Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A jól-lét kérdései és a kisebbségi társadalmi problémák Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil tudományos rektorhelyettes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A jól-lét kérdései és a kisebbségi társadalmi problémák Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil tudományos rektorhelyettes."— Előadás másolata:

1 A jól-lét kérdései és a kisebbségi társadalmi problémák Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil tudományos rektorhelyettes

2 Probléma A kisebbségi lét konfliktusokkal terhelt, a kisebbségekkel kapcsolatos pártideológiák és politikai programok nem nyújtottak eddig alkalmazható megoldásokat Megoldatlan az őslakos kérdés, a cigányság, a színes kisebbségek beilleszkedése és integrálása; megoldatlan az európai eredetű bevándorló közösségek ügye, megoldatlan az ún. „cleft” azaz a lehasított kisebbségek integrálódása az új államba (magyarok, délszlávok, oroszok) Fölerősödött az etnikai szeparatizmus (Skócia, Katalónia, Belgium, Ukrajna, Baszkföld) Kérdés: ad-e a társadalmi jól-léti problematika valami megoldási modellt és alkalmas-e a társadalmi kapcsolatok, a pozitív interakciók, a kisebbségi fejlődés segítésére?

3 A kisebbségek és a jól-lét témakör összekapcsolódása Előzmények: 5 év átfogó kutatásai a nyolcvanas években az angolszász országok őslakos, faji, etnikai közösségeit illetően: – Sem a liberális, sem a konzervatív, sem a laborista, sem a kommunista, sem a szélsőbb nem tudott a pártideológiák felől megoldást találni – M. Thatcher rendőrségi eszközökkel, a hadsereg speciális funkcióival próbált operálni – A nyugati társadalomtudomány a marxizmus és a kritikai tanulmányok révén a kultúra tanulmányokkal próbált megoldást keresni: Stuart Hall, Clifford Geertz, – 2000-es évek interpretatív szociológia, közszociológia, interakcionista pszichológia, coaching, szociális munka – Kulturális turizmus, fenntarthatóság, kreatív iparágak – Birmingham – globális etnikai üzletágak fejlesztése – Richard Florida: kreativitási index – a fejlődés helyei azok a városok, amelyek toleránsak, sok a színes, sok a meleg, sok a vállalkozó

4 Az etnikai felemelkedés nem a főáramú politikában, hanem az egyéb fejlesztés révén volt sikeres Katalónia, Skócia, Lombardia, Bajorország, Baden Würtemberg: a Régiók Európája – a globalizáció és a régi, valamint az újregionalizmus mozgalmaiban erősödött meg; - ez a hajó elment, a nemzetállamé a főszerep A kisebbségi terek a kulturális, az ökoturizmus, a falusi turizmus révén fejlődtek: tájképi fejlesztés, épület rekonstrukció, kulturális fesztiválok, turizmushoz kapcsolódó kézművesség – a turizmus, mint kulturális értéktermelő tevékenység A kisebbségek ott tudtak a társadalomba beilleszkedni, ahol a helyi önkormányzatiság enyhítette a centrális államszerkezet nyomását, ahol a kisebbségi létezés a helyi önkormányzatisággal összekapcsolódott. Ha a befektetések, a globális cégek nyugodt környezetet igényeltek: lásd Észak-Írország - felsőoktatás kiterjedése, fél-lumpen munkáskultúra eltűnése, felekezetmentes munkaerőpolitika a multiknál – magas minőségkultúrájú cégek – integrált munkahelyek Összegzés: a kisebbségi társadalmi integráció a globalizáció melléktermékeként, a helyek és terek globális versenyéhez kapcsolódva tudott új lehetőségeket feltárni.

5 Alkalmasak-e a jól-léti közpolitikai modellek a kisebbségi megosztottság és esszencializmus kezelésére? Etnikai és faji diszkrimináció -kisebbségi jól-lét Erős identitás: serdülőkori depresszió, öngyilkosság, felnőtt alkoholizmus Az adaptáció típusai és a jól-lét előjelzése Kulturális jól-lét fogalma, értelmezése ( fizikai, intellektuális, érzelmi, spirituális) Regionális- lokális kulturális jól-lét és a kisebbségek Kulturális jól-léti közpolitika: mérés, statisztika, közpolitikai stratégia Kulturális jól-lét és közösségi vitalitás. A kisebbségi jól-lét interakcionista modellje főként az egészségügyi, a pszichológiai és a szociális szolgáltatások nézőpontjából – szolgáltatástudományi nézőpontból figyelemre méltó. A jól-lét a participáció erősítését követeli, a helyi demokrácia, helyi civil szervezetek, helyi közösség erősítése egyben kisebbség erősítő tényező.

6 Tézisek Identitás, erős ego – az erős etnikai én-tudat jól-lét képező tényező A probléma: ha a serdülőkorban nem alakul ki az erős etnikai én-tudat, nem történik meg az ún. enkulturáció – azaz az első kultúra megszerzése: a globális tömegkultúra és popkultúra ha első kultúra, akkor az identitás nem szilárdulhat meg. Lásd migráns közösségek fiataljai) Az adaptáció végbe mehet: asszimilációs, marginalizációs, integrációs vagy szeparációs stratégia révén ( az utóbbi kettő erős éntudathoz, ego-hoz, identitáshoz kötött. Marginalizáció akkor történik, ha nem volt enkulturáció, nem alakult ki a saját kultúrával való azonosulás A kihasított közösség esetében – mivel többségi – inkább a szeparációs stratégia valószínűsíthető A kihasított közösségek esetében a politikai preferenciák az átlagosnál erőteljesebb szerepet játszanak, az integráció csakis politikai decentralizáció, autonóm garanciák, kiegyensúlyozott transznacionális kapcsolatok révén kiegyenlíthető – de állandó stressztényező az államformáló nemzet számára

7

8 A kulturális jól-lét fogalma Stieglitz, OECD: Better Life index – univerzális modellt ígér Ausztrália, Új-Zéland, Kanada kulturális jól-lét fogalma: – A kulturális és művészi önkifejezés és kultúra – Életmód, értékek, hiedelmek, családi kapcsolatok, kommunikációs szokások, – A közösségi élet keretrendszere kialakítása, – Viselkedés, üzleti, populáris kultúra

9 Új –Zéland –helyi önkormányzati törvény 2002 Regionális önkormányzat feladata a kulturális jól-lét elősegítése: – a regionális identitások, értékek, diverzitás megértése, értelmezése, – a kulturális örökségvédelem, – a regionális parkok menedzselése, – regionális rendezvényszervezés és – a közösségi közlekedés szervezése. – A régió pozitív imázsa, – a városok vitalitása megteremtése, – a városi terek vonzereje növelése és a közösségi értékek megőrzése, a tolerancia kialakítása, a gazdasági növkedés megteremtésével együtt.

10 Városi/települési önkormányzatok A települési közösségek, közte a kisebbségek egészségi-jól-léti mérése minden 4.évben, négy évente kisebbségi egészségi –jól-léti stratégia. Kulturális jól-léti stratégia: – a művészeti és a kulturális önkifejezéshez kapcsolódó tevékenységek, – a természeti környezettel kapcsolatos tevékenységek, – könyvtárak, archívumok, múzeumok működtetése, – a közösségi élet diverziitásához kapcsolódó ünnepségek szervezése, – sport, rekreációs és közösségi események szervezése és biztosítása, – a városi és falusi terek, és tájképek megőrzése önkormányzati feladat.

11 A kulturális jól-lét kritériumai a városfejlesztés, a kreatív iparágak, a turizmus és a rekreációs lehetőségek fejlesztése, a gazdaságfejlesztés és a szabadidős iparágak (sport s wellness) fejlesztése, a partnerségi, innovációs és részvételi lehetőségek megteremtése, a kulturális hatások egyénekre, csoportokra, közösségekre való hatása megtervezése, a vitalitási képesség, az egészség és az inklúzió kereteinek kialakítása, történelmi emlékhelyek, Spirituális jól-lét: tájkép, zenei élmény, vers, randevúzási szokások, stb.

12 Egyesült Királyság Tony Blair - önkormányzati törvény – az önkormányzatok részére jóléti hatalom megadása: - a gazdasági, a szociális-kulturális, és a környezeti tervezés joga Helyi jól-léti index: kimutatja egy kisebbségi lakónegyed mutatóit, jól-léti bizottság- jól-léti tervezés 2010: generális önkormányzati kompetenciák: kötelező jól-léti szociális szolgáltatások Mentális jól-léti programok, közösségre szabottak Általánossá váltak a közösségi jól-léti stratégiák Gyermek, család, iskolai jól-léti szolgáltatások – Iskolák, munkahelyek jól-léti programja Bürokratizált, rengeteg adat, állandó mérés

13 Kanada –közösségi vitalitás Személyes és gazdasági biztonság Tanulási kultúra minden életkorú csoportokban Wellness kultúra: az egyén felelős egészségéért: közösségi szintű fitness, wellness, prevenció, egészségügyi szűrés, egészséges életvitel. Innovatív közösségi vezetés: közügyek, üzleti élet, ötletek áramlása, sok csoport működése Tiszta környezet, minden egészséges Vibráló építészet, művészet, kultúra. Biztonságos épített környezet. Nagyszámú foglalkoztatott a kreatív iparágakban Sokféle közösség és közösségérzet Közösségi vállalkozói és innovációs kultúra. Üzleti vállalkozások önkormányzati támogatással. Attraktív és megközelíthető közösségi terek, jó infrastruktúra.

14 A kulturális jól-lét és közösségi jól-lét új modelljeink felhasználása a kisebbségek jól-léte fejlesztésében OECD Better Life index – univerzális jelleg, komparatív Kulturális és közösségi jól-léti index: egyedi, térre, kultúrára, közösségre szabott, kimutatottak a szcoio-kulturális elmaradások, célzott a fejlesztés Eltérő jól-léti koncepció a többségi-kisebbségi relációban: – Kanada a frankofónok kisebbségiek, de többségiek Quebec-ben, kisebbségek más tartományban – Az angolajkúak többségiek Kanadában, kisebbségek Quebec-ben, többségiek más tartományban. – Közösségi vitalitás: a többségi-kisebbségi kapcsolatrendszer dinamikájában: Szövetségi szint támogatás a kisebbségeknek Tartományi szint – a közpolitika terei Lokális szint a közösségi jól-lét terei – Őslakosok: spirituális well-being koncepciók

15 Az ENSZ nézőpontjában a kulturális jól-lét összetevői az őslakos kisebbségek esetében: Az általuk lakott területek, földek és ásványkincsek biztonsága; az őslakos kulturális örökség integritása, a társadalmi nem, az identitásuk tisztelete és a diszkrimináció hiánya, a saját sorsuk ellenőrzése, az önrendelkezés, teljes, informált és hatékony részvételiség a közügyekben, kulturálisan releváns oktatás, a külső fenyegetések megfelelő kezelhetősége, az anyagi jól-lét, a demográfiai folyamatok kezelése.

16 Összegzés Identitás- enkulturáció – első kultúra megszerzése – erős etnikai közösségtudat – hatékony adaptáció Megfelelő kultúra koncepció – beleértve a kisebbségi gazdaságot, város és üzletfejlesztést, közösségi innovációt Kulturálisan kompetens, spirituálisan releváns, minőségi szolgáltatási modellt mutató egészségügyi, szociális szolgáltatások Erős közösségi intézményrendszer, részvételiség A kisebbségi adaptációs stratégiához illesztett közpolitika A kulturális, társadalmi, gazdasági, környezeti jól-léti index mérése, hosszú távú 10 éves tervezés Kulturális jól-léti stratégia és megfelelő tervezési eszközök A regionális és helyi identitás fejlesztése, versenyképesség, innováció – a marginalizáltról az integrált pályára való átállítás


Letölteni ppt "A jól-lét kérdései és a kisebbségi társadalmi problémák Gyöngyvér Hervainé Szabó PhD dr. habil tudományos rektorhelyettes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések