Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Tétel Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye figyelembe a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Tétel Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye figyelembe a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi."— Előadás másolata:

1 1. Tétel Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye figyelembe a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontok szerint! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezésekor az elsősegélynyújtás eszközei, feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet, hogy az eszköz feltétel rendszer, rendelkezésre álljanak! 1Készítette: Császár Judit

2 Kérdések a kisfilmhez  Milyen kézi szállítóeszközöket láttál a kisfilmen?  Hogyan kell az egyes szállítóeszközöket helyesen használni? 2 Készítette: Császár Judit

3 A biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételei:  Személyi feltételek:  Megfelelő életkor,  képzettség,  munkára alkalmasság  jogszerűen végzi munkáját,  egészségi alkalmasság,  időszakos orvosi felülvizsgálat,  időszakos biztonságtechnikai tűz- és környezetvédelmi oktatás megléte. 3 Készítette: Császár Judit

4 Tárgyi feltételek:  A munkahely, az építmény a munkavégzés jellegének megfelelő, engedélyezett, tűz és környezetvédelmi szempontok szerint is.  A kijáratok és menekülési útvonalak szabadok,  menekülési kiürítési tűzriadó tervek léteznek.  Kézi és telepített gépek megfelelő biztonságosak,  időszakos felülvizsgálatuk meg van.  A kézi szerszámok tárolása biztonságos.  4 Készítette: Császár Judit

5 Munkahelyek környezetvédelmi feltételei:  Kommunális hulladék biztonságos tárolása, elszállítása és ennek dokumentálása.  Környezet szennyező anyagok, veszélyes anyagok, keletkezésének minimálisra szorítása, hulladék biztonságos tárolása, elszállítása és ennek dokumentálása.  Környezetre veszélyes: pl. légszennyezés (CO2), talaj szennyezés( olaj), vízszennyezés (vegyszerek), élővilág pusztítása, épített környezet. 5 Készítette: Császár Judit

6 Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei:  Tűzvédelmi szabályzat készítése.  Ebben tűzriadó terv készítése.  A terv tartalmazza a tűzjelzések és épületek kiürítésének módját, a riasztás rendjét.  Az elvégzendő teendőket,  megnevezi a veszélyforrásokat, és a felelős személyeket.  a helyszín rajzot, vízvételi helyet, tűzoltó anyagok, és főkapcsolók helyeit. 6 Készítette: Császár Judit

7 Munkabalesetek, balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai:  Bejelentési kötelezettség, együttműködési kötelezettség.  Nyilvántartási kötelezettség.  Kivizsgálási kötelezettség, és dokumentálási kötelezettség.  Egészség biztosítók értesítése  menu=301 7 Készítette: Császár Judit

8 Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei az adott munkahelyen 8 Készítette: Császár Judit

9  Az elsősegélynyújtás olyan első, azonnali beavatkozás, amelyben a sérültet részesítjük hirtelen egészségkárosodás, rosszullét esetén az orvos vagy a mentők megérkezéséig.  Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását. 9 Készítette: Császár Judit

10 Az elsősegélynyújtás személyi feltételei:  legyen képzett,  gyors határozott,  naprakész ismeretek  Ne kapkodjon, reális helyzetfelismerése legyen,  ne kockáztasson, csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezze. 10 Készítette: Császár Judit

11 Tárgyi és szervezési feltételek:  Legyenek biztosítottak a mentéshez szükséges eszközök, mentőláda, újraélesztő eszközök, szállító eszközök, mentési útvonal, elsősegély helység,  Mentést irányító személy 11 Készítette: Császár Judit

12 Veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása, szállíttatása, ellenőrzése  A veszélyes hulladékok gyűjtése a nem veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik, jogszabályban előírtaknak megfelelően kialakított gyűjtőhelyeken és gyűjtőedényekben.  Minden telephelyen kialakításra kerültek gyűjtőhelyek, ahol a munkatársak elhelyezhetik a munkájuk során keletkező veszélyes hulladékokat. 12 Készítette: Császár Judit

13  Jogszabályi előírások alapján évente legalább egy alkalommal, vagy mennyiségtől függően többször is elszállítatásra kerülnek a hulladékok.  Az elszállítást szállításra és a kezelésre vonatkozó, engedéllyel rendelkező cégek végzik. Szerződéskötés után, ezek a cégek gondoskodnak a hulladék ártalmatlanításáról, újrahasznosításáról, és megfelelő elhelyezéséről.  Folyamatosan ellenőrizésre kerül a gyűjtőedények és a gyűjtőhelyek állapota. 13 Készítette: Császár Judit

14 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása  A nem veszélyes hulladékok gyűjtése a veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik.  Elkészítettük egyedi hulladékgazdálkodási tervünket, melyet a hatóság jóváhagyott.  Folyamatosan ellenőrizzük a gyűjtőedények, gyűjtőhelyek állapotát.  Folyamatosan kerülnek elszállításra a nem veszélyes hulladékok.  Az elszállítást a szállításra és a kezelésre vonatkozó, a környezetvédelmi hatóság által kiadott, engedéllyel rendelkező, cégekkel végeztetjük, melyekkel szerződést kötöttünk. 14 Készítette: Császár Judit

15 2. tétel 15Készítette: Császár Judit

16 A raktározás és tárolás legfontosabb szabályai  A raktárban csak a megnevezésének megfelelő anyagok tárolhatók  A raktárban csak a kioktatott személyzet tartózkodhat  A polcok nagy teherbírásúak és rögzítettek legyenek  Legyen megfelelő a világítás és a közlekedési útvonalak 16 Készítette: Császár Judit

17 A raktározás és tárolás legfontosabb tűzvédelmi előírásai  A raktárnak a bennük tárolt anyagoktól függően megfelelő tűzvédelmi besorolásúnak kell lennie:  A : Fokozottan tűz és robbanásveszélyes  B: Tűz és robbanásveszélyes  C: Tűzveszélyes  D: Mérsékelten tűzveszélyes  E: Nem tűzveszélyes 17 Készítette: Császár Judit

18  A villamos berendezések főkapcsolóit, tűz, füst és hőérzékelőket szabadon kell hagyni  A munkakörnyezetet a biztonságos munkakörnyezetnek megfelelően alakítjuk ki.  A veszélyes anyagok tárolására vonatkozó előírásokat be kell tartani 18 Készítette: Császár Judit

19 Hulladékok fogalma  Olyan feleslegessé vált,a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell. 19 Készítette: Császár Judit

20 Hulladékok csoportosítása  Települési vagy kommunális hulladék  Ipari,mezőgazdasági hulladék  Veszélyes, nem veszélyes hulladék.  Lehet szilárd,cseppfolyós,iszap és gáz halmazállapotú. 20 Készítette: Császár Judit

21 Raktározással kapcsolatos legfontosabb teendők  A raktárban csak a kioktatott személyzet tartózkodhat  A raktárban csak a raktár elnevezésének megfelelő anyagok tárolhatók  A tárolt anyagokat elkülönítetten tároljuk  Gondoskodni kell a megfelelő világításról  Gondoskodni kell a tűzvédelmi feladatok ellátásáról: poroltók,tűz,füst,hőérzékelők, közlekedési utak szabadon hagyása 21 Készítette: Császár Judit

22 A raktári tevékenység tilalmai  Tilos a raktárban:  Élelmiszeres dobozokban,flakonokban vegyszert tárolni  Vegyszereket magyar nyelvű felirat nélkül tárolni  Közlekedni csak a kijelölt területen szabad  A raktárban a kiszolgáló személyzeten kívül senki sem tartózkodhat 22 Készítette: Császár Judit

23 3. tétel 23Készítette: Császár Judit

24 A munkahelyek kialakítása  A munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a berendezések biztonságosak legyenek és az egészséget ne veszélyeztessék. A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni.  -a helységek méretének kialakítása  - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés  - a munkahely megvilágítása  - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések  - zajvédelem, por  - vegyi anyag, sugárzás  - rezgésvédelem  - a nem dohányzók védelme 24 Készítette: Császár Judit

25 Tűzvédelmi szabályzat  A munkahelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:-  a létesítmény és a helységek tűzveszélyességi osztályba sorolását  - a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat  - a tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait 25 Készítette: Császár Judit

26 Tűzvédelmi szabályzat  A tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:  - a tűzjelzés módját  - riasztás rendjét  - létesítmény elhagyásának módját  - a tűz esetén szükséges tennivalókat  - a fő veszélyforrásokat  - a létesítmény helyszínrajzát 26 Készítette: Császár Judit

27  A munkahely kialakításánál fokozott figyelmet kell szentelni a környezetszennyezésre is:  a keletkező hulladékok tárolása, elszállítása, és megsemmisítése  levegőszennyezés- vízszennyezés- talajszennyezés 27 Készítette: Császár Judit

28 Anyagmozgatás  Az anyagmozgatás szabályait kézi vagy gépi anyagmozgatásnál is maradéktalanul be kell tartani.  A megfelelő és kiadott védőfelszereléseket használni kell.  Gépi anyag mozgatást csak képzett és megbízott személy végezhet.  Kerülni kell a hirtelen mozdulatokat.  Az anyagmozgatás az egyik legveszélyesebb munkafolyamat. 28 Készítette: Császár Judit

29 Kérdések a kisfilmhez  Milyen anyagmozgatási módszereket láthattunk?  Milyen foglalkozási megbetegedések alakulhatnak ki a helytelen emeléstől?  Ki nem végezhet anyagmozgatást?  Hogyan kell a terhet szabályosan felemelni?  Mit tudsz a csoportos anyagmozgatásról?  Hogyan kell a terhet letenni szabályosan?  Milyen kézi anyagmozgató eszközöket láttál?  Milyen gépi anyagmozgató eszközöket láttál? 29 Készítette: Császár Judit

30  Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik.  Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását 30 Készítette: Császár Judit

31  Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését,  a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni,  ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni 31 Készítette: Császár Judit

32 4. tétel Villamos berendezésen végez munkát az Ön munkacsoportja. Hívja fel munkatársai figyelmét a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre! Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt? Munkatársaival beszélgetve, felmerül az áramütés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség? 32Készítette: Császár Judit

33 A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni.  - a helységek méretének kialakítása  - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés  - a munkahely megvilágítása  - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések  - zajvédelem, por  - vegyi anyag, sugárzás  - rezgésvédelem  - a nem dohányzók védelme  - mozgáskorlátozottak vagy egyéb testi fogyatékosok közlekedési feltételei. 33 Készítette: Császár Judit

34 A villamos berendezésen végzett munka személyi feltételei:  villanyszerelési munkát kizárólag egészségileg alkalmas, a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező a munkával kapcsolatos veszélyekre és munkavédelmi szabályokra kioktatott,elsősegélynyújtásra kioktatott személynek szabad végezni. 34 Készítette: Császár Judit

35 A villamos berendezésen végzett munka tárgyi feltételei:  Tároló helyeknél az anyagok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak figyelembevétele  a közműhálózat karbantartása, villamos szerelvények biztonsági követelményei (érintésvédelemi, robbanásbiztonsági)  munkavégzésnek megfelelő természetes és mesterséges világítás, munkavállalótól függő levegő biztosítása  a padlózat csúszásmenetes, egyenletes, botlásmentes legyen,  zajhatások, por, sugárzások légnyomás nem léphetik túl az e.ü. határértéket, még rövididőre sem munkahely céljára olyan építmény lehet, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú 35 Készítette: Császár Judit

36 Kisfeszültségű hálózatokban végzett munkákkal kapcsolatos biztonsági szabályok  A hálózatban munkát végezni csak feszültségmentesítés, megfelelő szakképzettség és a szükséges biztonsági előírások betartása mellett szabad.  Villamos fogyasztó hálózati csatlakozó vezetékét nem szabad megtoldani (de az erre a célra készült hosszabbító vagy elosztó alkalmazásával meghosszabbítható).  Kisfeszültségű villamos hálózat légvezetékén akkor sem szabad egyedül munkát végezni, ha a hálózat feszültség mentesítve van.  A készülék tápegységében lévő nagy kapacitású kondenzátorok a berendezés kikapcsolása után is hosszú ideig feltöltött állapotban lehetnek, és így (ha a készülékben javítást végzünk, és ezért burkolatát eltávolítjuk) áramütést okozhatnak. Ezért e kondenzátorokat a munka megkezdése előtt célszerű egy ellenálláson keresztül kisütni. 36 Készítette: Császár Judit

37 Szervezési feltételek:  egyéni védőeszköz juttatás, munkaruházat  orvosi vizsgálatok rendje, ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje  veszélyes gépek, technológiák körének és az eljárások rendjének meghatározása 37 Készítette: Császár Judit

38 Villamos berendezések használatával kapcsolatos tűzvédelmi szabályok:  nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni  központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani, lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan mindenáramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható  a berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen  a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni  a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani  azoknál az épületeknél, technológiai folyamatoknál, berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni 38 Készítette: Császár Judit

39 Elsősegélynyújtás áramütés esetén  Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön. A teendők elvi sorrendje  Kiszabadítás az áramkörből.  Elsősegélynyújtás.  Az orvos vagy a mentők értesítése.  A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).  A munkahelyi vezetők értesítése.  A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!) 39 Készítette: Császár Judit

40 Kiszabadítás az áramkörből  Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse!  A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír). 40 Készítette: Császár Judit

41  Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes.  Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet! 41 Készítette: Császár Judit

42 1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs,  sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!  42 Készítette: Császár Judit

43 2. Eszméletét vesztette, de lélegzik.  Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. 43 Készítette: Császár Judit

44 3. Légzése nincs, de pulzusa van  Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van!  A beteg fejét hátrahajtom, majd kanalazó mozdulattal eltávolítom a szájából az idegen testet ha van.  A beteg felé hajolok! (érzem,látom, hallom)  Megkezdem a mellkasi kompressziót.  Lépései:  2 befúvás az orrba  30 mellkasi kompresszió  Újabb légzésvizsgálat  Addig folytatom amíg a beteg magához nem tér, ki nem érnek a mentők vagy ha a beteg meghal! 44 Készítette: Császár Judit

45 4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota.  A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.  Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne.  A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk. 45 Készítette: Császár Judit

46 A villamos áram hatasa az emberi szervezetre  Az emberi test maga is vezető ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lep fel, a testen áram indul meg.  Az emberi testen áthaladó áram élettani hatásai:  Az izmok összerándulása.  Áramütés eseten az idegeket es izmokat nagyon erős inger érheti, melynek hatásara utóbbiak összerándulhatnak, el is szakadhatnak.  A legveszélyesebb, ha az áram a szíven vagy a tüdőn halad keresztül, mert e létfontosságúszervek izmainak összerándulása a szerv görcsét, bénulását okozhatja.  Az izomsejtek egy csoportja az áram bekapcsolásakor, más csoportja kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozó áram (amely minden fél periódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb. 46 Készítette: Császár Judit

47 Villamos áram hőhatása  A test ellenállásán áthaladó áram hőt termel.  A keletkező hő az érrendszerre a legveszélyesebb, mert az erek fala „törékennyé” válik, utólag vérzések keletkezhetnek.  A 45 °C feletti felmelegedés – a fehérjék (vissza nem fordítható) kicsapódása miatt – halálos kimenetelő lehet. 47 Készítette: Császár Judit

48 Villamosság biztonságtechnikája  A helyiségek jellege határozza meg az alkalmazható villamos berendezések, vezetékek, kapcsolók, világítótestek beépíthetőségét, használatát.  Gondoskodni kell az elektromos készülékek vészleállítási lehetőségéről, a gépek esetleges üzemzavara esetén. Kapcsolókat úgy kell elhelyezni, hogy mindig hozzáférhetők legyenek, s be- és kikapcsoló felirattal kell ellátni.  Magyarországon a háztartásokba általában egyfázisú váltakozó áram van bevezetve. (A hálózati feszültség 230V, a frekvencia 50 Hz.) A beérkező két vezeték közül az egyik az üzemi földelés (ezt a transzformátorháznál és esetleg a légvezeték vagy földkábel más pontjain is leföldelik), a másik a fázis. 48 Készítette: Császár Judit

49 Villamosság biztonságtechnikája  A fázis megérintése áramütést okoz, ha egyidejűleg testünk valamely része a földdel érintkezik.  A fázissal akkor is érintkezésbe kerülhetünk, ha valamely villamos berendezés meghibásodása folytán az megjelenik a készülék dobozán, általában valamely, a kezelő által megérinthető pontján (testzárlat).  Az érintésvédelem feladata az esetleges testzárlat által okozott életveszély megelőzése.  Az érintésvédelemnek vannak passzív (az elkerítés, védőelválasztás, elszigetelés, burkolás) és aktív (hatását úgy fejti ki, hogy a megengedettnél nagyobb érintési feszültséget okozó testzárlatos berendezést az előírt időn belül a hálózatról lekapcsolja) megoldásai. 49 Készítette: Császár Judit

50 Tűzvédelem vs. villamosság  Világító berendezéseket úgy kell elhelyezni, használni, hogy tűzveszélyt ne jelentsenek.  A-B tűzveszélyességi osztály – robbanást nem okozó, és C-E tűzveszélyességi osztály – gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. Szabványban rögzített paraméterek szerint lehet alkalmazni.  Villamos berendezéseket az elektromos hálózatról központilag leválaszthatónak kell kiépíteni.  Tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni az A, B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 3 évente, C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 6 évente, D, E tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 9 évente. 50 Készítette: Császár Judit

51 Feladat 1. Milyen hatása lehet az áramnak az emberi szervezetre? 2. Milyen biztonsági szabályokat kell betartanunk munkavégzés közben kis feszültségű hálózatban? 3. Mi az érintésvédelem feladata? 4. Mi a teendő áramütés esetén? 5. Milyen frekvenciájú zajokat ismersz és milyen betegségeket okozhatnak? 51 Készítette: Császár Judit

52 5. Tétel Munkacsoportja új villamos kéziszerszámokat kap munkavégzésre. Milyen követelményeknek kell megfelelni a szerszámoknak munka- és érintésvédelmi szempontból? Munkatársainak a kéziszerszám által kibocsátott zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásait magyarázza el. Milyen típusú tűzoltó készüléket választana a szerelési munkahelyre? Ha megsérül a kéziszerszám vezetékének szigetelése, és munkatársa áramütés következtében megsérül, hogyan nyújt elsősegélyt? 52Készítette: Császár Judit

53 Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei: Érintésvédelem:  - a testzárok következtében felléphető érintési és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére való műszaki intézkedések összessége  - cél villamos berendezések aktív részével való közvetlen érintkezés megakadályozása 53 Készítette: Császár Judit

54 Megfelelőségének feltételei:  érintésvédelmi osztályok:  0. érintésvédelmi osztály:  I. érintésvédelmi osztály: telepített gépek  II. érintésvédelmi osztály: hordozható gépek+készülékek  III. érintésvédelmi osztály:  -a villamos kéziszerszámokat szigetelni kell  -megfelelő védőeszközök használata  -szerszámok szakszerű, jogszerű használata 54 Készítette: Császár Judit

55 55 Készítette: Császár Judit

56 Munkahelyek zaj és rezgés elleni védelme  Zaj- és rezgésforrások  A gépek, berendezések zajkibocsátása mechanikai eredetű (csapágyazások, kopott alkatrészek) munka során áthat a dolgozóra (rezgés: kézre és lábra elsősorban)  Élettani hatása:  pszichés terhelés  beszédérthetőség romlása  halláskárosodás  vegetatív idegrendszer változása 56 Készítette: Császár Judit

57 Környezetkárosító hatása:  - motorizáció, háztartások gépesítése hat a környezetre  - állatok hallása sokkal kifinomultabb nagyobb mértékben reagálnak a zajokra viselkedés megváltozik  - megoldások: zajforrás és a települések között védőfal 57 Készítette: Császár Judit

58 Az elsősegélynyújtó feladata áramütés esetén:  -ha egyedül van segélynyújtás közben hívjon segítséget  -kiszabadítás az áramkörből vigyázz, ne kerülj áramkörbe!  -elsősegély, újraélesztés  -segítséghívás (orvos, mentő)  -egyéb szervek értesítése (tűzoltók) 58 Készítette: Császár Judit

59 Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén  - kikapcsolással:  berendezés kikapcsolása  főkapcsoló lekapcsolása, biztosíték kicsavarása  a vezeték elvágása szakember nélkül veszélyes!  - kikapcsolás nélkül:  áramütött kiszabadítása  ne érintsük meg!  szigetelt eszközzel (pl.:fanyelű lapát)  száraz fapadlón állva, ruhával becsavart kézzel, áramütött ruhájánál fogva (másik kezünkkel ne érintsünk semmit!)  padló nem szigetelt  lábunk alá többszörösen összehajtott ruha (vizes padlón nem szabad) 59 Készítette: Császár Judit

60 Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség esetén:  Az áramütötthöz közeledni veszélyes! A kikapcsolást csak helyi villamosművek szakembere végezheti, aki ismeri a helyi viszonyokat.  Ha leszakadt a vezeték, lelóg, vagy veszélyes közelségbe kerül, a vezetékhez ne közeledjünk és állítsunk figyelmeztető őrt, amíg a villamosművek szakemberei megérkeznek. 60 Készítette: Császár Judit

61 Elsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén:  az áramütés izmok görcsös összehúzódása, idegközpontok sérülése (bénulása), gyakran szívmegállás azonnal el kell kezdeni az újraélesztést 61 Készítette: Császár Judit

62 Elsősegélynyújtás áramütés esetén  Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön.  A teendők elvi sorrendje  Kiszabadítás az áramkörből.  Elsősegélynyújtás.  Az orvos vagy a mentők értesítése.  A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).  A munkahelyi vezetők értesítése. 62 Készítette: Császár Judit

63  Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes!  1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!  2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. 63 Készítette: Császár Judit

64  3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van!  Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak. Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobbkarját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés).Percenként légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál. 64 Készítette: Császár Judit

65  4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.  Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne. 65 Készítette: Császár Judit

66 Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk: 66 Készítette: Császár Judit

67 Tűzoltó készülékek  Olyan eszközök amelyekből az üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag juttatható az égő anyagra, tűzre.  A tűzoltó készülékek alapszíne általában tűzvörös,a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet jelzőszínével megegyező. 67 Készítette: Császár Judit

68 A tűzoltás módjai  Az éghető anyag eltávolításán alapuló mód  Az oxigén elvonásán alapuló mód  Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló módszer 68 Készítette: Császár Judit

69 Oltóanyagok  Víz – vízzel reakcióba lépő anyagoknál és elektromos tűznél nem használjuk  Oltógázok (halogéngázok, CO2) – nagy feszültségű elektromos berendezéseket, nagy mennyiséggel kiáramló gázokat (metán,acetilén PB) lehet vele oltani  Oltóhabok – égő folyadék oltására  Oltóporok – elektromos berendezések, kapcsolók, kábelek, égő gázok oltására 69 Készítette: Császár Judit

70 6. Tétel Új megmunkáló gép érkezik az Ön munkahelyére. Megkérik Önt, hogy a gép, üzembe helyezésével kapcsolatos teendőkben segítsen a munkahelyi vezetőjének! Milyen biztonsági szín- és alakjelek figyelmeztetnek egyéni védőeszközök kötelező használatára? A gép beüzemelése során munkatársa kisebb külső sérülést szenved, hogyan nyújt elsősegélyt? Biztonságtechnikai szempontból mi a teendő a géphez felhasznált kenőolajos flakonokkal? Menekülési utakra milyen előírások vonatkoznak? 70Készítette: Császár Judit

71 Veszélyes gépek  Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. 71 Készítette: Császár Judit

72  A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.  Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz,technológia üzemeltetését írásban elrendeli 72 Készítette: Császár Judit

73 Biztonsági szín és alakjelek :  A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek. 73 Készítette: Császár Judit

74 A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk:  - Állandó jelzések : tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek.  - Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel 74 Készítette: Császár Judit

75 A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek:  - a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, vörös szegéllyel  - figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel  - elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon  - tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon. 75 Készítette: Császár Judit

76 76 Tiltó jelek Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

77 77 Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

78 78 Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelek Alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

79 tűzvédelmi tájékoztató jel  Négyzet alakú piros alapon fehér piktogram 79 Készítette: Császár Judit

80 80 Veszélyes anyagok jelzése Készítette: Császár Judit

81 Elsősegélynyújtás mechanikai sérülés esetén:  Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. 81 Készítette: Császár Judit

82 Vérző sérülések- vérzések fajtái  Hajszáleres vérzés- vérszivárgás  Vénás vérzés – sötétpiros  Artériás ( ütőeres) vérzés – világos spriccelő vérzés  Orr vérzés 82 Készítette: Császár Judit

83 Felületes, hajszáleres vérzés ellátása:  -sebfertőtlenítővel a seb környékét megtisztítani  -steril gézlappal a sebet lefedni  -steril kötszerrel sebet bekötni, kötést rögzíten 83 Készítette: Császár Judit

84 Vénás (visszeres) vérzés  A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt sötétpiros  A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás kisebb)  A vénás vérzés csillapítása:  A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem  A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást  A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani  Hívjunk mentőt 84 Készítette: Császár Judit

85 Vénás nyomókötés :  - a beteget lehetőleg fektessük  - a vérző testrészt helyezzük magasra (a szív vonalánál magasabbra, pl. a sérült kart emeljük a sérült feje fölé)  - a sebet sterilen kitamponáljuk  - alkalmazzunk nyomókötést: a steril fedésre helyezzünk nagyobb gézpólyát, és azt egy másik gézpólyával szorosan rögzítsük a vérző felszínre  Fontos: Vénás vérzés során ne alkalmazzunk szorító kötést! 85 Készítette: Császár Judit

86 Artériás vérzés  A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe élénkpiros  A vér az érben lévő nagy nyomás miatt spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat  Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása 86 Készítette: Császár Judit

87 Artériás nyomókötés:  - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra- az artériás nyomáspontnál* az artériát a csonthoz szorítjuk - a sebet sterilen kitamponáljuk  - alkalmazzunk nyomókötést- a gézpólyára szükség esetén gyakran újabb és újabb gézpólyát kell felhelyezni. Ezeket érdemes az előző gézpólyára merőlegesen rögzíteni.  Fontos: Szorító kötés csak abban az esetben javasolt, ha megfelelő segítséget azonnal nem tudunk biztosítani. Ha a kötés átvérzett, ne vegyük le, hanem újabb pólyákkal kössük át!: Artériás nyomáspontok és leszorításuk technikája az emberi testen. Megjegyzés: A nyomókötés felhelyezése során, ha a kötöző pólyát tengelye körül megcsavarjuk, ak-kor erősebb nyomóhatást tudunk kifejteni. 87 Készítette: Császár Judit

88 Artériás nyomópontok 88 Készítette: Császár Judit

89 Orrvérzés  Többnyire kisebb sérülések következménye  Magas vérnyomás esetében, vagy sérült érfalú személyeknél is gyakran előfordul  Ellátása:  Leülni és kissé előrehajolni  Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be közben az orrát kb. 10 percig  Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg az orrát  Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk orvosi segítséget 89 Készítette: Császár Judit

90 7. Tétel Munkahelyének munkavédelmi vezetője bevonja Önt a munkavédelmi kockázatfelmérésbe. A kockázatfelmérés során elemezzék a tűzvédelmi és környezetvédelmi jelölések (biztonsági szín- és alakjelek) megfelelőséget is! Tájékoztassa munkatársait a feladatról! Hajszáleres vérzés esetén hogyan nyújt elsősegélyt munkatársának? 90Készítette: Császár Judit

91 Kockázatelemzés, kockázat értékelés  A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintése.  A kockázatértékelés annak a kockázatnak az értékelési folyamata, amely a munkavállalók munkahelyi, egészségvédelmi és biztonságvédelmi körülményei és a munkahelyi veszélyek előfordulása között fennáll.  A munkáltatók alapvető feladata, hogy a veszélyek megelőzése érdekében:  felderítsék az egyes munkahelyeken jelentkező veszélyforrásokat  biztosítsák az ellenük való védekezés módját  mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkal 91 Készítette: Császár Judit

92 Biztonsági szín és alakjelek :  A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek. 92 Készítette: Császár Judit

93 A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk:  - Állandó jelzések : tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek.  - Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel 93 Készítette: Császár Judit

94 A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek:  - a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, vörös szegéllyel  - figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel  - elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon  - tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon. 94 Készítette: Császár Judit

95 95 Tiltó jelek Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

96 96 Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

97 97 Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelek Alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki. Készítette: Császár Judit

98 tűzvédelmi tájékoztató jel  Négyzet alakú piros alapon fehér piktogram 98 Készítette: Császár Judit

99 99 Készítette: Császár Judit

100  A biztonsági jelzések megválasztásánál minden esetben a tényleges felismerési távolságból kell az alkalmazandó jel méretét megválasztani.  Amennyiben a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül. 100 Készítette: Császár Judit

101 101 Veszélyes anyagok jelzése Készítette: Császár Judit

102 Hulladékkezelés  A hulladék fogalma: Olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható különböző mennyiségű, és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell. 102 Készítette: Császár Judit

103 Hulladék fajtái:  települési vagy kommunális hulladék,  ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási,  veszélyes és nem veszélyes hulladék. 103 Készítette: Császár Judit

104 104 Készítette: Császár Judit

105 A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfontosabb feladatok:  A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat 105 Készítette: Császár Judit

106 Kockázatértékelés  Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat  A kockázatfelmérés és értékelés tulajdonképpen nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat és milyen intézkedések szükségesek a kockázatok lehetőleg minimálisra csökkentésére  A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.  A kockázatértékelés mellékleteként a veszélyek megszűntetése, illetve mérséklése érdekében ütemtervet készítünk a feladat, határidő és annak felelőse konkrét megnevezésével 106 Készítette: Császár Judit

107 Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése:  A gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakítandó közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni  A tárolóedényeket a veszélyes hulladékok kémiai hatásának ellenálló, teherbíró és folyadékzáró anyagból kell készíteni  A gyűjtőhelyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni  A vízelvezetési rendszer létesítésével meg kell akadályozni a külső csapadékvizek bejutását  A gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a tárolás során esetleg megsérülő csomagolóeszközből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést 107 Készítette: Császár Judit

108 Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése:  Az edényeket a bennük található hulladékok alapján felirattal és figyelmeztető jelzéssel kell ellátni és megfelelő színűre festeni, veszélyes hulladékot zárt helyiségben tárolni  A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek az ún. „Üzemeltetési szabályzat” –ban kell rögzíteni  A gyűjtőhely működtetéséről üzemnaplót kell vezetni (hulladék típus, mennyiség, beszállítók stb.) 108 Készítette: Császár Judit

109 Hajszáleres vérzés  Hajszáleres vérzésnél a vér lassan szivárog, a fedőkötés steril gézlap rögzítését jelenti. 109 Készítette: Császár Judit

110 Felületes, hajszáleres vérzés ellátása:  Testrész szív fölé helyezése  sebfertőtlenítővel a seb környékét megtisztítani  steril gézlappal a sebet lefedni  steril kötszerrel sebet bekötni, kötést rögzítem 110 Készítette: Császár Judit

111 8. Tétel Munkavégzésnél korábban nem alkalmazott, maró hatású és tűzveszélyes készítménnyel kezdenek munkatevékenységet munkatársaival. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása a készítmény biztonsági adatlapja alapján, fogalmazza meg a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszközök juttatás szabályzatának módosításában! Munkatársait részesítse oktatásban a gázmérgezéssel kapcsolatban, hívja fel a figyelműket az elsősegélynyújtás szabályaira az alkalmazható eljárásokra 111Készítette: Császár Judit

112 Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek:  A munkahelyi biztonságérdekében a gyártó ill. importáló veszélyes anyagot csak magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozhat forgalomba.  A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet.  A veszélyes anyagok helyes kezelésének legfontosabb szabályait a nemzeti alaptantervnek tartalmaznia kell.  Veszélyes anyaggal történő kutatás csak akkor lehetséges ha megtörtént a bejelentés és a törzskönyvezés. 112 Készítette: Császár Judit

113 Tűzveszélyes készítményekkel végzett munka alapvető szabályai :  Az ’A’-’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat csak olyan műszaki berendezésekkel lehet mozgatni melyek megfelelő használatakor tűzveszély nem következhet be.  Az ’A’ ill. ’B’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat szállító járművön ill. A ’C’ tűz. vesz. osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakterében tilos a dohányzás.  A járművek rakományát a tűztől ill. a túlhevüléstől óvni kell. Az éghető folyadékot szállító jármű mindkét oldalán és a hátulján fel kell tüntetni a TŰZVESZÉLYES feliratot. 113 Készítette: Császár Judit

114 Veszélyes anyag fogalma  Az emberek, az állatok életére, egészségére, természeti környezetére és az anyagi javakra az előállítás, csomagolás, rakodás, szállítás/fuvarozás, raktározás, felhasználás, stb. során ártalmas, hatást gyakorló anyagokat veszélyes anyagoknak tekintjük. 114 Készítette: Császár Judit

115 Veszélyes hulladékok kezelése:  Minden tevékenységet mely során veszélyes hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen.  Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak.  A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz.hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön. 115 Készítette: Császár Judit

116 Veszélyes hulladékok kezelése:  A különböző vesz. hull.-okat egymástól elkülönítve kell gyűjteni speciális gyűjtőhelyen ill. hulladék gyűjtő udvarban.  A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét. 116 Készítette: Császár Judit

117 Milyen veszélyes anyagokat ismerhetünk?  Veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:  robbanó anyagok és keverékek  oxidáló anyagok és keverékek  fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek  tűzveszélyes anyagok és keverékek  kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek  Nagyon mérgező keverékek sb. 117 Készítette: Császár Judit

118 Biztonsági adatlapok 118 Készítette: Császár Judit

119 Biztonsági adatlap tartalma, legfontosabb elemei  Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag ill. készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, hulladékkezelésére, valamint egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum. 119 Készítette: Császár Judit

120 A biztonsági adatlap tartalmi elemei 1. AZ ANYAG/ KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/- VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 2. A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 3. ÖSSZETÉTEL/AZ ALKOTÓRÉSZEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ 4. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK 5. TŰZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 6. INTÉZKEDÉSEK BALESET ESETÉN 7. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS 8. AZ EXPOZÍCIÓ ELLENŐRZÉSE/EGYÉNI VÉDELEM 9. FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGOK 10. STABILITÁS ÉS REAKCIÓKÉPESSÉG 11. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK 12. ÖKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK 13. ÁRTALMATLANÍTÁSI SZEMPONTOK 14. SZÁLLÍTÁSI INFORMÁCIÓK 15. SZABÁLYOZÁSI INFORMÁCIÓK 16. EGYÉB INFORMÁCIÓK 120 Készítette: Császár Judit

121 R- és S-mondatok  A veszélyes anyagokat, a veszélyes keverékeket és azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, a évi XXV.törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni).  R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma  S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma. 121 Készítette: Császár Judit

122 A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok:  R 1 – Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 – Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R 3 – Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélyt R 4 – Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez R 5 – Hő hatására robbanhat R 6 – Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R 7 – Tűzet okozhat R 8 – Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat R 9 – Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes 122 Készítette: Császár Judit

123 A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok:  S 1 – Elzárva tartandó S 1/2 – Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó S 2 – Gyermekek kezébe nem kerülhet S 3 – Hűvös helyen tartandó S 3/7 – Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó S 3/14 – Hűvös helyen,...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/14 – Hűvös, jól szellőztethető helyen,...-tól/- től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható 123 Készítette: Császár Judit

124 Egyéni védőeszközök csoportosítása  EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3 kategóriába sorolandók :  Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a munkavállalóról feltételezhető hogy tudja mikor kell használni:  a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);  b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok);  c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése;  d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény );  e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat) 124 Készítette: Császár Judit

125 3. kategória  Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.  a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;  b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;  c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;  d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke eléri, meghaladja a 100 °C-ot,  e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van,  f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek; 125 Készítette: Császár Judit

126 2.Kategória  Ide tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3. kategóriába. 126 Készítette: Császár Judit

127 Mérgező anyagok átfejtésének védőeszközei  Gázálarc  Friss levegős készülék  Vegyvédelmi ruha  Vegyvédelmi kesztyű  Gumicsizma  Védőszemüveg 127 Készítette: Császár Judit

128 Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:  Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse.  A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése.  A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről 128 Készítette: Császár Judit

129 Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:  A munkáltató köteles munkahelyenként és munkakörönként írásban meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek a védőeszköz használatát indokolják.  A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, elhasználódás esetén cseréli azt.  A védőeszköz személyes használatra szolgál, nincs kihordási ideje. 129 Készítette: Császár Judit

130 Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők:  a ruhának 100%-os gyapjúból vagy lángmentesített gyapjúból kell készülnie,  a hosszú ujjú ingnek, begombolható mandzsettával és a nyakat védő gallérral kell rendelkeznie ( az ing zseb nélküli legyen, vagy gombbal zárható zsebtakaró legyen rajta ) 130 Készítette: Császár Judit

131  a nadrág szárának gombolás nélkül kell fednie a bakancsok szárát ( a gombolható nadrág-mandzsetta megfoghatja a szikrákat ),  a bakancsnak magas szárúnak kell lennie, hogy megakadályozza, a szikrák bekerülését a cipőbe, talpának bordázata olyan, legyen, hogy a szikrák ne szoruljanak meg a bordák között, 131 Készítette: Császár Judit

132 Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők:  A ruházatot mindig tisztán, olajtól és zsírtól mentesen kell tartani. Ezzel elkerülhető, hogy a ruházat tüzet fogjon vagy csússzon.  A hegesztés során lángmentesített határoló ernyők alkalmazásával óvható a környezet. 132 Készítette: Császár Judit

133 Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén  A mérgező gázok a tüdőt támadják meg. Enyhe mérgezés esetén pár óra múltán jelentkeznek a tünetek :  nehezebb légzés, köhögés lép fel.  Később fejfájás émelygés, sápadtság esetleg hányás is lehet.  Középsúlyos mérgezés esetén már pár perc múlva jelentkeznek a tünetek. A sérültet azonnal szabad levegőre kell vinnünk! 133 Készítette: Császár Judit

134  Esettanulmány A Foltolda Kft egyik üzemébe új munkavállaló érkezett. A cég helyi képviselője a munkavédelmi oktatást követően elküldte a munkavállalót, hogy a cég munkaruha boltjában vásárolja meg magának a védőruházatot, mert csak abban kezdheti el a munkát. A munkavállaló kérte, hogy mutassák meg neki az egyéni védőeszköz juttatási szabályzatot, hogy milyen védőruhákat vegyen, de erre azt a választ kapta, hogy elég a munkaruhát és a munkabakancsot átvennie. A munkavállaló másnap munkába állt az általa megvásárolt egyéni védőfelszerelésekkel, de napközben egy veszélyes anyag raktárba küldték vegyszerekért. A munkavállaló megtagadta a munka elvégzését mert nem volt számára megfelelő védőöltözete,ezért a munkáltató azonnali hatállyal elbocsátotta. A munkavállaló munkaügyi pert fontolgat. Mit tanácsolnál neki belevágjon-e a perbe? Ha igen sorold fel mihez lett volna joga a munkavállalónak és milyen kötelességei lettek volna a munkáltatónak az esettel kapcsolatban. 134 Készítette: Császár Judit

135 Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén  Az elsősegélynyújtó köteles azonnal a sérült nyugalmát biztosítani.  A szennyezett légtérből a beteget azonnal ki kell hozni.  Háton fekve magasra emelt felsőtesttel kell szállítani.  A sérültet kérjük meg hogy ne beszéljen mert az ronthat az állapotán.  A beteget tartsuk melegen 135 Készítette: Császár Judit

136 9. Tétel Munkavégzés közben, a villamos berendezés, amelyen Önök dolgoznak kigyulladt. Milyen intézkedések szükségesek tűz oltásához? Mi a teendő, ha munkatársa áramütéses balesetet szenvedett, eszméletlen, hogyan részesíti elsősegélyben? A megsérült, leégett villamos berendezéssel mi a teendő? 136Készítette: Császár Judit

137 Üzemeltetés biztonságtechnikája  Villamos berendezések üzemeltetése, karbantartása, javítása esetén az üzemi szabályzat (MSZ 1585) részletes előírásait szigorúan be kell tartani.  A munkahelyen dolgozókat csak szakképzettségüknek megfelelő munkakörben szabad csak foglalkoztatni 137 Készítette: Császár Judit

138 Tűz jelzésének módjai  Hangjelzés – sziréna, szaggatott csengetés  Élőszóval – hangosbemondó  Tűzjelző berendezéssel 138 Készítette: Császár Judit

139 Villamos tűz oltása  A feszültség alatt lévő villamos berendezések tüzeinek oltása általában komoly körültekintést igénylő, bonyolultnak tűnő feladat.  A villamos berendezések feszültség alatti állapotát ugyanis többnyire nem jelzi semmi.  A feszültség alatt lévő berendezések oltása tehát fokozott baleseti veszéllyel jár, ezért általánosságban elmondható, hogy a villamos berendezések tüzeinek oltása legtöbbször csak az adott berendezés feszültségmentesítését követően kezdődik el. 139 Készítette: Császár Judit

140 Kisfeszültségű berendezés oltása (1000V alatti)  A berendezést le kell választani a villamos hálózatról, és el kell végezni a feszültségmentesítést.  A tűz oltását csak ez után lehet megkezdeni.  A feszültség alatt lévő berendezés tüze a jogszabály szerint száraz, biztonságos helyről kötött sugár alkalmazása esetén 10 m, porlasztott sugár esetében (a sugárcső "köd" állásában) 5 m szabadon belátható távolságról oltható. 140 Készítette: Császár Judit

141 Nagyfeszültségű berendezés oltása (1000V feletti)  Nagyfeszültségű berendezés esetében a leválasztást, valamint a feszültség- mentesítést csak helyi körülményeket ismerő szakszemélyzet (elektrikus) végezheti el.  A berendezés feszültségmentes állapotáról a kezelő személyzet írásban nyilatkozatot tesz az oltásvezetőnek, aki csak ezek után engedélyezi az égő villamos berendezés oltását. 141 Készítette: Császár Judit

142 Nagyfeszültségű elektromos tűz oltása  Halaszthatatlan esetben a feszültség alatti berendezés tüze száraz, biztonságos helyről a szabályzat szerint kötött vízsugárral 400 kV feszültségig 14 m, porlasztott (szórt) vízsugárral - legfeljebb 120 kV névleges feszültségig - kizárólag a sugárcső "köd" állásában, 8 m szabadon belátható távolságból oltható.  Ködös, zivataros időben, valamint, ha a sűrű füst miatt a látástávolság a megengedett oltási távolságnál kisebb, a berendezés tüzét vízzel vagy habbal tilos oltani! 142 Készítette: Császár Judit

143 Villamos tűz oltása Tűz esetén követendő magatartás:  Tűz észlelése esetén - a testi épség veszélyeztetése nélkül- kezdjék meg a tűz oltását.  Az oltás megkezdésével egyidejűleg az áramtalanítást és a közmű főcsap elzárását végre kell hajtani.  Biztosítani kell, hogy a kivonuló tűzoltó egység a tűzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetőség szerint 1 fő a kiérkező egységeket az épület előtt fogadja.  A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembe vételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű elkezdeni. 143 Készítette: Császár Judit

144 Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi feltételei:  Személyi feltételei:  a munkavállaló egészségileg alkalmas  a munka elvégzéséhez szakmai ismeretekkel rendelkezik  jogszerű foglalkoztatottság  munkavédelmi ismeretek  megbízás az adott munkavégzésre  elsősegély nyújtására felkészített  Tárgyi feltételei:  védőeszköz, megfelelő munkaruházat  a munkahelyiség megfelelő kialakítása:  jelző és riasztó berendezések biztosítása  mozgástér biztosítása  szabadtéren időjárás elleni védelem 144 Készítette: Császár Judit

145 Villamos berendezésen végzett munka szervezési feltételei  egyéni védőeszköz juttatása  orvosi vizsgálatok rendje  ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje  veszélyes gépek, technológiák körének és az eljárások rendjének meghatározása 145 Készítette: Császár Judit

146 Munkavégzés szabályai villamos berendezéseken  központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani  térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni  a berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen  a kapcsolók és biztosítékok ki –és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni  gépet, berendezést munkavégzés befejezésekor ki kell kapcsolni, hálózatról le kell választani 146 Készítette: Császár Judit

147 Munkavégzés szabályai villamos berendezéseken  időszakos felülvizsgálatot kell tartani:  A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren  legalább 3évenként  C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren  legalább 6 évenként  D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben szabadtéren  legalább 9 évenként  villám elleni védelem  A és B tűzveszélyességi osztálynál  épületeknél, ahol tűzet vagy robbanást okozó anyag van gondoskodni kell a megfelelő védelemről 147 Készítette: Császár Judit

148 Elsősegélynyújtás eszméletlen, áramütést szenvedett sérültnek  Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz.  Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van! 148 Készítette: Császár Judit

149 10. Tétel Munkáltatója telephelyén munkatársaival új gázkazánt üzemelnek be. Ön kapta azt a feladatot, hogy tartson munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatást munkatársainak. Az oktatás során – az üzemeltetés személyi feltételein kívül – ismertesse az égés fogalmát, feltételeit és veszélyeit! Munkatársa égéses sérülést szenvedett, hogyan nyújt elsősegélyt? 149Készítette: Császár Judit

150 Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályok  A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló módosított évi XXXI. Törvény rendelkezik  A munkavédelemről az évi XCIII. Törvény  Munka törvénykönyve 2012 évi módosítása a munkavégzésre vonatkozó jogszabályokat tartalmazza.  Az évi LIII. Törvény A környezet védelmének általános szabályairól rendelkezik 150 Készítette: Császár Judit

151 A levegőszennyezés formái és hatásai:  Légszennyező forrás minden olyan berendezés, jármű vagy anyag amely légszennyezés okoz.  A légszennyező források fő típusai :  -pontszerű forrás ( Pl: gyárkémény )  - felületi forrás ( pl: vasút, közút )  A levegő szennyeződést elsősorban az égési folyamatok okozzák:  - gépjárművek, háztartások: szén-dioxid mennyiségének erőteljes növekedése a globális felmelegedés, az úgynevezett üvegházhatás okozója.  - Jelentős levegőszennyező az iparban használt freon, amely hatással van az ózonréteg károsodására- a gépjárművek kipufogó gázai: szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok hatására alakul ki az un. Savas eső- ha a kedvezőtlen időjárás miatt tul nagy a levegő szennyezőanyag tartalma, akkor beszélünk szmogról 151 Készítette: Császár Judit

152 Tüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének fontosabb tűzvédelmi szabályai:  Az építményekben csak olyan tüzelő- és fűtési rendszer létesíthető, amely tüzet vagy robbanást nem okoz.  Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben nyíltlánggal, izzással üzemelő berendezés nem helyezhető el.  A tüzelő és fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő személyre szabad bízni.  Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, éghető folyadékot úgy kell elhelyezni, hogy a központi fűtés vezetéke és a veszélyes anyag között min. 1 méter távolság legyen.  A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. 152 Készítette: Császár Judit

153 Az üzemeltetés személyi feltételei 8/1978. (XI. 29.) NIM rendelet A Kazánbiztonsági Szabályzat  A képzett kezelők mellett, vagy üzemen kívüli állapotban betanított dolgo zók is megbízhatók egyes tevékenységekkel, de ezek feladataikat csak irányítás és ellenőrzés mellett láthatják el.  A kezelőszemélyzet szakképzettségét igazoló bizonyítványt, illetve a betanított dolgozókra vonatkozó igazolásokat, vagy hiteles másolatukat a kazán közelében kell tartani és ellenőrzés során a hatóságnak fel kell mutatni. 153 Készítette: Császár Judit

154 Az üzemeltetés személyi feltételei  Az üzemeltető tartozik annyi szakképzettséggel rendelkező, illetve betanított dolgozót beállítani, amennyi a kazán vagy kazánok biztonságos üzemviteléhez, továbbá biztonságos üzemen kívül helyezéséhez szükséges.  Olyan dolgozó láthat el kazánkezelői feladatokat aki megtartja a szabályzatban, egyéb előírásokban, utasításokban foglaltakat és a közismert szakmai követelményeket. Köteles a rábízott kazán tekintetében minden előírt és szükséges munkát elvégezni és a biztonságos üzemről gondoskodni.  A kezelő csak a megbízott felelős vezetőtől kaphat utasítást. Ha az utasítás legjobb tudomása szerint veszélyt idézhet elő, vagy káros lehet, tartozik az utasítást adó figyelmét erre felhívni és észrevételét naplózni. Meg kell követelni az ilyen utasítás naplózását is. 154 Készítette: Császár Judit

155 Az üzemeltetés személyi feltételei  Ha a kezelő üzem közben rendellenességet észlel, amelyet a szokásos eszközökkel rövid időn belül megszüntetni nem tud, a naplózás mellett tartozik felettesének azonnal jelentést tenni; ha erre idő nincsen, öntevékenyen kell megtennie a szükséges intézkedést, illetve leállítani a kazán üzemét.  A kezelőnek kötelessége, hogy megkövetelje a kazánnak, segédberendezéseinek, tartozékainak üzemképes, biztonságos állapotban való tartását, a szükséges karbantartás, javítás elvégzését, megakadályozza illetéktelenek belépését és tartózkodását a kazánházban. 155 Készítette: Császár Judit

156 Az égés fogalma, feltételei és veszélyei  Az égés fogalma: Olyan kémiai folyamat melynek során az éghető anyag egyesül a levegő oxigénjével.  Feltételei:  Éghető anyag  Gyulladási hőmérséklet  Oxigén  És mindhárom egy térben és időben való együttes jelenléte 156 Készítette: Császár Judit

157 Elsősegélynyújtás égéses sérülés esetén  Égési sérülések fajtái:  I. fokú - Enyhébb fokú égési sérülések  II. fokú - Másodfokú égés  III és IV. fokú égés - Súlyos égési sérülések 157 Készítette: Császár Judit

158 I. Fokú égés  A hőhatás rövid ideig tart, és csak némi pírtokoz a bőr felszínén.  Tartsuk a sérülést szenvedett testrészt percig hideg folyóvíz alá!Ha ez nem lehetséges, tegyünk hideg vízzel átitatott törülközőt a felületre és néhány percenként cseréljük a borogatást. 158 Készítette: Császár Judit

159 Másodfokú égésről  akkor beszélünk, ha a bőr a mélyebb rétegek sérülése miatt felhólyagosodik. A hideg víz ebben az esetben is segít, lehűti a felületet megakadályozza a még mélyebben fekvő rétegek további károsodását.  Ha a sérülés kiterjedése eléri az 5 cm2–t, akkor a már lehűlt bőrt steril kötszerrel fedjük be, hogy az elfertőződést megelőzzük, és azonnal forduljunk orvoshoz!  Ha nincs kéznél steril kötszer, akkor bármilyen tiszta, száraz, nedvszívó textília megteszi.  Tilos a hólyagokat kilyukasztani, vajat vagy zsírt kenni az égett felületre, és természetesen ragtapaszt se használjunk! 159 Készítette: Császár Judit

160 III.-IV fokú égés  Mélyre hatoló, III-IV. fokú égés esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni, de létkérdés az azonnali segítségnyújtás.  Először is állítsuk meg a további égést vízzel, vagy tegyünk törülközőt, illetve ha az nincs kéznél, akkor bármilyen nem műszálas vagy műanyag szövetet az égett testrészre.  A szoros tárgyakat (óra, gyűrű) távolítsuk el, még mielőtt a sérült testrész bedagadna.  Minden forrót (ruha, műanyag, forró tárgyak) távolítsunk el a bőrről. Folyassunk hosszú ideig hideg vizet a sérült felületre, és hívjunk mentőt 160 Készítette: Császár Judit

161 11. Tétel Munkatársaival folyó víz közelében kezd munkát végezni. Környezetvédelmi oktatás keretében ismertesse kollegáival a víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait! Munkavédelmi oktatás során hívja fel a figyelmet a munkavégzés speciális előírásaira! A munkavégzéshez szükséges gázpalackokat szállító járművel szállítják a helyszínre, fogalmazza, meg a legfontosabb tűzvédelmi szabályokat, amelyeket be kell betartani! Munkatársainak mutassa be a mesterséges lélegeztetés módját! 161Készítette: Császár Judit

162 A munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz felett  Ha a munkahely, vagy a közlekedési út víz vagy más olyan anyag fölött vagy mellett oly módon helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fennáll:  A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros 0,3 m- nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható.  Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete nem haladhatja meg a 10x10 cm-et. Amennyiben így nem lehet a leesés elleni védelmet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanás gátlóhasználatával végezheti. 162 Készítette: Császár Judit

163 A munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz felett  Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközt megfelelő biztonsággal rögzíteni tudja.  Azoknál a munkáknál, amelyeknél vízbe vagy egyéb folyadékba esés veszélye fennáll, a munkavállalót automatikusan felfújódó mentőmellénnyel is el kell látni. Éjszaka megfelelő és elégséges mesterséges megvilágítást kell biztosítani. 163 Készítette: Császár Judit

164 A vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai  A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid).  Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szoba hőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólus molekula.  A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék.  A víz sűrűsége 4°C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m3.  Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja.  A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része.  Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb. 164 Készítette: Császár Judit

165 Gázpalackot szállító járművek üzembe állításának és használatának szabályai  A gyártónak ill. a forgalmazónak kell gondoskodnia a gépjármű megfelelő műszaki kiviteléről, az üzemeltetőnek pedig az állapotáról, hogy a rendeltetés szerű használat során tűz és robbanás ne keletkezhessen. A tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó és a jármű vezető a felelős.  Járművön jogszabályban előírt tipusú, méretű és számú tűzoltó készüléket kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhető legyen.  A palackot (az üres palackot is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (védősapka, védőkengyel stb.) szabad tárolni és szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záró anyával kell t árolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete mérgező, maró, tűz- és robbanásveszélyes. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyuk mérete nem haladhatja meg a 10x10 cm-et. 165 Készítette: Császár Judit

166 Gázpalackot szállító járművek üzembe állításának és használatának szabályai  Palackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad  A gázpalackokat szállító járművön dohányozni és nyílt lángot használni tilos.  A jármű tűz- és robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, tüzet vagy robbanást előidéző veszélyektől védeni kell. A gépkocsi mindkét oldalán és a végén jól láthatóan el kell helyezni a TŰZ-ÉS ROBBANÁSVESZÉLY felíratot 166 Készítette: Császár Judit

167 Veszélyes hulladékok kezelése  A keletkező hulladékokat kezelni kell, kiemelten figyelmet kell fordítani a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra.  A hulladékkezelés folyamatának lépései:  a hulladékok összegyűjtése, előkezelése, átmeneti tárolása, elszállítása, feldolgozása és végleges elhelyezése.  Elsődleges feladat a veszélyes hulladékok elkülönítése és szelektív gyűjtésének megszervezése.  A veszélyes hulladék ártalmatlanításának korszerű módja az égetés 167 Készítette: Császár Judit

168 "Szájból-orrba" lélegeztetés  Ez az életmentő módszer olyan személy számára nyújthat segítséget, akinek leállt a légzése.  Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó?  1. Fektesse a sérültet a hátára valamely kemény felületen.  2. Nyakát emelje meg és fejét döntse hátra, hogy a légutak átjárhatók legyenek. (1. ábra  3. Nyissa ki a száját és távolítson el minden tárgyat a kezével, ami elzárhatja a légutakat (pl. a műfogsort is).  4. Győződjön meg róla, hogy az orrjáratok átjárhatóak, a levegő útját nem akadályozza idegen tárgy, erős vérzés vagy a sérülés következtében kialakult elzáródás. 168 Készítette: Császár Judit

169  5. Egyik kezével a beteg állát támassza meg, másik kezével pedig a beteg fejét úgy, hogy annak szája zárt állapotba kerüljön.  (2. ábra)  6. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült orrára.  7. Erősen fújja a levegőt a sérült orrába egymás után négyszer, miközben figyelje, hogy emelkedik-e a mellkasa.  8. Folytassa az erőteljes befújásokat öt másodpercenként(percenként 12-szer). Ne álljon le, amíg a sérült saját maga nem kezd el lélegezni vagy az orvosi segítség meg nem érkezik (fiatal gyermek esetében fújja gyengéden három másodpercenként, tehát percenként 20-szor) 169 Készítette: Császár Judit

170 12. Tétel Munkatársaival szennyvíztelepen kezdenek munkát. Fogalmazza meg a csoport tagjainak a szennyvízzel kapcsolatos tudnivalókat, előírásokat, szabályokat! A munkahelyi kockázatfelmérés során milyen veszélyforrásokat kell figyelembe venni? Ellenőrizze és állapítsa meg, hogy a munkahelyen a tűzoltó készülékek típusai, telepítése, elhelyezése megfelelő-e! Milyen elsősegély nyújtandó a visszeres vérzés esetén? 170Készítette: Császár Judit

171 A munkavégzés munkavédelmi követelményei és szabályai  Az egészségre nem veszélyes és a biztonságos munkavégzés követelményeit minden esetben a munkáltatónak kell biztosítania.  E kötelezettségének csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése során a munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi követelményeket is betartja.  E tekintetben is érvényes a munkavédelmi törvény alapelve, miszerint a munka védelmi követelményeket a munkáltató teljesíti és a teljesítés módját a munkáltató maga határozza meg.  Ennek megfelelően a munkáltató rendelkezhet egyedi utasításban és rendelkezhet szabályzatban, vagyis a sok egyedi utasítás helyett a munkavédelem követelmény rendszerét, eljárási szabályait egyetlen utasításban, a munkavédelmi gyakorlatban kialakult formában, úgynevezett “munkavédelmi szabályzatban” foglalhatja egységbe. 171 Készítette: Császár Judit

172 Kockázatfelmérés  A munkáltatók alapvető feladata, hogy a veszélyek megelőzése érdekében:  - felderítsék az egyes munkahelyeken jelentkező veszélyforrásokat  - biztosítsák az ellenük való védekezés módját  - mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkal  A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintése  A kockázatértékelés annak a kockázatnak az értékelési folyamata, amely a munkavállalók munkahelyi, egészségvédelmi és biztonságvédelmi körülményei és a munkahelyi veszélyek előfordulása között fennáll. 172 Készítette: Császár Judit

173 Veszélyforrás lehet  1.fizikai,  2.Kémiai: veszélyes anyag,  3.biológiai:  -mikroorganizmus és anyagcsere terméke;  -makroorganizmus (növény, állat),  4.fiziológiai  idegrendszeri és pszichésigénybevétel. 173 Készítette: Császár Judit

174 A szennyvízkibocsátás szabályai:  A különböző célra használt és elvezetésre kerülő vizeket, szennyvizeknek nevezzük.  A szennyvizekre jellemző szennyezettség minősége és mennyisége a szennyvíz keletkezésének körülményeitől, származásától függ.  A szennyvíz származása alapján a következő csoportokat tudjuk megkülönböztetni:  I. Települési (kommunális) szennyvizek,  II. Ipari szennyvizek,  III. Mezőgazdasági szennyvizek.  Tilos a szennyvizet tisztítás és kezelés nélkül a természetbe engedni! 174 Készítette: Császár Judit

175 Tűzoltó készülékkel elhelyezésének szabályai, piktogramok  A létesítményekben a (kivétel a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken) legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni.  A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. 175 Készítette: Császár Judit

176 Tűzoltó készülékkel elhelyezésének szabályai, piktogramok  A tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve nemzeti szabvány előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni.  Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.  Piktogram (képjel): jelzőtáblán vagy világítótáblán alkalmazott sematikus ábra. 176 Készítette: Császár Judit

177 Elsősegélynyújtás visszeres vérzés esetén  A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színű, nagy mennyiségű vér távozik.  Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is.  (Levegő jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket) Ellátása vénás nyomókötéssel. Az elsősegélynyújtás lépései:  - a beteget lehetőleg fektessük  - a vérző testrészt helyezzük magasra (a szív vonalánál magasabbra, pl. a sérült kart emeljük a sérült feje fölé)  - a sebet sterilen kitamponáljuk  - alkalmazzunk nyomókötést: a steril fedésre helyezzünk nagyobb gézpólyát, és azt egy másik gézpólyával szorosan rögzítsük a vérző felszínre Fontos: Vénás vérzés során ne alkalmazzunk szorító kötést! 177 Készítette: Császár Judit

178 A tűz jelzése  Élőszóval, személyes közléssel  112 vagy105 tel.  Hangjelzéssel - sziréna, csengő  Tűzjelző berendezéssel kézi indítással, vagy automatikusan számítógépről 178 Készítette: Császár Judit

179 A tűz bejelentésekor közölni kell  MI ÉG?  HOL ÉG?  EMBERÉLET VAN E VESZÉLYBEN?  A BEJELENTŐ NEVE ÉS CÍME 179 Készítette: Császár Judit

180 13. Munkahelyén a gépek biztonságtechnikai szempontok szerinti működés ellenőrzésével, felülvizsgálatával bízták meg Önt. Milyen szempontok figyelembevételével végezné el a felülvizsgálatot? Munkahelyén milyen tűz- és környezetvédelmi szempontokat kell vizsgálni, ellenőrizni? Munkatársa ütőeres vérzéssel járó sérülést szenvedett. Ön hogyan részesíti elsősegélyben? 180Készítette: Császár Judit

181 A veszélyes hulladékok kezelése  Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék:  mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen,  hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő,  keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen,  kezelése a munka-egészségügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával történjen. 181 Készítette: Császár Judit

182 A veszélyes hulladékok kezelése  A veszélyes hulladék birtokosa köteles :  tevékenysége végzése során megakadályozni a környezetszennyezést, környezetkárosítást,  biztosítani a veszélyes hulladék biztonságos gyűjtését,  az elérhető legjobb technikát alkalmazni.  A veszélyes hulladék termelője köteles:  anyagmérleget készíteni,  a tároló és kezelő létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni,  nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni. 182 Készítette: Császár Judit

183 Zajkibocsátás  Zajnak tekintünk minden olyan hangot, amely nem kívánatos fiziológiai (élettani) vagy pszichológiai hatással van az egyes emberekre vagy embercsoportokra.  Zajos üzemekben 87dB a megengedhető felső határ, 80dB felett kötelező az egyéni védőeszközök biztosítása, de 85dB felett kötelező a használatuk, ez alatt csak ajánlott.  183 Készítette: Császár Judit

184 A munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei  Az építmény, építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.  A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni.  A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtérben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani.  Az épületben raktározott tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket. 184 Készítette: Császár Judit

185 A munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei  A veszélyességi övezetből, helységből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről, a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatoson, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani.  A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.  A helység - szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helységben jól láthatóhelyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltórendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. 185 Készítette: Császár Judit

186 Az ellenőrző felülvizsgálat követelményei, eljárásrendje, megbízott személy  Az ellenőrző felülvizsgálat Mvt. 21. §(2) hatálya alá nem tartozó (veszélyesnek nem minősülő) munkaeszköznek a szerelését követő, illetve az üzemeltetést, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző az egészségét veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző vizsgálata.  Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének szabályai:  - A vizsgálat elvégzésének módját (az üzemeltetés körülményei, a szabályok használati üzemeltetés és karbantartási dokumentáció alapján) a munkáltató írásban határozza meg.  -A vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.  -A felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet.  -A vizsgálatot a munkáltató által e feladat ellátásával megbízott személy végzi. 186 Készítette: Császár Judit

187 A gépek, berendezések, szerszámok használati és kezelési utasításai  Munkaeszközt, gépet, szerszámot, üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).  Minden berendezésnek, gépnek, szerszámnak, kötelezően kell, hogy legyen magyar nyelvű használati és kezelési utasítása, mely alapján üzembe, illetve használatba lehet venni 187 Készítette: Császár Judit

188 188 Készítette: Császár Judit

189 Elsősegélynyújtás ütőeres (artériás) vérzés esetén - nyomókötés  - a beteget lehetőleg fektessük  - a vérző testrészt helyezzük magasra  - az artériás nyomáspontnál* az artériát a csonthoz szorítjuk  - a sebet sterilen kitamponáljuk  - alkalmazzunk nyomókötést  - a gézpólyára szükség esetén gyakran újabb és újabb gézpólyát kell felhelyezni. Ezeket érdemes az előző gézpólyára merőlegesen rögzíteni.  Fontos: Szorító kötés csak abban az esetben javasolt, ha megfelelő segítséget azonnal nem tudunk biztosítani. Ha a kötés átvérzett, ne vegyük le, hanem újabb pólyákkal kössük át!  Artériás nyomáspontok és leszorításuk technikája az emberi testen. Megjegyzés: A nyomókötés felhelyezése során, ha a kötöző pólyát tengelye körül megcsavarjuk, akkor erősebb nyomóhatást tudunk kifejteni. 189 Készítette: Császár Judit

190 14. Tétel Munkahelyének egyik csarnokában szerelési munkákat kezdenek egy külső vállalkozás munkatársai. Önt megbízták, hogy működjön közre a munkavégzés munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatainak meghatározásában a külső munkavállalók részére, és határozza meg a szabályokat, feltételeket! Győződjön meg a külső munkáltató elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozóinak felkészültségéről különösképpen a sérültvizsgálatra és az ellátási sorrendre! 190Készítette: Császár Judit

191 Külső munkavállalók munkavégzésének szabályai  A munkavégzés személyi feltételei :  - jogszerű foglalkoztatás,  - egészségi alkalmasság,  - megfelelő szakmai ismeretek,  - munkavédelmi ismeretek,  - megbízás az adott munkavégzésére. 191 Készítette: Császár Judit

192 Több munkáltató munkavállalói egy helyen történő munkavégzésének alapvető szabályai:  Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. 192 Készítette: Császár Judit

193 Alapvető tűzvédelmi szabályok:  Az építmény, építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.  A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűz szakaszban, építményben szabad folytatni. 193 Készítette: Császár Judit

194 Veszélyes anyagok és készítmények használata, hulladékokkal kapcsolatos szabályok:  A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalót sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse! 194 Készítette: Császár Judit

195 Veszélyes hulladék:  Fogalma: a veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.  A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie, s a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.  Veszélyes hulladék kezelése csak környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. 195 Készítette: Császár Judit

196  Mindentevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék –mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen,  hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, kezelése a munka-egészségügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával történjen. 196 Készítette: Császár Judit

197 Teendők a baleset helyszínén  A sérült vizsgálata, sorrend felállítása:  -Helyszín biztosítása  -Tájékozódás  -Sérültek szükség szerinti ellátása  -Mentők értesítése 197 Készítette: Császár Judit

198 A sérült vizsgálata ha eszméleténél van  KI KELL KÉRDEZNI,  FEL MÉRNI ÁLLAPOTÁT,  SÉRÜLÉSEIT ELLÁTNI,  SEGÍTSÉGET HÍVNI.  Ha eszméletlen fektessük a hátára tekintsünk a száj,- garatüregbe amennyiben lég utat elzáró, vagy légzést nehezítő anyagot látunk, távolítsuk el!  Légzés és keringés vizsgálata. Légzés és keringés megindítása vagy mesterséges fenntartása. A sérültek ellátásának sorrendjét úgy állítom fel, hogy mindig a legsúlyosabb sérültet látom el előbb. 198 Készítette: Császár Judit

199 15. Tétel A munkahelyi vezetőjétől teljes körű oktatás megtartására kap megbízást. Az oktatás során fogalmazza meg a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb jogszabályait, a törvények alapelveit, valamint a belső szabályozás szükségességét! Az oktatás keretében térjen ki az elsősegélynyújtás feltételeinek szabályozására! 199Készítette: Császár Judit

200 A tűzjelzés módjai  Élőszóval  Hangjelzéssel  Tűzjelző berendezéssel 200 Készítette: Császár Judit

201 Hatályos környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok I évi XCIII. Törvény a munkavédelemről  E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefügg megbetegedéseket. 201 Készítette: Császár Judit

202 II évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról  Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből ered feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására alkotta a törvényt. 202 Készítette: Császár Judit

203 III évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól  Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából;  e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását 203 Készítette: Császár Judit

204 A gépek, berendezések, szerszámok használati és kezelési utasításai 204 Készítette: Császár Judit

205 A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelő kialakításának feltételei  A munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a berendezések biztonságosak legyenek és az egészséget ne veszélyeztessék.  A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni.  - a helységek méretének kialakítása  - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés  - a munkahely megvilágítása  - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések  - zajvédelem, por  - vegyi anyag, sugárzás  - rezgésvédelem  - a nem dohányzók védelme  - mozgáskorlátozottak vagy egyéb testi fogyatékosok közlekedési feltételei. 205 Készítette: Császár Judit

206 Az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső szabályozása  Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát,szenvedését, szorongását. 206 Készítette: Császár Judit

207 Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei  Tehát az elsősegélynyújtás személyi feltétele, hogy a dolgozó tisztában legyen, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset esetén mi a tennivalója,milyen fontossági sorrendben kell megkezdeni a mentést.  Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele, hogy a munkaadónak minden munka helyszínen, ahol szervezett munkavégzés folyik, biztosítani kell egy elsősegély dobozt, amelyben a munkavégzés alatt bekövetkezhető munkabalesetek ellátására megfelelő kötszerek, illetve az adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó eszközök állnak rendelkezésre. 207 Készítette: Császár Judit

208  Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni. 208 Készítette: Császár Judit

209 16.Tétel Az Ön munkacsoportja hegesztési munkafolyamatokat kezd egy külső telephelyen. Tartson tájékoztatót, oktatást a munka- és tűzvédelmi feltételekre vonatkozó szabályokról, előírásokról! Milyen dokumentációkat, kell kitölteni a munka megkezdése előtt? Környezetvédelmi oktatás keretében hívja fel a munkatársai figyelmét a hegesztés okozta környezeti hatásokra. Munkaterületre való felvonulás közben munkatársa elesik és a lábán rándulást szenved. Hogyan részesíti elsősegélynyújtásban? 209Készítette: Császár Judit

210 Külső telephelyen végzett, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység alapvető munka- és tűzvédelmi feltételei, feltételek meghatározása:  Munkahelyen állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység külön engedély nélkül csak akkor végezhető, ha a munkahely ilyen céllal létesült. Pl: hegesztő műhely  Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, pl: hegesztés, csak tűzveszélyes munkavégzési engedély birtokában végezhető, amelyet a munkavégzési engedéllyel együtt adnak ki. 210 Készítette: Császár Judit

211  A hegesztés tűzveszélyes tevékenység, ezért a munka megkezdése előtt meg kell tekinteni, hogy a hegesztés környezetében nincs e éghető, gyúlékony anyag. Amennyiben van csak akkor lehet a munkát megkezdeni, ha azt eltávolították, vagy biztonságosan letakarták.  A munkahelyen csak a zavartalan tevékenységhez szükséges mennyiségű tűzveszélyes anyag tárolható, amely nem haladhatja meg az egynapos mennyiséget.  A tűzveszélyes munka befejezése után a munkaterületet csak abban az esetben lehet elhagyni, ha meggyőződtünk arról, hogy tevékenységünk miatt nem alakultak, ki rejtett, vagy nyílt tűz gócok 211 Készítette: Császár Judit

212 Hegesztés okozta környezeti hatások:  Fizikai terhelés  Pszichikai terhelés  Egyoldalú igénybevétel  Por- hő- vegyi ártalom  Ionizáló és nem ionizáló sugárzás pl: Ívfény 212 Készítette: Császár Judit

213 Veszélyes hulladékok kezelése:  Minden tevékenységet mely során veszélyes hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen. Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak.  A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz. hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön.  A különböző vesz. hull.-okat egymástól elkülönítve kell gyűjteni speciális gyűjtőhelyen ill. hulladék gyűjtő udvarban.  A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét. Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt 213 Készítette: Császár Judit

214 Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek:  A munkahelyi biztonság érdekében a gyártó ill. importáló veszélyes anyagot csak magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozhat forgalomba.  A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet.  A veszélyes anyagok helyes kezelésének legfontosabb szabályait a nemzeti alaptantervnek tartalmaznia kell.  Veszélyes anyaggal történő kutatás csak akkor lehetséges ha megtörtént a bejelentés és a törzskönyvezés. 214 Készítette: Császár Judit

215 Zárt mechanikai sérülések Rándulás:  Az ízületre ható erő az ízületi szalagokat hirtelen és átmenetileg megnyújtja, melynek során a szalag bevérzése, valamint szalagszakadás is kialakulhat.  Tünetek: az ízület területe megduzzad mozgásai beszűkülnek az ízület fájdalmas mozgatásra a fájdalom fokozódik kékes elszíneződés megjelenése (bevérzés) 215 Készítette: Császár Judit

216 17. Tétel Korábban nem megszokott munkakörnyezetben kezdenek munkafolyamatokat ahol a környezet erősen szennyezett vegyes hulladékokkal. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása, fogalmazza meg a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszköz juttatás szabályzatának betartásáról! Munkatársait oktassa ki az elsősegélynyújtás szabályaira, különös tekintettel a gázmérgezés esetére! 216Készítette: Császár Judit

217 Veszélyes anyag fogalma  Az emberek, az állatok életére, egészségére, természeti környezetére és az anyagi javakra az előállítás, csomagolás, rakodás, szállítás/fuvarozás, raktározás, felhasználás, stb. során ártalmas, hatást gyakorló anyagokat veszélyes anyagoknak tekintjük. 217 Készítette: Császár Judit

218 Veszélyes hulladékok kezelése:  Minden tevékenységet mely során veszélyes hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen.  Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak.  A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz.hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön. 218 Készítette: Császár Judit

219 Veszélyes hulladékok kezelése:  A különböző vesz. hull.-okat egymástól elkülönítve kell gyűjteni speciális gyűjtőhelyen ill. hulladék gyűjtő udvarban.  A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét. 219 Készítette: Császár Judit

220 Milyen veszélyes anyagokat ismerhetünk?  Veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:  robbanó anyagok és keverékek  oxidáló anyagok és keverékek  fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek  tűzveszélyes anyagok és keverékek  kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek  Nagyon mérgező keverékek sb. 220 Készítette: Császár Judit

221 Egyéni védőeszközök csoportosítása  EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3 kategóriába sorolandók :  Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a munkavállalóról feltételezhető hogy tudja mikor kell használni:  a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);  b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok);  c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése;  d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény );  e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat) 221 Készítette: Császár Judit

222 3. kategória  Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.  a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;  b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;  c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;  d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke eléri, meghaladja a 100 °C-ot,  e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van,  f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek; 222 Készítette: Császár Judit

223 2.Kategória  Ide tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3. kategóriába. 223 Készítette: Császár Judit

224 Mérgező anyagok átfejtésének védőeszközei  Gázálarc  Friss levegős készülék  Vegyvédelmi ruha  Vegyvédelmi kesztyű  Gumicsizma  Védőszemüveg 224 Készítette: Császár Judit

225 Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:  Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse.  A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése.  A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről  A munkáltató kötelessége egyéni védőeszköz juttatási rendet kialakítani munkavédelmi szakember segítségével, hogy az adott munkahelyeken a kockázatoknak megfelelő védőeszközt bocsássanak a munkavállaló rendelkezésére. 225 Készítette: Császár Judit

226 Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:  A munkáltató köteles munkahelyenként és munkakörönként írásban meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek a védőeszköz használatát indokolják.  A védőeszköz személyes használatra szolgál, nincs kihordási ideje. 226 Készítette: Császár Judit

227 Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők:  a ruhának 100%-os gyapjúból vagy lángmentesített gyapjúból kell készülnie,  a hosszú ujjú ingnek, begombolható mandzsettával és a nyakat védő gallérral kell rendelkeznie ( az ing zseb nélküli legyen, vagy gombbal zárható zsebtakaró legyen rajta )  a nadrág szárának gombolás nélkül kell fednie a bakancsok szárát ( a gombolható nadrág- mandzsetta megfoghatja a szikrákat ),  a bakancsnak magas szárúnak kell lennie, hogy megakadályozza, a szikrák bekerülését a cipőbe, talpának bordázata olyan, legyen, hogy a szikrák ne szoruljanak meg a bordák között, 227 Készítette: Császár Judit

228 Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők:  a nadrág és a bakancsszár közé védőbetétet kell elhelyezni, ami megakadályozza, hogy a szikrák felülről a bakancsba juthassanak,  munka közben a zsebben gyufát, öngyújtót tartani tilos, mert felrobbanhat,  a kezeket bőr védőszárral ellátott mandzsettás bőrkesztyűvel kell védeni,  a mell és a test védelmére ( állás vagy ülés közben ) bőrkötényt kell viselni  a fejet veszélyeztető égések elkerülésére biztonsági sisakot és alatta lángálló koponyavédőt kell viselni,  a szemeket felhajtható szűrőüvegű hegesztőszemüveggel kell védeni. 228 Készítette: Császár Judit

229 Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők:  a nadrág és a bakancsszár közé védőbetétet kell elhelyezni, ami megakadályozza, hogy a szikrák felülről a bakancsba juthassanak,  munka közben a zsebben gyufát, öngyújtót tartani tilos, mert felrobbanhat,  a kezeket bőr védőszárral ellátott mandzsettás bőrkesztyűvel kell védeni,  a mell és a test védelmére ( állás vagy ülés közben ) bőrkötényt kell viselni  a fejet veszélyeztető égések elkerülésére biztonsági sisakot és alatta lángálló koponyavédőt kell viselni,  a szemeket felhajtható szűrőüvegű hegesztőszemüveggel kell védeni. 229 Készítette: Császár Judit

230 Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők:  A ruházatot mindig tisztán, olajtól és zsírtól mentesen kell tartani. Ezzel elkerülhető, hogy a ruházat tüzet fogjon vagy csússzon. A hegesztés során lángmentesített határolóernyők alkalmazásával óvható a környezet. 230 Készítette: Császár Judit

231 Kollektív védőeszközök  Védőburkolatok: ha a veszélyes térhez nem kell hozzáférni – rögzített védőburkolat / reteszelő védőburkolat, automatikus, távolságtartó, állítható / 231 Készítette: Császár Judit

232 Kollektív védőeszközök  Biztonsági kikapcsoló készülék 232 Készítette: Császár Judit

233 Kollektív védőeszközök  Kétkezes vezérlőkészülékek  specifikus, körültekintő, kezelő általi indítása a gépi ciklusnak. - a veszélyes gépi mozgások közben a kezelői kezek állandó felügyelet alatt vannak. 233 Készítette: Császár Judit

234 Kollektív védőeszközök  Védőasztal  Adagoló és továbbító készülékek 234 Készítette: Császár Judit

235 Biztonsági alakjelek 235 Készítette: Császár Judit

236 Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén  A mérgező gázok a tüdőt támadják meg. Enyhe mérgezés esetén pár óra múltán jelentkeznek a tünetek :  nehezebb légzés, köhögés lép fel.  Később fejfájás émelygés, sápadtság esetleg hányás is lehet.  Középsúlyos mérgezés esetén már pár perc múlva jelentkeznek a tünetek. 236 Készítette: Császár Judit

237 • Az elsősegélynyújtó köteles azonnal a sérült nyugalmát biztosítani.  A szennyezett légtérből a beteget azonnal ki kell hozni.  Háton fekve magasra emelt felsőtesttel kell szállítani.  A sérültet kérjük meg hogy ne beszéljen mert az ronthat az állapotán.  A beteget tartsuk melegen 237 Készítette: Császár Judit

238 18. Tétel Az Ön munkáltatójánál új belső szabályozást készítenek a következő témakörökben: Környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok. Felkérik Önt, hogy működjön közre a szabályozásban, saját munkaköre, tevékenysége vonatkozásában. Milyen főbb tárgykörökre hívja fel a szabályt alkotók figyelmét? Az Ön munkáltatójánál folyó tevékenységek milyen környezeti tényezőket veszélyeztethetnek? 238Készítette: Császár Judit

239 Munka és tűzvédelmi oktatási kötelezettségek alapvető szabályai:  A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell, arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör változáskor, munkaeszköz átalakításakor vagy új eszközüzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkozás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel.  Oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, aláíratni az erről készített jegyzőkönyvet.  Oktatásban nem részesült dolgozót önállóan nem lehet foglalkoztatni. Mvt.55.§ 239 Készítette: Császár Judit

240 - Munkáltatók munkavédelmi tárgyú belső szabályozási kötelezettsége:  veszélyek elkerülése, a nem elkerülhető veszélyek értékelése, kockázatértékelés  a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése  a veszélyes tényező kiváltásának lehetősége kevésbé veszélyessel vagy nem veszélyes tényezővel  megelőzési stratégia, foglalkozás  egészségügyi szolgálat biztosítása 240 Készítette: Császár Judit

241 Munkáltatók munkavédelmi tárgyú belső szabályozási kötelezettsége:  szükséges tájékoztatás és utasítás, munkakörülmények ellenőrzése  megfelelő munkaeszközök biztosítása, rendellenességek kivizsgálása, intézkedés veszélyhelyzetre  munkabaleset és foglalkozási megbetegedés esetén az előírásoknak megfelelő eljárás  védőeszközök biztosítása 241 Készítette: Császár Judit

242 A környezet védelmének alapelvei  Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás  A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy  a legkisebb mérték környezetterhelést és igénybevételt idézze elő  megelőzze a környezetszennyezést;  kizárja a környezetkárosítást.  242 Készítette: Császár Judit

243 A környezet védelmének alapelvei  A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az elállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.  A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhetőlegjobb technikát kell alkalmazni. 243 Készítette: Császár Judit

244 Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:  Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse.  A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről 244 Készítette: Császár Judit

245 Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:  A munkáltató köteles munkahelyenként és munkakörönként írásban meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek a védőeszköz használatát indokolják.  A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, elhasználódás esetén cseréli azt.  A védőeszköz személyes használatra szolgál, nincs kihordási ideje. 245 Készítette: Császár Judit

246 Építőipari dokumentációk  A kivitelezési dokumentáció  Az építési napló  246 Készítette: Császár Judit

247 Építőipari dokumentációk  A kivitelezési dokumentáció alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését. 247 Készítette: Császár Judit

248  A kivitelezési dokumentáció tartalma - az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben - jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll 248 Készítette: Császár Judit

249 A kivitelezési dokumentáció munkarészei  Építészeti munkarész  Tartószerkezeti munkarész  Épületgépészeti munkarész  Épületvillamossági munkarész  Tűzvédelmi munkarész  Környezetvédelmi munkarész  Építésszervezési munkarész 249 Készítette: Császár Judit

250 Építőipari dokumentációk  Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.  Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely  időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység,  illetve az építési-szerelési munkák adatait,  a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. 250 Készítette: Császár Judit

251 Elsősegélynyújtás  Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását 251 Készítette: Császár Judit

252 Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele  Elsősegély nyújtó eszközök  Újraélesztő eszközök  Szállító eszközök  A munkaadóna k minden munka helyszínen, ahol szervezett munkavégzés folyik, biztosítani kell egy elsősegély dobozt, amelyben a munkavégzés alatt bekövetkezhető munkabalesetek ellátására megfelelő kötszerek, illetve az adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó eszközök állnak rendelkezésre 252 Készítette: Császár Judit

253 Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele  Minden munkahelyen ki kell dolgozni  az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését,  a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni,  meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni,  és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni. 253 Készítette: Császár Judit

254 A munkabalesetek kivizsgálása 254 Készítette: Császár Judit

255 A munkabaleset nyilvántartása 1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni.  A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:  A munkabaleset sorszáma  A sérült személyes adatai  A sérült munkaköre  A sérülés időpontja, helyszíne  A sérült ellátására tett intézkedés  A sérült folytatta-e a munkát 255 Készítette: Császár Judit

256 A munkabaleset nyilvántartása 2. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni. 256 Készítette: Császár Judit

257 A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani:  A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.  A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását  A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)  A balesetet kiváltó okokat  Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet 257 Készítette: Császár Judit

258 A kivizsgálás utáni teendők  A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:  A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának  A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott. 258 Készítette: Császár Judit


Letölteni ppt "1. Tétel Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye figyelembe a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések