Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében 2009. március 26. Együttnevelés:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében 2009. március 26. Együttnevelés:"— Előadás másolata:

1 Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében március 26. Együttnevelés: egyenlő hozzáférés – egyenlő esély

2  Probléma (PISA, hazai kutatások)  Célok  A jogszabályi környezet változása  Esélyteremtő intézkedések, programok  Eredmények  Középtávú tervek Áttekintés

3 Probléma – PISA eredmények 2000, 2003, OECD országokban  hazánkban hat legerősebben a család szociális háttere a diákok teljesítményére  Magyarországon a tanulói teljesítmények jobban szóródnak az iskolák között, mint az iskolákon belül  tradicionálisan korai szelekció - a hozott hátrány az idő előrehaladásával folyamatosan mélyül és sorozatos tanulási kudarcokhoz vezet  a PISA oktatáspolitikai hatásai

4 Probléma –hazai kutatások Az iskolai szegregáció kialakulásának alapvetően kétfajta útja van: 1. az iskolák, illetve az intézményfenntartó külön intézményekben, külön helyiségekben oktatja az alacsony társadalmi státuszú (elsősorban a roma) szülők gyerekeit 2. a szabad iskolaválasztás indukálta szegregáció - a magasabb társadalmi státuszú szülők, a „körzeti iskola” helyett színvonalasabb intézménybe íratják gyermekeiket Hétszer kisebb arányú az érettségit adó középiskolákban történő továbbtanulás a roma tanulók körében.

5 Célok  Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Az iskolarendszer szelekciós és szegregációs trendjének csökkentése A közoktatási rendszerre jellemző települési különbségek mérséklése, a kistelepüléseken és válságövezetekben élő gyermekek esélyeinek növelése  Versenyképes tudás  Hatékony közoktatási rendszer Az oktatási ráfordítások hatékonyabb felhasználásának biztosítása  Befogadó közoktatási rendszer Az integrációs folyamatok megerősítése

6  a szegregáció, a diszkrimináció tilalma az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény és a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kt.)  hátrányos helyzet meghatározása halmozottan hátrányos helyzet meghatározása Kt. 121.§ 14. pont  Szülői nyilatkoztatás a jegyzői feladatellátás keretében 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet szerinti jegyzői adatgyűjtés (7.sz. melléklet)  Integrációs felkészítés, képesség-kibontakoztató felkészítés 2003-tól 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D., E. §  Országos Oktatási Integrációs Hálózat A jogszabályi környezet változása

7  A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása vonatkozásában a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/H. §-a tartalmaz szabályokat, illetve ugyanezen Korm. rendelet 7. sz. melléklete. Ezzel szoros összefüggésben áll a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénynek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, illetve a védelembe vételre vonatkozó szabályai, valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. tv. (Kt.) 121. § 14. pontja, ami a halmozottan hátrányos helyzet törvényi meghatározását tartalmazza.

8 A jogszabályi környezet változása  14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

9 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók – statisztikai adatok Jegyzői adatszolgáltatás (létszámadatok) általános iskolai + óvodai korcsoport együtt (2007., 2008.)

10  Az általános iskolai felvételi körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás A hhh tanulók az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a hhh gyermekeknek a településen belüli aránya. - Kt. 66. § (2)-(4)  A felvételi eljárás rendje - az iskolák szabad férőhelyeinek elosztására vonatkozó szabályozás Ha még marad szabad férőhely, a hhh tanulókat előnyben kell részesíteni, majd sorsolás - Kt. 66. § (5)  Nem állami intézmények szerepvállalása az ált. iskolai beiskolázás során – Kt. 82. § (6)  Tanulói létszáma 25%-át kötelezően a település/kerület jelentkező gyermekei közül kell felvenni.  hhh előnyben részesítés A körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás tagiskolai szintű. A jogszabályi környezet változása folyt.

11  Kötelező óvodai felvétel a hhh gyermekeknek a kötelező felvételt biztosító óvodákban Kt. 65. § (2)  Óvodai fejlesztő program a 2007/2008-as nevelési évtől – szakmai keretek, forrás igénylése 9/2008. OKM rendelet  Óvodáztatási támogatás január 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény (Gyvt.) 20/C. § a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása A jogszabályi környezet változása folyt.

12 Esélyteremtő programok, ösztönzők – eredmények Integrációs felkészítésben, képesség-kibontakoztató felkészítésben, óvodai fejlesztő programban résztvevő tanulók, gyermekek száma 2007-től – központosított előirányzat (célhoz kötött forrás)

13 Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogosítványainak bővítése:  Hatósági ellenőrzést folytathat valamennyi közoktatási intézménynél  Vizsgálhatja a körzetes feladatok ellátását  Kimondhatja azt, hogy a 2009/2010-es tanítási évben nem indítható 1. osztály abban az általános iskolában amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának.  Szabálysértési ügyekben eljárhat  Közvetlenül eljárást kezdeményezhet a nem önkormányzati intézmények esetében a kifizető szervnél a támogatás felfüggesztése érdekében  Önkormányzati intézményeknél szabálytalanság esetén felhívja a ÁSZ figyelmét  Felügyeleti bírság összege: Ft A jogszabályi környezet változása folyt.

14  Útravaló ösztöndíjprogram az Útravaló Ösztöndíjprogram indításáról szóló 2086/2005. (V. 9.) Korm. Határozat, az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet  Esélyegyenlőségi intézkedési tervek kötelező elkészítése Kt § - önkorm., nem állami, nem önkormányzati fenntartók is  Roma Integráció Évtizede Program a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a évekre szóló kormányzati intézkedési tervről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat  „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról ( ) szóló1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat A jogszabályi környezet változása folyt.

15 2009-es költségvetési tv. :  XX. fejezet 11/7/4 Esélyegyenlőségi és integrációs programok – több mint 700 millió Ft  XX. fejezet 11/7/15 „Útravaló” ösztöndíj program millió Ft  5. sz. melléklet 16. pont a) - Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása – millió Ft  5. sz. melléklet 27. pont - Óvodáztatási támogatás – 760 millió Ft (a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek)  5. sz. melléklet 24. pont - az integrációs rendszerben résztvevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása – millió Ft a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet A jogszabályi környezet változása folyt. – 2009-es költségvetési tv.

16 Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján Mely intézmények igényelhették? Általános iskolák, és óvodák; - Amelyek 2008/2009-es tanévben, nevelési évben óvodai fejlesztő programra, illetve integrációs vagy képesség-kibontakoztató felkészítésre támogatásban részesültek; - Feltétel még, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya elérje  óvoda esetében a 15 %-ot,  illetve iskola esetében az 5 % -ot. Mely pedagógusok kaphatják a kiegészítő illetményt? - Akik integráló vagy képesség-kibontakoztató iskolában, óvodában dolgoznak, emellett konkrét integrációs vagy felkészítő feladatot vállalnak.

17 Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján Mekkora az egy pedagógusnak adható összeg? Havi bruttó Ft-tól Ft-ig. - A konkrét összeget az intézmény vezetője határozta meg. - Az intézmény által szétosztható keret az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolán belül,i arányától függ január augusztus 31. közötti időszakra kerül most kifizetésre. Mekkora a felhasznált, jóváhagyott összeg? Közel 2.3 mrd Ft, ebből önkormányzati fenntartású intézményeknek: mrd Ft nem önkormányzati fenntartású intézményeknek: 41 millió Ft A legtöbb bérkiegészítés kifizetésére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (530 millió Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (427 millió Ft) kerül sor.

18 Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján

19 Mikor kapják meg a pedagógusok a kiegészítő illetményt? - Havi rendszerességgel, a havi fizetéssel együtt. - Először a február havi fizetéssel együtt a január, február havit, majd havi ütemezésben. az önkormányzati fenntartók a februári nettó finanszírozás keretében kapják meg a forrást a nem önkormányzati fenntartók március 10-ig kapják meg a forrást Hány intézmény, pedagógus érintett a programban? - Közel 600 általános iskola; - Közel 450 óvoda; - Közel pedagógust; A 2009/2010-es tanévre, nevelési évre jutó bérpótlékot külön pályázat alapján lehet igényelni.

20  AJTP, AJKP, AJKSZP Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja: 2007/2008. tanév ( forint * 3000 tanuló) Összesen: 3.1 mrd Ft (költségv. tv. 3. számú melléklet) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja: 2007/2008 tanév ( Ft*620 Fő tanuló) Összesen: 611 millió Ft (kollégiumi finanszírozás, ezen felül középiskolai normatíva, amit az iskolák a programban bennlévő 0. évfolyamos tanulók esetében kapnak) (költségv. tv. 3. számú melléklet) Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja: 2007/2008 tanév ( Ft * 75 Fő tanuló) Ft + intézményenként Ft infra Összesen: 105 millió Ft (költségv. tv. 5. számú melléklet)  Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program, Mentor program Esélyteremtő programok, intézkedések

21  TÁMOP Oktatási esélyegyenlőség és integráció – kiemelt projekt  TÁMOP Oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása  TÁMOP Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása  TÁMOP A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerősítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása  TÁMOP A komponens: Tanoda programok támogatása  TÁMOP B komponens: Antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítése  TÁMOP A komponens: Új tanulási formák és rendszerek - kiemelt projekt KÁF  TÁMOP B komponens: Új tanulási formák és rendszerek - pályázatos rész, közvetett támogatás KÁF Esélyteremtő programok, intézkedések, ÚMFT

22 A tárca esélyegyenlőségi programjainak megvalósulását különösen a következő külső tényezők befolyásolhatják: - a várható demográfiai folyamatok, - a szegregációs jelenségekből fakadó hátrányok, - a munkaerőpiaci változások, - néhány fontosabb társadalomszerkezeti jellemző alakulása, - a közszektor működésében prognosztizálható változások Esélyteremtő programok, intézkedések hatása külső tényezők befolyása

23 Equity konferencia - OECD Oktatáspolitikai Bizottsága javaslatára  június informális miniszteri értekezlet az ’equity’ témakörében Norvégiában  A javasolt 3 fő téma (a tervek szerint): 1. korai beavatkozás, 2. lemorzsolódás - ahol nem teszi érdekeltté az iskola a tanulót, 3. mit tudunk (adatok) és mit teszünk e tudással  További javasolt témák: 4. Az óvodáztatás szerepe a későbbi iskolai kudarcok megelőzésében 5. Az iskolafenntartás intézményrendszerének szerepe az iskolai szegregáció leépítésében

24 Köszönöm a figyelmet! Hegyiné Pallaghy Szilvia osztályvezető OKM, Esélyegyenlőségi Főigazgatóság


Letölteni ppt "Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében 2009. március 26. Együttnevelés:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések