Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi részvétel a környezeti ügyekben. Az Aarhusi Egyezmény - a részvétel alfája és omegája ENSZ EGB égisze alatt, 1998-ban fogadták el (ld:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi részvétel a környezeti ügyekben. Az Aarhusi Egyezmény - a részvétel alfája és omegája ENSZ EGB égisze alatt, 1998-ban fogadták el (ld:"— Előadás másolata:

1 Társadalmi részvétel a környezeti ügyekben

2 Az Aarhusi Egyezmény - a részvétel alfája és omegája ENSZ EGB égisze alatt, 1998-ban fogadták el (ld: célja: „A jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, ezen egyezményben Részes valamennyi Fél garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a döntéshozatalban való részvételhez, és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a környezetvédelmi ügyekben” Hazai átültetés: évi LXXXI. törvény Az egyezmény megalkotja a társadalmi részvétel általános keretrendszerét – 3(+1) pillér: információhoz való hozzáférés döntéshozatalban való részvétel jogorvoslathoz való jog részvételre képesítés

3 Az Egyezmény rendelkezései bővebben I. Fogalmak (környezeti információ, nyilvánosság, érintett nyilvánosság) a legtágabb értelmezést teszik lehetővé 1. Az információhoz való hozzáférés passzív és aktív oldala - nem kell érintettséget bizonyítani, válaszadási határidő (1+1 hó) indokolható költségek, elutasítási okok taxatív felsorolása; - nyilvánosságra jell hozni: jogszabályok, tervek stratégiák, környezetállapot-jelentések (4 év), termékinformációk; elektronikus adatbázisok elsőbbsége (PRTR)

4 Az Egyezmény rendelkezései bővebben II. 2. Döntéshozatalban való részvétel – egyedi döntések (beruházások) és jogszabályok, politikák tervek szintjén egyaránt -Mellékletben felsorolt tevékenységekre vonatkozik; korai bevonás, elegendő idő, információ biztosítása, észrevételezési lehetőség, döntés indoklása 3. Jogorvoslathoz való jog -Előzőekben felsorolt kötelezettségek elmulasztása esetén, hatósági és/vagy bírói felülvizsgálat, gyors, nem költséges +1. Részvételre képesítés -Hatóságok feladatai és hozzáállása, oktatás és szemléletformálás, civil szervezetek helyzete Jogérvényesítési Bizottság: nemcsak a részes államok, de magánszemélyek is fordulhatnak hozzá!

5 További hazai jogszabályok Hazai jogszabályok évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól – civil szervezetek ügyféli jogállása 2005.évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelete a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról Uniós jog: 2003/4/EK és 2003/35 irányelvek

6 A társadalmi részvétel területei: milyen ügyekben van / lenne szükség rá? jogalkotás településrendezési tervek megalkotása, módosítása területfejlesztési tervek ágazati koncepciók, tervek, stratégiák megalkotása közpénzek elosztása (közbeszerzések), koncessziók beruházások környezeti hatásvizsgálati eljárások hatósági engedélyezés

7 A társadalmi részvétel a döntéshozó szempontjából Előnyök Több információ, alaposabb mérlegelés („több szem többet lát”) Nagyobb elfogadottság – kevesebb ellenállás Eredményesebb végrehajtás Jobb döntések születnek!

8 Részvételre képesítés A szkeptikus kifogásai: a civilek nem tudnak élni a meglévő lehetőségekkel sem, nem véleményezik a tervezeteket a civilek politikai erővonalak mentén szerveződnek, ezért nem hiteles a véleményük, beszállnak a játszmákba a civileknek kellene kezdeményezni ha akarnak valamit, ne a kormányzat döntse el mi fontos nekik az kormányzatnak plusz teher a konzultáció és a részvétel, több pénzbe kerül a lebonyolítás mint amennyit megérnek a kapott vélemények és javaslatok Részvételi technikák (hogy ne lakógyűléssé váljon….) Közmeghallgatás Állampolgári tanács Részvételi tervezés Facilitált gyűlések, nyílt tér

9 A részvételi folyamat A meghirdetés elemei tervezett tevékenység mibenléte betekintési és véleménynyilvánítási határidő felelős hatóság betekintés helye, módja vélemények fogadásának helye, módja (ha van, a közmeghallgatásé is) lehetséges döntések felsorolása (elfogadás, elutasítás, módosítás stb.) Ügyféli jogállás!

10 A társadalmi részvétel gyakorlat a környezeti döntéshozatalban A környezeti demokrácia gyakorlati megvalósulásának vizsgálata: The Access Initiative 2001 EMLA – Ökotárs Alapítvány – Ökológiai Intézet, 2005 EMLA Eredmény: „jó közepes”  A jogalkotás minden területen a végrehajtás „előtt jár”  Információ > Részvétel > Jogorvoslat

11 TAI indikátorok I. Információhoz való hozzáférés  Környezeti veszélyhelyzetek, katasztrófavédelem  Levegő- és vízminőségi monitoring  A környezet általános állapota – környezeti jelentések  Az üzemek információszolgáltatási kötelezettségeinek betartása: kötelező adatszolgáltatás a hatóságok felé, Szennyezőanyag Kibocsátási és Átviteli Jegyzékek, vállalati jelentések

12 TAI indikátorok II. Társadalmi részvétel  Országos politikák, tervek és programok  Regionális és helyi döntéshozatal általában  Egyedi döntések/beruházások, környezeti hatásvizsgálat Részvételre képesítés (a jogorvoslat kérdésével a kutatásnak a jogszabályokra vonatkozó része foglalkozott)  Kormányzati erőfeszítések a közigazgatás saját intézményi kapacitásának fejlesztésére  Kormányzati erőfeszítések a társadalom jogérvényesítési képességének fejlesztésére

13 Eredmények A joggyakorlat jellemzői: Információhoz való hozzáférés Információhoz való hozzáférés Részvétel a döntéshozatalban Jogorvoslathoz való jog Jogorvoslathoz való jog „Osztályzat” : Közepestől jóig

14 Jellemző problémák Egységes környezeti információs rendszer hiánya (78/2007 Korm. rendelet) 1995 óta Belső útmutatók, eljárásrendek hiánya a dekoncentrált intézményrendszerben (esetlegesség) Részvételi lehetőségek korlátozott volta a rokon igazgatási területeken (vízgazdálkodás, bányászat, építés stb.) – LB 1/2004 jogegységi döntés Hátrányos helyzetű csoportok részvételének segítésére semmilyen eszköz nincs Államigazgatási szakemberek és bírák környezetvédelmi képzettségének hiánya Részvételre képesítés mind a kormányzaton belül, mind a nyilvánosság körében gyenge (kapacitásépítés, szemléletformálás)

15 Tanulságok A civil szervezetek mindig annyi részvételi jogot kapnak, amennyit „kiharcolnak” maguknak. A hatósági eljárásokban régi beidegződések működnek, az ellentétes bírósági döntések dacára is.

16 Néhány eset Adatkérési ügyek: 2003-as paksi üzemzavar:  soron kívüli eljárás? szeptember 29-én indított keresetben elsőfokú ítélet április 1-jén  döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatok nyilvánossága? másodfokú ítélet Ügyféli jogállás:  SZOT-szálló (BVA) ügyféli jogállás - LB az Egyezményre hivatkozással megalapozott  M0 autóút Csömör-Árpádföld szakasza (SZIKE) – FB EU irányelvekre hivatkozással megalapozott  Duzzasztómű a Fehér-Körösön (NIMFEA) – Megyei Bíróság nemperes eljárásban állapítja meg a megalapozottságot Eljárási díjak…

17 Egységben az erő – a zöld szervezetek együttműködési rendszere Országos Találkozó (OT) évente, 1989 óta  Március/április, változó helyszín (2009: Tatabánya, 2010: Hortobágy)  fő résztvevő, szervezet  Írásba foglalt működési szabályzat (ld. – legitimáció, elfogadása 3 éves folyamat volt  Egy szervezet – egy szavazat  Delegálás bizottságokba és tárcaközi testületekbe (pl. OKT) – fő

18 A zöld szervezetek együttműködési rendszere II. Egyeztető Fórum (EF) 2004 óta  Tagjai az OT delegáltak (de nyitott)  Általában ¼ évente  Rotáló ötfős elnökség + lebonyolító szervezet  Két OT között felmerülő sürgős ügyek egyeztetésére, „időközi” választásra „ Mozgalom” lista – elektronikus kommunikáció - Felhívások, közös állásfoglalások: egy hét alatt akár csatlakozó szervezet

19 A zöld szervezetek együttműködési rendszere II.  múlt: havi találkozó, zöld reggeli  struktúra: 1. Szakmai ernyő- szervezetek (HUMUSZ, LMCs, MTvSz, MME) – nincsen 1, mindenkit tömörítő ernyő 2. Regionális hatáskörű, „omnivor” szervezetek – végvárak (E-misszió, Reflex, Csemete stb.) 3. Helyi érdekűek – a derékhad

20 Az együttműködés helyzete ma Hatékony érdekartikuláció : pl. szerint 2006-ban 10 vagy annál több megjelenést generáló több mint 32 civil ügy közül 11 volt részben vagy teljesen „zöld” kezdeményezésű (Ökotárs felmérés) Problémák  „beállt” a rendszer: rutinná válik, elszürkül, az eljárás a tartalom rovására megy  utánpótlás relatív hiánya: ugyanazok az arcok, zöldek társadalmi súlya  „miért utálják a zöldeket” vs. klímaügy köztudatba kerülése

21 Köszönöm a figyelmet! Móra Veronika


Letölteni ppt "Társadalmi részvétel a környezeti ügyekben. Az Aarhusi Egyezmény - a részvétel alfája és omegája ENSZ EGB égisze alatt, 1998-ban fogadták el (ld:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések