Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A beteg bél diétája Crohn betegségben és Colitis ulcerosában Fekete Krisztina dietetikus MCCBE elnök.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A beteg bél diétája Crohn betegségben és Colitis ulcerosában Fekete Krisztina dietetikus MCCBE elnök."— Előadás másolata:

1 A beteg bél diétája Crohn betegségben és Colitis ulcerosában Fekete Krisztina dietetikus MCCBE elnök

2 A bél „világa 1.”  Nyombél (duodenum) - 20 centiméter  Vékonybél = éhbél(jejunum) + csípőbél (ileum) - 6,5 méter  belső felszín 0,3 m 2, felszívó felület 300 m 2  Vastagbél (kolon) - 1,4 méter  hormontermelés (emésztést befolyásoló hatás)  tápanyagok továbbítása - perisztaltikus mozgás  8,5 liter emésztőnedv (epe+hasnyál+bélnedv) tápanyagok lebontására  bélhámsejtek - különleges szerkezet  tápanyagok felszívódása  speciális védelem - hámsejtekhez társuló nyirokszövet  bélnyálkahártya sejtek élettartalma 3-5 nap

3 A bél „világa 2.”  tápanyagfelvétel  száj, nyelőcső - gyógyszerek, nikotin  gyomor - alkohol, koffein, gyógyszerek  vékonybél - fehérje, zsír, szénhidrát, vízben oldódó vitaminok, pl. B 12, folsav, Fe, Ca, Mg, epesavak  vastagbél - K vitamin, víz, vízben oldott ásványi sók, rövid szénláncú zsírsavak  gyomor-bél passzázs tranzit ideje a táplálék felvételétől számítva, kb óra  bélbaktériumok, pl. Lactobacillusok, Bifidobaktériumok  baktériumszám  vitaminszintézis  a „káros” baktériumok megtapadását gátolják  a nyálkahártya áteresztő képességének intaktságát biztosítják, stb.

4

5 A betegség és a kezelés okaként kialakuló bélen kívüli elváltozások  Bőrtünetek  lábszáron lilás érzékeny csomók, testszerte gennyes hólyagok  Szemtünetek  ínhártya, szivárványhártya gyulladás  Izületi gyulladás  leggyakrabban térd-, boka-, csípő- és könyökizület  Szájnyálkahártya-gyulladás, ízérzékelés zavara  aphták  Epeúti gyulladás, máj gyulladás  Epe- és vesekő  Fokozott gyomorsavképzés  Trombózis hajlam  Csontritkulás  Folsav hiány

6

7

8 Étkezési javaslatok  Ajánlások, tanácsok…  Lehetőségek, korlátok…  Ötlet, segítség…

9 Gondolatok…  Sajnos egyre kevésbé bírom betartani a szigorú diétát, és gyakran kísértésbe esem egy-egy gesztenyepürétől vagy chilis babtól. Másnapra persze erősen megbánom ezt a tévelygésemet…  Nekem személy szerint nehéz, hogy sokszor kívánnám meg a régi kedvenceimet és nem ehetem…  Nehéz, azt mondja a doki, hogy mindent ehetek tulajdonképpen ami nem okoz panaszokat, meg hogy ki kell tapasztalni, hogy mi az, ami nem jó…  Szerintem fontos a diéta betartása egy bírható szintig, persze néha megszegem, mert valóban uncsi hogy kevés féle ételt ehetek…  Az a kedvencem jaj! - csak nem mertem eddig enni, mert ugye rég be vagyok pánikolva a tejtermékre…  Sokunk esetében arra kéne valami felvilágosítás, hogyan hízókúrázzunk mi akiknek ilyen nyavalyája van…  Savanyúságra is vannak ötleteim, de már ennek a gondolatától is wc-re kell mennem…

10 Étkezési tanácsadást befolyásoló tényezők  Tápláltsági állapot  alultáplált – igen vagy nem  tápanyaghiány – van vagy nincs  Alapbetegség és/vagy társbetegség(ek)  diagnosztizált szűkület, tályog, sipoly  csontritkulás, vesekő  Jelenlegi kezelés  gyógyszerek, tápszerek, diéta, táplálék-kiegészítők, para-medicina (természetgyógyászat)  Eddigi műtétek jellege (helye és kiterjedése)  Táplálkozási szokások  diéta – igen vagy nem  tápszer használat – igen vagy nem  táplálkozási irányzatok (vegetáriánus)  Életritmus, életvitel  tinédzser, tanuló, dolgozó, várandós, szoptató, nyugdíjas, testmozgás

