Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hátrányos helyzet ű gyerekek tehetséggondozása. „Tehetséggondozás-sikerélmény fejlesztése” Pátroha 2011. december 01. Sarka Ferenc Sarka Ferenc a Magyar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hátrányos helyzet ű gyerekek tehetséggondozása. „Tehetséggondozás-sikerélmény fejlesztése” Pátroha 2011. december 01. Sarka Ferenc Sarka Ferenc a Magyar."— Előadás másolata:

1 Hátrányos helyzet ű gyerekek tehetséggondozása. „Tehetséggondozás-sikerélmény fejlesztése” Pátroha december 01. Sarka Ferenc Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke

2 Amir ő l az el ő adásban szó lesz  Nemzeti Tehetség Program. Nemzeti Tehetség Alap és pályázatai  Hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása

3 1. A tehetségsegítés nemzeti programja a Nemzeti Tehetség Program.  A 126/2008. (XII. 4.) OGY határozat szól:  a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról,  a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről,  a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről A fenti országgyűlési határozattal a magyar tehetséggondozás mérföldkőhöz érkezett. A parlament hivatalos állami program szintjére emelte azt, felismerve, hogy a szakma és civil szféra tehetséggondozásra tett erőfeszítései kellő állami szerepvállalással jóval hatékonyabban el tudják érni céljukat.

4 Nemzeti Tehetség Program 126/2008 (XII. 4.) Országgyűlési határozat (7 ellenszavazattal) 1119/2009 (VII.23.) korm. hat.: akcióprogram 152/2009 (VII. 23.) korm. rend /2009 (VII.23.) korm. hat.: Nemzeti Tehetség Alap • Nemzeti Tehetség Program • Nemzeti Tehetség Alap (nyitott, 1,4 mrdFt/év) • Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum Fenntarthatóság: pénzeszközök 2028-ig DE helyi összefogás: Tehetségpontok, Tehetségsegítő Tanácsok Tehetségnapok

5 A Nemzeti Tehetség Program célja:  „…..a tehetségek nyomon követése és több szempontú segítése”. Olyan komplex program amely összefogja az eddigi állami, önkormányzati, intézményi és civil programokat, összehangolja az állami és a fejlesztési források felhasználását.

6 A Nemzeti Tehetség Program tartalma  A Nemzeti Tehetség Program hosszú távú célrendszere a képességek kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása érdekében az alábbi:  a tehetséges fiatalok megtalálása,  a tehetség jellegének és szintjének megfelelő folyamatos segítség a tehetség kibontakoztatásában,  a tehetség hasznosulásának elősegítése.

7 A Nemzeti Tehetség Program prioritásai:  A tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása.  A tehetségsegítő programok integrált rendszerének létrehozása.  Egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén.  A tehetséges fiatalok társadalmi felelősségének növelése.  A tehetségsegítő személyek és szervezetek munkájának megbecsülése.  A tehetség fejlesztését és hasznosulását segítő környezet kialakítása.

8 A Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum  A Kormány a tehetséggondozással összefüggő kormányzati feladatok segítésére tanácsadó, döntés-előkészítő, koordináló és értékelő testületként hozta létre.  A Fórum elnöke az oktatásért felelős miniszter.  A Fórum társelnökei:  A Magyar Tudományos Akadémia elnöke,  a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke,  az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága által delegált országgyűlési képviselő.  A fórum egyéb tagjai:  Minisztériumok, Civil szervezetek és egyházak képviselői

9 Nemzeti Tehetség Alap  Közvetlen forrás:  Az e célra a központi költségvetésnek az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt álló költségvetési fejezetében tervezett előirányzat,  a Munkaerőpiaci Alapnak - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény 9. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerinti, a képzési alaprész tárgyévi eredeti bevételi előirányzata három százalékának megfelelő összegű pénzügyi keret,  természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek pénzbeli, vagy természetbeni hozzájárulásai, adományai;

10  Közvetett forrás:  a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény 8. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott jogcímen felhasználható, a tehetséggondozást szolgáló, pályázati úton elnyerhető támogatás,  a központi költségvetés X-XVIII. és XX-XXVI. fejezeteiben a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célokra tervezett előirányzatok,  a központi költségvetésnek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke felügyelete alatt álló költségvetési fejezetében az Új Magyarország Fejlesztési Terv tehetséggondozást szolgáló konstrukcióinak pályázati úton elnyerhető támogatása, valamint kiemelt projektjeinek támogatása.

11  A Nemzeti Tehetség Program 2011-ben is a Kiemelt költségvetési előirányzat egyik kedvezményezettje volt. Nemzeti Tehetség Program Technikai szám:1823 Az adófizető állampolgárok 2011-ben az SZJA 1% felajánlásával millió Ft ajánlottak fel a tehetség alapra

12 A akcióév pályázati programja a hazai források felhasználására  A Kormány 1373/2011. (XI. 8.) Korm. határozata a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2011–2012. évi cselekvési programjáról: a) a tehetségsegítő hagyományok őrzését és gazdagítását, b) az egyenlő hozzáférés biztosítása a tehetségsegítés területén, az értékalapú társadalmi mobilitás elősegítése, c) a tehetséges fiatalok közösségformálásának és társadalmi felelősségének növelése, d) a tehetségsegítő személyek és szervezetek (oktatási-nevelési intézmények) megbecsülése, e) a tehetségtudatos (esélyegyenlőséget célzó tehetségsegítő programok, jó gyakorlatok elterjesztését segítő hálózatok) és tehetségbarát társadalom (önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, tehetségsegítő tanácsok) kialakulásának elősegítése, f) hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek nemzeti együttműködésének segítése, g) a magyar tehetségsegítő eredményeknek az Európai Unió tagállamaival és más államokkal való megismertetésé.

13 Konkrét pályázási lehet ő ségek akcióévben.  II.3. Támogatni kell pályázati úton a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati, egyházi és civil fenntartású, óvodai, általános iskolai és középiskolai, kollégiumi, diákotthoni tehetségsegítő műhelyeket.  II.4. Támogatni kell pályázati úton az általános iskolai és középiskolai korosztály számára a műszaki és természettudományos kompetenciákat, valamint szakmatanuláshoz kapcsolódó kompetenciákat elmélyítő tehetségsegítő programokat, tevékenységeket.  II.6. Támogatni kell pályázati úton a tehetséges fiatalok segítését szolgáló egyéni fejlesztési tervek kidolgozását, megvalósítását.  II.8. Támogatni kell pályázati úton a tehetséggondozó munka szakmai színvonalának fejlesztését szolgáló mentori hálózat kiépítését.

14  V. Támogatni kell a tehetségeket, segítő szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését szolgáló programokat, valamint a tehetségeket segítő általános és középiskolai, szakiskolai tanárok tehermentesítését szolgáló programot (országos elismerés-kitűntető díj, pályázati úton elnyerhető alkotóév, segítő pedagógiai asszisztens és órakedvezmény).  VI.4. Támogatni kell pályázati úton a tehetségsegítő tanácsok működését.  VII.3. Támogatni kell a hazai és határon túli együttműködéssel megvalósuló tehetséggondozó programokat, tehetséggondozó műhelyeket és a hozzájuk kapcsolódó szaktáborokat

15 2. Hátrányos helyzet ű gyerekek tehetséggondozása.  A hátrányos helyzet jogi fogalmának elemei:  Szülők alacsony iskolai végzettsége  A család rendszeres illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesül  A szociokultúrális hátrány elemei:  Anyagiak  Ingerszegény környezet  Képességek hiánya  A tanulás, tudás értékének problémája (nem tartják a családban értéknek)

16 A szociokultúrális hátrány elemei Gyarmati Éva 2011

17 A hátrányos helyzet ű gyerekek Páskuné Kiss Judit  Szülök iskolázottsága  Szülök egzisztenciális biztonsága (munkanélküliség, állandó munkahely hiánya)  Család stabilitása (felbomlott család, egyedülálló szülő, árvaság)  Eltartottak magas száma  Kisebbségi etnikai helyzet (cigánysághoz való tartozás)  Lakóhelyszerinti különbségek (rossz lakás körülmények, aprófalvakban hátrányos helyzetű területeken élés).

18 Jensen (1972) vizsgálatai szerint  A szociokulturális hátrány a gyenge nyelvi elemző gondolkodásból indul.  A mozgásos – téri - vizuális gondolkodásával az egyén a társadalomban, és legelőször már a „társadalom előszobájában”, az oktatási intézményekben, nem tud magas vagy akár csak átlagos teljesítményszintet elérni.  Sikertelen a tanulásban. Az oktatási intézmény értékelése szerint nem felel meg az elvárásoknak.  Az ilyen helyzetbe került egyén hamar úgy érzi, a tanulás nem neki való, számára nem is jelent értéket.  A hátrányos helyzet miatt kudarcosan indul az életben, lelki egészsége a sok negatív élmény hatására gyengül.  Megküzdési stratégiái inkább védekezők, de leginkább a „tanult tehetetlenség” állapotába kerül.  Nem látja értelmét az erőfeszítéseknek, mert eddig sem hoztak sikert a próbálkozásai.

19 A szociokulturálisan hátrányos helyzet ű tehetséges gyerekek azonosítása  A tehetségazonosítás utjai:  Pszichometriai amely tesztekre épít. Célja a tehetségek kiszűrése és megtalálása. A vizsgálatban a képességeket, a kreativitást és a motivációt tesztek kérdőívek segítségével mérik a szakemberek  folyamat-megfigyeléses amelynek célja hogy a tehetség megjelenésére alkalmas környezetet teremtsen és a megjelenő tehetségeket azonosítva azoknak fejlődési lehetőséget biztosítson.

20 Martinson hármas szabálya a tehetségek azonosítására  Az azonosítás legyen folyamatos.  Több különböző forrás felhasználásával kell információt gyűjteni.  A nem intellektuális faktorok is fontosak. A tehetség elsősorban a személyiség sajátossága és nem csak kiemelkedő képesség. A gyerek csak akkor képes megjeleníteni képességeit, ha erre lehetőséget és bátorítást kap.

21 Hatékony megoldás a tehetségazonosításban. A tehetségeseknek van néhány jellemz ő je amely alapján biztosan azonosíthatók.  Szeretné tudni hogyan működnek a dolgok.  Mindent szétszed, mindenbe beleavatkozik  Kérdései szokatlanok.  Ostobaságokat szokott kérdezni  Élénk a képzelete.  Füllent, álmodozik, hazudik  Összefüggéseket talál ott is ahol más nem.  Szemtelenkedik, szemtelenül pimasz  Ha valamit a fejébe vesz azt meg is teszi.  Makacs, önfejű, öntörvényű  Kitartóan megragad az őt érdeklő feladatoknál.  Csak a saját dolgai érdekli

22 Intézményi feladat a hatékony tehetségazonosításban  Kognitív helyzetek teremtése.  Tevékenység, tevékenykedtetés.  A tanuló megfigyelése különböző helyzetekben.  A tanuló érdeklődési körének feltérképezése.  Céljaik megismerése.

23 Milyen téren szükséges a szociokulturálisan hátrányos helyzet ű tehetséges gyerekek fejlesztése? Gyarmati Éva  Szekvenciális információfeldolgozás (sorrendiség) (tanulási információkkal való művelet)  Nyelvi készségek  Viselkedésbeli attitűdök.

24 A szociokulturálisan hátrányos helyzet ű tehetséges gyerekek fejlesztésének konkrét területei  Kognitív:  Szisztematikus gondolkodás  Analitikus gondolkodás  Kategorizációs gondolkodás  Verbalizáció. Amiben jók lehetnek ezek a fiatalok: - Ötletesek, igazi újítók, - Szeretik a humort, - Jók a szerepjátékokban, a vizuális művészetekben, műszaki- zenei- és mozgásos területeken. Ezek használhatók a gondolkodás fejlesztéséhez!

25  Metakognitív:  Gondolkodási folyamatok ismerete (gondolja végig)  Stratégiák megismerése  Startégiák használata - (az új tudás a már meglévőhöz való kapcsolása) - (tudatos megoldás választása) - (tervezés, nyomon követés, értékelés)

26  Iskolai:  Olvasási készség  Írásbeli kifejezőkészség  Matematikai gondolkodás Olvasás megszerettetése: - rövid szövegek olvasása - válogatott olvasnivalók Írás gyakorlása Matematika: - fejben számolás,matematika - becslés - hétköznapi nyelven megfogalmazott

27  Viselkedési inpulzivitás:  Társas kommunikációs készségek  Megküzdés  Életvezetés Viselkedésmódosítás: - Mindennapi érintkezésben fontos apróságok. - Játék, munka, tanulás. - Megegyezés szabályainak megismerése. - Konfliktuskezelés. Ezen feladatok megvalósításához megfelelő szocializációs közeg kell

28 Példa: a szisztematikus gondolkodás folyamatára InformációgyűjtésMit tudsz ami segíthet? A probléma meghatározásaMi a helyzet? Az információk rendezéseMi mennyire fontos, mire lehet jó? Lehetséges irányok meghatározása Milyen utakon lehet elindulni? Hová jutsz? Megoldási terv kialakításaMit fogsz tenni? A terv kivitelezéseLépésről lépésre Az eredmény ellenőrzéseAmit elértél válasz-e a kérdésedre? Következtetés levonásaMit tanultál belőle?

29 A tanulók életvezetési szemléletének megváltoztatása. A hatékony ember „hét szava” Kezdeményezés Már az elején lásd a célt Cél Jövőkép, életcél Lényeg A fontos dolgokat vedd előre Együttműködés Törekedj a kölcsönös győzelemre Figyelem Először értsd meg a másikat, majd magadat Problémamegoldás Használd az együttműködés erejét Önfejlesztés Szellemi kikapcsolódás, mozgás, aktív pihenés

30 Az egyes életkorok legfontosabb tevékenységei Óvodáskor: „érezze jól magát a gyerek az óvodában”. -tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi alapok lerakása, lehetőségek megkínálása –

31 Alsó tagozat: -megtanítani a gyereket írni, olvasni, számolni, próbálgassa a gyerek képességeit /megerősítés / „általános intellektuális fejlesztés megalapozása” Felső tagozat: - általános intellektuális képességek erősítése, általános képességeken elindulni a speciális képességek felé, - lehetőségek megteremtése (5-6. oszt) - programok indítása (6-7. oszt) „kóstoljon bele a gyerek”. Középiskola:az igazi tehetséggondozás időszaka „tehetségfejlesztés”

32 Az egyéni fejlesztési terv  Akkor van rá szükség ha az egyén valamilyen szempontból jelentősen eltér társaitól, fejlődése nem biztosított a szokásos körülmények között  Az egyéni fejlesztési terv felépítése:  Problémafeltárás, helyzetelemzés  Cél  Tevékenységek  Számvetés

33 Sokféle képességeknek megfelel ő oktatás  Képességek szerinti differenciálás  Öndifferenciáló tanítás az iskolában  Modalitás  Információfeldolgozás (az egész agy használata, a téma átlátása)  Kreativitásfejlesztés nyitott feladatokkal  Legyen szabályozott, rugalmas és feszültségmentes  Mozaikmódszer  Egy feladat megoldására a csoport minden tagjára szükség van  Hejőkereszturi modell (KIP)  Csoportmunka szervezésén alapuló tanítási módszer  HISZEM munkacsoport a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében

34 Tisztelt szakmai tanácskozás! Kedves Kollégák! Tisztelettel köszönöm meg figyelmüket, kívánok Önöknek erőt, kitartást munkájukhoz. Sarka Ferenc okleveles pedagógiai előadó a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet


Letölteni ppt "Hátrányos helyzet ű gyerekek tehetséggondozása. „Tehetséggondozás-sikerélmény fejlesztése” Pátroha 2011. december 01. Sarka Ferenc Sarka Ferenc a Magyar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések