Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Népegészségügyi medicina Családorvoslás blokk Kardiovaszkuláris rizikótényezők felismerése és a kardiovszkuláris kockázat becslése Daganatos betegségek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Népegészségügyi medicina Családorvoslás blokk Kardiovaszkuláris rizikótényezők felismerése és a kardiovszkuláris kockázat becslése Daganatos betegségek."— Előadás másolata:

1 Népegészségügyi medicina Családorvoslás blokk Kardiovaszkuláris rizikótényezők felismerése és a kardiovszkuláris kockázat becslése Daganatos betegségek szűrése, az alapellátás feladatai Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék

2 Kardiovaszkuláris kockázati tényezők I • • Életkor: - férfiak 45 év fölött - nők 55 év fölött - korai menopausa • • Korai kardiovaszkuláris betegség a családban: - férfiak 55 év alatt - nők 65 év alatt • • Dohányzás • • Hypertónia • • Mozgásszegény életmód • • Egészségtelen táplálkozás • • Elhízás

3 Kardiovaszkuláris kockázati tényezők II. • • Magas össz-koleszterin szint, magas LDL-C szint • • Alacsony HDL-C szint • • Magas Tg szint • • Kiegészítő lipid paraméterek: - kisméretű LDL-C - lipoprotein (a) - apolipoprotein-eltérések

4 Kardiovaszkuláris kockázati tényezők III. • • Insulinrezisztencia, hyperinsulinaemia • • A glucoreguláció zavarai: IFG, IGT • • 2 típusú diabetes mellitus • • Alvadási faktorok - thrombocyta hyperreaktivitás - fibrinogen • • Emelkedett homocystein szint • • C-reaktív protein, gyulladásos markerek • • Chlamidia fertőzés

5 Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban I. • • Dohányzás: opportunista stratégia, szisztematikus vizsgálat • • Alkoholdependencia: opportunista stratégia, szisztematikus vizsgálat • • Hypertónia: opportunista stratégia, felderítés szakmai ajánlás szerint • • Obezitás: célzott vizsgálat, szakmai ajánlás • • Táplálkozási szokások: célzott tájékozódás • • Fizikai aktivitás, fittség: célzott tájékozódás

6 Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban II. • • Dyslipidaemia: szakmai ajánlás felnőttkorban 5 évenként nők: 45 év fölött évente férfiak: 35 év fölött évente célzott szűrés: - hyperlipoproteinaemia a családban - korai koronária-betegség a családban - koronária-betegség tünete - hyperlipoproteinaemia tünete - rizikófaktor, mely hyperlipoproteinaemiával társulhat

7 Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban III. • • A szénhidrát-anyagcsere zavarai: szakmai ajánlás 45 év felett 3 évenként hajlamosító tényezők: - családi előzmény - terhességi előzmény - centrális elhízás - más kardiovaszkuláris rizikó

8 Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban IV. • • Metabolikus szindróma: szakmai ajánlás - elhízás - hypertónia - glucoreguláció zavara - dyslipidaemia

9 A kardiovaszkuláris kockázati tényezők együttes hatása II. • • kockázati szintek – gyakorlati tapasztalatok alapján kis kockázat egyetlen rizikótényező közepes kockázat több rizikótényező diabetes mellitus nem áll fenn nagy kockázat atherosclerosisra fennállására utaló leletek diabetes mellitus fennállása

10 A kardiovaszkuláris kockázat becslése objektív módszerekkel • • A kockázat becslése során figyelembe vett faktorok: - A páciens neme - A páciens életkora - A dohányzás ténye - Vérnyomás-értékek - Össz-koleszterin szint vagy T-C/HDL-C - A diabetes fennállása vagy hiánya

11 A kardiovaszkuláris kockázat becslésének főbb módszerei • • Framingham Health Study pontrendszere • • A Joint European Coronary Risk Chart • • A SCOPE-tanulmány táblázatai • • Hazai szakmai társaságok kockázatbecslési ajánlása

12 A Framingham Health Study pontrendszere • • A becslésnél figyelembe vett szempontok: - Kor, nem, HDL-C, dohányzás, szisztolés vérnyomás (kezeletlen, kezelt) • • Kockázati szintek: 1-30%, az össz-pontszámból kalkulálva 30%

13 A Joint Eurpean Coronary Risk Chart módszer • • A becslésnél figyelembe vett szempontok: - Nem, életkor, dohányzás, diabetes fennállása vagy hiánya, össz- koleszterin szint, vérnyomás - A becslés 10 évre előrevetítve a koronária eredetű szívbetegség kialakulásának kockázatát adja meg • • Kockázati szintek: 10%-20%, > 20-40%, > 40%

14 A SCORE-tanulmány kockázatbecslési táblázatai • • A becslésnél figyelembe vett szempontok: - Nem, életkor, dohányzás, össz-koleszterin szint vagy T-C/HDL-C arány, vérnyomás, az adott ország kardiovaszkuláris mortalitása - A becslés nem csak koronária eredetű szívbetegséget veszi figyelembe, hanem bármilyen eredetű kardiovaszkularis mortalitással számol • • Kockázati szintek: < 1%, 1%, 2%, 3-4%, 5-9%, 10-14%  15%

15 Hazai szakmai társaságok kockázatbecslési ajánlása • • Kockázati csoportokat állít fel, egyrészt rizikótényezők fennállása alapján, Másrészt becsült kardiovaszkuláris kockázat alapján • • Kockázati csoportok: - Nagy, közepes, kiskockázatú kategóriák

16 Kockázati besorolás I. I.Nagy kockázatú kategória I/1.Koszorúér-betegség, perifériás érbetegség, cerebrovaszkuláris szindróma I/2.Diabetes mellitus és metabolikus szindróma Tünetmentes, nagykockázatú állapot I/3.Tünetmentes, nagykockázatú állapot Fatális CV kockázat Fatális CV kockázat  5%/10 év T-C > 8 mmol/l, LDL-C > 6mmol/l RR> 180/110 Hgmm, BMI > 40 kg/m 2

17 Kockázati besorolás II. II.Közepes kockázatú kategória Hypercholesterinaemia és további 2 vagy több rizikótényező III. Kiskockázatú kategória Hypecholesterinaemia önmagában Hypercholesterinaemia és további 1 rizikótényező

18 A kardiovaszkuláris kockázatbecslés előnyei • • A páciens felvilágosítása • • A kezelés kockázatnak megfelelő folytatásának lehetősége Hypertonia Dyslipidaemia Metabolikus szindróma/diabetes Obesitas • • A páciens együttműködésének biztosítása

19 A kardiovaszkuláris kockázatbecslés alkalmazásának kérdései az alapellátásban • • Választás az elfogadott kockázatbecslési eljárások közül • • Az alkalmazás rendszerességének biztosítása: összehangolás a páciensek időszakos vizsgálatának rendszerével • • A háziorvosi teamek felkészítése, a módszerek széleskörű alkalmazása

20 A daganatos betegségek szűrésének célja: • • A tüneteket nem okozó daganatmegelőző állapotok felismerése • • A daganatos betegségek korai stádiumban történő felismerése • • Az Egészség Évtizedének Johan Béla nemzeti programja célkitűzései: a szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok segítségével a 70 év alatti populációban a daganatos betegségek által okozott halálozás 10 év alatt 5-10 %-al mérséklődjön

21 A daganatos betegségek szűrésére alkalmazott módszerek követelményei • • A módszer legyen megbízható • • Alkalmazása elfogadható mértékű megterhelést jelentsen • • A célpopuláció részvétele a megfelelő mértékű legyen • • A szövődmények aránya kicsi legyen • • A módszer hatásossága megfelelő legyen • • A módszer alkalmazása költség-hatékony legyen

22 Az ún. szűrhető daganatos betegségek • • Emlőrák A mammográfiával végzett emlőszűrés a mortalitást 30 %-al csökkenti • • Méhnyakrák A szexuális aktivitás kezdetétől végzett rendszeres kolposzkópos és cytológiai vizsgálattal a mortalitás %-al csökkenthető • • Colorectalis rákok A rejtett bélvérzés kimutatásával a mortalitás 20 %-al csökkenthető

23 Az emlőrák szűrésének indokoltsága • • Az emlőrák a nőket érintő legelterjedtebb rákfajta: évente több mint ötezer új megbetegedéssel számolhatunk • • A szűrővizsgálat hatására számottevően csökken a halálozás, az ellátás iránti igény az egészségügyben, a betegség miatt szükséges rokkantosítási arány, • • A korai és kevésbé radikális kezelés a megbetegedettek életminőségének javulását eredményezi

24 Az emlőrák szűrés módszerei I. • • Az emlő önvizsgálata Populációs szűrővizsgálatra nem alkalmas - Egyéni értéke: az emlőelváltozások 90 %-át önvizsgálat alkalmával fedezik fel - Kivitelezés: havonkénti rendszeresség, a menses lezajlását követő napok egyikén, menopausában a hónap azonos napján • • Orvosi emlővizsgálat: opportunista stratégiával végzett tapintásos emlővizsgálat - Értéke a szakszerűen kivitelezett önvizsgálattal lényegében azonosnak tekinthető - Felhasználható az önvizsgálat megtanítására és kivitelezése ellenőrzésére

25 Az emlőrák szűrés módszerei II. • • Mammográfia - Általában a éves életkortól kezdődően a éves életkorral bezáróan javasolják az elvégzését - Hazánkban a szűrővizsgálat végzését a éves életkorú nők esetében rendelet írja elő - Kivitelezése lakossági szűrővizsgálat keretében történik, berendelés alapján - Az eljárás során a mammográfia végzése mellett szükség esetén az emlő ultrahangos vizsgálatára is sor kerül - Az eredményről a szűrőcentrum értesíti a pácienst - Szükség esetén további vizsgálatok szükségességéről is tájékoztatást ad, illetve gondoskodik (az UH vizsgálaton túl vékonytű aspirációs illetve sebészi biopszia)

26 Az alapellátás feladatai az emlőrák szűrés megvalósításban I. • • Célszerű egészségnevelési tevékenység, a szűrővizsgálaton való részvétel fontosságának megértetése az érintettekkel • • Annak elősegítése, hogy az érintett korosztály tagjai minél nagyobb arányban vegyenek részt a szűrővizsgálaton • • A szűrővizsgálaton részt vettek eredményeinek nyilvántartása • • Annak elérése, hogy a pozitív eredménnyel rendelkezők vegyék igénybe a szükséges további vizsgálati lehetőségeket • • A szűrővizsgálaton meg nem jelent páciensek azonosítása, figyelmük ismételt felhívása a megjelenés fontosságára

27 Az alapellátás feladata az emlőrák szűrés megvalósításban II. • • A betegség fokozott kockázatával rendelkezők azonosítása és célzott egészségnevelés megvalósítása az alábbiak fennállása esetén: - elsőfokú rokonok fiatalkori emlőrákja - az első menstruáció 11 éves kor előtt - az utolsó vérzés 54 éves kor után - az első gyermek születése a 40 éves kor után - elhízás, egészségtelen táplálkozás, fokozott alkoholfogyasztás - orális fogamzásgátló alkalmazása, 10 évnél hosszabb hormonpótlás

28 A méhnyakrák szűrésének indokoltsága • • A méhnyakrák praecancerosus állapotainak adekvát kezelésével lehetséges a rosszindulatú daganat kialakulásának megelőzése (kisfokú dysplasia 9 év alatt súlyos dysplasiává alakul, ebből 3 hó – 2 év alatt lesz rosszindulatú daganat) • • A kolposzkópia és a cytológia együttes alkalmazásával a betegség mortalitása számottevően csökkenthető • • A rákmegelőző állapotok korai felismerése az életminőséget kevéssé befolyásoló eljárások alkalmazását teszi lehetővé

29 A méhnyakrák szűrésének módszerei • • A Papanicolaou-féle cytológiai vizsgálat (a Pap-kenet készítése és értékelése) A méhnyakrák szűrés bizonyítottan eredményesen alkalmazható módszere Az ún. Bethesda értékelési módszer az értékelés megbízhatóságát növelte • • A kolposzkópiával együtt történő végzése a szűrővizsgálat megbízhatóságát fokozza, a teendők elbírálását egyszerűbbé teszi • • A nőgyógyászati rákszűrés koncepciója Nemcsak a méhnyak, hanem a szeméremtest és a hüvely tüneteket nem okozó rákmegelőző állapotainak illetve korai rosszindulatú állapotainak felismerését célozza

30 A méhnyakrák szűrés megvalósítása • • Általában a méhnyakrák szűrését a sexuális aktivitás megkezdésétől kezdődően a 65 éves életkorral bezáróan javasolják • • Hazánkban a szűrővizsgálat végzését a éves életkorú nők esetében rendelet írja elő, 3 évenként • • Kivitelezése lakossági szűrővizsgálat keretében történik, berendelés alapján • • A szűrővizsgálat során a cytológiai vizsgálatra mintavétel és kolposzkópia történik • • Az eredményről a szűrőcentrum értesíti a pácienst • • Szükség esetén további vizsgálatok szükségességéről is tájékoztatást ad, illetve gondoskodik azok elvégzéséről

31 Az alapellátás feladata a méhnyakrák szűrés megvalósításban I. • • Célszerű egészségnevelési tevékenység, a szűrővizsgálaton való részvétel fontosságának megértetése az érintettekkel • • Annak elősegítése, hogy az érintett korosztály tagjai minél nagyobb arányban vegyenek rész a szűrővizsgálaton • • Azon páciensek azonosítása, akiknek az érintett korosztályból nem kell részt venniük a szűrővizsgálaton

32 Az alapellátás feladata a méhnyakrák szűrés megvalósításban II. • • A szűrővizsgálaton részt vettek eredményeinek nyilvántartása • • Annak elérése, hogy a pozitív eredménnyel rendelkezők vegyék igénybe a szükséges további vizsgálati lehetőségeket • • A szűrővizsgálaton meg nem jelent páciensek azonosítása, figyelmük ismételt felhívása a megjelenés fontosságára

33 Colorectalis rákok szűrésének indokoltsága • • A rákmegelőző állapotok (polipok) vagy korai stadiumban lévő daganatok kimutatása (a colorectalis rákok 95 %-a jóindulatú adenomatosus polypból keletkezik, a malignus átalakulás lassú, átlagosan 10 év alatt következik be, a kockázat összefügg a polyp méretével) • • A colorectalis rákok mortalitása szűrővizsgálattal jelentékeny mértékben csökkenthető • • a korai stádiumban időben történő felfedezés a jobb életminőséget biztosító módszerek alkalmazását teszi lehetővé

34 A colorectalis rákok szűrésére alkalmas módszerek • • A rejtett vérzés vizsgálata székletből • • Flexibilis szigmoidoszkópia • • Az okkult vérzés vizsgálata és a flexibilis szigmoidoszkópia kombinálása • • Kolonoszkópia végzése szűrővizsgálat céljára

35 A rejtett vérzés vizsgálata székletből • • A legszélesebb körben a guajakol alapú vizsgálatot alkalmazzák, több székletmintából több vizsgálat végzése szükséges • • A vizsgálat nem elég szenzitív, az adenomatosus polypoknak csak egy részét mutatja ki • • Diétás tényezők (húsfogyasztás), más eredetű gastrointestinális vérzés (non-steroid gyulladásgátlók alkalmazása) álpozitív eredményt okozhat • A vizsgálat jelentős korlátja lehet a rossz beteg- complience is

