Önmenedzselési készségek

Az előadások a következő témára: "Önmenedzselési készségek"— Előadás másolata:

0 Önmenedzselési készségek
“A bölcs választásokra és a gyümölcsöző és örömteli életre való képesség”

1 Önmenedzselési készségek
Mit értünk önmenedzsment alatt?: A menedzselés (irányítás) és az ön (magam) szavakból áll. A menedzselés (irányítás) tartalmazza a motivációt, a tervezést, a célállítást, az erőforrások felkutatását, az ellenőrzést, a szabályozást, stb. a feladatnak megfelelően. Az ön-t két jelentésben használjuk: én, mint autonóm szereplő és irányító (nem a külvilágból valaki), illetve mint az irányítás célpontja. 1

2 Önmenedzselési készségek
Mit értünk önmenedzsment alatt?: Elméleti gyökerei a szelf-menedzsment terápiához nyúlnak vissza (Kanfer), ami a krónikus beteg kliensek autonómiájára fókuszál a lehetséges önszabályozást támogatva. A kognitív pszichológiából (pl. Bandura) és különösen a cselekvéselméletéből (akció elmélet; Heckhausen, Gollwitzer) épül fel az elméleti és gyakorlati alap az önmenedzselés fontos aspektusaihoz (pl.: akarat, meta-tudás, kognitív tanulási stratégiák, stb.) 2

3 Önmenedzselési készségek
Mit értünk önmenedzsment alatt?: Jelenleg nincs homogén definíciója az önmenedzselésnek és az önmenedzselési készségeknek. Fókuszpontokról beszélhetünk: Stratégiák a hatékony és sikeres tervezéshez és önszabályozáshoz Autonómia növelése (kapcsolódás a felhatalmazáshoz) integrált ön-aktualizáció (kapcsolódás az identitáshoz) Az alábbi kísérleti definíciót ajánljuk: Az önmenedzselési készségek olyan készségek, melyek segítségével előremozdíthatjuk a figyelmet a számunkra fontos célokra, valamint azok megvalósítását és azok fenntartását.

4 Önmenedzselési készségek
Önmenedzselés, egyéni és szociális készségek Az önmenedzselési készségek a többi készséget (egyéni, szociális), mint erőforrást használják és stratégiai úton kombinálja a saját szükségletek és célok érdekében. Önszabályozás, önkontroll, Időmenedzsment, stb. Úgy tekinthetők, mint az önmenedzselés integratív összetevői önkontroll vs. önszabályozás 4

5 Önmenedzselési készségek
Önmenedzselési készségek és élethosszig tartó tanulás Speciális tanulási kontextusban a jelenlegi tudományos tanulási stratégiák egybeesnek azokkal az általános önmenedzselési készségekkel, melyek tanulási célokra és technikai aspektusokra fókuszálnak. Definíciónk szerint az élethosszig tartó tanulásban az autonóm önszabályozó tanulás és az ön-aktualizáció kombinációja fontos szerepet tölt be. Amennyiben a saját készségeinkre figyelünk, akkor egy tanulási folyamat és egy cél elérése során ez a figyelem elvezethet az észlelt önhatékonysághoz, ami elengedhetetlen az élethosszig tartó tanulás elkezdéséhez szükséges motivációhoz és akarathoz. 5

6 Önmenedzselési készségek
Az önmenedzselés fontos lépései Az önmenedzselési készségek kiemelkedően fontosak a sikeres tervezéshez és cselekvések végrehajtásához. Minden tevékenység – tudatosan vagy tudattalanul – kognitív és aktív lépések sorozatára épül. Motivációs egyensúly fenntartása Megvalósítás lépésről lépésre Munkafolyamat hatékony tervezése Erőforrások és akadályok mérlegelése Célok kitűzése 6

7 Önmenedzselési készségek
A tanulási folyamattól függően, az alábbi lépések különböztethetőek meg: Az egyénnek ki kell választania egy saját konkrét tanulási célt. Az elsődleges cél lehet pl. a megélhetés, magasabb életszínvonal vagy magasabb képesítés elérése. Ezután a magasabb rendű célhoz vezető közbülső célokat kell meghatározni, ami további kognitív és aktív folyamatok elvégzését kívánja meg. Pl. célok állítása „SMART” módon (Doran, 1981) Speciálisan a célcsoportnak: Fontos, hogy saját célt válasszanak, és tűzzenek ki, ami realisztikus és identitásukkal koherens. Célok kitűzése

8 Önmenedzselési készségek
SMART (Doran, 1981) Betű Jellemző S Specific/Konkrét M Measurable/Mérhető A Attainable/Elérhető R Relevant/Releváns T Timely/Időszerűség E Evaluate/Értékelés Reevaluate/Újraértékelés Egy konkrét cél általában válaszol az öt kérdésre (Mit, Miért, Hol, Ki, Milyen) A mérhető cél általában megválaszolja a Mennyi?, Honnan tudom, hogy elértem? kérdéseket Hogyan: Hogyan érhető el a cél? Megéri? Most van ennek ideje? Összhangban van ez a szükségleteinkkel/erőfeszítéseinkkel? Te vagy a megfelelő ember erre? Mikor? Mit tehetek érte 6 hét múlva? Mit tehetek érte ma? 8

9 Önmenedzselési készségek
Erőforrások és akadályok mérlegelése Célok kitűzése Erőforrások és akadályok mérlegelése: Az egyénnek fel kell mérnie az erőforrásokat (pl.: idő, pénz, szociális támogatás) és megoldania gyakorlati problémákat (pl.: gyermekfelügyelet a képzés ideje alatt, eljutni a helyszínre, stb.). Az erőforrások és akadályok felmérése hatással lehet a motivációra és a célok kiválasztására is (pl.: előnyök és hátrányok listája). Speciálisan a célcsoportnak: Az erőforrások és akadályok elemzésénél fontos, hogy a támogató erőforrásokra fókuszáljunk és realisztikusak legyünk az akadályokkal kapcsolatban. Az akadályok leküzdésében megoldást jelenthetnek a csoportmegbeszélések. 9

10 Önmenedzselési készségek
Munkafolyamat hatékony tervezése Erőforrások és akadályok mérlegelése Célok kitűzése A projekt hatékony tervezése: Az egyén kialakít egy munkatervet és egy realisztikus időrendet, tekintettel az elérhető erőforrásokra és a létező akadályokra. Sok-sok tervezési eszköz és lista áll rendelkezése (pl.: az öt kérdés) Ezeket a célcsoport helyzetéhez kell igazítani, ne legyen nagyon komplex vagy technikai. 10

11 Önmenedzselési készségek
Egy konkrét cél általában válaszol az öt kérdésre (Mit?, Miért?, Hol?, Ki?, Milyen?): Mit: Mit akarok elérni? Miért: A cél elérésének konkrét oka, célja, hozadéka. Ki: Ki vesz még benne részt? Hol: A helyszín megnevezése. Milyen: Szükségletek és kényszerek azonosítása. 11

12 Önmenedzselési készségek
Megvalósítás lépésről lépésre Munkafolyamat hatékony tervezése Erőforrások és akadályok mérlegelése Kivitelezés lépésről lépésre: A tervezett lépések sikeres gyakorlati megvalósítása a helyes sorrendben. Erőforrásokat kell mobilizálni, akadályokon túljutni, valamint igazodni az időrendhez és határidőkhöz. A folyamat során további előre nem látott, vagy látható akadályok és kérdések kerülnek felszínre. A technikák kiválasztásánál és erőforrások használatánál a közbülső célok elérése érdekében az egyénnek rugalmasan kell válaszolnia ezekre az új körülményekre. Az előre nem látott problémák a legkritikusabb helyzetek a célcsoport számára. Készülni kell az ilyen helyzetekre. Ezen ponton fontos, hogy a foglalkozás során a csoport is tudja támogatni az egyént ötletekkel és segítséggel. 12

13 Önmenedzselési készségek
Motivációs egyensúly fenntartása Megvalósítás lépésről lépésre Munkafolyamat hatékony tervezése Motiváció fenntartása: A lépéseket gyakorlati valójukban megvalósítani időbe telik és előre nem látott akadályok leküzdésével. Ennek eléréséhez az egyénnek türelemre és kitartásra, valamint folyamatos motiválásra van szüksége. Ez a rész a személyes érzelemszabályozási készségekhez és az önkontrollhoz kapcsolódik. Az önmenedzselési készségek kontextusában fontos az alacsony motivációra, az előre nem látott akadályokra és csalódottságra való felkészülés. A csökkenő motivációval való megküzdés megoldásait előzetesen lehet átbeszélni. 13

14 Önmenedzselési készségek
Megjegyzések az önmenedzselési tréninghez: A kognitív megközelítés szerint, az önmenedzselés erősen fókuszál az analitikus és önreflexiós tényezőkre. Azoknak, akik korábban nem gondolták át a dolgaikat, illetve az impulzívabb egyéneknek játékosabban kell bevezetni, lépésről lépésre, csoporthelyzetben. Az önreflexió legjobban, csoportmegbeszélésen tanulható. Az előnyök és hátrányok, valamint támogató erőforrások és kritikus akadályok átgondolása is tanulható, ha ez a későbbi „belső beszélgetés” első lépésben egy képzés során az előnyöket és hátrányokat játszó személyekkel kerül terítékre. A célkitűzési és tervezési feladatok a résztvevők számára is elérhetőnek és fontosnak kell, hogy legyenek. 14

15 Önmenedzselési készségek
Hogyan építsük be a tanulási folyamatba az önmenedzselési készség reflektív részét: Néhány példa: Naplóírás: napló vezetése segíthet a tervezésben, célállításban és a eredmények nyomon követésében Megbeszélések: az előttünk álló feladatokról, a nehézségekről és az elért eredményekről való beszélgetések fejleszthetik az önmenedzselési készségeinket Szerepjáték: egy biztonságos környezetben az új készségek gyakorlása önbizalmat adhat ezen új készségek külvilágban történő használatához Személyes reflexió: az elért eredmények átgondolása az önértékelés és a célállítás fontos része. Elegendő időt kell hagyni az elért eredmények visszatükrözésére Kortárs értékelés: a konstruktív kritikát könnyebb elfogadni attól, aki társunknak fogadunk el, mint egy hatalmi személytől. Önértékelés: fontos, hogy felismerjük a sikereinket és a nehézségeinket Viták: a formális beszélgetések lehetőséget teremtenek arra, hogy konstruktív kritikát megfogalmazzunk és fogadjunk 15

16 Self-management skills
Ötvözve az egyéni, szociális és önmenedzselési készségeket képessé válunk céljaink elérésére! 16