Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek Peisser-Puli Edit egyetemi tanársegéd, SZE-RGDI a.d. A vidék fejlesztésének titka,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek Peisser-Puli Edit egyetemi tanársegéd, SZE-RGDI a.d. A vidék fejlesztésének titka,"— Előadás másolata:

1 Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek Peisser-Puli Edit egyetemi tanársegéd, SZE-RGDI a.d. A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon konferencia Széchenyi István Egyetem, J. épület Győr, április

2 A vizsgálat tárgya: sikerek a szociális szolgáltatás-szervezésben  a Nyugat-dunántúli régióban,  két hátrányos helyzetű kistérségben,  három szociális alapszolgáltatás vonatkozásában,  társulásos szervezési formák keretében,  a szolgáltatásokhoz való hozzáférés,  az integrált szervezeti megoldások körében. Kistérségi szociális szolgáltatás- szervezés Területi egyenlőt- lenségek Települési egyenlőt- lenségek Település- szerkezeti sajátosságok Vegyes önkormányzati modell Feladatok és finanszíro- zásuk Feltételek megteremtése Súlyos ellátási hiátusok Fokozódó szükségletek

3 A vizsgált szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások  Szociális étkeztetés: napi egyszeri meleg étel azok számára, akik azt koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, hajléktalanságuk miatt önmaguk vagy családjuk számára átmenetileg vagy tartósan nem tudják biztosítani.  Házi segítségnyújtása gondozási szükségletnek megfelelő szociális illetve egészségügyi ellátáshoz való hozzájutáshoz, a személyi higiénia fenntartásához, élelemhez jutáshoz, orvosi ellátáshoz, a gyógyszerek beszerzéséhez, hivatalos ügyek intézéséhez, a napi életviteli tennivalók ellátásához, a szabadidős, rehabilitációs, programokon való részvételhez való segítségnyújtás, és alapvető mentális ápolás, gondozás.  Házi segítségnyújtás: a gondozási szükségletnek megfelelő szociális illetve egészségügyi ellátáshoz való hozzájutáshoz, a személyi higiénia fenntartásához, élelemhez jutáshoz, orvosi ellátáshoz, a gyógyszerek beszerzéséhez, hivatalos ügyek intézéséhez, a napi életviteli tennivalók ellátásához, a szabadidős, rehabilitációs, programokon való részvételhez való segítségnyújtás, és alapvető mentális ápolás, gondozás.  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: otthonukban egyedül élő, koruk, egészségi vagy szociális állapotuk miatt fokozottan veszélyeztetett emberek számára krízishelyzetekben való gyors, szakszerű segítségnyújtás, jelzőkészülék - jelzés - diszpécser központ - szakember(ek).

4 A siker értelmezése a Zalaegerszegi-Őriszentpéteri kistérségben (forrás: Támasz ASZI vezetője )  két kistérség hozott létre,  egy komplex alapszolgáltatást biztosító intézményt,  országosan is az egyik egyedülálló példa,  az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás nem dönt a költségvetésről – mégis teljes a bizalom.

5 A Zalaegerszegi kistérség ( forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009) Zalaegerszegi kistérség:  az ország legnagyobb kistérsége – településszám 65 (79-14),  lakosságszáma fő (2009),  vonzáskörzetek: Zalaegerszeg, Zalalövő és Pacsa – 5-30 km- es távolság,  aprófalvas településszerkezet,  elöregedő helyi társadalom,  tartós természetes fogyás,  a munkahelyek hiánya,  közszolgáltatások, saját intézmények hiánya. LakosságszámTelepülésszám 50 fő alatt fő fő fő fő fő fő fő 1 Összesen62

6 Az Őriszentpéteri kistérség ( forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009)  hátrányos helyzetű kistérség (311/2007. Kr.),  a régió és az ország egyik legritkábban lakott területe,  tipikusan aprófalvas vidék,  22 településén 7162 ember él (2009),  18 település 500 fő alatti,  nagyon alacsony a népsűrűség: 25 fő/km2,  fokozott a természetes fogyás és az elvándorlás: 6 év alatt 8,1%!

7 Az Őriszentpéteri kistérség ( forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009)  Az Őriszentpéteri Társulás területén az ellátási kötelezettségnek teljes körűen 7 település (31,8 %) tett eleget.  15 településen (68,1%) nem volt biztosított a szociális étkeztetés.  18 településen volt biztosított a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.  17 településen működött falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás.  A Többcélú Kistérségi Társulás területén nincs Nappali ellátás - Idősek Klubja.  Támogató szolgálat, közösségi ellátások nem biztosítottak a térségben.

8 A Zalaegerszegi-Őriszentpéteri „kistérség” – előzmények 2008-ig   A Zalaegerszegi Társulás területén az ellátási kötelezettségnek teljes körűen 46 település (54,7 %) tett eleget.   41 településen (48,8%) nem volt biztosított a szociális étkeztetés.   10 településen nem volt biztosított a házi segítségnyújtás.   A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás mindössze 18 településen volt elérhető, 65 készülékkel.   Az aprófalvas településszerkezet ellenére csak 23 településen működött falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás.   8 településen működött Nappali ellátás - Idősek Klubja intézményfenntartó társulás keretében.   A megyei jogú várossal együtt a Magyar Vöröskereszt általi biztosításban 47 településen működött támogató szolgálat, 49 településen voltak elérhetőek a közösségi ellátások.

9 Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás:  65 település,  két intézményfenntartó társulással (62+3, Zalaegerszeg, Kispáli, Nagypáli),  integrált intézményi struktúrában,  Támasz Szociális Alapszolgáltatási Intézmény létrehozásával. Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás:  22 település,  „(…) a társulás tagjai a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében vállalták, hogy a szociális és a család-, gyermek –és ifjúságvédelmi feladatokat közösen látják el oly módon, hogy e feladat-és hatáskörök ellátását átruházzák január 1-től a Támasz Alapszolgáltatási Intézményre azzal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a kistérség demográfiai és szociális helyzetét.” (TASZI Szakmai program, 19.o.)

10 Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től Támasz Szociális Alapszolgáltatási Intézmény, 62+22, azaz 84 településre: január 1-jétől határozatlan időre, a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény látja el a települési önkormányzatok szociális alap- és gyermekjóléti feladatai közül:  gyermekjóléti szolgáltatást 84 településen,  családsegítést 84 településen,  szociális étkeztetést 68 településen,  házi segítségnyújtást 83 településen,  jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 82 településen,  Nappali ellátás - Idősek Klubját 84 településen.

11 Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től A Támasz Alapszolgáltatási Intézmény:  a zalai és őrségi aprófalvak lakosainak,  magas színvonalú,  hatékony,  korszerű,  probléma-érzékeny,  helyben hozzáférhető,  a törvényi előírásoknak megfelelő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat kíván biztosítani,  mintegy 135 felkészült, szociálisan elkötelezett, szakképzett alkalmazottja révén,  3 intézményi egység segítségével. : Tófej, Zalalövő és Zalaistvánd.

12 Kistérségi modell kialakítása  Célja a szociális alap- és gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak integrált megvalósítása,  jellemzően kistelepülések körében megszervezett módon,  lehetőséget kínál arra, hogy hálózatépítéssel bővüljenek egyes kapacitások,  és a szakellátásra nehezedő nyomás számottevően csökkenthető,  elsősorban az idősellátás problémáira kíván választ adni, hiszen a települések jelentős része ennek megoldásában kíván partner lenni. Ennek alapján a kistérségi modellben felvállalt, elsődleges szolgáltatások: 1.szociális étkeztetés, 2.házi segítségnyújtás, 3.nappali ellátás – idősek klubja, 4.s mindezek kiegészítéseként a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térségi ellátását is képes megvalósítani.

13 A kistérségi modell eredményei január 1. – április 8. (forrás: Előterjesztés, TKT ülése, április 8.) Intézmény- egység Étkeztetés, összes ellátott Ebből új belépő jan. 01-től Házi Segítségny újtás, Összes ellátott Ebből új belépő jan. 01-től Tófej Zalaistvánd Zalalövő18673/ /22 Összesen

14 A siker feltételei (forrás: Támasz ASZI vezetője)  a kialakításra kerülő kistérségi intézmény meglévő előzményei fontosak,  a régi alapok átszervezése,  szakképzett szakemberek alkalmazása,  több lehetséges alternatíva felvetése a leendő intézménnyel kapcsolatban: fenntartás, struktúra, intézmény-egységek, felvállalt feladatok komplexitása, ellátási körzet, stb.

15 A Zalaszentgróti kistérség

16 A siker értelmezése (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009)  A siker sokféleképpen értelmezhető, ahány kistérség van, annyiféleképpen.  Siker a települések együtt-gondolkodása, annak a belátása, hogy a közös célok érdekében szükség van az együttműködésre.  Siker, ha a meglévő rendszer a jogszabályi feltételeknek megfelelően tud kiépülni, azaz siker a törvényesség.  Siker egy-egy új alapszolgáltatás felvállalása, ha azt nem jogszabályi kényszer diktálja.  Siker, ha a valós helyi szükségletekre adnak választ az alapszolgáltatások.  Siker, ha minden kistérség megtalálja a maga számára legmegfelelőbb szolgáltatás-szervezési formát (ellátási szerződés, intézményfenntartó társulás, többcélú kistérségi társulás, mint fenntartó, stb.), mert a hatékonyság így lesz a legnagyobb.

17 A Zalaszentgróti kistérség (forrás: Szociális szolgáltatástervezési koncepció, 2008)  hátrányos helyzetű kistérség (311/2007. Kr.) 24 településsel,  lakosságszáma fő (2008),  népsűrűség 56 fő/km2,  egy város: Zalaszentgrót,  átlagos lakosságszám 765 fő (466 fő),  népességfogyás,  idősödés, 10 település lakossága jellemzően idős, ebből 5 településé rohamosan idősödik,  a gyermekek hiánya ellenére vannak éledő települések,  de a 3 év alatti gyermekek intézményes ellátottsága hiányzik,  tartósan munkanélküliek száma magas,  hátrányos fekvés, kedvezőtlen megközelíthetőség, rossz infrastruktúra.

18 100 főnél kisebb Dötk, Sénye, Ligetfalva, Almásháza, Kisvásárhely, Döbröce, Kallósd – 7 település 500[1] főnél kisebb[1] Tilaj, Nagygörbő, Kisgörbő, Szalapa, Vindornyaszőlős, Mihályfa, Zalavég, Batyk – 8 település főnél kisebb Óhíd, Sümegcsehi, Zalabér, Zalaszentlászló, Pakod főnél kisebb Zalacsány, Kehidakustány, Türje főnél kisebb Zalaszentgrót [1][1] Ebben a kistérségben jelentős ugrás van az 500 és 600 fő körüli településeknél. Batyk népessége 435 fő, Óhídé 629, Sümegcsehié 673 fő. Ezek az adatok a falugondnoki szolgálatok szempontjából bírnak jelentőséggel.

19 A településeken elérhető szolgáltatások (2009)  Étkeztetés: 20 településen 200 fő, nincs Kallósdon, Sényén, Dötkön és Pakodon (!),  Házi segítségnyújtás: 24 településen, 112 fő,  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: egyetlen településen sem, tervben volt 2007-ben ellátási szerződés keretében (Vöröskereszt), de nem kapott működési engedélyt,  Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás: 13 településen,  Nappali ellátás: 5 településen, 95 fő  Közösségi ellátás, támogató szolgálat: 24 településen.

20 Szociális szolgáltatás-szervezés (forrás: Javaslat szociális alapszolgáltatási intézmény Társulás által történő fenntartására, 2009)  a szociális és gyermekjóléti alapellátási rendszer a kistérségben rendkívül összetett képet mutat, széttagolt és átláthatatlan, ellátási hiányok vannak,  a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás jelenleg 4 szociális alapszolgáltatási, és 1 gyermekjóléti alapellátási feladatot biztosít,  intézményfenntartó társulások által,  valamint a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött ellátási szerződés útján,  2010-től az ellátási szerződéssel biztosított szolgáltatások után nem igényelhető kiegészítő normatív állami támogatás (ez a Vöröskereszt által ellátott településeket érinti),  elérhetővé kell tenni a szociális alapellátásokat, biztosítani kell azokat a települések által kötelezően ellátandó szolgáltatási formák is, melyek jelenleg egyáltalán nem, vagy csak működési engedély hiányában működnek.

21 Megújuló szolgáltatás-szervezés 2009 ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás Intézmény 1. SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁL- TATÁSI INTÉZMÉNY ágazat 1. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS Székhely: Zalaszentgrót Ellátási körzet: 24 település ágazat 2. CSALÁDSEGÍTÉS Székhely: Zalaszentgrót Ellátási körzet: 24 település ágazat 3. HÁZI SEGÍTSÉGNY. Székhely: Zalaszentgrót Ellátási körzet: 24 település ágazat 4. IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA Székhely: ZALASZENTGRÓT TELEPHELY 1. Idősek Klubja PAKOD TELEPHELY 2. Idősek Klubja ZALASZENT-LÁSZLÓ TELEPHELY 3. Idősek Klubja MIHÁLYFA TELEPHELY 4. Idősek Klubja ÓHÍD TELEPHELY 5. Idősek Klubja TÜRJE ágazat 5. SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS Székhely: Zalaszentgrót Ellátási körzet: 24 település Intézmény 2. IDŐSEK OTTHONA Székhely: ZALASZENTLÁSZLÓ Telephely: ZALABÉR (Szent Rita Idősek Otthona) Telephely: PÓKASZEPETK (Szent Marcella Idősek Otthona)

22 A siker értelmezése (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) „Az igazi siker a valós szükségletek kielégítése, a hiányzó alapszolgáltatások körének bővítése a térségi feladatellátás rendszerében, minőségi szakmai munkával, egy intézmény keretein belül.” „Az igazi siker a valós szükségletek kielégítése, a hiányzó alapszolgáltatások körének bővítése a térségi feladatellátás rendszerében, minőségi szakmai munkával, egy intézmény keretein belül.”

23 A siker feltételei (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009)  Éppen ezért a siker feltételei nem lehetnek általánosak, minden kistérség más és más erősséggel és gyengeséggel rendelkezik. Elengedhetetlen  a rendszeres egyeztetés, megbeszélés, tájékoztatás, kapcsolat a döntéshozói – településvezetői szinttel.  egy - egy szolgáltatás szervezésének előnyeit és hátrányait, pozitív és negatív következményeit pontosan kell látniuk a vezetőknek, érdemi döntés enélkül nem várható – a feltétel feltétele.  Alapvető feltétel a pontos szükségletfelmérés – szakemberekkel, a döntéshozók támogatásával.

24 A siker feltételei (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009) „…ha szükség van egy alapszolgáltatásra, ha adott a kistérségben az együttműködési szándék, ha a kiépítést és a szolgáltatást végző személyek szakmailag motiváltak, ha lehetőséget teremtünk a folyamatos visszacsatolásra, akkor a szociális rendszer mindenki számára megfelelően rugalmassá válik.”

25 Siker a szociális szolgáltatás- szervezésben tehát,…  az együttműködés és a bizalom,  a meglévő rendszer működtetése,  a meglévő rendszer átszervezésének lehetősége,  a saját szolgáltatás - szervezési arculat megtalálása,  hatékonyabb pénzfelhasználás,  a jogszabályi feltételeknek való jó megfelelés.

26 A sikeres szociális szolgáltatás-szervezés feltételei tehát, …  szemlélet-váltás,  kényszermentes, rugalmasabb jogi szabályozás: a normatíva ne érdek legyen, hanem eszköz, a pénz feltételei a szükségletekhez alkalmazkodjanak és mikro-körzeteket generáljanak,  a helyi alapszükségletekre épülő minimális ellátórendszerhez egyszeri nagyobb segítség kell,  az átszervezéshez ésszerű szervezési alternatívák,  szakképzett, motivált szakemberek, „generátorok”,  „egyenruha” helyett testre-szabott lehetőségek.

27 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek Peisser-Puli Edit egyetemi tanársegéd, SZE-RGDI a.d. A vidék fejlesztésének titka,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések