Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Neurológia 1. •Neuron:ideg, logos:beszéd, valamire vonatkozó tudás •A neurológia az idegrendszer valamint az izomzat •szervi eredetû betegségeinek •megelôzésével,diagnosztikájával,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Neurológia 1. •Neuron:ideg, logos:beszéd, valamire vonatkozó tudás •A neurológia az idegrendszer valamint az izomzat •szervi eredetû betegségeinek •megelôzésével,diagnosztikájával,"— Előadás másolata:

1 Neurológia 1. •Neuron:ideg, logos:beszéd, valamire vonatkozó tudás •A neurológia az idegrendszer valamint az izomzat •szervi eredetû betegségeinek •megelôzésével,diagnosztikájával, gyógyításával és rehab. foglalkozik. •Neurológiai betegségek jellemzôi: •1.Ált. nem járnak kóros elmetünetekkel •2. Morfológiai vagy funkcionális elváltozások mûszerekkel detektálhatók •3. Psychogén mechanizmusok csak súlyosbitanak, nem döntô szerep

2 Leggyakoribb neurol. betegségek  Fejfájás (izomkontrakciós:pop %-a, migraine:nők:9-12%, férfiak:4-6%)  Low back pain  Stroke: prevalencia: incidencia:  Epilepszia:  Parkinsonismus: 20 –  Polyneuropathiák:  Scler. Multipl

3 Neurológia 2. •Belgyógyászat:funkcionális diagnózis---- Neurológia:lokalizációs diagnózis, ezért fontos a neuroanatómia.  A neurológiai betegségek többségének jellegzetes dinamikája van (SM, stroke). Helyes diagnózist csak a  részletes anamnesis,  fizikális és  műszeres vizsgálat valamint  gondos követés után állithatunk fel.

4 Diagnózis Műszerek Neurol. vizsgálat Megfigyelés,fiz. vizsg. Autoanamnesis Heteroanamnesis

5 Autoanamnesis  Családi anamnesis,  műtétek  fejsérülés, baleset,  Eszméletvesztés  Életmód, szokások  Panaszok kialakulásának időbeli sorrendje  Mi a legfontosabb panasz?  Gyógyszerelés

6 idő Szülők születés gyermekkor felnőttkor szokások szokások BalesetMűtétEszméletvesztés Jelen betegség PQRST? PQRST?

7 –P- Provokáló? –Q- a panasz Qualitása? –R- melyik régió? –S- súlyossága? –T-tünetek sorrendje?

8 Neurológia 3. •Berlit és Seeger: Korrekt anamnesis 8O%- ban korrekt diagnózishoz vezet. Csak 2O %- ban szükséges mûszer.

9 Vizsgálat •Külső jegyek: nevus flammeus, neurofibromatosus. •Fasciculatio, izomsorvadás, kényszertartás, thrombosis. •A belgyógyászati vizsgálat a neurológiai vizsgálat része. •(Regionalitás, pajzsmirigy!, emlők!, szükség esetén rectalis vizsgálat). •Auscultatio: •A carotis stenosisok 60%-a zörejt produkál). •A fej auscultatioja (fistula carotideo- cavernosa)

10 1.Előzmények Légutak? Hőmérséklet? TUDAT? (éber-aluszékony-soporosus-coma?) Aphasia? • •Szemek deviálnak? • •Anisocoria? • •Bénulás súlyossága: • •fvt? • •avt? /teljes bénulás 2. Vizsgálat Meghallgattam?

11 Neurológia 6. •Minden neurológiai vizsgálat belgyógyászati vizsgálattal kezdődik (belgyógyászati betegségek neurol. panaszokat okozhatnak és fordítva)!

12 Műszerek   szemtükör   pupillalámpa   reflexkalapács   vatta és nyelvlapoc   128 Hz hangvilla

13 Diagnózis Műszerek Neurol. vizsgálat Megfigyelés,fiz. vizsg. Autoanamnesis Heteroanamnesis

14 Neurológia 7. A neurol. vizsgálat részei:  Meningealis izgalmi jelek  Az agyidegpárok működésének vizsgálata  A reflexkör vizsgálata  Az érzőkör vizsgálata  A mozgatókör vizsgálata  A vegetativum vizsgálata  A psychés status vizsgálata  Agyidegek, Reflexkör, Érzőkör, Mozgatókör A Rém

15 Testtájékonként legalább 3 paraméter MINDIG megvizsgálandó)  Fej  Külsérelmi nyom  tarkókötöttség,  nyilások:fül(vérzés), szem(anisocoria) száj (arcasszimmetria)

16 Testtájékonként legalább 3 paraméter MINDIG megvizsgálandó)  Mellkas  Láz  RR  Pulzus

17 Testtájékonként legalább 3 paraméter MINDIG megvizsgálandó)  Has  Máj (betapinthatóság, fájdalom, defense)  Vese  Hólyag

18 Testtájékonként legalább 3 paraméter MINDIG megvizsgálandó)  Végtagok  Kóros tartás  Mozgás/mozgás szimmetriája  Reflexek (kóros is)

19 I- Olfactorius  Kóros:  Nátha  fejsérülés után!  Neoplasma az első skálában: meningeoma

20 Látásélesség látótér szemfenék II. Opticus

21 Látásélesség  Csökkenése esetén: retina, opticus, látópálya, látókéreg sérülése?

22 II. Opticus: fundus • papillaödéma fokozott intracran. nyomás esetén •opticus atrophia:krónikus károsodásban •A papilla temporalis felének decoloratioja:SM •vascularis változások: HT, diabetes és egyéb eltérések

23 II Opticus: fundus folyt. •A fok. intracranial. nyomás első tünete a retinaerek pulzációjának eltünése! •majd a papilla határa elmosódik, esetleg vérzések

24 III.-IV.-VI. •Pupilla nagysága, alakja?  A kóros méret oka vagy parasympathicus (III) vagy sympathicus dysfunctio.

25 Szemmozgások  A felfelé tekintés gyakran korlátozott egészséges idősekben. Vizsgáljuk:  parancsolt  vezetett  fürkésző szemmozgásokat

26 Tekintészavarok •Konjugált szemmozgások, de bizonyos irányban korlátozottan (pl. jobbra, balra, fel, le).  A frontalis tekintési központ az ellenoldal felé mozditja mko. bulbust. •Supranuclearis károsodás:a kalóriás reakció megtartott: mivel és 6. idegmag ép.

27 Tekintészavarok folyt. •Pl. J frontalis tek. központ Brodm. 8 izgalma: –ellenoldalra tereli a bulbusokat „a bénult végtagokat nézi”) • J frontalis tek. központ Brodm. 8 bénulása: –az ép közp.túlsúlya miatt „a gócát nézi”) •de a caloriás ingerlés ép, a szem balra kimozdul

28 Kalóriás ingerlés •Coma  agytörzs (III, IV, VI, VIII (n.vestibularis), FLM  30 fokkal a vizszintes fölé a fejet  50 ml jeges víz, fél perc várás, szemek coniug. az ingerelt fül felé mozdulnak  5 perc múlva másik oldal

29 Nystagmus •Ritmusos, kétfázisú repetitiv szemmozgás •Iránya a gyors komponensről!

30 Nystagmus •periph. vestibularis rendszer dysfunctioja (VIII.): horizontális vagy rotatoros nystagmust okoz. •Verticalis nystagmus: CNS károsodás.

31 Nystagmus •Tekintési nystagmus: gyengült tekintés, fixálni próbál, de „lecsúszik” a tárgyról, re- fixáció szükséges saccadokkal. •Ez a lassú, tekintésirányú nystagmus a tekintésgyengeséges nystagmus.

32 Cornea reflex (V. és VII.)  Afferens (V)  efferens (VII)

33 VII. (Facialis)  Nyugalmi asymm. (szemrés, nasolabialis redő).  Asymm. egészségesben is  Nevetés, mosoly  Akaratlagos  ráncolás, szemzárás, fogmutatás, arcfelfújás  FMN megkiméli a homlokráncolást, szemzárást.  AMN teljes arcfél károsodik

34 XII. Hypoglossus •Kiöltött nyelv mozgásai  atrophia, fasciculatio, deviáció?

35 Reflexek –inreflexek (proprioceptiv,sajátreflexek) –idegen reflexek –kóros reflexek

36 Skála • • Csökkent vagy kiesett • • Kp. élénk • • Élénk:fiziológiás, nincs py jel • • Fokozott r:kórosan élénk +pyramisjelek

37 Reflexek;

38 Sajátreflexek gyengülnek •Ha a reflexiv károsodik:  Vagy az izom atrophiás  vagy afferensek károsodás(perif. ideg, gyök, gv.)  vagy efferens rész károsodik (AMN, mozg. gyök)

39 Sajátreflexek fokozódnak •Suprasegmentalis lézió, –corticobulbaris –Vagy corticospinalis pályák sérülnek

40 Felületes v. idegen (receptor, effektor külön) reflexek  csökken, hiányzik  segmentalis  vagy suprasegmentalis károsodás

41 Idegen, felszines r. •Cornea •garat-lágyszájpad •hasbőrreflex –köldök felett –köldök –köldök alatt  cremaster  analis  Bulbocavernosus  talp

42 Izomtónus •Kóros lehet –Extrapyramidalis r. károsodása: rigiditás –FMN :spaszticitás, –AMN: petyhüdt

43 Izomerő 0Nincs 1látható, de izületben nincs mozgás 2izületben, de nem emeli 3emel, de nem ellenállással szemben 4ellenállással szemben de nem normális erővel 5Normális erő.

44 Érzészavarok •Szubjektív –paraesthesia –spontán fájdalom •Objektív –tapintás –hő –fájdalom –izületi helyzet és mozgásérzés, vibratio csökken v. kiesik

45 Képalkotó eljárások •Koponya és gerincröntgen –Nyak-és hátfájdalom, tumoros, degeneratív folyamatok, gyulladások. – gerincsérv diagnózisára nem jó –Sugárterhelés!

46 CT •Ischemia, vérzés, tumoros folyamatok, tályog, degeneratív folyamatok, traumák. •Súlyos állapotban a CT jobb mint az MRI. •Rövidebb ideig kell feküdni, de ionizáló sugárzás! • kontrasztanyag érzékenység.

47 Az MRI vizsgálat •Hátsó skála, agytörzs! Kis infarktusok, AV- malformatio, aneurysmák, degeneratív folyamatok, SM. •Craniocervicalis átmenet. •Gerincvelô betegségei, discusok! •Claustrofobia, klippek, fémek.

48 MRI 2. •Demyelinisatio aktivitása? – Diffúziós és perfúziós ill. spektroszkopos technikákkal nemcsak morphológiai, hanem funkcionális képeket is nyerhetünk.

49 A CT és az MRI alkalmazása, előnyei, hátrányai 2. •Az MRI általában nem az akut ellátást szolgálja, kivétel a harántlaesio, különösen ha conus vagy cauda sérülés gyanúja merült fel. •MRI finom eltérések (pl. sclerosis multiplexes plaque-ok, lacunaris infarctusok) diagnosztizálására. •A cervicalis és thoracalis szakaszon az MRI hatékonyabb, •lumbalisan (főleg gyöki tünetek esetében) speciális CT- technikával az MRI szenzitivitása is elérhetô.

50 A CT és az MRI alkalmazása, előnyei, hátrányai 3. •MRI nem végezhetô: •pacemaker, aneurysma clip •beültetett mágnesezhető fémek •gyógyszerrel nem befolyásolható psychomotoros nyugtalanság

51 Funkcionális MR •BOLD-technika (blood oxygenation level dependent) •Deoxyhemoglobin: paramágneses, •oxyhemoglobin:diamágneses •fiziológiás és neuropsych. stimulusok KIR lokalizációja ésváltozása

52 Lumbalpunkció •Fertőzések, SAV, meninxeket infiltráló folyamat. •Ha beékelôdési veszély van, tilos! •Előtte szemfenékvizsgálat •A tenyésztés eredményét nem várjuk meg! antibiotikum •L-III-IV. csigolya közt

53 Liquor 2. • sárgás liquor régi vérzésre utal • norm. fehérje (20-40 mg), glukóz, sejtszám (0-5 lumbalisan), •festések, •szerológiai vizsgálatok, •vírus titer, •oligoclonalis band •Veszélyek: fejfájás, hematoma, liquorcsorgás, fertôzés, ritkán beékelôdés.

54 Liquor 3.  liquorvételek száma általában csökken,  sejt, fehérje, glucose, ion- és elektroforézis vizsgalat  Borrelia-, virusellenes IgG, IgA és IgM meghatározás, tenyésztések, festések (Ziehl-Nielsen, Gram stb).  DNS-vizsgálatok (PCR) tbc vagy vírusmegbetegedés gyanúja esetén, antineuralis antitest-meghatározás, ha paraneoplasia gyanúja)

55 Liquordiagnosztika 4.  Protein g/l  Glucose (serum is)  Oligoclonalis IgG-frakció:szérum egyidejű meghatározása!  Fertőzés-specifikus immunglobulinok  PCR (TBC, Herpes, Borrelia, CMV  ELISA (Enzyme-linked-immunadsorbent Assay)  Tumormarkerek (carcinoembryonalis antigen, Beta2- mikroglobulin  Neuronspecifikus enolase

56 Angiographia 1. •DSA (digitalis szubtrakciós angiographia, maszk-felvétel, a kontrasztanyagot tartalmazó képbôl a "maszk"-képet digitalisan kivonjuk  kiváló feloldás mellett áramlásdinamikai vizsgálatok  DSA, MR, CT és PET képek computeres integrálása, speciális sztereotaxias idegsebészeti mûtétek  intervenciós neuroradiológia, érmalformációkat, fistulákat, aneurysmákat is embolizálnak •Szövődmények:1% alatt (vérzés, érfaldissectio, embolisatio, vasospasmus, kontrasztanyag-érzékenység).

57 MR-angiographia. •Attól függően, hogy gyorsabban vagy lassabban áramlik a vér, az "angiogramm" sötét (flow void) ill. lassú áramlás esetén világos lesz (flow related enhancement). •Az MR angiographia korlátai:súlyos stenosisokat (lassú vagy turbulens áramlás) elzáródásnak diagnosztizálhat, aneurysmák esetleg nem is ábrázolódnak. •Az MR-angiographia jelentősége nő, az érfalról is ad információt

58 Nyaki és Transcranialis ultrahang •B-mode:jó feloldás, plaque összetétele, Intima-Media vastagság •Carotis Duplex UH:áramlási info+morfológiai info •A stroke prevencióban alapvető a nyaki Duplex UH •Transcranialis Doppler:elsősorban áramlási sebességet mér, de az erekben az áramlási irányt is •Micro-embolia-detektálás:sziveredetű? Nyaki plaque-ból?

59 Ultrahang vizsgálatok 2. A stroke Magyarországon népbetegség  carotis-bifurkáció vizsgálata fontos:a súlyos carotis- szűkületet tünetmentes ill. minimalis tünetekkel biró betegekben operálni lehet, bizonyos egyéb feltételek esetén.  UH nemcsak az érszűkületet okozó plaque összetételéről ad információt, hanem az áramlási sebességről is  Színes duplex ultrahanggal a kinking, stenosis könnyebben felismerhető és súlyossága mérhető

60 Ultrahang vizsgálatok 3.  Echocardiographia:transthoracalis, ill. a transoesophagealis szondával embóliaforrást keresünk  TCD:  agyhalál megállapítása,  Intracranialis kollaterális-hálózat.  Jobb-bal shunt,  mikroembolusok monitorozása.

61 SPECT (Single Photon Emission Computer Tomography)  99m Tc-HMPAO vagy 133 Jód-amphetamin (IMP), esetleg 133Xe segítségével  vérátáramlást, vértérfogat, lehetséges receptorvizsgálat is.  Leggyakrabban epilepsziás fókusz lokalizálása (rohamok között csökkent, rohamok alatt megnövekedett áramlás),  hasznos az Alzheimer-diagnosztikában (temporoparietalis áramláscsökkenés) és carotis műtétek indikációjában.

62 PET (Positron Emission Computer Tomography)  Igen rövid felezésű izotópok ( 18 F:120 perc, 15 0:2 perc, 11 C:20 perc)  az agy pH-ja, vérátáramlása, oxigénfelhasználása vagy glucose-anyagcseréje, fehérjeszintézise térképszerűen  receptor-leképezés  MRI fejlődik, de a dopaminerg, kolinerg, hisztaminerg, opioid stb. rendszert károsító betegségek, dementiák tumorok esetében a PET fontos marad  Gyógyszerkutatás!

63 PET 2.  18 F-deoxyglucose-zal epilepsziás fókusz lokalizálható, mely epilepszia-mûtét esetén alapvető fontosságú.  Egész-test PET-tel tumorkeresés végezhetnek, jelzett methioninnal vagy oxigénnel a daganat anyagcseréje vizsgálható.  A térfoglalás radionecrosist takar-e vagy élénk anyagcseréjű recidivát?  A PET fejleszthető:újabb izotópok, ill. tracerek

64 Electroencephalographia epilepsziás.  Agyhalál, prion-betegségek  komputerizált, frekvenciaanalízis, az EEG aktivitás regionális megjelenítése (EEG-mapping). Video- felvételek, long-term EEG, ill. holter EEG.  sphenoidalis ill. foramen ovale elektródok, a kéregre elektród-háló,  epilepszia-mûtét előtti átvizsgálása

65 EEG 2.  KÓROS EEG FONTOS, de a negativ nem zár ki betegséget!!!  Hyperventilatio  Fotostimuláció  Alvásmegvonás •Long-term EEG: 24 óra •Video-EEG

66 EEG 3. •Alfa (8-13 c/s): alap rhytm.occipitalis maximummal • béta (14-30 c/s): frontalisan-centralisan: figyelem, idegesség, intox. •théta (4-7 c/s): •Delta (0.5-3 c/s)

67 EEG 4. •Gócos EEG eltérés:körülirt lassulás •Általános EEG eltérés:intox. trauma, metab. eltérések •Görcspotenciálok:ha klinikum is van, epilepszia diagnosztizálható •Az epilepsziások 1/3-nak negatív az EEG-je. •Encephalitisben is fontos! •Anyagcserezavarokban •Comában is diagnosztikus értékű lehet •NEM tipusos:tumor, vasc.

68 Alvásvizsgálatok •Az alvási apnoe fontos stroke rizikófaktor •A polysomnographiás vizsgálat során folyamatos infravörös videokamerás megfigyelés mellett EEG-t, electrooculogramm-ot (EOG) electromyogrammot (EMG) és EKG-t regisztrálunk  vérnyomást, légzést és vérgázokat is.  Az alvásvizsgálat nemcsak az alvászavarokban, hanem az alvási apnoe és egyes belgyógyászati betegségek diagnosztikájában is fontos.

69 EMG  Neurogen és myogen laesio elkülönitése  Neurogén:kóros spontán aktivitás, a motoros egység megnyúlása polyphasisok megszaporodása  Myogen:sűrű, alacsony aktivitásminta, rövid polyphasisos potenciálok  Organikus és funkcionális paresisek elkülönítése  Tremortipusok  Myoclonusok, dystoniák  Klinikailag “néma” izmok diagnosztizálása  Neurogén laesiók reinnerválásának vizsgálata

70 ENG  ENG: motoros és szenzoros idegvezetési sebesség  motoros rostokat a fiziológiás vezetés irányában mérjük,  a sensoros rostokat orthodrom és antidrom irányban  szenzoros rostok akciós potenciálja sokkal kisebb mint a motorosoké (néhány uV) ezért ezeket átlagolni kell  Myelinhüvely:meglassult vezetési sebesség  Axon:nincs vagy mérsékelt, de a pot. amplitudója alacsony

71 Transzkranialis Mágneses Stimuláció  Koponya, gerinc, perif. gyök---latenciát, amplitúdót mérünk a kéz- és lábizmokban  A centr. és perif. motoros rendszer vezetési idejét mérhetjük együtt és külön-külön  SM, ALS, sphincter működés vizsgálatban fontos

72 VEP  Fény vagy sakktáblaminta ingerlés  elvezetés occipitalisan  100 ms latencia a fontos paraméter  SM

73 SEP  Négyszögingerlés, elvezetés az ideg, a gerinc, az ellenoldali parietális kéreg felett  Az első pozitiv ill. negativ kitérést mérjük  Összehasonlitás:normálértékek, k.o.  Scler.multip. psych. bénulás, intraop. regisztrálás, gv. operálás

74 BAEP  Hanginger, vertex, mastoideus, ingerlés átlaga, I-V. hullám, 5-6 ms az ingerlés után  latencia, III.-V. hullám közti távolság:agytörzs,  gyulladás, tumor, vascularis, agyhalál

75 Egyéb módszerek 1. •Izombiopsia •Fény-elektronmikroszkóp, immunhisztológia •Neurogén károsodás:csoportos rostatrophia •Myositis:gyulladásos jelenségek, sejtek, néha immunkomplex, Ig Glob lerakódás •Nem gyulladásos:szabálytalan necrosis, rostpusztulás, kötőszövetfelszaporodás •Idegbiopsia •Szenzoros n. suralis lateralis •Néha –motoros panasz esetén n. musculocut. •Gammopathia, gyulladás, Polyarteritis nodosa, leukodystr., amyloidosis

76 Egyéb módszerek 2. Agy-agyburokbiopsia •CT, MR-UHvezérelt, tumorgyanú, lymphoma, kezelés:agy, agytörzs, gv. Vékonybél, rectum, bőr •Amyloidosis gyanú Laktát-teszt •Metab. myopathia, anaerob glykogenolysis, glycolysis •Alkari vér, majd fizikai erőfeszités, újabb laktát (3-4 x), esetleg aldolase, kreatinkinase, myoglobin meghatározás

77 Egyéb módszerek 3. •Hormonok • GH, FSH, LH, select. Hypophys. Vénák •Neuronspecifikus enolase •Ha 30 ng/ml rossz prognózis órával az agyi hypoxia után •Antineuralis antitest •Paraneoplasia •Tumormarkerek •Ach-Receptorellenes antitestek •Myasthenia


Letölteni ppt "Neurológia 1. •Neuron:ideg, logos:beszéd, valamire vonatkozó tudás •A neurológia az idegrendszer valamint az izomzat •szervi eredetû betegségeinek •megelôzésével,diagnosztikájával,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések