ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

Az előadások a következő témára: "ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV"— Előadás másolata:

1 ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció H/18067 sz. országgyűlési határozat Országos Területfejlesztési Koncepció H/18068 sz. országgyűlési határozat Nemzeti finanszírozású programok EU társfinanszírozással megvalósuló programok VOP – Végreahjtás Operatív Program GOP Gazdaság-fejlesztés TAMOP Társadalmi Megújulás KEOP Környezet és energia KÖZOP Közlekedés ROP Regionális Operatív Program KMROP NYDOP   DAOP EAOP ÉMOP KDOP DDOP TIOP Társadalmi infra-struktúra ÁROP Állam-reform EKOP Elektronikus közigazgatás PÁLYÁZATOKAT BENYÚJTANI A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEKNEK KELL: OKMTI / VÁTI Kht. / ESZA Kht. Stb. Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

2 Esélyegyenlőségi Program tartalmazza:
Esélyegyenlőségi elvárások az európai uniós és a hazai pályázatok és a vonatkozó törvények Európai uniós pályázatokon való részvétel csak az egyenlő bánásmód törvény figyelembe vétele és esélyegyenlőségi tervek esetén lehetséges. Ezeket a szempontokat az operatív programok, konkrét pályázati kiírások és jogszabályok tartalmazzák Esélyegyenlőségi Program tartalmazza: 1. az esélyegyenlőségi területek helyzetelemzését 2. a helyzetelemzésben feltárt problémákra adott választ – az esélyegyenlőségi intézkedési tervet Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

3 Esélyegyenlőségi területek
Azok a területek melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése Nemek (férfiak és nők) közötti esélykülönbségek csökkentése Az akadálymentesítés előrehaladása Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

4 1. Kormányzati felelősségvállalás, konkrét programok kidolgozásával
2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.) 1. Kormányzati felelősségvállalás, konkrét programok kidolgozásával § rendelkezik A Köztársasági Esélyegyenlőségi Programról célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. 2. Önkormányzati és közoktatási intézményi kötelezettséggé vált 2007-től, hogy az esélyegyenlőségi lépéseket konkrétan kidolgozzák. Mindezt a közoktatási törvény írta elő, az Ebktv.-val összhangban 35. § A települési önkormányzat - a Programban meghatározott célokkal összhangban – helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. 3. Kötelező 2004 óta esélyegyenlőségi tervvel rendelkezni a nagyobb munkáltatóknak de ,,választhatnak” , hogy melyik esélyegyenlőségi területre dolgoznak ki intézkedési tervet. Az EE Terv a pályázatok kötelező mellékletévé vált 36. § Az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a szerinti esélyegyenlőségi tervet elfogadni. Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

5 Hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt pályázatok esetén kötelező:
Települési és Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv Antiszegregációs Terv (Integrációs Városfejlesztési Stratégia része) Megyei Önkormányzatnak, Többcélú Kistérségi Társulásnak, Települési Önkormányzatnak, Közoktatási Intézményfenntartó Társulásnak, Közoktatási Intézményeknek, Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeknek Megyei jogú városok önkormányzatai, nagyvárosok - városok önkormányzatai amelyek európai uniós forrásra pályáznak városrehabilitációs fejlesztéseikhez Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

6 Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv
,,40 százalékos lista” ahol a településen a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri ezt az arányt, települési szintű közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést és intézkedési tervet kötelező a pályázónak elkészíteni és benyújtani. A helyzetelemzés és a terv elkészítéséhez kötelező OKM által biztosított közoktatási esélyegyenlőségi szakértőt igénybe vennie, és a szakértőnek az esélyegyenlőségi helyzetelemzést és tervet jóvá kell hagynia. A képviselő testületnek határozatban kell elfogadnia a dokumentumot. Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

7 Mit vizsgál a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés?
Intézmények közötti és intézményen belüli szegregációt az óvodában és az általános iskolában Óvodáskorú gyermekek ellátottsága, megfelelő óvodai nevelés körülményei A közoktatási intézmények minőségi oktatás biztosítása megfelelő-e a településen és az intézményekben, különösen a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, a roma, és a sajátos nevelési igényű gyerekek tekintetében Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

8 Ki készíti el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést és Tervet?
Optimális esetben a közoktatásban érintett szereplők minél szélesebb körben (közoktatási esélyegyenlőségi szakértő bevonásával) : Esélyegyenlőségi Fórum Polgármester, önkormányzati képviselők, jegyző, oktatási iroda vezetője, szociális iroda vezetője, Iskolaigazgató, pedagógusok, óvodavezető-óvodapedagógusok, védőnő, gyerekjóléti szolgálat vagy családsegítő munkatársai Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői vagy civil szervezet képviselői Olyan formálisan nem bejegyzett csoportok (önsegítő csoportok) delegáltjait, amelynek érdekképviselete hivatalosan nem megoldott a településen Véleményezés Közoktatásban érintett fenti szereplők, mivel nem mindig egyeznek az érdekeik és a véleményük. A közoktatási helyzetelemzésnek igazodnia kell a megyei önkormányzati közoktatási EEH és KET-hez. Illetve szülői munkaközösség, diákönkormánzyat, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzat véleményezési joga a nyílvánosság biztosításával. Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

9 Hátrányos Helyzetű Csoportok és Roma érdekképviselet szerepe
a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést és Terv elkészítésében Amelyek lehetnek: Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Cigány civilszervezetek Kisebbségi szószólok Kisebbségi ügyben érzékeny és a hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó személyek egyéb szervezetek Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

10 HOGYAN SEGÍTHETI A KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETELEMZÉS ÉS A TERV ELKÉSZÍTÉSÉT?
Esélyegyenlőségi Fórum megalakításában, működtetésében aktív részvétel. (Tapasztalat, hogy a romák kimaradnak ezekből a folyamatokból vagy névlegesen vesznek részt, -EE Terv, LHH tervezés, Leader stb.-) Pontos helyzetelemzéshez a halmozottan hátrányos helyzetű óvodások és iskolások szülői nyilatkozatainak támogatása (személyes megkeresés, tanácsadás, ügyintézés, tájékoztatás, a nyilatkozatról, a hátrányos helyzetű gyerekeknek szóló támogatásokról) Intézményi szegregáció feltérképezésének elősegítése ,,Nincs adat, nincs szegregáció” Etnikai adatgyűjtésre vonatkozó jelenlegi értelmetlen szabályozás áthidalása (pl. óvodai szegregációt, ne az óvodások identitásával és önbevalláson alapuló felmérésen próbáljuk meg mérni) Ellátásban nem részesülő, nem regisztrált fiatalok, szülők feltérképezésének segítése Egészségügyi, szociális oktatási terület dolgozóinak valamilyen okból a figyelméből kimaradt gyerekek - családok,,Ahová a szociális munkás vagy a pedagógus nem jut el vagy nem megy ki’’ Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

11 Romák, hátrányos helyzetű csoportok bemutatása, a helyi kisebbség értékeinek bemutatása települési anyagban. ,,Jó gyakorlatok vagy amire büszkék vagyunk” -Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv véleményezése, azaz a helyzetelemzés releváns adatokon és ténymegállapításokon alapuljon. A Terv-ben az intézkedések konkrétan segítsék elő a hátrányos helyzetű gyermekek integrációját Roma és hátrányos helyzetű érdekképviselet konkrét javaslatai kerüljenek be, melyek programként a közoktatásban érintett szereplőkkel közösen megvalósíthatóak, forrást lehet rá szerezni Részvétel a megvalósításban a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedésesk megvalósításban, lebonyolításban (pl.:rendszeres és korai óvodáztatás, gyerek-szülő-iskola kapcsolatának támogatása, intézményi deszegregációs lépések nyomon követése, közoktatási témájú támogatások nyomon követése, tájékoztatása az érintetteknek – pályázatok, óvodáztatással összefüggő támogatások, Útravaló ösztöndíj különböző formái, Arany János Tehetséggondozó / Kollégiumi / Kollégiumi Szakiskolai Program, kulturális és tanórán kívüli programok stb.) Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

12 Fontosabb jogszabályok
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. ,,A Magyar Alkotmánybíróság véleménye az alkotmány 70/A.§ (1), megkülönböztetés-mentességről szóló bekezdése értelmezésével kapcsolatban ,,... a diszkrimináció tilalma nem jelenti azt, hogy minden még a végső soron nagyobb társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. ...ha valamely – Alkotmányba nem ütköző – társadalmi cél vagy valamilyen alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy a legszűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni." Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

13 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
85.§ (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. (…) Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

14 132. § (6) Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

15 105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). (2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen - az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített - közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell. Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

16 a szegregáció, a diszkrimináció tilalma
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény és a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kt.) hátrányos helyzet meghatározása halmozottan hátrányos helyzet meghatározása Kt. 121.§ 14. pont Szülői nyilatkoztatás a jegyzői feladatellátás keretében 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet szerinti jegyzői adatgyűjtés (7.sz. melléklet) Integrációs felkészítés, képesség-kibontakoztató felkészítés 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D., E. § 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

17 A körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás tagiskolai szintű.
Az általános iskolai felvételi körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás A hhh tanulók az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a hhh gyermekeknek a településen belüli aránya. - Kt. 66. § (2)-(4) A felvételi eljárás rendje - az iskolák szabad férőhelyeinek elosztására vonatkozó szabályozás Ha még marad szabad férőhely, a hhh tanulókat előnyben kell részesíteni, majd sorsolás - Kt. 66. § (5) Nem állami intézmények szerepvállalása az ált. iskolai beiskolázás során – Kt. 82. § (6) Tanulói létszáma 25%-át kötelezően a település/kerület jelentkező gyermekei közül kell felvenni - hhh előnyben részesítés A körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás tagiskolai szintű. Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával

18 Köszönjük Autonómia Alapítvány projektfejlesztő programja a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) „EU forrásokkal a romák integrációjáért” nemzetközi programámogatásával