Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan A tudományos kutatás és publikálás tárgya, célja és módszertana Az olvasva és írva alkotás kutatói gyakorlata Budapest,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan A tudományos kutatás és publikálás tárgya, célja és módszertana Az olvasva és írva alkotás kutatói gyakorlata Budapest,"— Előadás másolata:

1 Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan A tudományos kutatás és publikálás tárgya, célja és módszertana Az olvasva és írva alkotás kutatói gyakorlata Budapest, november 18.

2 A kutatás tárgya és területe • A (doktori) kutatási téma hierarchiája: –Tudományterület –Tudományág (diszciplína, szaktudomány) –Tudományszak –Témakörök (szakterületi reszortokból) –Témák (projektek) –Újabb problémát vetnek fel, vagy oldanak meg • A kutatási témák osztályozása: - Alapkutatás - Alapkutatás - Alkalmazott kutatás - Alkalmazott kutatás

3 A probléma megoldás általános vázlata 1. A SAJÁT HIPOTÉZIS kialakítása a probléma feltételezett megoldására (már meglévő, saját vagy mások korábbi eredményei és heurisztikus elemzések alapján) 2. A hipotézis bizonyítása (általában primer kutatással), elfogadása vagy elvetése 3. Empirikus megoldás keresése (általában kísérletes kutatás)

4 A kutatás általános menete, anyaga és forrásai • A forrásadatok előállítása: –Szakirodalmi forrásmunkák megállapításai –Megfigyelés, kísérlet, adatértékelés, korábbi primer kutatások anyagainak ismételt feldolgozása –Saját gondolataink, ötleteink dokumentációja • Az analizáló fázis: –Összerendezés, logikai csoportosítás –Interaktív ismeretelemzés (szinergikus) • A szintetizálás: az előző kettő alapján • Az eredmények, következtetések kialakítása

5 A kutatások forgatókönyve • A kutatás előkészítése • A primer kutatás • A saját új kutatási eredmények, megállapítások megfogalmazása • Véglegesítés közlemény (cikk), előadás, riport, disszertáció alakban • Közzététel (megjelentetés) • Védés és hasznosítás

6 A kutatás előkészítése –A célok kitűzése –A kutatási terv (vázlat) elkészítése –A legfontosabb fogalmak, tárgyszavak összeállítása –Szakirodalmi kutatás elvégzése, dokumentálása –Hiányzó ismeretek tisztázásához szükséges hipotézis megfogalmazása –A dokumentációs egységek (fejezetek) megtervezése

7 A primer kutatás –További szakirodalmi kutatás elvégzése –A primer kutatás módjának meghatározása (kísérlet, megfigyelés, interjú, stb.) –A primer kutatás metodikája (adatfelvétel módja, hely, idő, minta nagysága, értékelési modellek, kritériumok) –A primer kutatás kivitelezése (végrehajtása) –A primer kutatás statisztikai és szakmai értékelése, a fő megállapítások összefoglalása

8 A saját új eredmények megfogalmazása –A primer és szekunder kutatások eredményeinek résztémánként történő szintetizálása –Az új és saját megoldások adatokkal alátámasztott összegyűjtése –A közlemény megszövegezése: előzmények, alkalmazott módszerek, kísérleti adatok, információk, következtetések, megállapítások

9 Véglegesítés közlemény (cikk), előadás, riport, vagy disszertáció formájában –A nyers kézirat csiszolása (tárgymutató, következetes szóhasználat ellenőrzése, új fogalmak definiálása, stílus ellenőrzése) –Az eredmények hasznosításának előkészítése (írásmű elkészítése, gyakorlati felhasználás lehetőségeinek kimunkálása, szabadalmi leírás megszerkesztése, bejegyeztetése) –A kutatás hasznosítása (publikálás, a dolgozat megvédése, tananyagfejlesztés, ipari gyártás és alkalmazás, elterjesztés, továbbfejlesztés)

10 Tudományos közlemények forrásai lehetnek • Tényfeltáró ismeretbővítés: –Kísérleti, vizsgálati megfigyelésből –Leíró, tapasztalati megfigyelésből • Gondolati, spekulatív ismeretbővítés: –Témakörfeltáró kutatásból –Problémaelemző kutatásból • Kombinált (tényfeltáró és gondolati) ismeretbővítés: –A tények és a szakirodalom egybevetéséből –A tények és a heurisztikus elemzés egybevetéséből –A tényfeltárást meghatározó gondolati elemzésből

11 A tudományos alkotások áttekintő táblázata problémamegoldó ProblémamegoldóIsmerethasznosító Írásmű centrikus Kutatási eredmény centrikus Témakutatás (közlemény, értekezés) Témakör kutatás (monográfia, kézikönyv, tankönyv) Alapkutatás Tudományos közlemény Elméletek, találmányok Kijelölt témakör kutatása Diszciplináris kutatások Tananyagbővítés Alkalmazott kutatás Kutatási zárójelentés Termék és technológia fejlesztés, szabadalom

12 A tudományos írásművek műfaji követelményei MűfajaDisszertációTud. közlemény(Tan)könyv Célja Olvasója Irányultsága Vitatás szerepe Stílusa Szóhasználata Bibliográfia Hivatkozottak Hivatkozások Definíciók Glosszárium Tárgymutató Fokozatszerzés Bírálók, vitázók Önállóság biz. Alapvető Visszafogott Egységes Maximális Aki foglalkozik Sorszám vagy szerző Eddigi saját Esetleg rövid Lehet Prioritásszerzés Versenytárs Újdonság biz. Szükség szerint Határozott, pontos Nemzetközi Releváns Akit idéz, v. cáfol Sorszám v. szerző Csak új saját Nem kell Oktatás, eladás Hallgató, vásárló Szintetizálás Kivéve ha indokolt Közérthető, érdekes Változatos Tájékoztató Akiről illik tudni Szerző neve A szűkségesek Jó ha van Kívánatos

13 Az írásmű alkotás folyamata • Áttekintő rendszerezés • Alkotó olvasás • Kivonatolás • Dokumentálás • Kompilálás • Ismeretalkotó ismeretelemzés • Integráló ismeretépítés • Kiegészítések és kiterjesztés • Szövegezés és írásmű-szerkesztés

14 Az ismeretanyag szintetizálási módjai • Kompiláció - kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, önálló tételek és adatok • Ismeretelemzés - kiinduló anyaga: az összegyűjtött és a kivonatokból kiemelt megállapítások és adatok • Ismeretépítés - kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, az ismeretelemzés anyaga és eredményei, megállapításai, új tételei, a saját és kapott adatok

15 SZINTÉZIS I: Kompiláció • A kompiláció kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, önálló tételek és adatok • Feldolgozási formái (kötelező a KORREKT IRODALMI HIVATKOZÁS!): –Változatlanul felhasznált tömörítvények és idézetek saját magyarázó összekötő szöveggel –Az előbbi értékeléssel és összehasonlítással kiegészítve –Az előbbi saját adatokkal kiegészítve

16 SZINTÉZIS II: Ismeretelemzés • Az ismeretelemzés kiinduló anyaga: az összegyűjtött és a kivonatokból kiemelt megállapítások és adatok • A feldolgozás formái: –Asszociációképzés elemkombinációval –Gondolati elemek ütköztetése –Célorientált analógiakeresés

17 SZINTÉZIS III: Ismeretépítés • Az ismeretépítés kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, az ismeretelemzés anyaga és eredményei, megállapításai, új tételei, a saját és kapott adatok • A feldolgozás formái: –Egyszeri kutatás (problémamegoldás, disszertáció) • A célnak megfelelő összeállítás véleményezéssel, kommentálással • Kiegészítés (heurisztikus, primer, szekunder) –Folyamatos kutatás (diszciplináris, reszort) • A hasznosítható elemek kiemelése és közreadása • Kiegészítő hipotézisek megfogalmazása, új kutatási irányok

18 A tudományos írásmű általános szerkezeti felépítése • Borítófedél + Címoldal (Mottó, ajánlás) • Tartalomjegyzék • Fő tartalom: –Előszó (köszönetnyilvánítás) –Bevezetés –Tárgyalás –Befejezés • Hivatkozások jegyzéke • Mellékletek, Függelék, Rövidítések jegyzéke, Mutatók (névmutató, tárgymutató)

19 A tudományos közlemény vázlatos felépítése Bevezetés: • Az adott probléma, jelenség felvázolása, a kutatás céljának ismertetése • Problématörténeti vázlat, az előzmények ismertetése a szakirodalom alapján • Hipotézis megfogalmazása, a feltételezések és problémák kezelése Fő rész: • A kutatás körülményeinek, módszereinek ismertetése • Bizonyítás az anyagok elemzésével és leírásával • Következtetések, igazolt saját új eredmények, megállapítások Befejezés: • Várható következmények, hasznosíthatóság, továbbfejlesztés Kötelező tartozékok: Hivatkozott irodalom jegyzéke Hivatkozott irodalom jegyzéke Abstract (kivonat) Abstract (kivonat)

20 A monográfia vázlata Bevezetés: • Az adott intézmény, személy, helység rövid, előzetes bemutatása, jellemzése, a korábbi irodalmi feldolgozások bemutatása Fő rész: • A téma kifejtése tematikus egységekben és történelmi korszakok, időszakok szerint Befejezés: • Összegzés, kitekintés, jövőkép

21 Az értekezés tartalma Bevezetés: • A téma körülhatárolása • A téma eddigi kidolgozottsága a szakirodalom alapján • A dolgozat célkitűzésének megfogalmazása Fő rész: • Az első témakör (a majdani új tudományos eredmény!) –Célkitűzése –Helyzet, előzmények, az eddigi eredmények bemutatása a hivatkozott irodalom alapján és azok elemző értékelése, elfogadása, vagy cáfolása –A saját célkitűzés konkretizálása: HIPOTÉZIS –Az alkalmazott vizsgálati módszerek bemutatása – A kísérleti/vizsgálati eredmények ismertetése –Következtetések, megállapítások –Az új tudományos eredmény összefoglalása • A második és a további témakörök kifejtése Befejezés • Összegzés • Az új tudományos eredmények rögzítése • Ajánlások • Hivatkozások jegyzéke

22 A megírás módszerei • Bevezetés, célkitűzés • Forrásművek, szakirodalom feldolgozása, „cédulázás” • Saját gondolatok, ötletek, tapasztalatok ütköztetése a szakirodalommal, HIPOTÉZIS kialakítása • Koncepció, terv és vázlat kialakítása • A „cédulák” szelektálása, rangsorolása, csoportosítása • Saját kísérletek, kutatási adatok feldolgozása, összevetése a korábbi adatokkal és a hipotézissel • A koncepció bizonyítása, vagy elvetése • A megállapítások összegzése, a dolgozat megfogalmazása, leírása, megszerkesztése • A saját új tudományos eredmények rögzítése • Tapasztalatok és javaslatok megfogalmazása

23 A megírás SAJÁTOS módszerei • Olvass, mielőtt írni kezdenél! (Ez az igazi „olvasva és írva alkotás kutatói gyakorlata”) • Klasszikusként hivatkozz az elődökre, hiszen ők a majdani BÍRÁLÓID! • Az elődöket nem leszólni, dicsérni kell, annál értékesebb lesz az ő TÚLSZÁRNYLÁSUK TEÁLTALAD! • A HIPOTÉZISED kialakítása után azonnal írd meg az ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEIDET első változatban, mintha már bizonyítottad volna! • A Bevezetésben a célkitűzést az „új tudományos eredményeid”-hez igazítsad! • A SAJÁT ÚJ EREDMÉNYEIDET korrekt irodalmi hivatkozással tedd jól elkülöníthetővé mások korábbi eredményétől! • Kísérleti, kutatási adataiddal igazold, vagy cáfold meg a saját hipotézisedet! • A bizonyított hipotézised a saját új tudományos eredményed (tézised). • A hipotézised cáfolta is eredmény: „más ne menjen be a zsákutcába”. • A saját új tudományos eredményeidet a szabadalmi igénypontok mintájára fogalmazd meg, a lehető leggondosabban! • Publikálj, konferenciázz, és járjál MŰHELYVITÁRA!

24 A címadás követelményei • A CÍM nem egyenlő a TÉMÁVAL! • A cím ne legyen hosszú, a téma körülhatárolása kerüljön a bevezetésbe • A címet a végén adjuk, többszöri átolvasás, érlelés és javítás után • A jó cím: –Találó –Figyelemfelkeltő (Blikkfangos!?!)

25 Formai követelmények • Formátum: a dolgozatot A/4-es formátumban, szövegszerkesztővel írva kell leadni • Betűtípus: Times New Roman vagy Arial • Betűnagyság: 13 pontos • Terjedelem: 130 oldal a MELLÉKLETEKKEL EGYÜTT! • Szerkesztés módja: sorkizárt • Margó: bal oldalon 4,5 cm a többi oldalon 3,5 cm. • Oldalszámozás arab számokkal, a lap tetején középen • Hivatkozások: sorszámozott

26 Bibliográfia • A hivatkozott szakirodalom megjelölésére, azonosítására szolgáló adatok • Szakkönyv • Szakmai folyóirat • Gyűjteményes kötet • Film, tv, rádióadás • Interneten közzétett anyag (a letöltési idő) • Szerző, cím, megjelenés helye, ideje, oldalszám –tól, -ig (pp:…)

27 Lábjegyzetek • Forrásmegjelölések (hivatkozott irodalom) • Viszonylag kisszámú hivatkozott adat, ha az nem kíván táblázatos formát • Magyarázó, kiegészítő szövegek, ha a tartalmi kifejtést zavarnák • Rövid példák, anekdoták, viccek, szakmai szempontból periférikus közlések • Utalások a dolgozat más részeire, a már kifejtett szakirodalomra

28 Függelékek • Teljes anyagok, törvények, jogszabályok • Terjedelmes, nagyszámú táblázatok, ábrák, tervek, organogrammok, stb. • Kiragadott terjedelmes, részletező módszertani fejtegetések • Terjedelmes bizonyítások, levezetések • Esettanulmányok esetpéldák • BELESZÁMÍT AZ OLDALSZÁMBA!!!

29 Mutatók • Tárgymutató • Névmutató • Szervezetek mutatója • Rövidítések mutatója • Helymutató (földrajzi nevek) • Képletek mutatója • Módszerek és modellek mutatója

30 A tudományos publikációk (folyóiratok) minőségi mutatói • Lektorált folyóirat • Két titkos és független opponens • Referált folyóirat (Abstract!) • HATÁSTÉNYEZŐ (Impakt faktor) • Kumulatív impakt faktor (szerzői) • Citációs index (szerzői)

31 A doktori iskolák akkreditációja – 2009 Munkaanyag vitája Bazsa György, a MAB elnöke DI vezetők országos fóruma Budapest, október 16.

32 A szakmai publikációk köre A törzstagság szempontjából figyelembe vesszük az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közleményt (folyóiratcikk, egyetemi/főiskolai tankönyv, szakkönyv, tudományos monográfia, könyvrészlet stb.), amely:  a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik),  pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz,  ISBN vagy ISSN számmal ellátott,  lektorált,  referált (közismert adatbázisban fellelhető),  a tudományág függvényében impakt faktoros,  szakmai kiadványban v. kiadványként jelent meg;a kiadvány  nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál,  lehetőleg szakmai körökben elterjedt idegen nyelven,  jelentős közkönyvtárakban fellelhető és hozzáférhető,  megrendelhető vagy megvásárolható.

33 A törzstagság szempontjából nem vesszük figyelembe :  napilapban vagy nem szakmai hetilapban megjelent írás (akkor sem, ha a témája szakmai jellegű),  saját kiadásban megjelentetett mű (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nem lektorált),  egyetemi, főiskolai jegyzet, segédanyag, handout, példatár, kompiláció, szerkesztés, szöveggondozás stb.  rövid (egyoldalas) írás konferencia kiadványban, poszteren,  (könyv)fordítás,  recenzió (könyvismertetés) vagy kritika (kivéve a hosszabb műelemzést),  pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés,  szakdolgozat, diplomamunka, disszertáció,  egyéb kézirat-jellegű értekezés, írás,  tudománynépszerűsítő írás (pl. Élet és Tudomány-ban)  nem kutatási célú és igényű interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként).


Letölteni ppt "Solymosi József, DSc: Kutatásmódszertan A tudományos kutatás és publikálás tárgya, célja és módszertana Az olvasva és írva alkotás kutatói gyakorlata Budapest,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések