Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!... Győr, 2001. június 14. Héjj Tibor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!... Győr, 2001. június 14. Héjj Tibor."— Előadás másolata:

1 1 Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!... Győr, június 14. Héjj Tibor

2 2 A mindennapi tapasztalat gyakran megkérdőjelezi az etikus magatartás létjogosultságát “Megszoktuk”, hogy a jogos, hát még a jogtalan előnyöket az etika áthágásával érhetjük el:  Leállósáv használata az autópálya-dugó esetén  „Protekciózás” minden területen  „Kis félrelépés nem félrelépés” a magánéletben  „Hálapénz” előre a megkülönböztetett orvosi ellátásért  „Számla nélküli” munkák ÁFA-mentesen  Megrendelések, megbízások megszerzése etikátlan módszerekkel, mert hiszen „mindenki így csinálja!…” Az etika elválaszthatatlan a másik ember megbecsülésétől. Hogy álltak ezzel a kérdéssel az eddigi társadalmak?

3 3 Az ókori és középkori társadalmi rendszerek nem váltak be… A rabszolgatartó társadalmak emberi jogokat semmibe vevő rendszere az etika helyett az erőszakon alapult. Gazdasági szempontból az embereket olcsó, de jól (ki)használható gép- pótléknak tekintették A feudalizmus „pallos-jog” rendszere sem sokkal kevésbé volt a kiszolgáltatottságra alapozva Gazdasági szempontból a röghöz kötött jobbágy-sors a mezőgazdasági érték-többlet teremtésére volt kiválóan alkalmas …és mi a helyzet az újkori rendszerekkel?

4 4 A kommunizmus is csak egy eltorzult álomnak bizonyult Az elképzelésnek (és megvalósításának) elvi hibái voltak:  kívülről és felülről - meggyőzés helyett  erőszakkal - szabad akarat nélkül  lélek nélkül - sőt ellenében, ill. tagadásával  a nemes eszméket saját személyes érdekekre és hatalomra kihasználva Az eredmény: rossz emberek által vezetett rossz rendszer

5 5 Tényleg olyan tökéletes a kapitalizmus? Valóban életképesnek bizonyult, de vajon  biztosít-e élelmet mindenkinek (beleértve a 3. világot is)?  megszünteti-e a háborúkat (vagy éppenséggel érdekelt bennük)?  emberhez méltó munkaalkalmat biztosít-e mindenkinek?  a megfelelő célok elérésére motivál-e?  elismeri-e a lelki értékeket is?  segít-e “mi”-ben gondolkodni az “én” helyett? „Működik”, de láthatóan vannak korlátai

6 6 A gazdasághoz többféleképpen lehet viszonyulni… „Szükséges rossz”eszköz a mi egzisztenciánk megteremtésére „Az emberi faj sajátossága” mód a társadalom tagjának egzisztenciális biztonságának létrehozására „Önmegvalósítás”út a személyes kiterjeszkedésre (anyagi, szellemi, pszichés) „A piac (el)uralkodása”a (rejtett) tartalékok kikényszerítése a verseny (egyéni/céges) révén De lehet(ne): „Az emberség megélésének egy aspektusa” is!

7 7 Magával a gazdasággal van a baj, vagy a megközelítéssel? A gazdaság történelmileg kialakult „közösségi közjó”-nak indult. Mára elveszni látszik mind a „közösségi”, mind pedig a „közjó” aspektus. A mai tudományos megközelítés részben korlátozott, részben hibás:  Bizonyos alapfogalmakat a gazdaságtudomány nem ismer és/vagy nem tud velük mit kezdeni: boldogság, szeretet  Más fogalmak ugyan léteznek a társadalomban, de „fals” módon vannak értelmezve: munka, pénz  Bizonyos fogalmak ösztönösen jól vannak megfogalmazva, de többlet tartalommal kell(ene) ellátnunk őket: minőség, tervezés, cégkultúra, csapatszellem, ergonómia, környezetvédelem Érdemes fajtánként és tételesen „helyre tenni” a fenti fogalmakat!

8 8 Érdekes tény a közgazdász személyes paradoxona az élet alapfogalmát illetően „Nappal” sok fogalommal dolgoznak, de ezek között nem szerepelnek azok, melyeket „este”, azaz magánemberként a legtöbbre tartanak: boldogság, szeretet... Pedig lehet ezeket a tapasztalati megközelítésen túl, tudományosan is vizsgálni, illetve megfogalmazni: „Az ember a szeretet révén lesz boldog ” = A kapcsolatból, kölcsönhatásból, önként vállalt kölcsönös, érdek nélküli és a másik félre irányuló adásból származnak a „kapcsolati javak”. „A pénz általi boldogulás útja” pedig a kapcsolati javak helyett, sőt azokat rombolva az ún. „pozícionális javak”-ra tör. Megpróbálja kiküszöbölni a „másikat” és a másikhoz adással történő viszonyulást, hogy egyedül tudjon „javakat” birtokolni. Pl.: a Ferrarira nem a munkába járáshoz („adás”) van szükség, hanem az „ego pozícionálása” végett. A másiknak történő „adással” vagy a másik legyőzésével akarunk boldogok lenni?!

9 9 Magához a pénzhez való viszonyunkon is érdemes elgondolkozni Mi is a pénz? A kapitalizmusban: Az egyes emberek által teljesített hozzáadott érték elismeréseképpen biztosított jog bizonyos más értékekhez való hozzáféréshez - melyet az emberek automatikusan a maguk számára akarnak felhasználni Alternatív megközelítéssel: Ugyanez a jog - melyet arra használunk, hogy a szükség és az önzetlenség fényében részben a magunk, részben viszont mások javára használjunk fel. Legyen a pénz jog az újraelosztásban való felelősségteljes részvételre!

10 10 Az önérdek alapú mai gazdaság sok olyan fogalmat „talált ki”, amelyet megtölthetünk etikus tartalommal Minőség: Kétféle ok motiválhat jó minőségre: a külső, fenyegető félelem vagy egy belső, adásból fakadó, önkéntes, örömszerző hozzáállás Cégkultúra: Igen különböző – sokszor markáns – cégkultúrák léteznek. Ezeket kisebb- nagyobb mértékben befolyásolhatjuk, és szavazhatunk a lábunkkal is, akár alkalmazottként, akár ügyfélként... Ergonómia: Nem más, mint „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” megvalósítása Környezetvédelem: Felelősség a jövendő generációért a szabad rablás helyett („Ne lopj”) Értékek (Value Statement): Vegyük és vetessük komolyan, különben csak kiragadott „pótlékok” vagy marketingfogások Team Spirit (csapatszellem): Kilépve az önzésből „én” helyett a „mi”-ben gondolkodás – a kölcsönös szeretet alapján

11 11 A történelmi fejlődés kapcsán szétvált a gazdasági, szociális és közösségi aspektus Az egyének a három fenti dimenzió mentén függenek a társadalomtól, de mára ezek elkülönülése majdnem teljessé vált:  gazdaságimunka vállalati felelősség  szociálispolitika állami felelősség  közösségihovatartozás civil és/vagy egyházi felelősség Sok problémát okoz a fentiek összehangolatlansága, sőt konfliktusa

12 12 Az etikus gazdaság minden érintettre tekintettel van! Ez a szemlélet meghatározza a megvalósítás irányát a  tulajdonos számára (mint alapítónak, mint fenntartónak, mint legmagasabb szintű döntéshozónak)  vezető(k) számára (üzletpolitikai kérdésektől a motivációig) és a viszonyulást az összes érintett felé, akik az alábbiak:  dolgozók  vevők  beszállítók  hitelezők  adósok  környezet (gazdaságilag)  jövendő generációk (ökológiailag)  társadalom (állam) képviselői

13 13 Eddigiek azt bizonyítják, hogy azért lehet etikusan viszonyulni a gazdasághoz. De vajon érdemes-e? Attól függ, hogy miben mérjük az ‘érdemest’:  Ha egyéni materiális haszonban, akkor nem  Ha társadalmi méretű materiális haszonban, akkor igen  Ha az egyéni önmegvalósításunk teljes emberközpontú, akkor igen  Ha az emberségünk társadalmi megvalósítása a cél, akkor igen  Ha a “közjót” keressük, akkor igen Ha az emberséget akarjuk kiérdemelni, akkor érdemes!

14 14 Számomra az etikusság a keresztény európai kultúrából fakad, de még a távoli buddhista felfogásból is levezethető az üzleti etika Kövesd a három T-t! Tiszteld önmagad; Tisztelj másokat; Tetteidért vállalj felelősséget! Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavítására! Tárd ki karjaidat a változásnak, de ne engedd el az értékeidet! Emlékezz, hogy néha a csönd a legjobb válasz! A szeretetteljes légkör az otthonodban megalapozza életedet! Légy gyengéd a Földhöz! Tölts mindennap egy kis időt önmagaddal! Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkre tegyen egy nagy barátságot! “Corporate identity”/”Intrinsic motivation” “Stakeholder” koncepció “Social responsibility” Garancia, szavatosság „Value Statement” állandósága a vállalati életciklusokon át „Active listening” „Corporate culture”, „Team-spirit” Környezetvédelem Management retreat/training „Present value of total lifecycle experience” A Dalai láma instrukciói az élethez… (szemelvények a 19 pontból) …lefordíthatók a menedzselés etikus nyelvére

15 15 A „szabadság, egyenlőség, testvériség”-ből eddig az első kettőre koncentráltak, és az nem tűnt elegendőnek... Szeretet, testvériség, etika nem szinonimák, de szorosan összefüggő fogalmak  Aki számára a „szeretet” nemcsak egy kellemes érzést jelent, hanem felelősséget is;  Aki nemcsak magát és esetleg családját (vagy annak néhány tagját) tudja/akarja szeretni, hanem mindenkit;  Aki szabadnak és egyenlőnek akarja embertársait; Az megvalósítja a testvériséget. Mindebből fakadóan etikusan akar élni. Az eddig elmaradt testvériség viszont magába foglalja a szabadságot és az egyenlőséget is, és automatikusan etikusságot eredményez!

16 16 Az élet akkor “kerek”, ha kiegyensúlyozott! Ehhez a minden területre kiterjedő etikusság is elengedhetetlen A személyes hivatás dimenziói Munka megszállottja Munka Öncélú Munka Önmegvalósítás (sport, kultúra,stb.) Családközpontú Család Munka Önmegvalósítás Kiegyensúlyozott Munka Család Társadalmi felelősség Önmegvalósítás A kiegyensúlyozott és etikus egyéniségek boldog emberek és a társadalmi szempontból felelős cégek legjobb munkaerői

17 17 A beszélgetést két konstruktív kérdéssel szeretném beindítani  Mit tettem az etikus gazdaságért? (Segítsük egymást tapasztalatokkal)  Mit tehetnék még az etikus gazdaságért? (Segítsük egymást ötletekkel)


Letölteni ppt "1 Van értelme etikusan viszonyulni a gazdasághoz?!... Győr, 2001. június 14. Héjj Tibor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések