Siska Csaba alezredes HM Védelmi Hivatal mb. területi igazgató

Az előadások a következő témára: "Siska Csaba alezredes HM Védelmi Hivatal mb. területi igazgató"— Előadás másolata:

1 Siska Csaba alezredes HM Védelmi Hivatal mb. területi igazgató
A védelmi igazgatás rendszere, tartalma, a polgármesterek honvédelmi és gazdaságvédelmi felkészítési feladatai Siska Csaba alezredes HM Védelmi Hivatal mb. területi igazgató

2 Főbb kérdések Jogszabályi háttér A honvédelem komplex rendszere
Minősített időszakok Védelmi igazgatás Válságreagálás Polgári veszélyhelyzeti tervezés (CEP) Nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése Befogadó Nemzeti Támogatás (BNT)

3 Jogszabályi háttér 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról

4 Jogszabályi háttér 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról 2270/2005. (XII. 6.) Korm. határozat a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottsággal történő kapcsolattartás, illetve a polgári veszélyhelyzeti tervezési feladatok koordinálásának rendjéről 23/2005. (VI. 16.) HM rendelet a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól 55/2010. (III. 11.) Korm. rendelet a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól 9/2005. (HK 4.) HM utasítás a Befogadó Nemzeti Támogatás ágazati feladatainak előkészítéséről és végrehajtásáról

5 A HONVÉDELEM KOMPLEX RENDSZERE

6 A honvédelem komplex rendszere
Kormányzat védelmi igazgatás Katonai és rendvédelmi szervek Honvédelem Polgári védelem Gazdaság

7 A honvédelem komplex rendszere
Szövetségi támogatás és segítség-nyújtás Nemzeti önerő Elemei Vezetés, irányítás Társadalom Polgári védelem Nemzet- gazdaság Fegyveres és Rendvédelmi szervek Védelemben résztvevő más szervezetek Tartalma A védelemre felkészült állam és közigazgatási szervezetek. A honvédelmet tudatosan elfogadó és támogató társadalom. A lakosság és anyagi javak kritikus elemeinek védelme. A honvédelem anyagi szükségleteinek kielégítése. Az ország fegyveres védelme és a honvédelem más, jogszabályokban meghatározott feladatai.

8 Honvédelem komplex rendszere
Civil elemei (védelmi felkészítés, polgári veszélyhelyzeti tervezés) Fegyveres és rendvédelmi biztonsági rendszer A Kormány Magyar Honvédség Védelmi igazgatás Rendvédelmi szervek Polgári védelem (lakosság és anyagi javak oltalmazása) A nemzetgazdaság stratégiai erőforrásai

9 MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK

10 Minősített időszakok Polgári (katasztrófa) jellegű Katonai jellegű
Megoldás jellege Katonai jellegű Polgári (katasztrófa) jellegű Alkotmányos minősítés Rendkívüli állapot (Alk. 19§ (3) bek.h.) Váratlan betörés (Alk. 19./E §) Megelőző védelmi helyzet (Alk. 19§ (3) bek. n) Szükségállapot (Alk. 19§ (3) bek. i) Veszélyhelyzet (Alk. 35§ (1) bek. i) és a Pvt. 2§ Veszély iránya Külső veszély Belső társadalmi konfliktus, katasztrófa Természeti katasztrófa Alkotmányos tényállás Hadiállapot Külső fegyveres csoport váratlan támadása Külső fegyveres támadás veszélye Az alkotmányos rend megdöntésére, a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló cselekmények Terror jellegű cselekmények Természeti vagy ipari katasztrófa Alkotmány szerinti elemi csapás A Pvt. Szerinti veszély-helyzet Háborús veszély Szövetségi kötelezettség végrehajtása Hatalmi centrum Honvédelmi Tanács Kormány Köztársasági Elnök Az Alkotmányban meghatározott minősített időszakok rendszere több egymástól különböző társadalmi vagy természeti jellegű eseményen alapuló minősített időszakot ismer. Ezek közül a legfontosabbak: katonai típusú események katasztrófa típusú események az alkotmányos rendet támadó fegyveres cselekmények közrend és közbiztonság elleni, súlyos erőszakos cselekmények A Hivatal felelős a minősített időszakok és az ahhoz kapcsolódó rendkívüli jogrend kormányzati vezetési-irányítási struktúrájának, valamint a Magyar Köztársaság válságkezelési rendszerének a kidolgozásáért továbbá koordinálja a közigazgatás minősített időszaki működésére vonatkozó jogszabálytervezetek, valamint rendkívüli intézkedések tervezetének kidolgozását.

11 MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK Rendkívüli állapot Alk. 19/E szerinti váratlan
betörés Megelőző védelmi helyzet Szükség- állapot Veszély- helyzet

12 VÉDELMI IGAZGATÁS

13 VÉDELMI IGAZGATÁS A közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi-, polgári védelmi-, katasztrófavédelmi-, védelemgazdasági feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét. (71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 2. § e) pont)

14 A védelmi igazgatás feladatrendszerében megvalósuló tevékenységek főbb irányai
a honvédelem komplex rendszere polgári védelem polgári veszélyhelyzeti tervezés válságkezelés kritikus infrastruktúra védelem HT., Kormány speciális működési feltételei nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése Befogadó Nemzeti Támogatás honvédelmi felkészítés „területi láb” – HM „megyei láb” honvédelmi katasztrófavédelmi rendszer ellenőrzések védelmi igazgatás – katonai igazgatás kapcsolata egyéb – KTIR, MARATHON, EDR

15 Védelmi igazgatás kapcsolati rendszere
Korm. vezetési központ Spec. objektum Katasztrófa KKB Honvédelmi HM VH HM-MH - Főosztályok - HM szervek - ÖHP - MH MK - KIEG-ek Minisztériumok Kormányzati szervek - OIT - LFÜ - NHH - MNB - OAH Területi Szervezetek Védelmi biz-ok (20) Helyi VB-ok (~170) Polgármesterek (~3100) Országos Igazságszolgáltatási Tanács Legfőbb Ügyészség Védelemben Közreműködő Szervezetek Rendvédelmi szervek Média PA Zrt. MOL….stb. Katasztrófavédelmi szervezetek - KKB op. törzs - BM HÉK - OKF

16 VÁLSÁGREAGÁLÁS

17 Globális biztonsági kihívások
Természeti katasztrófa Tömegpusztító fegyverek Migráció Terrorizmus

18 Kihívások kezelése a védelmi igazgatásban
Koordináció! A kezelés hatóköre: Jelen kor biztonsági kihívásai: terrorizmus árvíz ipari katasztrófa fegyveres konfliktus külföldi válságok stb. KIM VIM NEFMI HM KÜM …… NATO kötelezettségek között: - NCRS NEMZETI VÁLSÁGREAGÁLÁSI RENDSZER EU válságkezelő mechanizmusok: - Intézkedések E g y ü t t m ű k ö d é s !

19 POLGÁRI VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS

20 Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés
Polgári hatóságok katonai támogatása Katonai műveletek polgári támogatása polgári – katonai együttműködés Átfogó Megközelítés

21 NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés (Civil Emergency Planning - CEP)
A CEP a NATO és az ország védelmi jellegű felkészítésének egyik fontos területe, melynek fő célja a nemzeti polgári erőforrások biztosítása az ország és a NATO kollektív védelmével kapcsolatos műveletek (5. cikk), a NATO vezetésű válságreagáló műveletek (CRO) sikere, a terror, ABV és katasztrófa jellegű események következményei felszámolása, valamint katonai erőforrások felhasználása válság és katasztrófahelyzetek (természeti, ipari) következményeinek felszámolása érdekében. CEP: lásd DIA szerint NATO vezetésű műveletek sikere érdekében polgári-katonai együttműködés, koordináció biztosítása!

22 Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés
Hvt. Vhr §. A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés a honvédelmi felkészítés feladatrendszerében végzett tervező tevékenység a kormányzás folyamatos biztosítása, a lakosság és az anyagi javak védelme, a gazdaság működőképességének fenntartása, a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a szövetségi műveletek polgári támogatása, továbbá a polgári hatóságok katonai erőkkel és eszközökkel történő segítése érdekében. A Kormány koordinálja a Polgári Vészhelyzeti Tervezéssel összefüggő nemzeti feladatok végrehajtását. A NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság és szervei munkájában a Kormány az illetékes (kijelölt) miniszterek útján vesz részt, illetőleg képviselteti magát. A Kormány irányítja a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezéssel (CEP) összefüggő nemzeti feladatok végrehajtását. A NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság és szervei munkájában a Kormány az illetékes (kijelölt) miniszterek útján képviselteti magát. A NATO szervezetén belül a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (a továbbiakban: SCEPC[1]) irányítja és koordinálja a szövetségi szintű feladatokat. A CEP-el összefüggő nemzeti feladatok végrehajtását, továbbá a SCEPC alá tartozó tervezési tanácsok és bizottságok munkájában a nemzeti vonatkozású feladatokat az BM koordinálja. A CEP operatív irányítási tevékenységét az OKF végzi. A HM tárca CEP jellegű feladatai koordinációját a HM Védelmi Hivatal végzi. [1] SCEPC – Senior Civil Emergency Planning Committee

23 POLGÁRI VÉDELEM MK ALKOTMÁNYA
70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat- törvényben meghatározottak szerint – hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít. (3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő. (4) A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek. (5) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

24 A honvédelmi kötelezettségek rendszere
2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről A honvédelmi kötelezettségek rendszere 5. § (2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként a) megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség, b) rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség, valamint c) polgári védelmi kötelezettség teljesítése terheli. 32. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli. (2) A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. (3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi kötelezettség férfiakra , nőkre éves korukig terjed ki. (4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

25 CEP HAZAI SZERVEZETI RENDSZERE
2270/2005. (XII.6.) Kormány határozat: CEP nemzeti feladatok végrehajtására A Belügyminiszteri koordináció, együttműködésben a külügy- és honvédelmi miniszterrel. BM: operatív koordináció – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) révén. Nemzeti kapcsolattartás, Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (SCEPC) nemzeti képviselet, Tervezési tanácsok és bizottságok munkája koordinálása, CEP miniszteri irányelvek feladatai nemzeti koordinálása. CEP hazai szervezeti rendszere: DIA szerint

26 Nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése

27 Nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése
A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek. (Alkotmány 70/I.§) Anyagi szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani: a) a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat, b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működését, c) a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működőképesség helyreállítását, d) a polgári védelmi feladatok ellátását, e) a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását. (Hvt. 35.§ (2) bekezdés)

28 Nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése
131/2003. (VIII.22) Korm. rendelet a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról. Védelemgazdasági alapterv (NGM), Minősített időszaki igények kielégítése, ellátás tervezése Kijelölés (központi, ágazati, területi (helyi) szint), szerződéskötés Stratégiai, rögzített ipari kapacitások biztosítása Kijelölés, szerződéskötés, támogatás

29 Befogadó Nemzeti Támogatás

30 Befogadó nemzeti támogatás
55/2010. (III. 11.) Korm. rendelet a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A befogadó állam által a területén átvonuló, tevékenykedő vagy alkalmazásra kerülő szövetséges fegyveres erők vagy szervezetek számára nyújtott polgári és katonai támogatás. Szereplők: NATO műveleti parancsnok (SHAPE, JFC Brunssum, JFC Naples, Lisbon), A műveletben érintett, résztvevő küldő államok, Befogadó nemzet (állami adminisztráció, nemzetgazdaság).

31 Befogadó Nemzeti Támogatás
A rendelet hatálya – többek között – kiterjed: a minisztériumokra a megyei közgyűlés elnökére, a főpolgármesterre a megyei, fővárosi védelmi bizottságokra, a helyi védelmi bizottságokra, a polgármesterekre Képesség katalógus összeállítás Központi adatbázis frissítése, ennek érdekében a területi és helyi véd. ig. szervek megkereséssel fordulhatnak a hadkieg. pk-ságokhoz.

32 Köszönöm a figyelmet!