása, a legfontosabb gyógyító pedagógiai megközelítések bemutatása – különös tekintettel az együttnevelés lehetőségeire.  A Tanítók Kiskönyvtára 8. kötetében Wendy Lynas (1999-ben) - szabadon - ekképp fogalmazott: az emberek a fogyatékosságot a rengeteg emberi különbözőség egyikének kell tekintsék, s fel kell ismerjék, hogy a fogyatékos embertársunknak számos normális tulajdonsága és jellemzője van. A továbbiakban pontosan idézve: " Mindannyian egyediek vagyunk: vannak jellemzőink, amelyek nem azonosak a másokra jellemzőkkel. Mindegyikünk képtelen bizonyos dolgokat megcsinálni, de még több dolgot igen: mindannyian képességek és fogyatékosságok keverékei vagyunk."  Jogszabályi háttér.

10 10 A modul célja  A kolléga ismerje meg a sajátos nevelési igény fogalom szakmai (gyógypedagógiai-pedagógiai) tartalmát, a társuló tudományterületek fogalmi apparátusát, legfontosabb megközelítéseit. Legyen tisztában a sajátos nevelési igény értelmezésének jogi vonatkozásaival. Háttér  A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló – fogalom alakulása, a meghatározás szemantikai megközelítése, a fogalom tartalmi változásainak rövid áttekintése képet ad arról, hogy az elmúlt (példaként) száz év embere miként vélekedett a fogyatékosságról, annak megjelenési formáiról, az állapot változtathatatlanságáról vagy éppen megváltoztathatóságáról.

11 11 7. Az integráció, az inklúzió  Rövid leírás  Diszkriminációmentesség + pozitív cselekvés = befogadó társadalom.  A fogyatékosnak nem minősített társadalomnak szüksége van a másságra, különben képtelen lenne artikulálni önmagát, képtelen lenne tapasztalati úton megérteni és tisztelni a másságot, gyermekként képtelen lenne felkészülni arra, hogy az eljövendő kor társadalmát kellő tapasztalattal felépíthesse. A befogadó, inklúzív társadalom, mint célképzet, azaz a partnerségen alapuló, az egymás értékeit elfogadó attitűd által jellemezhető emberek csoportja oldhatja csak meg a diszkriminációmentességet, a valós integrációt.  Az inklúzió a fogyatékossággal élők új nemzedékét jelenti: olyan fiatalokat, fiatal felnőtteket, akik érzelmileg érettebbek, s ők maguk, de szüleik is másként látják szükségleteiket, s a társadalom kötelezettségeit is. (Mindezt az Included in Society - azaz "A társadalomba integrálva" projekt jelentésében olvashatjuk - melyet a Fogyatékossággal élő emberek integrációja nevű európai bizottsági részleg finanszírozott, 2003-ban.

12 12 A modul célja  A modul teljesítését követően a kolléga szakmaiságában (saját gyakorlatában) jusson el annak felismeréséig, hogy pedagógiai munkájának középpontjában a sérült gyermek életminősége álljon.  A műhelyfoglalkozást teljesítő kollégának képesnek kell lennie arra, hogy tudjon segíteni a fogyatékossággal élő fiataloknak abban, hogy az összes képességükkel tisztában legyenek, és elkezdjék ezek fejlesztésének életre szóló feladatát. Háttér  A fogyatékosságokkal kapcsolatos politikai-társadalmi közgondolkodás világméretekben változni látszik. Ennek következményeként az emberi alapjogokból levezetve számos nemzetközi ajánlás született, amelyeknek motorja az ENSZ. Hasonló aktivitás figyelhető meg Európa térségében, elsősorban a közösség országaiban. Ezért (is) több európai jogi norma fogalmazódott meg az utóbbi néhány évtizedben. Az inklúzió manapság nem igényel különösebb magyarázatot – még ha a gyakorlat nem is követi mindenben az etikai, jogi normák változásait.

13 Egyéni fejlesztési tervek készítése Rövid leírás  Az egyéni fejlesztési tervek elkészítését meghatározó szomatikus-, pszichés- állapotfelmérések, diagnózisok, a pedagógiai megfigyelés megállapításai. Egyéni fejlesztési terv ép és fogyatékos populációban. A fejlesztési terv, mint az integráció szükséges eleme, amely reflektál a pedagógiai munkát segítő szakmák diagnózisaira, megállapításaira, s ami egyben a „pedagógiai diagnózis” alapjait jelenti.  Az egyéni fejlesztési terv tartalma, létrehozásának körülményei, feltételei – a gyógypedagógussal, fejlesztő munkát végző szakemberekkel való együttműködés szükségessége – folyamatos karbantartása.

14 14 A modul célja  A kolléga tudjon fejlesztési terv alapján nevelési-oktatási programokat készíteni. Ismerje fel az egyéni fejlesztési terv készítésének szükségességét általában, de különösen a fogyatékossággal élő gyermekek/tanulók esetében. Legyen képes a tervben meghatározottakat objektíven értékelni – az előrehaladást megfelelően dokumentálni, a szükséges fejlesztési korrekciókat elvégezni. Háttér  A pedagógiai gyakorlatban egyre jobban előtérbe kerülő megközelítés az egyéni fejlesztés – s annak mind gyakoribb alkalmazása figyelhető meg. A fejlesztési terv rendre valamilyen szakértői diagnózis alapján megalkotott, tudatos, rendszeres eljárásokat leíró tervezet, amelynek időszakos felülvizsgálata a fejlesztés irányait, intenzitását módosíthatja. A fejlesztési tervek foglalkozhatnak valamilyen részterület speciális fejlesztésével, vagy a személyiség egészének általános fejlesztésével. Különös jelentősége van ennek a gyakorlatnak a valamilyen fejlődési zavar, a részképesség-hiány, illetve a személyiség egészét átható zavar esetében.

15 Differenciált tananyagkészítés. A tanulók egyéni sajátosságainak megfelelő tananyag- összeállítás Rövid leírás  Az oktatás individualizációja. Megfelelően előkészített tananyag segítségével – pedagógiai értelemben előkészített, biztosított környezeti hatások mellett végzett egyéni munka – önálló tanulás. Differenciált tananyag elrendezés.  Tanulóközpontúság a tananyag tartalma, az elsajátítás üteme, szakaszolás vonatkozásában. Az optimális terhelés megvalósítása.  Kooperatív tanulásszervezés.  Facilitáló együttműködés – differenciált munkáltatás.  A gyermek/tanuló számára biztosított – a képességeit figyelembe vevő elismerés, siker.

16 16  A modul célja  A kolléga legyen képes felmérni a rábízottak adottságait, lehetőségeit, s ennek megfelelően tudjon önálló tanulási folyamatokat tervezni, szervezni, majd értékelni. Váljon képessé a segítő együttműködésre az eltérő haladási ütemű és eltérő teljesítményű gyermekek/tanulók körében. Értse, s legyen képes megtervezni a „programozott” tanulási folyamatokat.  Háttér  A frontális oktatás nem elégíti ki az iskolahasználók igényeit. Nem ad az eljárás lehetőséget az egyéni adottságok, diszpozíciók tekintetbevételére. Ezért egyre több fórumon fogalmazódik meg a váltás szükségessége.

17 17 Kérem, minden csoport válasszon a bemutatott modulok közül egyet, s a feladatlapokon szereplő teendők egyikének kidolgozását kezdjék el. Kérem, minden csoport válasszon a bemutatott modulok közül egyet, s a feladatlapokon szereplő teendők egyikének kidolgozását kezdjék el. A munka végeztével minden csoportot arra kérek, hogy a végzett munkáról számoljanak be! A munka végeztével minden csoportot arra kérek, hogy a végzett munkáról számoljanak be! Jó munkát kívánok!


Letölteni ppt "Fejlesztőműhely TÁMOP-3.2.2./08/A/2 - Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás Fejlesztőműhely - A referencia intézmények pedagógusai számára."

Hasonló előadás


Google Hirdetések