Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vizsgafelkészítő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vizsgafelkészítő."— Előadás másolata:

1 Vizsgafelkészítő

2 Ismerősei körében, egy 28 éves fiatal nőben felmerül az öngyilkosság gondolata. A baráti körben beszélgetnek az esetről. Barátai kíváncsiak az Ön véleményére. Tájékoztassa barátait a felmerülő pszichológiai és etikai kérdésekről! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a személyiségfejlődés állomásai, törvényszerűségei, a fejlődési szakaszok, értelmi, érzelmi, testi fejlődés, az öngyilkosság pszichológiai és etikai kérdései

3 Személyiség: Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedésmintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezetével való interakciót befolyásolják. Jellemzők: -         a személyiség egy szerveződés, rendszer, egymással kölcsönhatásban álló elemek együttese. -         Akkor is jelen van, ha éppen nem aktív. -         egy személyiség egy aktív folyamat, Állandóan fejlődik, alakul, elválaszthatatlanul kötődik a fizikai testhez. -         a személyiség alkalmazkodik környezetéhez.

4 A személyiségfejlődés törvényei 1
A személyiségfejlődés törvényei 1. Transzfer törvény: ez a törvény az ésszerű szelektálódásra hívja fel a figyelmet, arra hogy a pedagógiai tevékenységekben a fontosat tanítsuk meg, de gondolkodva, alkotóan. Ennek a törvénynek vannak tartalmi és módszertani vonatkozása, mit, mennyit, milyen összefüggésben adjuk, hogy érdeklődést keltsen a tanuláshoz. 2. Aktivitás törvénye: a pedagógiai elvet alapozza meg. A gyermek állandóan tettre kész, tevékeny, aktív. A nevelő dolga, hogy ennek az aktivitásnak pozitív tartalmat adjon, megfelelő irányt adjon. 3. A rész- egész viszonyának törvénye: ez a törvény a pozitív pedagógia elvének pszichológiai megalapozása. Azaz a sikeres, az eredményesen fejleszthető tevékenység felől közelítsünk a személyiségfejlesztéshez.

5 4.   A direkt és indirekt kölcsönhatásának törvénye:   ez a törvény a módszerek megválasztására hívja fel a figyelmet. Nem mindig a direkt, közvetlen hatás vezet célhoz. Előfordul, hogy egy indirekt hatás eredményesebb, pl. a sportban ügyetlen tanulót nem a sportolásra kényszerítéssel fejleszthetünk, hanem közvetve, kedvet ébresztve a sport iránt. 5.   Teljesség, vagy totalitás törvénye: a pedagógiai tevékenységben a személyi kapcsolatok fontosságát alapozza meg. Azaz egymással kölcsönhatásban lévő személyek közötti kapcsolatok jellegének, tartalmának, intenzitásának személyiségalakító szerepét, ill. ezek tudomásulvételének fontosságát.

6 A  személyiségfejlődés szakaszai, állomásai
Freud szerint a fejlődés középpontjában a libidófejlődés (pszichoszexuális fejlődés) áll, a születéstől a felnőtté válásig 5 szakaszt különít el: 1.   Orális szakasz:    0-1 év, erogén zóna a száj, legfőbb öröm az evés, nyelés, rágás, köpés. Valódi erogén zónává akkor válik, ha függetlenedik a táplálék felvételétől, a megismerés szerve a száj, a szájba vétel öröme = birtoklás. 2.   Anális szakasz:    1-3 év, erogén zóna a végbélnyílás, a belek működése intenzív belső inger, visszatartás- elengedés dinamikája. A test feletti kontroll kialakulása (szobatisztaság)

7 3.   Fallikus szakasz:   3-6 év, erogén zóna a nemi szerv, nemi szervek iránti érdeklődés, ödipusz komplexus = ellenkező nemű szülő iránti vonzalom, azonos neművel való rivalizálás, az agresszív fantáziákat bűntudat kíséri, szereti, a halálát kívánja (ambivalencia). 4.   Látencia szakasz:   6-serdülőkor, időleges ösztönnyugvás, érdeklődés a szülőktől a kortársakra, közösségek felé fordul, fontossá válik a teljesítmény, ismeretszerzés. 5.   Genitális szakasz:   serdülőkortól kezdődik, elsődleges örömforrás a kölcsönös genitális örömszerzés, a gyereknek önállósodnia kell, az ismét fellángoló ödipusz konfliktust azzal oldja meg, hogy megfelelő szexuális partnert választ.

8 A fejlődést meghatározó tényezők:
1. Örökletes tényezők: DNS alapján képességek öröklése, testalkat, mozgás-kivitelezés, idegrendszeri folyamatok ritmusa. 2. Környezet: éghajlat, társadalmi-, gazdasági berendezkedése az országnak, személyes-, szociális: rokonság, ismeretség, barátságok 3. Nevelés: Az átöröklés a személyiségfejlődés biológiai alapját, a környezet a potenciális forrását, a nevelés pedig effektív megvalósulását ill. annak módját biztosítja.

9 Értelmi-érzelmi-testi fejlődés
1.  Prenatális fejlődés = méhen belüli, születés előtti  fejlődés Két szakasza:    - embrionális szakasz (1-3 hónap)                          fötális szakasz  (3. hónaptól a születésig) 2.  Újszülöttkor:   a születéstől a 2. hónapig tart. A test 1/4 része a fej. Az izomzat fejletlen. A legfejlettebb a központi idegrendszernek a nyúltvelő és a gerincvelő része. Az újszülött csupán néhány feltétlen reflexszel születik (szopás, nyelés, légzés). A tapintási ingerekre érzékeny. 3.  Csecsemőkor:  meghatározó szerepe van a látásnak. Érzékszervi fejlődése gyorsabb, mint a mozgás fejlődése. Az agykéreg még eléggé fejletlen. Érzelmek fejlődése:  családtagokat, rokonokat felismeri, mások felé nem érdeklődő hónapos korában ellenséges magatartást mutat társaival szemben. 6 hónaposan képes megérteni a beszédet, 9. hónapos korától elmaradnak az ingerösszetevők. Megjelenik a szó gondolati síkon.

10 4. Kisgyermekkor: a szocializáció folyamata felerősödik (társadalomba való beilleszkedés). Testi fejlődés: fokozatos önállóság, a fej 1/5 része a testnek, jellemző a kisgyermeki pocak, testmagasság kb. 1 m. Mozgás fejlődése: 1 év körül járnak. Fejlett a gesztikulációja, a mimikája. Én-tudat kialakulása: a csecsemőknél az én és a külvilág 2 fonalon halad, a személyiség felfedezése egy másik embernek a közvetítésével történik.

11 Öngyilkosság A befejezett öngyilkosság az egész világon, hazánkban is sokkal gyakoribb férfiak körében (az áldozatok 65-75%-a férfi), tavasszal és nap első felében (a depressziós állapot szintén a reggeli-délelőtti órákban a legsúlyosabb). Nőknél az öngyilkossági kísérlet a gyakoribb.

12 Mi okozza? Az öngyilkosság nem egyfajta különös betegség, nincsenek öngyilkos típusok vagy személyiségek. Az öngyilkosság egy út tragikus de elkerülhető vége. Bárki juthat olyan állapotba, ahol az önpusztítás közeli, szinte kézzelfogható veszéllyé válik. Nincs öngyilkosságra immunis ember.

13 A legtöbb öngyilkossági kísérlet ill
A legtöbb öngyilkossági kísérlet ill. befejezett öngyilkosság hátterében a legfontosabb tényező a kezeletlen depresszió, ez ugyanis szorosára fokozza a tett veszélyét. Igen fontos, hogy hozzátartozóinkon, barátainkon, és akár önmagukon is észleljük az esetleges depresszió jeleit, mert az időben történő segítségnyújtás, gyógyítás életmentő lehet

14 hazánkban a hangulatzavarok (depresszió ill
hazánkban a hangulatzavarok (depresszió ill. mániás-depresszió) gyakorisága a világon a legmagasabbak közé tartozik. Élete során minden ötödik (azaz kétmillió) ember átesik súlyos depressziós epizódon, egy éves időtartamra vizsgálva pedig minden tizedik! Kétségtelen, hogy a depresszió ilyen magas hazai aránya a legnagyobb veszély az öngyilkossággal kapcsolatban. A kezeletlen depressziós betegek 15%-a 10 éven belül öngyilkosságot követ el, 30 év után már 35%-uk! A legtöbb depresszió viszont gyógyítható, így a betegség által okozott öngyilkossági kockázat elkerülhető!

15 További pszichiátriai betegségek: a depressziós tünet-együttesek mellett a mániás-depressziós zavar (a mánia leegyszerűsítve a depresszió ellentéte), a skizofrénia, bizonyos személyiségzavarok, az alkohol- és gyógyszerfüggőség, a kezeletlen szorongásos zavarok jelentenek kifejezett veszélyeztető tényezőt az öngyilkossággal kapcsolatban A szorongásos zavarok (pánikzavar, fóbiák, kényszerbetegség), az alkoholfüggőség, a skizofrénia, a személyiség- és különösen az evészavarok igen gyakran párosulhatnak depresszióval, többszörösére növelve az öngyilkossági veszélyt. A szívinfarktuson illetve agyvérzésen átesett betegeknél rendkívül gyakori a depresszió és bizonyos szorongásos zavarok, alvászavarok fellépése.

16 További kockázati tényező a tartós egyedüllét, a munkanélküliség, a negatív életesemények, a koragyerekkori veszteségek közvetett hatása. A társadalom egyes csoportjai (idősek, magányosak, serdülők, megterhelő, veszélyes környezetben dolgozók, öngyilkosságot elkövetettek hozzátartozói) nagyobb veszélynek vannak kitéve. Persze e rizikófaktorok inkább másodlagos összetevőnek tekinthetők, melyek az említett primér tényezőket felerősítve működnek.

17 Figyelmeztető jelek Az öngyilkosság nem derült égből villámcsapás, még ha gyakran úgy is tűnik a külső (laikus) szemlélő számára. Az öngyilkosság illetve a kísérlet előtti napok-hetek életfontosságúak lehetnek az áldozat megmentése szempontjából. Részletes és pontos vizsgálatok vannak arról, hogy az öngyilkossági tettet megelőző időszakban a legtöbb áldozat valamilyen formában jelzi szándékát a külvilág felé. E jelzések legtöbbször közvetettek, ilyen lehet a halálvágy megfogalmazása, akár áttételesen is; gyógyszerek gyűjtögetése, esetleg fegyver vásárlása, a családorvos felkeresése. E segély(-segítség-)kiáltás az áldozatnak az öngyilkossághoz fűződő kétértelmű (igen vagy nem) viszonyulását tükrözi, azt mutatja, hogy a személy a tragédia felé vezető út egyik utolsó állomásához érkezett.

18 Öngyilkosság az a tett, amelynek során valaki saját magát közvetlen módon és szándékosan megöli
Az öngyilkosság két fajtája: aktív és passzív. Aktív: pl. főbelövi magát. Passzív: nem tesz meg valamit, ami megmentené az életét, azzal a kifejezett szándékkel, hogy meghaljon. Pl. visszautasít egy életmentő fájdalmatlan műtétet, de ezt nem félelemből, hanem azért teszi, hogy meghaljon.

19 Az öngyilkossággal kapcsolatos érvek és ellenérvek
Pro: 1. Kilátástalan élethelyzet esetén amikor nincs kiút, és a lét már csak teher és szenvedés önmagunk és mások számára. 2. Az ember ne legyen sorsa passzív elszenvedője, hanem inkább annak aktív alkotója. 3. Mindenkinek joga van két rossz közül a kisebbiket választani. 4. Ha az élet Isten ajándéka is, akkor is azt tesszük vele, amit akarunk, és ha már csak szenvedés nem kell őrizgetni. 5. Egyetlen teremtmény sem képes Isten megkárosítására. 6. Jogos önvédelemben gyilkolhatunk, az állam kiszabhat halálbüntetést stb. Miért csak mások élete felett dönthetnénk, ha a saját testünk a legnagyobb ellenség?

20 Kontra: 1. Gyávaság, megfutamodás, másokra ró terheket. 2. Még a legnyomorultabb élet is értékes. 3. Önszeretet elve. Természetes törekvés az életfenntartás. 4. Az élet megrövidítésére való törekvés nem természetes, még akkor sem, ha az két rossz közül a kisebbik. 5. Isten dolga az élet hossza felőli döntés. Az emberélet többet ér, mint egy növényé vagy állaté. 6. Önvédelem esetében az élethez való természetes jogunkat védjük, ez viszont nem áll fenn öngyilkosság esetén.

21 Az öngyilkosság és a jog
Az öngyilkosságot mára a fejlett országokban dekriminalizálták, de ebben segédkezni, vagy erre buzdítani továbbra sem szabad. Ha el is fogadjuk a liberitánus elképzelést, hogy adott feltételek mellett jogunk van hozzá, és ezért ebben megakadályozni nem szabad, sosem tudhatjuk a körülményeket (elmebeteg-e, depressziós-e), ezért meg kell akadályozni. Erkölcsileg is ez a helyes, hogy az öngyilkosság intézményesítését elkerüljük. (pl. hogy súlyos élethelyzetben az illető presszionálva érezze magát az öngyilkosság elkövetésére.)

22 Intézményében egy új csoportot hoznak létre, melynek hatékony működéséhez elengedhetetlen a tagok összehangolt munkája. Az első megbeszélésen melyet Ön vezet, a csoportkohézió kerül szóba. A beszélgetés során az alábbi szempontokat érintse: társas kapcsolatok, csoport, csoportok jellemzői, csoportdinamika, a csoportokat alakító tényezők

23 Társas kapcsolatok: Az ember társas lény, kapcsolatot embertársaival a kommunikáció révén tud tartani. Az emberi lét szempontjából tehát a csoport, a csoportviselkedés egy nagyon jellemző magatartási forma. Mivel életünket társadalomban éljük, így állandó kapcsolatunk van valamilyen csoporttal, pl. : sorban álláskor, munkahelyen, moziban Az emberismeret egyik fontos tényezője a társas helyzet, a csoportban elfoglalt hely. Ezt nevezzük szociometriai pozíciónak.

24 Más a szociometriai pozíciója annak, aki népszerű, s megint más annak, akit többen elutasítanak. Ha valakinek a szociometriai helyzetét a fenti szempontok alapján meghatározzuk, ez igen sokat mondhat az illető személyről. Egy személynek feltárhatjuk a teljes társas kapcsolati rendszerét. A kapott eredményeket egyrészt mennyiségileg értékelhetjük: menyire kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik a személy. A másik szempont a minőség: milyen a kapcsolatok érzelmi ereje, intenzitása.

25 A csoport fogalma: egymással társadalmi kapcsolatban lévő emberek struktúrája, ahol társadalmi, egyéni interakció (kölcsönös viszony) és kommunikáció zajlik.

26 A csoport funkciója szerveződés, összekötő az egyén és a társadalom között. Személyiség meghatározó. Jellemző az egyénre, hogy milyen csoport tagja. (ön-meghatározás) normarendszert, tapasztalatrendszert és tevékenységi rendszert közvetít

27 Csoport jellemzői: A társadalmi célok, normák, szabályok magatartásirányító mechanizmusai a csoportokon keresztül jutnak el az egyénig. viszonylagos tartósság az emberek egymás közötti kapcsolataiban viszonylagos folyamatosság a közösen végzett tevékenységben szervezettség, amely a csoporton belül az emberek alá-fölérendeltség viszonyát, a vezetés és a feladatok megosztását jelenti a csoporttagok elképzelései a csoportról hagyományok és szokások kialakulása, pl. egyenruha

28 A csoportot egyrészről szociális jellege, másrészről társadalmi tartalma határozza meg. Társadalmi tartalma a cél, amelyre a csoporttagok tevékenysége irányul, pl. versenyen való sikeres szereplés. A cél meghatározza a csoporttagoknak a cél elérésére irányuló magatartását. A csoporton belül a tagok együttműködnek, tevékenységük összehangolt. Ezért a csoportot a szervezettség jellemzi.

29 A csoporton belüli szerkezetet, a tagok elhelyezkedését, az alá-fölérendeltségi viszonyokat nevezzük csoportstruktúrának. A csoportstruktúrán belül minden egyénnek megvan a maga meghatározott helye, s ezzel valamilyen státusa. A csoport tehát kijelöl tagjai számára valamilyen státust, és ennek megfelelő szerepviselkedést vár el tőlük.

30 A csoport típusai A csoport két alapvető típusa az elsődleges és a másodlagos csoport. 1) Elsődleges (primer) csoport: olyan általában kis létszámú csoport, amelyre az intim „szemtől szembe” kapcsolatok, a tagok közötti közvetlen érintkezés jellemző. Az ilyen kapcsolatok általában tartósak, a tagok között tevékeny együttműködés tapasztalható. Nagy szerepük van a személyes érzelmeknek, ilyen csoport például a család, a baráti kör. Minél jobban növekszik a csoport tagjainak létszáma, annál nagyobb fokú centralizálódás és differenciálódás figyelhető meg.

31 2) Másodlagos (szekunder) csoport: olyan, általában nagy létszámú csoport, amelyben a tagok között szervezeti kapcsolat van. A személyek között nincs közvetlen kontaktus, s nem jellemzőek a személyes érzelmek sem. Ilyen például az iskola.

32 A csoport szerveződése, belső szerkezete alapján megkülönböztetünk intézményes és spontán csoportot
1) Intézményes (formális) csoport: „hivatalosan” rögzített, formailag meghatározott szerkezettel rendelkezik. A csoporton belüli szerepek meghatározottak, nem alkalomszerűen jönnek létre. Például ilyen egy labdarúgó csapat, mert működésük társadalmilag szabályozott.

33 2) Spontán (informális) csoport: nem hivatalosan létrehozott, nem szabályozott szerkezetű csoport. Az intézményes kereteken belül,spontán módon kisebb társulások jönnek létre a tagok közötti közvetlen, személyes kapcsolatokon alapulva. Így például az osztályon belüli kisebb baráti körök.

34 Csoportdinamika Minden csoportban megindul egy másfajta, vízszintes tagolódás is az alá-fölérendeltségi viszony mellet, amely a társas alakzatban elfoglalt hely és az egyéni tulajdonságok különbségét élezi ki. Ez a differenciálódás a szerepképződés. A csoportban elfoglalt helynek megfelelő, a csoport által elvárt viselkedés a csoportszerep. Amikor a csoport meghatározott szerepeket kialakít, elvárásokat rögzít, ezzel a közösség rendjét alakítja ki.

35 Minél árnyaltabbak, pontosan körülhatároltak a szerepek, annál inkább fejlett a csoport, s többnyire annál jobban érzik benne magukat az egyes személyek. Minden csoport állandóan változásban, mozgásban van. A csoporton belüli történéseket, változásokat nevezzük a csoport dinamikájának (mozgásának).

36 Megmutatkozik a csoportdinamika a szerepek egyre nagyobb fokú differenciáltságában, a csoporton belüli vízszintes irányú tagolódásban. Állandó „mozgás” tapasztalható rokonszenvi-ellenszenvi kapcsolatokban, és változik, formálódik a közvélemény, az érték- és normarendszer alakulásával. Ezek a változások lehetnek pozitív, előremutató, a csoportkohéziót erősítő – de lehet hátravivő, bomlasztó is („klikkesedés”).

37 Csoportnormák a csoporton belül kialakult, a tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, elvek, értékítéletek rendszerét értjük. Ezek legtöbbször erkölcsi színezetűek. Jellemzői: -          A normák interakciók eredményeként alakulnak ki -          Íratlan szabályok, mégis mindenki számára kötelező érvényűek. -          Olyan csoport követelményként funkcionálnak, amelyet a csoport egésze támaszt az egyes tagokkal szemben. A csoportban maradás feltételét képezik, de a bekerülésnél is viszonyítási alapul szolgálnak. -          Megtagadásuk vagy nem teljesítésük a csoport szankcióit mozgósítja: mellőzés, elszigetelés, kitaszítás. -          A csoportnormák csoport nyomásként hatnak a tagok viselkedésére, s ezáltal a csoportösszetartó erőt is fokozzák.

38 A normák megtartása különböző szinten valósulhat meg:
  Kevésbé fejlett csoportban: a tagok kényszerből tartják be a normákat. -          vagy azért, hogy konfliktusokat kerüljenek el. -          vagy a félelem készteti őket az engedelmességre.    Ez a „csoportfegyelem”

39 Fejlettebb csoportban: a csoporttagok belső meggyőződéséből fakad.
-          Ekkor beszélünk „csoportmorál”-ról. -          amíg nincsenek normák, a csoporttagok bizonytalanok -          a munkavégzés előtt kell kitalálni őket -          amikor új csoportba kerülünk, előzetes elképzeléseink vannak -          vannak pozitív és negatív normák (mit kell és mit tilos) -          vannak előíró és leíró normák (leíró pl. megkérdezni a másikat, hogy hogyan telt a hétvégéje) -          a teljesen beszabályozott csoportokat a legtöbben nem viselik el (pl. szekták) -          a normákat soha nem írják le, csak akkor fogalmazzák meg, ha valaki megszegi őket -          minden csoportban van 1-2 ember, aki képviseli a normákat -          ha a normák kialakultak, sokáig maradnak (pl. férfiakat szívesebben választanak főnöknek, mint nőket)

40 Csoportérték: A csoportértékek kategóriájába tartozik a kollektív tevékenység eredményeként keletkezett minden olyan teljesítmény, amelyre a csoport büszke lehet, amely a csoport, a közösség fejlettségének mutatója. Csoportértéknek számítanak: -          pozitív hagyományok -          a „mi-tudat” -          színvonalas normák -          kiegyensúlyozott légkör -          stabil érzelmi struktúra

41 Csoporttagok egymást erősítő tényezői:
Csoporthatékonyság eredményesség – „ Egységben az erő”, tartja a közmondás. A csoport eredményességétől függ. -          Rábízott feladat megoldásának sikere -          A csoport megtartó ereje -          Fejlődés -          A tagok elégedettsége -          Együttműködési hajlandóság.

42 1.       Additív: munka esetében a kollektív erőkifejtésben megsokszorozódnak az egyéni teljesítmények, s ez fokozza a hatékonyságot. Pl.: katasztrófák idején a mentés, ill. romeltakarítás

43 2.      Diszjunktív: jelleg esetén a csoport teljesítménye azon áll, hogy a leginkább teljesítőképes tag mit produkál. ( Kérdés tehát: szabad-e egy iskolai osztályból a leginkább teljesítő tanulót, tanulókat kiemelni ilyen, vagy olyan okok miatt, nem sérül-e túlzott mértékben a csoport hatékonysága? ) Az egyén csak jól működő csoportban érzi jól magát, mivel itt valósulhat meg, hogy mindenki nyer. Törekednünk kell, hogy a csoport, aminek tagja vagyunk, de a gondozottak csoportja is "az én győzöm, te is győzöl" elve szerint működjön.   A csoporton belül kialakult közvélemény teljesen sohasem egységes, de akkor igazán hatékony, ha a csoportot érintő lényeges kérdésekben többségi véleményt tükröz.

44 Szeptember elején, iskolai közösségben, csoporton belüli villongások, erőviszonyok felmérése zajlik a társak között. Szülői értekezlet előtt beszélgetés alakul ki a szülők között.  Nyilvánítson véleményt a helyzet pszichológiai hátteréről! A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: -          a csoporton belüli tagolódás -          csoporttagok egymáshoz való viszonya -          csoporttagok egymást erősítő tényezői -          szerepek, szerepkonfliktusok

45 Csoporton belüli tagolódás:
Szerepek a csoportban formális és informális vezető a szakértő a megmondó ember a feszültségoldó (vicces) Csoporton belüli differenciálódás Sztár-helyzet - az egyéni érdek érvényesül a csoportérdek felett Peremre kerülés - a csoportnormákhoz adaptálódni nem tudó, gyenge érdekérvényesítő tag. Bűnbakképzés - az elégtelen problémamegoldó képességű csoport, a perifériára szorult tagjára hárítja a felelősséget.

46 Attitűd szerint: 1. Konstruktív – pozitív (építő) Kezdeményező
Véleménynyilvánító Kérdező Informátor Szabályalkotó Általánosító Engedelmeskedő 2.      Destruktív – negatív (romboló) Akadékoskodó Vetélkedő Mindentudó Hírharang

47 A csoportok egymáshoz való viszonya:
A VEZETŐ Jellemzői: kapcsolatorientált vagy teljesítményorientált A vezető és a csoport (a csoportba került vezető és a csoport viszonya, vezetői magatartások) -          Parancsoló -          Tulajdont megszerző (mindkét esetben a vezető látszólag erősebb, mint a csoport tagjai, de valójában gyengébb, mert alkalmazkodni kényszerül a csoport tradícióihoz, tevékenységeihez) -      Kerülő utat választó A meglazított tevékenységi rituáléba beleviszi a vezető az új elemeket A csoport a régibe ágyazva fogadja el az újat A vezető: elfogadja a tradíciókat és megváltoztatja azokat A csoport: elfogadja a változásokat, és új tradícióként honosítja meg

48 Vezetés módja   a vezetőnek hozzá kell járulnia, hogy a csoporttagok lehetőséget kapjanak: szükségleteik kielégítésére, a csoporttagok között a kommunikáció és az érzelmi viszonyok pozitív irányban fejlődjenek. Ezt elsősorban vezetési stílusával biztosíthatja.

49 Csoporttagok egymást erősítő tényezői:
Csoporthatékonyság eredményesség – „ Egységben az erő”, tartja a közmondás. A csoport eredményességétől függ. -          Rábízott feladat megoldásának sikere -          A csoport megtartó ereje -          Fejlődés -          A tagok elégedettsége -          Együttműködési hajlandóság.

50 1.       Additív: munka esetében a kollektív erőkifejtésben megsokszorozódnak az egyéni teljesítmények, s ez fokozza a hatékonyságot. Pl.: katasztrófák idején a mentés, ill. romeltakarítás

51 2.      Diszjunktív: jelleg esetén a csoport teljesítménye azon áll, hogy a leginkább teljesítőképes tag mit produkál. ( Kérdés tehát: szabad-e egy iskolai osztályból a leginkább teljesítő tanulót, tanulókat kiemelni ilyen, vagy olyan okok miatt, nem sérül-e túlzott mértékben a csoport hatékonysága? ) Az egyén csak jól működő csoportban érzi jól magát, mivel itt valósulhat meg, hogy mindenki nyer. Törekednünk kell, hogy a csoport, aminek tagja vagyunk, de a gondozottak csoportja is "az én győzöm, te is győzöl" elve szerint működjön.   A csoporton belül kialakult közvélemény teljesen sohasem egységes, de akkor igazán hatékony, ha a csoportot érintő lényeges kérdésekben többségi véleményt tükröz.

52 Szerepek A státusz alatt azokat a pozíciókat értjük, amelyek egy csoport működése során kialakulnak ( pl. vezető, beosztott, társ ). A szerep a státuszhoz kapcsolódó elvárások összessége. A szerep a státuszhoz kapcsolódik, nem a személyhez. Az egyénnek a szerepet csak addig kell elfogadnia, ameddig a státuszt betölti ( ha elfoglal egy státuszt, a vele járó szerepeket is el kell fogadnia ). A szerepek kulturális minták. A szerepek legalább két résztvevő viszonylatát feltételezik, közöttük alakul ki a szerephelyzet. A szerepelvárások adják meg, hogyan kell viselkedni egy szerephelyzetben. Szerepeink révén veszünk részt a társadalmi életben.

53 Szereptípusok pervazív, alapvető szerepek ( születéstől fogva adott szerepek, pl. a nem ) tanult, kivívott szerepek ( foglalkozási és családi szerepek ) spontán, ad-hoc szerepek ( villamos utasa )

54 Szerepeink megvalósulása függ attól, hogy hány résztvevő között zajlik az interakció ( komplementer : egy-egy páros között, pl. tanár – diák; szerepháló : több résztvevő között párhuzamosan, pl. egy futballmeccs – bíró, focisták, nézők ) A csoportban kialakult szerepek a működés során kialakult funkciókhoz kapcsolódnak, szoros összefüggésben állva a csoport belső struktúrájával A szerepekre befolyást gyakorolnak a külső elvárások is (pl. egy vállalat könyvelőjének egyrészt a cég érdekeit kell szem előtt tartania, de a társadalom alkotta törvények befolyása mellett). A társadalmi struktúra leképeződik a csoportba is (pl. az idősek tisztelete a társadalomban  család is így jár el).

55 Szerepkonfliktus egyik válfaja a túlterhelés
-          a személy túl sok kötelezettséget vállal, s így nem tud mindegyiknek megfelelni másik válfaj amikor a személynek valamely értékét, hitét, belső meggyőződését kell feláldoznia a szerep teljesítésekor

56 Szerepek közötti konfliktusok
jellegzetes a nő emancipációja -          a női családi szerepek ütköznek a foglalkozási, hivatási szereppel -          konfliktusforrást okozhatnak a házasságon kívüli viszonyban és a házasságban lévő kötelezettségek -          ezek kiváltó oka a szerepstruktúra konfliktusa - közvetett közösségi kapcsolati struktúra közvetlen társadalmi kötelékrendszerré alakul át

57 Szerepen belüli konfliktusok
középvezető, a beosztottak és főnökök elvárásai -          a második típus amikor a szerep komplementer szerepének betöltője ellentmondásos elvárásokat támaszt -          főnök megkér valamire amit nem lehet legálisan, de figyelmeztet arra, hogy elvárja a legalitást -          marginális ember szerepe - az idegen az elhagyott és a bekerülni vágyott két csoport között

58 A szerepkonfliktus elviselése
1.        a figyelem megosztása a személy kiiktatja tudatából az ellentmondást míg az egyik szerepét végzi 2.       ideológiakovácsolás a személy a konfliktusos tényezőket átértékeli, megmagyarázza önmagának, hogy mért kénytelen egymással összeegyezhetetlen igényeket kielégíteni 3.       kompromisszumképzés a személy konfliktusos szerepét átalakítja, és nem végez összeegyezhetetlen műveleteket 4.       kábítás  a konfliktus élményétől a személy megszabadulhat kábítószerek, nyugtatók, alkohol segítségével 5.       menekülés  a konfliktusos helyzet elhagyása, emigráció, esetleg öngyilkosság

59 Személyiség és szerep    a személyiség több mint a szerep által megszabott tudati és viselkedési konstelláció -          előfordulhat a szereppel való teljes azonosulás - bűnözők, portás -          helyzetfüggő szerepek - csak akkor és annyiban aktualizálódik a személyben, amennyiben arra szükség mutatkozik -          inkognitó - a személy távolítja magától szerepeit -          játékos inkognitó - személy teljesíti szerepét, de metakommunikatív úton közli, hogy nem azonosul vele -          morális inkognitó - a szerep tudatos tagadása, más értékrend követése, mint amit a szerep követel -          szerepfelborítás - a szereptávolítás társadalmi cselekvéssé fordítása, forradalom

60 Belső továbbképzés keretében munkatársainak a társadalmi rétegekről, a szegénység megjelenéséről kell beszélnie. Tájékoztassa munkatársait az adott témáról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a társadalom rétegződése, a szegénység megnyilvánulási formái, a család jellemzői, funkciói, a közösség fogalma a társdalomban

61 Társadalmi szerkezet és rétegződés
Társadalmi szerkezet: A társadalomban élő egyének nagy tömbökben való elrendeződése. Ezek a tömbök különböznek egymástól, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, a javakhoz való hozzájutás módja és mértéke, valamint érdekük alapján. Státusz, szerep: a társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak, a státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek, és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltők számára Társadalmi réteg: Különböző ismérvek foglalkozás, beosztás, munkahely, iskolai végzettség, lakóhely alapján megállapított kategóriák és azok hierarchikus sorrendje. Ezen ismérvek alapján alakul ki egyenlőtlenség a társadalomban

62 Társadalmi rétegződés: a különböző ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban. Társadalmi osztály: a termelő eszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák. Státusz csoport: az olyan egyének vagy családok csoportja, akik az általa használt 7 dimenzióban együtt véve is hasonló helyzetben vannak. Elit: társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport hatalmi, politikai elit)

63 Társadalmi egyenlőtlenség:
Az egyének és a családok, valamint a különféle ismérvek alapján definiált társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban, melyek nagy különbségeket mutatnak. Dimenziói, szempontjai: vagyoni helyzet jövedelmi viszonyok munkakörülmények lakásviszonyok lakóhely környezete műveltség szabadidő mennyisége, és eltöltésének módja egészségi állapot

64 Szegénység Kit tartunk szegénynek? Ha az ember fázik, éhes, rongyos, hajléktalan vagy emberhez méltatlan körülmények között lakik Depriváció: valamitől való megfosztottság, a deprivált személy nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többségnek a rendelkezésére áll. Hátrányos helyzet: relatív lemaradást jelent, és nemcsak jövedelembeli, hanem egyéb hátrányokat is (pl. elmagányosodás)

65 Társadalomkutatók szerint:
Abszolút szegénység: minimális szintű önfenntartás is nehézségekbe ütközik, alapvetőnek tekintett szükségletek alacsony szinten elégíthetők ki (élelem, ruházat, lakás, egészség) ha az egyén vagy a család a létminimum (93000) alatt él. A létminimumot az egy főre jutó jövedelemben határozzák meg.

66 Relatív szegénység: a szegénység nem csak nélkülözéssel, hanem egyenlőtlenséggel is összefügg
az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. Objektív-szubjektív szegénység (irigység) Mennyire örök a szegénység? Mennyire állandó? Mo-n rendszerváltás előtt hivatalosan nem létezett szegénység Érintettek? Segély? Munka?

67 Az egyenlőtlenség és a szegénység feltételezett okai:
gazdasági- társadalmi rendszer jellege, működése műveltség és az iskolai végzettség felé fennálló hátrányok rossz testi és lelki állapot csonka, egyszülős családok életciklus jelenség

68 A társadalmi egyenlőtlenséget és szegénységet generáló tényezők:
Nem megfelelő szociálpolitikai döntések Rossz gazdasági helyzet Nem megfelelő egészségügyi ellátás Egészségnevelés jelentőségének elhanyagolása Adórendszer Diszkrimináció (megkülönböztetés) A nevelés-oktatás jelentőségének elhanyagolása A családvédelem elhanyagolása Eltérő szociokultúrális helyzet

69 A család Fogalma: olyan együtt élő kis csoport, amelynek tagjait vagy házassági vagy vérségi, esetleg örökbefogadási kapcsolat köti össze. Családformák: nagycsalád vagy kiterjedt család (több gyerek és nagyszülők) nukleáris család (anya, apa, gyerekek) csonka család

70 Család funkciói: Biológiai funkció vagy reprodukciós funkció, mellyel a család biztosítja a társadalom újratermelődését Gazdasági: a család termel, eloszt, fogyaszt Szocializációs: társadalomba való beilleszkedés folyamata, ami a társadalmi értékek és az elfogadott viselkedés normák megtanulásával történik. A gyermek megtanulja azokat a szerepeket, amiket felnőttként el kell játszania. Lelki támogató funkció, amely az egymáshoz kötő érzelmi kapcsolaton alapul.

71 A család, mint rendszer - a család egy önszabályzó interperszonális (személyközi) és komplex rendszer, amely folyamatosan változik, fejlődik és újraszerveződik. - a benne zajló folyamatok körkörösek - a család részekből tevődik össze, ami több mint a családtagok matematikai összege - a részek állandó mozgásban, kölcsönhatásban vannak - a változásból mindenkinek van nyeresége és vesztesége - a család, mint rendszer homeostasisra törekszik (belső egyensúly) - a stabilitás és a változás egyensúlyát próbálja meg megteremteni, azaz egy dinamikus egyensúlyi állapot - a rendszer fő meghatározói a családon belüli strukturális (szerkezeti) viszonyok, szabályrendszerek és kommunikáció

72 Családi életciklusok:
1. Udvarlás periódusa 2. A házasság korai szakasza 3. Első gyermek születése 4. Gyermek az iskolában 5. Gyermek kirepülése a fészekből 6. Öregkor, nyugdíjaskor 7. Halál és veszteségek kora

73 Családi konfliktusok leggyakoribb okai:
jövedelem körüli viták szexuális ellentétekből fakadó viták a harmadik megjelenése a kapcsolatban gyermek okozta konfliktusok addikciós betegségek (drog, alkohol)

74 Közösség fogalma a társadalomban:
Amióta ember létezik, közösség is létezik. A „közösség” mindig is erős pozitív értéktartalmú fogalmat jelentett. E fogalom szorosan érintkezik a különböző emberi együttesek: csoport, társulás, társadalmi rendszer alapfogalmaival, az értékekkel szabályozott erkölcsi szokásokkal, vallással, politikával, a kultúrával. Megtalálhatjuk vallásban, nemzetben, rasszban, elfoglaltságban, vagy bármi másban hasonló személyek esetében. Az ős típusa a „család.” Olyan csoport, melyen keresztül az egyén olyan tevékenységhez vagy tapasztalathoz juthat, amely fontos számára.

75 Munkahelyén a gyakorlatra érkező tanulók kommunikációs felkészítésével bízzák meg. Készítse fel a tanulókat a kommunikációs alapismeretekből! A felkészítés során érintse az alábbi területeket: kommunikáció folyamata, jellemzői, fajtái, a nyelv és a kommunikáció kapcsolata, a verbális és a nem verbális kommunikáció jellegzetességei

76 Kommunikációs alapok Communico – közöl, közössé tesz, megoszt
Communicatio – közzététel, gondolatok közlése Jelentése: általánosabb értelemben: információátvitel (adás-vétel), információcsere valamilyen jelrendszer (pl. nyelv) segítségével Szűkebb értelemben: az emberi gondolatok cseréje Közlés, kapcsolat, megértés két ember között Alapvető szociális jelenség Az információt kommunikációs eszközök közvetítik jel formájában

77 Jel formái Természetes jel (hangadás) Kópia (ujjlenyomat)
Szimbolikus vagy mesterséges (betű, szám) A jelek jelrendszerré kapcsolódnak. Ilyenek: beszéd, írás. A jeleket kommunikációs eszközök bocsátják ki

78 Az adó valamilyen információt közöl különböző csatornák segítségével, melyet a vevőnek értelmeznie kell. A vevő ezután adóvá válik, mert valamilyen módon reagál, amit az előző folyamatban még adóként szereplő személy értékel, s így vevővé válik A kommunikáció folyamatát és sikerét bármely tényező alapvetően befolyásolhatja!

79 A folyamat résztvevői Feladó (adó): akitől az üzenet származik
aki valamilyen információt kíván továbbítani az információtovábbítás érdekében kódolást végez Vevő (címzett): akinek a feladó az üzenetet szánja aki a közleményt észleli a kód ismeretében megfejti az üzenetet

80 Üzenet (közlemény): maga az információ, amelyet a feladó továbbítani kíván a kódolás eredményeképpen jön létre → jelekből áll tartalmaz tudati képeket, érzelmi és indulati elemeket – hogyan észleljük? tükrözi a feladó célját, akaratát, belső állapotát

81 Adás: az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig Visszacsatolás: a vevő reakciója az adó közleményére nem szükségszerű! Csatorna: az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a vevőig pl. levegő, telefonvonal, internet – melyik a jobb?

82 Környezet: az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik Csatornazaj: a kommunikációt zavaró tényezők ideális esetben nem jelenik meg pl. telefonvonal hibája Kód: megállapodás szerinti jelek rendszere segítségével az információ formába önthető és továbbítható üzenetté válik Kódolás: az a folyamat, melynek során az információt formába öntjük, „megfogalmazzuk”

83 A kommunikáció társas folyamat, résztvevői intraperszonális és interperszonális módon lépnek egymással kapcsolatba. A folyamat dinamikus, az üzenetek jelentését együtttárgyalják meg a résztvevők. A kommunikáció témája lehet tárgy, tapasztalat, érzelem ötlet vagy cselekedet. Az interakció témáját tudatosan irányító személy gondosan építi fel és szervezi meg a mondanivalóját. A küldő az a személy, aki az interperszonális kommunikációt kezdeményezi. Ez a szerep többször is felcserélődhet is eredeti küldő és a befogadó között.

84 dolgok 90%-ára emlékezik vissza.
Az üzenet a küldő által kibocsátott vagy kifejezett mondanivaló. Az üzenet akkor hat a legjobban, ha világos, jól felépített, és a befogadó számára ismerős módon fejezik ki Az üzenetet valamelyik kommunikációs csatornán küldik. A csatorna közvetítésének útja, pl. a látás, a hallás és a tapintás. Az üzenetet küldő arckifejezése látható módon adja át a másiknak a mondanivalót. A kimondott szó a hallás csatornáján halad át. Ha valaki a kommunikációs során kezével érinti meg a másikat, a tapintás csatornáját használja fel. Vizsgálatok szerint, az egyén a hallott szöveg 5%-, az olvasott szöveg 10%-ára, a látottak 30%-ára, a megvitatott dolgok 50%-ára, a megtett dolgok 70%-ára és a másoknak tanított dolgok 90%-ára emlékezik vissza. A befogadó az a személy, akinek az üzenetet elküldték. A hatékony kommunikációhoz a fogadónak érzékelnie kel az üzenetet, és a tudatába is el kell jutnia. Az üzenetet a befogadó így magáévá teszi, ez pedig válaszra ösztönzi őt. Minél több közös vonás van a küldőben és a befogadóban, annál valószínűbb, hogy az üzenet célba ér. A környezet az interakció fizikai és érzelmi légkörét jelenti. A hatásos kommunikációhoz a környezetnek kényelmesnek kell lennie, meg kell felelnie a résztvevők igényeinek

85 A kommunikáció folytonos és kölcsönös.
A befogadó visszajelzi (feedback) az üzenet vételét a küldőnek. A visszajelzésből kiderül, megértetette-e az üzenet értelmét. A kommunikáció puszta szándéka nem szavatolja az üzenet pontos megértését. A befogadó verbális és nonverbális reakciója jelzi vissza és hozza tudomásra a küldőnek, megértette-e mondanivalóját a másik. Milyen funkció lehetnek a kommunikációnak?

86 A kommunikáció funkciói
Kifejező funkció : – önkifejezés, megszólalási vágy Partnerre irányuló funkció: – másik ember meggyőzése Üzenet funkció: – minden közléssel üzenünk valamit Kontaktus teremtő és szabályozó funkció: – A közlő – befogadó viszonyát a kommunikáció szabályozza Metanyelvi funkció: – Az üzenetet közlő kódot, jelet metakommunikációs eszközökkel továbbítjuk

87 A kommunikáció típusai
Közvetlen – két személy között; az információcseréhez kommunikációs eszközöket használunk (hang, gesztus, mimika) Szándékos Nem szándékos Közvetett: az információt valamilyen jel közvetíti: telefon, levél

88 Az emberi kommunikáció csoportosítása
Résztvevő személyek száma szerint: Intraperszonális (belső): tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása Interperszonális (személyek közötti): egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása Nyilvános: nagyszámú csoporttal való interakció

89 Kommunikáció csatornái
Verbális Nem verbális

90 Verbális kommunikáció
Alapja a nyelv: a beszéd A beszédet a munkamegosztás, az emberek közötti együttműködés teszi szükségessé, mely egyben a gondolkodás eszköze is A nyelvet az adott közösség által használt és megértett szavak, kiejtésük és kombinációiknak a módszere adja. A nyelv sajátos jelentést közvetítő kódrendszer. Egyetlen szó hozzáadása teljesen megváltoztathatja a kifejezés vagy a mondat értelmét. A nyelv használata csak akkor eredményes, ha a küldő és a befogadó is világosan érti az üzenetet.

91 tömör lényegre törő beszéd,
valakivel való beszélni tudás képessége nem térni el a témától megfelelő szavak használata a másik ember értelmi szintjének megfelelő beszéd, ellenkező esetben kommunikációs zavar lép fel meghallgatás, meghallás, megértés képessége másik ember kommunikációjának a megértése

92 Beszéddel szemben támasztott elvárások
kimunkált választékos mondatalkotás (könnyebben érthető) megfelelő szókészlet szükséges, hiánya esetén a fogalomkincs szegényes a szókészlet lehet: aktív szókincs (szóban vagy írásban használt szavak), passzív szókincs (minden szó amelyet hallás vagy olvasáskor megértünk)

93 Nem verbális kommunikáció
Üzenet közvetítése szavak nélkül Az igazi érzések pontosabb kifejezésének tekintik, mert az ember kevésbé uralkodik nem verbális reakcióin Az ember könnyebben ítéli meg, megértette-e a másik szóbeli mondanivalóját A nem verbális és a verbális kommunikáció szorosan összefügg, kiegészítik egymást

94 Mimika – öröm, szomorúság, meglepetés, félelem, harag, undor, érdeklődés
Tekintet – iránya, változásai, az általa kifejezett tartalom sokat elárul figyelmünkről, érzelmeinkről; fontos szerepet játszik az interakciók szabályozásában (megismétlés, kibővítés) Vokális kommunikáció (hang): hangszín, hangerő, hangsúly, intonáció, beszédtempó, szünetek (telefon és rádió megjelenése után került előtérbe)

95 Mozgásos kommunikációs csatornák (izom):
Gesztusok: nemcsak a kezek és a karok, hanem a fej mozgásai is beletartoznak. Önállóan és beszéd közben is használjuk (gesztikuláció) Testtartás: változásainak fontos szerep jut az interakciók szabályozásában Térközszabályozás: társadalmi előírások szabályozzák

96 A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége
Hajviselet Arc és test festése vagy tetoválása Testen viselt ruha, ékszerek Test egésze (szépségidál)

97 Metakommunikáció a verbális közlésben, pl. humor, nyelvi játék, elhallgatás, a nem verbális közlésben, ha az üzenet nem szándékos, nem tudatos, pl. mimika, gesztus, testtartás, távolság tartás. Csak kismértékben lehet akaratlagos, tudatos, gyakorlással tompítható

98

99 A közlési aktust befolyásoló tényezők
A közlési folyamat sérülékeny, négy ponton is változhat illetve módosulhat a közlési tartalom: 1. közlő – általa megtapasztalt információt közli a valóságról, vagyis egyéni színezetet ad, ez módosíthatja a befogadó megismerési folyamatait. 2. kódolás – Az információt közölhető jelekké alakítja. Ezen a ponton ismét sérülhet a közlemény, mert a verbális és non verbális képességekben nagy egyéni különbségek vannak. Zavarhatja még külső tényező: zaj, fény, hőmérséklet, stb.

100 3. dekódolás – A befogadónak meg kell értenie az üzenetet, ez szintén sérülékeny része a kommunikációnak, mert a verbális és non verbális jelzések felfogásának képessége egyénenként változhat. 4. befogadó – A benne élő kép eltér az információ tartalmától, ez reakciót vált ki, visszajelez a közlő számára (feed-back), aki a visszajelzés tükrében folytatja a kommunikációt.

101 A gyakorlatra érkező tanulók segítséget kérnek a betegekkel/kliensekkel és/vagy hozzátartozókkal való gördülékenyebb kommunikáció, együttműködés érdekében. Tájékoztassa őket azokról a témakörökről, melyek segítségükre szolgálhatnak a helyzet megoldásában! A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: verbális és nem verbális csatornák, a közlési aktust befolyásoló tényezők, a társmegismerés automatizmusai, az értő figyelem, empátia szerepe a szakmai munka során, empátia szintjei

102 Kommunikáció csatornái
Verbális Nem verbális

103 Verbális kommunikáció
Alapja a nyelv: a beszéd A beszédet a munkamegosztás, az emberek közötti együttműködés teszi szükségessé, mely egyben a gondolkodás eszköze is A nyelvet az adott közösség által használt és megértett szavak, kiejtésük és kombinációiknak a módszere adja. A nyelv sajátos jelentést közvetítő kódrendszer. Egyetlen szó hozzáadása teljesen megváltoztathatja a kifejezés vagy a mondat értelmét. A nyelv használata csak akkor eredményes, ha a küldő és a befogadó is világosan érti az üzenetet.

104 tömör lényegre törő beszéd,
valakivel való beszélni tudás képessége nem térni el a témától megfelelő szavak használata a másik ember értelmi szintjének megfelelő beszéd, ellenkező esetben kommunikációs zavar lép fel meghallgatás, meghallás, megértés képessége másik ember kommunikációjának a megértése

105 Beszéddel szemben támasztott elvárások
kimunkált választékos mondatalkotás (könnyebben érthető) megfelelő szókészlet szükséges, hiánya esetén a fogalomkincs szegényes a szókészlet lehet: aktív szókincs (szóban vagy írásban használt szavak), passzív szókincs (minden szó amelyet hallás vagy olvasáskor megértünk)

106 Nem verbális kommunikáció
Üzenet közvetítése szavak nélkül Az igazi érzések pontosabb kifejezésének tekintik, mert az ember kevésbé uralkodik nem verbális reakcióin Az ember könnyebben ítéli meg, megértette-e a másik szóbeli mondanivalóját A nem verbális és a verbális kommunikáció szorosan összefügg, kiegészítik egymást

107 Mimika – öröm, szomorúság, meglepetés, félelem, harag, undor, érdeklődés
Tekintet – iránya, változásai, az általa kifejezett tartalom sokat elárul figyelmünkről, érzelmeinkről; fontos szerepet játszik az interakciók szabályozásában (megismétlés, kibővítés) Vokális kommunikáció (hang): hangszín, hangerő, hangsúly, intonáció, beszédtempó, szünetek (telefon és rádió megjelenése után került előtérbe)

108 Mozgásos kommunikációs csatornák (izom):
Gesztusok: nemcsak a kezek és a karok, hanem a fej mozgásai is beletartoznak. Önállóan és beszéd közben is használjuk (gesztikuláció) Testtartás: változásainak fontos szerep jut az interakciók szabályozásában Térközszabályozás: társadalmi előírások szabályozzák

109 A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége
Hajviselet Arc és test festése vagy tetoválása Testen viselt ruha, ékszerek Test egésze (szépségidál)

110 Metakommunikáció a verbális közlésben, pl. humor, nyelvi játék, elhallgatás, a nem verbális közlésben, ha az üzenet nem szándékos, nem tudatos, pl. mimika, gesztus, testtartás, távolság tartás. Csak kismértékben lehet akaratlagos, tudatos, gyakorlással tompítható

111

112 A közlési aktust befolyásoló tényezők
A közlési folyamat sérülékeny, négy ponton is változhat illetve módosulhat a közlési tartalom: 1. közlő – általa megtapasztalt információt közli a valóságról, vagyis egyéni színezetet ad, ez módosíthatja a befogadó megismerési folyamatait. 2. kódolás – Az információt közölhető jelekké alakítja. Ezen a ponton ismét sérülhet a közlemény, mert a verbális és non verbális képességekben nagy egyéni különbségek vannak. Zavarhatja még külső tényező: zaj, fény, hőmérséklet, stb.

113 3. dekódolás – A befogadónak meg kell értenie az üzenetet, ez szintén sérülékeny része a kommunikációnak, mert a verbális és non verbális jelzések felfogásának képessége egyénenként változhat. 4. befogadó – A benne élő kép eltér az információ tartalmától, ez reakciót vált ki, visszajelez a közlő számára (feed-back), aki a visszajelzés tükrében folytatja a kommunikációt.

114 Redundancia-bőbeszédűség
A közleményekben meglévő felesleg, újabb információt nem adó elem. Nem minden információ jut célba, ezért többet mondunk, hogy a minimálisat felfogja a befogadó.

115 Attribúció Stílusjegyek, ismertetőjegyek alapján a jelenségeknek, dolgoknak meghatározása, azonosítása. Az attribúció különleges esete a sztereotípia: – bizonyos jellemvonások általánosítása. ( pl.: kövér – jókedvű.)

116 Kongruencia Jelentése: önmagával egyező, összeillő.
Ha a különböző csatornákon (verbális, non verbális) érkező üzenetek harmonikusan illeszkednek, akkor a viselkedés kongruens (azt mondja amit gondol). Inkongruencia: egymásnak ellentmondó üzenetek (mást mond, más a metakommunikáció) Példa?

117 A társmegismerés automatizmusai
Önismeret (identitás): Az önmagunkról alkotott kép, értékeink és értékképzeteink, cselekvési viszonyaink egysége. Önmagunkról alkotott kép összetevői: - reális én – ilyen vagyok - ideális én – ilyen szeretnék lenni. Értékek, értékképzetek: Fontos, mit tartok értéknek, az érték előre lendíti a fejlődést, árulkodik a személyiségről. Cselekvési viszonyok (magatartás és viselkedés): A cselekvés aktivitást, szavakban megnyilvánuló, vagy szavak nélküli viselkedést jelent. Ide tartozik még a jellem, amely a cselekvésben kifejezésre jutó vonások összessége (gyenge- erős, jellemtelen)

118 A magatartás állandó jellegű és tartósan jellemzi a személyiséget, hatással van a viselkedésre. A viselkedés többnyire alkalmi dolog, körülményektől meghatározott. Negatív viselkedési módok: -frusztráció: akkor jön létre ha a cselekvés akadályokba ütközik -elfojtások: pszichológiai síkon átélt negatív élmények amelyek fiziológiai szinten is megjelennek (pszichoszomatikus megbetegedés) Aktív viselkedési formák: -agresszió: negatív hatás a környezetre -projekció (kivetítés): aktív de nem pozitív hatás a környezetre -identifikáció (azonosulás): pozitív viszonyulás a problémához.

119 Társmegismerés (személypercepció)
Percepció: érzékelés, észlelés, tudatunktól független valóság visszatükröződése az érzékszervek által.

120 Hibás automatizmusok:
elsőként megnyilvánuló tulajdonságok alapján: Első benyomás, gyors de pontatlan, emiatt hibás lehet a kialakított kép. külső tulajdonságok alapján: Benyomásainknak van alárendelve ez a fajta társmegismerés pl.: életkor, testalkat, ápoltság stb. néhány megjelenő tulajdonság alapján: Külső tulajdonság alapján alkotott értékítélet. konstancia (beskatulyázás): Az elején kialakított értékítélet, vélemény rögzül és így állandósul (színész – szerep). polarizáció: szélsőséges társmegismerési forma, pozitív vagy negatív pólusokon helyezzük el egymást (szép – csúnya, okos – buta, szimpatikus – unszimpatikus). projekció (kivetítés): Valamely beállítottságunkat, véleményünket átruházzuk a másik emberre

121 Hibás automatizmusok következményei:
pozitív megítélés jó irányba visz, a negatív megítélés károsan hat az emberre (rossz megítélés többszöri ismétlése – teljesítmény romlás pl.: gyerek) Pygmalion effektus: önmagát beteljesítő jóslat – amilyennek tartanak, olyanná válok (deviancia, alkohol) Stigmatizáció (megbélyegzés): Az új környezet másként ítél meg mint a saját milliő (új osztályközösség) Not OK feeling (nincs rendben érzés) -„Mintha baj lenne velem…” mindenki engem néz.

122 Hatékony társmegismerés
Találkozási szituáció: olyan helyzetbe hozni a partnert, hogy belső tulajdonságait is megmutassa (beszélgetés, amelyben ő dominál ) Kapcsolat folyamán: feltétel nélküli elfogadás elve- nem kell ragaszkodni a kimondott szavakhoz, nem kell mindig győzelemre törekedni. Önismereti szint: ha jó viszonyba vagyok önmagammal, az biztonságérzetet nyújt. Az „ én-biztonság” fontos, hogy az intrikákat ne vegyük magunkra.

123 Az értő empátia szerepe a szakmai munka során
Empátia: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki

124 megértés, megérzés fő eszköze, saját személyiségében felidéződnek mások érzelmei, a személyiség a másikba vetíti önmagát Beleélés, élmény feldolgozása, értelmezés feltétele a társas helyzet és a közvetlen kommunikáció a másik ember sokféle hangulati állapota érthető meg vele lényege a kommunikáció, igazi tere a párbeszéd nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége minden ember képes rá, ám ez különböző mértékben jelenik meg gyermekkorban nagy a képesség az empátiára, majd ez folyamatosan csökken

125 Empátia szintjei képesség mások érzéseinek átélésére,
másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása, promotív (elősegítő) kommunikációs szint, képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére, lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése, lelki folyamatok megnyilvánulásaiból következtetni a másik kulturális közegére.

126 Empátiát befolyásoló tényezők
öröklődés, genetikus adottságok, nem a személyes neveltetésből adódó egyéni különbségek a képességekben személyes korábbi tapasztalatok a személy pillanatnyi hangulata az adott helyzet, szituáció

127 Empátiát fejlesztő hatások
jó családi neveltetés, szülők empátiás viselkedése szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok problémák, krízisek, konfliktusok olyan munkakör, amiben emberekkel kell foglalkozni különleges összezártság, egymásra utaltság betegség, fogyatékosság, testi hiba nagy élettapasztalat érintkezés idegen kultúrákkal

128 Értő figyelem nyitottság a beteg problémáira, legyünk szakmailag felkészültek, megértés, türelem  egyet nem érzést, ne nyilvánítsuk ki, mert ezzel értékítéletet mondunk betegről, ha azonban elkerülhetetlen, tapintatosság szükséges, hogy a probléma megoldására a beteg számára optimális rávezetést nyújtsunk

129 Munkahelyén két munkatársa között konfliktus támad, melynek feloldására egyedül nem képesek. Segítsen nekik ebben, egyéni beszélgetés keretében! A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: konfliktusok okai, kommunikációs zavarok, konfliktus és verseny, konfliktuskezelés típusai, konfliktuskezeléshez szükséges készségek

130 A konfliktus Fogalma: ellentétes vagy egymást kizáró vágyak, érzelmek egyidejű jelenléte. Konfliktushoz vezethet bármilyen: -           egyet nem értés, -           ellentmondás, -           összeegyeztethetetlenség.

131 Típusai: -         intrapszichés, pl. bűntudati (nőgyógyász elve ütközik az abortusszal): a konfliktus csak az egyén belső világában játszódik le, nincs külső megnyilvánulása -         érdekkonfliktus (pénz, üzlet, hatalom szükséglet mentén alakul ki) -         értékkonfliktus, pl. élet, szerelem. Vallási, morális, kulturális értékkülönbségek mentén alakul ki, érték a békés egymás mellett élés, tolerancia, elfogadás

132 Konfliktus kezelő stratégiák
1. Elkerülő (struccpolitika) - lehet tudatos vagy tudattalan - az egyén úgy tesz mintha nem is volna konfliktus Részei: -         észlelés szinten: az egyén nem is észlelte a konfliktust -         kognitív szinten: az egyén megkérdőjelezi az ügy fontosságát -         viselkedési szinten: elkerülés, el sem megy, oda ahol konfliktus van, az elkerülés tettben nyilvánul meg

133 2. Versengő - egyoldalúan versenyezteti álláspontját - mások érdekeit nem veszi figyelembe - nem válogat az eszközökben - nem mérlegeli, milyen károkat okozhat az emberi kapcsolatokban önző, törtető ember 3. Együttműködő - maximális kooperációra törekszik a másik féllel, úgy hogy mindkettőjük érdeke maradéktalanul érvényesüljön - sok időt, kreativitás, energiát igényel

134 4. Kompromisszumkereső - megegyezésre törekednek, még akkor is, ha nem tudják teljesen érvényesíteni az érdekeiket - „közepes nyereség, kis veszteség” - a kapcsolat fenntartását fontosabbnak tartják az ügynél 5. Alkalmazkodó - lemond az érdekéről a kapcsolat érdekében - a konfliktus lezárása fontosabb, mint maga az ügy

135 Konfliktuskezeléshez szükséges készségek:
-         Önbecsülés és mások megbecsülése. -         Készség a meghallgatásra és a megértésre. -         Beleérzés képessége. -         Önérvényesítés erőszak nélkül. -         Együttműködés. -         Nyitottság és kritikai gondolkodás. -         Fantázia, kreativitás. -         Versenyszellem (vitatkozás) helyett együttműködés (odafigyelés). -         Ha meg akarjuk oldani a konfliktust, akkor az „ellenség” felé úgy kell közeledni, mintha barát volna!

136 Kommunikációs zavarok:
-         kommunikáció bármely tényezőjében előfordulhatnak (adó,vevő) -         valamilyen okból nem jön létre teljes kommunikáció

137 Kóros kommunikáció: adóban jelentkezik, érzékszervi fogyatkozás okoz, pl. autizmus, értelmi fogyatékosság Nyelvi szocializáció hiánya: finomabb zavar, oka a nem megfelelő iskolázottság és a családi szocializáció hiánya Szóözön: fárasztó, a közlőnek nincs mondanivalója, megértést rontja, a közlő feszültséget akar levezetni Zsargon: szűk csoport használja, ők értik csak, embereket zárnak ki a kommunikációból Durvaság: empátia hiánya, agresszivitás megnyilvánulása Hazugág: közlés valóságtartalma megváltozik Gátlásosság: érzelmi élet zavaróból alakul ki Általánosítás: agyonhasznált kifejezések, nincs saját véleménye, nem eredeti, személytelen Kulturális eltérésekből adódó zavarok: ha nem érjük a nyelvet

138 Munkahelyére új munkatárs érkezik
Munkahelyére új munkatárs érkezik. Tájékoztassa az intézmény szervezeti felépítéséről, a munkaköri elvárásokról, a munka világára vonatkozó szabályozásokról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: az egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája, munkakörök, munkakörökkel kapcsolatos elvárások, személyes attitűdök, Munka Törvénykönyve, Kollektív szerződés, Munkaviszony és munkajogi szerződések

139 Egészségügyi dolgozók
Egészségügyi szolgáltatás nyújtására szakképesítéssel rendelkező személyek összessége, beleértve az orvosokat, fogorvosokat, gyógyszerészeket, egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező diplomásokat (klinikai pszichológus, diplomás nővér), egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyeket (nővérek, szakápolók), az egészségügyi tevékenységben részt vevő, egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személyeket, oklevéllel rendelkező természetgyógyászokat.

140 Egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája (osztályos)
Ápolási Igazgató Főigazgató Gazdasági Igazgató Ápolási Igazgató helyettes Orvosigazgató Pénzügy Osztályvezető ápoló Igazgató helyettes (2) Műszak Osztályvezető helyettes ápoló Osztályvezető főorvos Logisztika Okleveles ápoló Osztályvezető helyettes főorvos Ellátás… Diplomás ápoló Főorvos Ápoló (többféle) Adjunktus Ápolási asszisztens Szakorvos Általános orvos Rezidens

141 Szakrendelési hierarchia
Ápolási igazgató Ápolási igazgató helyettes (2) Osztályvezető főnővér Vezető asszisztens Vezető helyettes asszisztens Szakasszisztens

142 Munkaköri leírás: a dolgozó/ munkavállaló kötelezettségeit tartalmazza
heti hány óra munka milyen időbeosztásba feladatok személyes attitűdök: kedves, türelmes empatikus, jó kommunikációs készség, kötelességtudó, megértő, jó szaktudás, udvarias, tisztelettudó, figyelmes, jó konfliktuskezelő, stressztűrő, kudarctűrő, rugalmas, titoktartó, jó megfigyelő, humánus

143 Asszisztens feladatköre, munkaköri leírása:
- az orvosi feladatkör, melyben az asszisztens a betegek gondozásában, vizsgálatában és kezelésében működik közre. Az orvosi kivizsgálás keretében egyszerűbb laborvizsgálatokkal is megbízzák; - az orvosi rendelő ügyeinek intézése és rendben tartása, amelyhez hozzátartozik az irodai munkák lebonyolítása és a szervezői munka, mely lehetővé teszi a rendelői hétköznapok akadálytalan lefolyását.

144 a betegek gondozása az orvosi rendelőben a kezelés előtt, alatt és után,
a betegek vizsgálatában, kezelésében és a műtéteknél való közreműködés, a fekvőbetegek otthoni látogatása és ápolása orvosi műszerek, eszközök és készülékek használata és rendben tartása, labormunkák elvégzése, a rendelői ügyek lebonyolítása, az adminisztráció és az elszámolások elvégzése

145 Minden nemű munkakörben elvárható, hogy mindenki a legmegfelelőbben lássa el a munkáját, ha nézeteltérés van egy kollegával akkor igyekezzünk azt minél előbb megoldani, ha másként nem megy vezető bevonása, másik műszak.

146 Vezető személyi jellemzői: életkor, képzettség, szakmai és gyakorlati tapasztalatok, nyelvtudás, de ezek mellett fontos szerepe van a pszichológiai képességeknek, tulajdonságoknak és magatartásbeli jellemzőknek. Vezetői feladatok: a munkatársak között megfelelő légkör kialakítása, munkájuk felügyelete, koordinálása,oktatásuk megszervezése,egyéb egészségügyi intézményekkel kapcsolattartás Kapcsolatteremtés: Az ember társas lény. Szüksége van a többi ember társára. Fontos, hogy munkahelyén is megfelelő légkör legyen, hogy a munkavállaló szívesen járjon dolgozni. A munkatársak között csapatépítő programokkal alakíthatunk ki szorosabb, jobb viszonyt. A csapatépítés történhet pl.:közös kirándulással,közös színházlátogatással…

147 A munkahely életében fontos szerepe van a kommunikációnak
A munkahely életében fontos szerepe van a kommunikációnak. A dolgozónak megfelelő kommunikációs képességgel kell rendelkeznie, hiszen a betegekkel is kapcsolatot kell teremtenie. A személyes kapcsolatteremtés legegyszerűbb, legkézenfekvőbb, legvéletlenszerűbb formája a személyes bemutatás, bemutatkozás. A dolgozó fontos, hogy megfelelő hangnemben beszéljen a klienssel, hiszen általa az egész egészségügyi intézményről véleményt alakíthat ki a páciens. A jó munkavállaló mindig kedves, empátiás képességgel rendelkezik, segítőkész a páciens felé. Ahogy minden területen úgy az egészségügyben is fontos feladat a dolgozó oktatása. A vezető feladata az oktatás megszervezése számukra. Az oktatás célja: jelenlegi tudásuk bővítése, frissítése a még hatékonyabb munka érdekében. El kell érni a vezető számára, hogy a dolgozók ne kényszernek érezzék a továbbképzésen való részvételt. Az egészségügyi szakmát, az ápolást csak szívvel lélekkel lehet végezni. Aki lelkiismerettel végzi az ápolást annak az is fontos, hogy megfelelően felkészült legyen az új technikával, fejlesztésekkel.

148 Munka Törvénykönyve A munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb jogszabály (1992. évi XXII. törvény); Szabályozza a munkaviszonyban szereplő két fél, a munkavállaló és a munkáltató legfőbb jogait és kötelezettségeit, előírja a munkaviszony formai és tartalmi szabályait. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt létesítıőfelek nem egyenrangúak (jellemzően a munkáltató diktálja a feltételeket), attól eltérni nem szabad. (Ha mégis, akkor csakis abban az esetben, ha az a munkavállalónak kedvezőbb.) Speciális területeken több jogszabály is kiegészíti. Például a közalkalmazottak munkaviszonyát a Közalkalmazotti Törvény is szabályozza.

149 Újdonságok 2012. A munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni. A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható. A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult. Az előző kódexben nem szerepelt, az új törvénykönyv ugyanakkor gyakorlatilag intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

150 A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél. Az új Munka törvénykönyve bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.

151 Szerepel az is a júliussal hatályba lépett törvénykönyvben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően - a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.

152 Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap. Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

153 A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

154 Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - írásban átengedi a munkavállalónak.

155 A kollektív szerződés olyan - a munkafeltételekre vonatkozó - megállapodás, amelyet egyrészről a munkáltató (munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy több munkáltató), másrészről az érintett munkavállalók által támogatott szakszervezet (szakszervezetek) kötnek meg. Egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, amelyet az arra jogosult szakszervezet köthet meg. A kollektív szerződés az Mt-ben kapott felhatalmazás alapján a munkaviszonyból származó jogokat, kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, az erre vonatkozó eljárás rendjét, valamint a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolatrendszert szabályozza.

156 Kollektív szerződés A kollektív szerződés a munkaadó és a munkavállaló érdekképviseleti szerve között jön létre. A munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának módját szabályozza. A kollektív szerződés még a Munka Törvényétől is eltérhet, amennyiben ez a munkavállalóra nézve kedvezőbb feltételeket állapít meg. Nem kell minden munkahelyen megkötni, viszont egy munkáltatónál csak egy köthető. Ez szabályozza például a végkielégítéseket, a béren felüli juttatásokat, a munkakörülményeket, a költségtérítéseket, stb. Amennyiben a munkaadó ezt a megállapodást a közalkalmazott munkavállalókat képviselő közalkalmazotti tanáccsal köti, akkor ezt Üzemi Megállapodásnak nevezzük.

157 Munkaviszony, és munkajogi szerződések
A. A munkaviszony alanyai: munkáltató, munkavállaló. A munkaszerzıdés legfontosabb elemei: a felek adatait; megállapodást a munkakörben, megállapodást a bruttó munkabérben (személyi alapbér – min. minimálbér, pótlékok) megállapodást a munkavégzés helyében, munkaviszony időtartamát, próbaidőt, munkaidőt, annak beosztását.

158 Továbbá, például: rögzíteni kell, ha a munkavégzés helye változtatható; tanácsos megnevezni a munkáltatói jogkört gyakorló személyt, Hitelesítéseket: a felek aláírását.

159 A munkaszerződés alaki vagy formai hiányosságai esetén a munkaviszony automatikusan megszűnik.
A munkaszerződés időtartama: határozatlan időtartamra szóló, határozott idejű, ami azonban maximum 5 év lehet.

160 A munkaszerződésben mind határozott, mind határozatlan időtartam esetén megállapodhatnak próbaidőről (ellenkező rendelkezés hiányában 30 nap), de ennek időtartama maximum 3 hónap (köztisztviselők 6 hónap, közalkalmazottak 4 hónap) lehet. A próbaidő alatt bármelyik fél azonnal megszüntetheti a szerződést, külön indoklás és jogkövetkezmény nélkül.

161 Fontos tudni! Egyes esetekben kötelező határozott időre létesíteni a munkaszerződést. A határozott idejű szerződés határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően , vezetője tudtával, legalább egy munkanapot tovább dolgozik. (Kivéve, ha eredetileg 30 napnál rövidebb időre kötötték. Ekkor csak az eredeti időtartam ismétlődik.)

162 A munkaviszony kezdete a munkába lépés első napja
A munkaviszony kezdete a munkába lépés első napja. (Ha ez nem a szerződéskötést követő nap, erre a munkaszerződésben feltétlenül utalni kell.

163 A munkavállaló kötelezettségei:
a munkát köteles személyesen végezni, más személyt a munkavégzés teljesítésével nem bízhat meg; köteles az előírt időben és helyen megjelenni; a munkahelyen munkára képes állapotban kell megjelenni, amit a munkáltató jogosult és köteles ellenőrizni. A munkavállaló feladatait a Munkaköri leírás tartalmazza. Ez a munka szerződés mellékletét képezi. Fontos tudni! A munkakörben részletezett feladatok munkáltató általi megváltoztatásához nem szükséges a munkaszerződés módosítása! Természetesen a dolgozónak el kell fogadnia a megváltozott munkaköri leírást

164 Munkakör 1./ Felek megállapodnak abban, hogy Munkavállaló ………………………… munkakörben munkaidejét, energiáját teljes egészében a Munkáltató szolgálatába állítja. 2./ Felek tudomással bírnak arról, hogy az 1./ ponton túl Munkavállaló feladatát és jogkörét a Munka Törvénykönyve, a Munkáltató utasításai, továbbá a Munkáltatónál mindenkor hatályban lévő belső szabályzatok és a Munkavállaló részére adott belső utasítások, ill. a Munkáltató, vagy az általa kijelölt személy egyedi utasításai határozzák meg.

165 3./ A Munkavállaló felelős a munkaköréhez tartozó valamennyi feladat és kötelezettség ellátásáért a munkakörével járó feladatok végrehajtásáért. A Munkáltató eredményes működése érdekében köteles hatáskörében mindent megtenni. 4./ A Munkáltató és a Munkavállaló egybehangzóan kijelentik, hogy a Munkáltató a munkaszerződés megkötését megelőzően ismertette a munkavállalóval a munkakörébe tartozó feladatokat.

166 Munkahelyén csoportvezetőnek nevezik ki, megbízásakor a főnöke kifejezett kérése, hogy helyezzen nagy hangsúlyt a kapcsolatteremtésre és kapcsolattartásra intézményen belül és kívül. Tervezze meg a kommunikáció lehetőségeit! A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki: partnerek meghatározása, egészségügyi intézmények közötti kapcsolatrendszerek az intézményen belüli kapcsolattartás lehetőségei, kapcsolatteremtés munkatársakkal, oktatásszervezőkkel, tanulókkal

167 Vezető személyi jellemzői: életkor, képzettség, szakmai és gyakorlati tapasztalatok, nyelvtudás, de ezek mellett fontos szerepe van a pszichológiai képességeknek, tulajdonságoknak és magatartásbeli jellemzőknek. Vezetői feladatok: a munkatársak között megfelelő légkör kialakítása, munkájuk felügyelete, koordinálása,oktatásuk megszervezése,egyéb egészségügyi intézményekkel kapcsolattartás Kapcsolatteremtés: Az ember társas lény. Szüksége van a többi ember társára. Fontos, hogy munkahelyén is megfelelő légkör legyen, hogy a munkavállaló szívesen járjon dolgozni. A munkatársak között csapatépítő programokkal alakíthatunk ki szorosabb, jobb viszonyt. A csapatépítés történhet pl.:közös kirándulással,közös színházlátogatással…

168 A munkahely életében fontos szerepe van a kommunikációnak
A munkahely életében fontos szerepe van a kommunikációnak. A dolgozónak megfelelő kommunikációs képességgel kell rendelkeznie, hiszen a betegekkel is kapcsolatot kell teremtenie. A személyes kapcsolatteremtés legegyszerűbb, legkézenfekvőbb, legvéletlenszerűbb formája a személyes bemutatás, bemutatkozás. A dolgozó fontos, hogy megfelelő hangnemben beszéljen a klienssel, hiszen általa az egész egészségügyi intézményről véleményt alakíthat ki a páciens. A jó munkavállaló mindig kedves, empátiás képességgel rendelkezik, segítőkész a páciens felé. Ahogy minden területen úgy az egészségügyben is fontos feladat a dolgozó oktatása. A vezető feladata az oktatás megszervezése számukra. Az oktatás célja: jelenlegi tudásuk bővítése, frissítése a még hatékonyabb munka érdekében. El kell érni a vezető számára, hogy a dolgozók ne kényszernek érezzék a továbbképzésen való részvételt. Az egészségügyi szakmát, az ápolást csak szívvel lélekkel lehet végezni. Aki lelkiismerettel végzi az ápolást annak az is fontos, hogy megfelelően felkészült legyen az új technikával, fejlesztésekkel.

169 Egészségügyi intézményen belüli és intézmények közötti kapcsolatrendszerek
Kórház Belső kapcsolatok  Fekvőbeteg osztályok Diagnosztikai egységek Kiszolgáló egységek

170 Külső kapcsolatok Más intézmények Hatóságok Érdekképviseletek

171 Kórházi információrendszer( KIR)
Integrált, számítógépes rendszer, mely alkalmas a kórházban keletkező klinikai és adminisztratív adatok tárolására, manipulálására és megjelenítésére. Ellátja valamennyi kórházi munka-folyamat információs feladatait. A KIR célja, hogy számítógépekkel és kommunikációs eszközökkel segítse a kórház ápolási és a működtetés összes adminisztratív adatainak gyűjtését, tárolását, feldolgozását és továbbítását a szervezet minden jogosult használója felé. A fentiek érdekében minimum rendelkeznie kell: ♦ Adatbázissal, ♦ Az adatbevitel és visszakeresés egységeivel, ♦ Adattovábbítási eszközökkel, ♦ A felhasználó által használható terminálokkal és munkaállomásokkal.

172 Az informatikai rendszerek által ellátott fő funkciók
adminisztratív az ellátás adminisztratív és logisztikai feladatainak támogatása (betegfelvétel, betegtranszport, beteg kiírása) beteg adatbázis eredeti és származtatott betegrekord adatok gyűjtése, tárolása, megjelenítése, minőségbiztosítási, kutatási kigyűjtések, betegség lefolyási adatok döntéstámogatás és tanácsadás modell bázisú és statisztikai döntéstámogatás, páciensek irányába tanácsadás, emlékeztetés monitorozás Intenzív monitorozás, terápia monitorozás

173 Funkcionális elvárások
Folyamatos üzemvitel (0-24h) Automatizált, optimalizált erőforrás-allokáció Szabályozott hozzáférés - jelszavazás Válaszidők – azonnali információ Moduláris felépítés

174 Intézményen kívüli kapcsolattartás: Legfontosabb külső kapcsolati rendszerek
Országos Egészségbiztosítási Pénztár Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Önkormányzat

175 Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Finanszírozási dokumentációk továbbítása Intézményi teljesítményjelentés Elektronikus továbbítás – digitális aláírás Eltérő rekordképek, formátumok

176 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Felmérések, adatszolgáltatások biztosítása Működésre vonatkozó információk Elektronikus levelezés formájában Excel vagy word formátum – dokumentumok

177 Önkormányzat Működéssel, fenntartással kapcsolatos információk – nem betegadatok Engedélyek, határozatok Statisztikákhoz szükséges alapadatok Excel vagy word formátum – dokumentumok

178 Jövő: Megszűnik a papír alapú dokumentum kezelés Feltétel: hitelesítés, elektronikus aláírás, titkosítás Az informatika további fejlesztése elengedhetetlen – feltétel

179 Az egészségügyi dolgozó tudásának fejlesztése
Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal - nyilvántartás GYEMSZI-ETI – pontok nyilvántartása

180 Kollégája hosszú évek óta dolgozik az egészségügyben, mindennap fásultan érkezik és gépiesen végzi a munkáját. A betegekkel/kliensekkel, munkatársaival türelmetlen. Vázolja fel milyen pszichés történések állhatnak viselkedése hátterében! Kezdeményezzen beszélgetést munkatársával! A beszélgetés során az alábbi területeket érintse: Burn-out szindróma jellemzői, a kiégés okai, tünetei, hajlamosító tényezők, kialakulásának fázisai, a kiégés megelőzése, feloldása, segítő és gyógyító beszélgetés célja, önsegítő technikák

181 Burn-out szindróma tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés.

182 Kezdetben önsegítő közösségek tagjainál, krízisintervenciós központok munkatársainál figyelték meg… Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb a veszélye.

183 Legérintettebb foglalkozások
Ápolók (főleg haldokló vagy súlyos betegeket, idős embereket kezelő kórházi osztályokon dolgozók) Orvosok (Leggyakoribb háziorvosok között) Pszichiáterek Pedagógusok/oktatók Pszichológusok Lelkészek Szociális munkások Könyvtárosok (leginkább egyetemi vagy központi könyvtárakban, szakinformációban, olvasószolgálatban dolgozók) Rendőrök Rendszergazda – informatikusok Programozók Felsővezetői munkakörben dolgozók Ügyfélszolgálati munkakörben dolgozók Pénzügyi tanácsadók Politikusok Médiában dolgozók (leginkább a háttérben dolgozók)

184 Okai Kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mely vonatkozik az anyagi jellegű juttatásokra, az alacsony jövedelemre, illetve az erkölcsi elismerés elmaradására. A túlságosan hosszú munkaidő, az extra igénybevétel melletti nagy felelősség is kockázati tényező. Veszélyeztetettebbek az egyedül dolgozók, akiknek nincs lehetőségük szakmai tapasztalatcserére, és nem kapnak visszajelzést tevékenységükről.

185 Az elégtelen intézményi támogatás, a vezetőség segítő-motiváló jelenlétének hiánya, a karrierépítési lehetőségek korlátozottsága, az adminisztratív terhek nagy aránya az effektív munkához képest szintén probléma forrása lehet. A kiégési szindróma kialakulásában óriási szerepet játszik a személyiség, melynek kapcsán szükséges említést tenni a helfer szindrómaról.

186 A Helfer-szindróma az önfeláldozó magatartás szélsőséges formája, amikor valaki azért segít másokon, hogy saját érzéseit, szükségleteit ne kelljen észrevennie, egy egyfajta belső űrt tölt ki.

187 Kiégés tünetei A testi-szellemi kimerültség jelei. (Megfelelő mennyiségű többletpihenéssel, például a délutáni alvással sem szűnik meg). Munkában megfelelési-bizonyítási kényszer. Önfeláldozó életmód. A személy saját lelki-fizikai szükségleteinek háttérbe helyezése, elhanyagolása. Általánossá válik a közömbösség, az empátiás készség visszafejlődése, fásultság, visszahúzódás vagy védekező viselkedés. Az intolerancia növekedése. Fokozott érzékenység a stresszre. Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése. Pl: idegennek érzik testüket

188 Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség.
Alacsony önértékelés, a munkateljesítmény csökkenése. Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya. A személyközi kapcsolatokban negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus. Megfigyelhető még közöny, érzelemmentesség, visszahúzódás, fásultság vagy túlérzékeny, védekező viselkedés. Nem korlátozódik a szakmai tevékenységre, hanem életérzéssé alakul, a magánéletben is kiábrándulttá, cinikussá, negatív szemléletűvé, rosszindulatúvá válik az egyén.

189 Stádiumok Idealizáció szakasza: túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény. A realizmus fázisa: amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén tisztában van képességeivel, kompetenciájával, tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról. A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek, a szakember feladatait rutinszerűen végzi. A frusztráció fázisa: A szakember ingerlékeny, feszült lesz, stressztűrése csökken. Az apátia/fásultság fázisa és/vagy a pálya elhagyása, az illető már a magánéletben sem talál semmi örömet.

190 A kiégés visszafordítható folyamat, bármely szakaszban történő beavatkozás esetén korábbi fázisok elérése lehetséges. Amennyiben nem történik hatékony beavatkozás, a folyamat végén pályaelhagyás, súlyosabb esetben valamilyen függőség (alkoholizmus, kábítószer-függőség) is kialakulhat, de előfordulhat öngyilkosság is.

191 A kiégés kezelési lehetőségei
A különböző szakaszokban a kezelés lehetőségei mások. Az idealizáció fázisában a valóságos helyzetre való összpontosítás, az irreális elképzelések, célok átformálása a feladat. A stagnáció fázisában a mozgósítás, szakmai képzések, csapatépítő tréningek, a munkatársakkal való kapcsolat erősítése fordíthatja vissza a folyamatot, míg a frusztráció időszakában a pozitívumok kiemelése, a változtatások lehetőségének megteremtése előnyös. Az apátia fázisában új, reális célok keresése mozdíthatja ki a szakembert állapotából.

192 Megelőzés lehetőségei
A kiégés megelőzésében legnagyobb szerepe az egyén személyiségének van. Az önismereti fejlődés folyamatának vállalása, a folyamatos önreflexió a prevenció egyik alappillére. A munkához való hozzáállás változása is szükséges. Az idealisztikus elképzeléseket, az irreális célkitűzéseket fel kell váltsa a reális szemlélet, a saját korlátok figyelembe vétele. Sok humán foglalkozású úgy gondolja, a személyisége az egyik munkaeszköze, és ha kudarcot vall, hajlamos ezt saját személyisége hiányosságainak tulajdonítani, mely önvádhoz, bűntudathoz vezethet.

193 Célszerű felmérni, mi a szakember kompetenciája, mely tényezők múlnak rajta, mely tényezőkért felel a kliens/beteg/tanítvány/gondozott, és melyekért felelősek a körülmények. A segítettekhez való hozzáállás is meghatározó, nehéz, ám nélkülözhetetlen az egyensúly megtalálása az empatikus hozzáállás, az együttérzés és a kívül maradás, a távolságtartás között. A mérleg felborulása árthat segítettnek és segítettnek egyaránt. Fontos a kudarcok helyett a sikerekre, a célok helyett a folyamatra való koncentrálás

194 A különböző relaxációs-meditációs technikák elsajátítása és alkalmazása is hatékony a burnout megelőzésében illetve kezelésében, mely elősegíti a stresszes mindennapokban a pihenést, a „befelé” tekintést, a bensőséges elmélyülést. (Pl.: jóga, autogén tréning, progresszív relaxáció, légzőgyakorlatok.)

195 Megelőzhetjük a kiégést megfelelő idő-menedzsmenttel, a munkaidő és a szabadidő éles elkülönítésével, a határidők betartásával, a különböző programok és a napi rutin megtervezésével. Fontos a szünetek beillesztése, melyekben próbáljunk kikapcsolni, nem a munkával foglalkozni, és időt szakítani kellemes, megnyugtató levegőzésre, melyekből akár 10 perc is felemelő lehet.

196 A legtöbb humán foglalkozás esetén a szupervízió is hasznos, a kiégési szindrómát megelőző módszer.
Jótékony hatása van a csapatépítő összejöveteleknek is, előnyös, ha a vezető figyelmet fordít arra, hogy alkalmazottai között együttműködésen alapuló, harmonikus kapcsolat legyen.

197 Önsegítő technikák Tempó csökkentése, pihenés
Alvás, könnyű testi sport Barátok, családok; magányos tevékenységek kerülése Környezet megváltoztatása, megújítása Megnyugtató, kikapcsoló tevékenységek Nemet mondás gyakorlása Lehetőségek visszautasítása Önvizsgálat Testi szükségletekről való gondoskodás Munka/pihenés/szórakozás egyensúlyban tartása Csökkentsük aggodalmainkat és szorongásainkat Őrizzük meg humorérzékünket, a vidám ember nem burn out-os!


Letölteni ppt "Vizsgafelkészítő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések