Reformáció. Reformáció Kérdés: milyen vallásokat ismertek?

Az előadások a következő témára: "Reformáció. Reformáció Kérdés: milyen vallásokat ismertek?"— Előadás másolata:

1

2 Reformáció

3 Kérdés: milyen vallásokat ismertek?

4

5

6

7

8

9 Reformáció

10 Előzmények Társadalmi okok a nagy földrajzi felfedezések a reneszánsz
a humanizmus a könyvnyomtatás szabadságharcok

11 Vallási okok az eretnekmozgalmak, kolduló szerzetesrendek
a katolikus egyház belső életének hanyatlása, a klérus elvilágiasodása a bűnbocsátó cédulák árusítása

12 1517 október 31-én Luther kifüggeszti a 95 tételét.

13 A NÉMET reformáció 1517 és 1520 között 1520 és 1529 között Speyer és Marburg

14 reformátori munkássága
A SVÁJCI reformáció. ZWINGLI ULRICH reformátori munkássága

15 Kálvin János reformátori munkássága

16 Johannes Calvin 1509. július 10-én született Noyon Picardie-ben
Káptalani ösztöndíjjal tanul Noyon-ban, 1523-tól Párizsban. 1528 művészetek magistere Orleans-ban jogtudományt tanul. 1532-ben befejezte jogi tanulmányait és visszatér Párizsba: irodalommal foglalkozik.

17 Baseli évek 1536 – intenzív héber tanfolyam Megírja fő művét,
„A keresztyén vallás rendszeré”-t Farel, ráveszi, vállalja Genfben a lektorságot, majd a prédikátori tisztet. Baseli évek

18 Straßburg 1538-1541 A francia menekültek lelkésze
Római levél és Zsoltármagyarázatok 1540: Házasságot köt Idelette de Bure-rel (aki 1549-ben meghal. A genfiek követséget küldenek érte és visszahívják, elfogadva feltételeit.

19 GENF

20 Megvalósítja az egyháztanács (konzisztórium) intézményét, Egyházi törvénykönyv, liturgia – zsoltárok (Marot), Genfi Káté. Szigorú egyházfegyelem. Genf puritán, fegyelmezett és szervezett erős város lett. Folytatólagosan prédikált. Lelkigondozói munkát végzett (beteglátogatás, haldoklók). Levelezés „fél Európával”. 1559: a Genfi Akadémia

21

22 Reformátusság Erdélyben

23 Erdély és Magyarorszég reformációja
A reformáció kezdetektől 1526-ig. 2. A magyar reformáció eseményei között. 3. A magyar föld reformációja között.

24 A magyar reformáció főbb alakjai
Dévai Bíró Mátyás (Buda, Debrecen, Kassa) Sylvester János (Sárvár) Sztrárai Mihály (Tolna, Baranya) Gálszécsi István, Batizi András (a török uralta területek reformátorai ) Mélius Juhász Péter (Debrecen) megalapította a magyar kálvinista egyházat, ekkor kapta a város a “kálvinista Róma” elnevezést. Heltai Gáspár, Dávid Ferenc (Erdély) Károli Gáspár (a királyi Magyarország reformátora) Honterus János (szász reformátor)

25