Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Internet Szolgáltatások. Az internet története •1960-as években a hidegháború miatt az USA olyan hálózat kialakításába kezdett, ami túlélhet egy atomtámadást.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Internet Szolgáltatások. Az internet története •1960-as években a hidegháború miatt az USA olyan hálózat kialakításába kezdett, ami túlélhet egy atomtámadást."— Előadás másolata:

1 Internet Szolgáltatások

2 Az internet története •1960-as években a hidegháború miatt az USA olyan hálózat kialakításába kezdett, ami túlélhet egy atomtámadást. A hálózat védelmét két dologban látták: 1.A hálózatnak ne legyen központja, minden csomópont legalább másik két csomóponthoz kapcsolódjon. 2.Az üzenetek csomagokra bontva, egymástól függetlenül haladjanak, akár más-más útvonalon. •1969-re 4 egyetem közös hálózata lett az ARPANET majd 1970-es évek közepére kifejlesztették a TCP/IP protokolt. •1980-as évektől az ARPANET átadta helyét az Internetnek. •1992-re fejlesztették ki a világhálót (WWW = World Wide WEB) ami grafikus felületet biztosít az internetezni vágyók számára.

3 Információtechnológia - IKT Az információtechnológia magába foglalja mindazon módszereket és eszközöket, melyek az információ előállítását, feldolgozását és továbbítását szolgálják. Ebben az értelemben információtechnológiai eszközöknek minősülnek: • a hírközlő, kommunikációs és média eszközök • a számítástechnikai eszközök • az irodatechnikai eszközök (szervező eszközök, mikrofilm, másolók, iratmegsemmisítők stb.) Az információtechnológia fogalmának megjelenése híven kifejezi azt, hogy a fenti három eszközcsoportot illetően az utóbbi években határozott integrációs tendencia észlelhető.

4 Internet szolgáltatások •Olyan szolgáltatásokat tesz az internet lehetővé, amik kommunikációra, információ átadásra, számítógépek távoli elérésére szolgálnak. •Böngészés, WWW: lehetőséget biztosít információ közlésre, szórakoztatásra, üzleti tevékenységre multimédiás megvalósításban. • elektronikus levelezés. Szövegek küldése egy vagy több címre, érkezett levélre válaszlehetőség, levélhet állományok csatolhatók, a leveleket csoportosíthatjuk, eltárolhatjuk az elektronikus címeket.

5 Internet szolgáltatások •Hírcsoportok (news, fórum): Azonos érdeklődésű emberek oszthatják meg egymással a véleményüket írásos formában. Mindenki mindenkinek látja a hozzászólását, helytől függetlenül. •Távoli bejelentkezés (telnet, ssh, tsc): fizikailag távol levő (de hálózatba kapcsolt) számítógépre tudunk bejelentkezni, utána olyan mintha az előtt a gép előtt ülnénk, tudunk dolgozni rajta, menteni rá… •Állományok mozgatása, másolása (ftp, scp): távoli gépeken tárolt állományok másolása mozgatása e két protokoll segítségével érhető el.

6 Az Internet felépítése •A hálózatban rengeteg számítógép van. Fizikai felépítése szempontjából vegyes topológiájú, logikai felépítését a TCP/IP protokollcsalád szabályozza. Ez gondoskodik arról, hogy az üzeneteink csomagokra bontva jussanak el a forrástól a célig. A célnál a csomagokból újra üzenet lesz függetlenül attól, hogy milyen úton jutott el melyik csomag a célhoz. •A TCP (Transmission Control Protocol) összeköttetés alapú kapcsolat protokolja, felépíti a kapcsolatot, gondoskodik a csomagok célba juttatásáról, majd bontja a kapcsolatot. •Hogy a csomagok a célba eljussanak meg kell határozni a célt. A cél meghatározása az IP (Internet Protocol) címmel történik.

7 UDP •Az UDP (User Datagram Protocol) csomag alapú átvitelt biztosít, véges hosszú üzenetet juttat A-ból B-be. A TCP- vel szemben nem ellenőrzi az adatok sértetlen átvitelét, ezért nem képes az elveszett vagy sérült csomagok pótlására. Ezen kívül a fogadás sorrendjét sem garantálja a vételi oldalon. •Ezen jellemzői miatt az UDP-t kizárólag olyan esetekben alkalmazzák, ahol a küldött adatok viszonylag kis részének elvesztése nem okoz működési problémát, sőt, esetleg kívánatos is (pl. torlódás esetén), pl. valós idejű átvitel (mint pl. a műsorszórás, telefon) vagy ahol ezen hibák korrigálásáról egy magasabb szintű protokoll gondoskodik.

8 IP cím •Mivel a TCP/IP protokollból az IP protokoll felelős a címzésért ezért az internetes címeket IP címeknek nevezik. Az IP címek úgy épülnek fel, hogy azok egy része megmutatja, melyik hálózatba tartozik az eszköz, a másik része pedig a hálózaton belüli gépet címzi. Egy cím 4x8 bit-ből (4 oktett) egységből áll, amlyeket pont választja el egymástól. Pl.: • mely a tízes számrendszerben olvasva címet jelenti. Ezzel a módszerrel 4 milliárd eszköz kapcsolható össze, ami kevésnek bizonyul, ezért az IP cím kiterjesztését szükségesnek látják. (az 6 oktetten ábrázolja majd a címet.)

9 Domain –„domain” szó ide irányít. –A tartománynév (angolosan domainnév, illetve doménnév) egy számítógép egyedi neve az interneten, amely megkülönbözteti a többitől. A tartománynevek csupán címkék melyeket a nehezen megjegyezhető IP-címek helyett használhatunk.számítógépinternetenIP-címek •A tartományneveket gyakran összekeverik a weblapokkal, webhelyekkel, a webcímekkel (URL) vagy az internetes szolgáltatásokkal, melyek az adott néven (pontosabban az adott névvel elérhető számítógépen) érhetőek el. A tartományneveknek nincs szoros köze a neveken elérhető szolgáltatásokhoz (mint ahogy a házszámoknak sincs például közük ahhoz, hogy a házban pékség vagy nyomda üzemel). weblapokkalwebhelyekkelwebcímekkel

10 •A domén a számítógépek (kiszolgálók) azonosítására szolgáló névtartomány. Az internetre csatlakozó összes számítógépnek egyedi azonosítója, ún. IP-címe van, ami hasonló a személyi igazolvány számunkhoz. A doménnevek valójában ezen nehezen megjegyezhető IP-címeket teszik könnyen megjegyezhetővé, egyben egyedivé.IP •A nemzeti domének végződései egy-egy ország nevéből képzett rövidítések, lásd:.hu – Magyarország,.at – Ausztria,.de – Németország,.fr – Franciaország,.jp – Japán..huMagyarország.at Ausztria.deNémetország.frFranciaország.jp Japán HU.WIKIPEDIA.ORG állomásnévállomásnév (hostname, hostnév) második szintű tartomány (angolul second-level domain, röviden SLD) legfelső szintű tartomány (angolul top-level domain, TLDangolul

11 Legfelső szintű nemzetközi tartományok •alapvetően két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomének és nemzeti domének. A nemzetközi fődomének (Top Level Domain – legfelső szintű tartomány) közé tartozik például a legfelső szintű tartomány –.gov – kormányzati célú, USA szervei, hivatalai.gov –.net – infrastrukturális célú, az infrastruktúrát biztosító intézmények, cégek számára.net –.mil – amerikai katonai szervezetek számára.mil –.com,biz (kereskedelmi tevékenységet jelöl), –.edu oktatási intézményeket –.org (egyéb, pl. non-profit szervezet) •nemzeti karaktereket tartalmazó, országkód szerinti legfelső szintű tartomány (IDN ccTLD) olyan országkód szerinti TLD, ami nem a latin ábécét használja, hanem például a cirill vagy az arab írást. Jelenleg négy ITLD létezik. Ezek közül 3 arab: ‏السعودية.‎, ‏مصر.‎, ‏امارات.‎ és egy cirill betűs:.рф.[5] latin ábécétcirillarab írást‏السعودية.‎‏مصر.‎‏امارات.‎.рф[5]

12 DNS •DNS (= Domain Name System) egy szolgáltatás, ami az IP címeket „olvashatóvá” teszi oly módon, hogy tárolja az IP cím domainnév párokat és megmondja az egyik alapján a másikat. •A domainnevek felépítése hierarchikus. Utolsó tagja vagy országot ( pl. hu, hr, de, uk) vagy szervezeti formát (net, com, edu, gov, org, mil) jelöl. Előtte a szervezet elnevezése van, ami előtt a szervezet részegységének elnevezése áll. Legelső tag a konkrét szerver azonosítója. A domain nevek csak az angol ABC betűit és számait használják. •(command com-ba írjuk be az nslookup parancsot, megtudjuk saját kiszolgálónk IP címét és DNS nevét. Tetszőleges IP címet beírva megtudhatjuk a hozzá tartozó domainnevet és fordítva.) •Kerssünk néhány domain nevet! –www.domain.hu –http://www.domainuniverzum.com/domain/

13 URL •Universal Resource Locator: (egységes erőforrás-meghatározó.) Internetezés közben a rengeteg oldalt egyértelműen igen nehéz azonosítani. Az URL arra szolgál, hogy segítsen a pontos oldalt vagy szolgáltatást (fájl másolás, levélküldés…) elérni. Az URL cím 3 részből áll. Balról jobbra haladva előbb a protokoll neve (http; ftp;…) majd a gép domain neve végül az állomány neve (a szerveren belüli elérési útvonallal) áll. Ezeket egymástól írásjelek választják el. Pl:

14 •http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozeleti/index.html Ahol http: jelöli hogy weblapot szeretnénk megnézni. //www.magyarorszag.hu a sz.g. neve, /hírek/kozelet/ mutatja azt hogy az adott gép melyik könyvtárában van a fájl, index.html a letöltendő fájl neve. •mailto: - levél küldését teszi lehetővé •ftp://ftpszervernev.tartomany.elsotartomany - adatletöltést tesz lehetővé •telnet://szervernev.tartomany.elsotartomany - távoli bejelentkezést oldja meg.

15 •https://szervernev.tartomany.elsotartomany - a http utáni „s” betű arra utal, hogy a webkiszolgálón az SSL protokoll fut, vagyis a weboldal biztonságos, titkosított csatornán keresztül nézhető meg. •Gopher – hierarchikusan felépített információban kereső protokoll •www - egy széles körben elterjedt szervernév. Ezért van az, hogy léteznek olyan címek amikbe nem kell www. (hanem w3 vagy egyéb) •A ~ (tilde) jel az URL címekben a szerveren belül egy adott felhasználó könyvtárát jelenti. •html és htm végződés: A htm azért terjedt el, mert az MS DOS nem támogatta a 4 karakteres kiterjesztéseket. Ma mindkettő használatban van. (lásd html)

16 HTTP •HyperText Transfer Protocol (hiperszöveg átviteli protokoll): két feladata van. A mi kérésünket eljuttatja a web-kiszolgálóhoz, és a kiszolgáló válaszát elküldi a böngészőnknek ami azt megjeleníti. •Weboldalak (honlapok, ottlapok) olyan többnyire szöveges dokumentumok, amik a web-en keresztül érhetőek el. Szövegen kívül tartalmazhatnak kép, hang, mozgókép elemeket is (hipermédiás oldalak), melyek megjelenítéséhez gyakran szükség van külső megjelenítőre, vagy a böngészőbe beépülő (plug in) modulokra. Ha a weboldal mutatót (hiperlink) tartalmaz más oldalra akkor az ilyen oldalakat hipertext-eknek nevezzük. •Weblapok készítésére HTML nyelvet használunk.

17 Hiperszöveg (hipertext ) •egy sokközpontú (heterarchikus), digitális közegben hálózatosan épülő, nyitott vagy zárt (szöveg)rendszer.heterarchikus •A hiperszöveg kiterjesztése a hipermédia, amikor a szöveg például audiovizuális és egyéb elemekkel, objektumokkal bővül.hipermédiaaudiovizuális •A hiperszöveg történelme valójában 1945-ben kezdődött, amikor Vannevar Bush közölt egy cikket az Atlantic című amerikai (kulturális) újságban „As We May Think” („Ahogy mi gondolkodhatunk”) címmel. Ebben a „Memex” nevű jövőbeli gépről írt, ami – leírása szerint – egy asztalba van építve, és képes megjeleníteni bármit egy könyvtári archívumból, továbbá képes bennük szavakra keresni, mint hiperhivatkozás. Ezen írás több tudósra is nagy hatással volt.1945Vannevar Bush AtlanticamerikaiAs We May ThinkMemexasztalbakönyvtáriarchívumból szavakrahiperhivatkozás

18 Hiperszöveg (hipertext ) •A „hiperszöveg” kifejezést először Theodor H. Nelson, a digitális környezetben alkalmazott hiperszöveges módszer atyjának tanítványa használta, 1965-ben. A hiperszöveges, hipermediális tartalmak megjeleníthetőségének lehetőségeivel, módszereivel már e fogalmak megjelenése előtt számos író, filozófus és kutató foglalkozott, mint például Jorge Luis Borges, Roland Barthes, Jacques Derrida, Michel Foucault és mások.Theodor H. Nelson1965hipermediálisJorge Luis Borges Roland BarthesJacques DerridaMichel Foucault •A hiperszöveg és a hipermédia elterjedéséhez döntő mértékben hozzájárult a számítógépes dokumentum- kezelés megjelenése és az internet térhódítása. A hipermédia jelentős hatást gyakorol az interaktivitás alakulására, fejlődésére.hipermédiainternet hipermédiainteraktivitás

19 Alkalmazási előnyök •A (szöveg)rendszer elemeit, objektumait, csomópontjait úgynevezett hiperhivatkozásokkal köthetjük össze, a hiperszöveg használata tehát interaktivitást feltételez, hiszen lényege is ebben rejlik. Tehát a szöveg különböző részeit egyszerűen össze lehet kapcsolni, (mint például egy lexikonban), de szerkesztése is logikusabb.hiperhivatkozásokkalinteraktivitástszöveglexikonban •További fontos előnye, hogy a hiperszöveg nem úgy szerkeszthető, mint a papírlapon lévő, „hagyományos társa”: a szöveg legkisebb egységei itt nem a tollvonások, lenyomatok, hanem valóban a betűk, számok, írásjelek. Ezzel válik a hiperszöveg egyszerűen felbonthatóvá, írhatóvá, másolhatóvá, törölhetővé.szöveg tollvonásoklenyomatokbetűk számokírásjelek

20 Netikett •Az internet mindenki számára széles lehetőséget biztosít, ezért szükség van egyféle viselkedési norma kialakítására. Ezt szolgálja a Netikett. A Netikett betartása nem kötelező de ajánlott. A szolgáltató vétség esetén kitilthat a hálózatból. •Mit tartalmaz a Netikett? –Ne írj olyant az be amit levélben nem küldenél el. –Ne küldj tovább lánclevelet –Ha valaki levelét továbbküldöd annak az engedélyével tedd. –Csupa nagybetű ordíbálást jelent –Mindig töltsük ki a tárgy (subject) mezőt. –Csatolt állományokat csak akkor nyissunk meg ha van a levélben utalás a csatolásra és biztonságosnak érezzük (nehogy vírust kapjunk)

21 trollok •azok az internetezők, akik azért szólnak hozzá egy cikkhez vagy poszthoz, hogy kikészítsék a többi hozzászólót. Néha csak úgy általában, de a leggyakrabban kipécéznek valakit, olyat, aki ugrik a heccelésre

22 –Weboldalaknál sosem lehetünk biztosak az információ pontosságában vagy aktualitásában. –Weboldal létrehozásánál törekedjünk a biztonságra és tartsuk be a szerzői jogokat. •A közösségi oldalak (chat, levelezőlisták, irc..) saját szabályzattal rendelkeznek, amit ha nem tartunk be kitiltanak róla. •http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/kultura/rfc1855h. hunhttp://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/kultura/rfc1855h. hun

23 Kommunikáció az Interneten

24 Böngésző programok •A böngészőprogramok olyan szoftverek, amik a HTML kódban vagy (más programozási nyelven) megírt internetes oldalak megjelenítésére képesek. (pl. Internet Explorer, Netscape Navigator, Opera, Mozilla FireFox, …) •(konqueror, Galeon csak Linux op. rdsz alatt használhatóak) •A böngésző ablak felépítése megegyezik más ablak felépítésével, kivéve a címsávot. A címsáv az a hely ahova az URL címeket írni kell. Ez egy lenyíló lista, ahol a legutóbb használt címek könnyen elérhetők.

25 Használt böngészők megoszlása 2010 szeptember

26 •A böngésző indításakor az ablakban megjelenő oldalt „kezdőlapnak” nevezzük. Beállítása: –IE: Eszközök/Internetbeállítások… pnt alatt állítható be –Netscape: Edit/Preferences… (Szerkesztés/tulajdonságok) •Egyszerre több ablakban (I.E.) vagy több lapon is lehet megnyitott weboldal. A weboldalak között a linkekre (hivatkozásokra) kattintva újabb oldal betöltését kezdeményezhetjük. A linkket többnyire más színű aláhúzott szó jelzi, erre kell kattintani, de lehet egy képnek egy része is. Ha hivatkozás fölé visszük az egérmutatót, akkor az egér alakja megváltozik egy mutatóujjá. •Ha egy letöltés túl hosszú ideig tart akkor megállíthatjuk az eszköztér stop gombjára kattintva. •Ha egy letöltés megszakadt, vagy újra szeretnénk betölteni (mert reméljük hogy megváltozott tartalma, akkor kattintsunk az eszköztár frissítés (reload) gombjára.

27 Könyvjelzők/Kedvencek (Bookmark/Favourits) •Ha egy weboldalt gyakran meg szeretnénk látogatni (pl. egy internetes újság és naponta szeretnénk elolvasni a friss híreket) akkor lehetőségünk van a címét eltárolni (kedvencekhez adni = bookmarkolni) –I.E: kedvencek/hozzáadás a kedvencekhez… Az ablak 2 részre oszlik, a bal oldalon a hozzáadás gombra kell kattintani.

28 Mentés •Teljes lap mentése: fájl/mentés •Szöveg mentése: jelöljük ki a szöveget, majd illesszük be egy szövegszerkeszőbe. (word dokumentumba) •Kép mentése: kattintsunk a képre jobb egér gombbal és a helyi menüből válasszuk a kép mentése másként funkciót. (Háttérképnek is elmenthetjük a kép mentése háttérképként funkcióval)

29 További funkciók •Állományok letöltése: helyi menüből válasszuk a cél mentése más néven.. Funkciót. •Nyomtatás • ben való elküldés •Keresés az oldalon: szerkesztés/keresés ezen a lapon •Cookie: egy fájl, amit a weboldal meglátogatásakor a weboldal hoz létre. Az adott weboldalon levő beállításainkat tárolja el a gép. A cookie-k használata letiltható, de lehet hogy akkor a weboldal nem lesz megtekinthető.

30 Böngésző beállításai (IE) •Eszközök/Internetbeállítások menüpont alatt többféle beállítást végezhetünk el: •Biztonság fül: biztonsági beállítások •Adatvédelem fül: a cookie-k engedélyezése vagy tiltása, korlátozása adható meg •Tartalom fül: ha korlátozni szeretnénk hogy adott témájú weblapok ne jelenhessenek meg. •Általános fül: kezdőlap beállítása, előzmények eltárolása/törlése szabályozható, és itt törölhetőek az eltárolt (ideiglenes) weblapok a frissítés érdekében (cache).

31 Biztonság •Az internet lehetővé teszi a kommunikáción kívül azt is, hogy a gépünkre valaki beférkőzzön, adatainkat fájljainkat módosítsa, rongálja, ellopja… Ezért szükség van védekezésre. •Az egyik védekezési módszer a tűzfal (Firewall) ami lehet egy számítógép vagy egy program, melynek feladata a hálózati forgalom figyelése és szűrése, az illetéktelen behatolók lefülelése, megakadályozása. •Másik módszer a proxy szerver használata, mely tűzfal szolgáltatásokat is nyújt, de a másik feladata az internet megosztása a felhasználók között. Mint egy átmeneti tároló (cache) a gyakran látogatott oldalakat tárolja, s ha kérünk egy oldalt akkor előbb innen tölti be, így nem terheli vele a hálózatot.

32 A XeroBank böngésző a Firefox motorján alapul, és nyomtalan böngészést tesz lehetővé az interneten. Az ingyenes, nyíltforráskódú szoftver minden eseményt elrejt az internetezéseddel kapcsolatban, egy ingyenes nyomtalanító eszközzel, amit letölthetsz, mint önálló programot. Ezzel a free programmal, a kapcsolataid irányítottak a megosztott Onion Router szerverei, ami megvéd az olyan weboldalaktól, amik profilokat csinálnak az érdeklődéseddel, és a hallgatózóktól, amik lefigyelik az adatforgalmad és megtalálják azokat az oldalakat, amiket látogatsz. •http://download.chip.eu/hu/XeroBank-Browser-former-Torpark- _ htmlhttp://download.chip.eu/hu/XeroBank-Browser-former-Torpark- _ html •A XeroBank lassabb a védelmi kiegészítők miatt, nem olvashatsz hírcsoportokat vele, és futtathatod pendrive-ról is telepítés nélkül. •Download.CHIP.eu nem vállal felelősséget a kiadói leírásban szereplő kijelentésekre. Minden felhasználó maga dönti el, hogy törvényes e az adott program használata.

33 •Mint nevéből is kiderül, a Torpark az évek óta ismert The Onion Routing (TOR) nevű módszert használja a hálózati azonosítás elkerülésére – ebben a rendszerben a hálózaton továbbított adatok útját rétegesen – hagymaszerűen - titkosított formában adják meg. Így a felhasználó anonim marad, és úgy tud egyes szájtokat meglátogatni, hogy nem derül ki róla semmi. •Rendeltetésszerű használat esetén a felhasználó usb- tárolón hordja magával a Torparkot, és onnan futtatja, amikor pedig befejezte a szörfölést, továbbáll a drive-val együtt, anélkül, hogy a netezésre használt számítógépen bármilyen nyomott hagyott volna maga után.

34 Keresők •Keresőszerverek olyan gépek amik a felhasználót segítik a világhálón levő rengeteg oldal között megtalálni a számára hasznosat, információt hordozót. Lehetőséget adnak témakörönként vagy tartalom szerint keresni, valamint megemlíthetjük még az interneten tlálható képi, hangi, program és egyéb nem webes állományokat kereső FTP- kersőket. •Témakör szerint: egyre szűkülő témakörben kereshetünk. Pontosabb eredményt tesz lehetővé, de kevesebb találattal rendelkezik. A weboldalkészítők bejelentése szerint keres. (www.lap.hu; origo)www.lap.hu

35 •Tartalom szerint: nagy teljesítményű szervereken levő robotok végzik a keresést és a weblapokból gyűjtik a szavakat, melyeket rendeznek és eltárolnak. A keresés eredménye minden olyan adatbázisban szereplő weblapcím amely a keresett szót (szavakat) tartalmazza. Hátránya hogy túl sok a találat, melyek között rengeteg számunkra értéktelen is akad. Éppen ezért lehet keresési feltételeket megadni, melyek pontos kifejezésre, vagy egy több szóból álló kifejezés minden szavára keresnek specifikusan, de megadhatunk dátum, országhatár, fájlformátum (pdf, doc, ppt, rtf, xls…) alapján való kereséseket. (www.google.co.uk)www.google.co.uk

36 Egyéb keresések •FTP keresők: olyan keresőporgramok melyek azt tartják nyílván, hogy melyik szerverről tölthető le egy kívánt program. Gyakran megadják azt is hogy melyik van hozzánk legközelebb (így ha arról töltjük le akkor valószínű kevesebb időt vesz igénybe, persze a forgalomtól is függ, meg a sávszélességtől) •Vannak olyan keresők amik egy adott, publikus adatbázisban keresnek

37 Elektronikus levelezés •Ma az elektronikus levelezés ( ) átvette a postai úton terjedő levelezéstől a főszerepet. Azzal szemben olcsósága (ingyenessége) és gyorsasága miatt versenyképesebbnek bizonyult. •A levelezéshez szükség van egy címre és egy levelezőprogramra, internetelérésre. • cím: a cím első része a felhasználót azonosítja, a második része a postafiók helyét adja meg, a kettőt „kukac” választja el. A felhasználónévnek egyedinek kell lennie a postafiókon belül és az angol abc betűi kívül számokat, aláhúzás jelet, kötőjelet, pontot tartalmazhat legfeljebb. A kukac után a postafiók daomain neve található.

38 cím szerzési lehetőségek 1.Internetes ingyenes web alapú levelezőnél regisztrálunk. Regisztrációs felhasználó nevünk lesz előtti rész, után a szolgáltató címe kerül. (pl. Regisztráció után be kell jelentkezni és akkor olvashatjuk a levelünket. A bejelentkezéshez szükség van egy jelszóra, melynek birtokában bárki képes a mi nevünkben levelet küldeni a mi címünkről. Ezek a szolgáltatók ingyenesség fejében a címeinket reklám céljára eladhatják, ezért célszerű adatainkból csak a kötelezőeket megadni.

39 2. Internet-szolgáltatók sokszor címet is adnak az internetezés mellé. 3. Gyakran a munkahely vagy oktatási intézmény ahova tartozunk szintén ad postafiókot. Az ek küldését és fogadását egy speciális program, a Mail Server végzi.

40 Levelező program •Kliens programok, feladatuk a levelek letöltése a postafiókból, illetve az elküldött levelek feltöltése a Mail Server-re, valamint felületet biztosítani a levelek olvasására, írására, kezelésére. –Érkezett levelek kilistázása –Levélírás egy általam megadott címre, vagy címlistában szereplő címe. –Levélírás egyszerre több címre. –Levélre válaszlehetőség nyújtása, akár az érkezett levelet csatolva –Levél továbbküldése –Levél törlése –,Levél tárolása mappákban csoportosítva –Levélhez melléklet csatolása

41 OUTLOOK EXPRESS •MS levelezőprogramja, mely a Windows operációs rendszerbe van építve. Az ablak munkaterülete részekre van osztva: •Levélmappák. Itt választhatjuk ki azt a mappát aminek a tartalmát meg akarjuk nézni, és hozhatunk létre újabb mappákat leveleink csoportosítására. •Partnerek listája: az ismerőseink címeit sorolja fel telefonregiszter szerűen. (Lehetőséget ad az címen kívül a partnereink többi adatának tárolására is.) •Munkaterület: itt olvashatjuk el a kiválasztott levelet. •Felhasználói fiók létrehozása: eszközök/fiókok/hozzáadás/levelezés… menűpontban adjuk meg a nevet, címet, kiszolgálót. Bár kényelmes, ne tároltassuk a géppel a jelszavunkat, mert visszaélésre ad lehetőséget!

42 Protokollok •POP3 (Post Office Protocol): A postaládában tárolt üzenet a kiszolgálótól a felhasználó gépére töltődnek és a kiszolgálónál törlődnek. •IMAP (internet Mail Acces Protocol) : A letöltéskor nem áthelyezés hanem másolás történik, így más gépről bejelentkezve is olvashatóak az egyszer már elért leveleink. •SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) : Az elektronikus levelek továbbítását szabályozza a Mail Serveren.

43 Levél részei •Feladó (From): a küldő címe •Címzett (To): a címzett -címe •Másolatot kap (Cc): Ha több személynek akarjuk elküldeni a levelet, akkor ide írhatjuk a többi címet. (Az itt levő emberek látják mit küldtünk a címzettnek) •Titkos másolat (Bcc): Az itt levő címeket nem látja a címzett (tehát nem tudja hogy másnak is elküldtük a neki szánt levelet) Outlook Express a Bcc-zett címeket is képes megjeleníteni.) •Tárgy (Subject). A levél tartalmának rövid megnevezése •Csatolás (Attachment): Itt ragaszthatunk a levélhez képet, vagy más fájlt. •Levél törzse: Itt van a levél megírva.

44 Levél formázása, csatolás •A levelet megírás közben vagy utána több program lehetőséget ad annak megformázására, amit a Formatting vagy Toolbar vagy formázás menüpont alatt érhetünk el. (Esetleg az eszköztárban látszanak a formázó ikonok.) •Csatolás: Mivel a postafiókméretek korlátozottak a csatoláskor célszerű a fájlokat tömörítve átküldeni. A fájlok fel és letöltése időigényes lehet!

45 Prioritás, levél küldés, piszkozat •Prioritással jelezhetjük a levelünk fontosságát. Ha csak unalmunkban írunk levelet akkor kis prioritással tudni fogja a főnök, hogy van fontosabb teendője is.  Üzenet/Prioritás menüpont alatt tehetjük meg Outlook Express alatt. •Piszkozat: be nem fejezett levelünket elmenthetjük magunknak a későbbi folytatás (és nem újraírás) reményében. Az ilyen levél a piszkozat mappába kerül. •Levél elküldése a Küldés, mehet vagy Send gombra kattintva lehetséges.

46 •Helyesírás ellenőrzés •Visszaigazolás : Ha biztosak akarunk lenni arról, hogy a címzett elolvasta a levelünket akkor kérhetünk a levélről visszaigazolást. Beállíthatjuk, hogy a mi olvasásunkkor automatikusan küldjön-e visszaigazolást kérésre a levél olvasásáról, vagy minden esetben kérje a visszaigazoláshoz a beleegyezésünket is. Ilyenkor egy gép által generált levelet kapunk ami arról szól, hogy a címzett mikor olvasta el a levelünket. •RE: reply, válasz. Ha a levélre választ küldünk akkor a levél tárgysora kiegészül ezzel a rövidítéssel és a levelünk tartalmazni fogja a kapott levelet is. •FW: forward, továbbküld. Ha egy levelet más címzettek felé továbbítunk akkor a tárgysor kiegészül ezzel a rövidítéssel. NE használjuk lánclevelekre! •CC, BCC

47 •Mappák (folderek): A leveleink rendezését szolgálják. Vannak már beépített mappák, de mi magunk is hozhatunk létre mappákat almappákat. Beépített mappák: •Inbox-Beérkezett üzenetek •Usent Messages-Postázandó üzenetek :ha megírunk előre több levelet és utána csaklatozunk fel csak a hálózatra, hogy mind elküldjük •Sent-Elküldött levelek: ha beállítottunk akkor minden elküldött levelünkről lesz ebben a könyvtárban nekünk is egy másolatunk. •Trash-Szemetes: Törölt leveleinket tárolja, míg nem ürítjük ki. •Drafts-Piszkozatok. •Mappákkal mindazok a műveletek elvégezhetőek mint más operációs rendszerben (átnevezés, létrehozás, törlés, áthelyezés) ezen kívül tömöríthetjük (compact)

48 Biztonság és adatvédelem •Az elektronikus levelezés nem biztonságos!!! Nem lehetünk biztosak abban hogy a levél feladójaként szereplő név és a küldő azonos, hiszen bárki tud ingyenes címet létrehozni tetszőleges névvel. • ünk tartalmát lehet olvasni és módosítani mint egy levelezőlapét útja során. Az ilyen tényezőkre ma már vannak kidolgozott módszerek, az un. digitális aláírás. • vírusok is igen elterjedtek, ezek többnyire mellékletet tartalmaznak, melyet ha megnyitunk aktivizáljuk a vírust. Ezért fontos hogy az ismeretlen címről érkező leveleket töröljük.

49 •Kör ek, spam-ek, reklámok… Ha nem vigyázunk címünkre pillanatok alatt elárasztanak minket a levélszemetek, postaládánk megtelik és értelmes célra már nem tudjuk használni. •http://yikes.tolna.net/hoax/index.shtml - lánclevelekről, spam-ekről.http://yikes.tolna.net/hoax/index.shtml •További megjegyzések: –Adat és jogvédelem témakörök –Vírusok témakör

50 Digitális aláírás •Ha egy levél digitális aláírással van ellátva akkor biztosak lehetünk benne, hogy a levél feladója valóban az a személy, aki a levelet küldte. Azt azonban ez sem biztosítja, hogy nem módosult a levél a szerveren való áthaladás során, vagy nem olvasták el.

51 Kétkulcsos módszer •A levél tartalmának védelmét szolgáló módszer kétkulcsos módszer. Ennek az a lényege, hogy a felhasználónak két kulcsa van, egy nyilvános és egy titkos. A nyilvános kulcsot nemcsak hogy ismerhetik, de kell is ismerjék, ezért ezt széles körben terjeszteni kell. Akinek írjuk a levelet annak a nyilvános kulcsával kell azt titkosítanunk. A titkos kulcsot csak a tulajdonosa ismerheti, aki ennek ismeretében fejti meg a levél tartalmát. Ezeket a kulcspárokat közjegyzőtől kell (lehet) beszerezni. •Tehát ha Aladár Bélának küld levelet, akkor Aladár a megírt levelét Béla nyílvános kulcsával elkódolja, majd ez után küldi el. Béla (vagy bárki más) csak a Béla titkos kulcsának ismeretében tudja a kódolt levélből az eredeti tartalmat visszanyerni.

52 Keresünk, de mivel? Keresőgépek •adatbázisban tárolt indexeken alapul a keresés, amely adatbázisokat speciális programok, un. web robotok építenek fel •a web robotok a weboldalakat a tartalmuk alapján indexelik •a megadott kulcsszavakat az adatbázisában keresi Tematikus keresők •subject directories •weboldalak témakörönként csoportosított, általában hierarchikus gyűjteménye •általában az adott témakör szakértői által válogatott oldalak kerülhetnek be

53 A keresést megnehezíti •a csak részben (egy webhelyen belül) strukturált tartalom •az óriási információmennyiség: –több, mint 500 milliárd weboldal –több, mint 2 milliárd webhelyen •egyes becslések szerint a létező weboldalak csak 10%-a kereshető az ismert szolgáltatásokkal •képeken, mozgóképeken fellelhető információ felkutatása •a weboldalakról elérhető, hasznos információt hordozó, nem HTML formátumú források kezelése (pl:.pdf,.doc fájlok) •a szolgáltatók romló pénzügyi helyzete •a webszerkesztők „mesterkedései”

54 Keresőgépek •3 funkcionális részből állnak: 1.web robot (begyűjtő robot) 2.indexelő eljárás 3.kereső rendszer •az egyszerű keresés mellett általában lehetőséget nyújtanak összetettebb lekérdezésekre is •a találatok között sorrendet állítanak fel •különböznek az alábbiakban: –indexelt oldalak –kulcsszavak –indexelő, kereső, sorrendet felállító algoritmusok

55 Keresőgépek •Google: •Yahoo: •AltaVista: •Lycos: •AltaVizsla:

56 FTP (File Transfer Protocol) Az Internet klasszikus fájlátviteli protokollja, amely adatállományok két gép közötti kétirányú átvitelét teszi lehetővé. Az FTP a klasszikus szerver-kliens modell alapján működik, bár a fájlok átvitelét mindkét irányban (a kapcsolatot kezdeményező kliensről a szerverre, illetve visszafelé, a szerverről a kliens irányába) is lehetővé teszi. Az FTP az átvitelre két külön csatornát alkalmaz. Ezek közül az első a parancs-csatorna, amelyet mindig a kliens épít fel a szerver felé az FTP- menet megkezdésekor, és amelyen keresztül a kéréseit annak elküldi, illetve az azokra adott állapotkódot és hibaüzeneteket visszakapja. Ezen kívül a fájlok átvitele során a szerver a kliens kérésére annak irányába egy másik ún. adat-csatornát is felépít, amelyen keresztül a fájl tartalmát küldi el részére. A szerver minden egyes fájl átviteléhez külön adat-csatornát nyit, amelyet annak befejeztével mindig le is zár. Az FTP használatára az URL -ekben az 'ftp://' protokoll-azonosító utal. Ftp parancsok: dir, cd, get, put, asc/bin

57 Karakteres FTP kliens •Parancssorból (Dos) inditható el és a használata arra emlékeztet. •Kapcsolat létesítése: ftp ftp.szerver.nev paranccsal tehető meg. Ezt követően meg kell adni a felhasználónevet, majd a jelszót. •Létezik egy különleges felhasználó az anonymous vagy ftp (gépe válogatja) aminek jelszava az címed, de csak formai ellenőrzést végez az címről. Ha nem sikerült a bejelentkezés akkor az user paranccsal adhatjuk meg újra a felhasználónevet. (user anonymous) •A felhasználó nevet és jelszót megadva már be is jelentkeztünk a távoli számítógépre.

58 Minta bejelentkezés, ftp parancsok

59 FTP parancsok •Az FTP parancsok egyik csoportja a szerveren való eligazodást szolgálja. Ilyen pl. a cd, dir, mkdir, rmdir, mdir, rename, ls. •Ezen parancsok segítségével beléphetünk abba a könyvtárba, ahol az előzőleg ftp kereső porgrammal megtaláltuk a kívánt fájlunkat. •Állomány mozgató parancsok: asc/bin; get/put; passive. •Egyéb parancsok: a parancsok listáját a help parancs beírásával kapjuk meg. Fontos parancs a bye (vagy quit) amivel kiléphetünk az ftp-ből.

60 •Asc-szöveg átviteléhez, bin -bináris fájl (pl kép) átviteléhez szükséges. Ez azért kell, mert a különböző gépeken más lehet karakterek tárolási módja (ASCII, Unicode..). Ha azt szeretnénk hogy olvasható maradjon a szövegünk akkor asc módban kell fe/le ltölteni a fáljainkat. Az asc parancs vált ascii módba, a bin parancs bináris módba. •Passive: az ftp működési elvéből kifolyólag tűzfalakon nehezen mozog, ezt segíti a passive mód. (Ugyanazt a felületet fogja letöltéshez is használni mint bejelentkezéshez)

61 Get, put •Get parancs a fájlok letöltéséhez, put parancs a fájlok feltöltéséhez szükséges. A parancsot a fel/le töltendő fájl neve kell kövesse egy szóközzel elválasztva.

62 GUI FTP-FTP Commander •Az FTP-nek is van (lehet) grafikus felülete. Pl. FTP Commander. Elindítva a programot új ftp szervetrt a New server menüpontra kettintva vehetünk fel. Egy párbeszédablak megkérdi tőlünk a kívánt ftp szerver nevét (server name), portját (általában az FTP szervetrek portjai 21- esek, web szervereké 80.) Felhasználónevünket (User ID) (pl anonymous) és jelszavunkat (pl. címunk ha anonymous-al léptünk be), valamint azt a nevet (name) amivel ő jeleníti meg nekünk.)

63 •Ha már a listánkban szerepel a kívánt ftp szerver neve akkor elég a listából kiválasztani és a connect gombra kattintani, ezzel létrehozzuk a kapcsolatot. •Keressük meg a bal (helyi gép) vagy jobb (ftp szervergép) ablakban levő könyvtárstuktúrában a feltölteni/letölteni kívánt állományt és a megfelelő irányú nyílra kattintva (honnan hova tölt) a le/fel töltést elindíthatjuk. (a másolást megállíthatjuk a stop transfer gomra kattintva) •Ha a tranzakcióval készen vagyunk ne felejtsünk el disconnektálni (szétkapcsolni, kilépni) (ha nem csinálunk semmit egy idő után magától is szétkapcsol) •NE felejtsünk kilépni a programból az ablak bezárása előtt!

64 FTP-zés böngészővel •Böngészőprogramok is segítenek FTP-zni. A hogyant példán keresztül mutatom be: •Írjuk a böngésző sávba: ftp://ftp.index.hu ekkor a böngészőnk egy szabályos kérést intéz az ftp kliensnek (anonymous-ként) eredményképpen megkapjuk a szerver főkönyvtárát. Alkönyvtárakba úgy léphetünk, mintha linkek volnának. Letöltés: kattintsunk a jobb egér gombbal a letölteni kívánt anyagra, majd a helyi menüből válasszuk a cél mentése más néven (save target as…) parancsot. Feltöltés: húzzuk a feltölteni kívánt fájlt a böngésző ablakába (mikor a megfelelő könyvtárban vagyunk)ftp://ftp.index.hu •Ha jelszóval és felhasználónévvel akarunk bejelentkezni akkor kell legyen a

65 Megjegyzés a feltöltésekhez •Feltölteni általában csak regisztrált tagoknak engedélyezik a rendszergazdák. Régebben volt egy incoming nevű könyvtár, amibe bárki feltölthetett s ezt majd a rendszergazda megfelelő helyre átrendezte. Ma többségében megszüntették ezt a szerzői jogvédelmi okok miatt. •(A Total Commander tud ftp-zni, kérem otthon mindenki tekintse meg, próbálja ki!)


Letölteni ppt "Internet Szolgáltatások. Az internet története •1960-as években a hidegháború miatt az USA olyan hálózat kialakításába kezdett, ami túlélhet egy atomtámadást."

Hasonló előadás


Google Hirdetések