Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai Margit Kórház Pásztó Egészségpercek Prevenció és egészségmegőrzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai Margit Kórház Pásztó Egészségpercek Prevenció és egészségmegőrzés."— Előadás másolata:

1 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai Margit Kórház Pásztó Egészségpercek Prevenció és egészségmegőrzés

2 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 2

3 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 3

4 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 4 … és 2010 év végén? 11,2 % - os munkanélküliségi ráta éves átlagban Magyarországon

5 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 5 Észak-Magyarország munkaerő-piaci helyzete 2005 – ben a legalacsonyabb foglalkoztatási szintet ( 42,2 % ) Borsod-Abaúj-Zemplém megye érte el A munkanélküliség növekedése is átlagosnál gyorsabb volt az észak-magyarországi régióban BAZ, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés után Nógrád megye a 4. legrosszabb foglalkoztatási aránnyal és munkanélküliségi rátával bírt

6 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 6 Észak-Magyarország munkaerő-piaci helyzete Foglalkoztatottság alacsony szintje a régió egyik legsúlyosabb problémája, meghatározza, negatívan befolyásolja az itt élők megélhetését, életszínvonalát Észak-Alföld mellett Észak-Magyarország a két legrosszabb helyzetben lévő régió a 15 – 74 éves népesség gazdasági aktivitása szempontjából Borsod-Abaúj-Zemplémben és Nógrádban a munkanélküliség mértéke hosszú évek óta az első négy legrosszabb hely valamelyikét jelenti

7 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 7 A munkanélküliek családi kötődései, a családban élők helyzete Azon háztartások aránya, amelyekben munkanélküli személy volt, 1990 – 2001 között 3 % - ról 9,2 % - ra növekedett 2001 – ben a lakásban élő népesség 12 % - a valamilyen módon érintett a munkanélküliség- gel kapcsolatos élethelyzetet tekintve A magyar társadalom jelentős rétege kénytelen szembesülni a munkanélküliség problémájával, és olyan háztartásban (családban) él, ahol legalább egy munkanélküli személy él

8 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 8 A halálozási statisztikák jelentős eltéréseket mutatnak aszerint, hogy –városban vagy faluban lakik – e az egyén –számít a foglalkozás, az anyagi helyzet és az iskolázottság (férfiak esetében különösen) iskolázottság (férfiak esetében különösen) Budapesten lakó és az 1000 lélekszámnál kisebb aprófalvakban élő férfiak születéskor várható élettartama közötti különbség 2,5 év Budapest javára Nagy az eltérés az öngyilkosságok esetében is. A nyugati régióban lényegesen alacsonyabb az arány, mint keleten (magasabb a városban lakók aránya)

9 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 9

10 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 10

11 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 11 Szociálpszichológiai kutatások 1980-as évek: Brit regionális vizsgálat, mely elemezte a munkanélküliség és egészségi állapot összefüggéseit –40 – 59 év közötti dolgozó és munkanélküli férfiak –Munkanélküliek körében gyakoribb volt a bronchitis és a keringési megbetegedés –Hosszabb ideig munkanélkülinél a panaszok száma magasabb volt a rövid ideje munkanélküliekhez képest –Oksági viszonyt viszont nem tudott megállapítani –Betegségre hajlamos könnyebben veszíti el az állását, vagy a munkanélküliség okozta stressz miatt betegszenek meg inkább

12 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 12 Szociálpszichológiai kutatások 1994-ben végzett magyarországi vizsgálat: –Munkanélküliség okozta egészségkárosodások mintázata hasonló a fejlett iparosodott országokban megfigyeltekhez –Munkanélküliség tovább rontja Magyarország rossz népegészségügyi helyzetét –Megnöveli a krónikus nem fertőző betegségek arányát –Csökkenti a munkára való alkalmasság esélyét –„Ennél fogva a munkanélküliséget az életminőség romlásának egyik kiemelt jelentőségű tényezőjének tartjuk” ( Ungváry-Nagy-Morvai, 2002 )

13 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 13 Szociálpszichológiai kutatások SOTE Magatartástudományi Intézet, A munkanélküliség és az egészségi állapot kapcsolata –A depresszió, a neurózis, a vitális kimerültség és a szomatikus tünetek szignifikánsan magasabb aránya –Rosszabb egészségi állapot – kisebb mértékű ellátás igénybevétele: ellentmondás Ezen vizsgálat eredményei nem igazolták a munkanélküliség és az egészségi állapot közötti bármiféle oksági kapcsolat létét, de bizonyították a munkanélküliség és az egészség rosszabbodásának együtt járását

14 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 14 Szociális – társadalmi tényezők egészségre gyakorolt hatása Az egészség = testi + lelki + szociális jólét, azaz nemcsak a betegség hiánya (bio-pszicho- szociális elmélet) Társadalmi makrokörnyezeten belül az egészséget meghatározó tényező az egyént körülvevő mikrokörnyezet, a család, rokonság, baráti társaság és a helyi közösségek Egy társadalmon belül meghatározóak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerinti különbségek –Ilyenek a foglalkozás, beosztás, jövedelem, vagyon, iskolai végzettség, szakképzettség, lakóhely, lakáskörülmények

15 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 15 Melyek az egészségi állapotot alapvetően befolyásoló tényezők? Amennyiben a szociális – társadalmi tényezők egészségre gyakorolt hatását vizsgáljuk, a következő tényezők mutatnak legszorosabb összefüggést az egészségi állapot alakulásával ( statisztikailag ): 1. lakosság korösszetétele; 2. az 1 lakosra jutó GDP nagysága; 3. az iskolai végzettség, 4. az alkalmazottak nettó átlagkeresete; 5. a munkanélküliségi ráta; 6. az 1000 lakosra jutó lakásépítési arány.

16 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 16 Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot A szociális – gazdasági tényezők közül a depresszió súlyossága szoros kapcsolatban áll: –az iskolázottság fordított mértékével –a munkanélküliség arányával –a GDP régiók szerinti arányával A férfiak esetében az előbbi összefüggés jelentősebb, mert a versenyben való lemaradás érzése náluk sokkal inkább depresszív hatású

17 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 17 Egészségügyi ellátórendszer igénybevétele Rosszabb egészségi állapot – kisebb mértékű ellátás igénybevétele - ellentmondás Félelem a munkanélküliségtől: inkább nem megy orvoshoz! Halmozottan hátrányos helyzetű és roma kisebbséghez tartozó munkanélküli beteg: tradícionálisan rossz az együttműködés Egészségügyi szakellátásra jelentkezéskor az átlagnál súlyosabb egészségi állapot

18 A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai 18


Letölteni ppt "A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai Margit Kórház Pásztó Egészségpercek Prevenció és egészségmegőrzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések