Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

“Európai szövetség a depresszió ellen” (European Alliance Against Depression, EAAD) Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkossági magatartás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "“Európai szövetség a depresszió ellen” (European Alliance Against Depression, EAAD) Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkossági magatartás."— Előadás másolata:

1 “Európai szövetség a depresszió ellen” (European Alliance Against Depression, EAAD) Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkossági magatartás ellen Kopp Mária, Székely András

2 “Nürnbergi szövetség a depresszió ellen”  A németországi vizsgálatok eredményei szerint az öngyilkossági magatartás szignifikáns mértékben  - több mint 20%-kal – csökkent a nürnbergi régióban és az öngyilkossággal, depresszióval kapcsolatos attitűdök jelentősen változtak.

3 Fő cél a depresszió és az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerése, a depresszióval kapcsolatos tájékoztatás, a helyi szakemberek együttműködésének erősítése, a rászorulók megfelelő ellátásának felmérése és segítése tavaszán kapcsolódtunk be Fő cél a depresszió és az öngyilkossági veszélyeztetettség felismerése, a depresszióval kapcsolatos tájékoztatás, a helyi szakemberek együttműködésének erősítése, a rászorulók megfelelő ellátásának felmérése és segítése tavaszán kapcsolódtunk be

4 A program fő szervezője Németország, Magyarországon kívül még:  Írország,  Portugália,  Anglia,  Észtország,  Belgium,  Ausztria,  Finnország,  Franciaország,  Görögország,  Izland,  Skócia,  Szlovénia,  Spanyolország és  Olaszország vesz részt

5 Miért Kiskunhalas és környéke?  Magyarországi összehasonlításban igen magas öngyilkossági arányok  Igen jól felkészült szakemberek  Cél: helyi védőháló kiépítése, a külön-külön dolgozó szakemberek közötti együttműködés létrehozása  Hosszú távú tervezés!

6

7

8

9

10 Bács-Kiskun megye kistérségei

11

12  A lakosság 7,6%-a szenved súlyos depressziós tünetektől,  13,4 % tekinthető depressziós betegnek,  a 2005-os utankovetes szerint 18 %  közel minden harmadik embernek vannak az életminőséget rontó depressziós tünetei

13

14

15

16

17

18

19 Oktató anyagok lefordítása, adaptálása:  videó anyagok ( páciensek és hozzátartozók számára),  oktatási csomagok pszichiáterek, háziorvosok, pszichológusok, pedagógusok, lelkészek, védőnők, geriátriai szakemberek és más segítő foglalkozásúak számára, (Purebl György, Buza Domonkos, Hajnal Ágnes)  szűrőeszközök battéria összeállítása a depressziós tünetegyüttes, öngyilkossági magatartás, attitűdök vizsgálatára (Susánszky Éva)  anyagok a nyilvános kampányhoz, (Németh Erzsébet)  irányelvek a tömegkommunikációs eszközök számára, az öngyilkosságokról szóló tájékoztatásról,  Mozireklám

20 Helyi hálózatépítés:  Több alkalommal egész napos továbbképzések, különböző szakemberek részvételével  Attitűdkérdőív felvétele  Folyamatos média és társadalmi kommunikációs kampány  A nehézségek, akadályok felmérése  Gyermekkori depresszió kötet megjelentetése a Fejlesztő Pedagógiában (Szerk:Schmied Zsuzsa) pedagógusok részére

21 A megelőzés alapvető szintje: a 20 évnél fiatalabb magyar lakosság lelki, magatartási zavarai és azok szociális és pszichológiai háttere

22 Látlelet:  „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztói érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei- ez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések)  különösen nagy veszély a manipulálható fogyasztó fiatalok tömegtermelése  a fejlődés központjában az emberi psziché erősségeinek, az önazonosságnak a támogatása kellene álljon

23 Mi kellene legyen az alapvető célkitűzés:  "Céljaink elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával, csak az emberek életminőségének javulásával." Johnson elnök 1964  A fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az önálló döntésekre, alkotásra, együttműködésre képes emberi személyiség  A pedagógusok szerepe a legfontosabb- megelőzés jelentősége!  A pedagógusok munkahelyi stresszének csökkentése- Európai direktíva 2001-ben

24 Az életminőség pszichológiai alapja:  az élet alapvető célja az „eudaimonia” Aristoteles- önazonosság, ki vagyok, hová tartozom?  A pozitív életminőség – boldogság - nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem aktivitást  Az emberi létezés alapvető célja az ember emberi funkcióinak, az erényeknek lehető legteljesebb gyakorlása-ez a boldogság lényege Értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok Értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok ez az egészséggel kapcsolatos életminőséggel is igen szoros kapcsolatban van

25 A pozitív pszichológia jelentősége:  megalapozói Martin Seligman, Csikszentmihályi Mihály  Cél: az emberi psziché erősségeinek feltérképezése,  Családi harmónia-bizalom, együttműködés  Társadalmi harmónia- társadalmi tőke

26 Életminőség: pozitív és negatív érzelmek megfelelő aránya:  A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség  a negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható  a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát,  a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen

27 Elkötelezettség  Bevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow”  Csikszentmihályi Mihály  Munka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya  gyerekeknek is szükséges az aktív kikapcsolódás, játék!

28 A pozitív érzelmek jelentősége:  A játék fontossága- kreativitás, életcélok,  az unalom hiánya!  Grastyán Endre MTA székfoglalója:  a játék alapvető jelentősége az agy, a személyiség fejlődésében

29 Maslow szükséglethierarchiája Az önmegvalósítás szükséglete Az elismerés iránti szükséglet (önbecsülés, elismerés, status) Szociális szükségletek (valahová tartozás, szeretet) A biztonság iránti szükséglet (biztonság, védelem) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság)

30 Ösztönös késztetések szintje:  szükségletek hierarchiája- ön és fajfenntartás, biztonság igény  fontos motivációs alap a testi-lelki egyensúly fenntartására  veszélyeztetése alapvető szorongást vált ki, különösen negatív érzelmi állapotban  Fogyasztói társadalom: szélsőséges hajszolása: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma, drog, valóságshow  „Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége: alkohol, drog, játékszenvedély!

31 Fejlődéstani alapok:  A gyermek lelki fejlődéséhez alapvető az önálló játék! képessége  Leggyakoribb problémák:  folyamatosan foglalkoztatják a gyereket, versenyistállók, felvételi az óvodába is  Az egy szem gyerek folyamatosan foglalkoztatja a családot- nagycsalád védő szerepe

32 Túl ingerszegény vagy épp túl ingergazdag környezet:  korábban a falu, a közösség alapvető szerepe a jó-rossz dimenziók kialakításában, jutalom, büntetés nevelő szerepe  Ma- TV, videó, elektromos játékok – azt hiszi, hogy társaságban van, nincs visszajelzés  Személyiségzavarok gyakorivá válása, frusztráció tűrő képesség lecsökkenése- fiatalkori öngyilkossági kísérletek háttere

33 Szorongó, túlterhelt szülők  A minták alapvető szerepe- kompetens anya, apa mintája  Felszabadult együttlét hiánya- örömképesség nem alakul ki  Adás, kölcsönösség szerepe-

34 Iskolai túlterheltség, örömmel végzett tevékenység hiánya:  Fegyelmezetlen gyerek: debilzáló szorongás kialakítása,  vagy deviáns csoporthoz sodródás  Roma (cigány) fiatalok esetében különösen fontos az önértékelés kialakítása- otthoni hátrányok miatt eleve lemaradás

35 A társas támogatás paradox jelensége fiatalkorban  Kortárs csoport rendkívüli fontossága- drog, dohányzás, alkohol gyakran a csoporthoz tartozás miatt fontos- több társas támogatás a kortársaktól (Pikó Bettina)  Kortárs segítők!

36 Módszertan A Hungarostudy felmérések a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 18 év felett 1988: személy 1995: személy 2002: személy 2005: követéses vizsgálat Több mint 120 kérdéscsoport Szociális-gazdasági jellemzők, demográfiai, életmód, pszichológiai életminőség mutatók, Szükségletek, elégedettség, életesemények Egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői

37 Módszerek  Kérdőíves vizsgálat 117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés)  Egészségi adatok, betegségek, bio-pszicho-szociális háttértényezők  2002-ben (5654 férfi, 6980 nő) személy, otthoni interjú  A kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői Szolgálat munkatársai végezték

38 HUNGAROSTUDY 2002 felmérés kérdőívei Kérdőívek: Életminőség és egészségi indikátorok: -WHO életminőség kérdőív -egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: Életcélok-unalom hiánya Életcélok-unalom hiánya · Beck Depresszió Skála, Type D- negatív érzelmek, gátoltság, mint személyiségvonás · HAS szorongás skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: · dohányzás· alkohol· drog · munka és kapcsolati stressz · munka és kapcsolati stressz · életeseményekszükségletek További pszichoszociális faktorok: · reménytelenség élet értelme  ellenségesség anómia (értékválság)  társadalmi tőke megbirkózás · társas támogatás  impulzivitás  elégedettség  vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők  demográfiai jellemzők  társadalmi-gazdasági helyzet viszonylagos lemaradás mutatói

39 Az unalom és a lelki zavarok összefüggései a 35 évesnél fiatalabb népesség körében  Hungarostudy 2002  személy, akik a magyar 18 évesnél idősebb népességet életkor, nem és terület szerint képviselik

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62 Az unalom igen szorosan összefügg 35 éves kor alatt:  A reménytelenséggel,  A depresszióval, negatív érzelmi állapottal  ellenségességgel, cinizmussal, rivalizálással (a társadalmi tőke- bizalom hiányával)  Anómiával, értékválsággal, szabálysértő magatartással  Az élet értelmének hiányával  Alacsony kooperativitással  Rosszabb egészségi állapottal, életminőséggel

63 Az unalom összefügg:  A gyermekkori családi élet rosszabb minősítésével  Állami gondozással  Több televízió nézéssel (ok vagy okozat?)

64 Az unalom és a magatartási zavarok összefüggései:  Több öngyilkossági gondolat és kísérlet  Magasabb alkohol abúzus gyakoriság  Gyakoribb drogfogyasztás

65 Protektív pszichológiai és életmód tényezők:  Adaptív megbirkózás: problémamegoldás, kreativitás, segítség kérés  Egészségvédő magatartás, pl. sport  Vallásgyakorlás  Vallás fontossága –közös értékek, közösség, hosszú távú célok  Társadalmi tőke,  Közösségi hatékonyság, szomszédsági háló  Kooperativitás  Tolerancia  Társas támogatás  Megbízhatóság

66 Veszélyeztető pszichológiai és életmód tényezők:  Anómia- értékvesztés, hosszú távú tervezés képtelensége- Andorka Rudolf  Nem adaptív megbirkózás:  Dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, drog, elhízás  Ellenségesség, bizalom hiánya, versengés  Diszfunkcionális attitűdök- pl. túlzott teljesítményigény, perfekcionizmus  Krónikus stressz:  Iskolai stressz :biztonság, kontroll, társas támogatás hiánya, túlterheltség  Életesemények: veszteség, anyagi gondok (27 féle)

67 Pedagógusok veszélyeztetettsége:  Kiégés (Salavecz Gyöngyvér cikke)  Jutalom - erőfeszítés arány rossz  Alacsony társas támogatás

68 Kérdőívek, vizsgálati módszerek:

69 Pszichológiai életminőség mutatók:  Beck Depresszió skála:  Hogyan érezte magát az elmúlt időszakban? Válaszoljon az alábbiak szerint:  0. egyáltalán nem jellemzõ 1. alig jellemzõ 2. Jellemzõ 3. teljesen jellemzõ  Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt  Semmiben sem tudok dönteni többé  Több órával korábban ébredek, mint szoktam, és nem tudok újra elaludni  Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak  Annyira aggódom testi-fizikai panaszok miatt, hogy másra nem tudok gondolni  Semmilyen munkát nem vagyok képes ellátni  Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen és a helyzetem nem fog változni  Mindennel elégedetlen vagy közömbös vagyok  Állandóan hibáztatom magam

70 WHO jól-lét kérdőív:  Az elmúlt két hét során érezte-e magát:  1. Vidámnak és jókedvûnek  2. Nyugodtnak és ellazultnak  3. Aktívnak és élénknek  4. Ébredéskor frissnek és kipihentnek  5. A napjai tele voltak érdekes dolgokkal  Soha 1. Néha 2. Az idõnek kevesebb mint felében 3. Az idõnek több mint felében 4. Az idõ legnagyobb részében 5. Mindig

71 A negatív életminőség és az önazonosság faktorai: K. Komplexus Önazonosság Ellenségesség,76 -,15 Anómia,75 -,17 Szociális bizalmatlanság,73 Versengés,61 Depresszió,57 -,17 Iskolában töltött évek -,36,23 Jövedelem -,25,14 Koherencia-élet értelme -,21,71 Probléma orientált megbirkózás,65 Megvalósít valamit,57 Segítség barátoktól, ismerősöktől -,23,47 Együttműködés -,25,40 Közösségi hatékonyság -,15,40 Segítség családtagoktól -,17,32 Vallásgyakorlás,21

72 Társadalmi-gazdasági helyzet:  Iskolázottság, szülők iskolázottsága- az életminőség alapvető meghatározója,  Saját és családi jövedelem,  Viszonylagos anyagi helyzet megítélése,  Anyagi helyzet romlása, javulása  Gépkocsi, személyi számítógép, ingatlan  Lakóhelyi környezet  Munkahelyi környezet  Etnikai hovatartozás

73 Pszichológiai életminőség kérdőívek a Hungarostudy 2002-ben:  WHO jól-lét kérdőív  A Beck Depresszió skála  Reménytelenség  Szorongás  Vitális kimerültség  Önbizalom, hatékonyság, kompetencia (self- efficacy)  Élet értelme, koherencia érzés (sense of coherence)  Unalom (az életcélok hiánya)  Negatív hangulat  Magatartási gátlás

74 Egészséggel kapcsolatos életminőség kérdőívek a Hungarostudy 2002-ben:  az egészségi állapot önbecslése,  munkaképesség csökkenés,  a fájdalmakkal kapcsolatos korlátozottság,  22 féle megbetegedés szerint: munkaképtelen napok, gyógyszerfogyasztás,  betegség teher index

75 Elégedettség, szükségletek, attitűdök:  Elégedettség:  Anyagi helyzettel  Munkával,  Lakással, környékkel  Személyes kapcsolatokkal  háziorvosi ellátással  járóbeteg szakrendeléssel  kórházi ellátással  az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással  a társadalombiztosítás által nyújtott nyugdíj ellátással


Letölteni ppt "“Európai szövetség a depresszió ellen” (European Alliance Against Depression, EAAD) Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkossági magatartás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések