Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2-4. St ép 108. Telefon: 06-1 463-2526 Telefax: 06-1 463-2547 Web: www.ittk.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2-4. St ép 108. Telefon: 06-1 463-2526 Telefax: 06-1 463-2547 Web: www.ittk.hu."— Előadás másolata:

1 Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111 Budapest, Műegyetem Stoczek u St ép 108. Telefon: Telefax: Web: Pintér Róbert Információs politikától a fejlődési modellekig ELTE-TÁTK posztgraduális EU szak, november 24.

2 I. Elméleti kiindulópont – egy kis ismétlés

3 Az információs társadalom fogalma Definíciós körAz IS kezdeteHordozóiTartalma Tudományos (leíró, egzakt) A világháború után, az es évektől Alapvetően társadalom-kutatók 1.Technikai, 2.Foglalkozási 3.Gazdasági 4.Térszerkezeti 5.Kulturális Politikai (mozgósító, program-szerű) Az 1990-es évektől (első információs stratégia Szingapúr, 1992) Politikusok, döntéshozók és tanácsadók Modernizáció, forradalom felülről, aki lemarad kimarad Köznapi (amorf, utópisztikus) Időhorizonton túl, Sci-fi-k, kutatólaborok, high- tech cégek Vissza a jövőbe II. Futurisztikus projektek (pl. intelligens ház)

4 Tranzakciók és folyamatok (társadalmi, munka) informatizálása ICT infrastruktúra fejlesztése ICT jogi és szabályozási környezetének biztosítása Közösségi kapcsolatok építése és erősítése Információhoz, infrastruktúrához való hozzáférés megkönnyítése Hálózati működés erősítése Info-kommunikációs technológia és eszközhasználat erősítése ICT tudás és ismeret terjesztése Digitális írástudás Bizalom és biztonság Network society Homo informaticus

5 Az információs stratégia  Központi politikai program az 1990-es évektől kezdődően  Összekapcsolja és stratégiai szintre emeli az információs infrastruktúra fejlesztését, a társadalom egyes területeinek informatizálását és az információs iparfejlesztést  A teljes információs stratégia átfogó, politikailag támogatott és végrehajtása ellenőrzött  Mára megteremti a lehetőséget Európa újfajta egyesülésére

6 II. Kontextus: az EU információs társadalom politikája

7 Az információs társadalom politika európai gyökerei  Közös Piac (1970-es évek): IT kutatócsoport  Franciaország: Minitel-rendszer  Az EU Bizottsági rendszere  Hivatalos európai programok (ESPRIT-től a DELTA-ig)  Az információs szektor, mint technikai versenytér az USA-val, Japánnal szemben, a lemaradástól való félelem

8 A kihívás felismerése (1993)  Az Európai Unió deklarálja, hogy az információs terület önálló kezelésére van szükség, elsősorban versenyképességi okokból (Japán és USA miatt)  Európai Unió Bizottsága – White Paper elkészítése  Európai Tanács felkért egy szakmai szakértői csoportot önálló jelentés összeállítására – ez a későbbi Bangemann- jelentés

9 A Bangemann-korszak ( )  Bangemann-jelentés – 1994 júniusra készül el  Aktívabb beavatkozására van szükség a versenyképesség érdekében  Liberalizációs folyamat felgyorsítása, dereguláció, egységes jogi szabályozási háttér biztosítása  Privátszektor felelőssége elsődleges  Tíz alkalmazási célterület  Szűken vett információs gazdasági célok  Megalapozás?

10  Önálló és átfogó technológiai program indítása (4-ik keretprogram, 1998-ig érvényes)  A korábban széttagolt technológiai programok integrációja: ESPRIT (az információs technológiáért, 1984-től), RACE (a fejlett kommunikációért, 1985-től), telematikai alkalmazásfejlesztési programok 1986-tól: az AIM (az egészségügyért), a DRIVE (a közúti szállításért) és a DELTA (a távoktatásért)

11 Az eEurope korszak ( )  1999-re az információs politika a szélesebb közönséghez kezd el szólni  Jelszó: „információs társadalom mindenkinek”  De a szemléletváltás fokozatos és folyamatos, már tól kezdődően  A társadalmi érzékenység végső megtestesülése új politikusokhoz és új stratégiához köthető  Teljessé az eEurope deklarálásával vált

12 Az eEurope új irányvonala  1999 december: R. Prodi – eEurope: Információs társadalom mindenkinek kezdeményezés elindítása  Cél az információs társadalomba való átmenet felgyorsítása, az elért eredmények hozzáférhetővé tétele minden polgár számára  Megőrizte a korábbi korszak ( ) legfontosabb gazdasági célkitűzéseit, miközben azzal egyenrangúvá tette a társadalmi fejlődés elősegítését

13 Az eEurope célkitűzései  „valamennyi állampolgárt, otthont és iskolát, minden üzletet és adminisztrációt elvinni a digitális korszakba és a hálózatba,  egy digitálisan képzett Európa kialakítása, amelyet az új elképzelések finanszírozására és kifejlesztésére kész vállalkozói kultúra támaszt alá,  biztosítani, hogy a folyamat szociálisan befogadó jellegű legyen, erősítse a fogyasztói bizalmat és a szociális kohéziót.”  Az Akcióterv Kulcs klaszterei:  a) olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet,  b) befektetés az emberekbe és az ismeretekbe,  c) az Internet használatának ösztönzése

14 Az Akcióterv fő módszerei  A megfelelő jogi környezet megteremtésének felgyorsítása  Az új infrastruktúra és szolgáltatások támogatása egész Európában – ez függ a magánszektor anyagi felelősségvállalásától, miközben közösségi tőkével is támogatható.  Nyílt koordinációs és benchmarking módszerek alkalmazása: a cél összehasonlítható, idősoros és megbízható adatok gyűjtése ill. szolgáltatása.

15 Az eEurope+2003  Célja az információs társadalmi fejlesztések csatlakozó országokra való kiterjesztése  Az eEurope-nak a mintájára készült el június  Összehangolt fejlesztési politikát nyújt  Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Törökország vesz részt benne

16 Az eEurope+2003 végrehajtása  Kapcsolódik a nemzeti szintű stratégiákhoz  De összehangolja azokat az eEurope célkitűzéseivel  Átveszi a 10-es célterület-rendszert  De saját feladatokat és belső dátumokat rendel hozzá  A végrehajtást 2002-re és 2003-ra időzíti  Része egy átfogóbb modernizálási programnak, amely minden csatlakozó országban végbe kell, hogy menjen

17 Az eEurope 2005  Az Európai Unió a 15-ökre vonatkozó eredeti eEurope tervet 2002-ben felülvizsgálta, ami kisebb hangsúlyváltást eredményezett az információs fejlesztésekben  A program értelmében Európának „mindent el kell követnie” az e-kormányzat, az online közszolgáltatás, az e-oktatás, az e-egészségügyi szolgáltatások és a dinamikus e-kereskedelmi környezet megvalósításáért.  Az infrastruktúra adott, használjuk ki!  A terv a közötti időszakban jelölte meg az egyes részfeladatok teljesítési határidejét

18 i2010 korszak (2005-)  Ötéves stratégia, melynek középponti eleme az információs társadalom és a médiaipar fellendítése.  Prioritások:  1.Az információs társadalom és a média nyílt és versenyképes belső piacának működését elősegítő Egységes Európai Információs Tér létrehozása.  2.Az információ- és kommunikációtechnológiai kutatás- fejlesztésre irányuló beruházás növelése.  3.Befogadó európai információs társadalom létrehozása.

19 Egységes Európai Információs Tér  sebesség (szélessávú internet);  gazdag tartalom;  interoperabilitás (a rendszerek, alkalmazások együttműködése, átjárhatósága);  biztonság (a bizalom növelése; az internetes csalások és a káros, illegális tartalom elleni küzdelem).

20 ICT K+F A Bizottság többek között:  80 százalékkal növelné az IKT kutatások támogatását;  a kutatások fókuszát a fejlesztés szempontjából szűk keresztmetszetnek számító területekre (interoperabilitás, biztonság, azonosítás, stb.) irányítaná;  a 7. Keretprogramon belül prioritást biztosítana a stratégiai IKT kutatásoknak; valamint  e-business szakpolitikák megfogalmazását sürgeti az IKT elterjedésének útjában álló akadályok legyőzése érdekében.

21 Befogadó információs társadalom Az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó előnyökből. Tervezett lépések:  E-kormányzati Akcióterv elfogadása (2006);  Európai Kezdeményezés az e-Bevonásról (e-Inclusion) (2008);  Az életminőség javítását célzó kezdeményezések indítása (prioritások: idősödő társadalom, biztonságos közlekedés, kulturális sokszínűség és digitális örökség).

22 Többsebességes Európa  Több fejlettségi csoport különíthető el az Európai Unión belül az információs társadalmi fejlettséget tekintve (példa: csoportok az ezredfordulón)

23

24 III. Magyarország információs társadalom politikája

25 Az információs társadalom, mint történeti lehetőség?  Nemzeti prioritás-e az információs társadalom megteremtése?  Az új korszakba való átlépéshez segítséget nyújthatna egy tudatosan felvállalt stratégia  A hazai információs társadalmi fejlődésnek több évtizedes előtörténete van  Az 1990-es években Magyarországon is egyre hangsúlyosabb volt az információs fejlődés  Mégis csak re készült el az első átfogó információs társadalom stratégia

26 Előtörténet (2000 előtt)  Az as kormányzati periódus idején nem fogadták el az akkor íródott stratégiát.  De a stratégiától függetlenül folyt egyes területek informatizálása (például Sulinet).  Hiányzott a programokat összerendező nemzeti információs társadalom stratégia, amely keretét adhatta volna egy erősebb együttműködésnek.  Néhány dokumentum a korábbiakban már bemutatta az információs kihívásokat: eMagyarország, Tézisek, Magyar válasz, Magyar Informatikai Charta, de ezek nem stratégiák.

27 Széchenyi Terv  Az első információs társadalommal is foglalkozó politikai stratégai szakanyag – 2001 január  A tudásgazdaság igényeiből és az információra épülő gazdaság térhódításaiból indul ki  Számos olyan alprogramot tartalmazott, amelyek az információs társadalom vonatkozású kezdeményezéseket is támogatják (nem csupán az információs társadalmi kapcsolódik közvetlenül az információs fejlesztésekhez).

28 Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS)  2001 kezdetére megteremtődött a politikai tudatosság (MeH Informatikai Kormánybiztosság)  A Széchenyi-tervből kiindulva a kormány stratégiát dolgozott ki a terület koordinálására – 2001 május.  A stratégia hármas tagolású: ember, eszköz és tartalom fejlesztését irányozza elő.  A stratégia végrehajtásának elve a forrásmultiplikáció.

29 A NITS hét célkitűzése  Szabályozás és szabványosítás  Gazdaságpolitikai területek  Kulturális területek  Oktatási prioritások  Társadalompolitikai célok  Elektronikus kormányzat  Regionális/önkormányzati célok

30 Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS)  2003-ban fogadták el, addig az IHM stratégia nélkül működött  Két pillér: folyamatok informatizálása (back office) – e- szolgáltatások (front office)  Beavatkozási területek és főirányok: Tartalom (gazdaság, közigazgatás, egészség, kultúra, oktatás, környezetvédelem), Infrastruktúra (szélessáv, közösségi elérés, közadat), Tudás és ismeret, Jogi és társadalmi környezet, K+F, Esélyegyenlőség  19 központi kiemelt program (plusz ágazati központi, és ágazati programok)  Bonyolult struktúra, forrás nélkül végrehajtás elszabotálása

31 Meghalt az IHM éljen a GKM? Van-e gazdája az információs társadalomnak ma Magyarországon a kormányzaton belül? Mik a GKM tervei a területen? Megoldás-e egy horizontális kihívás vertikális kezelése?

32 A GKM tervei  Nincsenek további nagyprojektek. Az IHM megalapozott, a GKM továbbépít de „másképpen”.  Csak EU-s források állnak rendelkezésre, nincsenek jelentős költségvetési pénzek.  Cél az állam modernizációja, a nagy rendszerek megújítása pl. egészségügy, vám stb. informatizálása.  Távlati cél a versenyképesség fenntartása, IT iparpolitika.  Legfőbb eszköz a szabályozás.  A tárca felvállalja az elesettek támogatását, a motivációteremtést.  Nincs szükség MITS-re, de stratégiai gondolkodásra igen. Nincs szükség információs társadalmi operatív programra sem.  Ne az állam találja ki, hogy mit kell fejleszteni. Készül egy szakmai Fehér Könyv

33 IV. Mi van a stratégiákon túl?

34 Információs társadalmi modellek Castells-Himanen (2002)  Szilícium-völgyi modell: piac-vezérelt, nyitott információs társadalom.  Szingapúr-modell: autoriter, államilag vezérelt információs társadalom.  Finn-modell: nyitott, jóléti információs társadalom. Magyarország nem sorolható egyértelműen egyik castellsi kategóriába sem:  nem tisztán piaci,  pláne nem autoriter,  de nem is jóléti.

35 Egy kelet-közép-európai modell  Kelet-Közép-Európa sajátos fejlődésű régió.  Történelmi és strukturális okokból (ld. Szűcs Jenő).  Nincs ez másképpen az ezredfordulón sem (pl. rendszerváltás, EU- csatlakozás)  Van kelet-közép-európai információs társadalmi modell is: jellegzetesen poszt-szocialista, megszokott módon a nyugati, illetve a keleti modellek között húzódik (vö. szilícium-völgyi, jóléti, autoriter modellek).  A modell a helyi struktúrákon, társadalmi-gazdasági szerkezeten alapul.  Betagozódik a globális munkamegosztási rendszerbe.  Próbál élni az információtechnológia nyújtotta előnyökkel és információs társadalommá válni.

36 Együtt és mégis külön  Bár létezik egy kelet-közép-európai modell, ez azonban kellően sokszínű és az országok a fejlettség eltérő fokán állnak.  De léteznek közös pontok, amelyek rokonítják ezeket az országokat:  azok a gazdasági, politikai és társadalmi-kulturális faktorok, amelyek meghatározzák az információs társadalmi fejlődést,  a hasonló információs politika és a közös jövőbeli orientációk,  a fejlesztés természetére vonatkozó, a fejlesztők fejében létező régióra jellemző „hittételek”,  végül az a leegyszerűsített kép, amivel a fejlesztők viszonyulnak a kapcsolódó kérdésekhez.

37 Közös jellemzők  Kelet-Közép-Európa információs társadalmait általában:  az alacsonyabb fejlettség,  a lemaradás, a megkésettség,  a versengés és az abból fakadó szorongás (kisebbrendűség),  a nyugati minták helyenként átgondolatlan másolása,  a merevség-dogmatikusság,  az alacsony tudatosság,  a rossz hatásfokú intézményi struktúra,  az állam-központúság,  és a sajátosan (félre)értelmezett információs politika jellemzi.  Ebben a közös háttérben értelmeződik a sajátos magyar fejlődés.

38 A magyar modell  Középpontjában – a szereplők megközelítése folytán – egy internetre, ICT-re koncentráló információs társadalom kép áll.  Fő állítása a lemaradás, a verseny elvesztése.  Másodlagos információs társadalom fejlesztési modell.  Nem lehet kijelenteni, hogy ez a modell teljesen elkülönülne a kelet- közép-európaitól, de ahhoz képest sajátos a magyar információs társadalom (ki)alakulása.  Ennek egyik oka, hogy az ún. észrevétlenség hatása idehaza sokkal erősebb (alacsonyabb a közvetlenül érzékelhető fejlettség, pl. az internet elterjedtsége), ennél fogva nagyobb a fejlesztők és a társadalom közötti dichotómia is, a lemaradás érzete.

39 Kívülről jövő forradalom  Az információs társadalom fejlesztésének „felvilágosult abszolutista” rendszere.  Autoriter, kiművelt, felülről modernizáló szűk elittel az élen (fejlesztők).  Nem intézményesülnek a kezdeményezések, nem épül tartós struktúra.  A haladás nem a rendszerből, hanem magukból a felvilágosult, hatalommal bíró egyénekből fakad.  Amint az „abszolutista” fejlesztő politikai és vagy gazdasági okokból elveszíti a hatalmát, nem marad biztosíték, intézményi vagy strukturális formában tovább élő garancia, amely a fejlesztéseket továbbvinné.  Kívülről jövő kényszer az információs társadalmi modernizálás és nem belülről fakadó igény. Közömbös társadalom.

40 Kitörés?  Intézményi stabilitás.  Egyes személyek sorsától függetlenné váló, rendszerbe szerveződő, garantált fejlesztések.  Társadalmi tudatosság  Pozitív társadalmi attitűd és információs társadalom orientációjú projekt identitás (célok belsővé tétele).  Az információs társadalom fejlesztésének kiemelése a második vonalból.

41 Nincs kitörés…  A hazai információs társadalom fejlesztése azonban eleddig társadalompolitikai szinten az elszalasztott lehetőségekben öltött testet:  a célkijelölés másodlagosságában,  a vonatkozó kérdések leegyszerűsítésében,  a mintául állított megoldások rossz minőségű másolásában,  az alárendelt, átfogó fejlesztésekben az információs társadalmi célok mellőzésében,  és az egyedi megoldások hiányában.

42 További kutatások  Magyarország közel áll a kelet-közép-európai modellhez (alacsonyabb fejlettség, lemaradás, megkésettség stb.).  Vajon önálló modell, vagy csupán a kelet-közép-európai modell egy minősített esete?  Vizsgálatokra van szükség a régió többi országában is.  Hol találhatók olyan jelentős eltérések, amelyek döntő következményekkel járnak a fejlettséget tekintve?  Szisztematikus kérdések a politika, kutatás, gazdaság és társadalom kapcsán.

43 1. Politika  van-e erős ember a területen,  stratégiatörténet: stratégiagyártó országról van-e szó,  végrehajtják-e a stratégiát,  hogyan intézményesül és ágyazódik be az információs politika a politika egészébe,  elegendők-e a rendelkezésre álló anyagi források,  mekkora a politikai prioritás mértéke,  ágazatként vagy átfogó fejlesztési keretként kezelik-e az átalakulást,  milyenek az információs kihívás szervezeti keretei, minisztériumok együttműködése, ki a gazda a területen,  politikai ciklikusság hatása, pártpolitikai csatározások, a konszenzus mértéke,  egyediség és másolás kettőse hogyan érvényesül a célkijelölésben.

44 2. Kutatás  vannak-e szisztematikus kutatási programok,  mit kutatnak-publikálnak az elméleti szakemberek,  mi a szakmai viták tárgya, érzékelhető-e az internet-centrikusság,  mekkora az EU kapcsolódó K+F programjaiban való részvétel,  mit mérnek a stratégia végrehajtása kapcsán,  vannak-e módszertani újításra utaló törekvések,  az előző kettőhöz kapcsolódóan: mérnek-e tágabb társadalmi hatásokat.

45 3. Gazdaság (1)  az „új gazdaság” fogalmának helyi értelmezése leszűkítő-e,  megfigyelhető-e az internetre, ICT-re, e-gazdaságra redukálás,  a csúcstechnológiai ágazatok szerepe mennyire meghatározó a gazdaságban és mennyire beágyazott az a termelési rendszer egészébe,  mekkora a technológiai penetráció mértéke, illetve az IT és internet használat a gazdaságban és a fogyasztók körében,  fejlesztői vs. felhasználói modernizáció, melyik csoporthoz sorolható az ország,  felhasználók és állam kettős szorítása mennyire erős  …

46 3. Gazdaság (2)  meggyőződése-e a gazdasági szereplőknek, hogy kizárólag az állam kezében van a döntés (milyen a fejlődés kontextusa),  jellemző-e a csodavárás és a kétségbeesettség (tanácstalanság) egyszerre ható kettőse,  mennyire felülről megteremtett vagy alulról kialakuló az új gazdaság és a piac,  csak ágazati modernizációról van szó vagy átfogóbb gazdasági kitörésként értelmeződik az IT és az internet,  mik a szakmai konferenciák témái, mik a gazdasági szereplők meggyőződései.

47 4. Társadalom, közbeszéd (1)  kialakult-e „lemaradás”-kép, ha igen, akkor mennyire határozza meg a fejlesztések kontextusát,  mik a politika/gazdaság fő fejlesztési csapásirányai a társadalom kapcsán (mennyire erősek a tartalom, eszköz-hozzáférés és információs írástudás programok),  mit céloznak a társadalmi elvárások a területen, érzékelhető-e az államra irányuló szociális és egyéb nyomás,  mit jelent a társadalom számára az információs társadalom, mennyien állítják, hogy tudják mi az,  milyenek az attitűdök az új technológiák felé,  közbeszéd tárgya-e az információs társadalom, hogyan jelenik meg a sajtóban: tévé (mainstream, híradó, szakmai műsorok), újság (politikai, bulvár, szakmai), rádió

48 4. Társadalom, közbeszéd (2)  honnan szerzik az emberek a releváns információkat az internetről és információs társadalomról,  hogyan jelennek meg a nemzetközi relevanciájú információs társadalmi hírek a helyi sajtóban (pl. mi kerül címlapra),  mítoszok: nemzetközi és saját mítoszok szerepe (vannak-e saját botránytémák),  központi diskurzus-e az internet drágasága, mi a helyzet a távközlési monopólium terén (volt-e, van-e, mik a feltételezett következményei a közbeszéd szerint),  végül, mekkora a társadalmi bizalom mértéke a változások sikerében.

49 V. Információs társadalmi fejlettség idehaza

50 Magyarország információs fejlettségéről röviden  A nemzetközi összehasonlító kutatások szerint hazánk néhány tekintetben még a kelet-európai országok között is leszakadó teljesítményt nyújt.  Kritikus pont a kapcsolódás, jó viszont a gazdasági környezet (ld. OECD IT Outlook 2006).  Többnyire azonos helyen állunk Lengyelországgal és Csehországgal az ún. readiness rangsorokban.  Teljesítményünk elsősorban az általános gazdasági fejlettségnek és nem a tudatos információs politikának köszönhető.

51 Adatok 2005-ben  A lakosság, a háztartások számítógép- és internethasználati mutatóinak a vártnál jóval kisebb ütemű növekedését láttuk 2005-ben, míg 2002-ben az előző évhez képest 39 százalékkal bõvült az összes internet-előfizetés száma a KSH adatai szerint, addig ez az arány 2004 és 2005 között 12 százalékra csökkent.  – a háztartások számítógép-ellátottsága 31 és 54 százalék között,  – a háztartások internetellátottsága 15 és 19 százalék között, míg  – a lakosság internethasználati mutatója 25 és 35 százalék között mozog.

52 Adatok 2005-ben  A szélessáv részesedése az összes otthoni hozzáférésen belül 2005-re 67 százalékosra bővült.  Az internethasználat belső struktúrájának minőségi változása mellett még mindig nem lendült át az S-görbe egy dinamikusabb növekedési pályára, s ennek egyik súlyos következményeként a meglévő digitális törésvonalak tovább mélyültek.  2005-ben Magyarországon közel 600 ezerrel bővült a mobil- előfizetések, és körülbelül kétszázezerrel a szélessávú hozzáféréssel bíró háztartások száma.  A fogyatékkal élők, valamint a leszakadó rétegek integrálása az információs társadalomba igen lassú és hosszadalmas folyamatnak tűnik Magyarországon, változatlanul csak elszórt, nem jelentős hatékonyságú kezdeményezések jellemzőek.

53 Adatok 2005-ben  A Közháló program eredményeként 2005 végéig 2530 településre már elért a szélessávú rendszer, azaz az összes hazai település 81 százalékára, viszont ez nem jelenti azt, hogy minden itt lévő háztartás számára is elérhető lenne a szélessávú infrastruktúra – így az elérésben és a használatban tapasztalható „települési lejtő” meredeksége nem csökkent.  2005-ben csaknem 18 milliárd forintért vásároltunk számítástechnikai eszközöket a Sulinet Expressz program segítségével, aminek több mint egyharmadáért komplett konfigurációkat szereztek be a családok.  Ki kell emelni a tudatos és eltökélt szabályozási erőfeszítések eredményeit, melyek közül az egyik legfontosabb közvetlen következménynek az internet- hozzáférés költségeinek érzékelhető csökkenését kell tartanunk.  Magyarország úttörő lendülettel szabályozta törvényben az elektronikus információszabadságot, és tette lehetővé törvényes keretek között a hozzáférést a közadatokhoz.

54 Adatok 2006-ban  2006 első félévében az összes háztartás 38 százalékában – kb. 1,5 millió háztartásban – találunk otthoni (működőképes) számítógépet és a háztartások 21 százalékában – kb. 840 ezer háztartásban – internet-kapcsolatot.  A 14 év felettiek 36 százaléka használta az internetet. Ez a nemzetközi számokat figyelembe véve alacsonynak tekinthető.  Az iskolás gyermeket nevelő családokban gyakoribb az otthoni számítógép, illetve maga a számítógép-használat is életkorilag meghatározott.  Az otthoni kapcsolatok döntő hányada, 74 százaléka már szélessávú (több, mint 600 ezer háztartás).  Vezetékes telefonnal 2006-ban a háztartások 65 százaléka rendelkezik, ami határozott csökkenés a 2002-ben mért 74 százalékhoz képest. Mobiltelefon a háztartások 76%-ban található.

55 VI. Trendek a nagyvilágban

56 Felkészültségi ország-rangsorok  Nyugat-Európa, azon belül is Skandinávia a legfejlettebb része a világnak információs társadalmi szempontból. Mindeközben a tengerentúli angolszász világ kisebb lemaradását érzékelni, illetve egyes ázsiai országok, például Korea jelentős előretörését tapasztalni.  Az információs társadalmi rangsorban való helyezés leginkább a társadalmi, és nem a számítástechnikai, távközlési vagy internetes tényezőkkel korrelál.  A fejlett nyugati világ és társadalmi berendezkedése alkalmazkodik egészében a leggyorsabban és legsikeresebben az információs társadalom kihívásaihoz. A fejlődő világban továbbra is zárványszerű az információs forradalom és óriási digitális szakadékkal néznek szembe.  De még az egyes élenjáró államok is többnyire egyenetlen teljesítményt nyújtanak, bizonyos területeket elhanyagolnak, míg más területeken a velük egy helyen lévő országokhoz képest is kiemelkedő fejlettséget mutatnak. Vannak országok, amelyek az infrastruktúra terén (Pl. USA, Svájc, Finnország), mások viszont a társadalmi faktorokat tekintve maradnak le (pl. Egyesült Arab Emirátusok).

57 Afrika  Noha Afrika számos szempontból komoly fejlődést mutathat fel, a kontinensen ennél a területnél fontosabb kihívások is léteznek (háborúk, éhínség, járványok, alapvető infrastrukturális hiányosságok).  Ennek ellenére a mobil távközlés terén Afrika számít a leggyorsabban fejlődő térségnek a világon.  A kontinens lassan megteheti, hogy lényegesen nagyratörőbb információs és kommunikációs technológiai fejlesztésekben gondolkozzék, mint a korábbi években, aminek hátterében az átalakuló politikai és szabályozási modell található.

58 Egyesült Államok  Az Egyesült Államok méreténél és fejlettségénél fogva az élen áll az interneten megjelenített információk, szolgáltatások és termékek mennyisége, az infrastruktúra, valamint a technológiai eszközök használatához szükséges képzések biztosítása terén az egész világon.  A fejlettség elsősorban nem politikai programokkal vagy központi koordinációval magyarázható: USA-ban nincsenek egységes politikai kezelés alatt az információs társadalmi projektek (legalább 50 különböző kormányszerv a felelős).  Magát a fogalmat sem úgy, vagy arra a tartományra értelmezve használják, mint ahogy az az Európai Unióban megszokott (az információs technológiák fogalma alá tartozik a legtöbb fejlesztés).  Ennek eredményeképpen a szó szoros értelmében az Egyesült Államoknak nincs információs társadalom stratégiája, miközben a terület fejlesztése stratégiai. Az ezzel foglakozó kormányszervek működésére az összetettség és a sokszínűség jellemző.

59 Ázsia  Számos ázsiai ország az információs társadalom ranglisták legelső csoportjában található (Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea) olyan gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és kulturális jellemzőkkel, amelyek mintát jelenthetnek a világ többi országa számára.  Egy másik csoportjuk pedig (Malajzia, Kína, Vietnám vagy Indonézia) bár ellentmondásosabb fejlődéssel, de szintén figyelmet érdemel. Közös elem a fejlődésükben az autoriter hatalomgyakorlás, a stratégiai iparágak állami segítséggel való megerősítése és a magas tudatosság.  Az elmúlt évek új trendje a közös stratégiaformálás, ami az elektronikus kereskedelemben kezdődött. De a térség országai együttesen léptek fel a WSIS (World Summit on Information Society) genfi fordulóján is.  Prioritásaik között az infrastruktúra-fejlesztés, a hozzáférés, a kulturális sokszínűség, az emberi erőforrások, a megfelelő jogi-társadalmi környezet és a biztonság áll.

60 Nyugat-Európa  Európa nemzetállamai meglehetősen eltérő képet mutatnak az IKT fejlettség és a szupranacionális szintű akciótervek implementációja terén. Az évtized közepére tovább romlott az Unió esélye, hogy általában véve vezető régió legyen az információs társadalom terén.  A Barroso-bizottság továbbra is szem előtt tartja a lisszaboni célokat, de egy teljes irányváltás sem elképzelhetetlen, mivel Európa képtelen a világ vezető tudásalapú gazdaságává válni.  A szociális kohézió és a teljes foglalkoztatottság megvalósítása a gazdasági fejlődés csökkenő üteme miatt meghiúsul. Kihívást jelent a kontinens informatikai iparának a visszaesése, az új tagállamok felvétele, az új technológiai lehetőségek megjelenése és az új rivális hatalmak megerősödése is.  A Uniónak szembe kell néznie azzal, hogy a többsebességes Európa képe az erőfeszítések ellenére sem változott meg igazán, és jelenleg nincs olyan központi szervezet, amely a szükséges lépések megtételét kikényszeríthetné nemzetállami szinten.

61 Kelet-Európa  Egyértelmű, hogy a kelet-közép-európai országok általában komoly lemaradásban vannak a régi EU tagállamokhoz képest és csupán a mobil penetráció terén veszik fel a versenyt.  Érthető tehát, hogy a térség információs társadalmi fejlesztésére legnagyobb hatással az Európai Unió elvárásai vannak. Ezek az országok az e- kormányzati fejlesztéseket, a hozzáférést és az oktatás fejlesztését tekintik elsősorban kiemelt prioritásnak és miniszteriális szinten kezelik a területet.  A jogi szabályozás alapjai túlnyomórészt adottak (pl. az elektronikus aláírásról szóló törvény). Ha különböző fázisokban is, de a térség országai felismerték a témakör fontosságát.  Éltanulónak Észtország tekinthető. Az ország a kilencvenes évektől kulcskérdésnek tekinti az információs társadalom fejlesztését, ennek eredményeképp számos mérőszám tekintetében eléri a fejlettnek tekintett nyugat-európai átlagot.

62 Új tudományos diskurzusok  1.A „mindent körülölelő”, „szétterülő” ICT (Ambient Intelligence és Ubiquitous Computing).  2.Komplexitásnövekedés, az erőforrásként összekapcsolt közösségek méretének növekedése (Complexity, Social Grid).  3.Társadalmi „integráció” az ICT segítségével (E-inclusion).  4.A szabad szoftver problematikája (Open Source Software, OSS).  5.Az információs társadalom politika ismételt felértékelődése (New Lap in Information policy development).  6.A mobil információs társadalom praxis-valóságának kiterjedése különböző alkalmazói világokban (Mobile information society, m-learning, m-government, mobile TV).

63 IST trendek  Web 2 forradalom vagy új dotkom lufi? A felhasználók tartalomszolgáltatókká válnak, az internetezők a saját tartalmaik feltöltésével egyre fontosabb szereplővé válnak. Az internet társadalmiasodása és a Web 2.0 „mozgalom” tekinthetők 2005 legnagyobb hatású változásainak.  A Google 2004-ben kezdődött menetelése 2005-ben folytatódott, 8 év alatt 130 milliárdos piaci értékű cég jött létre mindössze egy hatékony online keresőből kiindulva. A cég az IT technika és tartalom szinte minden területére betört. Ez ugyanakkor egyre nagyobb ellenérzést kelt a felhasználók egy csoportjában, akik egy új Microsoft-jellegű óriás kialakulásától félnek.  A biztonság terén 2005-ben nem a vírusok, hanem a kémszoftverek és a rootkitek jelentették a legtöbb fenyegetést. A kéretlen levelek száma közel 10%-al csökkent, a vírusok által okozott károk az IT szektorban kimutathatóan csökkentek. Megjelentek viszont az online tartalom-felületeket (vendég-könyvek, blogok stb.) spammelő üzenetek.

64 IST trendek  A szélessávú fejlődés 2005-ben tömegessé tette az internetes hangtovábbítást. Az internetes telefonszolgáltatásból származó bevétel 18 százalékkal, 614 millió dollárra nőtt a második negyedévben a világon, míg az előfizetők számát tekintve Európában és Észak-Amerikában a tavalyi 3,3- ről 2008-ra várhatóan 52,1 millióra nő az internetes telefonszolgáltatást használók tábora.  50 millió új szélessávú kapcsolat született 2005-ben, ezzel az év végére az internet felhasználók száma szerte a világon elérte az egy milliárdot. Az internet használata az idősebb korosztályok korében is egyre népszerűbb elfoglaltsággá vált.  Az év slágertémája – különösen az Egyesült Államokban – az ingyenes, teljes várost lefedő Wi-Fi hálózatok, azaz gyakorlatilag az internet-közmű kialakítása volt. A Wi-Fi bár „még” nem egyértelmű sikertörténet, de ben annyi fejlesztés, befektetés történt, hogy 2006-ra egyértelműen ki fog derülni a technológia kudarcra vagy sikerre ítéltetett.

65 Köszönöm a figyelmet! Pintér Róbert, BME-ITTK tudományos és stratégiai igazgató BME – Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111, Budapest, Sztoczek u. 2-4 St. épület 108. Telefon: Fax:


Letölteni ppt "Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 1111 Budapest, Műegyetem Stoczek u. 2-4. St ép 108. Telefon: 06-1 463-2526 Telefax: 06-1 463-2547 Web: www.ittk.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések