Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Réti Mónika biológia-kémia szakos tanár a természettudományok tanulásának szakértője Kémia kerettantervek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Réti Mónika biológia-kémia szakos tanár a természettudományok tanulásának szakértője Kémia kerettantervek."— Előadás másolata:

1 Réti Mónika biológia-kémia szakos tanár a természettudományok tanulásának szakértője Kémia kerettantervek

2 A kerettanterv-készítés keretei  Megrendelő: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága  Kivitelező: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet  Együttműködő partner: Magyar Tudományos Akadémia  Forrás: TÁMOP Budapest, október /21

3 Mi a kerettanterv? kerettantervekalaptanterv … kémia 7-8. kémia 7.oszt. … kémia 8. oszt. Nemzeti alaptanterv helyi tantervek • nevelési célok • fejlesztési feladatok • műveltségi alapkövetelmény tantárgyhoz és korcsoporthoz igazított feladatok, célok illetve tartalmak az iskolához, a tanulócsoporthoz igazított célok, feladatok, módszerek a bemeneti / folyamatszabályozás eszköze  tartalomszabályozás Budapest, október /21

4 Milyen kerettanterv készült?  Konszenzus alapú  Komplex szemléletű  Kompetencia-fejlesztő Budapest, október /21

5 A kerettantervek készítésének folyamata ElőkészítésKerettantervek tartalmi előkészítéseKereszttantervi lektorálásSzakmai lektorálásTárcaközi és egyéb szakmai egyeztetésVéleményezésKész kerettantervek Budapest, október /21

6 Alapelvek SzabályozókJellemzők  alapja: Nemzeti alaptanterv  kereszttantervi elemek  életkori sajátosságok szerinti bontás  kerettantervi sablon  10% szabad órakeret marad: elosztható  tantárgyanként 10%-kal kevesebb órára tervezettek  kétévfolyamos egységek  modulok sorrendje nem rögzített Budapest, október /21

7 A kémia a kerettantervek rendszerében KörnyezetismeretTermészetismeretKémia Budapest, október /21

8 Kitekintés 1. Környezetismeret Tájékozódás az iskolában és környékén (1-2.)fűtés, égés Mi van a teremben? (1-2.)anyagfajták, mesterséges és természetes anyag, égés feltételei, tűzoltás Anyagok körülöttünk (1-2.)halmazállapotok, ásványok, mértékegységek, víz, oldat Miért érdemes takarékoskodni? (3-4.)nyersanyag, alapanyag: papírgyártás, újrahasznosítás Merre megy a hajó? (3-4.)saját vizsgálatok, változó, megfordítható (fagyás-olvadás, oldódás-kristályosítás) és nem megfordítható folyamatok, keverékek Kertben, mezőn (3-4.)kenyérsütés: nyersanyag, termék, késztermék, komposztálás: a lebomlás mint folyamat, anyagok csoportosítása Budapest, október /21

9 Kitekintés 2. Természetismeret Állandóság és változás környezetünkben ‑ Anyag és közeg anyagok csoportosítása, a kísérlet mint bizonyítási módszer, mennyiségi jellegek felismerése, keverékek és oldatok készítése és szétválasztása, tűzveszélyes anyagok Kölcsönhatások és energia vizsgálataenergiahordozók, energiafajták és az energiaátalakulások csoportosítása Felszíni és felszín alatti vizeka víz mint közeg és oldószer, vízszennyezés, víztisztítás Hegyvidékek, dombvidékekkőzet (mészkő, bazalt,), érc, anyagismeret A természet és társadalom kölcsönhatásaiháztartás anyag- és energiagazdálkodása, anyagtakarékosság Az ember szervezete és egészségefertőtlenítés, tápanyag Budapest, október /21

10 Kémia kerettantervek  Általános iskola 7-8.  Gimnázium  Gimnázium  Emelt gimnázium  Szakközépiskola  Szakiskola: Természetismeret részeként Budapest, október /21

11 Példa: egy vázlat Budapest, október /21

12 A kerettantervi sablon 1. Bevezetés A tantárgy tanításának céljai, feladatai: összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbépítésében évfolyam A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai – levezetve a NAT megfelelő műveltségterületének fejlesztési céljaiból és az adott iskolatípus/fokhoz illesztve és annak céljaiból, feladataiból. Tematikai egység táblázat A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Budapest, október /21

13 A kerettantervi sablon 2. Budapest, október /21

14 Hogyan használjuk a kerettantervet? Budapest, október /21

15 Tantárgy-pedagógiai ajánlások  Közelebb hozni az iskola-valóságot az élet-valósághoz  Közelebb hozni az iskola-tudományt a tudományhoz  Megfigyelés tanítása  Hangsúlyos: természettudományos gondolkodásmód, természettudományos műveltség  Monokultúra helyett sokféleség  Problémaközpontú megközelítés  Egyensúly-keresés a kimeneti szabályozással  Figyelem a „nem-kémikusoknak”!!!  Nemcsak oktatás, nevelés! Budapest, október /21

16 Módszertani ajánlások  Aktív tanulás  Vizuális túlsúly mellett más tanulási formák is (http://cms.eun.org/shared/data/pdf/spice_kearney_mst_report_nov2010.pdf )  Tapasztalás tanulása  Természettudományos adatok keresése, használata  Kérdések felvetése: nemcsak a tanár!!!  Bizalom Budapest, október /21

17 Például: inquiry based learning  Középpontban: problémák  Kísérletek, gyakorlati foglalkozások  Tanulói autonómia, a tanulók aktív bevonása a tanulási folyamatba  Érvelés, kommunikáció, párbeszéd • „Az elvétett mozdulat a sikerült mozdulatot szolgálja. A sikeres mozdulat pedig felmutatja a közösen keresett célt annak, aki elhibázta a magáét.” • (Antoine de Saint-Exupéry) Budapest, október /21

18 Példa 1. Tudjátok, ha... A diffúzió így néz ki … (frontális kísérlet) A tanulók megfigyelnek egy kísérletet, majd a tanár megkérdezi, mi befolyásolhatja a folyamat sebességét. A Fick-törvényekből levezethető, hogy... Miután megfigyelték a kísérletet, ötletelnek, hogyan lehetne gyorsítani a folyamatot (kipróbálják). Azt a feladatot kapja a tanuló, (vagy -csoport / pár) hogy gyorsítsa fel a látott folyamatot. A látott folyamathoz hasonlót kell tervezni/ találni, ezeket hasonlítják össze. Különböző kísérleti összeállításokat kapnak, meglepetés éri őket. Budapest, október /21

19 Példa 2. I. kísérlet: A kísérlethez a következőkre lesz szükséged: 2 mikroszkóp tárgylemez; alufólia-darabka, befőttesüveg teteje vagy egy fél Petri-csésze; csapvíz; élénk színű ételfesték; szappanos víz A kísérlet menete: Tölts az ételfestékkel megfestett vízből egy keveset az alufóliára vagy a befőttesüveg tetejébe. Fogd össze szorosan a két tárgylemezt és állítsd merőlegesen az ételfestékes vízre. Tartsd ott egy ideig. Ismételd meg a kísérletet a következő változtatásokkal is: (a) szappanos vizet festesz meg az ételfestékkel; (b) különböző távolságra tartod a tárgylemezeket; (c) vízzel előzőleg „összetapasztod” a tárgylemezeket. II. kísérlet: A kísérlethez a következőkre lesz szükséged: fehér virág (hosszabb szárral – például szegfű) vagy szárzeller szára; élénk színű ételfesték; csapvíz; üveg vagy pohár, amiben a választott növény megáll; éles kés, olló, esetleg borotvapenge A kísérlet menete: Önts ételfestéket az üveg aljára, hígítsd meg kissé vízzel (úgy, hogy azért eléggé élénk színű maradjon). Vágj le egy kis darabot a növény szárának végéből – fontos, hogy a folyadékba merülő szárdarab végén ne legyen elhalt rész. Állítsd a szárzeller szárát vagy a virágot az üvegbe úgy, hogy annak szára legalább 0,5 cm-rel a folyadékszint alatt legyen. Másnap figyeld meg ismét és jegyezd fel tapasztalataidat. • Hogyan hat a szappanos víz a II. kísérleti összeállításra? • Mi történne, ha víz helyett benzint / acetont használnánk? • Befolyásolja-e az ételfesték koncentrációja a kísérleti eredményeket? • Mi történne, ha a növény szárát hosszában kettévágnánk, és kétféle színű oldatba / vízbe illetve sebbenzinbe állítanánk? • Mi történne, ha ételfesték helyett más festékfajtákat használnánk? 19 /21

20 Példa 3. Budapest, október /21

21 Kíváncsian várom észrevételeiket, megjegyzéseiket, véleményüket! Budapest, október /21

22  Naprakésznek lenni  Fejlődni, lépést tartani  Műveltség és szakértelem  Szociokulturális egyensúlykeresés  Etikai kérdések  Bizalom  Komplex témák Tudomány, műveltség, tájékozottság: példa TUDOMÁNY (minden)TUDÁS MŰVELTSÉG TÁJÉKOZOTTSÁG 22 Budapest, október 24.

23 23 Műveltség és tájékozottság tájékozottság természet- tudományi műveltség kultúratudományhiedelmek köznapi élet tudomány „people science” tudományos műveltség alap- műveltség Budapest, október 24.

24  a természettudományos ismeretek alkalmazása kérdések azonosítására, új tudás megszerzésére, a természettudományos jelenségek magyarázatára és a bizonyítékokra alapozott következtetések megfogalmazására,  a természettudomány jellemző sajátságainak mint az emberi tudás és kutatás egy formájának megértése,  annak ismerete, hogyan alakítja a természettudomány és a technika az anyagi, szellemi és kulturális környezetet,  hajlandóság a természettudományokhoz kapcsolódó kérdésekkel, természettudományos elméletekkel való foglalkozásra. A természettudományos műveltség (PISA, 2006) OECD-PISA (2006a): Assessing Scientific, Reading and Mathematical Literacy. A Framework for PISA Paris: OECD Publications; OECD-PISA (2006b): Science Competencies for Tomorrow’s World. Volume 1: Analysis. Paris: OECD Publications 24 Budapest, október 24.

25 25 Műveltségi kontextusok  Egészség  Természeti erőforrások  Környezeti rendszerek állapota  A tudomány és technika összefüggései Globális Társadalmi - közösségi Személyes – közösségi Egyéni OECD (2006): PISA released items – Science (2006): Budapest, október 24.

26 Vezető szerepben: amikor nem hízelgő… 26 Az országokat csökkenő sorrendben rangsorolták aszerint, hogy hol mutatkozik a legnagyobb különbség a természettudományról szóló és a természettudományos ismeretek között. Forrás: OECD PISA database 2006, Tables 2.7, 2.8, 2.9 and Budapest, október 24.

27  tudóst imitáló: hipotézis-alkotás, laboratóriumi vizsgálatok végzése, kísérlettervezés és magyarázat  tudományt imitáló: modellalkotás, információgyűjtésre- és értékelés, a tévképzetek vagy az áltudományos szemlélet elleni küzdelem  józan, kritikus szemléletet, tudatos életvitelt megalapozó: a napi hírek tapasztalatok, a tanuló által hozzáférhető információk és vizsgálatok kritikus értelmezése: érvelés és vita Tantervi megközelítések 27 Budapest, október 24.

28  alkalmazkodó-készség: bizonytalan, gyorsan változó vagy új helyzetek kezelése, új technológiák, algoritmusok tanulásának képessége, fizikai alkalmazkodás, stresszkezelés;  komplex kommunikációs és társas készségek: verbális és képi információk feldolgozásának és átadásának képessége, komplex gondolatok bemutatása, érvelés és vitakészség;  nem-rutinszerű problémamegoldás: a problémára vonatkozó információk szűrése, kritikus gondolkodás meglévő stratégiákról, kreativitás és konstruktivitás, lehetőségek elemzése, információk integrálása és mintázatok felismerése;  ön-fejlesztés és ön-menedzsment készségek: önálló munkavégzés virtuális csoportokban is, ön-motiváció és ön-reflexió, a munkával kapcsolatos új információk megszerzésére, új készségek elsajátítására való (tanulási) hajlandóság;  rendszerszemlélet: rendszerben való gondolkodás döntéshozatal, értékelés és elemzés során, nézőpont-váltás és trendelemzés. Elvárások 28 Milyen 21. századi kompetenciákat vár a gazdaság? Az Egyesült Államok Természettudományos Oktatási Bizottsága National Research Council (2010): Exploring the intersection of Science Education and 21st Century Skills. Margaret Hilton, Rapporteur. Centre for Education, Division of Behavioral and Social Sciences and Education. Washington, DC: The National Academy Press Budapest, október 24.

29 Releváns-e a kémia? NYME Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, Szombathely, Budapest, október 24.


Letölteni ppt "Réti Mónika biológia-kémia szakos tanár a természettudományok tanulásának szakértője Kémia kerettantervek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések