Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kémia kerettantervek Réti Mónika biológia-kémia szakos tanár

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kémia kerettantervek Réti Mónika biológia-kémia szakos tanár"— Előadás másolata:

1 Kémia kerettantervek Réti Mónika biológia-kémia szakos tanár
a természettudományok tanulásának szakértője

2 A kerettanterv-készítés keretei
Megrendelő: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága Kivitelező: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Együttműködő partner: Magyar Tudományos Akadémia Forrás: TÁMOP Budapest, október 24.

3 a bemeneti / folyamatszabályozás eszköze  tartalomszabályozás
Mi a kerettanterv? helyi tantervek kémia 7.oszt. kémia 8. oszt. kerettantervek kémia 7-8. alaptanterv Nemzeti alaptanterv a bemeneti / folyamatszabályozás eszköze  tartalomszabályozás nevelési célok fejlesztési feladatok műveltségi alapkövetelmény tantárgyhoz és korcsoporthoz igazított feladatok, célok illetve tartalmak az iskolához, a tanulócsoporthoz igazított célok, feladatok, módszerek Budapest, október 24.

4 Milyen kerettanterv készült?
Konszenzus alapú Komplex szemléletű Kompetencia-fejlesztő Budapest, október 24.

5 A kerettantervek készítésének folyamata
Előkészítés Kerettantervek tartalmi előkészítése Kereszttantervi lektorálás Szakmai lektorálás Tárcaközi és egyéb szakmai egyeztetés Véleményezés Kész kerettantervek Budapest, október 24.

6 Alapelvek alapja: Nemzeti alaptanterv 2012. kereszttantervi elemek
Szabályozók Jellemzők alapja: Nemzeti alaptanterv 2012. kereszttantervi elemek életkori sajátosságok szerinti bontás kerettantervi sablon 10% szabad órakeret marad: elosztható tantárgyanként 10%-kal kevesebb órára tervezettek kétévfolyamos egységek modulok sorrendje nem rögzített Budapest, október 24.

7 A kémia a kerettantervek rendszerében
Környezetismeret Természetismeret Kémia Budapest, október 24.

8 Kitekintés 1. Környezetismeret
Tájékozódás az iskolában és környékén (1-2.) fűtés, égés Mi van a teremben? (1-2.) anyagfajták, mesterséges és természetes anyag, égés feltételei, tűzoltás Anyagok körülöttünk (1-2.) halmazállapotok, ásványok, mértékegységek, víz, oldat Miért érdemes takarékoskodni? (3-4.) nyersanyag, alapanyag: papírgyártás, újrahasznosítás Merre megy a hajó? (3-4.) saját vizsgálatok, változó, megfordítható (fagyás-olvadás, oldódás-kristályosítás) és nem megfordítható folyamatok, keverékek Kertben, mezőn (3-4.) kenyérsütés: nyersanyag, termék, késztermék, komposztálás: a lebomlás mint folyamat, anyagok csoportosítása Budapest, október 24.

9 Kitekintés 2. Természetismeret
Állandóság és változás környezetünkben ‑ Anyag és közeg anyagok csoportosítása, a kísérlet mint bizonyítási módszer, mennyiségi jellegek felismerése, keverékek és oldatok készítése és szétválasztása, tűzveszélyes anyagok Kölcsönhatások és energia vizsgálata energiahordozók, energiafajták és az energiaátalakulások csoportosítása Felszíni és felszín alatti vizek a víz mint közeg és oldószer, vízszennyezés, víztisztítás Hegyvidékek, dombvidékek kőzet (mészkő, bazalt,), érc, anyagismeret A természet és társadalom kölcsönhatásai háztartás anyag- és energiagazdálkodása, anyagtakarékosság Az ember szervezete és egészsége fertőtlenítés, tápanyag Budapest, október 24.

10 Kémia kerettantervek http://kerettanterv.ofi.hu/ Általános iskola 7-8.
Gimnázium 7-10. Gimnázium 9-10. Emelt gimnázium 9-10. Szakközépiskola 9-10. Szakiskola: Természetismeret részeként Budapest, október 24.

11 Példa: egy vázlat Budapest, október 24.

12 A kerettantervi sablon 1.
Bevezetés A tantárgy tanításának céljai, feladatai: összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbépítésében. évfolyam A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai – levezetve a NAT megfelelő műveltségterületének fejlesztési céljaiból és az adott iskolatípus/fokhoz illesztve és annak céljaiból, feladataiból. Tematikai egység táblázat A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Budapest, október 24.

13 A kerettantervi sablon 2.
Budapest, október 24.

14 Hogyan használjuk a kerettantervet?
Budapest, október 24.

15 Tantárgy-pedagógiai ajánlások
Közelebb hozni az iskola-valóságot az élet-valósághoz Közelebb hozni az iskola-tudományt a tudományhoz Megfigyelés tanítása Hangsúlyos: természettudományos gondolkodásmód, természettudományos műveltség Monokultúra helyett sokféleség Problémaközpontú megközelítés Egyensúly-keresés a kimeneti szabályozással Figyelem a „nem-kémikusoknak”!!! Nemcsak oktatás, nevelés! Budapest, október 24.

16 Módszertani ajánlások
Aktív tanulás Vizuális túlsúly mellett más tanulási formák is (http://cms.eun.org/shared/data/pdf/spice_kearney_mst_report_nov2010.pdf ) Tapasztalás tanulása Természettudományos adatok keresése, használata Kérdések felvetése: nemcsak a tanár!!! Bizalom Budapest, október 24.

17 Például: inquiry based learning
„Az elvétett mozdulat a sikerült mozdulatot szolgálja. A sikeres mozdulat pedig felmutatja a közösen keresett célt annak, aki elhibázta a magáét.” (Antoine de Saint-Exupéry) Középpontban: problémák Kísérletek, gyakorlati foglalkozások Tanulói autonómia, a tanulók aktív bevonása a tanulási folyamatba Érvelés, kommunikáció, párbeszéd Budapest, október 24.

18 Példa 1. Különböző kísérleti összeállításokat kapnak, meglepetés éri őket. A látott folyamathoz hasonlót kell tervezni/ találni, ezeket hasonlítják össze. Azt a feladatot kapja a tanuló, (vagy -csoport / pár) hogy gyorsítsa fel a látott folyamatot. Miután megfigyelték a kísérletet, ötletelnek, hogyan lehetne gyorsítani a folyamatot (kipróbálják). A tanulók megfigyelnek egy kísérletet, majd a tanár megkérdezi, mi befolyásolhatja a folyamat sebességét. A diffúzió így néz ki … (frontális kísérlet) Tudjátok, ha ... A Fick-törvényekből levezethető, hogy... Budapest, október 24.

19 Példa 2. Hogyan hat a szappanos víz a II. kísérleti összeállításra?
I. kísérlet: A kísérlethez a következőkre lesz szükséged: 2 mikroszkóp tárgylemez; alufólia-darabka, befőttesüveg teteje vagy egy fél Petri-csésze; csapvíz; élénk színű ételfesték; szappanos víz A kísérlet menete: Tölts az ételfestékkel megfestett vízből egy keveset az alufóliára vagy a befőttesüveg tetejébe. Fogd össze szorosan a két tárgylemezt és állítsd merőlegesen az ételfestékes vízre. Tartsd ott egy ideig. Ismételd meg a kísérletet a következő változtatásokkal is: (a) szappanos vizet festesz meg az ételfestékkel; (b) különböző távolságra tartod a tárgylemezeket; (c) vízzel előzőleg „összetapasztod” a tárgylemezeket. II. kísérlet: fehér virág (hosszabb szárral – például szegfű) vagy szárzeller szára; élénk színű ételfesték; csapvíz; üveg vagy pohár, amiben a választott növény megáll; éles kés, olló, esetleg borotvapenge Önts ételfestéket az üveg aljára, hígítsd meg kissé vízzel (úgy, hogy azért eléggé élénk színű maradjon). Vágj le egy kis darabot a növény szárának végéből – fontos, hogy a folyadékba merülő szárdarab végén ne legyen elhalt rész. Állítsd a szárzeller szárát vagy a virágot az üvegbe úgy, hogy annak szára legalább 0,5 cm-rel a folyadékszint alatt legyen. Másnap figyeld meg ismét és jegyezd fel tapasztalataidat. Hogyan hat a szappanos víz a II. kísérleti összeállításra? Mi történne, ha víz helyett benzint / acetont használnánk? Befolyásolja-e az ételfesték koncentrációja a kísérleti eredményeket? Mi történne, ha a növény szárát hosszában kettévágnánk, és kétféle színű oldatba / vízbe illetve sebbenzinbe állítanánk? Mi történne, ha ételfesték helyett más festékfajtákat használnánk?

20 Példa 3. Budapest, október 24.

21 retimon@gmail.com Kíváncsian várom észrevételeiket, megjegyzéseiket,
véleményüket! Budapest, október 24.

22 Tudomány, műveltség, tájékozottság: példa
Naprakésznek lenni Fejlődni, lépést tartani Műveltség és szakértelem Szociokulturális egyensúlykeresés Etikai kérdések Bizalom Komplex témák TUDOMÁNY (minden)TUDÁS MŰVELTSÉG TÁJÉKOZOTTSÁG Budapest, október 24.

23 Műveltség és tájékozottság
természet-tudományi műveltség kultúra tudomány hiedelmek köznapi élet tájékozottság tudomány „people science” tudományos műveltség alap-műveltség Budapest, október 24.

24 A természettudományos műveltség (PISA, 2006)
a természettudományos ismeretek alkalmazása kérdések azonosítására, új tudás megszerzésére, a természettudományos jelenségek magyarázatára és a bizonyítékokra alapozott következtetések megfogalmazására, a természettudomány jellemző sajátságainak mint az emberi tudás és kutatás egy formájának megértése, annak ismerete, hogyan alakítja a természettudomány és a technika az anyagi, szellemi és kulturális környezetet, hajlandóság a természettudományokhoz kapcsolódó kérdésekkel, természettudományos elméletekkel való foglalkozásra. OECD-PISA (2006a): Assessing Scientific, Reading and Mathematical Literacy. A Framework for PISA Paris: OECD Publications; OECD-PISA (2006b): Science Competencies for Tomorrow’s World. Volume 1: Analysis. Paris: OECD Publications Budapest, október 24.

25 Műveltségi kontextusok
Globális Társadalmi - közösségi Személyes – közösségi Egyéni Egészség Természeti erőforrások Környezeti rendszerek állapota A tudomány és technika összefüggései OECD (2006): PISA released items – Science (2006): Budapest, október 24.

26 Vezető szerepben: amikor nem hízelgő…
Az országokat csökkenő sorrendben rangsorolták aszerint, hogy hol mutatkozik a legnagyobb különbség a természettudományról szóló és a természettudományos ismeretek között. Forrás: OECD PISA database 2006, Tables 2.7, 2.8, 2.9 and 2.10. Budapest, október 24.

27 Tantervi megközelítések
tudóst imitáló: hipotézis-alkotás, laboratóriumi vizsgálatok végzése, kísérlettervezés és magyarázat tudományt imitáló: modellalkotás, információgyűjtésre- és értékelés, a tévképzetek vagy az áltudományos szemlélet elleni küzdelem józan, kritikus szemléletet, tudatos életvitelt megalapozó: a napi hírek tapasztalatok, a tanuló által hozzáférhető információk és vizsgálatok kritikus értelmezése: érvelés és vita Budapest, október 24.

28 Elvárások alkalmazkodó-készség: bizonytalan, gyorsan változó vagy új helyzetek kezelése, új technológiák, algoritmusok tanulásának képessége, fizikai alkalmazkodás, stresszkezelés; komplex kommunikációs és társas készségek: verbális és képi információk feldolgozásának és átadásának képessége, komplex gondolatok bemutatása, érvelés és vitakészség; nem-rutinszerű problémamegoldás: a problémára vonatkozó információk szűrése, kritikus gondolkodás meglévő stratégiákról, kreativitás és konstruktivitás, lehetőségek elemzése, információk integrálása és mintázatok felismerése; ön-fejlesztés és ön-menedzsment készségek: önálló munkavégzés virtuális csoportokban is, ön-motiváció és ön-reflexió, a munkával kapcsolatos új információk megszerzésére, új készségek elsajátítására való (tanulási) hajlandóság; rendszerszemlélet: rendszerben való gondolkodás döntéshozatal, értékelés és elemzés során, nézőpont-váltás és trendelemzés. Milyen 21. századi kompetenciákat vár a gazdaság? Az Egyesült Államok Természettudományos Oktatási Bizottsága National Research Council (2010): Exploring the intersection of Science Education and 21st Century Skills. Margaret Hilton, Rapporteur. Centre for Education, Division of Behavioral and Social Sciences and Education. Washington, DC: The National Academy Press Budapest, október 24.

29 Releváns-e a kémia? Budapest, 2012. október 24.
NYME Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, Szombathely, 2011 Budapest, október 24.


Letölteni ppt "Kémia kerettantervek Réti Mónika biológia-kémia szakos tanár"

Hasonló előadás


Google Hirdetések