Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyakorló feladatok Mikroökonómia. A kereslet és kínálat rugalmassága.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyakorló feladatok Mikroökonómia. A kereslet és kínálat rugalmassága."— Előadás másolata:

1 Gyakorló feladatok Mikroökonómia

2 A kereslet és kínálat rugalmassága

3 • A sarki zöldségesnél a narancs iránti keresleti függvény: p = 296-7q, ahol a q a naponta eladott mennyiséget jelenti kilogrammban, p pedig a narancs árát. A kínálati függvény: p=17+2q. • Amennyiben 27 egységnyi adót vetnek ki az eladókra minden eladott kg után, akkor mennyivel változik az eladott mennyiség?

4 • Kezdeti egyensúlyi ár és mennyiség: • 296-7q=17+2q • q=31, • P=79

5 • Új kínálati függvény az adóztatás után: • P= q • Egyensúlyi értékek az új kínálati függvénnyel: • q=28 • P=100

6 • Mi történik akkor, ha az önkormányzat a narancs értékesítését 9 forinttal támogatja kilogrammonként?

7 • Új kínálati függvény: • P=17-9+2q • Egyensúlyi értékek: • q=32 • P=72

8 • Rugalmasság általánosságban: Egy tényező százalékos változása valahány százalékos változást okoz egy másik tényező értékében. (A két tényező százalékos változásának hányadosa) Képlete általánosságban:

9 A piaci modellben használt rugalmasságok 1.Kereslet-ár rugalmasság 2.Kereslet kereszt-ár rugalmasság 3.Jövedelemrugalmasság 4.Kínálat rugalmasság

10 1. Kereslet-ár rugalmasság • Megmutatja, hogy hány százalékkal változik a keresett mennyiség az ár egy százalékos változásának hatására.

11 1. Kereslet-ár rugalmasság • Értéke általában negatív • A vizsgált jószág kereslete a mutató abszolút- értéke alapján: – Rugalmas – Egységnyi rugalmasságú – Rugalmatlan

12 1. Kereslet-ár rugalmasság • Kereslet árrugalmasság és a lineáris keresleti függvény:

13 2. Kereslet kereszt-ár rugalmasság • Megmutatja, hogy az egyik termék árának egy százalékos változása hány százalékkal változtatja meg egy másik termék keresletét.

14 2. Kereslet kereszt-ár rugalmasság • Értéke pozitív, negatív és nulla is lehet • Negatív – kiegészítő javak • Nulla – közömbös a vizsgált két jószág kereslete egymástól • Pozitív – helyettesítő javak

15 3. Jövedelemrugalmasság • Megmutatja, hogy a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hány százalékkal változtatja meg a jószág keresletét

16 3. Jövedelemrugalmasság • Negatív: inferior (alacsonyabbrendű) javak • Nulla és egy között: normál javak • Egynél nagyobb mutató esetében luxus jószág

17 • A fogyasztó ízlésétől és jövedelmének szintjétől függ a besorolás • A legtöbb jószág a jövedelem növekedésével az előző mindhárom kategóriába belekerül – Elsőként luxus – Normál – Majd inferior jószággá válik

18 4. Kínálat rugalmassága • Megmutatja, hogy az ár egy százalékos növekedésével hány százalékkal változik a kínált mennyiség

19 4. Kínálat rugalmassága • Pozitív kínálati függvény esetében pozitív

20 • 1. példa: Egy termék ára 5%-kal emelkedett, s a termék keresletének árrugalmassága a kérdéses szakaszon (-1,2). Hány százalékkal változott az áremelkedés hatására a jószág keresett mennyisége?

21 • Megoldás: • Vagyis a keresett mennyiség 6%-kal csökkent.

22 2. példa: • Marketing szakemberek a videojátékok piaci keresletét a következő függvénnyel becsülték: Q(P)= P, ahol P a videojátékok ára (Ft/db), Q pedig a keresett mennyiségük (db). A jelenlegi piaci ár 2500 Ft/db. a.Tegyük fel, hogy a videojátékok ára 250 Ft-tal nő. Mekkora a kereslet árrugalmassága? b.Jól jártak-e az eladók az árnövekedéssel? Válaszát indokolja!

23 • Megoldás: P0=2500 Q0= (2500)=8000 P1=2750 Q1= (2750)=7000

24 b. Árbevétel a kiinduló helyzetben: P0(Q0)=2500(8000)= Ft Árbevétel az új ár mellett: P1(Q1)=2750(7000)= Ft Rugalmas kereslet mellett az árbevétel az ár csökkenésével nő!!

25 3. példa: • Egy kiskereskedő kétféle dobozos üdítőitalt forgalmaz: narancsitalt és jeges teát. Jelenleg hetente 600 doboz narancsitalt és 460 doboz jeges teát ad el. 175 (narancsital), ill. 130 (jeges tea) Ft/doboz egységáron. A forgalom növelése érdekében a kereskedő a narancsital árát 165 Ft-ra csökkentette, aminek következtében a narancsitalból eladott mennyiség heti 680 dobozra nőtt. Ugyanakkor a jeges teából eladott mennyiség 440-re csökkent.

26 a.Határozza meg a narancsital keresletének árrugalmasságát!

27 • P0=175 Ft/doboz • Q0=600 doboz • P1=165 Ft/doboz • Q1=680 doboz

28 b. Határozza meg a jeges tea keresletének a narancsital árára vonatkozó kereszt-ár rugalmasságát!

29 • P0 n =175 • Q0 t =460 • P1 n =165 • Q1 t =440 • Helyettesítő termékek.

30 • Megérte-e a feladat adatai alapján a a bevétel alakulása szempontjából a kereskedőnek az árcsökkentés?

31 Az árbevételt kell kiszámítani a két jószágra együttesen mindkét időszakra. Kiinduló helyzet: 175(600)+130(460)= Ft Narancsital árcsökkenése után: 165(680)+130(440)= Ft

32 4. példa: • Egy fogyasztó az x jószágból havonta 5 darabot vásárol, ha a havi jövedelme 100eFt. A fogyasztó 25eFt-os jövedelemnövekedés hatására az x jószágból 2 darabbal többet kíván havonta megszerezni. Mekkora az x jószág jövedelemrugalmassága? Hogyan jellemezhetjük ez alapján az x terméket?

33 • I0=100 eFt • Q0=5 db • I1=125 eFt • Q1=7 db • A jövedelemrugalmasság egynél nagyobb és pozitív, a jószág az adott jövedelemtartományban luxus jószág.

34 5. példa: • A hagyományos fényképezőgépek piacán a kínálati függvény Q(P)=2P-20. A keresleti függvény Q(P)=50-0,5P-ről, a digitális fényképezőgépek keresletnövekedése miatt Q(P)=40-0,5P-re csökken. Mekkora a kínálat rugalmassága?

35 • Az eredeti és megváltozott keresleti függvény mellett is ki kell számolni az egyensúlyi árat és mennyiséget. • Kiinduló helyzetben: • 2P-20=50-0,5P • P0=28 • Q0=2(28)-20=36

36 • Megváltozott helyzet: • 2P-20=40-0,5P • P1=24 • Q1=2(24)-20=28

37 Termelési és költségfüggvények

38 1. példa: • Egy vállalat rövid távon 16 egység tőkét használ fel. A munka egységára 10, a tőkéé pedig 50. A vállalat termelési függvénye: • Írja fel a vállalat rövid távú költségfüggvényeit!

39

40 • Az állandó költség a TC-nek az a része, amely q-tól független: FC=800 • A változó költség a • A határköltség a teljes költség vagy változó költség deriváltja: MC=q/20 • AC=q/40+800/q • AVC=q/40 • AFC=800/q

41 • 2. példa: Egy vállalat számára a munka egységára 100, a tőkéé 400. A vállalat termelési függvénye: • Írja fel a vállalat hosszú távú költség- függvényeit!

42 • A vállalat minimalizálja a költségeit, ha a határtermékek aránya megegyezik a tényezőárak arányával: • A technológiát a termelési függvény írja le, míg az összköltség a tőke és munka költségének összegével egyenlő.

43 A következőket kell tehát felhasználni:

44 • LTC=200q • LAC=200 • LMC=200

45 • Egy vállalat átlagköltség függvénye: • Számítsa ki, hogy milyen kibocsátás mellett lesz a vállalat határköltsége minimális! • Határozza meg azt a kibocsátási szintet, amely mellett a változó inputtényező átlagterméke maximális!

46

47 • APL maximális, ahol AVC minimális.

48 Profitmaximalizálás Tökéletes verseny

49 1. példa: • Egy kompetitív vállalat határköltség-függvénye MC=10q, termékének piaci ára 200, a fix költség 500 pénzegység. • Mekkora a vállalat adott feltételek mellet realizálható maximális profitja?

50 • MC=MR=P • 10q=200 • q=20 • VC=5q 2. • TC=5q • π=TR-TC=20(200)-(5(20 2 )+500)=1500

51 • Határozza meg azt az ártartományt, amelyben a vállalat rövid távon veszteség ellenére is folytatja a termelését!

52 A fedezeti és üzemszüneti pontokhoz tartozó árat kell kiszámolni. • Fedezeti pont: • AC=5q+500/q • AC=MC • 5q+500/q=10q • q=10 • P=10(10)=100

53 Üzemszüneti pont: • AVC=5q • AVC=MC • 5q=10q • q=0 • P=10(0)=0

54 • A keresett ártartomány: 0≤P≤100

55 2. példa: • Egy kompetitív vállalatról tudjuk, hogy ha a profitmaximum annál a termelési nagyságnál lenne, ahol a határköltsége 80 dollár, akkor nulla gazdasági profitot realizálna Jelenleg a termék egységára 60 dollár és a profitmaximalizáló output 500 db. Ezzel a vesztesége 8000 dollár, de ennek ellenére nem érdemes szüneteltetnie termelését. • Mekkora a vállalat jelenlegi átlagköltsége és határköltsége? • Határozza meg a vállalat minimális átlagköltségét!

56 • Jelenleg MC=60 • π=-8000=60(500)-AC(500) • AC=76

57 • A vállalat minimális átlagköltsége 80.

58 3. példa: • Egy tökéletesen versenyző piac keresleti függvénye P=1000-2Q. Az iparág egy vállalatának költségfüggvénye TC= q+q 2. az iparág vállalatit azonos költségviszonyok jellemzik. Mindegyik vállalat fedezeti pontjában termel. • A fenti feltételek mellett mekkora egy vállalat kibocsátása? • Hány vállalat működik az iparágban?

59 • AC=2500/q+100+q • MC=100+2q • MC=AC • 100+2q=2500/q+100+q • q=50

60 • Az ár: • P=100+2(50)=200 • A piacra vitt mennyiség: • 200=1000-2Q • Q=400 • Vállalatok száma 8.

61 Profitmaximalizálás Monopólium

62 1. példa: • Egy monopolista iparág keresleti függvénye P=5000-Q. A profitmaximalizáló termelés 1500db. A vállalat határköltsége és átlagos változó költsége konstans és megegyezik. A vállalat fix költsége 2000 ezer Ft. a.Határozza meg, hogy a vállalat mekkora átlagos változó költség mellett termel! b.Mekkora a monopólium által realizált profit?

63 • A határbevételi függvény: MR=5000-2Q. • MR=5000-2(1500)=2000 • A profitmaximum feltétele MR=MC • Vagyis AVC=MC=2000

64 • π=TR-TC=P(Q)-TC • P= =3500 • π=3500(1500)-(2000(1500) )=

65 2. példa: • Egy monopóliumról a következő információk állnak rendelkezésre: határbevételi függvénye MR=1500-2q, MC=300+q. a.Határozza meg a vállalat kibocsátását és az általa kialakított piaci árat! b.Mekkora az iparágban realizálható fogyasztói és termelői többlet nagysága?

66 • MR=MC • q=300+q • q=400 • Az ár meghatározásához szükség van a keresleti függvényre: P=1500-q • P= =1100

67 • Fogyasztói többlet: ( )400/2=80000 Termelői többlet: MC(400)=700 ( )+( )

68 3. példa: • Egy monopólium termékének piacán a keresleti görbe egyenlete:Q=500-0,5P. A monopólium teljes költségfüggvénye TC=1,5Q Q a.Milyen áron értékesíti a monopólium a termékét, és mennyi lesz az iparági termelés? b.Ha ugyanebben az iparágban tökéletes verseny lenne (azonos keresleti és költségviszonyok mellett), mennyi lenne a piaci ár és a termelés mennyisége? c.Mekkora monopólium esetén a fogyasztói többlet és a holtteher veszteség?

69 a. • MC=3Q+160 • MR=1000-4Q • MR=MC • 3Q+160=1000-4Q • Q=120 • P=760

70 b. • Akkor MC lenne az iparág kínálati függvénye: • P=3Q+160 • Kereslet kínálat egyensúlya: • 3Q+160=1000-2Q • Q=168 • P=664

71 • Fogyasztói többlet: • ( )120/2=14400 • Holtteher veszteség: • ( )48/2=5760

72 Makroökonómia Körforgás és SNA

73 • Egy háromszereplős gazdaságban a végső felhasználás szerkezete: • fogyasztás: 340, • kormányzati vásárlások 80, • beruházások 60. • Az állami költségvetés bevételei: vállalatok adója 160, háztartások adója 40. • Az állami költségvetés transzferkiadásai: vállalati transzfer 25, háztartási transzfer 80. • A háztartások tényezőjövedelme : 310 • a) Határozza meg a fenti feltételek mellett a gazdaságban rendelkezésre álló jövedelem nagyságát! • b) Mekkora lesz a háztartási szektor megtakarítása?

74 a. Y=C+I+G= =480 • Y-T+Tr= =385 b. Sá = Sá=15 Sv = Sv=35 60=Sh Sh=10

75 • 5. Tegyük föl, hogy egy gazdaságban 2005-ben a fogyasztás értéke 7000, a beruházások nagysága 3000, az amortizáció értéke 1200, az állami vásárlások nagysága 1500, az export 7000, az import • a) Mekkora a bruttó hazai termék értéke ben? • b) Amennyiben az előző évhez képest az árak 25 %-kal emelkedtek, akkor mekkora a reál GDP nagysága?

76 a.GDP= =10500 b.10500/1,25=8400

77 A következő táblázat valamely ország termelési eredményeit és termékárait tartalmazza három egymást követő évre vonatkozóan. Termék1. év2. év3.év MennyiségárMennyiségárMennyiségár

78 • Határozza meg az első év nominális jövedelmét az adott országban ! • Mekkora a harmadik év nominális jövedelme az első év nominális jövedelméhez képest? • A második évre a reáljövedelem az első év árait figyelembe véve hány százalékkal nőtt?

79 • 100(10)+5(120)+15(20)=1900

80 • Harmadik év nominális jövedelme: • 15(11)+7(125)+30(30)=3040 • Változás: 3040/1900=160%

81 • 110(10)+6(120)+20(20)=2220 • 2220/1900=116,84%

82 Árupiac

83 • Egy zárt gazdaságban a jövedelemtől független fogyasztás nagysága 285, a megtakarítási határhajlandóság 0,25, az adók összege 600, a transzferek értéke 300, a magánberuházási kereslet nagysága 1500, a kormányzati vásárlások nagysága 500. a) Mekkora ebben a gazdaságban az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelem nagysága? b) Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem nagysága, ha a kormányzat a deficit csökkentése érdekében pontosan a költségvetési deficit nagyságával csökkenti a kormányzati vásárlások értékét? c) Ha a kormány a költségvetési deficitet adóemeléssel szünteti meg, (miközben a transzferek és az állami vásárlások nagysága nem változik), akkor az így szükséges adóemelés következtében mennyivel fog változni az egyensúlyi jövedelem?

84 • Y=C+I+G • Y=285+0,75(Y ) • Y=8240

85 • Költségvetés egyenlege: • T-Tr-G= =-200 (deficit=200) • G’=300 • ΔY= (1/(1-ĉ))ΔG • ΔY=4(-200)=-800

86 • ΔT=200 • ΔY=(-ĉ/(1- ĉ)) ΔT • ΔY=-3(200)=-600

87 Egy makrogazdaságról a következő adatok állnak rendelkezésre: A kormányzati kiadás 1000, a transzferek és az adók nagysága megegyezik. A jövedelemtől független fogyasztás 400, a megtakarítási határhajlandóság 25%, a beruházás a. Mekkora jelenleg a gazdaságban az egyensúlyi jövedelem: b. Ha a kormányzat 1200 egységgel kívánja növelni az egyensúlyi jövedelmet, mennyivel kell növelnie a transzfereket?

88 • Y=C+I+G • Y=400+0,75(Y-T+Tr) T=Tr Y=13600

89 • ΔY= (ĉ/(1- ĉ)) ΔTr • 1200=3 ΔTr • ΔTr=400

90 Egy háromszektoros gazdaságról (vállalat, háztartás, állam) a következő információk állnak a rendelkezésre: a jövedelemtől független fogyasztás 1650, a fogyasztási határhajlandóság 75 %, a magánszektor beruházási függvénye I(r)=430-25r. A kormány áruvásárlásra 400 egységnyi jövedelmet költ, a költségvetés deficites, ennek mértéke 200. a.Írja fel az IS-görbe egyenletét! b.Határozza meg az egyensúlyi jövedelem nagyságát i=1 esetén! c.Tegyük fel, hogy a kormány az áruvásárlásra szánt kiadásait megduplázza, de a költségvetés korábbi egyenlegét megtartja. Mekkora lesz ebben az esetben a kiadási multiplikátor? d.Az előző pontban megemlített gazdaságpolitikai intézkedés hatására mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem (a többi feltétel változatlansága mellett)?

91 • T-Tr-G=-200 • T-Tr-400=-200 • T-Tr=200 • Y=C+I+G • Y=1650+0,75(Y-200) r+400 • Y= r

92 • r=1 • Y= • Y=9220

93 • A kormányzati vásárlások multiplikátora 1/0,25=4 • Az adómultiplikátor -0,75/0,25=-3 • Mivel az adó változása és a kormányzati áruvásárlás változása megegyezik, ezért a vizsgált intézkedésre egységnyi multiplikátorhatás érvényes.

94 • ΔY=(1/(1-ĉ)) ΔG- (ĉ /(1-ĉ)) ΔT= • 4(400)-3(400)=400 • A jövedelem a kormányzati vásárlások nagyságával nőtt.

95 Pénzpiac

96 A pénzpiaci összefüggések alapján a pénzpiaci egyensúlyi kamatláb biztosan emelkedik – minden egyéb tényező változatlansága mellett, ha a.a jövedelem csökken és az árszínvonal nő, b.jövedelem nő és az árszínvonal csökken, c.a jövedelem csökken és az árszínvonal csökken, d.a jövedelem és az árszínvonal csökken. e.Egyik válasz sem igaz.

97 A központi bank teremtette pénz abban különbözik a kereskedelmi bankok által teremtett pénztől, hogy a.az előbbi nem létezhet számlapénz formájában, b.az utóbbi elfogadása nem kötelező, c.az előbbi elfogadása világszerte kötelező, d.csak az előbbi létezhet készpénz formájában. e.Egyik válasz sem igaz.

98 Amennyiben a központi bank értékpapírokat ad el kereskedelmi bankoknak, akkor a.nő a kereskedelmi bankok jegybanki tartaléka, b.változik a kötelező tartalékráta, c.csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség, d.bővül a kereskedelmi bankok hitelezési kerete. e.Egyik válasz sem igaz.

99 A nominális pénzkínálat nő, ha a.egy vállalat hitelt vesz fel a kereskedelmi bankjától, b.egy háztartás készpénzt vesz fel a banki folyószámlájáról, c.egy vállalat kifizeti tartozását egy másik vállalatnak, d.egy kereskedelmi bank kamatot szed adósától. e.Egyik válasz sem igaz.

100 Ha a reálpénzmennyiség nő, akkor az LM görbe a.jobbra tolódik b.balra tolódik c.attól függően tolódik jobbra, vagy balra, hogy mi okozta a reálpénz mennyiség növekedését d.nem változik, hanem a görbe mentén lefelé mozdulunk el e.nem változik, hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el

101 Ha határidős (lekötött) betétünkből Ft-ot kiveszünk és folyószámlánkon látra szóló betétként helyezünk el, akkor a.az M2 pénzmennyiség Ft-tal csökken és az M1 pénzmennyiség Ft-tal nő. b.az M2 pénzmennyiség nem változik és az M1 pénzmennyiség Ft-tal nő. c.az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség sem változik. d.az M2 pénzmennyiség és az M1 pénzmennyiség egyaránt Ft-tal nő. e.Egyik fenti válasz sem helyes.

102 • Egy gazdaságban a pénz forgási sebességének értéke V = 8, a nominális pénzmennyiség értéke pedig M =4.000 Mrd pénzegység. Határozza meg, hogy mekkora ebben a gazdaságban a nominális GDP!

103 • MV=PY, ahol PY a nominális GDP • MV=32000

104 IS-LM modell Áru és pénzpiac együttes egyensúlya

105 Egy gazdaság keresleti oldalát az IS-LM modell írja le. Tegyük föl, hogy a központi bank csökkenti a nominális pénzkínálatot. Ennek hatása a.a jövedelem csökkenése, a kamatláb emelkedése. b.változatlan jövedelem mellett a kamatláb esése. c.a jövedelem növekedése, a kamatláb emelkedése. d.a jövedelem növekedése, a kamatláb esése. e.A jövedelem változatlan kamatláb melletti növekedése

106 Az IS-LM rendszerben az autonóm adó csökkenése a.csökkenti a piaci kamatlábat, b.növeli a piaci kamatlábat, c.nem hat a piaci kamatlábra, d.attól függően növeli vagy csökkenti a piaci kamatlábat, hogy a beruházási vagy a pénzkereslet reagál erősebben az adó változására. e.Egyik válasz sem igaz.

107 Egy háromszereplős gazdaságban az alábbi adatok ismertek: • a fogyasztási határhajlandóság 80%, az autonóm megtakarítás -80, a magánberuházási függvény I(r)= r, az állam 150 egységnyi autonóm adót szed, a jövedelemadó kulcsa pedig 6,25%. A költségvetés kiadási oldalán szerepelnek a kormányzati vásárlások 130-cal, valamint a háztartásoknak juttatott transzferek 100-zal. A pénzkínálat konstans, értéke 300, a pénzkeresleti függvény L=0,5Y-50r. Az árszínvonal egységnyi. a.Mi lesz az IS-görbe egyenlete? b.Mekkora az egyensúlyi jövedelem és kamatláb? c.Mekkora egyensúly esetén a költségvetés egyenlege?

108 IS egyenlete: Y=C+I+G C=80+0,8(Y-(150+0,0625Y)+100) Y=80+0,8(Y-(150+0,0625Y)+100) r+130 0,25Y=330-20r

109 b. • LM-görbe: • 300/1=0,5Y-50r • r=(0,5Y-300)/50 • 0,25Y=330-20(0,5Y-300)/50 • 0,45Y=450 • Y=1000, r=4%

110 c. • T-Tr-G=150+0,0625(1000) = -17,5

111 • Egy gazdaságban a fogyasztási kereslet a következő összefüggés segítségével modellezhető: C(Y)=250+0,8(Y-T). A magánszektor beruházási kereslete az I(r)=300-20r függvénnyel írható le. A kormányzat áruvásárlásokra 450 jövedelemegységet kíván kiadni, az adóbevétele 300. A gazdaságban a nominális pénzkínálat 1350, a pénzkeresleti függvény L(Y,r)=0,75Y-120r. Az aktuális árszínvonal P=1,5. a. Mekkora az egyensúlyi jövedelem és az egyensúlyi kamatláb? b. Tegyük fel, hogy az árszínvonal a P=2,25 értékre nő. Mekkora pénzmennyiség mellett maradnak az egyensúlyi jövedelem és a piaci kamatláb változatlanok? c. A kormány növeli kiadásait és bevételeit azonos mértékben; az új állami vásárlás 600. Az intézkedés hatására mennyivel fog változni az egyensúlyi jövedelem és a fogyasztási kereslet?

112 a. • IS-görbe: • Y=250+0,8(Y-300) r+450 • LM-görbe: • 1350/1,5=0,75Y-120r • Y=2800, r=10%

113 b. • M/2,25=900 • M=2025

114 c. • G’=600 • T’=450 • Az új IS-görbe: • Y=250+0,8(Y-450) r+600 • Az LM-görbe változatlan: • 1350/1,5=0,75Y-120r • Y=2892,3, r=10,58%

115 Egy zárt gazdaságról ismerjük az alábbi adatokat és összefüggéseket: • az egyensúlyi jövedelem jelenleg 4600, a vállalati beruházási függvény I =500 – 10r. A fogyasztási határhajlandóság 0,6, az autonóm fogyasztás 1300, az adó T=200, transzferek nincsenek. Az állami költségvetés hiánya 50 egységnek felel meg (beszámítva az állami áruvásárlásokat is). • Határozza meg: a) Az állami vásárlások nagyságát b) Az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatlábat! c) Amennyiben a pénzkeresleti függvény L= 1,5Y – 50 r, és az árszínvonal P=0,8, akkor mekkora az a nominális pénzmennyiség, amely mellett a pénzpiaci egyensúlyt is biztosítható? d) Ha az állam a költségvetési deficitet az adók emelésével megszünteti, akkor mekkora lesz az új egyensúlyi jövedelem (egy tizedesre kerekítve) és az új egyensúlyi kamatláb?

116 a. • T-Tr-G= -50 • G= -50 • G=250

117 b. • A fogyasztás nagysága: • C=1300+0,6( )=3940 • Az egyensúly feltétele: Y=C+I+G • 4600= r+250 • r=9%

118 c. • M/P=M D • M/0,8=1,5(4600)-50(9) • M=5160

119 d. • T’=250 • Az új IS-görbe egyenlete: • Y=1300+0,6(Y-250) r+250 • LM-görbe: • 5160/0,8=1,5Y-50r • Y=4557,14, r=7,71

120 Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel a.a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal növekszik a kamatláb; b.pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén a növekvő pénzkínálat miatt emelkedik a kamatláb; c.a növekvő adóterhek csökkentik a gazdaság szereplőinek rendelkezésére álló pénz mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb. d.a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb e.a kereslet növekedése növeli az árszínvonalat, ami megemeli a kamatlábat

121 Egy kormány célja a makrokereslet növelése. Abban az esetben, ha a pénzpiac viszonylag kamatrugalmatlan, akkor inkább a.a költségvetési politika eszközeit érdemes alkalmazni, b.a monetáris politika eszközeit érdemes alkalmazni, c.antiinflációs gazdaságpolitikát érdemes alkalmazni, d.bármelyik gazdaságpolitika ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható. e.Egyik válasz sem igaz.

122 Magas munkanélküliség mellett a „helyes” pénzügyi politika: a.csökkenteni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel csökkenteni a makrokeresletet, b.csökkenteni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel növelni a makrokeresletet, c.növelni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel növelni a makrokeresletet, d.növelni a pénzkínálat növekedési rátáját, s ezzel csökkenteni a makrokeresletet. e.Egyik válasz sem igaz.

123 Az alábbi gazdaságpolitikai intézkedések közül melyiknek van kamatlábnövelő hatása: a.költségvetési deficit csökkenése, b.a kötelező tartalékráta csökkentése, c.a jegybank értékpapír-vásárlása, d.az adó növelése. e.Egyik válasz sem igaz.

124 Az IS görbe annál ……………., és így a fiskális politika annál ………., minél nagyobb a beruházások kamatérzékenysége. a.meredekebb, hatékonyabb; b.meredekebb, kevésbé hatékony; c.laposabb, hatékonyabb; d.laposabb, kevésbé hatékony e.a beruházások kamatérzékenységének semmi köze az IS görbéhez

125 Egy gazdaság keresleti oldalát az IS/LM modell írja le. Az állam növelni szeretné a foglalkoztatást, de változatlan kamatláb mellett. Milyen gazdaságpolitikai kombináció biztosíthatja ezt (tegyük fel, hogy az IS és LM a szokásos alakú)? a.Expanzív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása. b.Expanzív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása. c.Restriktív fiskális politika és expanzív monetáris politika együttes alkalmazása. d.Restriktív fiskális politika és restriktív monetáris politika együttes alkalmazása. e.Önmagában az expanzív fiskális politika minden esetben elegendő

126 Az adócsökkentés által kiváltott folyamat sorrendje a.adócsökkentés → jövedelemcsökkentés → árupiaci túlkínálat → árszínvonal-csökkenés, b.adócsökkentés → keresletnövekedés → árszínvonal-emelkedés, c.adócsökkentés → felhasználható jövedelem nő → fogyasztási kereslet nő → beruházási kereslet nő → jövedelemnövekedés, d.adócsökkentés → felhasználható jövedelem nő → adóterhek növekedése. e.Egyik sem igaz.

127 A restriktív pénzpolitika azt jelenti, hogy a.csökkentik a kamatlábat → csökken a pénzmennyiség → csökken a kereslet → csökken a jövedelem, b.a központi bank vásárol állami értékpapírokat → csökken a pénzmennyiség → csökken a kereslet → csökken a jövedelem, c.a jegybank növeli a kötelező tartalékrátát → csökken a pénzmennyiség → csökken a kereslet → csökken a jövedelem, d.a jegybank vállalkozók által kibocsátott értékpapírokat ad el → csökkenti a saját hitelezési lehetőségeit → csökken a pénzmennyiség → csökken a kereslet → csökken a jövedelem. e.Egyik sem igaz.

128 Ha a kormány növeli az áruvásárlásra szánt kiadásait, akkor a.nő a kereslet, a forgalomban lévő pénzmennyiség és a piaci kamatláb, b.nő a kereslet és a piaci kamatláb, a forgalomban lévő pénzmennyiség pedig változatlan marad, c.csökken a kereslet és a kamatláb, de nő a forgalomban lévő pénzmennyiség, d.csökken a kereslet és a pénzmennyiség, de nő a piaci kamatláb. e.Egyik válasz sem igaz.

129 A kormányzat egyensúlyban lévő költségvetés megőrzése mellett növelni kívánja a makrogazdaság kibocsátását. Ennek érdekében a.azonos mértékben emeli az adókat és a transzfereket, b.azonos mértékben emeli a kormányzati kiadásokat és a transzfereket, c.azonos mértékben emeli a kormányzati kiadásokat és az adókat, d.azonos mértékben csökkenti a kormányzati kiadásokat és az adókat. e.Egyik előző válasz sem helyes.

130 • Egy gazdaságban az autonóm fogyasztás 115, a fogyasztási határhajlandóság 0,85. Az autonóm beruházás 670, a kamatláb egységnyi változásának hatására a beruházási kereslet 40 egységgel változik. Az autonóm adók összege 500, emellett a jövedelmek után 20 százalékos lineáris adót is kell fizetni. A háztartási transzferek összege 400. Az állam úgy szabályozza a kormányzati vásárlásokat, hogy a költségvetési hiány éppen a makrojövedelem 2 %-a legyen. Határozza meg a megadott adatok alapján: • a kormányzati vásárlások értékét a jövedelem függvényében • a makrogazdaság IS görbéjét r-re rendezett formában • a gazdaság egyensúlyi jövedelmét, a fogyasztás nagyságát, valamint a költségvetés egyenlegét, ha a pénzpiacokon kialakult kamatláb 10 %

131 • T-Tr-G= -0,02Y • 500+0,2Y-400-G= -0,02Y • G=100+0,22Y

132 • Y=C+I+G • Y=115+0,85(Y-(500+0,2Y)+400) r+100+0,22Y • r=(800-0,1Y)/40

133 • 10= (800-0,1Y)/40 • Y=4000 • C=115+0,85(4000-(500+0,2(4000))+400)= • =2750 • T-Tr-G=500+0,2(4000)-400-(100+0,22(4000)= - 80

134 • Egy makrogazdaságban: autonóm fogyasztás 80, autonóm beruházás 300, fogyasztási határhajlandóság0,8, a beruházások változása egy százalékos kamatlábváltozás esetén 10, a reál-pénzkereslet változása egy százalékos kamatlábváltozás esetén 10, egységnyi reáljövedelemhez tartozó pénzkereslet 0,4, a reál-pénzkeresletnek autonóm tényezője nincs. A forgalomban lévő jegybankpénz mennyisége 100. A kötelező tartalékráta 20 %. Az árszínvonal rögzített: 1. Az állami költségvetés adóbevétele 150. A költségvetés egyensúlyban van. A háztartások 50 egységnyi transzfert kapnak. A gazdaságot munkanélküliség és kapacitáskihasználatlanság jellemzi. • Számítsa ki az egyensúlyi kibocsátás szintjét! • A költségvetés a rendelkezésére álló eszközökkel az egyensúlyi jövedelem 10 százalékos növelését kívánja elérni. Számítsa ki, hogy az egyes eszközök esetében milyen mértékű beavatkozásra van szükség! • Javasoljon egy monetáris beavatkozást, amelynek következtében az egyensúlyi kibocsátás szintje 10 százalékkal emelkedik!

135 Munkapiac Munkanélküliség

136 Ha a munkanélküliek száma változatlan, akkor nő a munkanélküliségi ráta, ha a.a foglalkoztatottak száma emelkedik b.a gazdaságilag aktív népesség száma csökken. c.az inaktív népesség száma nő, miközben az aktív népesség változatlan d.minden előző esetben e.az előzőekben felsoroltak egyike sem befolyásolja a munkanélküliségi rátát

137 Ha a külföldről beáramló munkaerő növeli a belföldi munkakínálatot, akkor a.balra tolódik a munkakeresleti függvény és jobbra tolódik a munkakínálati függvény, b.jobbra tolódik a munkakínálati függvény és nő az egyensúlyi reálbér, c.jobbra tolódik a munkakeresleti függvény és az egyensúlyi reálbér csökken, d.a munkakínálati függvény jobbra tolódik, az egyensúlyi reálbér pedig csökken. e.Egyik sem igaz.

138 Egy makrogazdaságban a termelési függvény: • A népesség 400, ebből 250 a munkaképes, közülük 50 az inaktív. Az aktuális reálbérszint 2,5. A munkakínálati függvény • a.Mekkora a foglalkoztatottak száma és a makrogazdasági kibocsátás az adott reálbérszint mellett? b.Határozza meg a munkanélküliségi és aktivitási ráta nagyságát! c.Mekkora az önkéntes és kényszerű munkanélküliek száma?

139 • Munkakeresleti függvény: • w/P=5,5-L/40 • L D =220-40(w/P) • L D =120 • L S =180 • A foglalkoztatottak száma 120 • A kibocsátás: Y=480

140 • u=( )/200=30% • Aktivitási ráta=200/250=80%

141 • Kényszerű munkanélküliek száma: =60 • Önkéntes munkanélküliek száma: =20

142 Egy makrogazdaságról a következő adatok állnak rendelkezésre: A termelési függvény: Y =(KN) 0,5. A rendelkezésre álló tőke mennyisége A gazdaságban keletkező mindenkori jövedelem 3/5-ét költik a háztartások fogyasztásra. A gazdaság munkapiacán a kínálati függvény L S =(2,5+0,5(w/P)) 2. A munkaerő egysége millió főben van megadva. Az aktív népesség száma: 32 millió fő. a.Határozza meg az egyensúlyi foglalkoztatottak számát! b.A nominálbér rögzített, W=75. Mekkora lesz a potenciális kibocsátáshoz tartozó árszínvonal nagysága?

143 • Munkakereslet: • N D =2500/(4(w/P) 2 ) • Egyensúlyi reálbér • w/P=5 • Foglalkoztatottak száma: 25

144 • 5=75/P • P=15

145 Infláció és munkanélküliség

146 Keresleti inflációt válthat ki a.az autonóm fogyasztás csökkenése, b.a termelési tényezők drágulása, c.az autonóm beruházások csökkenése, d.a tartalékráta csökkentése. e.Egyik válasz sem igaz.

147 Vágtató infláció esetén a.nominálkamat magas, a reálkamat magas, b.a nominálkamat magas, a reálkamat alacsony, c.a nominálkamat alacsony, a reálkamat magas, d.a nominálkamat alacsony, a reálkamat alacsony. e.Egyik válasz sem igaz.

148 A rövid távú Phillips-görbe szerint a.átváltás van a munkanélküliség és az infláció között. b.minél magasabb a munkanélküliségi ráta, annál nagyobb az inflációs ráta. c.minél magasabbak a nominálbérek, annál nagyobb a munkanélküliségi ráta d.minél magasabbak a nominálbérek, annál nagyobb az inflációs ráta e.egyik válasz sem helyes

149 Válassza ki, melyik helyes! a.Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti. b.Az infláció rendszerint az árszínvonal tartós növekedésében nyilvánul meg. c.Az infláció a megszerzett jövedelmek újraelosztásával jár együtt. d.Mindegyik előző válasz helyes. e.Egyik előző megállapítás sem helyes.

150 Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik állítás igaz! a.A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de a jövedelem is nő. b.A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de csökken a jövedelem. c.A kínálati inflációt kiválthatják a kormány túlzott kiadásai. d.A kínálati infláció független a termelési költségektől. e.Egyik sem igaz.

151 AD függvény

152 • Egy országban a fogyasztási javak iránti kereslet 140, plusz a magánszféra rendelkezésére álló jövedelem 80%-a. az autonóm beruházás 400, a beruházási kereslet a kamatláb egységnyi változására 20 egységnyi változással reagál. A költségvetés egyensúlyban van, az adóbevételek és a kormányzati kiadások összege egyaránt 300, transzferek nincsenek. A nominális pénz kínálat A pénzkeresleti függvény L=0,35Y-10r. Adja meg a gazdaság Y D =f(P) típusú makrokeresleti függvényét!

153 • IS-görbe: Y=140+0,8(Y-300) r+300 LM-görbe: 1800/P=0,35Y-10r Aggregált keresleti függvény: Y=600/0,9+4000/P

154 • 3. Egy makrogazdaság ismert adatai a következők: az autonóm fogyasztás 80, a megtakarítási határhajlandóság 0,2. Az autonóm beruházási kereslet 300. A kamatláb egy százalékos változásakor a beruházási kereslet 10 egységgel változik. Az autonóm adó 150, háztartások 50 egységnyi transzfert kapnak. A költségvetés egyensúlyban van. A pénzkeresleti függvény L=0,4Y-10i. A nominális pénzkínálat 500. A rendelkezésre álló tőkeállomány 16. A gazdaságra jellemző termelési függvény Q =(KN) 0,5. A gazdaságban érvényesülő árszínvonal 1. A makrogazdaságban az aktív népesség fő. Az aktuális nominálbér 0,02 • Határozza meg a gazdaságban foglalkoztatottak számát és a munkanélküliségi rátát!

155 • Elsőként az egyensúlyi jövedelmet kell kiszámítani P=1 esetén. • IS-görbe: • Y=80+0,8(Y ) r+100 • LM-görbe: • 500/1=0,4Y-10r • Y=1500, r=10%

156 • A foglalkoztatottak száma a termelési függvényből számítható ki: • 1500=(16L) 0,5. • L=140625

157 • Munkanélküliek száma =2375. • Munkanélküliségi ráta: 2375/143000=1,67%


Letölteni ppt "Gyakorló feladatok Mikroökonómia. A kereslet és kínálat rugalmassága."

Hasonló előadás


Google Hirdetések