11 Táplálkozási ajánlások IBD-ben  Az étrend célja:  az érzékeny bélszakasz megnyugtatása, a remisszió elősegítése  az energia- és tápanyaghiány pótlása, a malnutríció megszüntetése  a beteg kondíciójának javítása (ízletes, étvágygerjesztő ételek adásával, tápszeres dúsítással)  sebészi kezelés arányának csökkentése és/vagy a posztoperatív szövődmények megelőzése  Az étrend lényege:  energia- és fehérjegazdag  zsírszegény  durvarost mentes  gyakori kis étkezések  tejmentes (egyéni tolerancia függvénye, de az erős hasmenés idejére javasolt)  natív cukormentes (csak az erős hasmenés idejére)  Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni:  a beteg állapotát  egyéni érzékenységét, toleranciáját, ízlését  fennálló egyéb betegségeket, társbetegségeket

12 Gyulladásos bélbeteg diétájának jellemzői Egyéni tolerancia – Egyéni diéta  Energiagazdag  Fehérjedús  Zsírszegény  Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag  A, D, E, K, C, folsav, antioxidánsok  Ca, Mg, K, Fe, Zn  Laktóz-szegény (kiterjedtebb jejunum-csonkolás esetén, csökkent bél-laktáz aktivitás miatt fellépő másodlagos laktóz-intolerancia)  Oxálsav-szegény  Durvarost mentes  Fűszerszegény  Gyakori, de kis mennyiségű étkezés  Folyékony, pépes vagy könnyű-vegyes Tünetmentes és tünetszegény időszakban változatos, minél kevesebb korlátozást tartalmazó étrend.

13 Energiaszükséglet I.  Ha a beteg étvágytalansága, leromlott állapota miatt nem biztosítható a megfelelő táplálékbevitel, enterális (szondával) vagy parenterális (az emésztőrendszer megkerülésével) táplálásra van szükség  Mesterséges táplálás feltétlenül javallt azokban az esetekben, ha az alábbi kóros értékek közül egyidejűleg 4 fennáll (Magyar Mesterséges Táplálás Társaság 1997 tavasz. Konszenzus levelének szakmai ajánlása):  5 napot meghaladó elégtelen táplálék felvétel  4 héten belüli szándékos fogyókúra nélkül kialakult, 10%-ot meghaladó testsúlyvesztés  aktuális súly < ideális súly 80%-a  BMI < 18 kg/m 2 (20-26 között normál, veszélyeztetett, alultáplált, 16 alatt súlyosan alultáplált)  Mért antropológiai értékek < ideális érték 80%-a  Szérum albumin < 30 g/l (normovolémia mellett)  Limfocitaszám < 1.2 G/l  Csökkent / anergiás válasz bőrtesztre.

14 Energiaszükséglet II. Csak szájon át táplálás esetén, hogyan biztosítható a megfelelő energia és tápanyagbevitel?  Ha a beteg étvágya jó, és szájon át jól táplálkozik/táplálható, a megnövekedett tápanyagigényt  iható, teljes értékű ízesített klinikai tápszerrel  önálló  dúsításra (édes íz)  por alakú, teljes értékű enterális tápszerrel biztosítható  elkészítés során az ételhez hozzákeverhető  növeljük az ételek kalória tartalmát és tápértékét  a betegek a kedvelt ételeiket fogyasztják (semleges íz)  megszokott mennyiség, nagyobb biológiai értéke (étvágytalanság)

15 Energiaszükséglet III.  Normál kalória felhasználás:  kcal/ttkg azaz 168 akár KJ/ttkg optimális testtömegre vonatkoztatva  Gyulladásos bélbetegségben a kalória felhasználás (Crohn-betegség)  kcal/ttkg azaz KJ/ttkg optimális testtömegre vonatkoztatva  A normál energia igénynél 15-20%-al több Példa: Crohn beteg - 35 éves, 174 cm magas, 58 kg férfi  Energiaszükséglet: 52x66,5= 3458 kcal/nap

16

17 Fehérjeszükséglet I.  Normál fehérje felhasználás:  0,8 g/ttkg - optimális testtömegre vonatkoztatva  az össz. energiabevitel 10-15%  Gyulladásos bélbetegségben a fehérje felhasználás (Crohn-betegség)  1, 5-2 g/ttkg - optimális testtömegre vonatkoztatva  az össz. energiabevitel 15-18% Példa: Crohn beteg - 35 éves, 174 cm magas, 56 kg férfi (kívánatos testtömeg átlag 66,5)  2 g/ttkg esetén  napi 133 g fehérje ami az össz. energiabevitel 16%

18

19 Fehérjeszükséglet II. Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos aminosavak  Glutamin (nem esszenciális vagy feltételesen esszenciális aminosavak)  a hámsejtjei más sejtektől eltérően energianyerés végett nem a szőlőcukrot használják fel elsősorban hanem a glutaminból létrejövő glutamátot.  Glutamin hiány hatása:  a nem szteroid gyulladásgátlók (Donalgin, Voltaren) könnyen idéznek elő gyomorhurutot, gyomor- és bélfekélyt  bélfal gátfunkcióinak csökkenése miatt a sejtek fogékonyabbá válnak a fertőzésekre.  Glutamin-szükséglet:  1 g/ttkg fehérjeszükségletnél a glutamin napi minimális szükséglete 0,14 g/ttkg,  >1,5g/ttkg, hérjeszükségletnél a glutamin napi szükséglete 0,21-0,28 g/ttkg  a megfelelően összeállított étrend kellő mennyiségben tartalmaz glutamint,  az aminosav érzékeny a hőre (főzésre) és a gyomor savas vegyhatására  a parenterális tápoldatokban dipeptidek formájában (a táplálékkal a béllumenbe kerülő dipeptidek változatlan formában felszívódnak a bélből. A dipeptidáz enzimek hatására a dipeptideket alkotó aminosavakra hasadnak)

20

21 Fehérjeszükséglet III. Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos aminosavak  Arginin (nem esszenciális vagy feltételesen esszenciális aminosavak)  növeli az immunrendszer ellenálló képességét a baktériumok, vírusok és a tumorsejtekkel szemben  segíti a seb gyógyulást a sérült szövet újrakéződését  fokozza az izomzat növekedését és az izomszövet helyreállítását  segíti a máj regenerációját  közvetetett úton szerepe van a bélmozgás szabályozásában Az aminosavak eredményes hasznosítása, azaz fehérjeképzés érdekében (hogy ne munka/energia és hőképzésre kerüljenek felhasználásra) gondoskodni kell megfelelő mennyiségű nem fehérje eredetű kalóriák - szénhidrát és zsír - biztosításáról!

22 Csontritkulás Ca felszívódását segítő tápanyagok, hatások:  állati fehérjék  tej és tejtermékekben található  tejcukor  kazein  C-vitamin (zöldség és gyümölcs)  D-, A- és E-vitamin  ásványi anyagok  magnézium, cink, mangán, réz  rendszeres testmozgás Ca felszívódását gátló tápanyagok, hatások:  túlzott nátrium-, fehérje-, zsír bevitel  magas rosttartalom  magas oxalsav tartalom  sóska, spenót, mangold, rebarbara  magas fitát, illetve fitinsav tartalom  korpa, hüvelyesek, szója, teljes kiôrlésű termékek  magas foszfor  üdítőital (Cola félék),  koffein  kávé és tea  alkohol fogyasztás  dohányzás  mozgásszegény életmód

23 Élelmiszer Probléma Nyersanyagválogatás!! Kalcium mg/100 g Tejpormagas laktóz tartalom1200 Mákemészthetőség968 Juhtúró800 Anikó, Óvár, Trappista sajtzsírtartalom600 Olajos halzsírtartalom270 Fogas210 Dióbél, szójaemészthetőség202 Napraforgó, tejszínes krémsajtemészthetőség, zsírtartalom180 Paraj, tejföloxalát-, illetve zsírtartalom133 Tej, joghurt, kefir120 Banán, mazsola110 Karfiolfokozott bélgázképzés76 Túró65 Kelkáposztafokozott bélgázképzés57 Bimbóskelfokozott bélgázképzés30

24

25 Zsírszükséglet I.  Normál zsír felhasználás:  az össz. energiabevitel 25-30%  Gyulladásos bélbetegségben a zsiradék felhasználás (Crohn)  az össz. energiabevitel 25%-át ne haladja meg!  a zsírsavak és származékaik vastagbél-nyálkahártyára gyakorolt hasmenést előidéző hatása  zsírszékelés (steatorrhoea) (Az ileum a konjugált epesavak kizárólagos felszívódási helye, ileum hiányában több epesav kerül a vastagbélbe, mely önmagában is súlyos hasmenés forrása. Ehhez hozzájárul az epesavak entero-hepatikus körforgásának károsodása miatt a zsírok emésztés és felszívódási zavara. Az így kialakuló steatorrhoea általában már 1 méternyi ileum szakasz eltávolítása esetén tapasztalható amit a zsírban oldódó vitaminok fokozott vesztése kísér.) Példa: Crohn beteg - 35 éves, 174 cm magas, 56 kg férfi (kívánatos testtömeg átlag 66,5)  napi 89 g zsiradék ami az össz. energiabevitel 24%

26

27 Zsírszükséglet II. Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos zsírsavak  Telített zsírsavak  Közepes hosszúságú zsírsavak (MCT): kapron, kapril és karin sav  elsősorban energiaforrásként hasznosulnak  vékonybélből történő gyors felszívódásához nem kell epesav illetve lipáz Forrásai:  MCT: kókuszolaj, vaj  Telítetlen zsírsavak  Omega-3 zsírsavak: linolénsav, EPA  növeli a gyulladáscsökkenő prosztaglandinok, tromboxan valamint a leukotrienek mennyiségét ( ízületi gyulladások, vastagbél gyulladás )  a sejthártya létfontosságú eleme, egészséges felépítését, működését szolgálják Forrásai: Linolénsav: növényi magvak, egyes zöldfőzelékek, legnagyobb mennyiségben a repce-, szója-, lenmagolajban EPA: tengeri halak olaja, h azai halaink közül a busa tartalmazza kisebb- nagyobb mennyiségben, e zen kívül kis mennyiségben tojássárgájában, a tejzsírban, anyatejben

28 Zsírszükséglet III. Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos zsírsavak  Telítetlen zsírsavak  többszörösen telítetlen (PUFA): linolsav  befolyásolja a sejtmembránok szerkezetét, és tulajdonságát, pl permeabilitását, rugalmasságát, a membránon át történő transzportmechanizmusokat, enzimatikus reakciókat és a sejtek immunvédekezését, gyulladásos mechanizmusokban  napi linolsav szükséglet a bevitt energia 3%-a, javasolt mennyiség 10 g/nap.  gyulladásos állapotokban, belgyógyászati betegségekben, sebészeti beavat-kozások után a linolsav szükséglet megemelkedik, elérheti a napi 50 g-ot. Forrásai:  Linolsav: legnagyobb mennyiségben napraforgóolajból illetve margarinfélékb en, kisebb mennyiségben különböző csíra-olajokkal, dió ban, mák ban L inolsav és a linolénsav optimális aránya maximum 10:1 !

29 Zsiradék - Oxálsav  zsírszékelés (steatorrhoea)  fokozza az oxálsav felszívódást  fokozza a vizelettel ürülő oxalát mennyiséget (hyperoxaluria)  fokozza a Ca-oxalát tartalmú vesekő képződést

30 Szénhidrátszükséglet I.  Normál szénhidrát felhasználás:  4-5g /ttkg - optimális testtömegre vonatkoztatva  az össz. energiabevitel 55-55%  Gyulladásos bélbetegségben a szénhidrát felhasználás (Crohn)  6-8 g/ttkg - optimális testtömegre vonatkoztatva  az össz. energiabevitel 55-60%  natív cukrokban szegény (akut hasmenésben), azok bélmozgást serkentő hatása miatt - méz, jam, cukor  összetett szénhidrátok gazdag - zöldség, gyümölcs, gabonafélék Példa: Crohn beteg - 35 éves, 174 cm magas, 56 kg férfi (kívánatos testtömeg átlag 66,5)  7,5 g/ttkg esetén  napi 499 g szénhidrát ami az össz. energiabevitel 60%

31

32 Szénhidrátszükséglet II.  Rostok  vízoldékony, finom élelmi rostokban gazdag - alma, birsalma, sütőtök, sárgarépa,  nem vízoldékony, durva rostokban szegény (főleg szűkületben)  A rövid szénláncú zsírok  a fel nem szívódott szénhidrátok anaerob bakteriális lebontásának végtermékei  a vastagbélben bomlanak le és felszívódnak  a colon epitelsejtjeinek tápanyagaként szolgálnak, elsősorban a colon disztális szakaszában  elősegíteni a mucosa regenerációját  hiánya esetén  a colon sejtjei pusztulnak,  a colon fala elvékonyodik, permeabilitása fokozódik  fokozódik a baktériumok és termékeiknek a colon falán át történő kilépése

33 Pre- és probiotikumok I.  Azokat az élelmiszereket, amelyek az emberi szervezetbe jutva a bélrendszer mikrokörnyezetének megváltoztatásával az ember egészségére kedvező hatást gyakorolnak, funkcionális élelmiszereknek nevezik. Funkcionális élelmiszerek a probiotikus, prebiotikus és szinbiotikus élelmiszerek  Crohn betegségben csökken a Bifido- a Lactobacillus törzsek száma  Colitis ulcerosában csökken a nyálkahártya integritása, nő az áteresztőképessége, a gyulladás veszélye, csökken a normál csíraszám  A normál flóra csökkenésével emelkedik a „káros” baktériumok száma (pl.: Clostridiumok)  Prebiotikumok  fokozzák a probiotikumok termelődését és kolonizációját.  oligoszacharidák, legfontosabb az inulin, a fructo-oligoszacharida, a galacto- oligoszacharida és a lactulóz  nem hidrolizálják a pancreas emésztőenzimei és a vékonybél kefeszegélyében lévő enzimek  természetes módon a hagymában, fokhagymában, articsókában, cikóriában, babban, borsóban találhatók meg NYERSANYAGVÁLOGATÁS!!

34 Pro- és prebiotikumok II.  Probiotikum - hasznos baktérium - élő élelmiszer alkotórész:  igazolt klinikai hatást kifejtő probiotikumok: Lactobacillus acidophilus, casei, rhamnosus, plantarum; Bifidobacterium bifidum, longum; Streptococcus thermophilus; Saccharomyces boulardii; Enterococcus faecium  táplálék formájában bejutva a szervezetbe, javítja a bélrendszer mikrobiális egyensúlyát  megakadályozza a kórokozók szaporodását, gátolja a „káros” baktériumok megtapadását (a nyálkahártyához tapadva az hámsejteken lévő receptoron vetélkednek velük; megtapadásukat gátló fehérjék termelése)  erősítik mucosális immunrendszer  olyan anyagokat termelnek, melyek szekunder módon „segítő” nutriensek, mint az arginin, a glutamin, és a rövid láncú zsírsavak  vitaminokat (B-vitamin) termelnek  tejtermékek, húsáruk, italok, fermentált élelmiszerek Protexin, ProGastro 825

35 Sztóma  a sztóma a tápcsatorna sebészeti úton történő kiszájaztatása  leggyakrabban daganatos állapotokban vagy krónikus, gyulladásos bélbetegségekben kerül sor  A diéta célja:  alkalmazkodás a megváltozott anatómiai, élettani viszonyokhoz,  megfelelő tápláltsági állapot elérése és fenntartása,  megfelelő mennyiségű folyadékpótlás,  a széklet konzisztenciájának és ürülési gyakoriságának befolyásolása  Az étrend lényege:  minőségileg és mennyiségileg megfelelő tápanyagbevitel  változatos, ízletes, minél többféle alapanyagból összeállított, minél kevesebb panaszt okozó étrend  bélgáz képződés csökkentése  a táplálkozásból-táplálékokból adódó szagképződés elkerülése  a széklet konzisztenciáját befolyásoló élelmiszerek megválogatása  rendszeres, azonos időben történő, napi 4-5 étkezés

36 Sztóma II. Bélgázképződést okozó élelmi anyagok  húsok: a füstölt, pácolt, zsíros húsok, húskészítmények,  főzelék és zöldségfélék: fejes-, savanyú és kelkáposzta, karfiol, karalábé, paradicsom, uborka, hagyma, zöldborsó héja, retek,  szárazhüvelyesek: bab, sárgaborsó, lencse, szójatermékek  gyümölcsök: héj, mag, a nem emészthető rostos része (szőlő, ribizli, narancs stb.)  kenyér és tésztafélék: friss kenyér, teljes rozskenyér, friss, kelt (élesztős) tészta  nagy laktóz tartalmú ételek: tej, tejszín,  mesterséges édesítőszerek (pl.: szorbit)  diófélék, olajos magvak: dió, gesztenye, mandula, mogyoró  alkohol tartalmú italok: pl. sör  szénsavas italok Szagképződést okozó élelmi anyagok  hal  tejtermékek: a legtöbb sajtféle, különösen a túlérett sajtok,  tojás: különösen a kemény főtt tojás,  főzelékek: káposzta, spárga, gomba,  hüvelyes termékek (bab, borsó, lencse), szója,  diófélék, olajos magvak: dió, gesztenye, mogyoró, mandula,  erős fűszerek: vöröshagyma, fokhagyma,  alkohol tartalmú italok: különösen a sör, égetett szeszek.

37 A táplálkozási tanácsadáson túl…  50-60% többször is segítséget kér (Egyesület)  70-80% táplálkozás  20-30% lélek  Megfelelő életritmus kialakítása  reggeli rosszullétek  Megfelelő alvás  minőségileg és mennyiségileg  aktív pihenés  Stressz csökkentés  pszichológus, torna, jóga  családtagok bevonása  beteg közösségek, kirándulások, közös programok  megfelelő orvos-beteg kapcsolat (orvos választás)  Intim mosakodógél használata  gyakori mosakodás  Intim betét használata (szükség esetén)

38 Alternatív kezelések - természetgyógyászat  Mikor?  csak nyugalmi periódusban  „stabil” ismeretanyag birtokában  Kihez?  orvos-természetgyógyász  Konzultáció?  folyamatosan a kezelő orvosával (gasztroenterológus)  dietetikus, pszichológus  Mit?  bélflóra rendezés (pre és probiotikumok)  fitoterápia - gyulladáscsökkentő gyógyteák (kamilla, körömvirág, citromfű)  jóga, egyes masszás fajták,  gyógyvizek, ivóvizek

39 Felhasznált irodalom  2. Állásfoglalás és módszertani ajánlás, Orvostovábbképző Szemle Különszám, tavasz  Bencsik Klára, Gaálné Labáth Katalin, Nagy László: Szakácskönyv az egészségért  Dr. Bíró, Dr. Lindner: Tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó, 1999  Dr. Katona Beáta: Gyógyító táplálás – táplálástherápia  Dr. Pécsi Tibor: A glutamin, Élet és Tudomány folyóirat 2002  Dr. Polgár Marianne: A probiotikumok és prebiotikumok hatása a bélflóra kialakulásában  Dr. Török Katali, Kiss Erika: Mediterrán étrend  Dr. Varga Péter: A klinikai táplálás elmélete és gyakorlata, Melania Kiadó, 1997  Micskey Éva: Probiotikus hatások gyermekkori gastrointestinális kórképekben. Gyermekgyógyászat 2000;  Molnár Andrea: Természetgyógyászok nagyító alatt, 2002

40 „Mindenből egy kicsit, semmiből nyakló nélkül. Ez a módja annak, hogy mértékletes légy, bölcs és elégedett.” (Joubert) „No, és persze tünetmentes. ” Ezt már csak én teszem hozzá. (Egy sorstárs az Internetről)


Letölteni ppt "A beteg bél diétája Crohn betegségben és Colitis ulcerosában Fekete Krisztina dietetikus MCCBE elnök."

Hasonló előadás


Google Hirdetések