Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Educatio Kht Esélyegyenlőségi Igazgatósága. Educatio Kht megalakulása 2000-ben alapította az Oktatási Minisztérium 2001. SuliNET Programiroda, Győri Közoktatási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Educatio Kht Esélyegyenlőségi Igazgatósága. Educatio Kht megalakulása 2000-ben alapította az Oktatási Minisztérium 2001. SuliNET Programiroda, Győri Közoktatási."— Előadás másolata:

1 Educatio Kht Esélyegyenlőségi Igazgatósága

2 Educatio Kht megalakulása 2000-ben alapította az Oktatási Minisztérium SuliNET Programiroda, Győri Közoktatási Információs Iroda Hallgatói Információs Központ Diákigazolvány Ügyfélszolgálat szeptember 1-én egyesült a három oktatási kht:

3 Működés

4 Feladataink Közoktatás-, felsőoktatás-fejlesztés és szakmai támogatás Oktatási esélyegyenlőség Közoktatási, és felsőoktatási információszolgáltatás Kártyarendszerek fejlesztése, fenntartása Egyéb feladataink

5 Oktatási esélyegyenlőség Szakmai segítségnyújtás és programkoordináció Szakmai segítség nyújtása az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetéséhez, alkalmazásához. A hátrányos helyzetű oktatásában érintett szakemberek képzése Új módszerek kidolgozása Az integrált nevelés know-how-jának kifejlesztése Tájékoztatás nyújtása a hátrányos helyzetű gyermekek szülei számára Képzések kifejlesztése és lebonyolítása nem pedagógus szakemberek részére az oktatási integráció és deszegregáció támogatása érdekében

6 Helyzetelemzés A magyar oktatási rendszer nem minden esetben biztosít egyenlő feltételeket. A halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyermekek sok esetben szegregált osztályokban, iskolákban tanulnak (legalább 178 olyan általános iskola működik Magyarországon, melyek többségében roma diákokat oktatnak) Ezek a folyamatok negatívan befolyásolják a gyermekek iskolai teljesítményét, sikerességét, későbbi munkaerő-piaci esélyeiket.

7 Alapfogalmak Hátrányos helyzetű gyermek (1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D §) Sajátos nevelési igényű gyermek (közoktatási törvény 121.§ 29. pont) integrációs felkészítés (11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/E § (1)) Képesség-kibontakoztató felkészítés (39/D § (1))

8 A hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzet fogalma Kt § (1) bekezdés 14. pontja szerint: hátrányos helyzetű: a jegyző védelembe vette, VAGY rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; VAGY tartós nevelésbe vették

9 Integráció fogalma, típusai Szintjei: 1. Spontán integráció 2. Helyi (lokális) integráció 3. Szociális integráció 4. Funkcionális integráció részleges teljes

10 Jogszabályi környezet változása a szegregáció, a diszkrimináció tilalma az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény és a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kt.) hátrányos helyzet meghatározása halmozottan hátrányos helyzet meghatározása Kt. 121.§ 14. pont Szülői nyilatkoztatás a jegyzői feladatellátás keretében 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet szerinti jegyzői adatgyűjtés (7.sz. melléklet) Integrációs felkészítés, képesség-kibontakoztató felkészítés 2003-tól 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D., E. § Országos Oktatási Integrációs Hálózat

11 Jogszabályi környezet változása Az általános iskolai felvételi körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás A hhh tanulók az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a hhh gyermekeknek a településen belüli aránya. - Kt. 66. § (2)-(4) A felvételi eljárás rendje - az iskolák szabad férőhelyeinek elosztására vonatkozó szabályozás Ha még marad szabad férőhely, a hhh tanulókat előnyben kell részesíteni, majd sorsolás - Kt. 66. § (5) Nem állami intézmények szerepvállalása az ált. iskolai beiskolázás során – Kt. 82. § (6) Tanulói létszáma 25%-át kötelezően a település/kerület jelentkező gyermekei közül kell felvenni - hhh előnyben részesítés A körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás tagiskolai szintű.

12 Integrált Pedagógiai Program: IPR Kiindulópont: a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék - a nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez Tartalma: -Az alkalmazás feltételei -A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer -Elvárható eredmények -Intézményi önértékelés

13 IPR: Az alkalmazás feltételei Lépések: 1.Integrációs stratégia kialakítása 2.Az iskolába való bekerülés előkészítése 3.Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

14 IPR: A tanulás- tanítást segítő eszközrendszer kialakítása az együttnevelés pedagógiai esélyeit növelje Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az integrációt segítő tanórán kívüli programok Az integrációt elősegítő módszertani elemek Műhelymunka – a tanári együttműködés formái A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei Multikulturális tartalmak A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

15 IPR: Elvárható eredmények A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási- nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

16 Jogszabályi környezet változása Kötelező óvodai felvétel a hhh gyermekeknek a kötelező felvételt biztosító óvodákban Kt. 65. § (2) Óvodai fejlesztő program a 2007/2008-as nevelési évtől – szakmai keretek, forrás igénylése 9/2008. OKM rendelet Óvodáztatási támogatás január 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény (Gyvt.) 20/C. § a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

17 Óvodai integráció Legfőbb jellemzője: gyermekközpontú és családorientált szemlélet Kiemelt területek: -Szervezési feladatok -Nevelőtestület együttműködése -Pedagógiai munka kiemelt területei - Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka

18 Óvodai integráció - Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel -Óvoda-iskola átmenet támogatása -Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés -Intézményi önértékelés, eredményesség

19 Integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás felhasználásának kerete általános iskola, középiskola, szakiskola esetén Tevékenységek: A) 40 % - kiegészítő pedagógiai tevékenység/humán erőforrás biztosítása, IPR menedzsment működtetése - az egyéni fejlesztési tervek elkészítésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátása - az átmeneteket (óvoda-általános iskola-középiskola) támogató, illetve a módszertani adaptációt segítő munkacsoportok működtetése - pályaorientációs programok, továbbtanulást és a középfokú intézményben való bennmaradást elősegítő tevékenységek - tantestületi továbbképzések (IPR sikeres alkalmazásához szükséges kompetenciák elsajátítása) - projektnapok szakmai tevékenysége - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kulturális rendezvényekre való jutásának támogatása* - pedagógiai szakszolgáltatások igénybevétele

20 B) 40% - tanulóbarát osztályterem kialakítása - a tanulók által közvetlenül használt fejlesztő eszközök beszerzése - a szociális hátrányok enyhítése (pl. könyv és játék, ruházat, cipő pótlása) C.) 20% - módszertani adaptációt segítő munkacsoport működése - hospitálás más intézményekben - honlap fejlesztés - szakkönyv vásárlása - az egyéni fejlesztési tervekkel kapcsolatos dokumentációs feladatok - konferencián, szakmai fórumon való részvétel - intézményi önértékelést véleményező szakértői munka

21 Pedagógusok illetménye 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet Mely intézmények igényelhették? - Általános iskolák, és óvodák, amelyek 2008/2009-es tanévben, nevelési évben óvodai fejlesztő programra, illetve integrációs vagy képesség- kibontakoztató felkészítésre támogatásban részesültek; óvoda esetében a 15 %-ot, iskola esetében az 5 %-ot. Mely pedagógusok kaphatják a kiegészítő illetményt? - Akik integráló vagy képesség-kibontakoztató iskolában, óvodában dolgoznak, emellett konkrét integrációs vagy felkészítő feladatot vállalnak.

22 Pedagógusok illetménye Mekkora az egy pedagógusnak adható összeg? - Havi bruttó Ft-tól Ft-ig. - A konkrét összeget az intézmény vezetője határozta meg. - Az intézmény által szétosztható keret az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolán belüli arányától függ január augusztus 31. közötti időszak kerül most kifizetésre.

23 Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján

24 Esélyteremtő programok  TÁMOP Oktatási esélyegyenlőség és integráció – kiemelt projekt  TÁMOP Oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása  TÁMOP Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása  TÁMOP A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerősítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása  TÁMOP A komponens: Tanoda programok támogatása  TÁMOP B komponens: Antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítése  TÁMOP A komponens: Új tanulási formák és rendszerek - kiemelt projekt KÁF  TÁMOP B komponens: Új tanulási formák és rendszerek - pályázatos rész, közvetett támogatás KÁF

25 Megjelent: Bázisiskola pályázat TÁMOP – /1 – Integrációs közoktatási referencia intézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása

26 Elérhető és letölthető dokumentumtár - Kompetencia alapú programfejlesztés, oktatási csomagok - Hátrányos helyzetű tanulók integrációja - Sajátos nevelési igényűek együttnevelése - KÖZOKOS integrált tartalmak - Egyéb: dokumentumtár, felnőttképzések, kutatások, fogalomtár, jogszabálytár, Jó gyakorlatok

27 Életkép az óvodából

28 A közös munka

29 Adjunk esélyt Nekik is!

30 Legyen közös mottónk: Esélyegyenlőség az oktatásban is!

31 A Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda tevékenysége Együttműködés az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatást és az óvodai fejlesztő program után járó támogatást igénylő, az Educatio Kht. OOIH-val együttműködési megállapodást kötött intézményekkel és intézményfenntartókkal Kapcsolattartás: – az óvodai és iskolai integrációs szakértőkkel, továbbá az integrációs módszertani mentorokkal – a TÁMOP 3.3.2, 3.2.2, valamint a pályázatok nyerteseivel, a megvalósításhoz szakmai segítség nyújtása – A tanárképzést végző felsőoktatási intézményekkel

32 A Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda tevékenysége Információszolgáltatás a közoktatásban érintett szereplőknek és a társadalmi környezetnek a helyi médián és a régiókban működő szakmai szolgáltatókon keresztül Évente, régiónként egy regionális konferencia szervezése és lebonyolítása az integrált nevelés témakörében. Az intézmények együttműködését támogató rendezvények, szakmai programok szervezése

33 Elérhetőségeink IRODÁNK: Educatio Kht Esélyegyenlőségi Igazgatóság Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. (TIT Ház) II. em. 239.

34 Elérhetőségeink Bogdán Iván Educatio Kht Esélyegyenlőségi Igazgatóság Nyugat-Dunántúli régiós irodavezető mobil: Gerbelyné Stefán Judit Régiós asszisztens Mobil: Kovács Vanda Régiós asszisztens Mobil:

35 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Educatio Kht Esélyegyenlőségi Igazgatósága. Educatio Kht megalakulása 2000-ben alapította az Oktatási Minisztérium 2001. SuliNET Programiroda, Győri Közoktatási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések