Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bodnar Andras Nagy Gabor Kantor Gabor.  A megfigyelések, a tudományos kísérletek sora, s a mindezeket összegző világirodalmi adatok alapján biztonsággal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bodnar Andras Nagy Gabor Kantor Gabor.  A megfigyelések, a tudományos kísérletek sora, s a mindezeket összegző világirodalmi adatok alapján biztonsággal."— Előadás másolata:

1 Bodnar Andras Nagy Gabor Kantor Gabor

2  A megfigyelések, a tudományos kísérletek sora, s a mindezeket összegző világirodalmi adatok alapján biztonsággal állítható, hogy a dohányzás káros az egészségre.  Nem kétséges, hogy egyes légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek előidézésében és fenntartásában a dohányzásnak döntő szerepe van.  Nem vitatható a dohányzás rákkeltő és emésztőrendszeri káros hatása, valamint a várandóság alatti cigarettázás veszélyessége.  A megfigyelések, a különböző felmérések a passzív dohányzás* egészségkárosító hatását is igazolták.

3  A fiatalkori dohányzás légzőszervi következményei  A fiatalkori dohányzás légzőszervi következményei A fiatal korban elkezdett dohányzás legkorábbi következményei légzőszervi vonatkozásúak.  1  1., Több tízezer fiatalkorú, serdülőkorú vizsgálati adatai bizonyították, hogy kifejezett az összefüggés az e korban jelentkező "köhögéses-köpetürítéses-nehézlégzéses" panaszok és a dohányzási magatartás között.  2  2., A fiatalkorú "egészséges" dohányzók esetében a szokásos, rutin légzésfunkciós vizsgálatokkal eltérés nem észlelhető! "Finomabb" módszerek azonban már "rendellenes" viszonyokra utalnak.  3 Számos szerző egybehangzó véleménye  3., A légzésfunkciós eltérések alapja kóros szöveti elváltozás! Ezt igazolták a szövettani vizsgálatok. Számos szerző egybehangzó véleménye: A dohányzás elhagyása a tünetek, a funkcionális eltérések, a kóros elváltozások csökkenését, megszűnését eredményezi! Ez a tény teszi szükségessé, indokolttá a fiatalok körében végzendő dohányzás elleni egészségnevelő munkát.

4  A tüdő-, gége, a szájüreg, a nyelőcső és a hólyagrák egyik rizikófaktora a dohányzás  A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek.  A dohányzás a szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője  A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.  A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti.  A dohányzó férjek nemdohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, mint a nemdohányzó férjek nemdohányzó feleségei körében.  A környezeti dohányfüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát.  A dohányzó várandós veszélyezteti saját és a születendő gyermeke egészségét.  A dohányzó várandósok újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy.  A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában, a kórfolyamat súlyosbításában.  A dohányzás impotenciát okozhat.  A dohányzás hátrányos a fogamzásra.

5  A hazai dohányzók arányai  Az érintettek köreDohányzási előfordulás  Középiskolások (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző) évesek 26,5 % 37,2 % 16 évesek 35,5 % 43,0 % 17 évesek 39,4 % 49,4 % 18 évesek 47,9 % 51,8 % évesek 37,3 % 45,3 % Fiúk (15-18 évesek) 36,7 % 44,9 % Lányok (15-18 évesek) 35,2 % 46,9 %

6  A dohányosok számát Magyarországon az 1990-es években több alkalommal országos reprezentatív mintavétellel próbálták megbecsülni. Ezen mintavételek alapján közelítő becsléssel azt mondhatjuk, hogy a felnőtt férfiak százaléka, míg a felnőtt nőknek százaléka dohányzik. Ezzel az adattal a világ és Európa középmezőnyéhez tartozunk

7  A 15 évesnél idősebb népességben csaknem minden harmadik ember dohányzik és közülük 1,3 millió ember előbb-utóbb a dohányzás következtében hal meg. Az idő előtt elhalálozók fele a legproduktívabb életéveiben (35-69 évesen) hal meg, átlag hét, de akár évvel korábban, mint nemdohányzó sorstársaik.  A vizsgálatok azt mutatják, hogy míg a férfiak körében mintha csökkenne, vagy legalábbis stagnál a dohányzás gyakorisága, addig a nők és a fiatalok körében növekszik.).

8  Azon országokban, ahol évtizedek óta általánosan elterjedt a dohányzás: a tüdőrák halálozás 90-95%-áért, az összes rákhalálozás %-áért, – kiemelten: a férfiak esetében %-áért –, az idült légúti betegségekben bekövetkező halálozás %-áért, a szív és érrendszeri halálozás %-áért a dohányzás okolható.  A statisztikai adatok s a számítások figyelembevételével kijelenthető, hogy 6 másodpercenként 1 (egy), naponta , évente pedig 4,9 millió világpolgár hal meg a dohányzás következményeként.

9  Hazai vonatkozásban az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként 1 (egy), naponta 77, évente pedig honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással.

10  (Rokonértelmű kifejezések: Passzív dohányzás - A használt dohányfüst belégzése - Környezeti dohányfüs  z égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A dohányfüst anyagai a füst gáz- és részecskefázisában találhatók:  A gázfázis néhány összetevője: szénmonoxid, széndioxid, ammonia, hidrogén-cianid, kénhidrogén...  A szemcsés halmazállapotú közeg főbb alkotóelemei: víz, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, aromás aminok, fémionok, radioaktiv összetevők...  A dohányfüst további minősítésében két füstféleség nevesithető:  a főfüst: a cigaretta szívásakor beszívott füst,  a mellékfüst: a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe ke  t-hatás - Akaratlan dohányzás)

11  Megjegyzés:  A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező anyagokat, valamint rákkeltőket.  A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilégzett, kifújt füstből tevődik össze.

12  Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik a különböző fizikokémiai, termodinamikai folyamatok, a pirolízis, oxidáció, dekarboxiláció, dehidratáció, szublimáció kapcsán.  A dohányfüst 43 különböző rákkeltő anyagot tartalmaz!  A cigarettázás során kétféle füstféleség keletkezik: a főfüst (cigaretta szívásakor beszívott füst) és a mellékfüst (a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül). A főfüst rendkívül tömény, mely számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Nincs még egy ilyen összetételű légköri, fizikokémiai szennyezés, melyet ilyen formában lélegeznénk be! A füstféleségek elemzése során kiderült: az egészségkárosító elemek (ún. ingeranyagok, toxikus anyagok, rákkeltők stb.) a mellékfüstben nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a főfüstben!

13  Vannak olyan ösztönző motivációs tényezők, melyek kiemelten fontos szerepet játszanak a dohányzó viselkedési mód erősítéséban. - Ismert, hogy a dohányzás főleg a negativ lelki állapotoknak: az aggodalomnak, szorongásnak, bánatnak, kínnak, gyötrelemnek, szorultságnak, ill. a dühnek, a félelemnek, a szégyennek a csökkenését szolgálja, és közben kiváltja a kellemes izgalom, a gyönyör, az oldás, a megelégedettség pozitiv érzését.  Mindez valószínűsíthető a serdülők dohányzási szokásainak kialakulásában is. A fiatalok a felnőtté válás útján gyakorta kerülnek stresszhelyzetbe, szorongó, idegfeszültséget tükröző félelmi állapotokba. Ilyen körülmények között a dohányzástól azt tapasztalják, hogy ez a magatartás a negativ érzelmek visszaszorítását eredményezi és elkerülhetővé teszi számukra a visszás helyzetek kialakulását.

14  Jóllehet, az égő cigarettafüst közel 4000 alkotóelemet tartalmaz, és a szervezetbeni változásokért a teljes, a komplex dohányfüsthatás a mérvadó, mégis általánosan elfogadott, hogy leginkább a nikotin a felelős azon élettani- kórélettani válaszokért, amelyek a dohányzás fenntartásában, a függéségi viszony megteremtésében, a dohányzáshoz való ragaszkodásban alapvetőek. A következő nikotin-hatások külön is figyelmet érdemelnek: A nikotin megváltoztatja az idegrendszer aktivitását, fokozza a szívműködést, lazítva a vázizomzatot időlegesen növeli az idegrendszer vérellátását, kedvezően befolyásolja a munkateljesítményt, fokozza az érzési információ áramlását, növeli a szellemi, észbeli teljesítőképesség pontosságát, javítja a tanulási folyamatot, tompítja a reakció-időre gyakorolt, alkohol okozta káros hatást. Mindezek egy éberségi, ellazultsági állapotot jelentenek, és arra utalnak, hogy a nikotin a jobb „mentális” működés segítségével kedvező változásokat eredményez a hatékonyságban, a teljesítményben. Minthogy azonban a nikotin egy gyorsan bomló anyag (felezési ideje: 2 óra), a változások átmenetiek, az előnyös helyzet csak múló jelenség.

15  A cigaretta szívását követően, a füst káros elemei, a légzőfelület közvetítésével jutnak be a szervezet vérkeringésébe!”  „A cigaretta szívása után a nikotin már rövid időn belül kimutatható a magzatvízben és a magzat vérében”

16 Bizonyíték erre a következő demonstrációs bemutató:  Behoztak a színtérre egy előrehaladott állapotban levő várandós kismamát, akire monitorral összekötött műszereket kapcsoltak. A műszerek nagyszerűen mutatták a magzat életműködését, pl. a szabályos EKG jeleket. Amikor viszont az édesanya cigarettára gyújtott (önként vállalta ezen „cselekedetét), néhány másodperc elteltével felgyorsult, növekedett a magzati szívverések száma, és furcsa különleges jelek látszottak a monitoron. - Egy össze-vissza „kalimpáló” szívműködés látványa megdöbbenést okozott a jelenlévőkben...


Letölteni ppt "Bodnar Andras Nagy Gabor Kantor Gabor.  A megfigyelések, a tudományos kísérletek sora, s a mindezeket összegző világirodalmi adatok alapján biztonsággal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések