Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alkoholtermékek Fogyasztóvédelmi közjog. Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete A szesziparra alkalmazandó intézkedések célja: -a fogyasztóvédelem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alkoholtermékek Fogyasztóvédelmi közjog. Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete A szesziparra alkalmazandó intézkedések célja: -a fogyasztóvédelem."— Előadás másolata:

1 Alkoholtermékek Fogyasztóvédelmi közjog

2 Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete A szesziparra alkalmazandó intézkedések célja: -a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása, -a megtévesztő gyakorlatok megelőzése, -a piac átláthatóságának fenntartása, -a tisztességes verseny megvalósítása, -hagyományos gyakorlatok, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igény összehangolása.

3 Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete A szeszes ital meghatározása: E rendelet alkalmazásában a "szeszes ital" olyan alkoholtartalmú ital, amely: a) emberi fogyasztásra készült; b) különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik; c) amelynek alkoholtartalma legalább 15 % (V/V); d) a törvényben meghatározott módon készül.

4 Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete Szeszesital kategóriák: Rum Whisky Gabonapárlat Borpárlat Brandy Törkölypárlat Gyümölcstörköly-párlat Mazsolapárlat Gyümölcspárlat Almaborpárlat és körteborpárlat Mézpárlat Seprőpárlat Bierbrand Csicsókapárlat Vodka Kivonatolással és lepárlással nyert párlat Geist Tárnicspárlat Borókaízesítésû szeszes italok Gin Desztillált gin London gin Köményízesítésû szeszes italok Akvavit Ánizsízesítésû szeszes italok Pastis Pastis de Marseille Anis Desztillált anis Keserû ízû szeszes italok Ízesített vodka Likõr Cr ème de cassis Guignolet Punch au rhum Kökény gin Sambuca Maraschino Nocino Tojáslikõr Tojásos likõr Mistrà Vaekevae gloegi Berenburg Méznektár

5 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól Jövedéki termékként szabályozza: Alkoholtermék Sör Bor Pezsgő Köztes alkoholtermék

6 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól Alkoholtermék: 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú friss szőlőből készült bor, szőlőmust, vermut, növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesített friss szőlőből készült más bor, illetve egyéb erjesztett ital és ezek keverékei, valamint az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú denaturált és nem denaturált etilalkohol és más szesz, illetve likőr.

7 A zárjegy szerepe a fogyasztóvédelemben  A zárjegy az alkoholtermék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg, amely igazolja, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra), és onnan került kiszállításra, továbbá azt, hogy a harmadik országból, illetve tagállamból a közösségi vámjog, illetve e törvény rendelkezései szerint került behozatalra.  A zárjegyet az alkoholtermék azon legkisebb csomagolási (kiszerelési) egységére (a továbbiakban: fogyasztói csomagolás) kell felragasztani, amelyben az alkoholtermék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül.  A zárjegyet úgy kell felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható, a vonalkód teljes terjedelmében látható legyen.  A zárjegyfelhasználó a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja.  A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű alkoholterméket a forgalomból véglegesen ki kell vonni. Igazolja a fogyasztó számára a termék: minőségét, származását, eredetiségét, ellenőrzöttségét. (43/2009. (XII. 29.) PM rendelet a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól)

8 Csomagolás, címkézés Az élelmiszerek kiszerelésére és címkézésére vonatkozó általános szabályok alkalmazandók a szeszes italokra. A kötelező adatoknak a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén kell szerepelniük. Kötelező adatok: Árumegnevezés Összetevők listája összetevők vagy az összetevők csoportjainak mennyisége (százalékban kifejezve) Nettó mennyiség minőség megőrzésének időtartama speciális tárolási vagy felhasználási feltételek Előállító vagy csomagoló származás vagy eredet helyének adatai felhasználási útmutató tényleges alkoholtartalom térfogata (az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok tekintetében)

9 Csomagolás, címkézés Az egyedi címkézésre és kiszerelésre vonatkozó szabályokat azonban a 110/2008/EK rendelet írja elő. felhasznált mezőgazdasági alkoholt  minden egyes felhasznált mezőgazdasági alkoholt meg kell említeni a felhasznált mennyiségek csökkenő sorrendjében elegyelegyítéselegyített  Az „elegy”, az „elegyítés” vagy az „elegyített” kifejezéseket csak akkor lehet használni, ha a szeszes ital két vagy több, ugyanabba a kategóriába tartozó, különböző szeszes ital keveréke érlelés időtartamát ital korát  Az érlelés időtartamát vagy az ital korát csak a legfiatalabb alkohol- összetevők esetében lehet pontosan meghatározni, és ha a szeszes italt adóügyi vagy azzal egyenértékű felügyelet mellett érlelték  Az ólomalapú kupakok, illetve fóliák nem használhatók szeszes italt tartalmazó tárolóedények lezárására hivatalos nyelvén  Az e rendeletben előírt megjelöléseket az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén meg kell jeleníteni a fogyasztó jobb tájékoztatása érdekében

10 Csomagolás, címkézés A szeszes italok megnevezése, kiszerelése és címkézése során használt nyelv: Az e rendeletben előírt adatokat az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell megadni oly módon, hogy a végső fogyasztó könnyen megértse azokat, kivéve, ha az információkat más eszközök útján bocsátják a fogyasztó rendelkezésére. A II. melléklet dőlt betűs kifejezéseit és a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőket a szeszes ital címkéjén és kiszerelésén nem kell lefordítani. A harmadik országokból származó szeszes italok esetén megengedett azon harmadik ország hivatalos nyelvének használata, ahol a szeszes italt gyártják, ha az e rendeletben előírt adatokat az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén is megadják oly módon, hogy azokat a végső felhasználó könnyen megértse. a Közösségben gyártott és kivitelre szánt szeszes italok esetén az e rendeletben előírt adatok az Európai Unió hivatalos nyelvein kívül más nyelven is megismételhetők.

11 Borokra vonatkozó különleges szabályzás Földrajzi árujelző, mint fogyasztóvédelmi eszköz (ismert minőség választása) A födrajzi jelzés: valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Az eredetmegjelölés : valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.

12 Borokra vonatkozó különleges szabályzás  A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett „borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály (Magyarországon a bortörvény évi XVIII. Törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról) határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők különleges jogi oltalmában részesülhet. (Bor Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján) Például: az Eger szó (és melléknévi, változata, az egri) földrajzi árujelzőként van lajstromozva, így a területen termelő valamennyi borász alanyi jogává vált az egri bikavér megjelölés használata a termékleírásnak megfelelő minőségű borra. Az egri bikavér nem borfajta, ezért a megjelölést az egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják.  A fogyasztó biztonságát segíti elő a származási bizonyítvány is: borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező borszőlőből, mustból, borból lehet előállítani, illetve továbbfeldolgozás céljából forgalomba hozni.

13 Otthoni pálinkafőzés – Sérülnek a fogyasztói jogok? „Metanol probléma” - emberi fogyasztásra való alkalmatlanság - fogyasztó biztonságához való joga sérülhet (ismeretlen eredet, a mérgezőanyagot ízleléssel nem lehet felismerni) - ellenőrzött körülmények hiánya Metanol-mérgezés Csehországban mintegy 15 ezer liter mérgező alkoholt hoztak forgalomba - 25 halálos áldozat

14 Otthoni pálinkafőzés – Sérülnek a fogyasztói jogok? Magánfőzés szabályzása:  Magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesz mennyiségig.  Magánfőző: az a 18. életévét betöltött természetes személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból, saját tulajdonú desztillálóberendezésen állít elő párlatot.  Főzhető mennyiség: Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat feltéve, hogy az a magánfőző háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.  Párlat zárjegy

15 Fogyasztót könnyen megtévesztő elnevezés Sör-e a citromos sör? jellegét megváltoztató bármilyen anyagot hozzáadnak új terméket hoznak létre fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a sör csupán a készítmény egyik alkotóeleme Ezentúl nevében is meg kell különböztetni a sörtől azokat a termékeket, amelyekhez az érlelést, szűrést követően annak ízét, illatát, színét, jellegét megváltoztató bármilyen anyagot hozzáadnak, és ezáltal lényegében egy új terméket hoznak létre. Nevük akkor tartalmazhatja a „sör” kifejezést, ha a gyártó a fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a sör csupán a készítmény egyik alkotóeleme. Így lehet majd például: sörkeveréket, sörmixet, vagy sörtartalmú italt árulni.

16 Reklám évi XLVIII. Törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól Tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját a) sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, illetve - honlap esetén - a nyitó oldalon, b) színházban vagy moziban 20 óra előtt, illetve gyermek-, illetve fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően, c) egyértelműen játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, és d) köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bejáratától légvonalban mért kétszáz méteres távolságon belül szabadtéri reklámhordozón.

17 Reklám Magyar reklámetikai kódex - Alkoholtartalmú italok reklámozására vonatkozó szabályok Az alkoholtartalmú italok reklámja: jármű vezetése nem sugallhatja, hogy az alkoholfogyasztás elfogadható személyi vagy gépi meghajtású eszköz, jármű vezetése előtt vagy alatt fizikai és szellemi teljesítményt nem mutathat be kiemelkedő fizikai és szellemi teljesítményt ezen italok fogyasztásának hatásaként. Így különösen a reklám nem keltheti azt a benyomást, hogy az alkoholfogyasztás serkenti a szellemi képességeket vagy a fizikai teljesítményt erőszakos, agresszív, veszélyes vagy antiszociális magatartással. nem kapcsolhatja össze a terméket vagy fogyasztást erőszakos, agresszív, veszélyes vagy antiszociális magatartással. munkavégzéshez kapcsolódóan nem mutathat alkoholfogyasztást munkahelyen munkaidőben, munkavégzéshez kapcsolódóan túlzott vagy felelőtlen fogyasztással nem lehet elnéző vagy bátorító a túlzott vagy felelőtlen fogyasztással szemben nem kelthet bizonytalanságot nem kelthet bizonytalanságot az áru természetével és alkoholtartalmával (erősségével) kapcsolatban terápiás hatása nem állíthatja, hogy az alkoholterméknek terápiás hatása van társadalmi vagy szexuális sikerekhez nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez terhes nőkhöz nem szólhat terhes nőkhöz, és nem mutathat terhes nőt felelősségteljes alkoholfogyasztásra A cég vagy márka internetes honlapján világos felhívást kell közzétenni a felelősségteljes alkoholfogyasztásra.

18 Reklám

19 Kiskorú személyek védelme A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. Törvény alapján: Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére – a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer kivételével – alkoholtartalmú italt, tovább á tizennegyedik életévét be nem töltött személy részére energiaitalt értékesíteni, illetve kiszolgálni. Az e §-ban meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni. Magyar Reklámetikai Kódex alapján: o Az alkoholtartalmú italok reklámja nem szólhat gyermek és fiatalkorúakhoz és nem mutathat gyermek-és fiatalkorút. o A médiaválasztás során biztosítani kell, hogy az adott média, vagy rádiós és televíziós műsorszolgáltatás esetén az adott műsorszám közönségének több mint 70%-a ésszerűen várhatóan 18 éves vagy annál idősebb legyen. o Az alkoholtartalmú italok reklámja nem szerepeltethet 25 évesnél fiatalabb modellt vagy színészt. o Az alkoholtartalmú italok reklámja nem használhat olyan – valóságos vagy kitalált – tárgyat, képet, stílust, jelképet, színt, zenét, karaktert (különösen rajzfilmfigurákat, sportolókat, közismert személyt), amely elsősorban a gyermek-és fiatalkorúakat szólítja meg vagy szorosan kötődik gondolati vagy érzelmi világukhoz. o A cég vagy márka internetes honlapján világos és jól látható módon meg kell jelölni, hogy a honlapot kizárólag az alkoholfogyasztásra/vásárlásra megszabott korhatár felettiek látogathatják.


Letölteni ppt "Alkoholtermékek Fogyasztóvédelmi közjog. Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete A szesziparra alkalmazandó intézkedések célja: -a fogyasztóvédelem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések