Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA Népegészségtan előadás 2005. február 17. Előadó: PIKÓ BETTINA DR.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA Népegészségtan előadás 2005. február 17. Előadó: PIKÓ BETTINA DR."— Előadás másolata:

1 SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA Népegészségtan előadás február 17. Előadó: PIKÓ BETTINA DR.

2 „A szív-és érbetegségek ma ugyanazt jelentik az orvostudomány számára, mint az előző évszázadok járványai az akkori medicinának: a fejlett országok népességének 50%-a hal meg a cardiovasculáris betegségekben” (Kertai Pál) Valakinek minden második percben szívrohama van (British Heart Foundation) „A szív-és érbetegségek ma ugyanazt jelentik az orvostudomány számára, mint az előző évszázadok járványai az akkori medicinának: a fejlett országok népességének 50%-a hal meg a cardiovasculáris betegségekben” (Kertai Pál) Valakinek minden második percben szívrohama van (British Heart Foundation)

3 Népegészségügyi jelentőség •- Vezető halálok a fejlett országokban, a fejlődő országokban pedig rohamosan szaporodik •- Legnagyobb hatást fejti ki a várható élettartamra •- Középkorú lakosságot is kiemelt mértékben érinti: korai halálozás (elveszített potenciális életévek), munkaerőállomány, családok élete •- Morbiditás, rokkantsági esetek közel 30%-a •- Életminőséget jelentősen befolyásolja

4 Cardiovasculáris betegségek meghatározása •- Ischaemiás szívbetegség (ISZB, atherosclerotikus eredet, szívinfarktus, angina pectoris) •- Cerebrovasculáris betegségek (stroke, TIA) •- Hypertonia betegség •- Perifériás érbetegségek •- Szívelégtelenség •- Reumatikus eredetű szívbetegség (streptococcus fertőzés) •- Congenitális szívbetegségek •- Cardiomyopathiák

5 Cardiovasculáris epidemiológia feladata •- A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének, a változásbeli trendek megállapítása, monitorozás, eloszlás jellemzői •- A cardiovasculáris betegségek természetes lefolyásának vizsgálata •- A cardiovasculáris betegségek kockázati tényezőinek vizsgálata •- Hozzájárulás a prevenciós programok kidolgozásához és a programok hatékonyságának ellenőrzése

6 A cardiovasculáris epidemiológia tárgykörei •1., Deskriptív, leíró epidemiológia: •= A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének elemzése bizonyos ismérvek szerint: személyi jellemzők (pl. kor, nem), idő és hely •2., Analitikus, elemző epidemiológia •= A cardiovasculáris betegségek rizikótényezőinek felderítése (populációszinten növelik a betegség kialakulásának valószínűségét), multikauzalitás •3., Experimentális/Intervenciós epidemológia •= Cardiovasculáris prevenció stratégiái (primordiális, primer, szekunder, tercier; egyéni és közösségi)

7 Leíró epidemiológia I. ELTERJEDTSÉG MÉRTÉKE •Világviszonylatban: Az összes halálozás mintegy harmada cardiovasculáris halál (fejlettségtől függően 25-50%) aminek 50%-a coronáriahalál (ISZB) •Évente közel 16.7 millió ember hal meg CVB-ben (2002), ebből 7 millió ISZB, 6 millió pedig stroke következtében •Az egyes CVB jelentősége a globális halálozásban: •Globális halálozás 2002-ben 16.7 millió •ebből ISZB 7.2 millió > stroke 6.0 millió > 0.9 millió hypertonia eredetű > 0.4 millió gyulladásos eredetű > 0.3 millió reumatikus eredetű > 1.9 millió egyéb

8 Leíró epidemiológia II. KOR •Kérdés: Milyen a keringési rendszer betegségeinek haláloki súlya az egyes életkorokban? •- artériák állapota, atherosclerotikus plakkok: 20 év körül - a felnőttkori életmódbeli elemek gyermekkorban alapozódnak meg •- Mindezek alapján általában a éves korosztályban kezd el növekedni jelentősen a megbetegedésben és halálozásban •- Ún. korai halálozás (64 év alatti, illetve évesek): az idős populációban az összetett egészségkárosodások miatt a haláloki struktúrát nehezebb értelmezni!

9

10 Leíró epidemiológia III. NEM •Kérdés: Milyen a keringési rendszer betegségeinek haláloki súlya a nemek vonatkozásában? •- A cardiovasculáris halálozás (fatalis kimenetel) a férfiakban nagyobb arányú, de a megbetegedés mindkét nemet érinti, bár a nőket magasabb életkorban •- A nők speciális veszélyeztetettsége (WHO, 2004) •a., Bizonyos rizikótényezők fokozott kockázatot jelentenek (dohányzás, TG szint) •b., Bizonyos rizikótényezők gyakoribbak (diabetes mellitus, depresszió) •c., Nem-specifikus rizikótényezők (orális fogamzásgátlók, hormonpótló terápia, policisztás petefészek szindróma)

11

12 Leíró epidemiológia IV. IDŐ és HELY •Kérdés: Milyen eltérések vannak földrajzi hely szerint? Milyen időbeli trendek figyelhetők meg? Nemzetközi összehasonlítás, országon belüli specifikumok •SHA: Standardizált Halálozási Arányszám •Direkt standardizálással, pl. az európai standard populáció kormegoszlása alapján •Korai halálozási adatok (<64 év) összehasonlítása

13 Leíró epidemiológia V. Trendek •Fejlett országok: csökkenő tendencia •- a rizikótényezők (elsősorban életmód) javulása, pl. dohányzás csökkenése •- jobb diagnosztikai eszközök és terápiás ellátás (pl. bypass műtétek, hypertonia szűrés, hypertonia és hypecholesterinaemia gyógyszeres kezelése, hozzáférési lehetőségek javulása •Fejlődő országok: növekvő tendencia •- nyugati típusú életmód elterjedése

14 Leíró epidemiológia VI. Nemzetközi összehasonlítás •Cél: •a., Magyarország helyzete Európában •b., Trendek értelmezése •c., Magyarországon belüli területi különbségek elemzése és értelmezés

15 Cardiovascularis halálozás (SHA, 0-64 évesek) Finland Hungary EU-15 average

16 Ischaemiás szívbetegség okozta halálozás (SHA, 0-64 évesek) EU-15 average Hungary Finland

17 Cerebrovascularis halálozás (SHA, 0-64 évesek) EU-15 average Hungary Finland

18 Cardiovascularis halálozás Európában (SHA, 2000)

19 Cardiovascularis halálozás Kelet- és Közép-Európában (SHA, 0-64 évesek) Croatia Hungary Romania Russian Federat Slovakia EU-15

20 Leíró epidemiológia VII. Nemzetközi összehasonlítás •1., Magyarországon is csökkenő a tendencia a CH halálozásban •2., A Közép-kelet-európai országokban a csökkenő tendencia elmarad a nyugat- európai országokétól •3., Különösen igaz ez az ISZB és a cerebrovasculáris halálozás tekintetében •4., Az európai országokban az élettartambeli különbségek nagyrészt a CVB okozta halálozás miatt vannak

21 Leíró epidemiológia VIII. Területi különbségek hazánkban (SHH) •1., Budapesten a legalacsonyabb a CVB okozta halálozás •2., Bizonyos megyékben kiemelten magas (Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Észak-Alföld) •3., Viszonylag alacsony (Dunántúl bizonyos részei, pl. Győr-Sopron-Moson és Vas megye) •4., A fővárosban és a megyeszékhelyeken alacsonyabb, vidék: magasabb (gazdasági fejlettség, környezeti viszonyok, eü. ellátás)

22

23 Elemző epidemiológia I. Rizikófaktorok jelentősége •Kb. 300 rizikófaktort azonosítottak eddig, főként az ISZB és a cerebrovasculáris betegségekkel kapcsolatban •Kb. 75%-ban ún. hagyományos rizikófaktorok •Nagy népegészségügyi jelentőségű rizikófaktorok: •- magas előfordulás •- jelentős mértékben és függetlenül növeli a CV kockázatot •- kontrollálásuk, kezelésük jelentősen csökkenti a CV kockázatot

24 Elemző epidemiológia II. Rizikófaktorok csoportosítása Újabb rizikófaktorok -Emelkedett homocystein szint a vérben -Bizonyos gyulladásos markerek felszaporodása (C-reaktív protein) -Abnormális véralvadási folyamat (pl. fibrinogén magasabb szintje) Nem módosítható rizikófaktorok -Életkor -Öröklődés, családi halmozódás -Nem -Etnicitás További („minor”), módosítható rizikófaktorok -Alacsony társadalmi státus -Mentális betegségek (depresszió) -Pszichoszociális stressz -Túlzott alkoholfogyasztás -Bizonyos gyógyszerek -Lipoprotein(a) Kiemelt („major”, „hagyományos”), módosítható rizikófaktorok -Magasvérnyomás -Abnormális lipidszintek -Dohányzás -Mozgásszegény életmód -Egészségtelen táplálkozás -Diabetes mellitus

25 Elemző epidemiológia III. Hypertonia •- systolés >140 Hgmm, diastolés > 90 Hgmm •- sokáig tünetmentes (szűrés!) •- korral nő a civilizált országokban •- családi halmozódás •- táplálkozási szokások (sóbevitel, alacsony keménységű víz, magas tiramintartalom, alkohol) •- modern életstílus (fokozott szimpatikus aktivitás, vezető beosztás, stressz)

26 Elemző epidemiológia IV. Abnormális lipidszintek •- Se koleszterinszint: érfal állapota •- Egyes koleszterinfrakciók eltérő szerepe (LDL, HDL) •- Ösztrogén: HDL-t emeli, LDL-t csökkenti •- Részben genetikusan meghatározott metabolizáció, részben a táplálkozástól függ

27 JAVASOLT LIPIDSZINTEK Európai javaslatUSA javaslat Össz koleszterin<5.0 mmol/l<240 mg/dl (6.2 mmol/l) LDL-koleszterin<3.0 mmol/l<160 mg/dl (3.8 mmol/l) HDL-koleszterin >=1.0 mmol/l férfiak >=1.2 mmol/l nők >=40 mg/dl (1 mmol/l) Triglicerid (éhezési)<1.7 mmol/l<200 mg/dl (2.3 mmol/l)

28 Elemző epidemiológia V. Dohányzás • ben igazolták a dohányzás és az ISZB kapcsolatát •- Nagy kockázat: < 16 év elkezdés •- Passzív dohányzás: járulékos kockázat! •- Női dohányosok: kiemelt kockázat •- Genetikai érzékenység •- CO, nikotin (endothelsejtek károsítása, atherosclerotikus plakkok, coronaria erek spasmusa, nő a RR, nő a szívizom oxigénszükséglete

29 Elemző epidemiológia VI. Fizikai inaktivitás •- Fizikai aktivitás: protektív tényező •- Intenzitás és tartalom (heti 150 perc közepes vagy 60 perc erős) •- Modernizáció: mozgásszegény életmód •- Növeli a CV kockázatot, és más rizikótényezőt (glükózanyagcsere, véralvadás, elhízás, stresszoldás, vérnyomás, lipidprofil)

30 Elemző epidemiológia VII. Elhízás, diabetes mellitus •- Testtömegindex: > 25: túlsúly, > 30: elhízás •- Egyre növekvő „járvány”. Az USA lakosságának 60%-a túlsúlyos •- A diabetes kialakulását is elősegíti •- A diabetes egyaránt érinti a perifériás és a koszorúereket •- Mindkettő összefügg a civilizációs fejlődéssel

31 Elemző epidemiológia VIII. Pszichikai és szociális tényezők •- Pszichológiai jellemzők (A típusú magatartás, hosztilitás) •- Depresszió és CVB kétirányú kapcsolata •a., depresszió növeli a CV kockázatot, ronthatja a gyógyulási esélyeket •b., a CVB is előidézhet depressziót •- Alacsony társadalmi státus: •a., fejlett országokban: alacsony iskolázottság és SES (halmozódó rizikófaktorok) •b., fejlődő országok: magasabb iskolázottság és SES

32 Cardiovasculáris prevenció I. •Primordiális: Társadalmi, jogi és egyéb (nonmedikális) beavatkozás, a kockázati tényezők ellen (pl. gazdasági helyzet javulása, dohányzás jogi szabályozása) •Primer: A CVB kialakulásának megelőzése a rizikófaktorok kontrollja révén (dohányzás visszaszorítása, fizikai aktivitás, táplálkozás, stresszmenedzsment, életmódreform, egészségtudatosság; paraméterek ellenőrzése pl. RR, koleszterin, vérlipidek, glucose) •Szekunder: A tünetekkel rendelkezők kiszűrése és terápiája, egyéni rizikóprofil meghatározás •Tercier: Cardiovasculáris rehabilitáció, újbóli események megelőzése (5-7-szeres kockázat)

33 Cardiovasculáris prevenció II. •Egyéni szintű stratégiák (magas rizikójú csoportba tartozók): életmódprogram •Populációszintű: Nyugati életstílus •Példák CV prevenciós programokra: •- Framingham Heart Study (1948-) Framingham rizikópontozás •- Észak-Karélia Projekt (1972-) Finnország •- Stanford Projektek ( , ) •- Minnesota Cardiovasculáris Egészség Program ( ) •- Multiple Risk Factor Intervention Trial ( )

34 Assessing CHD Risk Step 1: Age Years Step 2: Total Cholesterol HDL-C (mg/dL) Points  <402 Step 3: HDL-Cholesterol Systolic BPPointsPoints (mm Hg)if Untreatedif Treated <  Step 4: Systolic Blood Pressure Step 5: Smoking Status Points atPoints atPoints atPoints atPoints at Age 20-39Age 40-49Age 50-59Age 60-69Age Nonsmoker00000 Smoker85311 Age Total cholesterol HDL-cholesterol Systolic blood pressure Smoking status Point total Step 6: Adding Up the Points Step 7: CHD Risk ATP III Framingham Risk Scoring

35

36


Letölteni ppt "SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA Népegészségtan előadás 2005. február 17. Előadó: PIKÓ BETTINA DR."

Hasonló előadás


Google Hirdetések