A beteg bél diétája Crohn betegségben és Colitis ulcerosában

Az előadások a következő témára: "A beteg bél diétája Crohn betegségben és Colitis ulcerosában"— Előadás másolata:

1 A beteg bél diétája Crohn betegségben és Colitis ulcerosában
Fekete Krisztina dietetikus MCCBE elnök

2 A bél „világa 1.” Nyombél (duodenum) - 20 centiméter
Vékonybél = éhbél(jejunum) + csípőbél (ileum) - 6,5 méter belső felszín 0,3 m2, felszívó felület 300 m2 Vastagbél (kolon) - 1,4 méter hormontermelés (emésztést befolyásoló hatás) tápanyagok továbbítása - perisztaltikus mozgás 8,5 liter emésztőnedv (epe+hasnyál+bélnedv) tápanyagok lebontására bélhámsejtek - különleges szerkezet tápanyagok felszívódása speciális védelem - hámsejtekhez társuló nyirokszövet bélnyálkahártya sejtek élettartalma 3-5 nap A bél „világa 1.”

3 A bél „világa 2.” tápanyagfelvétel
száj, nyelőcső - gyógyszerek, nikotin gyomor - alkohol, koffein, gyógyszerek vékonybél - fehérje, zsír, szénhidrát, vízben oldódó vitaminok, pl. B12, folsav, Fe, Ca, Mg, epesavak vastagbél - K vitamin, víz, vízben oldott ásványi sók, rövid szénláncú zsírsavak gyomor-bél passzázs tranzit ideje a táplálék felvételétől számítva, kb óra bélbaktériumok, pl. Lactobacillusok, Bifidobaktériumok 1014 baktériumszám vitaminszintézis a „káros” baktériumok megtapadását gátolják a nyálkahártya áteresztő képességének intaktságát biztosítják, stb.

4

5 A betegség és a kezelés okaként kialakuló bélen kívüli elváltozások
Bőrtünetek lábszáron lilás érzékeny csomók, testszerte gennyes hólyagok Szemtünetek ínhártya, szivárványhártya gyulladás Izületi gyulladás leggyakrabban térd-, boka-, csípő- és könyökizület Szájnyálkahártya-gyulladás, ízérzékelés zavara aphták Epeúti gyulladás, máj gyulladás Epe- és vesekő Fokozott gyomorsavképzés Trombózis hajlam Csontritkulás Folsav hiány (erythema nodosum),

6

7

8 Lehetőségek, korlátok…
Étkezési javaslatok Ajánlások, tanácsok… Lehetőségek, korlátok… Ötlet, segítség…

9 Gondolatok… Sajnos egyre kevésbé bírom betartani a szigorú diétát, és gyakran kísértésbe esem egy-egy gesztenyepürétől vagy chilis babtól. Másnapra persze erősen megbánom ezt a tévelygésemet… Nekem személy szerint nehéz, hogy sokszor kívánnám meg a régi kedvenceimet és nem ehetem… Nehéz, azt mondja a doki, hogy mindent ehetek tulajdonképpen ami nem okoz panaszokat, meg hogy ki kell tapasztalni, hogy mi az, ami nem jó… Szerintem fontos a diéta betartása egy bírható szintig, persze néha megszegem, mert valóban uncsi hogy kevés féle ételt ehetek… Az a kedvencem jaj! - csak nem mertem eddig enni, mert ugye rég be vagyok pánikolva a tejtermékre… Sokunk esetében arra kéne valami felvilágosítás, hogyan hízókúrázzunk mi akiknek ilyen nyavalyája van… Savanyúságra is vannak ötleteim, de már ennek a gondolatától is wc-re kell mennem…

10 Étkezési tanácsadást befolyásoló tényezők
Tápláltsági állapot alultáplált – igen vagy nem tápanyaghiány – van vagy nincs Alapbetegség és/vagy társbetegség(ek) diagnosztizált szűkület, tályog, sipoly csontritkulás, vesekő Jelenlegi kezelés gyógyszerek, tápszerek, diéta, táplálék-kiegészítők, para-medicina (természetgyógyászat) Eddigi műtétek jellege (helye és kiterjedése) Táplálkozási szokások diéta – igen vagy nem tápszer használat – igen vagy nem táplálkozási irányzatok (vegetáriánus) Életritmus, életvitel tinédzser, tanuló, dolgozó, várandós, szoptató, nyugdíjas, testmozgás

11 Táplálkozási ajánlások IBD-ben
Az étrend célja: az érzékeny bélszakasz megnyugtatása, a remisszió elősegítése az energia- és tápanyaghiány pótlása, a malnutríció megszüntetése a beteg kondíciójának javítása (ízletes, étvágygerjesztő ételek adásával, tápszeres dúsítással) sebészi kezelés arányának csökkentése és/vagy a posztoperatív szövődmények megelőzése Az étrend lényege: energia- és fehérjegazdag zsírszegény durvarost mentes gyakori kis étkezések tejmentes (egyéni tolerancia függvénye, de az erős hasmenés idejére javasolt) natív cukormentes (csak az erős hasmenés idejére) Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni: a beteg állapotát egyéni érzékenységét, toleranciáját, ízlését fennálló egyéb betegségeket, társbetegségeket

12 Gyulladásos bélbeteg diétájának jellemzői
Egyéni tolerancia – Egyéni diéta Energiagazdag Fehérjedús Zsírszegény Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag A, D, E, K, C, folsav, antioxidánsok Ca, Mg, K, Fe, Zn Laktóz-szegény (kiterjedtebb jejunum-csonkolás esetén, csökkent bél-laktáz aktivitás miatt fellépő másodlagos laktóz-intolerancia) Oxálsav-szegény Durvarost mentes Fűszerszegény Gyakori, de kis mennyiségű étkezés Folyékony, pépes vagy könnyű-vegyes Tünetmentes és tünetszegény időszakban változatos, minél kevesebb korlátozást tartalmazó étrend.

13 Energiaszükséglet I. Ha a beteg étvágytalansága, leromlott állapota miatt nem biztosítható a megfelelő táplálékbevitel, enterális (szondával) vagy parenterális (az emésztőrendszer megkerülésével) táplálásra van szükség Mesterséges táplálás feltétlenül javallt azokban az esetekben, ha az alábbi kóros értékek közül egyidejűleg 4 fennáll (Magyar Mesterséges Táplálás Társaság 1997 tavasz. Konszenzus levelének szakmai ajánlása): 5 napot meghaladó elégtelen táplálék felvétel 4 héten belüli szándékos fogyókúra nélkül kialakult, 10%-ot meghaladó testsúlyvesztés aktuális súly < ideális súly 80%-a BMI < 18 kg/m2 (20-26 között normál, veszélyeztetett, alultáplált, 16 alatt súlyosan alultáplált) Mért antropológiai értékek < ideális érték 80%-a Szérum albumin < 30 g/l (normovolémia mellett) Limfocitaszám < 1.2 G/l Csökkent / anergiás válasz bőrtesztre.

14 Energiaszükséglet II. Csak szájon át táplálás esetén, hogyan biztosítható a megfelelő energia és tápanyagbevitel? Ha a beteg étvágya jó, és szájon át jól táplálkozik/táplálható, a megnövekedett tápanyagigényt iható, teljes értékű ízesített klinikai tápszerrel önálló dúsításra (édes íz) por alakú, teljes értékű enterális tápszerrel biztosítható elkészítés során az ételhez hozzákeverhető növeljük az ételek kalória tartalmát és tápértékét a betegek a kedvelt ételeiket fogyasztják (semleges íz) megszokott mennyiség, nagyobb biológiai értéke (étvágytalanság)

15 Energiaszükséglet III.
Normál kalória felhasználás: 35-40 kcal/ttkg azaz 168 akár KJ/ttkg optimális testtömegre vonatkoztatva Gyulladásos bélbetegségben a kalória felhasználás (Crohn-betegség) 50-57 kcal/ttkg azaz KJ/ttkg optimális testtömegre vonatkoztatva A normál energia igénynél 15-20%-al több Példa: Crohn beteg éves, 174 cm magas, 58 kg férfi Energiaszükséglet: 52x66,5= 3458 kcal/nap

16

17 Fehérjeszükséglet I. Normál fehérje felhasználás:
0,8 g/ttkg - optimális testtömegre vonatkoztatva az össz. energiabevitel 10-15% Gyulladásos bélbetegségben a fehérje felhasználás (Crohn-betegség) 1, 5-2 g/ttkg - optimális testtömegre vonatkoztatva az össz. energiabevitel 15-18% Példa: Crohn beteg éves, 174 cm magas, 56 kg férfi (kívánatos testtömeg átlag 66,5) 2 g/ttkg esetén napi 133 g fehérje ami az össz. energiabevitel 16%

18

19 Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos aminosavak
Fehérjeszükséglet II. Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos aminosavak Glutamin (nem esszenciális vagy feltételesen esszenciális aminosavak) a hámsejtjei más sejtektől eltérően energianyerés végett nem a szőlőcukrot használják fel elsősorban hanem a glutaminból létrejövő glutamátot. Glutamin hiány hatása: a nem szteroid gyulladásgátlók (Donalgin, Voltaren) könnyen idéznek elő gyomorhurutot, gyomor- és bélfekélyt bélfal gátfunkcióinak csökkenése miatt a sejtek fogékonyabbá válnak a fertőzésekre. Glutamin-szükséglet: 1 g/ttkg fehérjeszükségletnél a glutamin napi minimális szükséglete 0,14 g/ttkg, >1,5g/ttkg, hérjeszükségletnél a glutamin napi szükséglete 0,21-0,28 g/ttkg a megfelelően összeállított étrend kellő mennyiségben tartalmaz glutamint, az aminosav érzékeny a hőre (főzésre) és a gyomor savas vegyhatására a parenterális tápoldatokban dipeptidek formájában (a táplálékkal a béllumenbe kerülő dipeptidek változatlan formában felszívódnak a bélből. A dipeptidáz enzimek hatására a dipeptideket alkotó aminosavakra hasadnak)

20

21 Fehérjeszükséglet III.
Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos aminosavak Arginin (nem esszenciális vagy feltételesen esszenciális aminosavak) növeli az immunrendszer ellenálló képességét a baktériumok, vírusok és a tumorsejtekkel szemben segíti a seb gyógyulást a sérült szövet újrakéződését fokozza az izomzat növekedését és az izomszövet helyreállítását segíti a máj regenerációját közvetetett úton szerepe van a bélmozgás szabályozásában Az aminosavak eredményes hasznosítása, azaz fehérjeképzés érdekében (hogy ne munka/energia és hőképzésre kerüljenek felhasználásra) gondoskodni kell megfelelő mennyiségű nem fehérje eredetű kalóriák - szénhidrát és zsír - biztosításáról!

22 Csontritkulás Ca felszívódását segítő tápanyagok, hatások:
állati fehérjék tej és tejtermékekben található tejcukor kazein C-vitamin (zöldség és gyümölcs) D-, A- és E-vitamin ásványi anyagok magnézium, cink, mangán, réz rendszeres testmozgás Ca felszívódását gátló tápanyagok, hatások: túlzott nátrium-, fehérje-, zsír bevitel magas rosttartalom magas oxalsav tartalom sóska, spenót, mangold, rebarbara magas fitát, illetve fitinsav tartalom korpa, hüvelyesek, szója, teljes kiôrlésű termékek magas foszfor üdítőital (Cola félék), koffein kávé és tea alkohol fogyasztás dohányzás mozgásszegény életmód

23 Élelmiszer Kalcium mg/100 g
Probléma Nyersanyagválogatás!! Kalcium mg/100 g Tejpor magas laktóz tartalom 1200 Mák emészthetőség 968 Juhtúró 800 Anikó, Óvár, Trappista sajt zsírtartalom 600 Olajos hal 270 Fogas 210 Dióbél, szója 202 Napraforgó, tejszínes krémsajt emészthetőség, zsírtartalom 180 Paraj, tejföl oxalát-, illetve zsírtartalom 133 Tej, joghurt, kefir 120 Banán, mazsola 110 Karfiol fokozott bélgázképzés 76 Túró 65 Kelkáposzta 57 Bimbóskel 30

24

25 Zsírszükséglet I. Normál zsír felhasználás:
az össz. energiabevitel 25-30% Gyulladásos bélbetegségben a zsiradék felhasználás (Crohn) az össz. energiabevitel 25%-át ne haladja meg! a zsírsavak és származékaik vastagbél-nyálkahártyára gyakorolt hasmenést előidéző hatása zsírszékelés (steatorrhoea) (Az ileum a konjugált epesavak kizárólagos felszívódási helye, ileum hiányában több epesav kerül a vastagbélbe, mely önmagában is súlyos hasmenés forrása. Ehhez hozzájárul az epesavak entero-hepatikus körforgásának károsodása miatt a zsírok emésztés és felszívódási zavara. Az így kialakuló steatorrhoea általában már 1 méternyi ileum szakasz eltávolítása esetén tapasztalható amit a zsírban oldódó vitaminok fokozott vesztése kísér.) Példa: Crohn beteg éves, 174 cm magas, 56 kg férfi (kívánatos testtömeg átlag 66,5) napi 89 g zsiradék ami az össz. energiabevitel 24%

26

27 Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos zsírsavak
Zsírszükséglet II. Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos zsírsavak Telített zsírsavak Közepes hosszúságú zsírsavak (MCT): kapron, kapril és karin sav elsősorban energiaforrásként hasznosulnak vékonybélből történő gyors felszívódásához nem kell epesav illetve lipáz Forrásai: MCT: kókuszolaj, vaj Telítetlen zsírsavak Omega-3 zsírsavak: linolénsav, EPA növeli a gyulladáscsökkenő prosztaglandinok, tromboxan valamint a leukotrienek mennyiségét (ízületi gyulladások, vastagbél gyulladás) a sejthártya létfontosságú eleme, egészséges felépítését, működését szolgálják Forrásai: Linolénsav: növényi magvak, egyes zöldfőzelékek, legnagyobb mennyiségben a repce-, szója-, lenmagolajban EPA: tengeri halak olaja, hazai halaink közül a busa tartalmazza kisebb- nagyobb mennyiségben, ezen kívül kis mennyiségben tojássárgájában, a tejzsírban, anyatejben

28 Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos zsírsavak
Zsírszükséglet III. Bélrendszeri elváltozásokban kiemelten fontos zsírsavak Telítetlen zsírsavak többszörösen telítetlen (PUFA): linolsav befolyásolja a sejtmembránok szerkezetét, és tulajdonságát, pl permeabilitását, rugalmasságát, a membránon át történő transzportmechanizmusokat, enzimatikus reakciókat és a sejtek immunvédekezését, gyulladásos mechanizmusokban napi linolsav szükséglet a bevitt energia 3%-a, javasolt mennyiség 10 g/nap. gyulladásos állapotokban, belgyógyászati betegségekben, sebészeti beavat-kozások után a linolsav szükséglet megemelkedik, elérheti a napi 50 g-ot. Forrásai: Linolsav: legnagyobb mennyiségben napraforgóolajból illetve margarinfélékben, kisebb mennyiségben különböző csíra-olajokkal, dióban, mákban Linolsav és a linolénsav optimális aránya maximum 10:1 !

29 Zsiradék - Oxálsav zsírszékelés (steatorrhoea)
fokozza az oxálsav felszívódást fokozza a vizelettel ürülő oxalát mennyiséget (hyperoxaluria) fokozza a Ca-oxalát tartalmú vesekő képződést

30 Szénhidrátszükséglet I.
Normál szénhidrát felhasználás: 4-5g/ttkg - optimális testtömegre vonatkoztatva az össz. energiabevitel 55-55% Gyulladásos bélbetegségben a szénhidrát felhasználás (Crohn) 6-8 g/ttkg - optimális testtömegre vonatkoztatva az össz. energiabevitel 55-60% natív cukrokban szegény (akut hasmenésben), azok bélmozgást serkentő hatása miatt - méz, jam, cukor összetett szénhidrátok gazdag - zöldség, gyümölcs, gabonafélék Példa: Crohn beteg éves, 174 cm magas, 56 kg férfi (kívánatos testtömeg átlag 66,5) 7,5 g/ttkg esetén napi 499 g szénhidrát ami az össz. energiabevitel 60%

31

32 Szénhidrátszükséglet II.
Rostok vízoldékony, finom élelmi rostokban gazdag - alma, birsalma, sütőtök, sárgarépa, nem vízoldékony, durva rostokban szegény (főleg szűkületben) A rövid szénláncú zsírok a fel nem szívódott szénhidrátok anaerob bakteriális lebontásának végtermékei a vastagbélben bomlanak le és felszívódnak a colon epitelsejtjeinek tápanyagaként szolgálnak, elsősorban a colon disztális szakaszában elősegíteni a mucosa regenerációját hiánya esetén a colon sejtjei pusztulnak, a colon fala elvékonyodik, permeabilitása fokozódik fokozódik a baktériumok és termékeiknek a colon falán át történő kilépése

33 Pre- és probiotikumok I.
Azokat az élelmiszereket, amelyek az emberi szervezetbe jutva a bélrendszer mikrokörnyezetének megváltoztatásával az ember egészségére kedvező hatást gyakorolnak, funkcionális élelmiszereknek nevezik. Funkcionális élelmiszerek a probiotikus, prebiotikus és szinbiotikus élelmiszerek Crohn betegségben csökken a Bifido- a Lactobacillus törzsek száma Colitis ulcerosában csökken a nyálkahártya integritása, nő az áteresztőképessége, a gyulladás veszélye, csökken a normál csíraszám A normál flóra csökkenésével emelkedik a „káros” baktériumok száma (pl.: Clostridiumok) Prebiotikumok fokozzák a probiotikumok termelődését és kolonizációját. oligoszacharidák, legfontosabb az inulin, a fructo-oligoszacharida, a galacto-oligoszacharida és a lactulóz nem hidrolizálják a pancreas emésztőenzimei és a vékonybél kefeszegélyében lévő enzimek természetes módon a hagymában, fokhagymában, articsókában, cikóriában, babban, borsóban találhatók meg NYERSANYAGVÁLOGATÁS!!

34 Pro- és prebiotikumok II.
Probiotikum - hasznos baktérium - élő élelmiszer alkotórész: igazolt klinikai hatást kifejtő probiotikumok: Lactobacillus acidophilus, casei, rhamnosus, plantarum; Bifidobacterium bifidum, longum; Streptococcus thermophilus; Saccharomyces boulardii; Enterococcus faecium táplálék formájában bejutva a szervezetbe, javítja a bélrendszer mikrobiális egyensúlyát megakadályozza a kórokozók szaporodását, gátolja a „káros” baktériumok megtapadását (a nyálkahártyához tapadva az hámsejteken lévő receptoron vetélkednek velük; megtapadásukat gátló fehérjék termelése) erősítik mucosális immunrendszer olyan anyagokat termelnek, melyek szekunder módon „segítő” nutriensek, mint az arginin, a glutamin, és a rövid láncú zsírsavak vitaminokat (B-vitamin) termelnek tejtermékek, húsáruk, italok, fermentált élelmiszerek Protexin, ProGastro 825

35 Sztóma a sztóma a tápcsatorna sebészeti úton történő kiszájaztatása
leggyakrabban daganatos állapotokban vagy krónikus, gyulladásos bélbetegségekben kerül sor A diéta célja:  alkalmazkodás a megváltozott anatómiai, élettani viszonyokhoz, megfelelő tápláltsági állapot elérése és fenntartása, megfelelő mennyiségű folyadékpótlás, a széklet konzisztenciájának és ürülési gyakoriságának befolyásolása Az étrend lényege: minőségileg és mennyiségileg megfelelő tápanyagbevitel változatos, ízletes, minél többféle alapanyagból összeállított, minél kevesebb panaszt okozó étrend bélgáz képződés csökkentése a táplálkozásból-táplálékokból adódó szagképződés elkerülése a széklet konzisztenciáját befolyásoló élelmiszerek megválogatása rendszeres, azonos időben történő, napi 4-5 étkezés

36 Bélgázképződést okozó élelmi anyagok
Sztóma II. Bélgázképződést okozó élelmi anyagok húsok: a füstölt, pácolt, zsíros húsok, húskészítmények, főzelék és zöldségfélék: fejes-, savanyú és kelkáposzta, karfiol, karalábé, paradicsom, uborka, hagyma, zöldborsó héja, retek, szárazhüvelyesek: bab, sárgaborsó, lencse, szójatermékek gyümölcsök: héj, mag, a nem emészthető rostos része (szőlő, ribizli, narancs stb.) kenyér és tésztafélék: friss kenyér, teljes rozskenyér, friss, kelt (élesztős) tészta nagy laktóz tartalmú ételek: tej, tejszín, mesterséges édesítőszerek (pl.: szorbit) diófélék, olajos magvak: dió, gesztenye, mandula, mogyoró alkohol tartalmú italok: pl. sör szénsavas italok Szagképződést okozó élelmi anyagok hal tejtermékek: a legtöbb sajtféle, különösen a túlérett sajtok, tojás: különösen a kemény főtt tojás, főzelékek: káposzta, spárga, gomba, hüvelyes termékek (bab, borsó, lencse), szója, diófélék, olajos magvak: dió, gesztenye, mogyoró, mandula, erős fűszerek: vöröshagyma, fokhagyma, alkohol tartalmú italok: különösen a sör, égetett szeszek.

37 A táplálkozási tanácsadáson túl…
50-60% többször is segítséget kér (Egyesület) 70-80% táplálkozás 20-30% lélek Megfelelő életritmus kialakítása reggeli rosszullétek Megfelelő alvás minőségileg és mennyiségileg aktív pihenés Stressz csökkentés pszichológus, torna, jóga családtagok bevonása beteg közösségek, kirándulások, közös programok megfelelő orvos-beteg kapcsolat (orvos választás) Intim mosakodógél használata gyakori mosakodás Intim betét használata (szükség esetén)

38 Alternatív kezelések - természetgyógyászat
Mikor? csak nyugalmi periódusban „stabil” ismeretanyag birtokában Kihez? orvos-természetgyógyász Konzultáció? folyamatosan a kezelő orvosával (gasztroenterológus) dietetikus, pszichológus Mit? bélflóra rendezés (pre és probiotikumok) fitoterápia - gyulladáscsökkentő gyógyteák (kamilla, körömvirág, citromfű) jóga, egyes masszás fajták, gyógyvizek, ivóvizek

39 Felhasznált irodalom 2. Állásfoglalás és módszertani ajánlás, Orvostovábbképző Szemle Különszám, tavasz Bencsik Klára, Gaálné Labáth Katalin, Nagy László: Szakácskönyv az egészségért Dr. Bíró, Dr. Lindner: Tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó, 1999 Dr. Katona Beáta: Gyógyító táplálás – táplálástherápia Dr. Pécsi Tibor: A glutamin, Élet és Tudomány folyóirat 2002 Dr. Polgár Marianne: A probiotikumok és prebiotikumok hatása a bélflóra kialakulásában Dr. Török Katali, Kiss Erika: Mediterrán étrend Dr. Varga Péter: A klinikai táplálás elmélete és gyakorlata, Melania Kiadó, 1997 Micskey Éva: Probiotikus hatások gyermekkori gastrointestinális kórképekben. Gyermekgyógyászat 2000; Molnár Andrea: Természetgyógyászok nagyító alatt, 2002

40 „No, és persze tünetmentes. ” Ezt már csak én teszem hozzá.
„Mindenből egy kicsit, semmiből nyakló nélkül. Ez a módja annak, hogy mértékletes légy, bölcs és elégedett.” (Joubert) „No, és persze tünetmentes. ” Ezt már csak én teszem hozzá. (Egy sorstárs az Internetről)