36 Flexibilis szigmoidoszkópia • • A módszerrel a disztális vastagbéldaganatok akár 60 %-a is felismerhető • • A disztális rosszindulatú tumorok mortalitását %-kal csökkenti • • A kivitelezés egyszerű, nátrium-foszfát előkészítést igényel (beöntés- vagy per os) • • Polyp vagy daganat észlelése az egész vastagbél átvizsgálását igényli

37 Az okkult vérzés vizsgálata és a flexibilis szigmoidoszkópia kombinálása • • A két vizsgálat kiegészíti egymást: negatív szigmoidoszkópia mellett okkult vérzésre utaló eredmény proximális tumorra utal, szigmoidoszkópia nem vérző disztális tumort is kimutathat

38 Kolonoszkópia végzése szűrővizsgálat céljára • • A kolonoszkópia a vastagbél vizsgálatának a legmegfelelőbb módja • • A kolonoszkópiával felismert adenómák kimetszése %-al csökkenti a rosszindulatú daganatok előfordulását • • A módszer korlátozott elérhetősége, az előkészítés nehézsége, az esetleges szövődmények akadályozzák a széleskörű alkalmazást

39 A colorectális rákok szűrése a gyakorlatban • • Az 50 évesnél fiatalabb életkorban a betegség veszélye nem olyan nagy, hogy érdemes lenne széleskörű szűrővizsgálatot végezni • • Az elsőként ajánlott megoldás a rejtett bélvérzés vizsgálata évenként • • A másodsorban ajánlott módszer az ötévente végzett flexibilis szigmoidoszkópia • • Előnyös lehet az évente végzett rejtett bélvérzés vizsgálat és az ötévente végzett flexibilis szigmoidoszkópia kombinálása • • Ajánlják, de kevés helyen végzett ötévenkénti kolonoszkópiát is

40 Az alapellátás feladata a colorectális daganatok szűrésének megvalósításában I. • • Célszerű egészségnevelési tevékenység, a szűrővizsgálat fontosságának megértetése az érintettekkel • • Annak elősegítése, hogy az érintett korosztály tagjai minél nagyobb arányban vállalják a szűrővizsgálban való közreműködést • • Részvétel a szűrővizsgálat technikai megvalósításában (mintavételi eszközök kiosztása, használatuk megtanítása) • • A szűrővizsgálaton részt vettek eredményeinek nyilvántartása

41 Az alapellátás feladata a colorectális daganatok szűrésének megvalósításában II. • • Annak elérése, hogy a pozitív eredménnyel rendelkezők vegyék igénybe a szükséges további vizsgálati lehetőségeket • • Törekvés a szűrővizsgálatot nem vállaló páciensek későbbi megnyerésére • • Figyelem a speciális kockázatú páciensek eltérő szűrési-követési szükségleteire (familiaris adenomatosus polyposis, herediter polyposissal nem összefüggő és a gyulladásos bélbetegségekkel összefüggő vastagbélrák)

42 A prostatarák szűrése • • Indoka: - A betegség korai stadiumban gyógyítható - Döntően az 50 év feletti férfi populációt érinti • • Módszer: - Rectalis digitalis vizsgálat (RDV), - Prostata specifikus antigén (PSA) meghatározása éves férfiak esetében évente, ha a PSA normális két évente végzendő • • Az alapellátás feladata: - RDV végzése, PSA meghatározás végzése

43 Ajak és szájüregi daganatok, a bőr rosszindulatú daganatai • • Ajak és szájüregi daganatok - Gyakorisága növekvő - Korai felismerés: szájüregi vizsgálat - A rizikó csoportok szűrésének fontossága • • A bőr rosszindulatú daganatai - Melanoma malignum, basalioma - Korai felismerés: fizikális vizsgálat - A naevusok követése, UV expozició


Letölteni ppt "Népegészségügyi medicina Családorvoslás blokk Kardiovaszkuláris rizikótényezők felismerése és a kardiovszkuláris kockázat becslése Daganatos betegségek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések