Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzleti etikett.  Az üzleti etikett nem külön téma, hanem sok magatartási tulajdonság és viselkedési forma egy meghatározott esetben való alkalmazása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzleti etikett.  Az üzleti etikett nem külön téma, hanem sok magatartási tulajdonság és viselkedési forma egy meghatározott esetben való alkalmazása."— Előadás másolata:

1 Üzleti etikett

2  Az üzleti etikett nem külön téma, hanem sok magatartási tulajdonság és viselkedési forma egy meghatározott esetben való alkalmazása (pl: üzleti és diplomáciai öltözet, hivatalos névjegy és névjegyhasználat, meghívások, meghívók, ajándékozás, stb.)

3 Üzleti etikett  Az üzleti etikett tankönyvei a hivatali kapcsolatok teljes körét igyekeznek áttekinteni. Pl:  a munkára jelentkező (beosztott) és az alkalmazó (főnök) viselkedését,  ügyfelekkel való kapcsolattartást,  tárgyalási szokásokat,  külföldi ügyfelek szokásait, stb.

4 Álláskeresési praktikák  Álláskeresést megelőző tanácsok  Önéletrajz és Kísérőlevél tartalma  Interjú

5 Álláskeresési praktikák  Tudd, hogy mit akarsz!  Az első és legfontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mivel szeretnénk foglalkozni. Milyen területen, milyen munkakörülmények között képzeljük el a jövőnket. Ha ezekben a kérdésekben már sikerült döntenünk, akkor írjunk össze céget, ahol szeretnénk dolgozni. Nagyon fontos, hogy tudjuk, mit akarunk, mert anélkül nem tudunk elindulni.

6 Álláskeresési praktikák  A második lépés, hogy küldjük el a cégekhez a lehető legjobban elkészített önéletrajzunkat. Lehet, hogy a húsz cégből tízszer rögtön elutasító választ kapunk, de tudnunk kell, hogy ez nem a mi saját kudarcunk. Ha nem bennünket választanak, egy adott pozícióra, az nem jelenti azt, hogy a képességeink rosszak, csak annyit, hogy nincs üres pozíció, vagy nagyobb gyakorlattal rendelkező pályázóra volt szükség.

7 Álláskeresési praktikák  A pályakezdők fegyvertára:  az önéletrajz  a kísérőlevél és  az első interjú.

8 Az önéletrajz  Egy jó önéletrajz elkészítése nem kis feladat. A számítógépek világában nem nehéz szépen szerkesztett anyagot leadnunk. Tehát legyen az önéletrajz géppel írott, könnyen átlátható, a lényeges részek kiemelésekkel hangsúlyozottak, ne legyen túl hosszú, ahogy túl rövid se, legyen egy- két oldal, hibátlan és pontos.

9 Az önéletrajz típusai  Hazánkban a közelmúltig az ún. magyar típusú önéletrajz volt az elterjedt, amely az iskolából ismert fogalmazásokhoz hasonlóan bevezetésből, tárgyalásból és befejezésből állt, ömlesztve tárva az olvasó elé az információkat (a munkásmozgalmi múlttól a családfáig).

10 Az önéletrajz típusai  Ezt mára jobbára felváltotta az amerikai típusú önéletrajz, amely jól átláthatóan, tagoltan tartalmazza karriertörténetünket és tanulmányainkat, jó esetben csak azokat az információkat tartalmazva, amelyek szükségesek a munkáltató számára döntése meghozásában.

11 Az önéletrajz típusai  Felépítését tekintve alapvetően kétféle formát különböztethetünk meg, a kronologikus illetve a funkcionális önéletrajzot.

12 Az önéletrajz típusai  Kronologikus önéletrajz. Az eddig betöltött munkaköröket, illetve elvégzett iskolákat fordított időrendben bemutató forma. A munkaadók ezt kedvelik leginkább, mert könnyen áttekinthető. Akinek a karriertörténete, eddig betöltött munkakörei megfelelnek a megpályázott állásnak, feltétlenül ez a követendő forma. Azoknak viszont, akik pályát változtatnak vagy frissen végzettek, meglehetősen nehéz kronologikus önéletrajzot írni.

13 Az önéletrajz típusai  Funkcionális önéletrajz. A funkcionális önéletrajz nem a betöltött munkakörök, hanem inkább egyes képességeink, elért eredményeink köré szerveződik.  Az alábbi esetekben érdemes fontolóra venni a funkcionális forma használatát:

14 Az önéletrajz típusai  ha most végeztük tanulmányainkat vagy egyéb okból most kezdünk el rövidebb- hosszabb kihagyás után dolgozni,  ha karriertörténetünk nem egységes, sokféle munkakörben dolgoztunk,  ha eddigi munkaköreink megnevezése nem sokat árul el képességeinkről vagy elért eredményeinkről (ilyenek pl. segédmunkatárs vagy adminisztrátor).

15 Az önéletrajz formátuma  Az önéletrajz formátuma lehetőleg olyan legyen, hogy az megragadja a figyelmet. A HR szakemberek általában másodpercet szentelnek csak egy önéletrajzra, annak eldöntésére, hogy az a kukában landoljon vagy esetleg behívják íróját egy interjúra.

16 Az önéletrajz formátuma  Az önéletrajz nem csak egy dokumentum, amelyben felsoroljuk eddigi munka- helyeinket és tanulmányainkat, de nem is egy életrajzi regény.  Nem több és nem kevesebb mint egy reklámanyag, amellyel eladjuk magunkat. Célja nem más, mint az interjúra való behívás elérése.

17 Az önéletrajz formátuma  A forma legalább olyan fontos mint a tartalom, egy jól megválasztott csomagolásban könnyebb bármilyen árut eladni. Íme néhány dolog amire érdemes odafigyelni:

18 Az önéletrajz formátuma  Gondoljuk meg, hogy milyen betűtípust választunk, általánosan elfogadott az Arial, Times New Roman vagy a Garamond, kerüljük azonban a szokatlan betűtípusokat, mint például a Comic Sans Lucida stb.

19 Az önéletrajz formátuma  Ne vigyük túlzásba a dőlt betű, vastag betű vagy aláhúzás alkalmazását, emlékezzünk arra, hogy ha mindent kihangsúlyozunk, akkor nem hangsúlyozunk ki semmit.  Használjunk következetesen egységes tagolást az egész dokumentumon keresztül.

20 Az önéletrajz  Mit tartalmazhat?  Személyes adatok  Betölteni kívánt munkakör  Szakmai tapasztalat  Tanulmányok  Egyéni készségek és kompetenciák  Kiegészítő információk

21 Az önéletrajz  Személyes adatok  Név, cím, telefonszám, fax, , családi állapot, állampolgárság, születési dátum, neme  Fénykép (beszkennelt fotó, nem beragasztott)

22 Az önéletrajz  Betölteni kívánt munkakör  Itt kell megjelölni azt a munkakört, amelyet meg szeretnénk pályázni.

23 Az önéletrajz  Szakmai tapasztalat – Mit nevezhet meg egy pályakezdő?  Diákmunkák, nyári munkavégzés  Gyakornoki időszak  HÖK társadalmi munkái  Speciális tréningek  Tudományos munkák

24 Az önéletrajz  Tanulmányok  Itt a legmagasabb végzettségünket adjuk meg először. Olyan végzettséget, amelyik nem tartozik közvetlenül a pozícióhoz, például a mixer tanfolyamot, vagy a babysitter-képzést nem szerencsés felsorolni. De mindent, ami a pozícióhoz előnyt jelenthet feltétlenül be kell írni.

25 Az önéletrajz  Egyéni készségek és kompetenciák  Sokan hosszan sorolják képességeiket, melyeket általában más önéletrajzokból másolnak ki. Az interjúk és a tesztek során mindenkiről kiderül, hogy ténylegesen milyen képességeknek van a birtokában.  Nyelvtudásnál fel kell sorolni melyik nyelvet, milyen szinten beszéljük és ha van, a nyilvvizsgáinkat is.

26 Az önéletrajz  Kiegészítő információk  Jogosítvány, ha van beírandó. Ha nincs, ne írjuk be.  A hobbit nem kell kötelezőnek érezni, csak akkor írjuk be, ha megfelel a valóságnak.

27 Az önéletrajz  Az önéletrajzok legújabb típusa az ún. „videó- önéletrajz”.  A videó-önéletrajz előnyei:  A munkáltatók és az álláskeresők is időt spórolhatnak, ha az önéletrajz nem csak egy A4- es lapon, hanem filmként kerül a munkaadók 'szeme elé'.  Nem kell feleslegesen elutazni egy felvételi interjúra, a kiválasztást végző szakember pedig sokkal többet tud meg a pályázóról, ha - az első pillanatban - látja és hallja őt.

28 Az önéletrajz  A munkaerő-közvetítő cégek szívesebben ajánlják a video-önéletrajzokat, mert így a legjobb jelöltet gyorsabban sikerül kiválasztani.  A video-önéletrajz kb. 1-2 perc hosszúságú, életkortól és tapasztalattól függően. A felvételeket stúdióban készítik a legkülönbözőbb hátterekkel. 

29 Kísérőlevél  A kísérőlevél legalább olyan fontos, mint maga az önéletrajz!  Ha jelentkezünk egy munkahelyre, soha ne küldjük el az önéletrajzunkat kísérőlevél nélkül! Pályakezdők esetén nehéz lehet megkülönböztetni egymástól az azonos korú és végzettségű fiatalokat. Arra, hogy kitűnjünk a többiek közül, a kísérőlevélben van lehetőségünk.

30 Kísérőlevél  A kísérőlevél egy kicsit más funkciót tölt be: gyakorlatilag ennek alapján fogják azonosítani a jelentkezést, ezért feltétlenül érdemes, úgy megírni, hogy első pillantásra kitűnjön belőle, melyik állásra jelentkezik az illető.

31 Kísérőlevél  Tanácsos odafigyelni arra is, hogy pontosan szerepeljen a cég, illetve annak a vezetőnek a neve, aki a felvételünkkel foglalkozik, mert nagyon rossz benyomást kelt, ha valaki ezt elrontja. Ha nem sikerül megtudnunk, hogy kinek kell küldenünk a levelet, akkor használjuk a Tisztelt Hölgyem/Uram megszólítást.

32 Kísérőlevél  A kísérőlevélben mód van arra, hogy egy kicsit személyesebbek legyünk, hogy leírjuk azokat a tulajdonságainkat, amelyeket fontosnak ítélünk a megpályázott állás elnyerése érdekében. Úgy kell megfogalmaznunk, hogy kiderüljön a motivációnk, hogy miért pályázunk erre az állásra, hogy miért tartjuk alkalmasnak magunkat az adott pozícióra.

33 Kísérőlevél  Kísérőlevelünk fejléce legyen ugyanaz mint önéletrajzunké, ez profizmusra és a részletekre való odafigyelésre utal.  Végezetül, de abszolút nem utolsó sorban, olvassuk és olvastassuk át megbízható ismerőseinkkel egészen addig, amíg biztosak nem vagyunk abban, hogy nincsen benne helyesírási hiba.

34 Interjú  A megérkezés illemtana  A pontosság fontos, de ha a megbeszélt időpontnál sokkal korábban érkezünk, az önbizalomhiányról és tapasztalatlanságról árulkodik.  Ha létezik nyomtatott irodalom a cégről, olvassuk el, lehet benne sok hasznos információ, amire később utalhatunk.

35 Interjú  Hogyan keltsünk jó benyomást?  Az első benyomás sokat számít. Mindig jobb válaszolni, mint kezdeményezni, az interjú bármely pontján. Ha a személyzetis kezet nyújt, rázzuk meg. Kézfogásunk ne legyen se löttyedt, se csonttörő. A gesztussal a melegség érzetét kell kelteni. A testtartás lényeges: legyen egyenes - minden szempontból. Mosolyra mosolyogjunk. Várjuk meg, amíg hellyel kínálnak!

36 Interjú  Tartsunk fenn normális mértékű szemkapcsolatot, legyünk fegyelmezettek, ne meredjünk az illetőre agresszíven és ne pillantgassunk félre. Tekintetünk legyen nyugodt - se félénk, se túlzottan magabiztos -, szemmel láthatóan koncentráljunk a feladatra.

37 Interjú  Öltözködésünkkel is azt a hatást kell keltenünk, hogy a munkáltató nyer velünk. Ezért érdemes időt és pénzt áldozni a megfelelő ruházatra. A nők ne keltsenek „szexi" hatást, mint aki rettentően rámenős, sem az excentrikus egyéniség látszatát, mert ezt könnyen félreérthetik.

38 Interjú  Interjúkérdések – Mit kérdezhetünk?  Melyek a cég hosszú távú tervei?  Milyen szolgáltatások és termékek bevezetését tervezik a jövőben?  Miért üresedett meg az állás?  Önállóan kell dolgozni, vagy egy csapat tagjaként?

39 Interjú  Ki lesz a közvetlen főnököm?  Mi tartozik a felelősségi körömbe ebben a pozícióban?  Milyen egyéb fizetésen kívüli juttatásokra lehet számítani az önök cégénél?  Fix vagy jutalékos rendszerű fizetés tartozik a pozícióhoz?  Milyen tréningprogramjuk van az alkalmazottak részére?

40 Interjú  Elvileg bármilyen kérdést föltehetünk, de ha jót akarunk magunknak, akkor nem a fizetéssel és az alkudozással kezdjük. Fölösleges belemennünk olyan kérdésekbe, hogy az albérletünket fizetik-e, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy bennünket választanak. A részletekről akkor kezdjünk komolyan érdeklődni, ha már a felvételünkről esik szó. Van egy mondás, mely szerint „akkor kell a hídon átmenni amikor odaértünk".

41 Interjú  Interjúkérdések – Mit kérdezhetnek?  Miért jelentkezett cégünkhöz?  Ez a kérdés egyszerűnek tűnhet, azonban nem könnyű jól válaszolni rá. Aki a kérdést feltette szeretné tudni, hogy mennyire vagyunk tájékozottak a vállalatról vagy cégről, ezért ilyenkor nem árt tudni, mit gyártanak és milyenek a piaci pozíciói az adott cégnek.

42 Interjú  Véletlenül se kérdezzük meg, hogy „Tulajdonképpen mivel is foglakoznak Önök?"  Inkább mondjuk ezt: „Végzettségünknek megfelelő munkakörben szeretnénk elhelyezkedni, ahol képezhetjük magunkat és további fejlődésre van lehetőségünk.”

43 Interjú  „Multinacionális vállalatnál szeretnénk elhelyezkedni és nemzetközi karriert szeretnénk építeni, és nagyon örülnénk, ha egy ilyen jelentős nagyvállaltnál kezdhetnénk el karrierünk építését.”

44 Interjú  Ha közepes vagy kisebb vállalathoz jelentkeztünk, akkor feltétlenül kerüljük el válaszunkban a „kicsi cég" vagy „közepes vállalat" kifejezéseket, hiszen ki szereti, ha a leendő dolgozója így vélekedik róla. Ilyenkor a csapatszellemet, a családias légkört és a szakmai hátteret hasznos kiemelni.

45 Interjú  Miért fontos számára, hogy cégünknél helyezkedjen el?  Ilyenkor a kérdező a lojalitásunkról szeretne bizonyosságot szerezni.

46 Interjú  Soha ne hivatkozzunk a szociális és családi körülményeinkre! Senkit sem érdekel, hogy szüleink munkanélküliek vagy, hogy kisebb testvéreinket kell támogatnunk, vagy egyéb családi okokra való hivatkozás.  Bármennyire is sajnálatos, a munkáltató nem tudja ezeket figyelembe venni, mert neki azt kell néznie, hogy mi mit tudunk nyújtani a cégnek.

47 Interjú  Mondja el, mit tud a cégünkről!  Ez egy igen jó kérdés, hiszen fel lehet rá készülni! Felkészültségünket és rátermettségünket itt bizonyíthatjuk a legjobban! Elengedhetetlen, hogy minél többet tudjunk meg a cégről! Információkat gyűjthetünk az internetről, gazdasági lapokból, de személyesen is érdeklődhetünk, erre valók a cég PR-emberei!

48 Interjú  Tanulmányi háttérrel kapcsolatos kérdések  Milyen tantárgyból volt a legerősebb? Miért?  Milyen eredményeket ért el ezen a területen? (Pl: osztályzat, szeminárium, diákköri munka, publikáció stb.)

49 Interjú  Miért nincsenek jobb jegyei?  Feltétlenül hangsúlyozzuk ki, hogy szeretünk tanulni és élmény volt számunkra az egyetem. Nem hiszünk a vizsgák hatékonyságában, hiszen amit előző éjjel bemagol valaki, nem biztos, hogy néhány nap múlva hasznosítani tudja a gyakorlatban. Így nem az éjszakai rohamban való tanulásra, inkább az elmélyült ismeretekre fektettük a hangsúlyt. Úgy gondoljuk, hogy annyit tudunk, mint a legtöbb diák, aki diplomát szerzett.

50 Interjú  Miért nem vett részt az iskolán kívüli életben?  Miért kérdezi meg tőlünk ezt a felvételiztető? Azért, mert aggódik amiatt, hogy nem vagyunk csapatjátékosok, nem vagyunk elég nyitottak és kommunikatívak. Ha nem végeztünk semmilyen munkát, beszéljünk a hobbinkról vagy egy sportról, ami lekötötte energiánkat, így nem maradt időnk másra.

51 Interjú  Nem gondolja, hogy túlképzett ehhez a pozícióhoz?  „Egyáltalán nem, tapasztalataim és képességeim lehetővé teszik, hogy minél jobban végezzem a munkámat. Tudásomat és képességeimet a cég jól ki tudná használni, így pénzt takaríthatok meg a vállalatnak.”  „Egyáltalán nem, tapasztalataim és képességeim lehetővé teszik, hogy minél jobban végezzem a munkámat. Tudásomat és képességeimet a cég jól ki tudná használni, így pénzt takaríthatok meg a vállalatnak.”

52 Interjú  A leggyakrabban feltett kérdések:  Mit jelent a siker az Ön számára?  Melyek a rövid távú tervei?  Melyek a hosszú távú tervei?  Melyek az Ön gyengeségei?  Mi motiválja Önt?

53 Interjú  Mesélje el a legsikeresebb szakmai élményét!  Miért szeretne állást változtatni?  Hogyan képzeli el az ideális munkakört?  Hogyan szokta levezetni a feszültséget?  Meséljen el egy konkrét stresszhelyzetet!  Mi bosszantja fel Önt leginkább?  Mit szeretne elérni az életében?

54 Interjú  Melyek a munkával kapcsolatos közvetlen céljai?  Mi az, ami Önt elkeseríti, dühíti?  Mit ért jól működő ügyfélkapcsolaton?  Mesélje el a legkreatívabb döntését!  Miért számít Ön jó csapatmunkásnak?  Milyen szerepet vállal egy csapatban?

55 Interjú  Mennyi időre tervez előre?  Mit vár el a munkatársaitól?  Hogyan képzeli el az ideális vezetőt?  Mit vár el egy vezetőtől?  Hogyan képzeli el későbbi pályafutását?  Mit gondol, milyen az Ön munkastílusa?  Hogyan szeret utazni?

56 Interjú  Ha egy állathoz kellene hasonlítani magát, melyik lenne az?  Mit tekint eddigi legnagyobb sikerének?  Miért kellene kiválasztanom erre a pozícióra?  Adja el nekem ezt a tollat!  Beszéljen magáról öt percet! Stb..

57 Konfliktuskezelés a munkahelyen

58 Konfliktuskezelés Különböző emberek különböző stratégiákat alkalmaznak konfliktuskezelésre. Ezeket tanuljuk – általában gyermekkorban – és működésük automatikusnak tűnik számunkra. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, hogy mit teszünk konfliktushelyzetben, mindössze ösztönösen cselekszünk. Mindannyiunknak van személyes konfliktuskezelési stílusa és mivel ez tanult képesség, ezért meg is változtatható új és hatékonyabb módszerek elsajátításával.

59 Konfliktuskezelés Amikor konfliktushelyzetbe kerülünk, két fő szempontot kell figyelembe venni: • személyes céljaink elérése – azért kerülünk konfliktushelyzetbe, mert saját céljaink összeütközésbe kerülnek egy másik emberével. A cél lehet nagyon fontos számunkra, de bírhat kisebb jelentőséggel is. • a jó kapcsolat fenntartása a másik személlyel – a jövőben még szükségünk lehet arra, hogy jó viszonyt folytassuk a másikkal. Ez a kapcsolat bírhat nagy jelentőséggel, de lehet kevésbé fontos is.

60 Konfliktuskezelés A konfliktuskezelési stílusunkat befolyásolja az, hogy mennyire fontos személyes céljaink elérése és hogy mennyire fontos a kapcsolat. Ennek a két szempontnak a figyelembevételével hat konfliktuskezelési stílust határoznak meg a szakemberek.

61 Visszahúzódó (teknős) A teknősök visszahúzódnak a páncéljukba, hogy elkerüljék a konfliktusokat. Feladják személyes céljaikat és kapcsolatukat. Távol maradnak a konfliktust okozó problémáktól. Úgy gondolják, hogy reménytelen feladat megoldani a konfliktust és könnyebb – fizikailag és pszichikailag – visszavonulni a konfrontációból, amelybe belekerültek.

62 Kompromisszumkereső (róka) A rókákat közepesen foglalkoztatják saját céljaik és másokhoz való viszonyuk. A rókák feladják saját céljaik egy részét és igyekeznek meggyőzni másokat, hogy ők is tegyék ugyanezt – kompromisszumra törekszenek. Ha a kompromisszum nem sikerül, nem felejtenek, de nem is sértődnek meg. Inkább kivárnak, és egy alkalmas pillanatban újra előhozzák személyes céljaikat.

63 Kiterjesztő (oroszlán) Az oroszlánok összevonják a saját céljaikat a kapcsolatrendszerükkel. Nem kollégákra, hanem alattvalókra van szükségük, akik az ő céljaikat szolgálják. Másokat nagyon erősen képesek befolyásolni a saját céljaik elérése érdekében. A konfliktushelyzet számukra hatalmi kérdés: szerintük itt dől el, hogy ki van mellettük, és ki ellenük.

64 Erőszakos (cápa) A cápák A cápák megpróbálják lehengerelni ellenfeleiket. Alapfeltevésük az, hogy a konfliktusok az egyik fél győzelmével és a másik vereségével érnek véget. Természetesen ők akarnak győztesek lenni. A vereség a gyengeség, az alkalmatlanság és a kudarc érzetét kelti bennük. Ezt nyíltan fel is vállalják, tehát kiszámíthatóbbak és bizonyos értelemben könnyebben kezelhetők, mint az összes többi típus.

65 Elsimító (plüssmaci) A plüssmacik számára a kapcsolatok bírnak nagyobb jelentőséggel, míg saját céljaik kevésbé lényegesek. Azt szeretnék, ha mások elfogadnák és kedvelnék őket. Feladják céljaikat, hogy megtartsák kapcsolatrendszerüket. A plüssmacik megpróbálják elsimítani a konfliktusokat, mivel félnek attól, hogy ezek ártanak kapcsolataiknak.

66 Együttműködő (bagoly) A baglyok nagyra értékelik saját céljaikat és kapcsolatrendszerüket. A konfliktust olyan problémának tekintik, amelyet meg kell oldani és olyan megoldásra törekszenek, amellyel elérhetik saját és mások céljait. Miközben saját és a másik fél számára is kielégítő megoldást igyekeznek találni, a baglyok fenntartják korábbi kapcsolataikat. Nem nyugszanak addig, amíg megoldást nem lelnek és a feszültséget, a negatív érzéseket el nem tüntetik.

67 Konfliktuskezelés Fontos hangsúlyozni, hogy a felsoroltak nem személyiségtípusok, hanem konfliktuskezelési technikák. Különböző emberek hasonló eljárásokat alkalmazhatnak és hasonló gondolkodásúak különböző eljárásokat használhatnak. Az is megtörténhet, hogy valaki különböző technikákat alkalmaz hasonló szituációkban, de a fordítottja is.


Letölteni ppt "Üzleti etikett.  Az üzleti etikett nem külön téma, hanem sok magatartási tulajdonság és viselkedési forma egy meghatározott esetben való alkalmazása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések