Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 2. modul: Kommunikációs ismeretek érdekképviseleti vezetőknek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 2. modul: Kommunikációs ismeretek érdekképviseleti vezetőknek."— Előadás másolata:

1 „Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 2. modul: Kommunikációs ismeretek érdekképviseleti vezetőknek

2 Jelen szakmai anyag az Európai Unió Egészségügyi Keretprogramjában támogatott „AURORA” projektben került kidolgozásra.

3 TARTALOM : 1.A kommunikációról 2.A kommunikációs folyamat elemei 3.A kommunikáció gátjai 4.A jó kommunikáció kulcspontjai 5.A stílus 6.A kommuniáció fajtái: 6.1. Verbális és non-verbális kommunikáció 6.2.Formális/informális kommunikáció 6.3.Intra- és interperszonális kommunikáció 6.4. Nyilvános kommunikáció Kommunikációs kampány A petíció elkészítése

4 1. A kommunikációról A kommunikáció az ötletek és információk megosztása. A kommunikációs folyamathoz szükséges a feladó, a címzett és az átadni kívánt üzenet. Effektív a kommunikációs folyamat, ha a címzett az üzenetet megkapta és megértette olyan módon és mértékben, ahogyan azt a küldő átadni kívánta. Általános hiba, hogy az üzenet átadásán van a hangsúly, nem pedig a célba érkezés milyenségén. A kommunikáció legyen kétirányú!

5 2. A kommunikációs folyamat elemei Feladó - megfogalmaz (kódol) egy ötletet vagy üzenetet – a kommunikációs csatornán keresztül jut el az üzenet a címzetthez, aki megkapja azt, vagy reagál rá (dekódolja). A címzett válaszként létre hozza a saját üzenetét és kommunikálja azt a feladónak (visszacsatolás). A kommunikáció kétirányú folyamat, amennyiben az átvétel képessége ugyanolyan fontos, mint az átadás képessége. A sikeres kommunikáció érdekében a visszacsatolás rendkívül fontos – megmutatja, mennyiben sikerült az üzenet átadása.

6 3. A kommunikáció gátjai Külső • Zaj • Idő • Környezet Belső • Fizikai (idő, környezet, kényelem, szükségletek, stb.) • Kulturális (etnikai, vallási, kulturális és szociális különbségek) • Érzékelés (érzékelési különbségek) • Motivációs (motiváció hiánya) • Tapasztalat (hasonló tapasztalat hiánya) • Érzelmi (pillanatnyi személyes érzések) • Lingvisztikai (különböző nyelv vagy szókincs) • Non-verbális (nem szavakhoz kötött üzenet) • Kontextus (az adott szektor helyzete, nyilvános tér, figyelem – magas/alacsony) • Mód (az üzenet küldési módjának különbözősége).

7 A kommunikációs gátak minimalizálása • Forrás (a témában jártasság és tisztánlátás, az információ legyen hasznos és pontos) • Üzenet (precíz, a címzett igényeihez és megértési lehetőségeihez igazított) • Kódolás (az üzenet előkészítése a lehetséges konfúziós források figyelembe vételével, mint például kulturális különbségek, helytelen feltételezések és hiányzó információk) • Csatorna (a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása – verbális, akár személyes találkozások, telefon- és videokonferencia; meghívók, -ek, emlékeztetők és riportok készítése) • Dekódolás (amint a sikeres kódolás, úgy a sikeres dekódolás is hozzáértést igényel, pl. az üzenet alapos átolvasását, vagy figyelmes meghallgatását) • Címzett (a hallgatóság minden egyes tagja részese a kommunikációs folyamatnak saját ötleteivel és érzéseivel, melyekkel hozzájárul és befolyásolja az üzenet megértését és az arra adott választ) • Visszacsatolás ( a közönség verbális és non-verbális reakciót ad a közvetített üzenetre. Ez az egyetlen tény, mely bizonyítja, hogy megértette/félreértette az üzenetet) • Kontextus (magában foglalja a környezetet vagy a tágabb kultúrát, pl. testületi kultúra, nemzetközi kultúra, stb.)

8 4. A jó kommunikáció kulcspontjai KIA hallgatóságKihez beszélni A hallgatóság igényeit ismerni Különböző hallgatóság, különböző üzenet MITAz üzenetA mondanivaló A cél Az ötlet előadásnak módja HOGYANA stílusStílus, hozzáállás Verbális szöveg & non-verbális kommunikáció

9 5. A kommunikáció stílusa Passzív-Asszertív-Agresszív Passzív- A passzív személyiség-típus másokat maga elé helyez, magát alárendeltnek érzi. A passzív személyiség-típus lefelé, vagy elfelé néz, alárendeltségi érései vannak és hajlamos önmaga hibáztatására. Asszertív- Az asszertív személyiség szerint a kommunikáció kulcsa az egyenrangúság. Az asszertív típusú emberek direkt szemkontaktust keresnek, határozottan beszélnek és erős az önbecsülésük, önérzetük és másoktól is tiszteletet kapnak. Agresszív- Az agresszív személyiség magát felsőbbrendűnek érzi, hangosan beszélnek, jogaikat érvényesítik, míg másokét hajlamosak megsérteni. Az agresszív típustól tartanak, nem tisztelik, alacsony az önbecsülésük.

10 6.1. Hogyan kommunikáljunk verbálisan és non-verbálisan? Az üzenet átadásának elemei: A Mehrabian study

11 A verbális kommunikáció • Szavak használata interakciós eszközként két vagy több személy között • Lehet szóbeli vagy írott Kutatások bizonyítják, hogy általában naponta órában használunk verbális kommunikációt, mint beszéd, odafigyelés, olvasás, vagy írás. A verbális kommunikáció közönséges formái a beszélgetés, beszéd, levelezés, újságok, magazinok, audio és video eszközök, telefonbeszélgetés, stb.

12 Non-verbális kommunikáció Létezik szavak nélküli kommunikáció is. Érzékszerveink – fül, szem, tapintás és szaglás is lehetnek a kommunikáció kódolói.

13 A non-verbális aktusok • Ismétlés: megismételhető az üzenet, melyet verbálisan közvetítettek • Ellentét: megcáfolható a közvetíteni kívánt üzenet • Helyettesítés: helyettesíthető a verbális üzenet • Kiegészítés: a verbális üzenethez többlet adható, vagy kiegészíthető • Hangsúly: nyomatékosítható, kiemelhető a verbális üzenet Forrás: Az effektív kommunikáció fontossága, Edward G. Wertheim, Ph.D.

14 Non-verbális kommunikáció Mimika (Az emberi arc rendkívül kifejező, végtelen érzelem kifejezésére képes szavak nélkül is.) Test pozitúrák (A non-verbális kommunikáció e formája magában foglalja a testhelyzetet, kiállást, testtartást, hozzáállást, finom mozdulatokat.) Gesztusok (A gesztusok jelentése rendkívül változatos lehet kultúránként, régiónként, odafigyelés szükséges az esetleges félreértések elkerülése végett. ) Szem kontaktus (A tekintettel sok minden kifejezhető, érdeklődés, jóindulat, ellenségesség, vagy vonzalom.) Érintés (A következők sorolhatók ide: határozott kézfogás, inkább félénk vállérintés, meleg ölelés, biztató hátveregetés, „atyai áldás”, kontrolláló karszorítás.) Tér (A fizikai tér is használható a non-verbális kommunikáció során, pl. intimitás, agresszió, dominancia vagy gyengédség jelzéseként.) Hang (Nem csak a mondanivaló, a közlés milyensége is lényeges, a hanghordozás tükrözhet szarkazmust, dühöt, gyengédséget, bizalmat.)

15 6.2. Formális/informális kommunikáció A stílus és cél tekintetében két alapvető kommunikációs kategória létezik, saját karakterisztikával. Ezek a következők: • Formális kommunikáció: szabályszerű, hivatalos stílus alkalmazása. Általában szakmai fórumokon, társasági, testületi megbeszéléseken, konferenciákon használt. • Informális kommunikáció: hétköznapi beszélgetésekben használt. Család, barátok körében zajlik.

16 Formális kommunikáció • Hivatalos levelezés • Beadványok • Nyilvános felszólalások Ne használjunk szlenget, zsargont és nem illendő nyelvezetet!

17 Informális kommunikáció • Az informális kommunikáció segít a kapcsolatok kiépítésében Intraperszonális kommunikáció Először magunkkal kell tudnunk kommunikálni, mielőtt másokkal is megtennénk Intraperszonális kommunikáció Először magunkkal kell tudnunk kommunikálni, mielőtt másokkal is megtennénk Interperszonális kommunikáció Az információ-, érzelem-és jelentéscsere folyamata verbális és non-verbális üzeneteken keresztül – szemtől-szemben kommunikáció Interperszonális kommunikáció Az információ-, érzelem-és jelentéscsere folyamata verbális és non-verbális üzeneteken keresztül – szemtől-szemben kommunikáció. Szleng, zsargon, nem illendő nyelvezet használata nem tiltott.

18 6.4.A nyilvános kommunikáció az üzenetek széleskörű küldését és érkezését jelenti a nyilvánosság felé/felől. A nyilvános kommunikáció lehet: tömegtájékoztatás, közönségszolgálat, nyilvános felszólalás. Bármi lehet, melynek során az üzenetet az emberek nagy csoportja felé közvetítik. 6.4.A nyilvános kommunikáció az üzenetek széleskörű küldését és érkezését jelenti a nyilvánosság felé/felől. A nyilvános kommunikáció lehet: tömegtájékoztatás, közönségszolgálat, nyilvános felszólalás. Bármi lehet, melynek során az üzenetet az emberek nagy csoportja felé közvetítik. Nyilvános kommunikáció

19 6.4.1a Nyilvános kommunikáció - kampány 1.A kommunikációs kampány céljának meghatározása (Távolabbi cél azonosítása, a távolabbi cél mely része valósítható meg a kampány segítségével, a kampány specifikus céljainak leírása; fentiek tervbe foglalása.) 2. A célközönség azonosítása (Azon csoport azonosítása, melynek az üzenetet kommunikálni kívánjuk, esetleg alcsoportok megcélzása az üzenet módosításával, amennyire lehetséges, a célcsoport megismerése; a demográfiai információk kiegészítése lehet szükséges a folyó tevékenységekről, szociális és fizikai környezetről származó információkkal.) 3. Az üzenet megfogalmazása (Fontos, megkapó üzenet, mely megfelel a kommunikációs kampány céljaival és a célközönség igényeivel, csatorna és források azonosítása, melyek hitelesek és befolyásosak az adott célközönségnél, a célközönség eléréséhez alkalmas időpont kiválasztása és az üzenet ennek megfelelő megfogalmazása, csak néhány üzenet kiválasztása és lehetőség szerinti előtesztelése.)

20 6.4.1b Nyilvános kommunikáció - kampány 4. Előtesztelés és az üzenet, anyagok revideálása (A kampány költségvetésének és időzítésének megfelelő előtesztelési metódusok kiválasztása, az üzenet és az anyagok előtesztelése a célközönséghez hasonló emberek segítségével, az előtesztelési eredmények birtokában az üzenet és az anyagok gondos felülvizsgálata) 5. A kampány lebonyolítása (A kezdetekkor kidolgozott terv követése, kommunikáció a partnerekkel és a médiával a kampány megfelelő lebonyolítása érdekében, mielőbbi terv- és folyamatértékelés elindítása)

21 A hatásos prezentáció Előkészítés (Preparation) • A hallgatóság felmérése • Az előadás strukturálása • Asszisztencia szervezése • Helyszín ellenőrzése • Gyakorlás • Felkészítés Cél (Purpose) • Az előadásnak legyen célja és tartalma, mint figyelemfelkeltés, bemutatkozás, hitelesség megalapozása, stb. Meggyőzés (Persuasion) • Meggyőző-képesség elemzése, alkalmazása Érzelmek (Passion) • Érintettség és érdeklődés a téma iránt Személyesség (Personality) • A prezentáció teljes személyiséggel történő átélése

22 Kommunikációs eszközök • Média kapcsolatok (sajtókonferencia, rövidhírek, sajtóközlemények, rádiós beszélgetés, újságokban, szaklapokban a témához fűződő megjelenések, témába vágó TV megjelenés). • Speciális publikáció, szórólap, poszter, képeslap, naptár. • Direkt kommunikáció (telefonhívás, weboldal, kerekasztal beszélgetés, konferencia, előadás, tréning, üzleti konferencia a szakértő nagyközönségnek, kereskedelmi vásárok látogatása, kereskedelmi centrumok, kórházak, iskolák, laktanyák, … látogatása). • Nyilvánosság, promóciós anyagok.

23 Beadvány Az eredményes kampány érdekében lényegesek az alábbiak: • Célpont azonosítása, • megfelelő kutatómunka, • világos kommunikáció és • a petíció benyújtásának módja. Írott petíció; pl.: az utcán e-petíció; online

24 A célpont azonosítása Az eredményes petícióhoz elengedhetetlen a célpont gondos azonosítása. Néhány gyakori célpont: • Önkormányzatok, parlament, politikusok: helyi, regionális, nemzeti, EU, UN; • Politikai pártok, elnökök, miniszterek, szenátorok, nagykövetek; • Oktatási intézmények; • Média rendezvények, TV állomások; • Nem állami intézetek és szervek; • Stb.

25 A célpont azonosítása Világszerte egyre elfogadottabbá válnak az interneten keresztül a kormányzat és a parlament felé benyújtott petíciók. Sok példa található hatásosan megírt, különböző helyi, regionális és nemzeti kormányzati szerveknek, vagy akár az ENSZ-nek benyújtott petícióra. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírás (e-aláírás) státusza nagy változáson és fejlődésen megy át a nyugati jogrendszerekben. Az e-aláírásra vonatkozó jogi szabályozás még gyerekcipőben jár.

26 e-petíció Az egyik leggyakoribb aktivista eszköz, melyet valaha is felfedeztek. Az online petíciók spaciális jelentőségűek, hiszen azok által bárki kifejezheti véleményét. Egy más értelemben is speciálisak; vannak rendkívül sikeres petíciók, melyek százak, ezrek aláírását tartalmazzák és a nemzeti média figyelmét is felhívják magukra. Mások minden nyom nélkül elhalnak, pár aláírást gyűjtve csak esetleg a szponzor közvetlen környezetéből, de semmiképpen nem tekinthetők sikeresnek. Nehéz megjósolni, hogy mitől lehet sikeres egy beadvány. Sok múlik a szerencsén. Vagy az időzítésen. Mégis, létezik néhány általános szabály a sikeres petíció elkészítéséhez. Az alábbiak tekinthetők a legfontosabbaknak.

27 10 általános jótanács 1.Írj egyértelműen és tömören 2.Ügyelj a helyesírásra 3. ezz 4.Alakíts online közösséget 5.Tedd online nyilvánossá petíciódat 6.Szerezz média támogatást 7. Egészítsd ki offline tevékenységekkel 8. Légy udvarias és racionális 9. Légy gyakorlatias 10. Merj nagyot álmodni – Sikerülni fog!

28 KONKLÚZIÓ „Soha ne hidd, hogy megfontolt, elkötelezett emberek kis csoportja nem képes megváltoztatni a világot; valójában csak ők képesek rá” Margaret Mead

29 HIVATKOZÁSOK Kommunikáció Beadványok


Letölteni ppt "„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA” 2. modul: Kommunikációs ismeretek érdekképviseleti vezetőknek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések