Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kölcsönös megfeleltetés környezetvédelmi követelmények Dr. Berényi Üveges Judit Marth Péter MGSZH Központ Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kölcsönös megfeleltetés környezetvédelmi követelmények Dr. Berényi Üveges Judit Marth Péter MGSZH Központ Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság."— Előadás másolata:

1 Kölcsönös megfeleltetés környezetvédelmi követelmények Dr. Berényi Üveges Judit Marth Péter MGSZH Központ Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság

2 Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények  Környezetvédelem  Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés  Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása  A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme  Növényvédő szerek kezelése

3 Mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés  A Tanács december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről  a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet  vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló …./2008. (..) FVM rendelete  a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet hatályban maradt melléklete

4 Nitrátérzékeny területek  a felszíni vizek tekintetében  a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó,  valamennyi ivóvíz-ellátási célt szolgáló tározó vízgyűjtő területe;  a felszín alatti vizek tekintetében minden  karsztos terület, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók,  üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivétel külön jogszabály szerint kijelölt vagy lehatárolt védőterülete,  a fenti pontokba nem tartozó karsztos terület, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók, kivéve, ha lokális vizsgálat azt bizonyítja, hogy nitrogéntartalmú anyag a felszínről 100 év alatt sem érheti el a nevezett képződményeket,  olyan terület, ahol a fő porózus-vízadó összlet teteje a felszíntől számítva 50 m-nél kisebb mélységben van,  belterület, kivéve, ha a felszín alatti víz nitráttartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket, és ahol a települési rendezési terv alapján állattartás folytatható;  a bányatavak 300 méteres parti sávja;

5 Nitrátérzékeny területek MePAR fizikai blokk szinten

6 Nitrátérzékeny területek  az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe  férőhely baromfi,  2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések,  750 férőhely anyakoca ;  a nagy létszámú állattartó telepek (állategészségügyi szabályzat), valamint az állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe  harminc ló, vagy  ötven szarvasmarha, vagy  kétszáz juh, kecske vagy  száz sertés, vagy  kettőezer broiler baromfi, vagy  ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy  ötven strucc, vagy  ötven anyanyúl és szaporulata.  a külön jogszabály szerinti trágyafeldolgozás területe

7 Helyes mezőgazdasági gyakorlat 1  Nitrátérzékeny területen évente a mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. A kijuttatásra kerülő nitrogén hatóanyag mennyiségének meghatározásakor megadott értékekkel kell számolni.

8 Helyes mezőgazdasági gyakorlat 2  Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-től a trágyakijuttatás megengedett  Tilos a trágyakijuttatás fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított talajra  Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére  A tilalmi időszakban (november 15-től február 15-ig) legeltetni sem szabad, kivéve, ha az állatsűrűségből adódóan az adott területre kijutó nitrogén hatóanyag nem haladja meg a 120 kg/ha értéket.

9 Helyes mezőgazdasági gyakorlat 3  lejtős területekre vonatkozó trágyakijuttatási korlátozások  17 % -nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki  % meredekségű lejtőn istállótrágya csak a legeltetéssel hasznosított gyepterületekre, és ültetvények telepítéshez és felújításához juttatható ki talajvédelmi tervben meghatározottak szerinti erózió elleni védelem biztosításával együtt  Műtrágya 12 %-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak azonnali bedolgozás mellett juttatható ki  15 % terepesés felett műtrágya talajra nem juttatható ki, kivéve az erózió elleni védelemmel ellátott ültetvényeket  Hígtrágya nem juttatható ki 6 %-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12 %-ig megengedett  Injektálási technológia hígtrágya kijuttatáshoz 17 % meredekségig alkalmazható

10 Helyes mezőgazdasági gyakorlat 4  A vizek védelmét szolgáló védőtávolságok  műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában  szervestrágya tavak partvonalától mért 20 méteres sávban  Szervestrágya egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban (a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű).  forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben

11 Helyes mezőgazdasági gyakorlat 5  A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.  Műtrágya talajvizsgálatra alapozottan  Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen

12 Helyes mezőgazdasági gyakorlat 6  Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható.  Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni.  6 havi tárolókapacitás  Legeltetéses állattartás esetén az istállótrágya-tároló kapacitását az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.  a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül, például komposzt, fermentálási, vagy biogáz üzem alapanyagként, akkor olyan méretű, vízzáróan szigetelt trágyatárolót kell kiépíteni, amely biztosítja az elszállításig a trágya biztonságos tárolását  Megfelelő műszaki paraméterek december 31.

13 Nyilvántartás, adatszolgáltatás  Nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, valamint nem nitrátérzékeny területen az egy háztartás igényeit meghaladó állattartást folytatónak, a gazdálkodási évre vonatkozóan (szeptember 1. és az azt követő év augusztus 31. között) az adatszolgáltatást megalapozó, folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy egyéb nyilvántartást ennek megfelelő adattartalommal  A mezőgazdasági tevékenységet folytató, valamint az állattartást végző a rövidesen megjelenő rendelet szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követő december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak.  Átmeneti időszak: naptári évre vonatkozó adatszolgáltatás határidő: február 28.

14 Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználás  a termőföld védelméről szóló évi CXXIX törvény előírja, hogy többek között a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.  a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet

15 Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználás  csak a települési szennyvíz tisztítása során, vagy az ahhoz hasonló összetételű szennyvizeket kezelő tisztító műben keletkező, tisztított szennyvizeket és kezelt szennyvíziszapokat lehet termőföldön felhasználni  a talajvédelmi hatóság engedélye alapján  Az engedélyezés alapja a talajvédelmi terv (talajtani szakvélemény), mely ebben az esetben kiterjed a kijuttatni kívánt szennyvíz, illetve szennyvíziszap minőségi jellemzőire és az kiválasztott mezőgazdasági terület talajának alkalmasságára  A szennyvíziszap minőségének és a talaj tulajdonságainak függvényében a talajvédelmi terv (talajtani szakvélemény) tesz javaslatot a felhasználás mennyiségére és a kijuttatás feltételeire

16 Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználás Nem juttatható ki szennyvíziszap a határértéket meghaladó toxikus elemtartalmú talajra, valamint ott, ahol a talaj  pH értéke 5,5-nél alacsonyabb;  szélsőséges mechanikai összetételű (durva homok vagy nehéz agyag);  a termőréteg vastagsága kisebb mint 60 cm;  talajvizének átlagos szintje 1,5-m-nél sekélyebben van;  Szintén tilos a szennyvíziszap felhasználása:  6%-nál nagyobb lejtésű területen;  védett természeti területen;  rét és legelő művelési ágban hasznosított területen;  felszíni vizek parti sávjában, árvíz és belvíz veszélyeztetett területeken és vízjárta területeken;  azokon a mezőgazdasági területeken, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak.

17 Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználás követelmények  Szennyvíziszap mezőgazdaságban történő felhasználásához az illetékes talajvédelmi hatóság engedélyére van szükség  Szántóföldi növények termesztésére használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás után illetve a következő vetés előtt használható fel  Rét illetve legelő művelési ágban szennyvíziszap egyáltalán nem használható fel.  Szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben vegetációs időn belül nem használható fel szennyvíziszap  Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a szennyvíziszap kijuttatása és a betakarítás között legalább hat hét várakozási időnek kell eltelnie  Zöldségnövények és talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében szennyvíziszapot nem lehet kijuttatni a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben

18 Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználás követelmények  Szennyvíziszapot nem lehet termőföldön tárolni, a kiszállítás után azonnal fel kell használni, be kell dolgozni.  A földhasználónak legalább két munkanappal korábban értesíteni kell az illetékes talajvédelmi hatóságot a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásáról.  Fagyott, hóval borított illetve vízzel telített területre szennyvíziszap nem juttatható ki.

19 Felszín alatti vizek védelme  a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló 80/68/EGK irányelv  felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet  Az irányelv célja a felszín alatti vizek kockázatos anyagokkal történő szennyezésének megelőzése, valamint a már bekövetkezett szennyezések káros következményeinek korlátozása, kiküszöbölése

20 Felszín alatti vizek védelme fogalmak  Szennyezés: az anyagok vagy energia ember általi közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe, ha ez veszélyezteti az emberi egészséget vagy a vízellátást, károsítja az élővilágot és a vízi ökológiai rendszereket vagy gátolja a vizek másfajta jogos használatát  Szennyezettség: a szennyezőanyag koncentrációja meghaladja a határértéket (B) vagy a bizonyítottan előforduló háttér koncentrációt.  Szennyezettségi határértékek: a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM- FVM-KHVM együttes rendelet

21 Felszín alatti vizek védelme fogalmak  Közvetlen bevezetés (közvetlen kibocsátás): az a tevékenység, művelet, illetve folyamat, amely során a szennyező anyag közvetlenül a felszín alatti vízbe kerül a nélkül, hogy előtte a földtani közegen (talajon, altalajon, kőzeten) átszivárgott volna. Pl. szennyvíz felhagyott ásott kútba történő vezetése, lyukas föld alatti tartály  Közvetett bevezetés (közvetett kibocsátás): a szennyezőanyag a talajon, altalajon történő átszivárgás után jut bele a felszín alatti vízbe Pl. szikkasztás  kockázatos anyagok:  I-es listás vagy K1-es anyagok közé az erősen toxikus, rákkeltő, az élő szervezetekben felhalmozódó, mutagén, teratogén hatású anyagok  II-es listás vagy K2-es anyagok kevésbé veszélyes anyagok  Kockázatos anyagokat tartalmaznak pl. olajok (K1), növényvédőszerek (K1), trágya (K2)

22

23 Felszín alatti vizek védelme előírások  Az irányelv hatálya a műszaki szempontból pontszerűnek, foltszerűnek tekinthető szennyezőforrásokra terjed ki  trágyatárolók kialakítására vonatkozó előírások  I-es listás anyagokat használó tevékenységekre vonatkozóan  tiltja az anyagok közvetlen bevezetését a felszín alatti vízbe,  előírja, hogy meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az anyagok közvetett bevezetés révén a felszín alatti vízbe kerülhessenek,  elrendeli, hogy az anyagok elhelyezését, tárolását csak hatósági engedély alapján lehet végezni, és a hatósági engedély csak elővizsgálat alapján adható ki és csak olyan tevékenységekre (létesítmények, berendezések megépítésére, üzemeltetésére), amelyek során betartanak minden olyan műszaki óvintézkedést, amely szükséges az anyagok bevezetésének megakadályozásához.

24 Felszín alatti vizek védelme előírások  A II-es listás anyagokat használó tevékenységekre vonatkozóan az engedélyezés előtt elővizsgálatot kell végezni  az anyagok közvetlen bevezetése esetén, hogy korlátozzák az anyagok közvetlen bevezetését,  az anyagok elhelyezése, tárolása esetén, ha az közvetett bevezetést eredményezhet A tevékenységekre az engedély megadható feltéve, hogy minden olyan műszaki óvintézkedést betartanak, amivel a felszín alatti víz szennyezése megakadályozható Előírások pl. monitoring, adatszolgáltatás (bevezetett anyag mennyiség, minőség; felszín alatti víz állapota

25 Felszín alatti vizek védelme előírások  Szennyezőanyag használat: megfelelő műszaki védelem (pl. olajtartály, növényvédő szer tárolás, trágyatároló)  A felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotát meg kell őrizni (I-es listás anyagok kerülnek a felszín alatti vízbe közvetett bevezetés révén, és a monitoring a szennyező anyag emelkedő koncentrációját mutatja)  Hatósági engedély szükséges a szennyező anyag:  elhelyezéséhez,  a földtani közegbe történő közvetlen bevezetéséhez,  a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetéséhez, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is,  a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetéséhez  Adatszolgáltatás felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit alap-adatlapon, valamint részletes-adatlapon, valamint éves jelentésben kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelőséghez

26 Növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása  89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról  a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I.16.) FVM rendelet  Hatóanyag engedélyezése: Bizottság (a hatóanyag felhasználásával előállított készítmény a helyes növényvédelmi gyakorlatnak megfelelő alkalmazásakor a növényvédő szer és a szermaradéka nem káros az ember és az állatok egészségére, a környezetre)

27 Növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása  Szerengedélyezés: tagállamok (forgalomba hozatali és felhasználási engedély)  a növényvédő szer és a növényvédő szer hatóanyag környezet-, munka- és élelmezés-egészségügyi megítélése, az embert veszélyeztető tulajdonságok szerinti osztályozás,  az élelmezés- és munka-egészségügyi várakozási idő,  a növényben, növényi termékekben megengedhető növényvédőszer-maradék határértékek,  a növényvédő szerrel tevékenységet folytatók számára szükséges védőeszközök és az elsősegély-nyújtási eljárás  környezeti sorsa és viselkedése,  ökotoxikológiai sajátosság,  a környezet és a természet védelmét érintő hatás,  a felhasználás környezet- és természetvédelmi feltételei,  a növényvédő szer környezeti veszélyességi osztályba sorolása  forgalmi kategória  Alkalmazási előírások: terület, mennyiség, felhasználás egyéb feltételei  Felhasználásra jogosult személyek  Forgalomba hozatali és felhasználási feltételek

28 Növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása  Növényvédő szert engedélyező hatóság érvényes engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni  Növényvédő szert csak az engedélyben foglaltaknak megfelelően lehet felhasználni.  A növényvédő szer címkéjén és/vagy a használati utasításban foglaltakat be kell tartani  Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket kizárólag a kategóriának megfelelő végzettségű ember forgalmazhatja, árusíthatja, vásárolhatja vagy használhatja fel.  Növényvédő szerek raktárkészletéről a forgalmi kategóriának megfelelő nyilvántartás vezetése  A növényvédő szer illetéktelen felhasználásáról vagy egészségügyi, természetvédelmi kockázatot jelentő környezetbe való kijutásáról az illetékes szolgálatot értesíteni kell  A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépeknek szerepelniük kell a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében, vagy megfelelő nemzetközi minőségtanúsítási okirattal kell rendelkezniük, továbbá megfelelő műszaki állapotban kell lenniük.  Lejárt szavatosságú növényvédő szert nem szabad forgalomba hozni  Növényvédő szerek szállítási csomagolása és telephelyen kívüli szállítása tekintetében a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések (ADR, RID, stb. előírások) szerint kell eljárni  Az elvégzett növényvédelmi műveletekről permetezési naplót kell vezetni.

29 Növényvédő szerek engedélyezése és felhasználása  A növényvédő szereket és a göngyöleget elkülönített raktárban, a vizek, a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló, valamint a tűzvédelmi intézkedések betartásával lehet tárolni.  Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában,a vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül  A növényvédő szerekkel végzett bármilyen tevékenységnél – ide értve a szállítást is – be kell tartani a vonatkozó munkavédelmi előírásokat és megfelelő védőeszközöket kell biztosítani.  Légi növényvédelmet csak a megfelelő engedélyek és személyi feltételek (szakirányító) megléte esetén lehet végezni  A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására.  A lejárt vagy visszavont engedélyű, valamint a lejárt szavatosságú és felhasználásra alkalmatlannak minősített növényvédő szereket, továbbá a szennyezett göngyöleget veszélyes hulladékként kell kezelni  A terület alapú agrár-környezetgazdálkodási támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki/amely megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek. A földhasználó kizárólag a kategóriák (érzékeny természeti területek, tanyás gazdálkodás, integrált termesztés és szántóföldi alapprogram) szerint megengedett növényvédő szereket használhat


Letölteni ppt "Kölcsönös megfeleltetés környezetvédelmi követelmények Dr. Berényi Üveges Judit Marth Péter MGSZH Központ Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések