Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

{ ÜGYFÉL-E A RENDŐR AZ INTÉZKEDÉSÉT VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSBAN? dr. jur. Székely Zoltán.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "{ ÜGYFÉL-E A RENDŐR AZ INTÉZKEDÉSÉT VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSBAN? dr. jur. Székely Zoltán."— Előadás másolata:

1 { ÜGYFÉL-E A RENDŐR AZ INTÉZKEDÉSÉT VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSBAN? dr. jur. Székely Zoltán

2  Jogeset ismertetése  Jogi elemzés  Megállapítások  Javaslatok Áttekintés

3 án FR francia állampolgárt K., O. és Sz. rendőrök intézkedés alá vonták, majd igazoltatása során megállapították, hogy vele szemben elfogatóparancs van érvényben. Emiatt a körözött személyt elfogták és az illetékes rendőri szerv elé állították. Az érintett az intézkedés során végrehajtott ruházat és csomag átvizsgálást megpanaszolta. A rendőri szerv az ügyet közigazgatási eljárásban kivizsgálta és a panasznak helyt adott, a megállapított tényállás alapján K. rendőrt fegyelmi felelősségre vonták (megrovás). Az eljárás során K., O. és Sz. rendőröket jelentésírásra utasították majd tanúként meghallgatták. Jogeset ismertetése I.

4 K. rendőr a közigazgatási eljárásban hozott határozatot megfellebbezte. A rendőri szerv vezetője a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra hivatkozva, hogy K. rendőr nem ügyfél. Az elutasító végzést a felettes szerv is helyben hagyta. K. rendőr kérelmére a bíróság a végzést felülvizsgálta, törvénysértőnek találta és megsemmisítette, a hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban a hatóság az előzővel azonos döntést hozott, azonban az ügyféli jogállás elutasítását megindokolta. A megismételt bírósági felülvizsgálat során a bíróság a hatóság döntését megalapozottnak találta. Jogeset ismertetése II.

5 Részlet a második hatósági végzés indokolásából: „[K. rendőr az FR-el szemben] lefolytatott intézkedés során a hatóság tagjaként intézkedett, éppen ezért ügyféli jogok, így a fellebbezés joga sem illeti meg az általa folytatott eljárással szemben. A rendőr jogát vagy jogos érdekét közvetlenül az esetleges felelősség megindítására (sic!) irányuló eljárás érinti.” Részlet a második bírói végzés indokolásából: „…kérelmezővel szembeni fegyelmi eljárás megindításának nem az az oka, hogy a rendőri intézkedés alá vont francia állampolgár panaszt tett, hanem az, hogy felmerült annak megalapozott gyanúja, hogy fegyelemsértés történt. A fegyelmi eljárás megindítása ily módon elválik a panasz ügytől. Mindezek alapján nem állapítható meg az, hogy a kérelmező jogát illetve jogos érdekét a panaszügyben hozott határozat érinti.” Jogeset ismertetése III.

6 „A reform egyik elemeként a panaszmechanizmus hatályos szabályozását megtartva egyértelművé teszi, hogy az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alkalmazandók. Ugyanakkor a törvényjavaslat abban is előrelép, hogy a jogorvoslati lehetőséget mindenkinek biztosítja, akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érinti, hasonlóan a közigazgatási hatósági eljárás ügyfélfogalmához.” (Forrás: Rtv. módosítására irányuló T/2916. számú törvényjavaslat miniszteri indokolása [2007. évi XC. tv.]) „Rtv. 92. § (2) Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez.” „Rtv. 93/B. § Az intézkedést foganatosító szervhez benyújtott panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.” Jogelemzés I.

7 A évi CXL. törvény (Ket.) 15. szakasz kommentárja alapján: A törvény (sic!) az általános ügyfélfogalommal összhangban értelmezendő, nem értelmezhető akként, hogy a Ket. 15. § (1) bekezdése alapján ügyféli jogosultsággal, tehát joggal vagy jogos érdekkel rendelkező személyt kizárjanak az eljárásból. (Forrás: Ket. Kommentár) „Ket. 15. § Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.” Jogelemzés II.

8 Az alapjogi (derogációs) vizsgálat eredménye az, hogy a Magyarország Alaptörvényének XV. cikkének (törvény előtti egyenlőség) és XXIV. cikkének (tisztességes eljáráshoz való jog) tartalmát az évi XLIII. törvény (Hszt.) a hivatásos állományúak számára a Ket. szerinti ügyféli jogállás körében nem korlátozza. Ahol törvény bizonyos eljárásból az eljáró hatóság tagját az eljárásban részvételből ex nunc kizárja, ott ezt minden esetben konkrétan körülírja (pl. Be. 21. §, 38. §, 45. §, Pp. 13. §, 325. §, Ket. 42. §), ráadásul e kizárások sosem az ügyféli jogokat, hanem a hatósági, bírósági vagy egyéb eljárási jogosultságokat vonják el az érintettől. Jogelemzés III.

9  Feltéve, hogy K. rendőrrel szemben jogtalanul tagadták meg az ügyféli jogokat, akkor sérült az Alaptörvény XV. és XXIV. cikke, valamint a Ket. 2. § (2) bekezdése és 15. § (1) bekezdése.  Ezzel ellentétben, ha azt az indokolást fogadjuk el, hogy K. rendőr a hatóság tagja, akkor az ügy a hatóság jogos érdekét érintette, abban ennélfogva nem járhatott volna el, tehát sérült a Ket. 42. § (4) bekezdése (kizárás).  Amikor K. rendőrt jelentésírásra kötelezték illetve tanúként meghallgatták, akkor azon tények tekintetében, amelyek alapján őt később megfenyítették, a tanúvallomást nem tagadhatta meg és igazmondási kötelezettsége is fennállt.  Mivel a fegyelmi eljárás a közigazgatási eljárásban feltárt tényálláson alapul, ezért álláspontom – a bíróság álláspontjával ellentétben – az, hogy a két ügy nem válik el egymástól.  A helyzet alapvetően jogbizonytalanságot eredményez és hosszú távon bizonyosan rombolja a rendőri szervbe vetett bizalmat, úgy az intézkedéssel érintett állampolgárok, mint az intézkedő rendőrök szempontjából. Megállapítások

10  Az alapvető jogok biztosánál kezdeményezni a fenti jogi helyzet alapjogi vizsgálatát és szükség esetén az utólagos normakontrollra előterjesztést.  A jövőben a rendőri intézkedéssel szembeni panaszokat első fokon a Magyar Rendészeti Kamara, másodfokon a Független Rendészeti Panasztestület közigazgatási eljárásban vizsgálja ki, egyben békéltető testületként is működve.  Az ügyféli jogokat biztosítani kell a panaszosok, a rendőri szervek, az intézkedő rendőrök, valamint – különösen nagyszámú ügyfél esetén – a jog- illetve érdekvédelmi civil szervezetek számára.  A határozatokat anonimizálva közzé kell tenni (jelenleg ez csak az ORFK-FRP ügyek esetében történik meg).  Hivatalból történő eljárás bevezetése.  Bíróságok számára reformatórius jogkör biztosítása. Javaslatok

11 Független Rendészeti Panasztestület döntései Forrás:

12 Az ORFK döntései az FRP által áttett panaszokról, Forrás:

13 Köszönöm a figyelmet! Várom véleményét, hozzászólását!


Letölteni ppt "{ ÜGYFÉL-E A RENDŐR AZ INTÉZKEDÉSÉT VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSBAN? dr. jur. Székely Zoltán."

Hasonló előadás


Google Hirdetések