Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NONPROFIT SZEKTOR GAZDASÁGTANA Előadó: Szabóné Bohus Márta Főiskolai adjunktus Gazdaságtudományi Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NONPROFIT SZEKTOR GAZDASÁGTANA Előadó: Szabóné Bohus Márta Főiskolai adjunktus Gazdaságtudományi Intézet"— Előadás másolata:

1 NONPROFIT SZEKTOR GAZDASÁGTANA Előadó: Szabóné Bohus Márta Főiskolai adjunktus Gazdaságtudományi Intézet

2 Tematika I. Alapfogalmak, általános ismeretek II. A nonprofit szektor kialakulása és fejlődése Magyarországon III. A mai magyar szervezetek típusai IV. Nemzetközi kitekintés a szektorra V. Nonprofit menedzsment feladatok (küldetés megfogalmazása, stratégiai tervezés, projektek tervezése) VI. Nonprofit gazdálkodás (a gazdálkodás jogi háttere és gyakorlati kérdései, forrásteremtés)

3 Hívjuk talán nonprofitnak? Társadalmi önszerveződés Harmadik szektor NONPROFIT SZERVEZETEK Civil szféra Öntevékeny szervezetek Nem-kormányzati szervezetek

4 I. ALAPFOGALMAK  Nonprofit tevékenység: olyan társadalmi, közösségi mozgás, amit nem gazdasági célok vezérelnek, ami teljes vagy legalább részleges távolságot tart az államtól, a kormányzattól, ami legtöbbször szervezeti, intézményi keretek között történik.  Nonprofit szervezet: olyan intézmény, ami nem vállalkozás, tehát nem profitszerzési célok vezérlik, és amely szervezeti és működési szempontból nem része az állami intézményrendszernek.

5 Háromszektorú vegyes gazdaság 1. piaci (magán, üzleti) szektor 2. kormányzati (közösségi, állami) szektor 3. nonprofit (civil, harmadik) szektor

6 A nonprofit szervezetek kulcsjellemzői 1) az intézményesültség, a formalizáltság 2) a profitszétosztás tilalma 3) a kormányzattól való intézményes elkülönülés 4) az önkéntesség, az öntevékenység 5) a közérdekűség, a közhasznúság, a közjó szolgálata 6) a politikai (pártpolitikai) tevékenység kizárása

7 Nonprofit szektor különféle értelmezései  Jogi értelmezés: bizonyos státuszszabályok alapján létrejövő és működő bejegyzett szervezetek  Statisztikai értelmezés: a statisztikai adatfelvétel körébe eső szerveződések  Közgazdasági értelmezés: a jogi értelemben nonprofitnak tekintett (bejegyzett) szervezetek közül azok, melyek működésükkel hozzájárulnak a nemzetgazdasági teljesítményhez, azaz a bruttó hazai termék (GDP) alakításához.

8 Jogi definíció Minden önálló jogi személyként bejegyzett alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, közhasznú társaság, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár Statisztikai definíció Minden önálló személyként bejegyzett alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet (kivéve párt), köztestület és közhasznú társaság Közgazdasági definíció Háztartásokat segítő nonprofit szektor Döntően magántámogatásokból finanszírozott, bevételszerző tevékenységet csak korlátozottan folytató, alapvetően a lakosságot szolgáló nonprofit szervezetek (benne vannak a pártok)

9

10

11 NONPROFIT SZERVEZETEK CSOPORTOSÍTÁSA (Formális, statisztikai ismérvek alapján) 1. Szervezettípus szerint 2. Tevékenység szerint 3. Településtípusonként 4. Bevételnagyság alapján

12 1. Szervezettípus szerinti csoportosítás Alapítványok  Magánalapítvány  Közalapítvány Társas nonprofit szervezetek  Egyesület  Köztestület  Szakszervezet  Szakmai, munkáltatói érdekképviselet  Közhasznú társaság  Nonprofit intézmény

13 2. Tevékenység szerinti csoportosítás (NSZOR szerint) 1. Kultúra10. Környezetvédelem 2. Vallás11. Településfejlesztés 3. Sport12. Gazdaságfejlesztés 4. Szabadidő, hobbi13. Jogvédelem 5. Oktatás14. Közbiztonság 6. Kutatás15. Adományosztás 7. Egészségügy16. Nemzetközi kapcsolatok 8. Szociális ellátás17. Érdekképviselet 9. Polgárvédelem 18. Politika

14 A nonprofit szervezetek megoszlása tevékenység szerint, 2006 Tevékenységcsoport AlapítványokTársas nonprofit szervezetekÖsszesen SzámaMegoszlásaSzámaMegoszlásaSzámMegoszlás Kultúra ,5%3 4879,7% ,2% Vallás1 2645,6%1930,5%1 4572,5% Sport9864,4% ,3% ,3% Szabadidő, hobbi5452,4% ,7% ,7% Oktatás ,1%8952,5% ,9% Kutatás5932,6%5961,7%1 1892,0% Egsézségügy2 0909,3%6491,8%2 7394,7% Szociális ellátás ,1%1 7444,9%5 1368,8% Polgárvédelem, tűzoltás1110,5%7532,1%8641,5% Környezetvédelem5312,4%8672,4%1 3982,4% Településfejlesztés1 4486,4%2 1896,1%3 6376,2% Gazdaságfejlesztés3001,3%9882,8%1 2882,2% Jogvédelem1330,6%6901,9%8231,4% Közbiztonság védelme2911,3%1 7044,8%1 9953,4% Többcélú adományosztás460,2%7202,0%7661,3% Nemzetközi kapcsolatok3601,6%4511,3%8111,4% Szakmai, gazdasági érdekképviseletek420,2% ,3%4 0707,0% Politika800,4%4261,2%5060,9% Összesen ,0% ,0% ,0%

15 3. Településtípus szerint csoportosítva  Főváros  Megyeszékhely  Egyéb város  község

16 A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2006 Településtípus AlapítványokTársas nonprofit szervezetekÖsszesen SzámaMegoszlásaSzámaMegoszlásaSzámMegoszlás Főváros ,3% ,0% ,8% Megyeszékhely ,8% ,6% ,1% Többi város ,2% ,6% ,9% Község ,6% ,8% ,2% Összesen ,0% ,0% ,0%

17 4. Bevétel szerinti csoportosítás - 50 ezer Ft alatt 50 ezer Ft – 500 ezer Ft 500 ezer Ft – 5 millió Ft 5 millió Ft – 50 millió Ft 50 millió felett

18 A nonprofit szervezetek száma és bevételei bevételnagyság szerint, 2006 Bevételnagyság A szervezetekA bevételek SzámaMegoszlásaÖsszege (M Ft)Megoszlása - 50 ezer Ft ,4%970,0% 51 ezer Ft- 500 ezer Ft ,4%3 9610,4% 501 ezer Ft ezer Ft ,9% ,3% ezer Ft ezer Ft ,1% ,4% ezer Ft ,2% ,9% Összesen ,0% ,0%

19 Funkcionális csoportosítás (Milyen célra jöttek létre a szervezetek?) 1. Művelődés 2. Kikapcsolódás 3. Közjólét 4. Fejlesztés 5. Érdekvédelem

20 A nonprofit szervezetek száma funkcionális csoportosítás szerint, 2006

21 A nonprofit szektor méretét befolyásoló tényezők  Heterogenitás  A jóléti állam hatóköre  Gazdasági fejlettségi szint  Jogi keretek  Történelmi hagyományok

22 II. A NONPROFIT SZEKTOR KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Alapítványok: Államalapítás: a Szent István által adományokból létrehozott ispotályok (alapítványok ősei) XIII. század: törvényekben is megjelennek az ún. kegyes alapítványok Dualizmus idején: újabb jogszabályok születtek (felügyeleti jogról és az alapítólevél kormányhatósági jóváhagyásáról) I. vh. után: liberális szabályozás született II. vh. után: elrendelték a közalapítványok megszüntetését és vagyonuk állami költségvetésbe való beolvasztását 1959-ben az életbe lépett Polgári Törvénykönyv már nem tartalmazta az alapítvány jogintézményét

23 Budapest székesfőváros által kezelt alapítványok és alapítványszerű juttatások 1934-ben

24 Egyesületek története a rendszerváltásig  középkorban lovagrendek, városokban céhek és egyletek  török idők: a magyar társadalomfejlődés zsákutcája  Habsburg uralom idején korlátozták az egyesülés szabadságát  egyedüli színtere az egyesületeknek a közösségi szükségletek kielégítése, és a hatalommal szembeni burkolt lázadás  reformkorban: iparvédegyletek, tudományos-kulturális szervezetek, jótékonysági szervezetek, szabadidős szervezetek működtek  Kiegyezés után: gazdasági élet fellendül, és mind több egyesület alakul ki ben és 1878-ban teljes körű statisztikai felmérés készül az egyesületekről

25  I. világháború előtt : alapítási tilalmat és szigorú hatósági ellenőrzést vezettek be  I. vh. után a Károlyi kormány feloldotta a tilalmat, de a sűrű kormányváltogatás miatt a jogszabályok, rendelkezések váltakoztak  II. világháború után: az egyesületek száma rohamosan nőtt (szabadidős, sport, szakmai, vallási és jótékonysági szervezetek)  szocialista jogrendszer: törvényi tilalom

26

27 A nonprofit szektor történetének főbb állomásai (1987-napjainkig) I. Első korszak ( ) 1987: kiindulópont az alapítvány jogintézményének megjelenése 1989: elfogadják az egyesülési törvényt 1990: a Polgári Törvénykönyv módosítása 1990: kedvező adótörvények

28 II. Második korszak ( ) 1994: három új nonprofit forma került bele a Polgári Törvénykönyvbe: - közalapítvány - köztestület - közhasznú társaság 1997: bevezették az un. „1%-os törvényt”

29 2008. évi 1%-os felajánlások

30 2007. évi 1%-os felajánlások a civil szférának

31 A legtöbb 1%-os felajánlást kapott civil szervezet

32 1%-os felajánlások a civil szervezeteknek ÉvFelajánlott összeg (ezer Ft)

33 III. Korszak: 1998-tól napjainkig 1998: „1+1%” válik felajánlhatóvá 1998: életbe lépett az évi CLVI.törvény a közhasznú szervezetekről („nonprofit törvény”) 2003: elfogadják a Nemzeti Civil Alapprogramról (NCA) szóló évi L. törvényt

34  2005: Miniszteri rendeletek az alapítványok és a társadalmi szervezetek nyilvántartásának szabályairól => a bírósági nyilvántartásban lévő adatokról kivonat kérhető  2005: Megszületik az önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005. évi LXXXVIII. törvény)  2006: Az új Gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. törvény) definiálja a nonprofit gazdasági társaságot

35 III. A hazai nonprofit szektor szervezeti formái 1. Társadalmi szervezet 2. Alapítvány 3. Közalapítvány 4. Köztestület 5. Közhasznú társaság 6. Nonprofit gazdasági társaság

36 1. TÁRSADALMI SZERVEZET A nonprofit szektor legnépesebb tábora. - egyesületek- társulatok - egyletek- együttesek - körök- rendek - klubok- szolgálatok - Műhelyek- szakszervezetek - fórumok- érdekképviseletek - csoportok- pártok - társaságok- tömegmozgalmak

37 Társadalmi szervezet fogalma  Az egyesülési jog alapján önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, mely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

38 A társadalmi szervezet fogalmi ismérvei 1) Tagság 2) A közös cél 3) A formalizáltság

39 A társadalmi szervezet alapítása  az alapításhoz legalább 10 alapító tag szükséges, akik kimondják a szervezet megalakulását, megállapítják az alapszabályt és megválasztják az ügyintéző és képviseleti szerveket  a megalakulást követően kérni kell a szervezet bírósági nyilvántartásba vételét a területileg illetékes bíróságnál (nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé)

40 A társadalmi szervezet alapszabálya Az alapszabályban rendelkezni kell:  a szervezet nevéről  céljáról  székhelyéről  szervezetéről

41 A társadalmi szervezet működése 1. A tagok jogai és kötelezettségei 2. A szervezeti rend 3. A társadalmi szervezet felügyelete 4. A társadalmi szervezet gazdálkodása

42 A társadalmi szervezet megszűnése  a megszűnés tipikus esete ha a legfelsőbb szerv saját akaratából kimondja a megszűnést (lehet feloszlás, szétválás, egyesülés más társadalmi szervvel)  ezen túlmenően a bíróság is kimondhatja a szervezet megszűnését az ügyész keresete alapján, ha a szervezet legalább 1 éve nem működik, illetve a tagok száma tartósan 10 fő alá csökken  a bíróság alkotmánysértés, illetve bűncselekmény esetén feloszlathatja a szervezetet

43 2. ALAPÍTVÁNYOK Az alapítvány fogalma Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által tartós közérdekű célra, alapító okirattal létrehozott szervezet.

44 Az alapítvány legfontosabb jellemzői  a hazai nonprofit tábor második legnépesebb csoportja  hagyományos szerepeket vállal:  segítségnyújtás  jótékonykodás  szolidaritás  olyan feladatokat is átvesznek, amelyeket korábban önkormányzatok kíséreltek meg megoldani  feladatának teljesítéséhez sokféle kedvezményt kap

45 Az alapítvány fogalmi ismérvei  magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság hozhatja létre  Létesítő okirata: alapító okirat  jogképességét az állam nyilvántartásba vétellel ismeri el  elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható  végezhet bizonyos korlátok között gazdasági tevékenységet, ez azonban nem veszélyeztetheti az alapítvány célját  a cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkeznie kell  három fontos tartalmi jegye: közérdekűség, tartósság, vagyon

46 Az alapítvány közérdekűsége  a tartós, közérdekű cél a nyilvántartásba vétel fontos feltétele  Közérdekűnek minősül: ha a cél a társadalom egészét vagy egy szélesebb közönség érdekeit szolgálja.


Letölteni ppt "NONPROFIT SZEKTOR GAZDASÁGTANA Előadó: Szabóné Bohus Márta Főiskolai adjunktus Gazdaságtudományi Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések