Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

3. Modul: Talaj tápanyag-gazdálkodás „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "3. Modul: Talaj tápanyag-gazdálkodás „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság."— Előadás másolata:

1 3. Modul: Talaj tápanyag-gazdálkodás „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

2 Talajvizsgálati kötelezettség  A tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadási elvek a talajvizsgálati eredmények ismeretére épülnek. A talajvizsgálatokat szántó- és ültetvény területeken 5 évente ajánlott megismételni ahhoz, hogy a talajok tulajdonságában, tápanyagtartalmában beállt változásokat megismerjük.  A szántóföldi és az ültetvény célprogram csoportokban az AKG támogatás igénybe vételéhez a 2009-től ig terjedő kötelezettségvállalási időszakban bővített talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítésére és végrehajtására van szükség. (pH, humusz tartalom, Arany-féle kötöttség, vízoldható összes só, CaCO 3, NO 2 +NO 3, P 2 O 5, K 2 O, Na, Mg, SO 4, Mn, Zn, Cu.)

3 Talajvizsgálati kötelezettség  Az első talajvizsgálathoz vett minták akkreditált laboratóriumba való leadása szeptember 1. és augusztus 31. között, a második alkalommal vett mintáké szeptember 1. és augusztus 31. között fogadható el.  Tápanyag-gazdálkodási terv készítése talajvizsgálati eredmény nélkül is kötelező.

4 A tápanyag-gazdálkodási terv MgSzH felé kötelezően beküldendő tartalmi elemei Gazdálkodási év: Célprogram kód: Maximálisan kijuttatandó hatóanyag (kg/ha) A tápanyaggazdálkodási terv alapja Kötelezettség - vállalással érintett egybefüggő terület sorszáma Tábla sorszáma (adott évi kifizetési kérelem szerint) Tábla területe (ha) Trágyá -zott kultúra megne- vezése Hasznosítási kód NP2O5K2O A) egyszerű- sített mérlegsz ámítás B) talajvizsgálat C) levélanalízis A tápanyag-gazdálkodási terv fenti elemeit az első gazdálkodási évre vonatkozóan szeptember 1. és november 30. között kell benyújtani.

5  Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket.  Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett.  Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.  Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett.  15-17% meredekségű lejtőn istállótrágya csak a legeltetéssel hasznosított gyepterületekre juttatható ki. Trágyázási szabályok

6  Hígtrágya nem juttatható ki 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható.  Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak azonnali bedolgozás mellett juttatható ki. 15% terepesés felett műtrágya talajra nem juttatható ki, kivéve az erózió elleni védelemmel ellátott ültetvényeket.  17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.  Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. A nitrátérzékeny területek körét a 43/2007 (VI.1.) FVM rendelet mellékletében felsorolt fizikai blokkok képezik!!! Trágyázási szabályok

7 Talajmintavétel szabályai  A mintavétel célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele, mely a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. A talajminták begyűjtését bárki elvégezheti, azonban figyelembe kell venni néhány alapszabályt.  Egy átlagminta maximum 5 hektárnyi területet jellemezhet.  Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 hektárt, úgy a parcellát 5 hektáros - lehetőleg homogén - mintavételi területekre kell bontani, illetve az egy termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők.

8 Talajmintavétel szabályai Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből és egységes módszerrel szabad venni:  szántóföldi kultúráknál a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,  állókultúráknál maximum 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, cm, bogyósoknál 0-20, cm szőlő ültetvényeknél 0-30, cm mélységből kell venni.

9 Talajmintavétel szabályai  A mintázandó területről részmintákat átló mentén, vagy zig-zag vonalban ajánlatos venni úgy, hogy legalább 20 ponton veszünk azonos tömegű talaj-részmintát.  A részmintákat alaposan összekeverjük, és ebből az összekevert mintából 1-1,5 kg tömegű átlagmintát kell a laboratóriumba küldeni elemzésre.

10 Talajmintavétel szabályai Tilos mintát venni:  szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban,  a forgókban,  szalmakazlak helyén,  műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén,  állatok delelő helyén.

11 Talajmintavétel szabályai A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Vehető még minta:  az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével,  tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével,  szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.

12 Mérlegszámítás Egyszerű mérlegszámítási módszer:  Beviteli oldal: műtrágyával, istállótrágyával, hígtrágyával, szennyvíziszappal, komposzttal, egyéb szerves anyaggal bevitt hatóanyag, valamint az elővetemény, táblán maradó bemunkált szármaradvány, egyéb korrekciós tényezők  Kivonási oldal: a betakarított és a tábláról lekerülő fő és melléktermékek (kivéve, ha a táblán marad!)

13 Mérlegszámítás Hatóanyagfőtermékbenmelléktermékbenösszesen kukoricaszemszár Nitrogén (N) (kg/ha) 14X+13X+2417X+25 Foszfor (P 2 O 5 ) (kg/ha) 7,3X+21X+218X+23 Kálium (K 2 O) (kg/ha) 3,7X+712X+3615,7X+43

14 Mérlegszámítás példa Hatóanyagfőtermékbenmelléktermékben ( csak akkor, ha elvisszük a tábláról) összesen Kukorica X=8 t/ha szemszár Nitrogén (N) (kg/ha) 14*8+1=1133*8+24=4817*8+25=161 Foszfor (P 2 O 5 ) (kg/ha) 7,3*8+2=60,41*8+21=298*8+23=87 Kálium (K 2 O) (kg/ha) 3,7*8+7=29,612*8+36=13215,7*8+43= 168,6

15 Mérlegszámítás példa Kukorica X=8 t/ha Összes igényFajlagos tápelem igény Nitrogén (N) (kg/ha) 17*8+25= /8 = 20 kg/t Foszfor (P 2 O 5 ) (kg/ha) 8*8+23= 8787/8 = 10,88 kg/t Kálium (K 2 O) (kg/ha) 15,7*8+43= 168,6168/8 = 21 kg/t

16 Tápanyag-visszapótlás mérlegszámítás alapján  Jó ellátottságú területen foszfor és kálium esetén elegendő az adott év termésének ismeretében meghatározni a lekerült tápanyagokat, és ezt visszapótolni, mert a jó ellátottságú talaj bármilyen növény foszfor és káliumigényét ki tudja elégíteni.  Nitrogén esetében több tényező is szerepet játszik (lemosódás, nitrogénmegkötés a levegőből, tarlómaradványok hatása stb.), ezért a tápanyag-visszapótlást csak egyszerűsített mérlegszámításra alapozni nem célszerű.

17 Levélanalízis  Az integrált, valamint az ökológiai gyümölcs-és szőlőtermesztés célprogram esetében a tápanyag- gazdálkodási tervet a talajvizsgálati eredmények levélanalízis adatokkal történő kiegészítése alapján kell elkészíteni.  A levélminták leadásáról az akkreditált laboratórium átvételi igazolást állít ki a földhasználónak. Ez az igazolás azonban nem helyettesíti a tápanyag- gazdálkodási tervet, amit levélvizsgálati eredmények nélkül is el kell készíteni,

18 Levélanalízis  A levélmintavétel esetében is részmintákból történő átlagminta képzéséről van szó, amelynek időpontja, és a mintázandó levélrész ültetvény típusonként eltérő.  A mintavételi egység kijelölésénél alapul kell venni a maximálisan 5 ha nagyságú talajmintavételi egységet, amit ezen belül a faj, illetve fajta határol be. A mintavételi egységbe egy faj, illetve egy fajta kerülhet. Vegyes állomány esetén a fő fajt, fajtát kell mintázni.

19 A növénymintavétel időpontja, és a mintázandó növényi rész ültetvények esetében Kultúra Minta vétel FenofázisMintavétel helye SzőlőI.Teljes virágzásban (termőhajtásról)a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemző levél II. Éréskor (lombszíneződés kezdete előtt) a fürttel szembeni, ép, fajtára jellemző levél Alma, körte, birs, naspolyaI.Hajtásnövekedés befejezése után a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél Őszibarack, homoktövisI.Éréskor a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél Szilva, kajszi, meggy, cseresznye I.a hajtásnövekedés befejezése után a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél DióI.a csonthéj kialakulása utánaz összetett levél csúcsi levéllemeze Mandula, mogyoró, szelídgesztenye I.a csonthéj kialakulása után a földről még kézzel elérhető csúcshajtás közepéről származó teljes levél Piros és egyéb ribiszke, piszke/egres, josta, I.Éréskora hajtás középső kifejlett levele Termesztett bodzaI.Éréskora hajtás középső részéről kifejlett összetett levéllemez Málna, szederI.Éréskora hajtás középső részéről kifejlett összetett levéllemez

20 Levélanalízis  Az egy mintavételi egységről vett mintának két külön kezelt részmintából kell állnia.  A részmintáknak a két átló mentén szedett növényt, növényi szervet kell tartalmaznia.  A két külön kezelt részminta egy mérési adatot kell, hogy eredményezzen. Ennek megfelelően a két átló mentén külön- külön gyűjtött két darab részmintából - azokat megfelelően összekeverve - egy darab lemérendő reprezentatív átlagmintát kell képezni. Egy átlagmintát db növény, vagy minimum 100 darab növényi szerv (levél, levélnyél) képez. Egy leadott minta minimum 0,1 kg növényi szervet (levél, levélnyél) kell, hogy tartalmazzon.

21 Levélanalízis  Szőlőültetvényeknél a tavaszi és őszi mintavételezés is lehetséges, azonban évente egy levélmintavétel az előírás.  A mintavétel időpontját annak függvényében javasolt kiválasztani, hogy a vizsgálati eredmények interpretálásához milyen információk állnak a szaktanácsadók rendelkezésére.  A további években a mintázást ugyanazon évszakban ajánlott elvégezni.

22 Levélanalízis Nem szabad mintát gyűjteni az alábbi időszakokban, illetve helyeken:  növényvédelmi permetezést követően a munkaügyi várakozási idő leteltéig;  lombtrágyázás után legalább 2 hétig;  sáros, szennyezett növényekről;  a mintába csak kifejlett, a fajtára jellemző, ép, egészséges, csapadéktól mentes növényt, levelet, illetve levéllemezt lehet szedni;  a szegélyhatás elkerülésére az ültetvény szélső soraiból, illetve a sorok szélső növényeiből nem lehet mintát venni.

23 4. Modul: Az agrár- környezetgazdálkodással kapcsolatos egyéb kérdések

24 Gazdálkodási napló vezetése  A gazdálkodási napló formanyomtatványa az AKG rendelet 21. számú mellékletében, található, illetve elektronikusan letölthető az ÚMVP Irányító Hatóságának 96/2009. (XII. 9.) közleményének mellékleteként.  Az AKG célprogramokban részt vevő gazdálkodók részére a Gazdálkodási Napló vezetése a teljes támogatási időszak alatt, a gazdaság teljes területének, állatállományának figyelembe vételével kötelező.

25 A napló vezetésének céljai  az európai uniós forrásból igénybe vett támogatások esetén a kötelezettségek betartásának ellenőrzését teszi lehetővé;  a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyes tárcarendeleteiben meghatározott, gazdálkodásra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségeknek, adatszolgáltatásoknak a napló vezetésével felelhetnek meg a gazdálkodók (például permetezési napló.) (A nitrát-rendelettel összefüggő GN lapok vezetése nyilvántartásként elfogadható, ugyanakkor nem mentesíti a gazdálkodót az adatszolgáltatási kötelezettség alól, amelyet az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 6. számú mellékletében található adatlapon kell teljesíteni.)  a környezeti állapot felméréséhez, a gazdálkodás alá vont területeken végbemenő változásokról monitoring adatokat szolgáltat;  Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) feltételrendszer minimumkövetelményeinek ellenőrzéséhez adatot szolgáltat;  országos, régiós felmérésekhez, kimutatásokhoz adatokat biztosít.

26 Általánosságok  A gazdálkodási napló vezetése átlagosan heti gyakorisággal történik, azaz a tevékenység, műveletek elvégzését követő egy héten belül kell rögzíteni.  A naplóvezetés rögzítésének pontossága, azaz „bontása” attól függ, hogy milyen folyamatra, illetve milyen adatra vonatkozik.

27 Általánosságok A bontásnak a következő típusai fordulhatnak elő, melyet az alábbiak szerint kell értelmezni:  Az éves bontás, gazdálkodási évre vonatkozik – pl ;  A havi bontás, naptári hónapra vonatkozik – pl. szeptember;  A heti bontás egy hétre vagy legfeljebb hét napot meg nem haladó időszakra értendő – pl. 46. hét, vagy november 9 – 15. Ennél lehet részletesebb bontásban is vezetni e nyilvántartásokat, a heti bontás a minimálisan elvárt pontosság.  A napi bontás egy napra, azaz naptári nap pontosságú megjelölésre értendő – pl. május 21.  Eseményenkénti bontás;  Adott évben rögzítendő (pl.: AKG első és utolsó évében).

28 Gazdálkodási napló vezetése AKG célprogramokban részt vevők számára AdatlapCélprogramTerület FőlapmindenTeljes gazdaság területén GN - 01mindenTeljes gazdaság területén GN - 02 AKG szántóföldi növénytermesztés célprogram-csoportban AKG-ba bevont területen GN - 03AKG gyepgazdálkodási célprogram-csoportbanAKG-ba bevont területen GN - 04AKG ültetvény célprogram-csoportbanAKG-ba bevont területen GN - 05AKG nádgazdálkodás célprogrambanAKG-ba bevont területen GN - 06mindenNem AKG területen GN - 07mindenTeljes gazdaság területén GN - 08minden, ahol legeltetés folyikTeljes gazdaság területén GN - 09 AKG ültetvény és szántóföldi növénytermesztés célprogram-csoportban AKG-ba bevont területen GN - 10 minden, ahol növényvédelmi kezelést végeznek Teljes gazdaság területén GN - 11minden, öntözés eseténTeljes gazdaság területén GN - 12minden, trágyázás eseténTeljes gazdaság területén GN - 13minden, amikor szervestrágya képződikTeljes gazdaság területén GN - 14minden, ahol állatállomány vanTeljes gazdaság területén GN - 15 minden, amennyiben a háztartási igényeiket meghaladó mértékben állattartás folyik, vagy nitrátérzékeny területek esetében Teljes gazdaság területén GN - 16 AKG ültetvény és szántóföldi növénytermesztés célprogram-csoportban AKG-ba bevont területen GN - 17minden GN - 18minden GN - 19mindenAKG-ba bevont területen

29 A gazdálkodási naplót papír alapon csak ellenőrzéskor kell bemutatni. A gazdálkodási év lezárását követően nem kell papíralapon beküldeni, kivéve azt az esetet, amikor az ellenőrzést végző szervezet (pl.: MVH) erre külön felszólítást tesz. Helyszíni ellenőrzéskor a papíralapon kinyomtatott gazdálkodási naplónak – visszamenőlegesen is – rendelkezésre kell állnia. Az ellenőrzés érdekében az elektronikus gazdálkodási napló vezetésekor is szükséges az adatok papíralapú hitelesítése, amely a gazdálkodási év befejezésekor (gyakorlatilag ezt követően november 30-ig) meg kell, hogy történjen. Rendkívüli adatbekérés (pl. helyszíni ellenőrzés, vagy postai bekérés) esetén kizárólag a kinyomtatott, kézjeggyel hitelesített gazdálkodási napló fogadható el. Az elektronikusan vezetett naplónak a program befejeződése után még további öt évig hozzáférhetőnek (nyomtathatónak) kell lenni. Amennyiben ez nem biztosítható, akkor évente aláírással hitelesített kinyomtatott biztonsági másolatot kell készíteni. A GN-09 permetezési naplónak papír alapon folyamatosan rendelkezésre kell állnia a felelős növényvédelmi szakember ellenjegyzése miatt. A naplót a hitelesíthetőség érdekében elsődlegesen papír alapon kell vezetni. Az adatok elektronikus vezetése másodlagos lehetőség. A Gazdálkodási Napló megőrzésére, beküldésére vonatkozó előírások

30 A Gazdálkodási Napló - Főlapjával kapcsolatos fontosabb tudnivalók  A gazdálkodási napló Főlapja a támogatásban részt vevő gazdálkodó általános alapadatait foglalja össze, melyek rendszerint nem változnak a program teljesítésének öt éve alatt.  A címlap adattartalmában bekövetkező változás esetén a vonatkozó gazdálkodási évtől új lapot kell kitölteni, a továbbiakban a régivel összekapcsoltan kell kezelni, hogy a változások láthatóak legyenek.

31  Ezen az adatlapon évente két alkalommal kell adatot rögzíteni, a területi összesítő adatokat a gazdálkodási év kezdetén, az állatlétszám összesítést a gazdálkodási év végén.  A területi adatok esetén fontos, hogy minden, a gazdálkodó tulajdonában vagy használatában lévő terület fel legyen tüntetve a gazdálkodási év során.  Amennyiben a gazdálkodó által művelt területek vonatkozásában a gazdálkodási év közben változás áll be, azt a területet, valamint a változás minőségét (pl. vásárlás, eladás, bérlés) és az időpontot a GN-01 és a GN-18 lapon feltüntetni szükséges. A GN-01 – Összesítő adatlappal kapcsolatos fontosabb tudnivalók

32 Az adatokat a műveleti naplók alapján folyamatosan kell átvezetni a gazdálkodási év lezárása után. Az adott gazdálkodási évhez tartozó (adott gazdálkodási évben vetett) őszi betakarítású kultúrák augusztus 31.-e után lezáruló termesztési eredményét (pl. őszi betakarítás hozama) az adott gazdálkodási évhez tartozó sorban kell feltüntetni. GN-02: Szántó – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – Alapadatok adatlap

33  Az adatlapot az AKG gyepgazdálkodási célprogramokban résztvevőknek kell kitölteni, kizárólag az AKG-ban részt vevő területek vonatkozásában. A műveleti naplók alapján az adatokat évente folyamatosan kell átvezetni adatlapra, majd azt a gazdálkodási év végén, illetve az őszi betakarítású széna lekerülése után legkésőbb november 30-ig kell lezárni.  A tábla elhelyezkedésének, méretének változása esetén a változást a szántóföldi táblákhoz hasonlóan a GN-17 adatlapon kell részletezni. GN-03: Gyep – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – Alapadatok adatlap

34  Az adatlapot az AKG ültetvény célprogramokban résztvevőknek kell vezetni, kizárólag az AKG-ban részt vevő területek vonatkozásában. A műveleti naplók alapján az adatokat évente folyamatosan kell átvezetni. A gazdálkodási év végét (augusztus 31.) követő betakarítás esetén a betakarítás adatai az előző gazdálkodási évhez tartoznak, melyet legkésőbb november 30-ig kell átvezetni.  Az adatlap kitöltésekor a fajta feltüntetésénél több fajta esetén – hely hiányában – külön jegyzékben folytatható a fajták felsorolása. GN-04: Ültetvény – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – Alapadatok adatlap

35  Az adatlapot az AKG nádgazdálkodás célprogramban résztvevőknek kötelező vezetni, az AKG-ban részt vevő nádas területekre vonatkozóan. Ezeket az adatokat a műveleti naplók alapján évente folyamatosan kell átvezetni. Az első gazdálkodási év adatainak rögzítésére tehát, a többi célprogramhoz hasonlóan szeptember 1. és november 30. között lesz lehetőség.  A nádgazdálkodási célprogramban résztvevőknek abban az esetben, ha a nádas természetvédelmi területen helyezkedik el, kezelési tervet kell betartaniuk, amelynek a sorszámát ezen az adatlapon meg kell adni. GN-05: Nádas – kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület – Alapadatok adatlap

36  Minden AKG intézkedésben érintettnek vezetni kell a gazdaság nem AKG-s területeinek vonatkozásában.  A Natura 2000 gyepterületen, illetve kedvezőtlen adottságú területeken (KAT) kompenzációs kifizetést igénylőknek, akik AKG kifizetésben nem részesülnek – vagy ha részesülnek, de adott tábláik nem szerepelnek az AKG kötelezettség-vállalással érintett területek között –, továbbá a Nitrát rendelet alapján arra kötelezetteknek kell vezetniük az adatlapot a területeik összesítésére. Az adatlapot évente egyszer kell elkészíteni, a gazdálkodási év befejezésekor. GN-06: Táblaösszesítő nem AKG-s területekről adatlap

37 GN-07: Folyamatos műveleti napló - táblánként adatlap  A folyamatos műveleti naplót legalább heti rendszerességgel, legfeljebb heti bontásban táblánként kell vezetni.  Amennyiben egy gazdálkodási éven belül a tábla mérete, elhelyezkedése megváltozik, új műveleti naplót kell kezdeni az új táblákról, melyeknek a sorszámozása is eltérő lesz (pl.: másodvetés), és a táblaváltozást a GN17 jelű adatlapon kell jelezni.  A növényvédelmi kezeléseket, valamint trágyázási műveleteket itt is kötelező feltüntetni, attól függetlenül, hogy az adatok a gazdálkodási napló más lapjain kötelezően rögzítésre kerülnek  A megjegyzés mezőben a célprogram követelményeinek megfelelően megjegyzésként jelezhető, ha az adott folyamathoz egyéb dokumentáció (például beszerzett anyag, szállítólevél, vizsgálati jegyzőkönyv) is kapcsolódik.

38  Az adatlapot kötelező vezetni minden állatlétszámhoz, illetve legeltetéses gyepgazdálkodáshoz kötődő AKG célprogramban résztvevőnek, a gazdaság összes gyepterületére vonatkozóan, táblánként.  A szorosan vett gazdálkodási évre vonatkozik, azaz szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig. A gazdálkodási év utolsó napja utáni legeltetésről már a következő gazdálkodási évre vonatkozóan kell vezetni a legeltetési naplót.  Tekintettel arra, hogy a tisztítókaszálás AKG gyepek legeltetése esetén is előírás, ezért a legeltetési napló mellett folyamatos műveleti napló vezetése is kötelező, táblánkénti bontásban. GN-08: Legeltetési napló adatlap

39  Növényvédelmi megfigyelések nyilvántartás az AKG elvek szerinti magas szakmai színvonalú, okszerű szemléletű növényvédelmi tevékenység megalapozását célozza.  Kizárólag az AKG szántóföldi növénytermesztés és ültetvény célprogram csoportokban résztvevőknek kell vezetni.  Kitöltése, azaz a megfigyelés bejegyzése mindig meg kell, hogy előzze a növényvédelmi intézkedést.  A válaszintézkedések során szükséges a megfigyelésre történő hivatkozás a műveleti naplóban (pl. növényvédőszeres kezelés – GN-10). GN-09: Növényvédelmi megfigyelések adatlap

40  A növényvédő szeres kezelések adatainak folyamatos időrendbeli rögzítésére szolgál.  Adattartalma megfelel a vonatkozó növényvédelmi jogszabályoknak, így nem kell külön „permetezési naplót” vezetni.  A növényvédő szeres kezelést követően a felelősnek hitelesíteni kell az adott bejegyzést.  A hitelesíthetőség érdekében elsődlegesen papír alapon kell vezetni.  A növényvédő szer készlet-nyilvántartási kötelezettségre tekintettel a naptári év végén kell lezárni, illetőleg az új naptári évben, új lapon folytatni a bejegyzéseket. GN-10: Nyilvántartás a növényvédő szeres kezelésről adatlap

41  Az Öntözési nyilvántartás adatlapot a rendszeres, folyamatos öntözésre felkészített, beépített öntözőrendszerrel, valamint az ún. „lineár” rendszerekkel ellátott táblák esetében kell kitölteni.  Az adatlapot az AKG érintett gazdaságoknak kell vezetni a teljes gazdaságra vonatkoztatva.  Az eseti jellegű, illetve nem rendszeresített alkalmi öntözések adatait a folyamatos műveleti naplóban (GN–07) kell feltüntetni.  Adott esetben, ha az öntözővízzel tápanyagok is kijuttatásra kerülnek – tekintettel a nitrát rendeletre – a kijuttatott tápanyagok, így a nitrogén tartalom kerüljenek átvezetésre a trágyázási naplóba. GN-11: Öntözési nyilvántartás adatlap

42  Trágyázási naplót a teljes gazdaságra vonatkoztatva kell vezetni.  Vezetése kötelező bármilyen NPK hatóanyag tartalmú termésnövelő anyag kijuttatása esetén táblánként, heti rendszerességgel és napi pontossággal, gazdálkodási évre vonatkoztatva.  Lezárása a gazdálkodási év végén történik, a táblára kijuttatott tápanyagok mennyiségének összesítésével, hatóanyagban kifejezve.  A növényi eredetű komposztok valamint baktériumtrágyák kijuttatását nem kell a trágyázási naplóban feltüntetni, kizárólag a folyamatos műveleti naplóban kell vezetni és a növények tápanyagigényének számításakor, a tápanyag-gazdálkodási terv készítésekor kell figyelembe venni. GN-12: Trágyázási napló adatlap

43  Szervestrágya mérleget a teljes gazdaságra vonatkoztatva kötelező vezetni valamennyi AKG célprogramban.  A telephelyhez rendelt Környezetvédelmi Területi Jel számot, valamint az EHKTJ (engedélyköteles tevékenység helyéhez rendelt Környezetvédelmi Területi Jel) számot a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól kell megkérni.  A szerves-trágya mérleget a gazdálkodási év végén kell elkészíteni.  A szervestrágya mérleget nem nitrát-érzékeny terület esetén is vezetni kell, amennyiben a háztartási igényt meghaladó mértékű állattartást folytatnak. A szerves trágya tárolásának módját és a szerves trágya típus kódot az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szerinti kódbesorolás alapján kell megadni. GN-13: Szervestrágya mérleg adatlap

44  Az állatlétszámot a hónap végén kell rögzíteni faj, tenyészet és korcsoport alapján a tartásmód megjelölésével, majd a gazdálkodási év végén összesíteni szükséges. Az éves létszámot a havi létszámadatok összesítése adja.  Az Állatállomány–változási nyilvántartás adatlapot vezetni kell minden állattal rendelkező gazdaságban állatfajonként, korcsoportonként és tenyészetenként. AKG támogatásban részesülőknek a GN-01 adatlap szerinti, míg a nitrát érzékeny területeken gazdálkodóknak a GN-15 adatlap szerinti bontásban.  Tartásmód tekintetében almos, mélyalmos, hígtrágyás, legeltetéses, karám/kifutós, egyéb kategóriák írhatók be. Az év során előforduló összes változatot fel kell tüntetni. GN-14: Állatállomány-változási nyilvántartás adatlap

45  Az adatlapot kötelező vezetni a nitrát-érzékeny területen, illetve amennyiben az állatállomány nagysága a háztartási igényt meghaladja, a nem nitrát-érzékeny területek esetében is.  Az összesítést korcsoport kategóriák szerint, a havi állatlétszámok (GN-14) alapján kell elkészíteni a gazdálkodási év végén. Az állatállományt az alábbiak szerint kell kiszámítani: Éves átlagos állatlétszám = A1 - Összes korcsoport/Adott korcsoport év eleji induló létszáma darabban kifejezve; B1 + C L1 – Egymást követő hónapok induló létszáma db- ban kifejezve; L10 - Összes korcsoport/Adott korcsoport év végi/Időszak végi záró létszáma; GN-15: Állatállomány összesítő adatlap

46  A Talajvizsgálati adatok nyilvántartása című adatlapot kizárólag az AKG ültetvény és szántóföldi növénytermesztés célprogram- csoportban részt vevő gazdálkodónak kötelező vezetni, az összes KET-re vonatkozóan.  A lapon jelölni kell a mintavételi területek méretét majd a későbbi beazonosíthatóság érdekében a területet külön jelzéssel is el kell látni úgy, ahogyan az a mintavételhez kapcsolódó térképvázlaton is jelölve van.  Nitrát-érzékeny területen, ahol műtrágyázás történik, szintén elvárt az 5 évenkénti talajvizsgálat. GN-16: Talajvizsgálati adatok nyilvántartása adatlap

47  A Táblaváltozás, illetve a másodvetés követésének adatlapja című adatlapot minden AKG résztvevő számára, a célprogramokba vont területek vonatkozásában kötelező vezetni azokban az esetekben, ha a táblák elhelyezkedése vagy mérete a KET-en belül változik, illetve másodvetésre kerül sor.  Az előző és a megváltozott állapot rögzítése a nyomon követhetőséget segíti.  Az adatlapot változáskor kell kitölteni, a táblák osztódása esetén, annak szemléltetésére vázlatrajzot is csatolni kell.  A táblaegyesítések és a tábla területében változást nem okozó másodvetések esetén nem kötelező vázrajzot készíteni. GN-17: Táblaváltozás, illetve a másodvetés követésének adatlapja

48  A Megjegyzések (GN-18) lapon elsősorban a gazdálkodási napló egyes lapjainak „megjegyzés” című oszlopaira hivatkozással kell kifejteni a megjegyzést, illetve csatolni a kapcsolódó dokumentumokat, így minden megjegyzésre való utalás könnyen visszakereshető. GN-18: Megjegyzések adatlap

49  Az AKG KET-en bekövetkező „vis maior” eseményeket a nyomon-követhetőség érdekében minden AKG-ban résztvevő gazdálkodónak rögzíteni kell.  A gazdálkodás különböző folyamatainak, illetve ehhez kapcsolódóan, a rendelet által megkövetelt különböző előírások teljesítésének (külső körülmények miatt történő) meghiúsulása csak abban az esetben minősíthető önhibán kívülinek, azaz „vis maior”eseménynek, ha annak hivatalosan igazolt bejelentése és az MVH általi elfogadása megtörtént. GN-19: Összesítő adatlap "vis maior" esetek nyilvántartására

50  A Gazdálkodási Napló egyes kivonatolt adatait - az AKG rendelet 18. § (7) bekezdése alapján – az elektronikus kifizetési kérelem benyújtáshoz hasonlóan önállóan, vagy tanácsadói segítséggel elektronikus felületen (web-GN) kell rögzíteni.  Ezen adatok elektronikus benyújtása minden AKG támogatásra jogosult számára kötelező. Az előírás teljesítéséhez rendelkezésre álló időszak minden évben a gazdálkodási év lezárulta után szeptember 1-jétől november 30-ig tart.  Az adatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kell benyújtani, az ebből a célból működtetett elektronikus felületen keresztül.  A rögzítendő adatok köre az ÚMVP Irányító Hatóságának 22/2010. (IV. 13.) közleményében található. „WEB-GN” a Gazdálkodási Napló egyes adatainak elektronikus rögzítése

51 Az AKG támogatás szántóföldi, illetve gyepgazdálkodási célprogram csoportjainak valamely célprogramjában támogatásra jogosult KET-eken, a már felvett támogatás visszafizetése nélkül, az alábbi jogcímek valamelyikének igénybevétele esetén van lehetőség.  88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet: mezőgazdasági területek erdősítése jogcím.  46/2009 (IV. 16) FVM rendelet: agrár-erdészeti rendszerek jogcím.  33/2008 (III. 27.) FVM rendelet: nem termelő mezőgazdasági beruházások jogcím. Kötelezettség megszűnése egyéb jogcímekkel kapcsolatban

52 Az AKG támogatás szántóföldi, illetve gyepgazdálkodási célprogram csoportjainak valamely célprogramjában támogatásra jogosult KET-eken, a már felvett támogatás visszafizetése nélkül, az alábbi jogcímek valamelyikének igénybevétele esetén van lehetőség.  Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása intézkedés AKG gyepgazdálkodási célprogram csoport esetén  Kompenzációs kifizetés együttes felvétele a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) esetében  Kompenzációs kifizetés együttes felvétele a Natura 2000 gyepterületeken esetében Egyéb jogcímekkel kapcsolatos együttes AKG támogatási jogosultság

53 Az ÚMVP keretében igénybe vett támogatások felhasználására vonatkozó általános adatszolgáltatási kötelezettség  A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 11. §-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének a részleteit a 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet állapítja meg. Adatszolgáltatás, monitoring

54 Az AKG kifizetésekhez kapcsolódó hatásindikátor monitorozó rendszer. Az AKG támogatással érintett összterület 10 %-ának bevonásával kerül kialakításra az alábbi szempontok figyelembe vételével.  gazdasági méret szerinti csoportok szerint külön a szántó-gyep, illetve ültetvény- vizes élőhely célprogram kategóriákban  a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület átlagos mérete szerint;  a földterület természetvédelmi és környezetvédelmi besorolása szerint a Natura 2000, illetve a nitrátérzékeny területek figyelembe vételével.  a támogatásra jogosult által a gazdálkodásából az intézkedésbe bevont terület nagysága szerint:  a támogatásra jogosult által vállalt célprogram csoportok száma szerint;  az üzemek típusa szerint úgymint egyéni, családi, társas, vagy részben állami tulajdonú  szaktanácsadási szolgáltatás igénybevétele szerint;  az iskolai végzettség szerint. Adatszolgáltatás, monitoring

55 Az AKG kifizetésekhez kapcsolódó hatásindikátor monitorozó rendszer.  Az a támogatásra jogosult, aki a mintasokaságba kiválasztásra került, köteles a támogatási időszak alatt, valamint az azt követő gazdálkodási év során a gazdasági, természetvédelmi, talajvédelmi és vízvédelmi hatások monitorozása érdekében a gazdasága teljes területére vonatkozóan a hatásindikátor monitorozó rendszert üzemeltető részére adatokat rendelkezésre bocsátani, valamint a területén végzett vizsgálatokban közreműködni.  Azokat a gazdálkodókat, akik a hatás-indikátor monitorozó rendszerben kiválasztásra kerülnek, többlet költségek nem terhelik. Adatszolgáltatás, monitoring


Letölteni ppt "3. Modul: Talaj tápanyag-gazdálkodás „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa” Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések