Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai forrásból megvalósuló közbeszerzések során indított jogorvoslati esetek sajátosságai Uniós támogatás – Hazai közbeszerzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai forrásból megvalósuló közbeszerzések során indított jogorvoslati esetek sajátosságai Uniós támogatás – Hazai közbeszerzés."— Előadás másolata:

1

2 Az európai forrásból megvalósuló közbeszerzések során indított jogorvoslati esetek sajátosságai Uniós támogatás – Hazai közbeszerzés

3 3 I. A Kbt. célja:  a közpénzek ésszerű átláthatóságának  és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése  a verseny tisztaságának biztosítása a közbeszerzések során

4 4 I. A Kbt. alapelvei: Speciális sabályok A Kbt. alapelvei  A verseny tisztasága és nyilvánossága.  Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása az ajánlattevők számára.  Nemzeti elbánás az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők és a közösségi áruk számára. A Kbt. célja és alapelvei nem minden esetben érvényesülnek a Kbt. speciális szabályainak alkalmazása során a közbeszerzési eljárásokban, illetve a jogorvoslati eljárásokban.

5 5 II. A Kbt. alapelveinek érvényre juttatása a jogalkalmazás során Minden jogalkalmazó felelőssége az alapelvek érvényre juttatása:  Ajánlatkérők  Ajánlattevők  Hivatalos közbeszerzési tanácsadók, jogi képviselők  Közbeszerzési Döntőbizottság  Bíróságok

6 6 III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek A kógencia félre értelmezése az alapelvek sérüléséhez, mellőzéséhez vezethet a gyakorlatban.

7 7 III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 1.) Indokolatlan formai követelmények előírása a dokumentációban és ezek következményei:  érvénytelenségi követelmények rögzítése a felhívásban  a dokumentációban előírt formai követelmények: lehetőség a verseny korlátozására  formai okból történő érvénytelenné nyilvánítás következménye: a legjobb ajánlatot adó ajánlattevő kizárása a versenyből  Idevonatkozó KDB határozat: D.104/9/2006. (Fővárosi Bíróság 2.K /2006/9. számú ítélete): oldalszámozás miatt megállapított érvénytelenség

8 8 III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 2.)A hiánypótlás intézményének kiüresítése a hiánypótlás körének korlátozásával A hiánypótlás intézményének célja:  az érvényes ajánlatok számának növelése,  hozzájárulás az ajánlattevők közötti valódi verseny kialakulásához,  a közbeszerzési eljárások eredményessége esélyének javítása (Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása)  Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzési eljárások: a Kbt. 83. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét (Kbt. módosítás tervezete szerint teljes körű hiánypótlást kell majd biztosítani).

9 9 III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek  a hiánypótlás körét az ajánlatkérő korlátozhatja [Kbt. 83. § (1) és (2) bekezdése],  ez visszaélésre ad lehetőséget, a hiánypótlás intézményének kiüresítésével járhat: – a hiánypótlás körének indokolatlan korlátozása, szűkítése (pl. csak az oldalszámozást lehet pótolni) – a hiánypótlási határidő versenykorlátozó módon történő meghatározása (külföldi ajánlattevők nem tudják teljesíteni a hiánypótlási kötelezettségüket) – vonatkozó KDB határozat: D.276/18/2006.

10 10 III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 3.)Részvételi határidő versenykorlátozó módon történő meghatározása  gyorsított eljárás: a részvételi határidő a hirdetmény feladásától számított 15. vagy – elektronikus feladás esetén – 10. nap  a részvételre jelentkezőnek azonban max. 5 napja van a részvételi jelentkezés összeállítására (munkaszüneti napok esetében még kevesebb)  legtöbbször csak az tud részt venni az eljárásban, aki „előzetes információval” rendelkezik az eljárásról  külföldi jelentkezők részvétele az eljárásban a gyakorlatban szinte kizárt  kiegészítő tájékoztatás kérésére csak „elvileg” van lehetőség  Idevonatkozó KDB határozatok: – D.556/22/2006. – D.178/25/2007.

11 11 III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 4.Pénzügyi alkalmassági feltételek  negatív mérleg szerinti eredmény előírása a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság kritériumaként – nyereségátadási megállapodás (az anyavállalatnak kifizetett osztalék a mérleg szerinti eredményt minden esetben negatívvá teszi) – a kiemelkedően nyereséges vállalkozás alkalmatlan lehet – mérleg szerinti eredmény = adózott eredmény-osztalék (adózott eredmény előírása célszerűbb)  Idevonatkozó KDB határozat: – D.556/22/2006. „Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő intermodális központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése”

12 12 III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek 5.)A szerződéskötés megtiltása ideiglenes intézkedésként  a KDB ritkán alkalmazza a Kbt § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedést, a szerződéskötés megtiltását (akkor sem, ha ezzel a jogsértés még reparálható, a magas összegű bírság elkerülhető lenne)  Kbt. módosítás: kötelezővé tenné az intézkedés alkalmazását jogorvoslati eljárás megindítása estén (a szerződés nem lenne megköthető a KDB érdemi határozatának megszületéséig)  Ezzel elkerülhető lenne a jogsértő eljárásban hozott döntés alapján megkötött szerződés teljesítése

13 13 III. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során előforduló tipikus esetek  jelenlegi szabályozás: gyakorlatilag lehetetlen a jogsértő közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésből eredő hátrányok helyreállítása, a teljes reparáció (eredeti állapot helyreállítása, a jogszerűen nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötés)  a szerződés érvénytelenségét megállapító polgári peres eljárás időszükséglete miatt a szerződéskötés előtti állapot – az esetek többségében – már nem állítható helyre  Kbt. módosítás tervezete: a jogorvoslati rendszer átalakításával – Fővárosi Ítélőtábla kiiktatása; az eljárási határidők csökkentése; elektronikus eljárás bevezetése – lecsökkenne a semmisség megállapításának időtartama, és így lehetővé válna az eredeti állapot helyreállítása

14 14 IV. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE 6. Ptk. módosítás: A semmisség szabályainak változásai  A semmis szerződésre vonatkozó szabályok: – a bírói gyakorlat és a jogirodalom alapján bekerülne a törvény szövegébe: aki a semmisség okát felróható módon idézte elő, a szerződés érvénytelenségére nem hivatkozhat – az érvénytelen szerződésből származó kötelmi jogi igények csak az általános elévülési időn belül lennének érvényesíthetőek (a – részben – teljesített semmis szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeit az elévülés és az elbirtoklás korlátai között lehetne levonni)

15 15 IV. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE  Az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó szabályok: – az érvénytelen szerződés alapján a szerződés teljesítése nem lenne követelhető – ha az érvénytelen szerződés alapján (rész)teljesítés(ek) történtek: •a bíróság csak kérelemre határozna az érvénytelenség jogkövetkezményeiről, függetlenül attól, hogy az érvénytelenség semmisségi vagy megtámadhatósági alapon kerül megállapításra, •az eredeti állapot helyreállítása akkor lenne alkalmazható, ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetében visszaállítható (reverzibilis dologszolgáltatások esetében, mint tulajdoni igény; pénzszolgáltatás visszafizetését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján rendelhetné el a bíróság)

16 16 IV. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE •az eredeti állapot helyreállításával nem rendezett vagyoneltolódásokat a jogalap nélküli birtoklás (vagy a jogalap nélküli gazdagodás) szabályai szerint kellene megítélni •ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet természetben nem lehet visszaállítani – a szolgáltatás eredeti vagy utólagos irreverzibilitása miatt – a szerződő felek viszonyának rendezésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kellene alkalmazni •a bíróság érvényessé nyilváníthatja a szerződést, ha az érvénytelenség oka megszüntethető (de csak kereseti kérelemre)

17 17 A Kbt § (2) bekezdésében meghatározott határidők és a közösségi jog összhangja •„Universale Bau-ügy” -Az eljárási határidőknek és a jogorvoslati eljárásnak meg kell felelniük a 89/665/EGK irányelv célkitűzéseinek és nem korlátozhatják az egyének jogait -Az irányelv célja: a jogellenes döntésekkel szemben a nemzeti jogszabályoknak hatékony és gyors felülvizsgálatot kell biztosítaniuk -Ezen elvek nem zárják ki a jogvesztő határidők alkalmazását, feltéve, ha az eljárás-indító határidő ésszerű

18 18 A Kbt § (2) bekezdésében meghatározott határidők és a közösségi jog összhangja •„Santex-ügy” -A vonatkozó olasz jogszabályban szereplő 60 napos eljárás-indítási határidőt vizsgálta az Európai Bíróság -A bíróság kimondta: e határidő nem tekinthető ésszerűtlennek, figyelembe véve az irányelv célját és a jogbiztonság követelményeit -A bíróság rámutatott: a jogbiztonságot szolgálja, hogy a 60 napos határidő a megtámadni kívánt közigazgatási aktus hivatalos közlésétől vagy azon időponttól indul, amikor a felperes teljes terjedelemben tudomást szerzett a támadni kívánt aktusról

19 19 A Kbt § (2) bekezdésében meghatározott határidők és a közösségi jog összhangja •Összegezve -a Kbt.-ben meghatározott, a jogsértéstől számított 8, illetve 15 napos jogorvoslati határidő nem áll ellentétben a közösségi joggal -A 90 napos jogvesztő határidő összhangja azonban csak konkrét ügyben lenne vizsgálható az Európai Bíróság által

20 20 A 90 napos jogvesztő határidő összhangja a közösségi joggal  A magyar jogalkalmazói értelmezés szerint a Kbt §-ában szereplő határidők nemcsak az ajánlatkérő általi, hanem a más ajánlattevők által elkövetett jogsértések ellen emelhető kifogásokra is vonatkoznak  „Santex-ügy”: az Európai Bíróság megállapította, hogy a konkrét ügyben szereplő eljárási határidők – bár önmagukban nem ellentétesek a közösségi jog elvével – meghatározott körülmények között felvethetik annak sérelmét

21 21 A 90 napos jogvesztő határidő összhangja a közösségi joggal  A közösségi jog hatékonyságának elvével ellentétes egyedi körülmény lehet a magyar joggyakorlatban kialakult álláspont: -a más ajánlattevők által elkövetett jogsértések esetében ezektől számítva anélkül telik el a kifogásra nyitva álló 90 napos jogvesztő határidő, hogy az érdekeiben sértett ajánlattevő a jogsértésről tudomást szerezne -egyes vélemények szerint a 90 napos jogvesztő határidő ilyen kiterjesztő értelmezése gyakorlatilag kizárja a közösségi jogból származó jogok gyakorlását, ezért ellentétes a közösségi joggal

22 22 Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása  Kérdés: köteles-e a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) az előtte folyamatban lévő ügyet előzetes döntéshozatali eljárás céljából az Európai Bíróság elé felterjeszteni?  A válasz két előzetes kérdés megválaszolását igényli: -A KDB bíróságnak minősül-e, azaz fordulhat-e egyáltalán az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali kérelemmel? -Ha igen, úgy a KDB-t e tekintetben kötelezettség terheli vagy csupán jogosultság?

23 23 Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása  Bíróságnak minősül-e a Közbeszerzési Döntőbizottság? -„Dorsch Consult-ügy”: Az Európai Bíróság megfogalmazta azokat a kritériumokat, amelyek együttes teljesülése esetén valamely szervezet az EGK Szerződés 234. cikke alapján bíróságnak minősül. Ezek a következők: a szervezet törvény alapján végzi tevékenységét, állandó jellegű, kötelező ítélkezést folytat, jogvitákban jár el, jogi normákat alkalmaz és független. -A KDB ezen feltételeknek megfelel, így a Szerződés 234. cikke értelmében bíróságnak minősül, vagyis fordulhat előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz

24 24 Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása  Köteles-e a KDB az Európai Bírósághoz fordulni? -A Szerződés 234. cikke értelmében az a nemzeti bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni, amely határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség -Kbt § (1) bekezdése: A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. Tehát a KDB érdemi határozata ellen fellebbezésnek, illetve rendes jogorvoslatnak nincs helye, azaz olyan bíróságnak minősül, amelynek határozata után a konkrét ügyben a feleknek nincs további rendes perorvoslat benyújtására lehetőségük.

25 25 Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása  A Közbeszerzési Döntőbizottság tehát köteles és nem csupán jogosult az Európai Bírósághoz fordulni előzetes döntéshozatali eljárás céljából.  „CILFIT-ÜGY”: Mikor nem köteles a tagállami bíróság az Európai Bírósághoz fordulni előzetes döntéshozatali eljárás céljából? Három esetben: -A felmerült közösségi jogi kérdés nem releváns az ügy eldöntése szempontjából -Az adott közösségi jogi rendelkezést az Európai Bíróság ugyanilyen összefüggésben már értelmezte -A közösségi jog helyes alkalmazása egyértelmű, vagyis az érintett kérdés eldöntése kapcsán semmilyen ésszerű kétely nem merülhet fel

26 26 Dezső és Társai Ügyvédi Iroda Dr. Dezső Attila 1011 Budapest, Fő u Tel:


Letölteni ppt "Az európai forrásból megvalósuló közbeszerzések során indított jogorvoslati esetek sajátosságai Uniós támogatás – Hazai közbeszerzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések