Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

©DRKE1 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Dr. Kováts Erzsébet PhD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "©DRKE1 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Dr. Kováts Erzsébet PhD."— Előadás másolata:

1 ©DRKE1 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Dr. Kováts Erzsébet PhD. főiskolai tanár MKVKOK

2 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése TEMATIKA I.LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ( dia) II.TEVÉKENYSÉGI ÉS INTÉZMÉNYI SAJÁTOSSÁGOK (25 – 134.dia) 1.Pénzügyi szolgáltatók 2.A szektor szereplőinek céljai 3.Alapkoncepció 4.A tőke szerepe 5.Kockázat és kontroll 6.Pénzügyi intézmények könyvvizsgálati sajátosságai 7.Befektetési szolgáltatók 8.……. III.NÉVJEGYZÉKBE VÉTEL ÉS KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖN (KÖNYVVIZSGÁLÓI) JELENTÉSEK ( dia) IV.KÖNYVVIZSGÁLÓK LEHETSÉGES SZEREPE A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEMBEN ( dia) V.KÖNYVVIZSGÁLÓK FELADATAI A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN (178. dia)

3 ©DRKE3 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése I.LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ( I.LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (2007. évi LXXV. törvény)

4 ©DRKE4 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése évi XLII. Törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról évi CXII. Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról Hitelintézetek

5 ©DRKE5 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése évi CXIII. törvény a lakástakarék-pénztárakról évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről (Jht.) évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről Hitelintézetek

6 ©DRKE6 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése évi IV. törvény a gazdasági társaságokról évi C. törvény a számvitelről évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról Hitelintézetek

7 ©DRKE7 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről Hitelintézetek

8 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése •196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről •200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről •234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről Hitelintézetek

9 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése •380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről •381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről a származtatott (derivatív) ügyletek fedezetbe vonásáról és nyilvántartásáról (Jht-hez) •5/2007. (III. 28.) PM rendelet a származtatott (derivatív) ügyletek fedezetbe vonásáról és nyilvántartásáról (Jht-hez) •21/2007. (IX. 15.) PM rendelet a hitelintézetek befektetési szabályzatáról Hitelintézetek

10 ©DRKE10 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2007. (XII. 20.) PM rendelet az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról től hatályon kívül helyezte a következőket: 13/2001. (III. 9.) PM rendelet a tőkemegfelelési mutató számításáról 14/2001. (III. 9.) PM rendelet a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól 16/2001. (III. 9.) PM rendelet az országkockázat tőkekövetelményéről 45/2008. (XII.31.) PM rendelet 45/2008. (XII.31.) PM rendelet A hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról Hitelintézetek

11 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Befektetési szolgáltatók, befektetési vállalkozások évi CXX. Törvény a tőkepiacról (IV. rész és V. rész X-XII. fejezetei hatályon kívül)) évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól

12 ©DRKE12 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekről Befektetési szolgáltatók

13 ©DRKE13 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2008. (VI.27.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról 27/2007. (XII. 20.) PM rendelet az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról től hatályon kívül helyezte a 8/2002. (II. 20.) PM rendeletet a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről 10/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési vállalkozások kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és a fedezetei minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól Befektetési szolgáltatók

14 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Befektetési alapkezelők 215/2000 (XII. 11.) Korm. rendelet – a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 47/2008. (XII. 31.) PM rendelet - a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről

15 ©DRKE15 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Biztosítók évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk. 536§-567.§) évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről évi XLII. törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló

16 ©DRKE16 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 261/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a biztosítók jelzáloghitelezési tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekről Biztosítók

17 ©DRKE17 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2001. (III. 5.) Korm. rendelet a légi közlekedési kötelező felelősségbiztosításról 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről 18/2004. (II. 13.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentesítéséről Biztosítók

18 ©DRKE18 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /1996. (XII. 29.) PM rendelet a biztosítóban az élet- és nem-életbiztosítási ágak elkülönítéséről 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet a nagykockázatok és nagykárok határértékeiről 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről 8/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről Biztosítók

19 ©DRKE19 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2001. (VI. 25.) PM rendelet a mezőgazdasági biztosító egyesületeknek nyújtott támogatás folyósításának részletes szabályairól 4/2002. (II. 6.) PM rendelet a Kártalanítási Számla elszámolásának szabályairól 33/2004. (VI. 23.) PM rendelet a független biztosításközvetítői (alkuszi vagy többes ügynöki) jelentés szabályairól 49/2008. (XII. 31.) PM rendelet a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 5/2006. (II. 7.) PM rendelet módosításáról Biztosítók

20 ©DRKE20 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Pénztárak évi XCVI. Törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról

21 ©DRKE21 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól Pénztárak

22 ©DRKE22 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól Pénztárak

23 ©DRKE23 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról {(a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet hatályon kívül május 16. napjával} 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról Pénztárak

24 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése /2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 262/2003. (XII. 26.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról {(a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül május 16. napjával} Pénztárak

25 ©DRKE25 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése II. TEVÉKENYSÉGI ÉS INTÉZMÉNYI SAJÁTOSSÁGOK

26 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Pénzügyi szolgáltatók (Pénzügyi szervezetek) •Pénzügyi intézmények –Hitelintézetek –Pénzügyi vállalkozások •Befektetési szolgáltatók •Befektetési alapok •Biztosítóintézetek •Pénztárak –Magánnyugdíjpénztár –Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak –Önkéntes Kölcsönös Egészség- és Önsegélyező Pénztárak

27 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Pénzügyi intézmények Hpt és 9. § Pénzügyi intézmény Hitelintézet Pénzügyi vállalkozás 50 millió Ft Pénzügyi holding 2 milliárd Ft Bank 2 milliárd Ft Szakosított hitelintézet Külön törvényi szabályozás Szövetkezeti hitelintézet 250 millió Ft

28 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A szektor szereplőinek céljai •Kölcsön felvevők – alacsony forrásköltség •Befektetők – legjobb megtérülés •Hedgerek – kockázat minimalizálás •Spekulátorok – profitot kockázatért •Intermedierek – díjért kapcsolatot •Szabályozók és tőzsdék – ellenőrzik, vagy biztosítják a működés feltételeit

29 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Mitől speciális intézmény a bank? •Eszköztranszformátor: a pénzügyi befektetés egyik formáját egy másik formává alakítja •Csökkenti (átvállalja) ügyfelei hitel, likviditási és piaci kockázatait •Likvid eszközöket kínál forrásoldalon, miközben illikvid, magas árkockázatú eszközöket tart eszközoldalon •„Más pénzével játszik” •„Pénzügyi”és „termelési” folyamatok nem különülnek el

30 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Alapkoncepció  A pénz szerepe  A pénz ára  Kereslet- kínálat  A pénz időértéke  Infláció

31 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A pénz időértéke •Jövőbeni érték (adott kamatláb alapján számított adott összeg jövőbeni értéke) •Jelen érték (jövőbeni pénzösszeg adott kamatláb alapján számított mai értéke) •Nettó jelen érték (jövőbeni pénzáramlások jelen értéke adott kamatlábak mellett)

32 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A tőke szerepe A tőke: •Tőke befektetők: a fogyasztási szükségleteiken felüli pénzeszközeiket kölcsönadják a tőkét igénylőknek haszon fejében (tőke megtérülési ráta). •Tőke felhasználók: abban a reményben igénylik a tőkét, hogy a jövőben azt vissza tudják fizetni. •Magánszemélyek, intézmények, bankok, biztosítók, gazdálkodó szervek betét, értékpapír vagy eszköz befektetés révén intermedierek közreműködésével, vagy közvetlenül transzferálják a pénzt a befektetőkhöz.

33 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Kockázat és kontroll Kockázatok fajtái: 1.Hitelezési (hitel) kockázat 2.Működési kockázat 3.Piaci kockázat 4.Kamatláb kockázat 5.Árfolyam kockázat 6.Likviditási kockázat 7.Technológiai kockázat 8.Szabályozási kockázat

34 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Mi a kockázat fogalma? A jövőnek több kimenete lehet? –Bizonytalanság: a rosszul vagy nehezen formalizálható helyzet  korlátozott racionalitás –Kockázat: a valószínűség-számítás eszközeivel tárgyalható bizonytalan helyzet

35 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A kockázatkezelés aranyszabályai a kockázati tényezők •A kockázat felismerése: a kockázati tényezők információk •A kockázat mérése: az információk fontossága •A kockázat kezelése: –a kockázat mérséklése: szabályok megalkotása és betartása, diverzifikáció, származtatott termékek –a veszteség mérséklése: a szabályok megalkotása és betartása, fedezetek és limitek

36 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Speciális banki kockázati kategóriák •Hitelkockázat •Működési kockázat •Piaci kockázat •Egyéb kockázatok –Likviditási kockázat –Elszámolási kockázat –Országkockázat –Stratégiai kockázat –Reputációs kockázat

37 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Kockázattípusok veszteségarányai Forrás: Bankárképző Rt.

38 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A kockázatok mérése és kezelése •Mérés: •Mérés: kvalitatív és kvantitatív megközelítés •Kezelés : –Limitek –Folyamatok-szabályzatok •Kontrollok •Párhuzamosságok –Kockázati felár –Fedezet –Derivatív termékek –Értékpapírosítás

39 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A kockázatok tradicionális értékelése •Az esemény bekövetkezésének valószínűsége •Az esemény hatása •Kritikus: Kis gyakoriságú, nagy hatású események •Kontrollok kialakítása és ellenőrzése

40 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A konkrét kockázati eseményekhez érték rendelhető: A bekövetkezés valószínűsége X A bekövetkezés esetén gyakorolt hatás kockázat várható költsége = kockázat várható költsége Kockázatelemzés (számszerűsítés)

41 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Hitelezési kockázat hitelezőnél veszteség keletkezik •Annak a kockázata, hogy a másik fél nem a szerződés szerint teljesít és ennek következtében a hitelezőnél veszteség keletkezik. A másik fél lehet egy ország is (ország kockázat). •Kockázat kompenzálása: –a margin növelésével ( recesszió- magasabb margin), –blue chip hitelezéssel, –diverzifikálással, –biztosítással, stb. •Koncentráció kockázat: annak a kockázata, hogy a veszteség valamely partner, iparág, földrajzi helyzet, termék, vagy piac (részvény, árfolyam, kamatláb) túl nagy koncentrációjának következtében következik be. Kockázat és kontroll

42 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Hitelkockázat •A kockázati tényező: az adós nem teljesítése •Kockázatelemzés: adósminősítés, scoring, követelésminősítés, portfólió-modellek •Kockázatkezelés: szabályozás és szervezet •A veszteség csökkentése: fedezet és szpred •A kockázat csökkentése: diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívák •A végső védelem: a tőke Kockázat és kontroll

43 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Működési kockázat •Az a kockázat, hogy a felek nem képesek ( technikai okból) teljesíteni a szerződést. •A KOCKÁZATKEZELÉSI GYAKORLAT MELLETT IS VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ KÁROK KELETKEZNEK. •A működési kockázat lehet: –teljesítési kockázat, (a felek nem tudnak fizetni, vagy szolgáltatni) illetve –tranzakciós kockázat, (nem a szerződés szerinti áron, termékben, vagy teljesítési szabályok szerint történik) •Kockázatot befolyásolja: a szakmai színvonal, használt rendszerek fejlettsége, hatékony kontrollok, az ügyletek komplexitása, volumene. •Kockázat csökkentés: hatékony back office, hatékony kontrollok Kockázat és kontroll

44 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Működési kockázat A működési kockázat: –belső folyamatok, rendszerek, emberek nem megfelelően összehangolt működése, meghibásodása –külső esemény hatására bekövetkező veszteség kockázata. A definícióba (amely kellően „homályos”) beleértendő a jogi kockázat is. A stratégiai és a jóhírnév kockázat kívül esik a szabályozói definíció hatókörén, (Hpt. 76/J §. (1) bek.) Működési kockázati esetek lehetnek: endogének és exogének Kockázat és kontroll

45 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Eseménytípusok – mintaesetek alapján 1. 1.Az ügyintéző egy nem technikai számlát nem engedélyezett módon használva saját számlára, hasznot szerezve hajtott végre tranzakciót. Belső csalás 2. Az ügyfél hamis mérleget adott át a hitelkérelem során, ez a későbbi felszámolási eljárás során derült ki, az ebből eredő veszteség 15 millió Ft. Munkaügy 3. Munkavédelmi ellenőrzés során feltárásra került, hogy a klímaberendezés nem felel meg a vonatkozó követelmények. A következő hatások vonatkoznak az eseményre: Büntetés, kívánt állapot helyreállítása Külső csalás Forrás: Bankárképző Rt.

46 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A Gazdasági Versenyhivatal megbüntette a bankot, az alkalmazott reklámok megsértették a tisztességes piaci magatartás védelmére vonatkozó szabályozást Ügyfél, termék, üzleti eljárások 5. Az egyik fióknál elhelyezett kültéri ATM vandalizmus áldozata lett, a monitort tönkretették Üzletmenet-kimaradás és rendszerhibák 6.Egy hardverelem cseréje a kártyarendszer leállásához vezet. Vonatkozó költségek: Javítás, ügyfélpanaszok Eszközök fizikai károsodása Eseménytípusok – mintaesetek alapján 2. Forrás: Bankárképző Rt.

47 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Utaló Imre átutalása tranzakciós hiba miatt nem megfelelő értéknapon került végrehajtásra. Az ügyfél kártérítést kért és kapott, a bankra áthárította az utalási hiba miatt kapott APEH mulasztási bírságot. Végrehajtás, folyamatszabályozás Eseménytípusok – mintaesetek alapján 3. Forrás: Bankárképző Rt.

48 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Működési kockázati döntési fa Kulcs- kockázatok Azonosított kockázat Azonosítatlan kockázat Elfogad- hatatlan kockázat Elfogadható kockázat Kontroll Transzfer Elkerülés

49 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Treat (kezelés) A rendszer megváltoztatása, tartalékképzés Terminate (megszüntetés) Kivonulás, az adott tevékenység beszüntetése Transfer (áthárítás) A kockázat felelősségének áthárítása (pl. biztosítás, kötbér) Tolerate (tolerancia) Kockázatviselő képességük részeként beletörődnek a kockázatba Kockázatkezelés „4T módszere”

50 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A működési kockázatkezelési ciklus Megfelelő értékelés és elemzés = kulcstényező Kockázat- azonosítás Kockázat- mérés Kockázat- kezelés Monitoring • Önértékelés • Új termék áttekintés • Kockázattudatosság • Esemény-jelentés • Elemzés, stb • Akciók követése • KRI kezelés, stb. Forrás: Choi [2003] ©

51 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Monitoring -Kulcskockázati indikátorok •KRI = Key Risk Indicators •Definíció: –A működési kockázati események bekövetkezésével szoros összefüggésben lévő mutatók (pl. tranzakciószám) •Cél: Üzleti környezeti-kontroll tényezők figyelembevétele •Alkalmazási lehetőségek: –„Early-warning” vs. „utólagos kockázatfeltárás” –Kockázatkezelés/akciótervek hatékonyságának felmérése •Példák: –5 napon túli késéssel rendelkező tranzakciók száma –Manuális műveletet igénylő tranzakciók aránya –Elutasított átutalások aránya, stb.

52 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Piaci kockázat kamat és árfolyam kockázat •annak a kockázata, hogy valamely pénzügyi instrumentum értéke a jövőben csökken (kamat és árfolyam kockázat tipikusan piaci kockázatok). •Piaci kockázatot befolyásoló tényezők: –külső (mindenkit egyformán érint, pl. kamat változás) és –belső tényezők (egyedi, pl. várt eredmények elmaradása). Kockázat és kontroll

53 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Működési kockázat és többi kockázattípus Események gyakorisága - súlyossága adós nem teljesítési valószínűsége (PD), a veszteség nagysága (LGD), a pozíció – „kitettség” nagysága (EAD) kamatlábak, devizaárfolyamok, részvényárfolyamok, volatilitás, tőzsdei áruárak hozamának ingadozása Kockázati tényező Folyamatszervezés, biztosítás, Kvalitatív technikákon alapuló kezelés, kulcsindikátorok elemzése-monitoring, Limit, fedezet, diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívok, Limitek, mérleg- menedzsment, származtatott termékek Kockázatkezelés AlacsonyElfogadhatóJóMérés megbízhatósága Nincs teljes konszenzus (top- down vs. bottom-up) minősítési rendszerek, PD-LGD modellek, gazdasági tőke VAR, stressz tesztek, gazdasági tőke Kockázat felmérés általában nagy gyakoriságú kis súlyú vagy kis gyakoriságú nagy súlyú – statisztikailag nehezen kezelhető Statisztikai mérés nehézségei, „nem jól viselkedő” eloszlások Jól mérhető, gazdag statisztikai adatbázis Jellemzője Nehezen körülhatárolhatóIgen Kitettség mérhetősége Működési kockázatHitel kockázatPiaci kockázat Forrás: Bankárképző Rt.

54 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Kamatláb kockázat •Azon eszközök kockázata, amelyek értéke a kamattól függ, az a kockázat, hogy kamatláb változása miatt veszteség keletkezik. •Banki működés alapja: betétekért fizetett kamat alacsonyabb, mint a kölcsön kamat (margin –hitelezési kockázaton alapszik), és a hosszabb lejáratú kölcsön kamata magasabb. •A bankok rövid lejáratra vesznek fel pénzt (betét, kölcsön) és hosszú lejáratra helyeznek ki. Kockázat és kontroll

55 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Árfolyam kockázat •Az a kockázat, hogy veszteség keletkezik az árfolyam változás következtében. •Az árfolyam kockázatot befolyásolja a felhasználó tényleges árfolyam pozíciója, valamint a kamat várakozások, a gazdasági kilátások, a befektetői igények, és a kormányzati intervenciók. •A kockázat csökkentése: fedezeti ügyletek Kockázat és kontroll

56 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Likviditási kockázat •Annak a kockázata, hogy a pénzügyi instrumentum gyors értékesítése csak a piaci érték alatt lehetséges. •Likviditás: adott piacon bonyolított tranzakciók mennyisége. Elég vevő és eladó esetén egyensúly alakul ki, az eladó mindig talál vevőt az egyensúlyi ár közelében. •Likviditást befolyásoló tényezők: –belső tényezők, mint a standardizálás hiánya, új, nem ismert termékek, –külső tényezők, mint a volatilitás. •Kockázat csökkentés: csak likvid eszközök tartása, és a piac volatilitásának figyelése, vagy képesség nem likvid eszköz hosszú lejáratig való tartására. Kockázat és kontroll

57 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Technológiai kockázat •Az információs rendszerektől és a technikai támogatástól való nagyfokú függés kockázata. •Befolyásolja: elégtelen hardware, software fejlesztés, elégtelen training, katasztrófa terv hiánya, a piac gyors fejlődése ( új termékek, nagy volumenek) •Kockázat csökkentés: megfelelő befektetés és training, katasztrófa terv, hatékony management kontroll. Kockázat és kontroll

58 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Szabályozási kockázat •Annak a kockázata, hogy a szabályozók változásának fel nem ismerése miatt veszteség keletkezik. •Befolyásolja: a kormányzati jogalkotás, valamint a kormány által más szervezetekre, illetve piacokra ruházott hatalom. •Kockázat csökkentés: idő és erőforrás allokálás a szabályozóknak való megfelelés érdekében. Olyan rendszerek és kontrollok implementálása, melyek biztosítják a megfelelést. Kockázat és kontroll

59 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Különválik a számviteli és a kockázati szempontú értékelés •A kockázati összértéket meghatározó előírások a Hpt. alapján kiadott kormányrendeletekben •A számviteli szempontú értékelést pedig kizárólag a számviteli törvény és a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályozza „Sajátos értékelési előírások” –a számviteli politikának az Eszköz-forrás értékelési szabályzatában kialakított önálló része, „Sajátos értékelési előírások” címszó alatt tartalmazza mindazon követelményeket, amelyeket korábban a 14/2001. (III. 9.) PM rendeletben felsorolt szabályzatok határoztak meg –Ezek a szabályzatok megszűntek. Kockázat és kontroll

60 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Sajátos értékelési előírások alá tartoznak a következő tételek  a követelések és követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások  az értékpapírok (befektetési és forgatási)  a követelés fejében kapott készletek  a mérlegen kívüli kötelezettségek

61 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Értékelést meghatározó szempontok  az ügyfél, partner minősítése  törlesztési rend betartása (késedelmi idő)  országkockázat  tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (piaci ára, a kereslet-kínálati viszonyok és a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában)  tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeli kifizetési kötelezettség  rendelkezésre álló fedezet

62 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Szempontok alkalmazása •„Értékesíthetőség és mobilizálhatóság” szempontja alapvetően az értékpapírok és a követelés fejében kapott készletek minősítése és értékelése esetében mérvadó; • „Tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeli kifizetési kötelezettség” szempontja a mérlegen kívüli tételek minősítése és értékelése tekintetében mérvadó; „egyszerűsített minősítési eljárás” •A teljes körű szempontrendszeren alapuló értékelés mellett bizonyos követelésekre alkalmazható az „egyszerűsített minősítési eljárás” is, amikor csak egy vagy néhány szempontot vesznek figyelembe; –Egyszerűsített minősítési eljárás alkalmazható a lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelből adódó, a jelzáloghitelből eredő, és a kisösszegű követeléseknél függetlenül attól, hogy egyedi vagy csoportos értékelés alá vonták azokat.

63 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Értékelés lehet •Egyedi értékelés: •Egyedi értékelés: Alapvetően ezt kell alkalmazni minden tételre •Csoportos értékelés:  a kisösszegű követelésekre (számviteli politika. szerint)  az azonos jogokat megtestesítő értékpapírokra (250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet korábban is hatályos előírásai alapján) [Azonos jogokat testesít meg: ha a kibocsátás feltételei (a kibocsátó, a névérték, a hozamfeltételek, a lejárati idő és egyéb feltételek) megegyeznek legfeljebb egy sorozat eltérő tagjairól van szó.]

64 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Értékelési csoportok •A csoportos értékelés alá vont tételeket kell értékelési csoportokba sorolni; •Legalább három értékelési csoportot •Legalább három értékelési csoportot kell kialakítani, de lehet ennél többet is; •Minden csoporthoz egy konkrét százalékos mértéket (arányt) kell rendelni; •A csoport minden egyedére a csoporthoz tartozó százalékos mértékben kell értékvesztést elszámolni; •A csoportos értékelés alá vont követelésekre nem kötelező alkalmazni az Szt. módosítás szerinti, bekerülési értéken való kivezetési szabályt.

65 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Értékelés lényege mekkora az adott tétel kapcsán várható veszteség •Az egyes tételek esetében a fedezettől eltérő, különböző szempontok együttes figyelembevételével kell meghatározni, hogy mekkora az adott tétel kapcsán várható veszteség •a megtérülés hiánya, vagy •a jövőbeni veszteségjellegű kifizetési kötelezettség miatt; •Majd az így felmért várható veszteség összegéből le kell vonni az adott tétel kapcsán rendelkezésre álló fedezetek értékét, azok számbavételi sorrendjét figyelembe véve; fedezetlen veszteség eszközminősítési kategóriába vagy értékelési csoportba •A fennmaradó, fedezetlen veszteség alapján kell besorolni a tételt az értékelés (egyedi vagy csoportos) jellegétől függően a megfelelő eszközminősítési kategóriába vagy értékelési csoportba és a hozzárendelt arány alapján kell utána értékvesztést vagy céltartalékképzést elszámolni, illetve a meglévőt módosítani.

66 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Eszközminősítési kategóriák •Az egyedi értékelés alá vont tételeket kell eszközminősítési kategóriába sorolni az értékelés végső eredménye alapján; •Legalább 5 minősítési kategóriát kell felállítani, amelyek megegyeznek 14/2001. (III. 9.) PM rendeletben korábban alkalmazott kategóriákkal; 5 kategóriás rendszerrel •Lehet ennél több kategóriát is kialakítani, más elnevezésekkel, de azok feltételeit meg kell feleltetni az 5 kategóriás rendszerrel; •Minden kategóriához súlysávot kell rendelni és azon belül egy arányt kell a tételhez kapcsolni; •Az 5 kategóriás rendszer súlysávjai azonosak a 14/2001. (III. 9.) PM rendeletben korábban alkalmazottakkal, azzal az eltéréssel, hogy a külön figyelendő 1-10%-ig terjed.

67 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Eszközminősítés szabályozása 250/2000 (XII.24.) Korm. rendelet 7.sz. melléklet A rendelet a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek minősítését írja elő. Ezeket negyedévente minősíteni kell és minimum a következő öt kategóriába besorolni: Besorolási kategóriaÉrtékvesztés elszámolási kulcs % Problémamentes 0 Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

68 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Besorolási kritériumok I. Problémamentes Törlesztési határidővel rendelkező tételek: A hitelintézetnek nem kell veszteséggel számolni vagy a veszteséget a biztosítékok fedezik és a fizetési késedelem kevesebb, mint 15 (lakossági hiteleknél 30 ) nap. Törlesztési határidővel nem rendelkező tételek: A hitelintézetnek nem kell veszteséggel számolni vagy a veszteséget a biztosítékok fedezik.

69 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Besorolási kritériumok II. Nem lehet problémamentes, ha oaz ügyfél olyan csoport tagja, amelyben a csoport bármelyik tagjának pénzügyi pozíció romlása veszélyezteti az adós törlesztési képességét oa hitelintézetnek az ügyféllel szemben több jogcímen is van követelése és azok közül valamelyikkel kapcsolatban az adós nem képes eleget tenni a fizetési kötelezettségének oaz ügyfél hitelképességének romlása miatt a szerződést módosítani kellett

70 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Besorolási kritériumok III. Külön figyelendő A minősítés időpontjában minimális (legfeljebb 10 %) veszteség valószínű és a biztosítékok erre nem nyújtanak fedezetet. Átlag alatti Szokásosnál magasabb a kockázat és bizonytalan, de legfeljebb 30 %-os arányú veszteség valószínűsíthető és amire a biztosítékok nem nyújtanak fedezetet.

71 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Besorolási kritériumok IV. Kétes A veszteség mértéke 30 %-nál nagyobb,de 70 %-nál kisebb és a biztosítékok ezt nem fedezik. Legalább 90 napos vagy rendszeres törlesztési késedelem. A követelés bírósági per tárgyát képezi Rossz A veszteség a 70 %-ot előreláthatólag meghaladja és ezt a biztosítékok nem fedezik. Az adós ellen felszámolási eljárás indult.

72 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése PÉLDA AZ ÉRTÉKVESZTÉS SZÁMÍTÁSRA Feladat: Egy bank követelésállománya millió Ft. Ennek megoszlása a következő (m.Ft): oKülön figyelendő:180 oÁtlag alatti120 oKétes:100 oRossz: 80 Számítsa a minimálisan és maximálisan elszámolandó értékvesztést !

73 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése PÉLDA MEGOLDÁSA MegnevezésÁllomány m.Ft. Sáv %Ért.v. Min. Ért.v. Max. Problémamentes Külön figyelendő ,818 Átlag alatti12011 – 3013,236 Kétes10031 – Rossz ,880 Összesen ,8204

74 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Ügyfél, illetve partner minősítés •A számvitel az adott gazdasági esemény alapján már létező tételek tekintetében foglalkozik az ügyfél, partner minősítésével, az a kockázatvállalást megelőző hitelbírálatra nem terjed ki; •Az olyan követelések esetében is minősíteni kell az eredeti szerződő ügyfelet, partnert, amelyek esetében  teljes értékű és megbízhatóságú a fedezet, vagy  létezik harmadik fél által vállalt garancia, kezesség, feltéve, hogy a tétel nem tartozik az „egyszerűsített minősítési eljárás” alá; •Az objektív és szubjektív szempontokkal, illetve számszerűsíthető és nem számszerűsíthető információkkal kapcsolatos követelményeket az intézmény maga alakítja ki, az nincs részletesen előírva jogszabályban; •Ki lehet alakítani ügyfél, illetve partner kategóriákat, de az nem kötelező; •Az azonos ügyféllel szembeni különböző tételek minősítésénél következetesen kell eljárni, de azokat nem feltétlenül kell azonos ügyfél, illetve partner kategóriába sorolni; •Országkockázat figyelembevételének módja az intézményre van bízva; •Nemzetközileg elfogadott hitelminősítő szervezetek minősítése is figyelembe vehető.

75 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Törlesztési rend betartása •Önmagában a késedelmi idő nem döntheti el a besorolást, •A többi szempontot és végül a fedezet értékét is figyelembe kell venni, •feltéve, hogy a tétel nem tartozik az egyszerűsített minősítési eljárás alá.

76 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Fedezetértékelés •A fedezeteket számbavételének értékét a számviteli politikában kell rögzíteni, de alapvetően azokat piaci értékén kell figyelembe venni; •A számviteli szempontból elfogadott fedezetek nem feltétlenül egyeznek meg a hitelkockázat meghatározására vonatkozó kormányrendelet szerinti fedezetekkel.

77 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Eszközminősítés nem fedezett veszteségalapján történik az adott tétel besorolása •Valamennyi szempont együttes figyelembevételével, a nem fedezett veszteség alapján történik az adott tétel besorolása a megfelelő  eszközminősítési kategóriába, vagy  értékelési csoportba a tétel értékelésének (egyedi vagy csoportos) jellegétől függően; •A mérlegen kívüli tételek, a követelés fejében kapott készletek és az értékpapírok esetében, alapvetően a jövőben várható veszteség összegének függvényében történik a besorolás; •A függő kötelezettségek esetében tekintettel kell lenni arra, hogy annak megszűnése mérlegbeli eszköztételt vagy veszteségjellegű kifizetési kötelezettséget keletkeztet-e.  az előbbinél a keletkező eszköztétel értékelésére alkalmazott szempontokat is mérlegelni kell,  az utóbbinál pedig a veszteségjellegű kifizetési kötelezettség a mérvadó; •A határidős, opciós, swap ügylet után kockázati céltartalék csak akkor képezhető, ha annak várható vesztesége a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti céltartalékkal nem fedezett, illetve passzív időbeli elhatárolásként nem lett elszámolva (ez utóbbi a fedezeti ügyletekre vonatkozik)

78 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Kockázati céltartalékképzés és értékvesztés • „Sajátos értékelési előírások” idevonatkozó részében nemcsak a sajátos értékelés alá tartozó tételek utáni •kockázati céltartalékképzés és •értékvesztés szabályai szerepelhetnek, hanem •Itt célszerű szabályozni a pénzügyi intézményre vonatkozó egyéb jogszabályban előírt céltartalékképzés és értékvesztés szabályait is •halasztott kamatfizetéses hitelek tőkésített kamatának céltartaléka, •lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka, •általános kockázati céltartalék, •nem fedezeti célú derivatív ügyletek céltartaléka stb.

79 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Kockázati céltartalékképzés és értékvesztés – folyt. besorolás eszközminősítési kategóriába, vagy értékelési csoportba •Értékvesztés vagy a kockázati céltartalék szükséges szintjét az határozza meg, hogy a tétel a besorolása alapján, mely eszközminősítési kategóriába, vagy értékelési csoportba lett besorolva és ennek alapján milyen céltartalékképzési vagy értékvesztési arányt rendeltek hozzá; •Meglévő értékvesztést vagy kockázati céltartalékot minden értékelés alkalmával annak szükséges szintjére kell kiegészíteni; negyedéventemérleg fordulónapon •Értékelés gyakorisága: kötelezően negyedévente és a mérleg fordulónapon, de lehet ennél nagyobb gyakorisággal is a számviteli politikában rögzítettek szerint.

80 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Az ügyfél és partnerminősítés szabályozása 250/2000 (XII. 24) Kormányrendelet 7. sz. melléklete Megszűntek a korábbi részletes kötelező tartalmi előírások. Csak annyit ír elő a rendelet, hogy vizsgálni kell –az ügyfél gazdálkodási adataiból nyert számszerűsíthető adatokat, objektív szempontokat, valamint –a nem számszerűsíthető szubjektív információkat

81 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Pénzügyi intézmények könyvvizsgálati sajátosságai 6. Pénzügyi intézmények könyvvizsgálati sajátosságai A legfontosabb prudenciális előírások a következők: • szavatoló tőke követelmény • tőkemegfelelési mutató • befektetési korlátok • nagykockázat vállalási korlátok • belső hitel korlát • kockázati céltartalékképzés • általános tartalékképzés • eszköz-forrás lejárati összhang követelmény • likviditás

82 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Szavatoló tőke (Hpt. 74. §) A szavatoló tőke elemei a) jegyzett tőke, b) tőketartalék, c) eredménytartalék, d) lekötött tartalék, e) mérleg szerinti eredmény, f) általános tartalék, g) általános kockázati céltartalék, h) értékelési tartalék, i) alárendelt kölcsöntőke, j) kiegészítő alárendelt kölcsöntőke. alapvető tőkeelemek járulékos tőkeelemek járulékos tőkeelemek kiegészítő tőkeelemek

83 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Tőkemegfelelés (Hpt. 76. §)  A szavatoló tőke nem lehet kisebb az előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.  Tőkemegfelelési mutató:  Szavatoló tőke / kockázatokkal súlyozott mérlegfőösszeg  legalább 8%  Kereskedési könyv vezetési kötelezettség  A hitelintézet […] alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfolióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni.

84 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Általános tartalék (75. §)  Képzése: adózott eredmény pozitív összegéből (10%)  Felhasználása: adózott eredmény negatív összege esetén (veszteség összegéig, ill. általános tartalék összegéig)  Mentesítés feltételei:  PSZÁF engedély  Tőkemegfelelési mutató 12% felett van  Nincs negatív eredménytartalék  Az eredménytartalék az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosítható.

85 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Általános kockázati céltartalék  A hitelintézetnek a kockázatvállalással összefüggő előre nem látható, illetve előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére  A korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-áig  Képzése már nem kötelező

86 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A kockázatvállalás korlátozása  Nagykockázat: 10-25%, összesen max. nyolcszoros  Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás  Befektetés:  Max. 15% (kivétel: pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, járulékos vállalkozás), összesen max. 60%  Egy vállalkozásban max. 51%  Túllépés lehetséges: szavatoló tőke csökkentés  Ingatlan befektetés: max. 5%. (nem banküzemi célt szolgáló)  Összes befektetés: max. 100%  Kockázati céltartalék-képzés

87 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A hitelintézeti éves beszámoló  Hitelintézeti mérleg  Hitelintézeti eredmény-kimutatás  Kiegészítő melléklet  Üzleti jelentés

88 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Hitelintézeti mérleg - Alapvető jellemzők  Eszköz oldal:  Főcsoportok: az eszközök mobilitási sorrendjére épülnek  Csoportokon belül: a fő rendező elv az ügylettípusok és ügyfélkör szerinti besorolása (elsősorban követelések)  Forrás oldal:  A fő rendező elv az esedékesség szerinti besorolás  Kockázati céltartalékok  Értékvesztés  Értékpapírok részletes bontása

89 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Saját tőke és jegyzett tőke Jegyzett tőke:  Minimum 2 milliárd forint  Pénzben kell befizetni  Alaptőke-emelés kizárólag pénzbeli hozzájárulással Saját tőke:  Nem lehet kisebb az előírt legkisebb jegyzett tőkénél  Ha 2 milliárd alá csökken: PSZÁF 18 hónapot adhat a feltöltésre  Tőkeleszállítás legfeljebb a 2 milliárd forintos határig  Ha a saját tőke elemei között szerepel negatív érték, tőkeleszállításkor elsődlegesen a negatív értéket kell elszámolni Hitelintézeti mérleg

90 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Alárendelt kölcsöntőke  Jellemzők:  Öt évet meghaladó lejáratú v. legkevesebb öt év elteltével felmondható  Bevonható a bank adósságának rendezésébe  Hátrasorolt kötelezettség: az adós felszámolása vagy csődje esetén a többi hitelező kielégítése után lehet kiegyenlíteni  Tulajdonosok nyújtják  A járulékos tőkeelemek része: erősíti a bank tőkéjét Hitelintézeti mérleg

91 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Mérlegen kívüli tételek Függő kötelezettségek :  Opciós ügyletek  Garanciavállalás, kezességvállalás  Hitellevelek és akkreditívek  Hitelszerződés alapján igénybe vehető keretösszeg  Biztosítékként szolgáló vagyontárgyak  Nem valódi penziós ügyletek  Hitelígérvények  Váltóval kapcsolatos függő kötelezettségek  Le nem zárt peres ügyek Jövőbeni kötelezettségek:  Határidős adásvételi ügyletek  Swap ügyletek határidős ügyletrésze Hitelintézeti mérleg

92 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A könyvvizsgálat folyamata

93 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Különleges könyvvizsgálati megfontolások Bankok működésének sajátosságai:  Idegen forrásokkal folyatott tranzakciók  Monetáris instrumentumok nagy volumene  Nagyszámú, nagy értékű, különböző típusú tranzakciók  Nagy fiókhálózat  Mérlegen kívüli kötelezettségvállalások  Sajátos szabályozások (PSZÁF) Könyvvizsgálati megfontolások:  Gyors fejlődés a termékekben és szolgáltatásokban  Az ügyfelekhez kapcsolt kockázatok sajátos természete  Bankműveletek rövid idő alatt jelentős hitelkockázatot eredményezhetnek  Számítógépes rendszertől függőség  Törvényi szabályozások hatása a működésre Könyvvizsgálat folyamata

94 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A banki működés sajátosságából következő elvárások  Szigorú belső ellenőrzési rendszer  Elektronikus adatfeldolgozás, integrált számítástechnikai rendszer, zárt és biztonságos  Döntési jóváhagyási rendszer átlátható, dokumentált, kontrollált  Szabályozás dokumentált, naprakész  Szigorú kockázatkezelés  Működési feltételek betartása  Naprakész számvitel  Pontos adatszolgáltatás Könyvvizsgálat folyamata

95 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A banki könyvvizsgálat célja A könyvvizsgálat célja: (200. Témaszámú standard) A pénzügyi kimutatások vizsgálata révén a könyvvizsgáló:  elfogadható szintű(megfelelő és elegendő) bizonyosság megszerzése alapján  véleményt alkot arról, hogy a pénzügyi kimutatások  minden lényeges vonatkozásban  megfelelnek a vonatkozó beszámoló-készítési elveknek. Könyvvizsgálat folyamata

96 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Megbízási feltételek meghatározása Szerződéskötés előtt mérlegelni kell, az alábbi speciális szempontokat:  rendelkezik-e a bankszakmára vonatkozó speciális ismeretekkel  rendelkezik-e szakértelemmel az elektronikus adatfeldolgozási és elektronikai pénzforgalmi rendszerre vonatkozóan  megfelelő (elegendő) erőforrással rendelkezik-e  a szerződésnek speciális tartalmi elemei vannak jogszabályi kötelezés alapján (külön jelentés készítése a PSZÁF részére) Könyvvizsgálat folyamata

97 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Tervezés  ismeret megszerzése az üzleti tevékenységéről (gazdasági és szabályozási környezet, banki tevékenység)  könyvvizsgálati kockázat becslése (alap, ellenőrzési, feltárási kockázat)  elvégzendő eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározása, vizsgálati program  vállalkozás folytatása elve érvényesül-e Könyvvizsgálat folyamata

98 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Átfogó könyvvizsgálati terv kidolgozása A könyvvizsgálat elvégzéséhez szükséges átfogó terv kidolgozása során a könyvvizsgálónak különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:  a lényegesség megítélése  a könyvvizsgálati kockázat felbecslése  a belső ellenőrzés elvárható megbízhatósági foka  a bank által használt számítástechnikai és elektronikus pénzforgalmi rendszerek alkalmazási mértéke  a belső audit tevékenysége  a bank által felvállalt ügyletek összetettsége és a vonatkozó dokumentáció Könyvvizsgálat folyamata

99 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A banktevékenységben rejlő kockázatok A banktevékenységben rejlő kockázatok Termékek és szolgáltatások kockázatai  Ország- vagy átutalási kockázat  Helyettesítési kockázat  Pénzügyi rendezési kockázat  Kamatláb kockázat  Vagyonkezelői kockázat Könyvvizsgálat folyamata

100 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A banktevékenységben rejlő kockázatok- folyt. A banktevékenységben rejlő kockázatok- folyt. Működési kockázatok •Adatfeldolgozás (adatvezetés, adatrongálás, lassú feldolgozás, adatfeldolgozás elmaradása stb.) •Csalás, hamisítás, hibák •Földrajzi szétszórtság (ügyfélkockázat és termékkockázat nem összesíthető; ellenőrzési hiányosságok •stb. Könyvvizsgálat folyamata

101 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A belső ellenőrzés megbízhatósági foka Banki tranzakciós körök szerinti folyamatvizsgálat •Módja: A komplex pénzügyi beszámolási rendszer leegyszerűsítése a kontroll hatékonyság értékelése érdekében –Hitelezés (!) –Betét –Treasury –Befektetés –Vagyonkezelés –Pénzügyi jelentések –Működési költség •Koncepciója: azok a gazdasági események, amelyek hatással vannak a bankra, a banki rendszerekre, a folyamatokra, az adatokra. leszűkíthetők a logikai összefüggések alapján néhány tranzakció csoportra. Könyvvizsgálat folyamata

102 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A belső ellenőrzés megbízhatósági foka – folyt. Kontroll célok: alapozzák meg az értékelési eljárást és a kontroll monitorozást a tranzakciós körre vonatkozóan.  Kontroll célok:  Jóváhagyás, jogosultság  Teljesség  Pontosság  Egyenlegek alátámasztása (létezés)  Értékelés  Hozzáférés  Lényegesség és relevánsság minden tranzakciós kör esetében mérlegelendő! Könyvvizsgálat folyamata

103 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Alapvető vizsgálati eljárások végrehajtása  Az alapvető vizsgálati (könyvvizsgálói) eljárások jellege, ütemezése, terjedelme függ az alap és ellenőrzési kockázat mértékétől.  Típusai:  ügyletek és egyenlegek részletes tesztelése  elemző vizsgálatok •Eljárások:  Elemző, átvilágítás  szemrevételezés  egyenlegek visszaigazoltatása  információk bekérése Könyvvizsgálat folyamata

104 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Elemző eljárások  Alkalmazás területei pl. a hitelezés vizsgálatánál  Kapott, fizetett kamatok racionalitása a hitel/betét állomány és a kamatlábak alapján számított kamattömeg összevetésével  Kamatlábak elemzése, összevetés a piaci kamatokkal  Hitel portfolió elemzés  nagyság szerint  területi elhelyezkedés  termék szerint  lejárat szerint  kockázati kategória szerint  ágazat szerint  kamatláb szerint  fedezetek jellege szerint  lejárt tartozás szerint  lejárt kamattartozás szerint, stb. Könyvvizsgálat folyamata

105 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Elemző eljárások, mutatók  Eszköz megtérülési mutató (ROA)  Tőke megtérülési mutató (ROE)  Tőkemegfelelési mutató  Általános költségek aránya  Hitel minőségi mutató, stb. Könyvvizsgálat folyamata

106 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Szemrevételezés  Kiterjedése  dokumentumokra,  szerződésekre  fizikai eszközökre  Fizikai eszközök szemrevételezése  készpénz állomány  értékpapír állomány  nemesfém, stb. Könyvvizsgálat folyamata

107 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Információk bekérése és visszaigazolás  Külső és belső információk bekérése  Külső: Mindig nagyobb a bizonyító ereje, mert független harmadik féltől származik  Visszaigazolások lehetséges köre:  hitel egyenlegek  különböző pozíciók (vételi, eladási)  számlák (nostro és loro) egyenlegei  kamat  garanciák  akkreditívek, stb. Könyvvizsgálat folyamata

108 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Bankközi egyeztetési eljárások (ISA témaszámú állásfoglalás)  Az egyeztetés szükségessége  Igazoláskérések alkalmazása  Az igazoláskérés elkészítése és elküldése és a válasz átvétele  Az igazoláskérések tartalma Könyvvizsgálat folyamata

109 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A mérleg és eredményszámlákhoz kapcsolódó állítások, melyek bizonyítékokkal való alátámasztására irányul a könyvvizsgálat Mérlegszámlák  Teljesség  Létezés  Bemutatás és közzététel  Jogok és kötelezettségek  Értékelés Eredményszámlák  Teljesség  Értékelés  Valódiság  Bemutatás és közzététel Könyvvizsgálat folyamata

110 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A hitelintézetek sajátos szabályzatai  Számviteli törvényben foglalt szabályzatok  Eszköz-forrás értékelési szabályzat (sajátos értékelések)  Kockázatvállalási szabályzat  Betétgyűjtési szabályzat  Számlavezetési szabályzat  Befektetési szabályzat  Ügyfél minősítési szabályzat  Fedezet értékelési szabályzat  Eszköz- és ügyletminősítési, valamint értékelési szabályzat  Céltartalék képzési és értékvesztési szabályzat  Fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére stb. vonatkozó belső szabályzatok.  Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása és nyilvántartására vonatkozó szabályzat  Kereskedési könyv  stb. Könyvvizsgálat folyamata

111 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Követelések sajátosságai - Hitelezési folyamat  Hitel kérelem, előzetes bírálat  Jogosultság és jóváhagyás  Dokumentálás  Hitel dosszié  Folyósítás  Monitoring  Mérleg és eredménykimutatás kapcsolata Könyvvizsgálat folyamata

112 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Hitelezési folyamat – folyt. A hitelezési folyamat kockázatai  Nem ügyfélbarát procedúrák  Törvényeknek való megfelelés megsértése  Visszafizetési kockázat  Hiányos dokumentálás - érvényesítési problémák  Biztosítéki érték inflációja  Hitelkoncentráció túlzott mértéke  Jogosulatlan hitelezés, kifizetés  Hiányos vezetői információ – rossz hitelezési döntések  Nem hatékony monitoring Könyvvizsgálat folyamata

113 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Hitelezési folyamat – folyt. A hitelezési folyamat könyvvizsgálati célkitűzései:  Jogosultság ellenőrzése (szabályzatoknak való megfelelés)  Teljesség és pontosság( megfelelési tesztek a jogosultságra, a folyósításra, a könyvelésre, egyenlegek ellenőrzése, bevételek ellenőrzése, kamat elhatárolások tesztelése, stb)  Igazolás (analitika, főkönyv egyeztetés, visszaigazoltatások)  Hozzáférés (folyamat tesztelés)  Értékelés ( monitoring rendszer ellenőrzése, tételes hitel vizsgálatok) Könyvvizsgálat folyamata

114 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Hitel minősítési kategóriák •Problémamentes (nincs értékvesztés) •Külön figyelendő (1-10% értékvesztés) •Átlag alatti (10-30% értékvesztés) •Kétes (30-70% értékvesztés) •Rossz (70-100% értékvesztés) Könyvvizsgálat folyamata

115 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Egyedi hitelvizsgálat •Lefedettségi cél meghatározása –Vállalati (corporate) hitelek X% –Lakossági hitelek Y% •Vizsgálandó hitelek kiválasztása, mintavétel módszerének meghatározása Könyvvizsgálat folyamata

116 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Egyedi hitelvizsgálat – folyt. •Egyenlegek meghatározása a mérlegen kívüli tételekkel együtt •Adóscsoportok meghatározása •Hitel történet áttekintése •Banki minősítés áttekintése •Adósminősítés áttekintése, új információk értékelése •Hitel vizsgálat elvégzése •Fedezet vizsgálat elvégzése Könyvvizsgálat folyamata

117 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Egyedi hitelvizsgálat – folyt. •Könyvvizsgáló minősítési javaslata (kategóriába sorolás) •Javasolt értékvesztés, céltartalék •Eltérések meghatározása egyedileg •Eltérések a vizsgált állományra összesen Könyvvizsgálat folyamata

118 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Egyedi hitelvizsgálat – folyt. •Az eltérések megvitatása a vezetéssel •Elfogadott eltérések könyvvizsgálói módosító tételkénti feladása •El nem fogadott eltérések hatásának meghatározása –Lényeges: KORLÁTOZÁS a jelentésben –Nem lényeges: Könyvvizsgálat folyamata

119 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Egyedi hitelvizsgálat – folyt. •Eltérések %-os meghatározása a vizsgált állományra vetítve •Extrapoláció szükségességének mérlegelése •Következtetések az eszközminőségre •Következtetések a kockázat érzékenység és a kockázat kezelés hatékonyságára •Vezetői levél pontok összegyűjtése Könyvvizsgálat folyamata

120 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A tőkemegfelelés biztosításának elemei •Kockázatkezelési irányelvek •Kockázat/hozam trade-off behatárolás •Új termékbevezetés kockázatelemzési vonatkozásai •Prudenciális kérdések •Tőkeallokáció - tőketervezés •Kockázatra vetített hozam kalkuláció •Kockázatvállalási készség •Jelenleg releváns kockázatok •Szignifikanciája •Koncentrációja •Stratégiai célok és üzleti tervezés figyelembe vétele •Limitek alkalmazása •Szervezet •Felelősségi körök •Belső ellenőrzés és kontrolling •Kockázatkezelési folyamatok •Alkalmazott módszertanok és modellek Kockázatvállalási politikaKockázati étvágy Kockázati szerkezetKockázatmérés- és kezelés Könyvvizsgálat folyamata Forrás: Bankárképző Rt.

121 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Gyakorlati megvalósulás példái 1) Kisebb, kevesebb kockázattípussal rendelkező intézmény : •A kockázati étvágy a kockázatvállalási szabályzat részeként jelenik meg •A kockázati struktúra kezelése külön nem jelenik meg 2.Nagyobb intézmény szélesebb körű kockázati kitettségekkel •Külön-külön részletesen szabályozott kérdések: –Releváns kockázatok kezelése, felelősségi jogkörei és módszertanai –Kockázati étvágy definiálása –Tőkeallokáció alkalmazási kérdései –Stressz tesztelés –Tőketervezés és teljesítménymérés

122 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Gyakori hibák a kockázat-értékelésnél  Felismert kockázat és jövőbeli haszon szembeállítása  Minősített eszköz konverziója problémamentes eszközzé  Adóscsoportok azonosításának hibái  Prolongált hitel új hitelként való feltüntetése  Rossz hitel - tőke konverziók  Piaci kamat alatti hitelek nettó jelenértéke  Egymást tartalmazó fedezetek  Nem esedékes hitelek laza értékelése Könyvvizsgálat folyamata

123 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Jelentéstétel a pénzügyi kimutatásokról  A könyvvizsgálati dokumentáció és konklúziók áttekintése  Érvényesül-e a vállalkozás folytatásának elve  Könyvvizsgálói vélemény kialakítása  Kell-e figyelemfelhívó megjegyzés  Könyvvizsgálói jelentés  +vezetőségi jelentés – vezetői levél (ICR) Könyvvizsgálat folyamata

124 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A bankfelügyelet és a könyvvizsgáló kapcsolata (ISA Témaszámú állásfoglalás)  A pénzintézet (hitelintézet) vezetőségének felelősségi köre  A bankfelügyelet feladatköre  A pénzintézeti külső könyvvizsgáló feladatköre  A felügyeleti tevékenység és a könyvvizsgálat egymást kiegészítő volta Könyvvizsgálat folyamata

125 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A bankfelügyelet és a könyvvizsgáló kapcsolata – folyt.  Kritériumok a könyvvizsgáló feladatkörének lehetséges kiterjesztésére a felügyeleti tevékenységhez való hozzájárulásképpen  A könyvvizsgáló feladatköre lehetséges kiterjesztésének specifikus irányai  A felügyelet és a könyvvizsgáló közötti folyamatos párbeszéd és kölcsönös értesítés szükségessége Könyvvizsgálat folyamata

126 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Kiemelten feldolgozandó anyagok •545. témaszámú MNK Standard: A valósérték -meghatározások és -közzétételek könyvvizsgálata •1000. témaszámú állásfoglalás: Bankközi egyeztetési eljárások •1004. témaszámú állásfoglalás: Bankfelügyelet és külső könyvvizsgáló kapcsolata •1006. témaszámú állásfoglalás: Nemzetközi kereskedelmi bankok könyvvizsgálata •1012. témaszámú állásfoglalás: Származékos pénzügyi instrumentumok könyvvizsgálata •Hpt. és kapcsolódó jogszabályok (Kormány- és, PM rendeletek) •Tpt. és kapcsolódó jogszabályok •A gazdasági társaságokról szóló törvény •A számviteli törvény és Kormányrendeletek Könyvvizsgálat folyamata

127 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Befektetési szolgáltatók  Befektetési szolgáltatási tevékenységek   Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek  Egyéb tevékenység

128 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Befektetési vállalkozások típusai Befektetési szolgáltatási tevékenységet csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. A befektetési vállalkozások típusai :  Értékpapír-bizományos  Értékpapír-kereskedő  Értékpapír-befektetési társaság

129 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Befektetési szolgáltatási tevékenységek 1.Bizományosi tevékenység 2.Kereskedelmi tevékenység 3.Portfoliókezelés 4.Ügynöki tevékenység 5.Értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás 6.Jegyzési garancia vállalás

130 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek 1.Értékpapír letéti őrzés 2.Értékpapír letétkezelés 3.Befektetési hitelnyújtás 4.Tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel... 5.Nyilvános vételi ajánlat útján Rt.kben történő befolyásszerzés szervezése… 6.Befektetési tanácsadás 7.Ügyfélszámla-vezetés 8.Értékpapír-számlavezetés 9.Értékpapír kölcsönzés

131 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Egyéb tevékenységek A befektetési vállalkozás által kizárólag végezhető:  váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenység (Hpt. 3. § (1) g))  árutőzsdei szolgáltatási tevékenység részvénykönyvvezetés részvényesi meghatalmazotti tevékenység (nominee),  pénzügyi szolgáltatás közvetítése (Hpt. 3. § (1) h))  biztosítási szolgáltatás közvetítése (Bit. 31.§ (1) )  önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés ([Hpt. 3. § (1) l)),  magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés (Hpt. 3. § (1) n))

132 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelése  Saját tőke  Szavatoló tőke  Nagykockázat vállalás  Tartalékképzés

133 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Befektetési alapok  Nyílt végű, zárt végű,  Nyilvános, zártkörű  A befektetési alapkezelő befektetési alap kezelésére köteles,  Letétkezelő  Könyvvizsgálókat érintő egyéb rendelkezések

134 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Elszámolóházi tevékenység Felügyelet engedélye szükséges. A tevékenységet végezhetők köre:

135 ©DRKE135 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése III. NÉVJEGYZÉKBE VÉTEL ÉS KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖN (KÖNYVVIZSGÁLÓI) JELENTÉSEK

136 ©DRKE136 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről (227. § (2) bekezdésének b) pontja)

137 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Hpt. 136.§ – Hitelintézetek – Hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások (Hpt. 87/A) Bsztv. 99.§ – Befektetési vállalkozások – Árutőzsdei szolgáltatók Bit. 151.§ – Biztosítók Vbit. 84.§ – Viszontbiztosítók PSZÁF FT és MKVK 10/2006 számú ajánlás Vizsgálandó területekhez kapcsolódó egységes szempontrendszer, összehasonlíthatóság, MKVK minőségbiztosítási tevékenységének elősegítése Külön könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos jogszabályi háttér:

138 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Könyvvizsgálói „Minősítés” jelenlegi feltételei  Legalább „3” éven át, a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodóra vonatkozó számviteli, ellenőrzési tevékenység, ideértve a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat; és legalább kétéves törvényes kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói gyakorlat. vagy:  Legalább „3” éven át folytatott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább „2” évig beosztott könyvvizsgálóként való közreműködés. Minősítés visszavonása (igazolás): •a) a minősített kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azt kéri, •b) a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn, •c) a minősítést fegyelmi eljárás keretében megvonták.

139 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Korlátozó és összeférhetetlenségi szabályok (Hpt. 133.§)  Érdekeltségi korlátozások  Időbeli korlátozás  Intézményi korlátozás  Bevételi korlátozás

140 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Jogosultságok Könyvvizsgáló jogosultsága a Felügyelettel szemben:  írásbeli tájékoztatás belátása szerint és a könyvvizsgálat eredményéről adhat tájékoztatást. Felügyelet jogosultsága a felügyelt intézménnyel szemben:  könyvvizsgáló a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget a felügyelt intézményt új könyvvizsgáló választására kötelezheti,  éves beszámolót helyesbíttetni és a könyvvizsgálóval hitelesíttetni,  ha az éves beszámoló lényeges helytelen adatot tartalmaz a Felügyelet jogosult kötelezni az igazgatóságot az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára, Felügyelet jogosultsága a könyvvizsgálóval szemben  könyvvizsgálat megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérhet,  könyvvizsgálót névjegyzékéből törölhet,

141 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Kötelezettségek Könyvvizsgáló jelentéstételi kötelezettsége: külön kiegészítő jelentést  Meghatározott vizsgálati körre vonatkozóan köteles külön kiegészítő jelentést készíteni. Felügyelt intézmény kötelezettsége a Felügyelettel szemben:  a könyvvizsgálóval kötött szerződést és jelentést a Felügyelet számára megküldeni,  ha az éves beszámoló módosításra került, akkor a módosított és könyvvizsgáló által ismételten felülvizsgált adatot köteles a Felügyeletnek bemutatni

142 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Tájékoztatási kötelezettség  korlátozott, vagy elutasítói könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;  bűncselekmény elkövetésére, illetőleg szabályzatok súlyos megsértésére, vagy súlyos veszélyre utaló körülmények észlelése;  e törvény vagy más jogszabályok, szabályzatok előírásainak súlyos megsértésére utaló körülmények észlelése;  a pénzügyi szervezet kötelezettségeinek teljesítése, a rábízott értékek megőrzése nem látszik biztosítottnak;  a betétesek, befektetők, biztosítottak érdekei veszélyben forognak;  a belső ellenőrzési rendszerek súlyos hiányosságainak vagy elégtelenségének megállapítása;  jelentős véleménykülönbség a könyvvizsgáló és a pénzügyi szervezet fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, az intézmény működése szempontjából lényeges kérdésekben.

143 ©DRKE143 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése (Külön anyagként kiadva) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetéről és tartalmáról (FT 10/2006. (XI.30.) számú ajánlás) MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ‐ NOVEMBER (Külön anyagként kiadva)

144 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖN JELENTÉS FŐ KÖVETELMÉNYEI SorszámHpt.Bsztv.Bit. I.Az értékelés szakmai helyességének vizsgálata A szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata II.Értékhelyesbítések és leírások értékelésének vizsgálata Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülésének vizsgálata III.Tartalékképzés vizsgálataA tartalékképzés vizsgálataA folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, és adatszolgáltatási rendszer megfelelősségének értékelése IV.A folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálata A kockázatkezelési modellek megfelelőségeAz ellenőrzési rendszerek működésének értékelése V.A prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti, illetve jegybanki határozatok érvényesülése A szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartása A tartalékok megfelelősségének és fedezetének vizsgálata VI.Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatai, illetve a felügyeleti és jegybanki határozatok betartása A tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti részletes értékelése

145 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Kiegészítő Külön jelentés hitelintézetekre (Hpt.)

146 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Tartalom Tartalom I.Az értékelés szakmai helyességének vizsgálata II.Értékhelyesbítések és leírások értékelésének vizsgálata III.Tartalékképzés vizsgálata IV.Szavatoló tőkére, tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálata V.Eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti, illetve jegybanki határozatok érvényesülése VI.Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése VII.A szakosított hitelintézetekre vonatkozó értékelés különleges szempontjai

147 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése I. Az értékelés szakmai helyességének vizsgálata (folytatás) Az értékelés szempontjai:  a számviteli politika véleményezése jogszabályi megfelelés szempontjából,  eszközminőség értékelés, kockázat feltárás,  a fedezetértékelés gyakorlatának a belső szabályzattal való összehasonlítása,  a befektetések piaci értékének változásai, a kimutatott céltartalék, a minősítés módja, a képzett céltartalék szintjének megfelelősége, a befektetések hozama, vesztesége.

148 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése I. Az értékelés szakmai helyességének vizsgálata A vizsgált eszközök köre: (ajánlás 18. pontja)  az eszközminőség felmérése során egyedenként, részletesen kell vizsgálni legalább azokat a tételeket, amelyek a szavatoló tőke meghatározott nagyságát meghaladja.  (Ilyen pl.: a szavatoló tőke 10 %-át meghaladó egy adóssal szemben vállalt kockázat, a szavatoló tőke 0,5 %- át meghaladó belső vagy kapcsolódó hitel, a szavatoló tőke 4 %-át meghaladó külön figyelendő és átlag alatti kategóriába tartozó hitelek, a szavatoló tőke 1,5 %-át meghaladó kétes és rossz hitelek, stb.)  valamennyi befektetés, lakossági hitelek stb. vizsgálata

149 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése II. Értékhelyesbítések és leírások értékelésének vizsgálata  átértékelés,  hitel-tulajdonrész, hitel-ingatlan csereügyletek során bekövetkezett értékváltozások,  A devizatételek értékelésére vonatkozó megjelenítési szabályok helyességének ellenőrzése  a valós értéken történő értékelés gyakorlatának bemutatása stb. III. Tartalékképzés vizsgálata  kockázati céltartalék  általános kockázati céltartalék  általános tartalék képzés  lekötött tartalék  értékvesztés

150 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése IV. A folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálata  eszköz-forrás gazdálkodásának megfelelősége,  eszközök és források lejárati összhangja,  eszköz-forrás gazdálkodásra vonatkozó belső szabályozás betartása  tőkehelyzet értékelése  likviditás, jövedelmezőség  CRD szabályozás hazai jogszabályai

151 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése V. A megbízható és független tulajdonlásra, prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti, illetve jegybanki határozatok érvényesülése  tulajdonosi joggyakorlás  hitelezési tevékenység,  fedezetként kijelölt eszközök nyilvántartása,  fedezetek és biztosítékok belső szabályozása és szabályozottsága,  külföldi befektetések hosszú távú árfolyamkockázata és ország kockázatának fedezete,  devizatevékenységre vonatkozó jogszabályok betartása  a jövedelmezőséget, jövőbeni biztonságot veszélyeztető tételek bemutatása,  információs rendszer alkalmasságának vizsgálata a felügyeleti és MNB jelentések elkészítésére,  az MNB tv., a pénzforgalomról szóló külön jogszabályok és jegybanki rendelkezések betartásának vizsgálata  Felügyeleti és jegybanki határozatok végrehajtásának vizsgálata

152 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése VI. Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése  A hitelintézeten belüli, a Hpt. 67. §-ában említett ellenőrzési eljárások és rendszerek értékelése, a követelményeknek való megfelelése.  A felügyelő bizottság szerepe  A belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok gyakorisága és kiterjedtsége.  A belső ellenőrzés megbízhatósága, megállapításainak figyelembevétele, a kimutatott hiányosságok felülvizsgálata, a hibák korrigálása.  A döntési jogkörök és hatáskörök, vezetői és folyamatba épített ellenőrzés szabályozottsága.  A belső ellenőrzési szervezeti egység függetlenségének megvalósulása.

153 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése VII. A szakosított hitelintézetekre vonatkozó értékelés különleges szempontjai Jelzálog-hitelintézet  a jelzálog-hitelintézetről szóló törvényben foglalt működési szabályoknak való megfelelés a hitelek lejárata, a hitelállománynak az összes hitelbiztosítéki értékhez viszonyított aránya, az ingatlanbefektetések, a tartós befektetések és a jelzáloglevelek fedezete tekintetében.  önálló zálogjoggal kapcsolatos ügyletek megfelelőségének vizsgálata

154 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése VII. Szakosított hitelintézetek… - folyt. Lakás-takarékpénztár  a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény előírásainak való megfelelés a felvett kölcsönök, a szabad eszközök számítása, befektetése és felhasználása tekintetében.  a kiegyenlítési céltartalék állománya és felhasználása megfelelősége a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény 16. §-ában foglalt szabályoknak.

155 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése VII. A szakosított hitelintézetekre vonatkozó értékelés különleges szempontjai (folytatás – ez már „csak” javaslat) A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény előírásainak való megfelelés:  a külön jogszabályokban előírt szabályzatok a törvényi vagy rendeleti előírásoknak,  a banki biztonságos működés követelményeinek,  a hitelintézet belső szabályozottságának,  a döntési jogkörök és hatáskörök, vezetői és folyamatba épített ellenőrzés szabályozottsága tekintetében,  a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó belső eljárások, hatáskörök, nyilvántartási rendszer szabályozottsága és a belső szabályok betartása, a kötelezettségek vállalásának gyakorlata tekintetében.

156 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése IV. KÖNYVVIZSGÁLÓK LEHETSÉGES SZEREPE A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEMBEN

157 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Tartalom 1.A pénzmosás fogalma 2.A pénzmosás folyamata 3.A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények 4.Legfontosabb jogi szabályozás 5.Könyvvizsgálók általános felelőssége

158 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A pénzmosás fogalma  A Btk. szerinti tényállás konjunktív feltételei:  A dolog (általában pénz) szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származzon,  a dolog eredetének leplezése a cél,  gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználás, illetve a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végzése.  Járulékos bűncselekmény

159 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése  Elhelyezés (szeparálás) =„áztatás”  Rétegzés (bújtatás) =„lúgozás”  Integrálás (legalizálás) =„centrifugázás” 3 2. A pénzmosás folyamata

160 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A pénzmosás folyamata – folyt. A pénzmosás folyamata – folyt.  Elhelyezés (szeparálás) – „áztatás”  Célja: pénz elválasztása az alapbűncselekménytől  Módjai: banki átutalások, ingóságokba történő befektetés, gazdasági társaságokba történő „befolyatás” (pl. fedő vállalkozások létrehozása, stb.)  Rétegzés (bújtatás) – „lúgozás”  Célja: a pénz eredetének követhetetlenné tétele  Módjai: off-shore társaságok, hamis, fiktív számlák, „túlszámlázás, stb.  Integrálás (legalizálás) – „centrifugázás”  Célja: „mosott” pénz valós bevételkénti elszámolása  Módja: pénzügyi szervezeteken, legális gazdasági szereplőkön keresztüli leadózott jövedelemként történő kivétel, elköltés

161 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények  A pénzmosásra utaló tényekről általában pénzt,  nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat  nagyobb forgalmi értékű értéktárgyat,  értékpapírtegyütt: pénzt  értékpapírt vagy a egyéb „dolgot” (a továbbiakban együtt: pénzt) jelentenek bevételi oldalon, és bizonylat  ahol az ügyletet nem támasztja alá olyan bizonylat, mely a befizető hitelt érdemlő azonosítására alkalmas, vagy reálszolgáltatás  vele szemben nem áll megfelelő, gazdaságilag ésszerű reálszolgáltatás, és pénzmosás gyanúja.  az eset összes körülményei alapján fennáll a pénzmosás gyanúja.

162 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények – folyt.  A pénzmosás gyanúját felvethető körülmények  Fiktív bevételi tételek  Túlszámlázások  Ésszerűtlen végleges pénzeszköz átvétel  Ésszerűtlen tagi kölcsönök felvétele  Kötelezettségről a jogosult az ügyfél javára egyoldalúan lemond  Pénz átfolyatás  Ésszerűen nem indokolható tőkeműveletek  Szokatlan és indokolatlan nagy összegű készpénzbevételek

163 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények Pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, zálogtevékenységet végzőknél: Pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, zálogtevékenységet végzőknél: •Szokatlan készpénztranzakciók, •Pénzmosás bankszámla felhasználásával, •Pénzmosás zálogtevékenységen keresztül •Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói, •Befektetéssel kapcsolatos tranzakciókon keresztül, •Hitelügyleteken keresztül, •Nemzetközi tevékenység felhasználásával, •Elégtelen vagy gyanús információk, •Szokatlan jellemzők vagy tevékenységek, •A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek

164 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése D Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok Nagyságrend: millió forint Sorsz ám PSZÁ F kódMegnevezés Tárgynegyedév Halmozott (naptári év elejétől kumulált) Darab számÖsszeg Darabs zámÖsszegMód abcdz 19D1Nem névre szóló betét 29D2Nem teljes körűen átvilágított ügyfél 39D21ebből: ügyfélkövetelés 49D22ebből: ügyfél-kötelezettség 59D3Összes ügyfél-átvilágítás 69D31Egyszerűsített ügyfél átvilágítás 79D32Fokozott ügyfél átvilágítás 8 9D32 1 ebből: kiemelt közszereplő (PEP) ügyfél átvilágítása 99D33Normál ügyfél átvilágítás 109D41 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás Forrás: PSZÁF

165 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése D42 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás 129D43 Több, egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás 139D44 Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás 149D45Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele 159D461Saját pénzváltás miatti átvilágítás 169D462Nem saját pénzváltás miatti átvilágítás 179D471Saját zálogtevékenység miatti átvilágítás 189D472Nem saját zálogtevékenység miatti átvilágítás 199D48Egyéb ügynök által végzett átvilágítás 209D51Saját bejelentések 9D - FOLYTATÁS Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok Forrás: PSZÁF

166 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése D52Bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek 229D531 Bejelentésekből: 1. legnagyobb összegű bejelentés 239D5322. legnagyobb összegű bejelentés 249D5333. legnagyobb összegű bejelentés 259D5344. legnagyobb összegű bejelentés 269D5355. legnagyobb összegű bejelentés 279D541 Bejelentésekből saját pénzváltási tevékenység miatt tett bejelentés 289D542 Bejelentésekből nem saját pénzváltási tevékenység miatt tett bejelentés 299D551 Bejelentésekből saját zálog tevékenység miatt tett bejelentés 309D552 Bejelentésekből nem saját zálog tevékenység miatt tett bejelentés 9D - FOLYTATÁS Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok Forrás: PSZÁF

167 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése D56 Bejelentésekből egyéb ügynök által végzett tranzakciók bejelentése 339D6Bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakció 349D7Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések 359D8 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés 369D9Terrorista lista alapján zárolt követelések Jelmagyarázat Tilos 9D - FOLYTATÁS Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok Forrás: PSZÁF

168 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények Befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési tevékenységet végzőknél: Befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési tevékenységet végzőknél: • Szokatlan ügyleti megbízások, • Pénzmosás befektetéssel kapcsolatos tranzakciókon keresztül, • Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával, • Elégtelen vagy gyanús információ, • A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek

169 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények Biztosítóknál, biztosításközvetítőknél, biztosító pénztáraknál, pénzváltóknál: • Szokatlan tranzakciók •Több biztosítónál ugyanarra kíván biztosítást kötni, •Hasonló, nagy értékű tárgyakra biztosítás kötése más-más biztosítónál, •Aránytalanul nagy összegre kötött szerződés rövid időn belüli felmondása, •Pénztártag azonosítása során hamisnak látszó információkat nyújt, •Rendszeres nagy összegű pénzváltás, •Egymást követő tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt stb.

170 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Legfontosabb jogi szabályozás  OECDFATF  FATF40 Ajánlás 3 kategória: jogi pénzügyi szabályozási nemzetközi együttműködési  EU Direktíva (91/308/EEC)  EU Direktíva módosítása (2001/97/EC)  2005/60/EK irányelv a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről  évi CXXXVI. törvény (Pmt.) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról  35/2007. (XII. 29.) PM rendelet A szolgáltatók által elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemei  28/2008. (X.10) PM rendelet A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról

171 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Egyenértékűségi lista 28/2008. (X.10) PM rendelet alapján • 1.Amerikai Egyesült Államok • 2. Argentína • 3. Ausztrália • 4. Brazília • 5. Dél-Afrika • 6. Hong Kong • 7. Japán • 8. Kanada • 9. Mexikó •10. Orosz Föderáció •11. Svájc •12. Szingapúr •13. Új-Zéland • •14. Francia tengerentúli területek: –a) Mayotte –b) Új-Kaledónia –c) Francia-Polinézia –d) Saint Pierre és Miquelon –e) Wallis és Futuna • •15. Holland tengerentúli területek: –a) Holland Antillák –b) Aruba • •16. Brit koronafüggőségek: –a) Jersey –b) Guernsey –c) Man-sziget

172 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése FATF listáján szereplő országok köre gafi.org/document/4/0,2340,en_ _ _ _1_1_1_1,00.html •A különösen vizsgálandó, legfontosabb off-shore helyszínek a következők: •Anguilla, Bahamas, Belize, Cayman Islands, Cook Islands, Marshall Islands, Mauritius, Montenegro, Vanuatu, Panama, Seychelles, Niue, Samoa, Saint Vincent & Grenadine, St.Kitts and Nevis, Turks and Caicos. Forrás: PSZÁF

173 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Hasznos információk •A pénzügyi információs egységként működő hatóság: • •Vám – és Pénzügyőrség •Központi Bűnüldözési Parancsnokság •Pénzügyi Információs Osztálya •Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7 – 9. •Telefon: – 111 •Fax: 06 – •E – mail: Forrás: PSZÁF

174 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Könyvvizsgálók általános felelőssége  standardok, útmutatók befogadása  kialakítani és fejleszteni a gyakorlatot  biztonságos útmutatók kifejlesztése  átvilágítás  jelentés  monitoring rendszer felállítása  a legjobb gyakorlat a jövőbeni megelőzés végett

175 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Könyvvizsgálók speciális felelőssége  ISA 240  ISA250  Ismerd meg ügyfeledet (KYC)  Titoktartási követelmények

176 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése Összefoglalás •Új és új módszerek jelennek meg az e-csalás területén •Jól szervezett, belső segítséggel rendelkező elkövető •Pénzmosás elleni küzdelem eszköztára •Büntetőjogi •Büntetőjogon kívüli

177 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése KÖVETKEZTETÉS • Nemzetközi együttműködés • Oktatás • Felülvizsgálat • Folyamatos monitoring • Automatikus „feltárási rendszer”

178 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése V. KÖNYVVIZSGÁLÓK FELADATAI A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN Forrás:

179 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!!


Letölteni ppt "©DRKE1 MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Dr. Kováts Erzsébet PhD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések