Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A REFORMÁCIÓ ÉS HATÁSA A MAGYAR MŰVELŐDÉSBEN Wolfgang Lazius: Magyarország térképe (1552)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A REFORMÁCIÓ ÉS HATÁSA A MAGYAR MŰVELŐDÉSBEN Wolfgang Lazius: Magyarország térképe (1552)"— Előadás másolata:

1 A REFORMÁCIÓ ÉS HATÁSA A MAGYAR MŰVELŐDÉSBEN Wolfgang Lazius: Magyarország térképe (1552)

2 A reformáció előzményei •Az előreformátorok tanai hozzájárultak a reformáció elterjedéséhez hazánkban, •A Szepességben és a bányavárosokban már a 15. században huszita gyülekezetek alakultak és több huszita templom is felépült. •Magyarország főpapjai és főnemese részt vettek a konstanzi zsinaton (1414), sürgették az egyházi reformok bevezetését. •Luther Márton és az 1517-es wittenbergi tételek híre is hamar eljutott az országba. •Mária, II. Lajos felesége, döntéseit német tanácsosok segítették. •Már a mohácsi vész előtt érzékelhető volt a Magyar Királyságban a reformáció hatása. II. Lajos Mária királyné

3 A lutheri reformáció megjelenése Magyarországon •1521- a budai főiskola tanárai Luther szellemében tanítanak •Fiatalok látogatják a wittenbergi egyetemet •1520-as évek – a nyugat-magyarországi, felvidéki és erdélyi városok polgársága megismerkedik a lutheri tanokkal- csatlakoznak •Az új hit ellenségei •A reformáció első szakasza – Honterus János ( ) és Stöckel János ( )

4 A kálvini reformáció megjelenése Magyarországon •1550-től érezhető – Zwingli és Kálvin hatása •Kálmáncsehi Sánta Márton (?-1557) •Szegedi Kis István ( ) •Méliusz Juhász Péter ( )

5 Az antitrinitáriusok megjelenése Magyarországon •Az antitrinitáriusok (unitáriusok) –a reformáció radikális ága –tagadják a szentháromságot •Dávid Ferenc ( ) az unitárius egyház megalapítója

6 A katolikus egyház helyzete a reformáció korában Magyarországon •A 16. században a katolikus egyház elveszti befolyását •A király püspökségeket adományoz •A szerzetesrendek sorra megszűnnek •A pálosok és a ferencesek

7 Magyarország felekezetei a 16. században •Keleti területek, Erdély – reformátusok •Felvidék – evangélikusok •Erdély – unitáriusok •Katolikusok •1568 – Torda, országgyűlés - határozat: Európában példa nélkül. „Vallási nézetei miatt üldözni senkit nem szabad.” •A protestánsok száma Magyarországon 75 %. János Zsigmond ( ) Izabella királyné és Szapolyai János fia

8 KÖNYVKULTÚRA Új szakasz kulturális fejlődésünkben - megindul a magyar irodalmi nyelv kialakulása. •Európai – magyarországi könyvkultúra •A török által megszállt területek könyvkultúrája •A nyomtatott könyv elterjedése Magyarországon - a reformáció jegyében ( ) - az ellenreformáció jegyében ( sz. vége) •A reformáció könyvkultúrája hazánkban - könyvnyomtatás, nyomdák - iskolai könyvtárak - főúri könyvtárak - világi jellegű magánkönyvtárak

9 ISKOLAPOLITIKA •A plébániai és plébániai iskolák protestáns kézbe kerülnek •A nép írni-olvasni tanítása •A legjelentősebb iskolák: Debrecen, Sárospatak, Kolozsvár, Gyulafehérvár •Egyetemek

10 A magyar reformáció főbb alakjai Dévai Bíró Mátyás (Buda, Debrecen, Kassa) Sylvester János (Sárvár) Sztrárai Mihály (Tolna, Baranya) Gálszécsi István, Batizi András (a török uralta területek reformátorai ) Mélius Juhász Péter (Debrecen) megalapította a magyar kálvinista egyházat, ekkor kapta a város a “kálvinista Róma” elnevezést. Heltai Gáspár, Dávid Ferenc (Erdély) Károli Gáspár (a királyi Magyarország reformátorai) Honterus János (szász reformátor)

11 DÉVAI BÍRÓ MÁTYÁS 1500?-1545 •Az első nagyhatású magyar reformátor •Tanulmányok: Krakkó, Wittenberg •Magyar nyelvű tankönyve: Orthographia Ungarica, azaz igaz írás módjáról való tudomány. •Magyar nyelvű hittani kézikönyve: Az tíz parancsolatnak, ah hit ágazatainak, a mi atyánknak és a hit pecsétinek röviden való magyarázatja (Krakkó 1538) •Vitairatai Dévai Bíró Mátyás bírái előtt

12 SYLVESTER JÁNOS 1504? Tanulmányai: Krakkó, Wittenberg Életműve: Sárvár –iskola és nyomda korrektor: Abádi Benedek •Nyelvtana: Grammatica Ungarolatina (Sárvár, 1539) •Újszövetség fordítása (Sárvár,1541) •Esszéi (a magyar értekező próza első képviselője) Újszövetség fordítás Betűi (fametszet) Illusztrációk az Újszövetségből

13 HONTERUS JÁNOS Tanulmányai: Basel – egyetem + fametszés és nyomdászat. Életműve: • visszatér Brassóba. •Nyomdát alapít. •1543-ban kinyomtatja "Reformationsbüchlein für Kronstadt und das Burzenland" - "Apologia" •1547-ben a "Kirchenordnung aller Deutschen in Siebenbürgen" - egyházi szabályzat. •1546 – Brassó - első papírgyár •Nevelés - újjászervezi a brassói iskolát új épület, saját könyvtár. Az iskola működési szabályzata: "Constitutio Scholae Coronensis" (1543) és diákegylet. •Tankönyvek – verses forma, térképek. Brassó – Fekete templom

14 HELTAI GÁSPÁR 1510?-1574 Tanulmányai: Wittenberg (1543- ?) Életműve: •1550- Kolozsvár, nyomdát alapít • között – kiadja a Bibliát •1566 -Száz fabula (fordítás – erkölcsi tanulságok) •1575 – magyar történelem (Chronica) Heltai Gáspár pecsétje

15 KÁROLI GÁSPÁR Tanulmányai: Brassó, Wittenberg Munkássága: •legjelentősebb munkája a Biblia teljes fordítása. •A fordítás 1590-ben Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, példányban. •Mára 52 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon. Károli Gáspár szobra, Gönc

16 SZENCI MOLNÁR ALBERT Tanulmányai: Wittenberg, Heidelberg, Strassburg, Herborn Életműve: •1603- Altdorf –latin-magyar szótár (Dictionarium latino-ungaricum és Ungaro-latinum, Nürnberg, 1604 ) •Nyelvtana: (Novae grammaticae ungaricae … lifbri duo, Hanau, 1610) •1624 – Erdély, Kolozsvár – Bethlen Gábor támogatása – megbízásából lefordítja Kálvin Institutióját, Az keresztyén religióra és az igaz hitre való tanítás (Hanau, 1624) Szenci Molnár Albert Latin-magyar szótára Sírja, Kolozsvár

17 A magyar reformáció támogatói Nádasdy Tamás ( ) Bethlen Gábor ( )

18 NÁDASDY TAMÁS SZEREPE A MAGYAR MŰVELŐDÉSBEN •Kapcsolata Melanchtonnal •Sárváron iskolát alapít •A nyomda- vezetője:Sylvester János •Várépítészet Sárvár, Nádasdy vár bejárat Díszterem Nyomda

19 Nádasdy és Tinódi •1526-Mohács –az ország három részre szakad •Megjelennek a vándor költők és lantosok. •Új műfaj – a históriás ének. Legjelentősebb művelője: Tinódi Lantos Sebestyén. •Művészetével megteremtette az első önálló magyar műzenei stílust: ének – lantkísérettel. •Gyűjteménye a Cronica (1554- Kolozsvár) •Élete utolsó időszakát Nádasdy Tamás sárvári birtokán töltötte. •Művei a XVI. századi magyar műzene kiemelkedő jelentőségű alkotásai.

20 BETHLEN GÁBOR MŰVELŐDÉSI TÖREKVÉSEI •Gyulafehérvári udvara – művelődési központ •Diákok külföldi tanulmányainak támogatása •1622 – Gyulafehérvár, református kollégium alapítása, külföldi professzorok •Könyvtár Bethlen Gábor tudósai között (Dósa Géza festménye, 1870)

21 A MAGYAR ZENE A REFORMÁCIÓ KORÁBAN Hangszeres zene •A kor világhírű magyar lantvirtuóza és zeneszerzője Bakfark Bálint. •Egyedülálló, lantfantáziái a XVI. századi európai hangszeres zene legértékesebb alkotásai. •Magyar táncok, más néven Ungarescak, melyek igen népszerűek lettek Európa-szerte. Többségük a dudával kísért hajdútánc típusához tartozik. Bakfark Bálint


Letölteni ppt "A REFORMÁCIÓ ÉS HATÁSA A MAGYAR MŰVELŐDÉSBEN Wolfgang Lazius: Magyarország térképe (1552)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések