Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tápanyag-gazdálkodás Berényi Üveges Judit Sztahura Erzsébet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tápanyag-gazdálkodás Berényi Üveges Judit Sztahura Erzsébet."— Előadás másolata:

1 Tápanyag-gazdálkodás Berényi Üveges Judit Sztahura Erzsébet

2 Agrár-környezetvédelemi és KAT Intézkedések Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat •Olyan mezőgazdálkodást kell megcéloznunk, amely úgy állít elő értékes, egészséges és piacképes élelmiszereket valamint nyersanyagokat, hogy közben megőrzi a vidéket, a környezetet és benne az embert és közösségeit. Talaj, termőföld – tájvédelem

3 A hazai földhasznosítás uniós összehasonlítása 1) MegnevezésEU-15EU-10 EU-25 Magyarország Mezőgazdasági terület - összesen (1000 ha) aránya az összes területből, % 43,551,7 45,063,1 Szántóterület - összesen (1000 ha) aránya a mezőgazdasági területből, % 52,675,0 57,476,9

4 Tápanyag-gazdálkodás •Gazdaságosság •Agrárkörnyezet védelme (talajvédelem - talajvizsgálatra alapozottan) •Gazdálkodási Napló (Nyilvántartás vezetése) AKG, KAT, Nitrátérzékeny terület

5 A talajvizsgálatot előíró jogszabályok •Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet előírásai alapján a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik ("Helyes gazdálkodási gyakorlat„ = jogszabályok + előírások) •A 150/2004. (X.12) FVM rendelet értelmében a különböző agrár- környezetgazdálkodási célprogramoknál bővített, vagy teljes körű talajvizsgálatokat kell elvégezni a program első és utolsó gazdasági évében. •151/2004. (X. 13.) FVM rendelet ételmében az a földhasználó vehet igénybe KAT támogatást, aki vállalja, hogy a támogatás igénylése esetén a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”előírásait a gazdasága teljes területén betartja;” •49/2001 (IV.3) Kom rendelet. műtrágya használata esetén talajvizsgálat HGGY része a HMGY a nitrátérzékeny területen

6 A 4/2004. (I.13.) FVM rendelet 2. § a követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén. II. Melléklet 3. Tápanyag-gazdálkodás 1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20) 2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat 3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket Megjegyzés: Ha az elõírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a határértékeket meghaladó mennyiségben határoz meg hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termõföldre.

7 3. Tápanyag-gazdálkodás

8 1. Mennyiségi korlátozás nitrátérzékeny területen 170 kg/ha szerves N 2. Trágyázási tilalmi időszak december 1. és február 15. között. 3. Trágyakijuttatás erősen lejtős mezőgazdasági területen (20%<) csak fedetten vagy injektálva 4. Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon (5 cm) 5. A trágyázás szabályai a vizek környezetében 7. Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai (hígtrágya hasznosítása, istállótrágya felhasználása, műtrágyázás szabályai) FONTOS ! A (II.7.) Korm. rendelet 1. Melléklete megváltoztatta a nitrátérzékeny területek körét!!! Trágyázási szabályok

9 Talaj mintavétel •Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja a 5 hektárt úgy a parcellát 5 hektáros -lehetőleg homogén- mintavételi területekre kell bontani. Több termelő által azonos művelésben részesített, egymással összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel jellemezhetők. Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből és egységes módszerrel kell venni: •szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, •rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát •állókultúráknál, max 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a 0-30, cm, bogyósoknál 0-20, 20-40, cm szőlő ültetvényeknél 0-30, cm mélységből kell venni.

10 A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni: •szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban, •a forgókban, •szalmakazlak helyén, •műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén, •állatok delelő helyén. • A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl száraz). Talajminta vehető még: •az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével, •tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével, •szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.

11 Talaj mintavétel •A tápanyag-gazdálkodás legkritikusabb pontja •Az esetleges hiba 90%-ban a mintavételből ered •Mintavételi parcellák kijelölése (homogenitás, lejtő, vizes foltok, eltérő talajtípusok – lejtésviszonyok - figyelembe vétele) •A parcellák rögzítése, legközelebb is ugyanúgy vegyék a mintát, mert eltérő eredmények lehetnek •A tábla átlag képzésnél a kiugró értékeket ne vegye bele (nagy táblák esetében)

12 Talajvizsgálati típusok •Szűkített talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO 3, NO 2 +NO 3, P 2 O 5, K 2 O. •A bővített talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO 3, NO 2 +NO 3, P 2 O 5, K 2 O, Na, Mg, SO 4, Mn, Zn, Cu. •A teljeskörű talajvizsgálat: pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO 3, NO 2 +NO 3, P 2 O 5, K 2 O, Na, Mg, SO 4, Mn, Zn, Cu+toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As A toxikus elemvizsgálat csak a felszíni talajrétegből szedett mintákból szükséges.

13 •Amennyiben egy területen a toxikus elemtartalom meghaladja a határértéket, az adott terület szennyezettnek tekinthető. A határértékeket a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-FVM-EüM-KHVM együttes rendelet tartalmazza. Amennyiben a toxikus elemtartalom megközelíti a szennyezettségi határértéket célszerű növényvizsgálattal ellenőrizni a növények toxikus elemtartalmát. •

14 „ Összes” kioldható toxikus elemHatárérték mg/kg szárazanyag Króm összes 75 Nikkel 40 Réz 75 Cink 200 Arzén 15 Kadmium 1 Higany 0,5 Ólom táblázat Talajra vonatkozó szennyezettségi határértékek

15 2. a.) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport célprogramoktalajvizsgála t típusa tápanyag- gazdálkodá si terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavítás ra vonatkozó korlátozás A.1. szántóföldi gazdálkodás bővített a program első és utolsó évében igen 170 nincs A.2. Tanyás gazdálkodás bővített a program első és utolsó évében igen 120 nincsnem engedélyezett A.3. Méhlegelő célra növénytermesztés nincsnemnem megengedett Nem engedélyezett nincs A.4. Integrált szántóföldi növénytermesztés teljes körű a program első és utolsó évében igen 170 Nincsnincs

16 A.5. Ökológiai szántóföldi növénytermesztés teljes körű a program első és utolsó évében igen(külön szabályozá s) nincs A.6. Hosszútávú területpihentetés nincsnemtrágyázás nem megenged et trágyázás nem megenge dett nincs A.7. Ritka szántóföldi növény és zöldségfajták termesztése bővített a program első és utolsó évében igen 120 nincs A.8.1. ÉTT szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal bővített a program első és utolsó évében igen 90 nincs A.8.2. Szántóföldi növénytermesztés madár élőhelyfejlesztési előírásokkal bővített a program első és utolsó évében igen 90 nincskizárólag mélylazítá s megenge dett 5 évente

17 A.8.3. Lucernatermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal bővített a program első és utolsó évében igen 90 csak felülvetésko r nincs A.8.4. szántóföldi növénytermesztés élőhelyfejlesztési előírásokkal bővített a program első és utolsó évében igen 90, nincsmélyművel és 5 évente csak egyszer célprogramoktalajvizsgála t típusa tápanyag- gazdálkod ási terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavítás ra vonatkozó korlátozás

18 2.b.) Gyepterületek agrár-környezetgazdálkodási intézkedései célprogramoktalajvizsgálat típusa tápanyag- gazdálkodás i terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavítás B.1.a. Füves élőhelyek kezelése nincsNemnincsműtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs B.1.b. Szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) nincsnem90műtrágyázás csak telepítéskor engedélyezett nincs B.2. Ökológiai gyepgazdálkodás nincsnem(külön szabályozás) műtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával nincs

19 B.3.1 Gyepgazdálkodás túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal nincsnemnincsműtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával B.3.2. Gyepgazdálkodás haris élőhelyfejlesztési előírásokkal nincsnemnincsműtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával B.3.3. Gyepgazdálkodás élőhelyfejlesztési előírásokkal nincsnemnincsműtrágyázás nem megengedett, legelőn csak a legeltetett állatok trágyájával B.3.4. Gyeptelepítés ÉTT területeken nincsnem80műtrágyázás csak telepítéskor megengedett

20 2. c.) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási intézkedések célprogramoktalajvizsgálat típusa tápanyag- gazdálkodási terv kötelező N hatóanyag korlátozás kg/ha/év trágyafajta korlátozás talajjavítás C.1. Integrált ültetvény Teljes-körű talajvizsgálat a program első és utolsó évében igennincsNincsfagyvédelmi öntözés kivételével csak alacsony intenzitású öntözés megengedett C.2. Ökológiai ültetvény Teljes-körű talajvizsgálat a program első és utolsó évében igen(külön szabályozás) nincs

21 •Kedvezőtlen Adottságú Területeken (továbbiakban KAT) valamint valamennyi, a fentiekben külön nem szabályozott esetekben a 4/2004. (I.13) FVM rendelet szerinti, (ill. 49/2001. (IV.3.) Korm. rend.ben) foglaltak az irányadók

22 Az egyes programokhoz előírt talajvizsgálati típusok •Bővített talajvizsgálat: –Alapszintű szántóföldi célprogramnál –Tanyás gazdálkodás célprogramnál –Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták termesztése célprogramnál –ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely- fejlesztési előírásokkal célprogramnál –ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madár élőhely- fejlesztési előírásokkal célprogramnál –ÉTT Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál –ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogramnál

23 Az egyes programokhoz előírt talajvizsgálati típusok •Teljeskörű talajvizsgálat –Integrált szántóföldi célprogramnál –Ökológiai szántóföldi célprogramnál – Integrált ültetvény célprogramnál –Ökológiai ültetvény célprogramnál

24 Környezetkímélő tápanyaggazdálkodás Környezetvédelmi szempontokGazdasági szempontok Hiányában: -termés Mennyiségi Minőségi -tápanyagfelvételi zavarok Csökkenése Közvetett okok: Közvetlen ok:

25 Tápanyag hasznosulást befolyásoló tényezők - mennyi van a talajban TALAJVIZSGÁLAT - mekkora a gyökér tömege - milyen a talaj állapota (tömődöttség, kémhatás, szerkezet, fizikai féleség stb.) - - hő - fény~klimatikus tényezők - nedvesség ~Tápelem arány: - szinergizmus, antagonizmus - mi a növény igénye

26 TRÁGYÁZÁS: függ a trágyaellátás lehetőségétől, technikai színvonaltól - szerves (tápanyag szolgáltató, szerkezetjavító) (istállótrágya, hígtrágya, komposztok, szennyvizek-szennyvíziszapok egyéb termésnövelők) !!!! Talajkondíciót javító – tápanyag hasznosulás, vízgazdálkodás, pufferkapacitás hígtrágya, szennyvíz-szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes „hulladék”: talajtani szakvélemény alapján, - műtrágyák - zöldtrágya

27  Vegye figyelembe a terület környezeti érzékenysége szerinti besorolást.  A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer talaj-, esetenként diagnosztikai célú növényvizsgálatokon, tápelem mérlegeken alapuljon.  A szaktanács vegye figyelembe az adott termőhely ökológiai adottságainak megfelelő, gazdaságosan elérhető termésszintet, a növény fajlagos tápelem igényét, a talaj tápelem szolgáltatását, a korrekciós tényezőket (tápelemigény – műtrágyaigény!)  Terjedjen ki a makro- (N,P,K), mezo- (Ca, Mg) és mikroelemek (Cu, Zn, Mn) tápelemek utánpótlására (Zn hiány, réz többlet, de nagy szervesanyagtartalmú talajokon hiány). szaktanácsadási módszereknek a következő feltételeket kell kielégítenie:

28 •A legkritikusabb a nitrogén mennyiségnek meghatározása, mivel az nagyon mobil, •- A rendszeresen adott N-fölösleg felhalmozódik a gyökérzóna alsó szintjén, majd a csapadékos években egyre mélyebbre mosódik. •- Az ammónium nagyon jól adszorbeálódhat a talajkolloidok felületén, megkötődhet az agyagásványok rácsaiban, de levegős talajban nitráttá alakul, emiatt a nitrogén lemosódás megszüntetése ammónium formájú nitrogén trágyázással sem oldható meg. A karbamid átalakulása azonban lényegesen lassabb. •Kritikus területen javasoljon az ásványi nitrogén meghatározást

29 •  A szaktanácsnak tartalmaznia kell a Helyes mezőgazdasági gyakorlat tápanyag-gazdálkodással összefüggő elemeit, pl. az adott területen mikor nem szabad trágyázni, a lejtőviszonyokat, felszíni vizek közelségét a trágyaadagok megállapításakor hogyan kell figyelembe venni stb. HMGY része a HGGY-nek !!!  Használja ki a vetésforgó, illetve vetésváltás előnyeit. •- Pillangós elővetemény esetén a nitrogén szükséglet kg/ha-ral csökkenthető. A tarlómaradványok lebontásához adott nitrogén- mennyiséget nem többlet igényként, hanem a következő növény alá előre kiadott tápanyagként kell kezelni. A pillangósok alá pedig csak indító N-műtrágya szükséges, kg/ha mennyiségben.  Tegyen javaslatot a trágyázás optimális időpontjára és dózisára.  A széles választékból a talaj tulajdonságainak, illetve a növény igényének legjobban megfelelő trágyaszert javasolja (kémhatás, sótűrés)  A felhasználandó szervestrágyák (istálló, komposzt, hígtrágya stb.) dózisát beltartalmi vizsgálatokra alapozva adja meg. Amennyiben nem áll rendelkezésre trágyavizsgálati adat az irodalmi adatokat kell figyelembe venni. (A javasolt értékeket lásd az 1 táblázatban) •

30 A szervestrágyák hasznosulásánál figyelembe kell venni annak időbeni megoszlását, amely nitrogén esetében különböző irodalmak szerint az első évben átlagosan %, a második évben %, a harmadik évben %. Az első szám a kötöttebb talajokat mutatja. Ezt a mérleg számításánál is így kell figyelembe venni. A Helyes mezőgazdasági gyakorlat érvényesítéséhez, ellenőrzéséhez a Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat a szerves trágyák átlagos/összes nitrogéntartalmát az alábbiak szerint adta meg. N-tartalom % (eredeti nedvességtartalomra számított) Szervestrágya típus Szarvasmarh a SertésJuhBaromfiVegyes 0,50,60,71,00,8

31 Fontosabb szervestágyák beltartalma (%) marhatrágya0,4-0,5 (N)0,15-0,4 (P2O5) 0,2-0,3 (K2O) sertés0,45-0,50,1-0,20,5-0,7 baromfi0,4-0,10,25-1,250,3-1,5 juh0,4-0,80,1-0,30,5-0,7 ló0,5-0,60,1-0,30,2-0,6

32 A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása homok és homokos vályog ( K A < 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004) Tartam- hatás N P 2 O 5 kg/10 t K2OK2O gyengeközepesjógyengeközepesjógyengeközepesjó istállótrágya minőség mellett 1. év év év Összesen

33 A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása vályog, agyagos vályog és agyag ( K A > 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004) Tartam- hatás N P 2 O 5 kg/10 t K2OK2O gyengeközepesjógyengeközepesjógyengeközepesjó istállótrágya minőség mellett 1. év év év

34 I. Talajvizsgálat – II. Tervezett termésszint (megelőző öt év legnagyobb termésszintje) III. Talajvizsgálat- termőhelyi besorolás = Tápanyagellátottság (igen gyenge………igen jó, túlzott) IV. Meghatározni az adott termőhelyen a növény fajlagos tápanyagigényét – talajellátottság függvénye V. Meghatározni a tervezett termés műtrágya hatóanyag szükségletét ( Fajlagos tápanyagigény x tervezett termés = h. a. kg/ha)

35 VI. Korrekciók: •elővetemény hatás: 1 éves pillangósnál a számított N hatóanyagot kg/ha –ral, míg évelő pillangós után első évben 30 kg/ha –ral, második évben 20 kg/ha-ral csökkenthetjük (homokon, sekély termőrétegű illetve gyengén humuszos talajon nem érdemes). •szármaradvány : 1 t szármaradvány lebontásához 8-10 kg N-t adunk a pentozán hatás kivédésére •Szármaradvány alászántás esetén K igény csökken kalászos ill. kukorica után 10 kg illetve napraforgónál 30 kg/szemtermés tonnánként jó ellátottságú talajon, közepes ellátottságnál ez a felével értelmezhető •elemi kár esetén terméskiesés: közepesnél jobb ellátottságú talajon a műtrágya hatóanyag 50%-a figyelembe vehető

36 istállótrágya hatása: lsd. Előbb •Kémhatás: savanyú (pH KCl ) 7% foszfor megkötődik, általában nagyobb dózis (Sarkadi rendszere figyelembe veszi) •Agyagásványok: szmektitek megkötik a káliumot Helyszíni talajmintavétel, talajvizsgálatra alapozott szaktanács FONTOS, MERT pl. soktényezős lehet a hiánytünet pl. Klorózis

37 A vas relatív hiánya, ionantagonizmus •A növények vasellátása főleg karbonátos talajokon lehet kritikus. A Ca-tartalom és kis K-tartalom akadályozott a Fe, Mg, K stb. felvétele is, •Nagy a Mn:Fe arány. Minthogy a Mn a Fe konkurense. Egészséges állapotok között a Fe/Mn aránya 2:1 - (3:1) értékek között változik. •Tartós cink, ill erős foszfortrágyázás is inaktiválja a vasat. •A vashiányt a nehézfémek a következő sorrend szerint fokozzák a talaj-növény kapcsolatban: Cu < Ni < Co < Zn < Cr < Mn. •A NO3-N jelenléte gátolja, az NH4-N jelenléte viszont elősegíti a vas felvételét. •A savanyú talajokban (pH < 5,5) a talaj pH-csökkenésével egyre több alumíniumion kerül a talajkolloidokról a talajoldatba, amely gátolja, pl. a Mg, Fe felvételét is, csökkentve ezzel a klorofilképzést •Humuszanyagok hiánya, ill. a túlzott mértékű adagolása is vashiányt eredményez.

38 Mérlegszámítás – talajvizsgálati eredmény hiányában, ill. gazdaságosság miatt évente, ellenőrzés •Környezetkímélő gazdálkodás esetén ajánlott tápanyagmérlegeket készíteni a fő tápelemek vonatkozásában •Célja, hogy meghatározzuk az adott tábla tápanyagmérlegét, vagyis a kijuttatott és elvitt tápelemek különbségét. •Lehetővé teszi a fő és melléktermék tápanyagtartalmának külön kezelését

39 Mérlegszámítás •Egyszerű mérlegszámítási módszer: –Beviteli oldal: műtrágyával, istállótrágyával, hígtrágyával, szennyvíziszappal, komposzttal, egyéb szerves anyaggal bevitt hatóanyag, valamint az elővetemény, táblán maradó bemunkált szármaradvány, egyéb korrekciós tényezők –Kivonási oldal: a betakarított és a tábláról lekerülő fő és melléktermékek (kivéve, ha a táblán marad!)

40 Mérlegszámítás Hatóanyagfőtermékbenmelléktermék ben összesen kukoricaszemszár Nitrogén (N) (kg/ha) 14X+13X+2417X+25 Foszfor (P 2 O 5 ) (kg/ha) 7,3X+21X+218X+23 Kálium (K 2 O) (kg/ha) 3,7X+712X+3615,7X+43

41 Mérlegszámítás példa HatóanyagfőtermékbenMelléktermék ben ( csak akkor, ha elvisszük a tábláról) összesen Kukorica X=8 t/ha szemszár Nitrogén (N) (kg/ha) 14*8+1=1133*8+24=4817*8+25=161 Foszfor (P 2 O 5 ) (kg/ha) 7,3*8+2=60,41*8+21=298*8+23=87 Kálium (K 2 O) (kg/ha) 3,7*8+7=29,612*8+36=13215,7*8+43= 168,6

42 Mérlegszámítás példa Kukorica X=8 t/ha Összes igényFajlagos tápelem igény Nitrogén (N) (kg/ha) 17*8+25=161161/8 = 20 kg/t Foszfor (P 2 O 5 ) (kg/ha) 8*8+23=8787/8 = 10,88 kg/t Kálium (K 2 O) (kg/ha) 15,7*8+43= 168,6 168/8 = 21 kg/t

43 Tápanyag-visszapótlás mérlegszámítás alapján •Jó ellátottságú területen foszfor és kálium esetén elegendő az adott év termésének ismeretében meghatározni a lekerült tápanyagokat, és ezt visszapótolni, mert a jó ellátottságú talaj bármilyen növény foszfor és káliumigényét ki tudja elégíteni. •Nitrogén esetében több tényező is szerepet játszik (lemosódás, nitrogénmegkötés a levegőből, tarlómaradványok hatása stb.) ezért a tápanyag-visszapótlást csak egyszerűsített mérlegszámításra alapozni nem célszerű •Őszi búza, csemege kukorica, burgonya, cukkorrépa, napraforgó, szárazborsó kidolgozott !!!!

44 Válogatott ajánlott irodalom •Buzás István: A növénytáplálás zsebkönyve, Mezőgazdasági Kiadó 1983 •Füleky György (szerk.): Tápanyag- gazdálkodás, Mezőgazda Kiadó 1999 •Terbe István-Csathó Péter: Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodása szabadföldi zöldségtermesztésben. 2004


Letölteni ppt "Tápanyag-gazdálkodás Berényi Üveges Judit Sztahura Erzsébet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések